Feed aggregator

A rendőrség nyomozást indított egy Kálosán (Kaloša) történt állatkínzás miatt, ahol egy 6 hónapos kutyát téglával vertek halálra.

EU-Handelskommissarin Cecilia Malmström hat angekündigt, die EU werde „sofortige“ Ausgleichsmaßnahmen ergreifen, sollte US-Präsident Donald Trump ab Freitag Zölle oder Quoten auf europäische Metall-Exporte einführen.

 K.M.

Azzi : « Je n’ai jamais fait de chantage et j’ai refusé des offres alléchantes pour le MCA »

Après le renouvellement du contrat de Châal, Hachoud et Mebarakou, hier c’était le tour à deux autres  cadres de l’équipe en l’occurrence Derrardja et Azzi  de renouveler leur bail. Ils se sont rendus hier en fin d’après-midi au siège du club et ont rencontré Kamel Kaci-Saïd avec lequel ils avaient déjà négocie pour signer leurs nouveau contrats. Derrardja et Azzi ont ainsi apposé leur signature sur le contrat et seront pour deux nouvelles saisons au Mouloudia.

Ils ont été estimés à leur juste valeur
Contrairement aux folles rumeurs qui ont circulé au sujet de ces deux joueurs, les négociations ont pris un peu plus de temps, car ils ont demandé un temps de réflexion pour étudier l’offre qui leur a été proposée.  A titre d’exemple, Derrardja avait demandé la somme de 280 millions en guise de salaire, ce que la direction du Mouloudia a catégoriquement refusée. Toutefois, elle s’est montrée compréhensive envers le joueur qui a donné la priorité à son équipe malgré le fait qu’il a reçu des offres alléchantes de la part d’autres clubs. Finalement, et après un second round des négociations, Derrardja s’est vu proposer un salaire de 260 millions et il a fini par accepter cette offre.  Quant à Azzi, là aussi, ce dernier a tardé à entamer les négociations, pour la simple raison qu’il était chez lui et il n’a débuté les négociations que par le biais de son manager.  A l’image de son coéquipier, Azzi a aussi négocié à deux reprises avant qu’il ne trouve un terrain d’entente avec sa direction qui a accepté de lui offrir un salaire de 180 millions de centimes.

Azzi a eu juste un contretemps lundi passé
Azzi devait même rempiler un jour avant Derrardja, car il avait rendez vous avec Kaci-Saïd lundi en fin d’après-midi. Toutefois, le défenseur central a eu un contre temps qui l’a empêché de se présenter au siège du club à l’heure convenue. Juste après, certains n’ont pas manqué de faire circuler une rumeur à travers laquelle ils ont laissé faire croire qu’Azzi s’est rétracté. En signant hier son nouveau contrat, l’enfant d’Ouargla a répondu à ses détracteurs qui voulaient le faire passer pour un joueur qui fait du chantage. A croire une source digne de foi, on laisse entendre qu’Azzi a signé pour un salaire  de 180 millions et il s’est montré satisfait de l’accord trouvé avec son employeur.
« Je n’ai jamais fait de chantage et j’ai refusé des offres alléchantes pour
le MCA »
Contacté par nos soins après la signature de son contrat Azzi nous dira : «  Je tiens à vous dire que j’ai juste pris un peu de temps pour négocier comme cela est le cas pour tous les joueurs. Toutefois, je n’ai jamais exercé de chantage comme certains veulent le laisser croire. Il faut savoir que j’ai eu des offres alléchantes, dont celle du Raja de Casablanca, que j’ai déclinées pour le MCA. Je voulais rester du fait que le Mouloudia est ma seconde famille où je ne manque de rien. Je veux aller au bout de mes ambitions, celles de gagner des titres avec le MCA. Je suis donc pour deux nouvelles saisons avec l’équipe et je souhaite qu’on offrir un titre à notre galerie la saison prochaine. »

The post MCA : Derrardja et Azzi rempilent pour deux années appeared first on .

Az ipari járművek bérbe adásával foglalkozó francia cég tulajdonosa forradalmi elhatározásra jutott: minden fontos döntésbe bevonja a dolgozókat.

Nemrégiben a horvátok kimondták: rendkívüli állapot van a tömeges kivándorlás miatt. Az Eurostat most megjelent adatai azt mutatják, hogy az elmúlt négy évben 66%-kal nőtt az országból elmenő diplomások száma. De nincs ez másként a többi nyugat-balkáni országban sem. Egy kicsit utána olvastam. 

Még emlékszem, mennyire irigyeltük a jugoszlávokat, hogy a szocializmusban is szabadon vállalhattak nyugaton munkát. Az 1970-es évek közepén kb. 1,1 millióan mentek külföldre, jellemzően nem a magasan kvalifikált munkaerő, hanem inkább a fizikai munkások, akik már akkor is hiányoztak Németországban, Ausztriában és más országokban. A jelenkori elvándorlással ellentétben, akkor általában a családfő ment el ideiglenesen, most pedig iskolázott emberek, egész családok kelnek útra és többségüknek szándékában sincs visszatérni.  

