Biztonságpiac

A rendőrkapitányság munkatársai – a természetvédelmi őrökkel, a polgárőrség vízi tagozatával és a halászati őrökkel közösen – folyamatosan és visszatérően ellenőrzik a területet – közölte a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság.

A közlemény szerint a kérész már csak a Tiszán, illetve egy-két mellékfolyóján – főként a Körösökön – lelhető fel.

A természet védelméről szóló törvény alapján tilos a védett állatfajok egyedének elpusztítása. Engedély szükséges a gyűjtéséhez, a befogásához, az elejtéséhez és a birtokban tartásához is – hívták fel a figyelmet.

A védett rovar egyedének elpusztítója szabálysértést követ el, 150 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Természetkárosítást is elkövethet, aki a rovarok telepét károsítja meg, vagy jelentős mennyiségű egyedet gyűjt – írták.

Természetkárosítás miatt kell felelnie annak is, aki a rajzásba kisgéphajóval szándékosan belehajt, és megzavarja, elpusztítja a kérészeket – közölte a megyei rendőr-főkapitányság.

A BBC felidézi, hogy Fernando Ángeles Juárezt, a balközép ellenzéki Demokratikus Forradalmi Párt (PRD) politikusát múlt hét csütörtökén az otthonában lőtték agyon. Az elkövetők elmenekültek a helyszínről.

Mexikóban július 1-jén tartanak általános választásokat. Ángeles egy héten belül már a harmadik politikus volt, akit meggyilkoltak a nyugat-mexikói Michoacán szövetségi államban. Az ocampói polgármesterjelölt azért indult, hogy felvegye a harcot a korrupció, a szegénység és a társadalmi egyenlőtlenségek ellen.

A gyilkosság után az ügyészség Ocampo város vezetésének közbiztonságért felelős tisztviselőjét, Oscar González Garcíát sejtette a bűntett hátterében. Amikor szombaton őrizetbe akarták venni, a helyi rendőrség feltartóztatta a szövetségi ügynököket, akik aztán vasárnap már nagyobb erőkkel vonultak ki, és Gonzálezzel együtt a város 27 rendőrét is őrizetbe vették.

A rendőrségi tájékoztatás szerint a belső elhárítás egyszerre csapott le a gyanúsítottakra országszerte, két embert Korzikán, a többieket a párizsi régióban, valamint az ország nyugati részén vették őrizetbe vasárnap.

A titkosszolgálatok által hetek óta megfigyelt Action des Forces Opérationelles (AFO – Hadműveleti erők akciója) nevű szélsőjobboldali csoportot egy visszavonult rendőr vezette, s tagjai közül többen korábban a fegyveres erőknél dolgoztak.

A nyomozók szerint a csoport célpontjai egyelőre nem voltak pontosan meghatározottak, a radikális iszlamizmussal kapcsolatba hozható embereket akartak megtámadni. Az LCI francia hírtelevízió úgy értesült, hogy radikális imámokra, börtönből szabaduló iszlamista elítéltekre, valamint kendőt viselő muzulmán nőkre akartak véletlenszerűen az utcán támadni. A titkosszolgálati lehallgatások arra világítottak rá, hogy a csoport tagjai fegyvereket is beszereztek már.

Gérard Collomb belügyminiszter a Twitteren gratulált a titkosszolgálatoknak, amelyek “a mindennapokban vigyáznak a franciák biztonságára minden erőszakos cselekménnyel szemben, bárhonnan is érkezzen az”.

A 2015-ös iszlamista merényletsorozatok óta a párizsi ügyészség terrorelhárítási részlege ritkán foglalkozik a szélsőjobboldali mozgalmak merényletterveinek kivizsgálásával, miután az utóbbi években a terrorfenyegetettség elsősorban az iszlamista radikalizmushoz volt köthető Franciaországban.

A titkosszolgálatok azonban az utóbbi időkben arra hívták fel a figyelmet, hogy az iszlamista terrorfenyegetettség és a Franciaország iszlamizálódása miatti félelmek miatt a korábban egymással versengő szélsőséges csoportok összefogtak a szélsőjobboldalon. A hatóságok szerint azonban az “operációs képességeik korlátozottnak tűnnek”, miután továbbra sem egységesek. Két évvel ezelőtt Patrick Calvar, a belső elhárítás akkori vezetője arra figyelmeztetett, hogy konfliktusra lehet számítani “a szélsőjobboldali mozgalmak és nem az iszlamisták, hanem a muzulmán közösség között”.

