Biztonságpiac

Lavrov a fehérorosz fővárosban Aljakszandr Lukasenka elnökkel és Uladzimir Makej külügyminiszterrel tárgyalt. “A katonai infrastruktúra egyoldalú fejlesztése, a katonai erőnek és eszközöknek a határaink közelében való egyoldalú telepítése destruktív lépések, amelyek aláássák a bizalmat és a kölcsönös egyetértést Európában, és az európai biztonsági térség széttöredezéséhez vezetnek” – mondta az orosz külügyminiszter.

Lavrov hangsúlyozta, hogy Moszkva és Minszk egyenrangú és kölcsönösen előnyös viszonyra törekszik mind az Európai Unióval, mind a NATO-val.

Ukrajnáról szólva Lavrov kizárta annak lehetőségét, hogy a válság rendezésére létrehozott “normandiai négyek” – Oroszország, Ukrajna, Németország és Franciaország – között külügyminiszteri szintű találkozó jöjjön létre, amíg a négy ország elnökeinek korábbi utasításait nem hajtják végre, és az úgynevezett Steinmeier-képlet “nem kerül papírra”.

A Frank-Walter Steinmeier német elnökről, volt külügyminiszterről elnevezett forgatókönyv javaslatot tartalmaz arra, hogy mikor vezessék be az önkormányzat különleges rendjét a délnyugat-ukrajnai Donyeck és Luhanszk megye egyes területein. Eszerint az autonómiát ideiglenesen az ott tartandó választások napján, állandó alapon pedig azt követően vezetnék be, hogy az EBESZ kihirdeti a választások eredményét.

Lavrov felhívta a figyelmet arra, hogy a Steinmeier-formula 2015 óta tárgya az egyeztetéseknek, és hogy azt mind a kapcsolattartó csoportban, mind pedig a “normandiai négyek” vezetői elfogadták, ám az ukrán fél a képletet nem hajlandó hivatalos dokumentumokban rögzíteni.

Az orosz diplomácia vezetője hangot adott azon álláspontjának, miszerint Hollandia és Ausztrália fölöslegesen törekszik kártérítést követelni Oroszországtól a 2014-ben a délkelet-ukrajnai szakadár területek felett lelőtt malajziai utasszállító repülőgépért, mert a nyomozás még nem zárult le.

Lavrov szerint a holland és ausztrál “ultimatív” álláspont a Szkripal-ügyben képviselt “ruszofób” nyugati logikára emlékeztet, amely bizonyítékok nélkül vádolta meg vétkességgel Oroszországot. Az orosz külügyminiszter kifogásolta, hogy a malajziai utasszállító pusztulásának körülményeit vizsgáló testület figyelmen kívül hagyta azokat a bizonyítékokat, amelyeket Moszkva bocsátott a rendelkezésére.

Szencov ügyvédje múlt szerdán közölte, hogy védence éhségsztrájkot kezdett. Elmondta, hogy amikor felkereste őt a börtönében, egy kézzel írt papírt adott át neki, amelyen Szencov azt írta: addig folytatja az éhségsztrájkot, amíg szabadon nem engedik az Oroszországban fogva tartott ukrán politikai elítélteket, 64 embert. Szencov név szerint nem nevezett meg senkit, és saját magának nem kért szabadságot. Leszögezte, hogy kész a végsőkig elmenni: vagy meghal, vagy az orosz hatóságok nekilátnak követelése teljesítéséhez.

Az UNIAN híradása szerint az Oroszországban bebörtönzött ukrán rendező szabadon bocsátását követelő dokumentumot az Európai Filmakadémia 1750 tagja írta alá. Az aláírók között van az akadémia két társelnöke, Agnieszka Holland és Wim Wenders, valamint Ken Loach brit és Bertrand Tavernier francia filmrendező.

Szencovot és társát, Olekszandr Kolcsenkót 2014 májusában fogták el az orosz titkosszolgálatok az Ukrajnától önkényesen Oroszországhoz csatolt Krím félsziget fővárosában, Szimferopolban, azóta tartják őket fogságban. 2015 augusztusában Szencovot húsz, Kolcsenkót tíz év szigorított börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélte a dél-oroszországi Rosztov-na-Donu városának katonai bírósága állítólagos terrorszervezet létrehozásának vádjával. Európa több országa és az Egyesült Államok politikailag motiváltnak és “a cinizmus felső fokának” minősítette az ítéletet. Az Európai Filmakadémia már akkor is tiltakozott: nyílt levélben kérte Vlagyimir Putyintól Szencov azonnali szabadon bocsátását. A levelet többek mellett Tarr Béla magyar filmrendező is aláírta.

A Krím orosz annektálásával civil aktivistaként szembeszegülő rendezőt többször szállították át egyik orosz börtönből a másikba, jelenleg az északnyugat-szibériai Jamal-Nyenyec Autonóm Körzetben lévő Labitnangi városában raboskodik.

A tárcavezető kiemelte: megerősítették, hogy az Egyesült Államok természetes szövetségesesként tekint Magyarországra és az egész közép-európai térségre. Szijjártó biztosította amerikai partnerét arról, hogy “Magyarország nem fog beállni az Egyesült Államokat most már lassan hobbiszerűen bíráló európaiak sorába”. Mint mondta, Magyarország továbbra is “kiegyensúlyozottan, mindenfajta kritikát és kommentálást mellőzve fog hozzáállni” az amerikai kül- és belpolitikai döntésekhez.

A jelenlegi amerikai adminisztráció és a magyar kormány politikai megközelítései között rendkívül sok hasonlóság van, mindketten nagyon fontosnak tartják a saját polgáraik biztonságának garantálását – magyarázta.

Továbbra is együttműködnek rendkívül fontos külpolitikai kérdésekben, így az ENSZ-reform vonatkozásában és abban a tekintetben is, hogy Izraellel szemben tisztességes nemzetközi megközelítést szeretnének kivívni – mutatott rá. Hozzátette: együttműködnek továbbá az illegális migráció és a terrorizmus elleni küzdelemben, valamint abban is, hogy világszerte a keresztény közösségeket megvédjék.