Egy horvát demográfus azt magyarázza, hogy az 1960-as években sok volt a fiatal, így még annak ellenére is, hogy sokan elmentek, maradtak sokan, akik tudtak dolgozni. Ma a demográfiai kép sokkal rosszabb. Nemcsak azért, mert Horvátországnak 2050-ig 700 ezerrel kevesebb lakója lesz, mint ma, hanem azért is, mert az idősebb korosztály száma 80%-kal fog emelkedni, a munkaképesek száma pedig 20%-kal fog csökkenni.

Ideológiai viták, antidemokratikus rezsimek, véres háborúk, szankciók, durva átmenet és végül a gazdasági krízis tönkretették a gazdaságot, az ipart. Ezek mind az okai az elmúlt évtizedek kivándorlásának.

1990-től Szerbiában az iparban közel 1 millió munkaerő esett ki. Ez a 7 millió lakoshoz viszonyítva hatalmas szám. A fiatalok nem látnak maguk előtt perspektívát, becslések szerint 2007-2014 között közel 300 ezer ember vándorolt ki, 2014-ben kétszer annyian, mint például 2007-ben.  

Máshol sem jobb a helyzet. Az ENSZ 2015-ös adatai szerint a Boszniában születettek 43,3%-a, 1,6 millió ember külföldön él, a háború vége, 1995 óta több mint 150 ezer fiatal hagyta el az országot, 2016-ban 68 ezer ember vándorolt ki, főleg Horvátországba és Szerbia, az Egyesült Államokba, Franciaországba és a skandináv államokba.

Talán a legdrámaibb a helyzet Macedóniában, ahonnan 1998-2011 között 230 ezer ember költözött el, ami a teljes lakosság 10%-a.  Tavaly készítettek az országban egy felmérést a felsőoktatásban dolgozók körében. Az egyetemi tanárok, asszisztensek, stb. 69%-a elköltözne külföldre, ha lenne rá lehetősége, 20%-uk már pályázott külföldi munkára.

Emlékszünk, 2015-ben Koszovóból óriási tömegek indultak el az Európai Unió felé, akkor havonta 20 ezer ember kelt útra. Becslések szerint kb. 800 ezer koszovói dolgozik szerte Európában, főleg Németországban és Svájcban.

Montenegrónak olyan kicsi a lakossága, hogy onnan már néhány ezer ember elvándorlása is jelentős. A németországi Friedrich Ebert Alapítvány felmérése szerint a montenegrói fiatalok fele szeretne külföldre távozni. A Vijesti szerint 1991-2015 között az országból elment 140 ezer ember, ami a 622 ezres népességhez viszonyítva jelentős szám.

Montenegróból sokan mennek dolgozni például Kaliforniába, ahol fizikai munkával napi többszáz dollárt tudnak keresni a legális marihuána ültetvényeken. Az 1996 óta legálisan termeszthető marihuána ültetvények egy része bolgár emigránsok kezében van. „A marihuána ültetvények mindig fiatalokat vonzottak, de az a tény, hogy orvosok, ügyvédek és egyéb, magasan kvalifikált, minden korosztályból érkező ember megy Montenegróból, hogy ilyen fizikai munkát végezzen, megmutatja, hogy a montenegrói gazdaság mennyire rossz állapotban van” –mondta Michael Montgomery kaliforniai újságíró. 2017 végén Montenegróban a munkanélküliségi ráta 22% volt. 

Horvátország 2013-ban csatlakozott az Unióhoz, akkor "abban reménykedtek, hogy az EU-ba való belépés ösztönözni fogja az embereket a maradásra és fejlődésre, de a kivándorlás felgyorsult."  A mostanra előállt drámai helyzet miatt több vizsgálat, elemzés is napvilágot látott, és rámutatott, hogy az elvándorlás oka nemcsak a gazdasági helyzet. Sokan költöznek el a horvát társadalomban egyre inkább tetten érhető korrupció, primitivizmus, nacionalista sovinizmus miatt.

Gojko Drljača horvát közgazdász nagyon sötét jövőt vizionál. „Horvátország az Unió legszegényebb tagja lesz, és sokáig az is marad, hacsak a helyzetet nem „mentjük” meg azzal, hogy gyorsan felvesszük tagnak Szerbiát.”  – mondja cinikusan.

A wiesbadeni statisztikai hivatal 2016 végén kiadott adatai szerint Németországban 332605 horvát állampolgár él, legnagyobb számban Baden-Württemberg tartományban. Csak 2016-ban 55970 fő költözött ki.

Stjepan Šterc Boszniában élő horvát demográfus azt mondja, hogy Horvátországból és Bosznia-Hercegovinából való tömeges elvándorlás lassan nemzetbiztonsági kérdés lesz. „A kvalifikált szakemberek rekordszámú kivándorlásának az egész régióra azonnal következményei vannak”, és fennáll a közszolgáltatások, az egészségügyi szolgáltatások ellehetetlenülése.  Egy 2010-es vizsgálat megmutatta, hogy a nyugat-balkáni országok 1995-től elveszítették tudományos munkatársaik 70%-át, ami csak egyetlen sokkoló adata a régióbeli agyelszívásnak. 

A legsúlyosabb gond a fiatalok és a magasan képzett szakemberek évtizedek óta tartó elvándorlása. Ennek következtében ezekben az országokban évek óta hiányzik a képzett munkaerő, súlyos helyzetben vannak az egészségügyi rendszerek, nő a halálozási arány, míg a születések száma csökken, a fizetések továbbra is alacsonyak, a munkanélküliség továbbra is magas.

Szlovéniát kivéve nincs ország a volt Jugoszláviában, amelyiknek nem kell szembenéznie tömeges „agyelszívással”. Az adatok túlnyomórészt becslések, egyes esetekben némileg túlzóak, ennek az az oka, hogy sem Horvátország, sem Bosznia-Hercegovina, sem Szerbia vagy bármely más ország nem rendelkezik lakossági nyilvántartással, és ha valaki elköltözik, nem kell, hogy bejelentse.

A kiköltözők legnagyobb számban 39-49 év között vannak, a Világbank adata szerint a magasan képzettek horvátországi migrációs rátája 29,4%, ami a legmagasabb Európában!

A legújabb kutatások a balkáni exodusról riasztóak. Riasztó, hogy egyre több fiatal, tehetséges munkaerő és magasan képzett értelmiségi hagyja el a Balkánt.  Vladimir Greig belgrádi demográfus munkájában azt írja, hogy Szerbiából az elmúlt két évtizedben 40 ezer felsőiskolát végzett ment el, akiknek taníttatása az országnak 12 milliárd euróba került.

Súlyos gond, hogy nemcsak egy képzett réteg megy el, hanem egy egész generáció, és csak az öregek maradnak. Különösen súlyos az orvosok és egészségügyi dolgozók elvándorlása. A legnépszerűbb célországok Németország, Ausztria, Skandinávia és Nagy-Britannia. 2014-ben Romániából 2450, Szerbiából és Horvátországból kb. 500-500, Boszniából kb. 300 orvos ment el.A fiatal szakemberek menekülnek a lepusztult egészségügyi rendszertől, a csőd szélén álló kórházakból, a hiányosan felszerelt egészségügyi intézményekből, a virágzó korrupcióból és az elégtelen jövedelemből.

De az elvándorlás okai között jelentős súllyal jelenik meg a karrierépítés lehetősége, a gyerekeknek a jó oktatási feltételek, a politikai stabilitás, és egy jobb élet reménye.

Dr. Rudolf Henzel arra is rámutat, hogy az EU gazdag országai is hozzájárultak ehhez az állapothoz, mert évek óta felhasználják saját érdekükben a balkáni kivándorlást, úgy, hogy a származási országot nem kompenzálták. Az orvosok és más egészségügyi személyzet oktatása nagyon drága, ha ők a végzés után elhagyják az országot, és jelen helyzetben a célországok nem fizetnek kárpótlást, a származási országnak ez euró milliárdos veszteséget jelent.

Az elvándorlók körében elég ritka, akik visszatérnek, sokkal gyakoribb, hogy gyorsan beilleszkednek a választott ország társadalmába. Ha mégis visszatér, akkor azzal szembesül, hogy a külföldön tanultak és tapasztaltak miatt sokkal képzettebb, magasan felülmúlja a munkatársait, a főnökét, és akkor végleg elmegy.

 

 

 

Forrás: Balkan Insight, Al Jazeera Balkans, Vesti.ba,

Nemrégiben a horvátok kimondták: rendkívüli állapot van a tömeges kivándorlás miatt. Az Eurostat most megjelent adatai azt mutatják, hogy az elmúlt négy évben 66%-kal nőtt az országból elmenő diplomások száma. De nincs ez másként a többi nyugat-balkáni országban sem. Egy kicsit utána olvastam. 

Még emlékszem, mennyire irigyeltük a jugoszlávokat, hogy a szocializmusban is szabadon vállalhattak nyugaton munkát. Az 1970-es évek közepén kb. 1,1 millióan mentek külföldre, jellemzően nem a magasan kvalifikált munkaerő, hanem inkább a fizikai munkások, akik már akkor is hiányoztak Németországban, Ausztriában és más országokban. A jelenkori elvándorlással ellentétben, akkor általában a családfő ment el ideiglenesen, most pedig iskolázott emberek, egész családok kelnek útra és többségüknek szándékában sincs visszatérni.  