A külügyminiszter kitért rá: az Egyesült Államoknak nagy szerepe lesz Magyarország energiaellátásnak biztosításában, ugyanis ígéretet kapott arra, hogy a Romániában kitermelendő amerikai gáz Magyarországra juttatását az amerikai kormányzat is támogatja.

Kitért rá: az amerikai vállalatok alkotják ma már a második legjelentősebb beruházói közösséget Magyarországon, 1700 amerikai cég százezer magyarnak ad munkát. A mostani tárgyaláson megerősítették a gazdasági együttműködés fejlesztése iránti igényüket – közölte.

Hangsúlyozta: fontos a védelmi együttműködés megújítása is, ezért átadta amerikai kollégájának a leendő magyar-amerikai védelmi együttműködés megállapodásra vonatkozó magyar javaslatokat. Erről már két tárgyalási forduló lezajlott, egyértelmű politikai akarat van mindkét oldalról a megállapodás megújítására – mondta. Hozzáfűzte: most abban állapodtak meg, hogy felgyorsítják ezt a folyamatot.

Szijjártó emlékeztetett: ugyan eddig is magyar katonák szolgáltak amerikaiak vezette missziókban, de megállapodtak abban, hogy a NATO által elindítani szándékozott iraki kiképzési misszióban magyar katonák is részt vesznek, erről haladéktalanul megkezdik az egyeztetéseket.

Megjegyezte: a megbeszélésen felvetődött, hogy a NATO-tagállamoknak mielőbb meg kellene felelni az úgynevezett kétszázalékos elvárásnak, azaz annak, hogy a hazai össztermékük 2 százalékát védelmi kiadásokra fordítsák, és Magyarországnak világos menetrendje van arra, hogy miként érheti el ezt a célt.

Arról is beszélt, hogy Magyarországnak rendkívül fontos a regionális biztonság, stabilitás, és ennek egyik alapja a kisebbségek védelme egész Európában, de kiváltképp Közép-Európában.

A tárcavezető azt is mondta, hogy az Iszlám Állam dzsihadista szervezet a területeinek a 98 százalékát elveszítette azon nemzetközi koalíció tevékenységének köszönhetően, amelyet az Egyesült Államok vezet, és Magyarország is részt vesz benne. Az Iszlám Állam ezért taktikát váltott, és elkezdte a korábban külföldről érkezett harcosainak visszaküldését Európába és a világ más pontjaira, és ez ellen szigorú határvédelemmel lehet védekezni, ezért fenn kell tartani a határaink megvédésének képességét – vélekedett.

Szijjártó arról is beszélt, hogy a találkozón szó volt az ukrán oktatási törvény ügyéről is. Tájékoztatta amerikai kollégáját, hogy kedden egyeztetett Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszterrel, akivel abban maradtak, hogy a megoldásra koncentrálnak, és a jövővel, nem a múlttal foglalkoznak. Ez a megközelítés az Egyesült Államok támogatását is bírja – mutatott rá a tárcavezető.

Elmondta: az amerikai kormányzat eddig is nagyon aktívan vett részt a kérdés megoldásában, az amerikai külügyi tisztségviselők rendszeresen felhozták a témát az ukrán kormányzati szereplőknek, és az Egyesült Államok fellépése, segítsége nélkül kedden nem érték volna el, hogy összehívják a magyar-ukrán kormányközi munkacsoportot június végére, azt, hogy az ukrán oktatási miniszter hivatalos tárgyalásra hívta a KMKSZ vezetőit, azt, hogy a 2023-ig tartó meghosszabbítása az oktatási törvény alkalmazásának már az ukrán parlamentben napirendjén van, továbbá azt, hogy a magániskolák kivétele a jogszabály hatálya alól jól halad előre.

Szijjártó arra kérte amerikai partnerét, hogy az elkövetkező időben is támogassák a magyar-ukrán tárgyalásokat, és tegyék világossá Ukrajnának, hogy a kisebbségek ügyek fontos kérdés, a nemzetközi jogszabályoknak ebben a tekintetben is mindenkinek meg kell felelni, függetlenül más geopolitikai kérdésektől.

Az amerikai külügyminisztérium a megbeszélésről kiadott közleményében azt írta, a találkozón az amerikai miniszter kiemelte az élénk civil társadalom fenntartásának jelentőségét. Továbbá hangsúlyozta az Ukrajnának nyújtandó segítség fontosságát az orosz agresszióval szemben, és kitért arra, hogy támogatni kell Ukrajna közeledését a NATO-hoz és meg kell előzni az orosz befolyás növekedését Közép-Európában.

A közlemény szerint a felek egyetértettek abban, hogy Európában el kell érni az energiaforrások diverzifikációját, valamint szót ejtettek az amerikai befektetésekről is Magyarországon, valamint a védelmi együttműködési megállapodásról. Szijjártó később a Fehér Házban találkozik John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadóval is.

Leopold Róbert elmondta: az unión belül csak bizonyos termékek és eszközök szállítása kötött mennyiségi korlátokhoz és engedélyhez, szigorúbb szabályok az Európai Unión kívüli tagországból érkezőkre érvényesek. A nyári utazási szezon előtti sajtótájékoztatón hozzátette, a 15. évnél fiatalabb utasokat egy 150 euró összegű, minden idősebb utast pedig egy 300 eurós, légi úton pedig egy 430 eurós vámmentes keret illet meg.

A 17. életévüket betöltők közúton négy liter szőlőbort, 16 liter sört, egy liter tömény alkoholt, likőrökből pedig két litert hozhatnak be vám- és adómentesen. Dohányáruból a légi úton érkezőknél kétszáz szál cigaretta, száz szivarka, ötven szivar és 250 gramm dohány lehet. A közúton, vízi úton vagy vasúton érkezők negyven szál cigarettával, húsz szivarkával, tíz szivarral és legfeljebb ötven gramm dohánnyal érkezhetnek a határhoz.

A szóvivő elmondta azt is, hogy a járművek üzemanyagtartályán kívül tíz liter üzemanyag szállítható vámmentesen. A háziállatok – például kutya, macska, vadászgörény – az Európai Unión belül csak állatútlevéllel utaztathatók, amelyet a lakóhely szerint illetékes állatorvos állít ki. Aláhúzta, az unión kívülről nyers hús, hentesáru, hústartalmú élelmiszerek, tej- és tejtartalmú termékek behozatala az állatbetegségek terjesztésének kockázata miatt alapvetően tiltott. Természetesen a szabály egy szendvicsre és egy pohárnyi joghurtra nem vonatkozik – tette hozzá.

Leopold Róbert beszélt arról is, hogy a fegyverbehozatal európai uniós lőfegyvertartási vagy nemzeti tartási engedély bemutatásához kötött, és ezen felül az utazás célját egy meghívólevéllel is igazolni kell. Az ötven évnél régebbi műkincsekről, valamint az ötvenezer forint értéket meghaladó műtárgyakról megjegyezte, hogy azok kivitelét értékbecslői vagy műkereskedelmi számlával szükséges igazolni.

Az Európai Unió területére be-, illetve az onnan kilépőknek azt is érdemes tudniuk, hogy a 10 ezer eurót meghaladó készpénzt írásban kell bejelenteniük – mondta. Az utasforgalomra vonatkozó szabályokról a NAV honlapján, valamint nyomtatott tájékoztató kiadványokból lehet értesülni.

Nyiri Beáta, az Egri Törvényszék elnöke a csütörtöki sajtótájékoztatón kiemelte: a Közigazgatás-fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) kiemelt elemeként megvalósuló fejlesztés a teljes közigazgatást érinti és hárommilliárd forintba kerül.

Elmondta azt is, hogy a nyár végéig a bírósági szervezetben 72 tárgyalótermet, továbbá a büntetés-végrehajtási épületekben 39 helyiséget szerelnek fel a távmeghallgatáshoz szükséges eszközökkel, amelyek az ügyeket tárgyaló törvényszékektől távol tartózkodó tanúk és vádlottak kihallgatását teszik olcsóbbá, korszerűbbé és gördülékenyebbé.

A rendszer első három működőképes végpontja az Egri Törvényszéken épült ki és a csütörtöki sajtóbemutató után pénteken már “élesben” is alkalmazni fogják – tájékoztatott Schmidt Péter, a törvényszék büntető kollégiumának vezetője.

Jelezte: a videó-kommunikációs infrastruktúra (VIKI) elnevezésű rendszer biztosítja, hogy az eljárás résztvevői valós időben, egyidejű kép- és hangtovábbítással kísérjék figyelemmel az eltérő helyszíneken tartózkodó tanú, vagy terhelt kihallgatását. A kiépítés augusztusban záruló első körét követően, előreláthatólag ez év végéig minden magyar bíróságon kialakítanak hasonló végpontokat és belátható időn belül a hang és kép rögzíthetővé tétele is megoldódik – tette hozzá. Mindezt az utazási költségek csökkentése és az eljárások felgyorsítása mellett a 2018 július 1-én hatályba lévő új büntetőeljárási törvény előírásai indokolják, illetve teszik szükségessé – jegyezte meg.

A rendszer legfontosabb elemeiről szólva elmondta: a tárgyalóteremben tartózkodók két nagyméretű monitoron követhetik az eseményeket, a bíró pedig egy könnyen kezelhető vezérlőegység és egy dokumentumkamera segítségével vezeti az eljárást. Ezen kívül a bíró előtt egy harmadik monitor is található, melyet csak ő lát, így védett személyek meghallgatását is lehetővé teszi. A rendszer továbbá a kép- és hang technikai torzítására is alkalmas – húzta alá.

Németh Szilárd közölte, a növekedő forrásokat a hadsereg modernizációjára fordítják. A Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program keretében modernizálják a műszaki eszközöket, a fegyverrendszereket, a katonák felszerelését és beindítják a hazai fegyvergyártást.

Azt mondta, a program a katonákat helyezi a középpontba, hiszen a modern fegyverek nélkülük semmit sem érnek. Az ország védelmében számítanak az elkötelezett civilekre is, számukra lehetőség a területvédelmi elven szerveződő tartalékos rendszer.

Az államtitkár közölte, a hadsereg “feltöltöttsége” megfelelő, mert az utóbbi időben sokan fordultak a honvédség felé. Sok egyetemista és főiskolás választotta például a tartalékos rendszert. A haderő nagy részét a fiatalok adják, ami szerinte bizakodásra ad okot.

A Francia Köztársaság Becsületrendjének Nagykeresztjével 2015-ben kitüntetett Yves de Daruvar az utolsó túlélője volt a Philippe Lecrerc tábornok vezette Szabad Franciaország 2. páncéloshadosztályának, amely 1944. augusztusban felszabadította Párizst. Halálával ötre csökkent a második világháborús francia ellenállás veteránjainak száma.

A magyar származású veteránnak Emmanuel Macron francia államfő közleményben fejezte ki “a nemzet háláját a hősies cselekedeteiért”.

Yves de Daruval a nagy múltú nemesi Kacskovics családból származott, 1921. március 31-én Isztambulban született. Apja daruvári Kacskovics Tibor egykori tüzértiszt, anyja osztrák származású francia volt. Az 1920-as évek végén anyjával és húgával emigrált Franciaországba.

Párizsban érettségizett, majd a második világháború kitöréséig a gyarmati tisztviselői iskolába járt. 1940-ben katonai szolgálatra jelentkezett a helyi csendőrségen, de a túl fiatalnak talált önkéntest elküldték, titokban elhagyta Franciaországot, s a lengyel Batory gőzösön lengyel katonákkal együtt Angliába hajózott, hogy Londonban csatlakozzon a Szabad Francia Erőkhöz. 1941 júniusában elhagyta Angliát és Csádba ment, ahol beosztották a Philippe Leclerc de Hauteclocque ezredes csádi gépesített csoportjához (G.M.T.) tartozó Csádbeli szenegáli lövészezred harcfelderítő századába. 1942. március elején Daruvar járőralegysége kísérte Leclerc ezredest az ismét északra tartó hadoszlopban és küzdöttek az olaszok ellen a sivatagi harcban, részt vett mindkét Fezzanért folyó hadjáratban, a továbbiakban Tunéziában harcolt az olaszok és a németek ellen.