Egy horvát demográfus azt magyarázza, hogy az 1960-as években sok volt a fiatal, így még annak ellenére is, hogy sokan elmentek, maradtak sokan, akik tudtak dolgozni. Ma a demográfiai kép sokkal rosszabb. Nemcsak azért, mert Horvátországnak 2050-ig 700 ezerrel kevesebb lakója lesz, mint ma, hanem azért is, mert az idősebb korosztály száma 80%-kal fog emelkedni, a munkaképesek száma pedig 20%-kal fog csökkenni.

Ideológiai viták, antidemokratikus rezsimek, véres háborúk, szankciók, durva átmenet és végül a gazdasági krízis tönkretették a gazdaságot, az ipart. Ezek mind az okai az elmúlt évtizedek kivándorlásának.

1990-től Szerbiában az iparban közel 1 millió munkaerő esett ki. Ez a 7 millió lakoshoz viszonyítva hatalmas szám. A fiatalok nem látnak maguk előtt perspektívát, becslések szerint 2007-2014 között közel 300 ezer ember vándorolt ki, 2014-ben kétszer annyian, mint például 2007-ben.  

Máshol sem jobb a helyzet. Az ENSZ 2015-ös adatai szerint a Boszniában születettek 43,3%-a, 1,6 millió ember külföldön él, a háború vége, 1995 óta több mint 150 ezer fiatal hagyta el az országot, 2016-ban 68 ezer ember vándorolt ki, főleg Horvátországba és Szerbia, az Egyesült Államokba, Franciaországba és a skandináv államokba.

Talán a legdrámaibb a helyzet Macedóniában, ahonnan 1998-2011 között 230 ezer ember költözött el, ami a teljes lakosság 10%-a.  Tavaly készítettek az országban egy felmérést a felsőoktatásban dolgozók körében. Az egyetemi tanárok, asszisztensek, stb. 69%-a elköltözne külföldre, ha lenne rá lehetősége, 20%-uk már pályázott külföldi munkára.

Emlékszünk, 2015-ben Koszovóból óriási tömegek indultak el az Európai Unió felé, akkor havonta 20 ezer ember kelt útra. Becslések szerint kb. 800 ezer koszovói dolgozik szerte Európában, főleg Németországban és Svájcban.

Montenegrónak olyan kicsi a lakossága, hogy onnan már néhány ezer ember elvándorlása is jelentős. A németországi Friedrich Ebert Alapítvány felmérése szerint a montenegrói fiatalok fele szeretne külföldre távozni. A Vijesti szerint 1991-2015 között az országból elment 140 ezer ember, ami a 622 ezres népességhez viszonyítva jelentős szám.

Montenegróból sokan mennek dolgozni például Kaliforniába, ahol fizikai munkával napi többszáz dollárt tudnak keresni a legális marihuána ültetvényeken. Az 1996 óta legálisan termeszthető marihuána ültetvények egy része bolgár emigránsok kezében van. „A marihuána ültetvények mindig fiatalokat vonzottak, de az a tény, hogy orvosok, ügyvédek és egyéb, magasan kvalifikált, minden korosztályból érkező ember megy Montenegróból, hogy ilyen fizikai munkát végezzen, megmutatja, hogy a montenegrói gazdaság mennyire rossz állapotban van” –mondta Michael Montgomery kaliforniai újságíró. 2017 végén Montenegróban a munkanélküliségi ráta 22% volt. 

Horvátország 2013-ban csatlakozott az Unióhoz, akkor "abban reménykedtek, hogy az EU-ba való belépés ösztönözni fogja az embereket a maradásra és fejlődésre, de a kivándorlás felgyorsult."  A mostanra előállt drámai helyzet miatt több vizsgálat, elemzés is napvilágot látott, és rámutatott, hogy az elvándorlás oka nemcsak a gazdasági helyzet. Sokan költöznek el a horvát társadalomban egyre inkább tetten érhető korrupció, primitivizmus, nacionalista sovinizmus miatt.

Gojko Drljača horvát közgazdász nagyon sötét jövőt vizionál. „Horvátország az Unió legszegényebb tagja lesz, és sokáig az is marad, hacsak a helyzetet nem „mentjük” meg azzal, hogy gyorsan felvesszük tagnak Szerbiát.”  – mondja cinikusan.

A wiesbadeni statisztikai hivatal 2016 végén kiadott adatai szerint Németországban 332605 horvát állampolgár él, legnagyobb számban Baden-Württemberg tartományban. Csak 2016-ban 55970 fő költözött ki.

Stjepan Šterc Boszniában élő horvát demográfus azt mondja, hogy Horvátországból és Bosznia-Hercegovinából való tömeges elvándorlás lassan nemzetbiztonsági kérdés lesz. „A kvalifikált szakemberek rekordszámú kivándorlásának az egész régióra azonnal következményei vannak”, és fennáll a közszolgáltatások, az egészségügyi szolgáltatások ellehetetlenülése.  Egy 2010-es vizsgálat megmutatta, hogy a nyugat-balkáni országok 1995-től elveszítették tudományos munkatársaik 70%-át, ami csak egyetlen sokkoló adata a régióbeli agyelszívásnak. 