Többször is megsérült, ezért Egyiptomban kórházi kezelésre szorult, de azért hogy részt vehessen Franciaország felszabadításában, 1944 elején, nem várva meg teljes felépülését, visszatért a közben átszervezett, Marokkóban állomásozó alakulatához, a Csádi Menetezredhez, majd – mint az ezredparancsnok segédtisztje – Leclerc tábornok 2. páncélos hadosztályával ő is Angliába hajózott. 1944. augusztus elején a hadosztály törzskarával szállt partra Normandiában, ahol saját kérésére egy szakasz élén ismét a frontvonalban harcolhatott, 1944. augusztus 24-én Leclerc tábornokkal együtt vonult be Párizsba.

A háború után 1944 novemberében Yves de Daruvar megkapta a francia állampolgárságot, s befejezte tanulmányait a Tengerentúli Franciaország Nemzeti Iskolájában. 1947 és 1950 között Madagaszkárban, majd Mauritániában (1952-1954), Elefántcsontparton (1955-1956) és Kamerunban (1957-1958) dolgozott a francia közigazgatásban. Ezt követően másfél évig volt Francia Nyugat-Afrika Utazási Irodájának megbízott vezetője a szenegáli Dakarban, 1959-től 1962-ig pedig Francia Szomália főjegyzői tisztét töltötte be. 1962 júliusától 1963 januárjáig a Comore-szigeteki Köztársaság főbiztosa (gyarmati kormányzója) volt. 1963-ban visszatért az anyaországba és az Atomenergia-bizottság főtisztviselőjeként dolgozott 1981-ig.

Számos kitüntetéssel rendelkezett, a Becsületrend nagykeresztje mellett 1992-ben megkapta a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést. 1945-ben megírta visszaemlékezéseit Londontól Tunéziáig: a Szabad Franciaország útinalója címmel, származása révén pedig sokat foglalkozott a magyar történelemmel is, 1971-ben Párizsban jelent meg Le Destin dramatique de la Hongrie: Trianon ou la Hongrie écartelée (Magyarország tragikus sorsa: Trianon avagy a feldarabolt Magyarország) című kötete.

A belügyi tárca közösségi oldalán arra kérték a tömegközlekedési eszközökön utazókat, hogy szóljanak rá az autóbuszok, trolibuszok, villamosok vagy taxik vezetőire, ha azt látják, hogy vezetés közben használják a telefonjukat. Ha pedig a vezető a felszólítást követően sem teszi félre a telefont, azonnal jelentsék a segélyhívószámon. “Végül is az önök életéről van szó” – áll a felhívásban, amelyet a ceglédberceli balesetről készült fotóval illusztráltak.

A román rendőrség a közösségi oldalán szintén a ceglédberceli balesetre hivatkozva buzdított annak a petíciónak az aláírására, amelyet az Observator lappal és az Observator tévével közösen indított.

A Stop a volán mellőli élő Facebook-közvetítésekre! Lájkold az életet! című petíció arra hívja fel a figyelmet, hogy az élő közvetítés elvonja a járművezető figyelmét a forgalomról, és nagy mértékben megnöveli a balesetek bekövetkeztének a valószínűségét. “Az élet fontosabb, mint a facebookos népszerűség” – fogalmaz a petíció, amely arra biztatja a közösségi háló felhasználóit, hogy ha volán mellőli élő közvetítést látnak, jelentsék a Facebooknak, az erre szolgáló gombra kattintva.

Amint a petícióban áll, Romániában naponta átlagosan öten halnak meg autóbalesetekben.

A Ceglédbercelen kedd este történt balesetben egy román rendszámú kisbusz frontálisan ütközött egy homokot szállító teherautóval. A balesetet a kisbusz egyetlen utasa sem élte túl, mind a kilencen a helyszínen meghaltak. A romániai sajtó másnap közölte: a baleset a kisbusz vezetőjének telefonos élő közvetítését szakította meg. A román hírtelevíziók a sofőr egyik rokonát is megszólaltatták, aki a közösségi portálon élőben nézte otthonában a halálos karambolt.

A plenáris ülést megnyitó beszédében Kuchcinski kijelentette: a NATO keleti szárnyát új fenyegetések érik keleti irányból, Oroszország részéről, ezért szükség van itt a szövetséges erők állandó jelenlétére. Ezzel arra utalt, hogy a három balti államban és Lengyelországban 2016 első felétől négy NATO-zászlóalj és egy amerikai páncélos dandár úgynevezett “állandó rotációs” jelleggel állomásozik, a legénység a felszereléssel együtt félévente váltja egymást.

“Örömmel és bizalommal üdvözöljük az Egyesült Államok szenátusának az amerikai dandár állandó állomásoztatására vonatkozó döntését” – mondta Kuchcinski.

Az amerikai szenátus védelmi bizottsága május 24-én arra szólította fel a Pentagont, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, lehet-e a 2019-es költségvetésben eszközöket keríteni amerikai szárazföldi erők állandó lengyelországi állomásoztatására.

A lengyel házelnök szerint “az észak-atlanti szövetség biztonságára vonatkozó elemzések nem adnak okot a derűlátásra”, sok térségben “újból fennállnak a hagyományos katonai fenyegetések”, ezen kívül hibrid és kiberbiztonsági veszélyek is megjelentek. E fenyegetések Kuchcinski szerint “határozottan észlelhetőek” a NATO keleti szárnyán.

Kuchcinski támogatóan nyilatkozott Ukrajna és Georgia csatlakozási törekvéseiről, és kiemelte a transzatlanti kapcsolatok szerepét a NATO működésében.

Andrzej Duda elnök is úgy látta: az Egyesült Államok és Európa viszonya az euroatlanti térség biztonságának kulcsa, s e kapcsolatokban törekedni kell “a politikai légkör javítására”.

A stabil, biztonságos Európa “a világtörténelem legjobb amerikai beruházása” – fogalmazott, szerinte a transzatlanti egység különösen manapság jelentős, amikor is “a biztonsági rendszert próbára teszik és aláássák a békét és a stabilitást veszélyeztető erők”.

Ebben az összefüggésben Duda Oroszországot nevezte a legkomolyabb fenyegetésnek. Moszkva szerinte soha nem békélt meg “a birodalmi Szovjetunió” bukásával, a posztszovjet időszakot “csupán egy stratégiai szünetként értelmezte a Kelet és a Nyugat közötti összetűzésben”.

A közel-keleti és észak-afrikai helyzetről szólva Duda úgy látta: e területek destabilizálása révén “bizonyos hatalmak” erősíteni próbálják a befolyásukat. Úgy látta: Oroszország és Irán “negatívan befolyásolja az európai helyzetet többek között az illegális bevándorlók számának növelésével”.

A NATO térségét érő fenyegetésekről beszélt a plenáris ülésen Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő is, aki úgy látta: az Oroszország és Németország között, a Balti-tenger alatt épülő újabb gázvezeték fenyegetést jelent Európa energiabiztonságára és szolidaritására nézve. Utalva Volodimir Hrojszman ukrán kormányfő korábbi kijelentésére, elmondta: egyetért azzal, hogy a beruházás “új, az Európai Unió és a NATO országai ellen irányuló hibridfegyver”.

Az Északi Áramlat-2 “mérgező kapszula az európai biztonságban, és messzemenő geopolitikai következményei lehetnek” – értékelte, azzal érvelve, hogy már a gázvezeték első vonala, az Északi Áramlat-1 lehetővé tette az orosz hadsereg korszerűsítését, majd 2008-ban Grúzia, később pedig Ukrajna megtámadását és a Krím elcsatolását.

A külügyminiszterek tanácsa úgy határozott, mivel a polgári lakosság elnyomása folytatódik, a Szíriára vonatkozó uniós stratégiával összhangban fenntartja a szíriai rezsimmel és annak támogatóival szembeni korlátozó intézkedéseit.

A külügyminiszterek frissítették a szankciós jegyzékben szereplő bizonyos emberekkel és szervezetekkel kapcsolatos adatokat, két elhunyt személyt pedig töröltek a listáról, melyen jelenleg 259 olyan ember és 67 olyan szervezet szerepel, amelyek utazási tilalom és vagyonbefagyasztás hatálya alatt állnak. A most felvettek a vegyi fegyverek használatával kapcsolatos szerepük miatt kerültek a szankciós listára.

A Szíriával szembeni jelenlegi szankciók szélesebb köréhez az olajembargó, bizonyos befektetésekre vonatkozó korlátozások, a Szíriai Központi Bank unióban található vagyonának befagyasztása tartozik, emellett exportkorlátozás van érvényben azon berendezések és technológiák esetében, amelyek belső elnyomás céljára is használhatók, illetve amelyek az interneten vagy a telefonhálózaton keresztüli kommunikáció nyomon követésére, illetve lehallgatására is szolgálhatnak.

Mint írták, az unió továbbra is elkötelezetten törekszik a szíriai konfliktus tartós és hiteles politikai megoldásának elősegítésére, összhangban az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozatával és a 2012. évi genfi nyilatkozattal. Az uniónak meggyőződése, hogy a konfliktus nem oldható meg katonai úton, ezért határozottan támogatja az ENSZ különmegbízottjának munkáját és a szíriai válságban szembenálló felek genfi párbeszédét – tették hozzá.

A Le Monde szerint 2017 decemberében négy embert állítottak elő azért, mert egy külföldi hatalomnak információkat szolgáltattak ki. Közülük három ellen emeltek vádat december 22-én, ketten a francia kémelhárítás (DGSE) ügynökei voltak korábban, a harmadik gyanúsított pedig egyikük felesége.

A volt ügynökök ellen a pontos vád: “a nemzet alapvető érdekeit sértő információk átadása egy külföldi hatalomnak, külföldi hatalom tájékoztatása, a nemzet alapvető érdekeit sértő információk gyűjtése, valamint nemzetvédelmi titok megsértése egy nemzetvédelemi titkot birtokló személy által. Az egyik volt ügynököt “árulás bűntettének közvetlen kiprovokálásával” is vádolják. Mindkét volt ügynök előzetes letartozatásban van, a feleséget szintén árulás gyanújával rendőri felügyelet alá helyezték.

A védelmi miniszter csütörtök este megerősítette az értesüléseket, de azt nem árulta el, hogy melyik országgal működtek együtt a volt ügynökök. A tárca meg nem nevezett hivatalos forrása pénteken erősítette meg, hogy a gyanú szerint Kínának adtak át információkat.

A két visszavonult ügynök a titkosszolgálatok külbiztonsági igazgatóságához tartozott.

“Tevékenységüket maga a szolgálat észlelte, és saját kezdeményezésre tájékoztatta a párizsi ügyészséget” – olvasható a védelmi tárca közleményében.

Florence Parly védelmi miniszter a CNews hírtelevízióban úgy fogalmazott, hogy a két volt ügynök a kémkedés idején “nagy valószínűséggel” még a szolgálat kötelékében volt. A tárcavezető nem kívánta megerősíteni, hogy Kínának dolgoztak. “Ezek az információk potenciálisan veszélybe sodorhatják az állam biztonságát” – fogalmazott.

A TMC tévécsatorna szerint az egyik ügynök Pekingben dolgozott, a Le Monde pedig úgy tudja, hogy a gyanúsítottak a francia elhárítás munkamódszereiről szolgáltattak információkat Kínának.