A legsúlyosabb gond a fiatalok és a magasan képzett szakemberek évtizedek óta tartó elvándorlása. Ennek következtében ezekben az országokban évek óta hiányzik a képzett munkaerő, súlyos helyzetben vannak az egészségügyi rendszerek, nő a halálozási arány, míg a születések száma csökken, a fizetések továbbra is alacsonyak, a munkanélküliség továbbra is magas.

Szlovéniát kivéve nincs ország a volt Jugoszláviában, amelyiknek nem kell szembenéznie tömeges „agyelszívással”. Az adatok túlnyomórészt becslések, egyes esetekben némileg túlzóak, ennek az az oka, hogy sem Horvátország, sem Bosznia-Hercegovina, sem Szerbia vagy bármely más ország nem rendelkezik lakossági nyilvántartással, és ha valaki elköltözik, nem kell, hogy bejelentse.

A kiköltözők legnagyobb számban 39-49 év között vannak, a Világbank adata szerint a magasan képzettek horvátországi migrációs rátája 29,4%, ami a legmagasabb Európában!

A legújabb kutatások a balkáni exodusról riasztóak. Riasztó, hogy egyre több fiatal, tehetséges munkaerő és magasan képzett értelmiségi hagyja el a Balkánt.  Vladimir Greig belgrádi demográfus munkájában azt írja, hogy Szerbiából az elmúlt két évtizedben 40 ezer felsőiskolát végzett ment el, akiknek taníttatása az országnak 12 milliárd euróba került.

Súlyos gond, hogy nemcsak egy képzett réteg megy el, hanem egy egész generáció, és csak az öregek maradnak. Különösen súlyos az orvosok és egészségügyi dolgozók elvándorlása. A legnépszerűbb célországok Németország, Ausztria, Skandinávia és Nagy-Britannia. 2014-ben Romániából 2450, Szerbiából és Horvátországból kb. 500-500, Boszniából kb. 300 orvos ment el.A fiatal szakemberek menekülnek a lepusztult egészségügyi rendszertől, a csőd szélén álló kórházakból, a hiányosan felszerelt egészségügyi intézményekből, a virágzó korrupcióból és az elégtelen jövedelemből.

De az elvándorlás okai között jelentős súllyal jelenik meg a karrierépítés lehetősége, a gyerekeknek a jó oktatási feltételek, a politikai stabilitás, és egy jobb élet reménye.

Dr. Rudolf Henzel arra is rámutat, hogy az EU gazdag országai is hozzájárultak ehhez az állapothoz, mert évek óta felhasználják saját érdekükben a balkáni kivándorlást, úgy, hogy a származási országot nem kompenzálták. Az orvosok és más egészségügyi személyzet oktatása nagyon drága, ha ők a végzés után elhagyják az országot, és jelen helyzetben a célországok nem fizetnek kárpótlást, a származási országnak ez euró milliárdos veszteséget jelent.

Az elvándorlók körében elég ritka, akik visszatérnek, sokkal gyakoribb, hogy gyorsan beilleszkednek a választott ország társadalmába. Ha mégis visszatér, akkor azzal szembesül, hogy a külföldön tanultak és tapasztaltak miatt sokkal képzettebb, magasan felülmúlja a munkatársait, a főnökét, és akkor végleg elmegy.

 

 

 

Forrás: Balkan Insight, Al Jazeera Balkans, Vesti.ba,

Ezekben a hetekben az egyetlen tüzérséggel rendelkező magyar dandár, a tataiak hajtanak végre lövészeteket a Bakonyban - a sajátjukat, illetve "tanintézeti kiszolgálást" végezve az NKE és a AK hallgatóinak kiképzéséhez szükséges eszközöket biztosítva.

Repülési idő hat másodperc. TÁS a Körös-hegy, célterület az Öreg Futóné alatt.

Zord

Ezekben a hetekben az egyetlen tüzérséggel rendelkező magyar dandár, a tataiak hajtanak végre lövészeteket a Bakonyban - a sajátjukat, illetve "tanintézeti kiszolgálást" végezve az NKE és a AK hallgatóinak kiképzéséhez szükséges eszközöket biztosítva.

Repülési idő hat másodperc. TÁS a Körös-hegy, célterület az Öreg Futóné alatt.

Zord

Közölte ma marosvásárhelyi sajtótájékoztatón Izsák Balázs, az SZNT elnöke. Erre azt követően kerül sor, hogy tegnap a  szenátus harmadjára is elutasította a Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott törvénytervezetet.

Kosovo women who took part in a ‘Wiki Edit-a-Thon’ in Pristina pledged to increase female influence on the online encyclopedia Wikipedia, most of whose entries are written and edited by men.

Lyès A.

Le président de la JSK Cherif Mellal, que nous avons joint hier en fin d’après-midi pour nous donner son avis sur l’information qui a fait le tour des réseaux sociaux à propos de Doudène qui aurait jeté l’éponge, a tenu à apporter un démenti en bloc non sans dire qu’une campagne de déstabilisation est menée contre lui depuis quelque temps : «Doudène a démissionné, c’est faux, il est avec nous et il n’a pas l’intention de nous abandonner. Doudène a toute ma confiance, il a carte blanche dans la gestion des dossiers qui lui sont confiés. Quant à ces informations, je vous assure qu’il s’agit d’une campagne de déstabilisation et je ne céderai pas.»

«On appelle nos joueurs pour les dissuader de venir à la JSK»
Interrogé sur l’évolution du dossier recrutement, sachant que plusieurs joueurs sont en contact avec le club, Mellal enchaîne : «Nous sommes sur plusieurs pistes, la commission travaille d’arrache-pied et sans relâche pour réussir un recrutement de qualité. Ce ne sont pas les offres où les propositions qui manquent. Doudène et son groupe travaillent dans la sérénité. Ce qui est malheureux c’est qu’il y a des «traitres» qui sont en train d’appeler de Tizi les joueurs qu’on a ciblés pour les dissuader de venir à Tizi. On leur dresse un tableau noir sur le club et sa gestion pour les faire changer d’avis, je ne vais pas les laisser faire.»

«Avec moi, plus d’intermédiaires informels»
Et sur le même dossier des joueurs nouveaux qui sont attendus cet été à la JSK, le président Mellal explique sa démarche qui est celle de la commission de recrutement : «J’ai commencé par couper les vannes à ceux qui avaient l’habitude de marchander sur le dos du club. Beaucoup aiment cette période des transferts, je veux parler des intermédiaires informels qui exigent de l’ancienne direction des joueurs moyennant des pourcentages, avec moi il n’y aura plus de places pour ces mercenaires.»

«Une invitation est envoyée au nouvel entraîneur»
Le président Cherif Mellal ne veut pas annoncer d’une manière officielle l’identité du nouveau coach, et attend, bien entendu, que les négociations aboutissent. Il a toutefois révélé qu’une invitation est envoyée à un technicien étranger qui sera à Tizi dans les prochains jours. «Nous n’avons pas encore tranché sur ce dossier, j’ai envoyé une invitation à un driver étranger qui sera à Tizi dans les prochains jours.»

 «Le manager de Salhi m’a rassuré, il sera avec nous »
A peine rentré de France, le président de la JSK, Chérif Mellal s’est empressé de discuter avec le manager du gardien de but, Abdelkader Salhi. Ce dernier a déclaré avoir trouvé un accord de principe avec le MCA, mais son agent a quand même tenu à rassurer le président de la JSK que le deal passé tenait toujours et que l’ancien keeper du CRB évoluerait bel et bien à la JSK, la saison prochaine. C’est du moins ce qu’assure Mellal:« J’ai discuté avec le manager de Salhi et il m’a rassuré. Il sera avec nous la saison prochaine. Je suis confiant et optimiste. »

« Benkhelifa n’ira nulle part »
En ce qui concerne le capitaine du PAC, Benkhelifa, qu’on annonce déjà à l’ESS alors qu’il a été officiellement recruté par la JSK, Mellal ajoute : « j’ai entendu dire que certains veulent détourner Benkhelifa. Je vous assure qu’il n’ira nulle part. j’ai même eu une discussion avec lui, il sera lui aussi Canari la saison prochaine. Alors, les supporters ne doivent pas être manipulés, la JSK est entre de bonnes mains. »

The post JSK / Mellal dément : «C’est une campagne de déstabilisation» appeared first on .

Növelni a szelektíven gyűjtött biológiailag lebomló települési hulladék arányát a környezetvédelmi tárca prioritásai közé tartozik.

Le Conseiller d'Etat faisait partie de la délégation officielle d'un voyage avec Johann Schneider-Ammann. Il a préféré revenir en avion privé au lieu de l'appareil de la Confédération.

Par Ouramdane Mehenni

Alors que l’économie nationale a besoin d’autres sources de financements que ceux provenant des institutions financières classiques, la Bourse d’Alger, créée en 1997, peine à attirer les entreprises.

A ce propos, le directeur général de la Bourse d’Alger, M. Yazid Benmouhoub, a rappelé lors de son passage ce mardi à la Radio algérienne, que «le stress financier que connait l’Algérie, notamment à partir du second semestre 2014, a montré les limites du système financier classique qui est basé pratiquement à 97% sur le financement bancaire », ajoutant « il faut aller vers d’autres sources de financement, y compris la bourse qui pourrait jouer un rôle important dans le financement des entreprises ».