A plenáris ülésen elmondott beszédében Stoltenberg azon reményének adott hangot, hogy a júliusi brüsszeli NATO-csúcson a tagállamok Oroszországgal szembeni határozott hozzáállást erősítik meg. Szerinte a NATO-orosz viszonyokat “kétcsatornás” módon kell megközelíteni: egyfelől elriasztásra és védelemre, másfelől politikai párbeszédre van szükség.

“Jobb kapcsolatokra törekszünk Oroszországgal, akkor is, ha nem bízunk ennek közeli megvalósulásában” – jelentette ki Stoltenberg, aki Moszkvát egyebek között a NATO-tagállamok demokratikus folyamataiba való beavatkozással, Ukrajna destabilizálásával, valamint kiber- és vegyi támadások szervezésével vádolta.

Az észak-atlanti szövetség júliusi brüsszeli csúcstalálkozója előtti közgyűlés nyitó sajtóértekezletén a lengyel küldöttség elnöke, Marek Opiola felidézte: Varsó 1999 óta harmadik alkalommal házigazdája a közgyűlés ülésszakának, 2016-ban pedig ott rendezték a NATO csúcstalálkozóját, amelyen a szövetség keleti szárnyának megerősítéséről döntöttek.

A közgyűlés elnöke, Paolo Alli olasz politikus többek között arról beszélt: a három balti országba és Lengyelországba tavaly telepített amerikai és NATO-egységek a szervezet szolidaritásáról tanúskodnak, a tagállami szolidaritás keretében fontos a szövetség déli határának védelme is.

A NATO Parlamenti Közgyűlése évente kétszer ülésezik. A varsói ülésszakon 29 tagállam, 16 partnerország és 8 megfigyelő ország képviselői vesznek részt. A hétvégén több szakbizottsági ülésen tanácskoznak, a szövetség keleti szárnyát érintő kérdéskörön kívül megvitatják A Délen megjelenő destabilizáció című jelentést is. Napirenden szerepel az európai határvédelmi ügynökség, a Frontex elnökének, Fabrice Leggerinek a beszámolója, értekeznek a Nyugat-Balkán biztonsági helyzetéről, az Észak-Korea politikájával összefüggő biztonsági kihívásokról, a közel-keleti helyzetről, az iráni atomalku jövőjéről és a transzatlanti kapcsolatokról is.

A közgyűlés ülésszaka hétfőn plenáris üléssel zárul, ezen felszólal többek között Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára és Andrzej Duda lengyel elnök. Elfogadják a brüsszeli csúcstalálkozón benyújtandó zárónyilatkozatot.

Az ülésszak idején a lengyel szejm épületében folytatódik az április közepén kezdődött ülősztrájk, amelynek résztvevői – fogyatékkal élők és gondozóik – az őket érintő járulékok növelését követelik. A lengyel parlamenti iroda bejelentette, hogy gondoskodik a NATO-rendezvény és a tiltakozás “párhuzamos és biztonságos” lebonyolításáról.

Az Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálata pénteken honlapján közölte: a járőrautókkal a mások életét is veszélybe sodró sofőröket kevésbé lehet kiszűrni, mert a szabályokat jellemzően csak addig tartják be, amíg látják a rendőröket. A rendőrség a balesetek megelőzésért kombináltan alkalmazza az álló és a menet közbeni méréseket – tették hozzá.

A rendőrség korábban is használt közlekedésrendészeti ellenőrzés céljából civil gépjárműveket. A baleseti helyzetre tekintettel április 16-án felújított és hitelesített FámaLézer készülékekkel szereltek fel ezeket a gépkocsikat – olvasható a honlapon. A közösségi médiában terjedő hírekre, amelyek szerint a civil autókkal gyorshajtásba hajszolják az egyébként szabályosan közlekedő sofőröket, úgy reagáltak, hogy a rendőrnek nem érdeke a bírság kiszabása.

A menet közbeni mérésekre alkalmas kocsival nem kell a mért járművel azonos sebességgel, ugyanabban a sávban haladni. A szabályszegésen ért járművet pedig ott állítják le, ahol azt biztonságosan meg lehet tenni, tehát autópálya leállósávjában nem – magyarázták.

Az orosz “diggerek” (ásók) között egyaránt vannak képzett barlangászok és lelkes amatőrök. A civil mozgalom az 1990-es évek első felében kezdett szerveződni Oroszországban azzal a céllal, hogy Moszkvában, majd más nagyvárosokban is felfedezzék, bejárják és feltérképezzék a különböző természetes barlangokat, járatokat valamint ember alkotta földalatti alagút-rendszereket és termeket.

Az SZBU sajtószolgálata szerint a két férfit az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) januárban szervezte be. “Kurátoruktól” azt a feladatot kapták, hogy elsősorban európai uniós fővárosokban, Kijevben, illetve nagy ipari központokban gyűjtsenek információkat földalatti objektumokról.

A “diggereket” az SZBU munkatársai a kijevi metróban fogták el “illegális behatolási kíséret közben az egyik megálló területén”. Az őrizetbe vételükkor alpinista felszerelést, fénykép- és videókészítő, valamint biztonsági rendszerek feltörésére szolgáló hackereszközöket találtak náluk.

Az SZBU magyarázata szerint figyelembe véve, hogy az orosz “diggerek” végül nem tudták megvalósítani a bűncselekményt, továbbá együttműködést tanúsítottak az ukrán hatóságokkal, így az európai jogi normáknak megfelelően eljárva, az ukrán fél csak kitoloncolásuk és az országból való öt évre szóló kitiltásuk mellett döntött.

“Az SZBU ugyanakkor ismételten azzal a felhívással fordul az orosz titkosszolgálatokhoz, hogy országunkban végzett felforgató tevékenységével ne sodorja veszélybe az Ukrajnában élők és a hozzánk érkező külföldi vendégek mellett még az Oroszországi Föderáció állampolgárait is, akik szintén látogatóba érkeznek ide, most főként a (labdarúgó) Bajnokok Ligája hétvégi döntőjére” – üzente Moszkvának az ukrán biztonsági szolgálat.