Interrogé sur les craintes des chefs d’entreprise de recourir à la bourse, M. Benmouhoub explique que « beaucoup de chefs d’entreprise ne savent pas que la bourse peut les financer », préférant recourir à des crédits bancaires à des taux bonifiés.

Il a rappelé l’ouverture en 2012 d’un marché dédié à la PME au niveau de la bourse d’Alger, expliquant que «les pouvoirs publics font un effort considérable pour la création d’environ 1 million de PME supplémentaires », ajoutant « nous avons pensé que la bourse pourrait être un vecteur de financement important pour cette catégorie d’entreprises ».

Le DG de la Bourse d’Alger a rappelé que les deux principaux modes de financement des entreprises sont l’autofinancement ou le recours aux banques, expliquant que « nous voulons inverser la tendance pour alléger le fardeau sur le secteur bancaire, d’autant plus que les liquidités bancaires ont chuté considérablement depuis le deuxième semestre 2014.  Plus de 97% des entreprises en Algérie sont des TPE qui emploient environ 2,6 millions salariés ».

M. Benmouhoub a souligné qu’«une partie des 3.000 PME pourrait être financée par la bourse à travers le marché des PME », rappelant au passage les facilitations dont elles pourraient bénéficier, telles que les exonérations fiscales ou l’allègement du taux d’ouverture fixé à 10%.

Concernant les réticences les entreprises à s’introduire en bourse, M. Benmouhoub a indiqué que «les sociétés privées sont un peu réfractaires à l’ouverture du capital à un actionnaire étranger », précisant  « toutes les PME ne sont pas éligibles à un financement via la bourse, d’où la nécessité de les faire passer par des fonds d’investissement qui peuvent les aider à se structurer ».

S’exprimant sur l’informel, M. Benmouhoub a indiqué qu’«il impacte non seulement la bourse mais aussi toute la sphère économique », précisant que « l’utilisation des moyens de paiement électronique et des chèques vont permettre d’assécher de manière graduelle les liquidités qui circulent dans le marché informel ».

Et d’ajouter, «actuellement il est très difficile pour nous de concurrencer le marché informel. Les entreprises cotées en bourse avaient un rendement de 11% net d’impôts en 2016, cela n’a pas suffi à drainer davantage d’investisseurs ni d’entreprises nouvellement cotées ».

Par ailleurs, la capitalisation boursière de la place de Casablanca s’élève à 65 milliards de dollars participant ainsi à plus de 30% au PIB du pays, et celle de la place de Tunis s’élève à 10 milliards de dollars.

S’exprimant sur l’Introduction des entreprises publiques, M. Bnemouhoub explique que l’Etat en tant qu’unique actionnaire de ces sociétés, peut les financer à travers le Trésor public.

Le DG de la Bourse d’Alger pense qu’au regard des besoins de financements des entreprises, le recours  systématique aux financements bancaires « ne suffira plus », il faudra donc des levées de fonds plus importantes, chose qui ne peut se faire qu’à travers la bourse.

M. Benmouhoub estime qu’il est plus facile d’aller vers les banques, parce qu’une introduction en bourse exige un processus plus long, comprenant l’évaluation de l’entreprise, la détermination de la valeur de l’action  et mettre en place un business plan. Les fonds levés à travers la bourse resteront dan l’entreprise, contrairement à un crédit qui devra être remboursé.

S’exprimant sur les conditions d’une introduction en bourse, M. benmouhoub explique que «l’entreprise doit être une société par action ». Cette condition est vécue par les PME comme un frein à une introduction en bourse, puisque 59% des PME sont des personnes morales, ayant la forme juridique dominant SARL et EURL.

Pour M. Benmouhoub, « les start-up ont besoins d’accompagnement soit par les fonds d’investissement, par des business angles ou par des fonds d’amorçage », précisant que « l’Etat a créée 48 fonds d’investissement de wilaya et chaque fonds est doté d’un milliard de dinar. Nous avons donc 48 milliards de dinars destinés au financement des PME à peine 10% de ce montant sont utilisés ».

Il a rappelé que « 97% de l’activité de la bourse provient de l’activité des OAT dont les encours sont d’environ 400 milliards de dinars,  précisant que « les OAT ont augmenté de 14% en 2016 à 24 % en 2017 ».

Il a rappelé que le meilleur moyen d’assurer la pérennité de l’entreprise est de coter une partie du capital au niveau de la bourse.

The post Yazid Benmouhoub, DG de la Bourse d’Alger, « plus de 97% des entreprises en Algérie sont des TPE » appeared first on .

La police a retrouvé le corps de l'homme de 58 ans au bord du lac de Neuchâtel. L'enquête exclut l'intervention d'un tiers.

 A Szervezett Bűnözés és Terrozrizmus Elleni Ügyészség olyan személyeknél és közintézményeknél vizsgálódik, akiket közbeszerzések elcsalásával, adócsalással és illegális fakitermeléssel vádolnak. A 23 házkutatás során a Schweighofer Holzindustrie bukaresti székházát, a szászsebesi és radóci gyárait is ellenőrzik. Vizsgálat folyik ugyanakkor a Suceava, Fehér és Hunyad megyei erdészeti igazgatóságoknál is. Az ügyészek állítása szerint a bűnszervezet tagjait köztisztviselők segítették a törvényszegésben. A becsült kár 25 millió euró.

 Az Európai parlament tegnap elfogadott szabályozása értelmében a fogadó ország munkajogi feltételeit 12 hónap után kell alkalmazni és azt egyszer, félévig lehetne hosszabbítani. A módosítás előírásai nem érintik a fuvarozói szektort, erre vonatkozóan külön szabályokat hoznak majd. A szabályok olyan cégekre terjednek ki amelynek partnerei vannak más uniós országban, delegációt küld, kirendeltséget vagy telephelyet működtet az EU valamelyik tagállamában. Az szabályokat az EU tagországok két éven belül kell jogrendjükbe ültessék és alkalmazzák. 2010 és 2016 között az Európai Unióba kiküldött munkavállalók száma 2,3 millióra nőtt, ez mindössze 1 százalékát jelenti az unió teljes munkaerejének.

Par Kadiri Mohamed.

  Comme annoncé hier dans ces mêmes colonnes, le technicien tunisien Moez Bouakaz sera officiellement le nouvel entraîneur de l’USMBA la saison prochaine. En effet, les négociations qui ont duré prés de trois heures lundi, entre l’actionnaire majoritaire Hasnaoui Okacha et l’entraîneur en question, ont été fructueuses et ont donc abouti sur un accord. Selon nos sources, plusieurs points importants ont été abordés lors de cette rencontre, dont l’objectif du club et le projet sportif que tient à mettre en place la direction du club de la Mekkera. Aussi, les deux hommes ont longuement discuté de l’effectif et plus particulièrement les perspectives du recrutement, ainsi que la phase préparatoire sur laquelle compte énormément le nouvel entraîneur pour réussir à réadapter le groupe à sa méthode de travail.

Le désormais ex-entraîneur du MC Oran aura aussi le choix de composer seul son staff et ramener les adjoints avec qui il voudra travailler. Bouakaz, qui remplace ainsi Chérif El Ouazzani à la barre technique, sera présenté au public dans les jours à venir, nous a-t-on dit. De ce fait, il est le deuxième technicien tunisien à driver El- Khadra, après le passage du virevoltant gaucher international Henia Hammadi dans les années 1970. Dans un autre registre, des changements imminents sont annoncés au sein de la SSPA et devraient toucher plusieurs postes administratifs.

Enfin, et dans le but de préparer au mieux la prochaine saison qui s’annonce difficile, avec notamment la participation en coupe de la CAF, la reprise officielle des entraînements a été fixée au premier juillet prochain, a-t-on appris.

The post USM Bel-Abbes: Moez Bouakaz, nouvel entraîneur appeared first on .

Boris Becker liess sich bei seinem ersten Auftritt nach Bekanntgabe der Trennung von Ehefrau Lilly nichts anmerken. Der Tennis-Star gab sich locker und gut gelaunt.

Nach dreizehn Jahren Beziehung und neun Jahren Ehe verkündeten Boris Becker (50) und seine Ehefrau Lilly (41) gestern ihr Liebes-Aus. Der deutsche Tennis-Star und das niederländische Model würden sich «einvernehmlich und freundschaftlich» trennen, wie «Bild» berichtete.

 

Nach der Trennungs-Nachricht stürzte sich Becker in die Arbeit: Die Tennis-Legende kommentierte in Paris für den TV-Sender «Eurosport» das Turnier bei den French Open. Wie «Bild» berichtet, gab sich Becker locker und freundlich, lächelte und machte mit Fans geduldig Selfies. 

Becker zeigt sich bei Twitter emotional

Doch so sportlich wie sich Becker in der französischen Hauptstadt gab – die viele Unterstützung, die er in dieser schweren Zeit von seinen Kollegen und Freunden erhält, bewegte den Sport-Star. Bei Twitter zeigt er sich emotional: «Ich bin überwältigt und sehr berührt von all den positiven, lieben, emotionalen Botschaften an mich ... ich habe wirklich noch ein paar Freunde! Vielen Dank.»

 

Lilly Becker nimmt ihren Noch-Ehemann gegenüber «Bild»-Kolumnist Franz Josef Wagner in Schutz. Bei Instagram richtet sie sich direkt an ihn: «Warum? Er ist immer noch der Vater meines Sohnes und ein deutsches Idol … Hör einfach auf, bitte.» In den Hashtags fügt sie «schmerzhaft» und «Respektiere uns» hinzu. (kad)