Az MS-13 néven elhíresült, vagy Mara Salvatrucha néven is ismert bűnbanda különös kegyetlenségéről hírhedt, tagjai elsősorban latin-amerikaiak. A bűnszervezetnek szerte a világban mintegy harmincezer, az Egyesült Államokban pedig – az igazságügyi minisztérium adatai szerint – tízezer tagja van.

Trump New Yorkban erről az erőszakos bűnbandáról szervezett tanácskozáson mondott beszédet, s ebben részleteket ugyan nem közölt a banda megfékezését célzó várható tervezetről, de leszögezte: amennyiben azok az országok, ahonnan a banda tagjai származnak, nem tesznek meg mindent a bűnözők visszatartásáért, Washington megvonja tőlük a segélyt.

Az MS-13-at Los Angelesben alapították az 1980-as évek elején, eredetileg azzal a céllal, hogy a Salvadorból érkező bevándorlókat megvédje. Később szervezett bűnszövetkezetté terebélyesedett, és az embercsempészéstől a kábítószer-kereskedelemig, a rablásoktól a gyilkosságokig sok minden írható a számlájára. Trump a múlt héten egy alkalommal “állatoknak” nevezte őket, és ezzel bírálatot váltott ki demokrata párti politikusok és mexikói kormányzati tisztségviselők részéről egyaránt. Az elnök a szerda esti rendezvényen megismételte, hogy ezek a bűnözők “állatok”.

Az amerikai elnököt a rendezvényre elkísérte Rod Rosenstein igazságügyminiszter-helyettes, aki rámutatott, hogy az MS-13 az Egyesült Államokba kíséret nélkül, illegálisan érkező gyermekekre csap le, némelyiküket beszervezik a bűnszövetkezetbe.

Beszédében egyébként Trump nem nevezte meg, melyek azok az országok, amelyektől megvonhatják a segélyeket.

A légierő isztambuli akadémiájának volt hallgatóit a törvényszék az alkotmányos rend megdöntésének kísérlete bűntettében találta vétkesnek.

Az Anadolu beszámolója szerint a pernek összesen 122 vádlottja volt. A pénteki döntések értelmében három egykori katonatisztet – egy repülőszázadost és két főhadnagyot – szintén az alkotmányos rend megdöntésének kísérlete miatt súlyosbított életfogytiglani szabadságvesztéssel sújtottak. A három tiszt szándékos emberölési kísérletért további 45 év, a repülőszázados szándékos testi sértésért pedig ezeken felül még 19 év 6 hónap börtönbüntetést kapott. Három korábbi közlegényt felmentett a bíróság.

A 116 egykori tisztjelöltet eredetileg ugyancsak súlyosbított életfogytiglani börtönre ítélték, de a bíróság a tárgyalásokon tanúsított megbánás és jó magaviselet fényében enyhített a büntetésükön.

A török vezetés az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok terrorszervezetnek nyilvánított nemzetközi hálózatát teszi felelőssé a hatalomátvételi incidensért. A hivatalos álláspont szerint a mozgalom tagjai céltudatosan, hosszú évek alatt szivárogtak be az állami és a magánszférába, így a haderőbe és a katonatiszti iskolákba is. Gülen mindezt tagadja.

Az Anadolu pénteken arról is írt, hogy egy másik, az isztambuli nagyvárosi önkormányzat épületének elfoglalásával kapcsolatos perben 52 vádlottról hoztak ítéletet. Az érintettek között volt hat katonatiszt, egy törzsőrmester, egy tizedes, 42 közlegény és két civil. A 42 közlegényből 31-et az alkotmány megsértése miatt életfogytiglani szabadságvesztéssel sújtottak, 11 közlegényt pedig felmentettek. A többi 10 vádlott az alkotmányos rend megdöntésének kísérletéért súlyosbított életfogytiglani börtönbüntetést kapott. Az elítélteket ugyanakkor 14 ember szándékos meggyilkolása, a lőfegyverekről szóló törvény megsértése, valamint szándékos testi sértés miatt még további börtönévekkel is büntették.

Törökországban az elmúlt 22 hónap alatt több mint 159 ezer embert őrizetbe vettek, legalább 48 ezret pedig előzetes letartóztatásba is helyeztek azzal a gyanúval, hogy közük lehet a Gülen-mozgalomhoz és azon keresztül az összeesküvéshez. Mindazonáltal a rendszeres tisztogatások nem közvetlenül csak a katonai puccskísérlet résztvevőit sújtják, hanem a hálózat feltételezett tagjait és támogatóit is.

Az Anadolu legutóbbi – március eleji – összesítése alapján a 2016. július 15. után indult perekben eddig több mint 586 emberre szabtak ki vagy súlyosbított vagy “hagyományos” életfogytiglani szabadságvesztést.

Ankara a halálbüntetést 2004-ben az európai uniós csatlakozás vágyával törölte ki a török alkotmányból. Helyére a “súlyosbított életfogytiglani” szabadságvesztést vezették be, amely egy sor korlátozás révén tovább nehezíti az elítélt mindennapjait.

Az UNIAN ukrán hírügynökség jelentése szerint a diplomata egy minszki fórum kezdete előtt beszélt erről újságíróknak. Közölte, hogy az elítélt most a fehérorosz titkosszolgálat, a KGB egyik börtönében van.

A férfi bírósági tárgyalása februárban kezdődött, a perről azonban a fehérorosz legfelsőbb bíróság semmilyen információt nem hozott nyilvánosságra.

Sarojkót 2017. október 25-én vették őrizetbe Minszkben, ahol akkor az ukrán állami rádió – azt megelőzően pedig az UNIAN ukrán hírügynökség – tudósítójaként dolgozott. Őrizetbe vételéről viszont csak egy hónappal később adott hírt a fehérorosz állambiztonsági bizottság szóvivője, bejelentve, hogy az újságíró ellen kémkedés vádjával eljárást indítottak.

A minszki hatóságok állításai alapján az újságíró, aki korábban az ukrán védelmi minisztérium felderítési osztályának sajtótitkáraként dolgozott, kémhálózatot épített ki fehérorosz állampolgárok beszervezésével. Az ukrán védelmi minisztérium felderítési osztálya viszont cáfolta, hogy őrizetbe vételekor még nekik dolgozott volna az újságíró. Közlésük szerint 2009-ben egészségi okból felmentették beosztásából. Sarojko ezután eredeti szakmájában, újságíróként dolgozott tovább.

A vele való együttműködés vádjával Minszkben őrizetbe vettek egy általa állítólag beszervezett fehérorosz állampolgárt és egy ukrán üzletembert is, továbbá kiutasították a minszki ukrán nagykövetség egyik tanácsosát, aki a KGB szerint valójában az ukrán katonai hírszerzésnek dolgozott ezredesi rangban.

Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter annak idején “totális ostobaságnak” nevezte az ukrán állampolgárokat érő kémkedési vádat – emlékeztetett az UNIAN -, és a viszonosság elve alapján Kijev is kiutasított Ukrajnából egy fehérorosz diplomatát.

A Bellingcat kinyomozta, hogy a nyilvántartásokban több álnéven szereplő tiszt az utasszállító megsemmisítése idején az orosz hírszerző ügynökségnek dolgozott. 2014 első felében helyezték Kelet-Ukrajnába, és legalább 2015 elejéig ott teljesített titkos szolgálatot mint az orosz katonai alakulatok, az oroszbarát szakadárok és magánhadseregek tevékenységének koordinátora.

Ivannyikov felügyelte a fegyverek beszerzését és szállítását az orosz-ukrán határszakaszon, és ezt a funkciót töltötte be a maláj repülőgép lelövése idején is – közölték. A jelentéstevő újságírók szerint a feltárt részletek azt bizonyítják, hogy az orosz hadsereg magas rangú tisztje is – közvetlenül vagy közvetetten – részt vett, aktív szerepet kapott és vállalt az utasszállító gép megsemmisítését célzó katonai tevékenység irányításában.

A Bellingcat szerint az orosz katonai hírszerző tiszt pontos szerepének megállapításához egy korábban már ismertetett – a Delfin fedőnevű Nikolaj Fedorovicsról szóló – jelentésben említett telefonbeszélgetés elemzése vezetett el. A beszélgetés két szereplője az egyik telefonhívás alkalmával név szerint is említést tett egy Buk-Telar rakétáról, valamint pontos földrajzi megjelölésekkel részletezték a katonai szállítógép orosz-ukrán határon átívelő mozgását, a rakétakilövő telepítésének helyét, majd visszaszállítását. Az elhangzott kijelentések szerint a rakétarendszer Ukrajna felett elhaladó repülőgépek lelövését célozta, azok helyének és idejének pontosítása nélkül. Az utasszállító 2014. július 17-i lelövését megelőző napon azonban a két ügynök között lezajlott beszélgetésben elhangzott, hogy “megvan a Buk-rakétánk, hogy lelőjük őket a pokolba”.

A Bellingcat a gyűjtött adatok alapján (egyebek mellett a vizsgálat során felhasznált hanganyagok elemzése alapján) arra a következtetésre jutott, hogy a feltárt részletek azt bizonyítják, hogy az orosz tiszt a maláj gép lelövését végző rakéta telepítésében meghatározó szerepet játszott.

A jelentés megállapításai új információkat szolgáltatnak arról is, hogy a szomszédos országokban végzett különleges műveleteiben Oroszország beveti a külföldi katonai hírszerző ügynökséget (GRU) és annak tisztjeit – tették hozzá.

Az MH17-es járat tragédiájának ügyében vizsgálódó nemzetközi szakértőcsoport tagjai csütörtökön közölték, hogy egy orosz katonai egység rakétája lőtte le az Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó repülőgépet Kelet-Ukrajna felett. A Buk-Telar rakéta az oroszországi Kurszkban állomásozó 53. légvédelmi dandártól származik. Mint elmondták, a rakéta nem sokkal a támadás előtt érkezett Kelet-Ukrajnába Oroszországból, ahová a Boeing 777-es lelövése után vissza is vitték a kilövőállást. A nyomozók nem nevezték meg a feltételezett elkövetőket.

Közleményében a State Department leszögezte: “teljes mértékben megbízik” a holland ügyész által vezetett nemzetközi vizsgálóbizottság megállapításában, mely szerint a malajziai légitársaság MH17-es járatát lelövő rakéta és a rakétakilövő állás az Orosz Föderáció Kurszkban állomásozó légvédelmi egységétől származott.

A Heather Nauert szóvivő által aláírt külügyi közlemény hangsúlyozza, hogy a nemzetközi szakértői csoport által nyilvánosságra hozott információk megerősítik és újabb részletekkel egészítik ki az Egyesült Államoknak már a tragédia utáni első napokban hangoztatott azon álláspontját, hogy az utasszállító gépet orosz gyártmányú föld-levegő rakétával lőtték le az Oroszország és oroszbarát erők által ellenőrzött Kelet-Ukrajna légterében.

A külügyminisztérium emlékeztetett az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) felhívására, amely a felelősök elszámoltatására vonatkozik és minden állam teljes mértékű együttműködésére szólít fel a felelősség megállapítása érdekében.

A washingtoni közlemény felszólítja Oroszországot, hogy tartsa tiszteletben és csatlakozzék az ENSZ BT vonatkozó határozatához, s egyúttal leszögezi azt is: “eljött az ideje, hogy Oroszország felhagyjon hazugságaival és vállalja felelősségét a gép lelövésében játszott szerepéért”.

A malajziai légitársaság Hollandiából Malajzia felé tartó, menetrend szerinti járatát 2014 nyarán lőtték le, fedélzetén a legénységgel és 298 utassal, köztük holland és ausztrál állampolgárokkal. Moszkva mindig tagadta, hogy köze lett volna a tragédiához. Az ügyben vizsgálatot folytató nemzetközi szakértői csoport csütörtökön hozta nyilvánosságra megállapításait.