Carina Turcant (a név orosz változata szerint Karina Curkant) június 14-én vették őrizetbe, másnap a bíróság elrendelte előzetes letartóztatását, amit a gyanúsított múlt szerdán megfellebbezett. Turcan 2016-ban felvette az orosz állampolgárságot és lemondott moldovai útleveléről, de Bukarest szerint román állampolgársággal is rendelkezik.

Arról, hogy a Krím és a Luhanszk áramellátásának megszervezéséről információ szivárgott ki, az RBK szerint az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) szerzett tudomást. Az ügyben az FSZB elhárítási és gazdaságbiztonsági részlege járt el. Turcant több mint egy éven át megfigyelték; a művelet áprilisban-májusban lépett aktív szakaszában.

Az RBK szerint 2014-ben, amikor Ukrajna azzal fenyegetőzött, hogy lekapcsolja az áramot a Krímben, az Inter RAO egyik leányvállalata, a COR szervezte meg az Ukrajnába irányuló energiaszállításokat, ahonnan az áram a félszigetre ment tovább. A szállítási rendszert Turcan dolgozta ki, aki ismerte az orosz tisztségviselők minden ukrajnai kapcsolatát.

Mint arról a lap beszámolt, a Krím orosz elcsatolását követően Oroszországnak meg kellett állapodnia Ukrajnával a saját villamosenergia-termeléssel szinte nem rendelkező félsziget ellátásáról. Ennek üzemeltetője egy, az Inter RAO és a COR által 2014 áprilisában létrehozott cég volt, amely Rinat Ahmetov Donyec-medencei oligarcha DTEK Krimenergo vállalatának közvetítésével vásárolt áramot Ukrajnától, amit aztán a Krímbe szállított.

2014 nyarán az ukrán kormány rendkívüli állapotot vezetett be a belső árampiacon, a Donyec-medencei szénszállítások akadozása miatt, és azzal fenyegetőzött, hogy leállítja a Krím áramellátását. Ekkor az Inter RAO elkezdett elektromos energiát Ukrajnába szállítani, amit a Krímbe továbbított. A két fél 1,5 GW 2015-ben történő szállításáról állapodott meg. A COR kilowattóránként 2,4 rubelért szállította az energiát Ukrajnába, amelyből a Krím számára 2,99 rubelért vásárolt vissza tőle. (1 rubel a jelenlegi árfolyamon mintegy 4,4 forintot ér.)

2015 novemberében ismeretlenek felrobbantották az Ukrajna területén át vezető, a Krímbe irányuló távvezetékek tartóoszlopait. Szélsőségesek megakadályozták, hogy Kijev ezeket helyre tudja állítani. Az Oroszországból a Krímbe vezető “energiahíd” első vezetékét egy hét múlva helyezték üzembe. A COR-t 2018 májusában számolták fel.

A Donyec-medencével kapcsolatban az RBK azt tudta meg, hogy 2015 nyara óta, amikor Ukrajna megtagadta, hogy tovább fizesse az el nem ismert “köztársaságokba” irányuló orosz áramszállításokat, ezeket a tételeket az orosz FSZK áramszállító vállalat az ipari fogyasztók számára megszabott tarifa rovására, “normatív veszteségként” kezdte el kezelni. A lap rámutatott, hogy sem az orosz energiaügyi minisztérium, sem pedig a FSZK nem ismerte el, hogy a Donyec-medencébe történő szállításokat veszteségként könyvelik el. A “Luhanszki Népköztársaság” évi 2,5 milliárd kilowattórával való ellátása 2,5-3 milliárd rubelbe kerül. A másik donyec-medencei szakadár entitás, a “Donyecki Népköztársaság” áramból önellátó.

A lap úgy értesült, hogy Turcan őrizetbe vételét követően a hatóságok átkutatták Vjacseszlav Kravcsenko energiaügyi miniszterhelyettes irodáját és lakását. Kravcsenkót azonban az Interfax hírügynökség szerint nem gyanúsítottként, hanem tanúként kezelik. Turcan a vallomásában további három minisztériumi tisztségviselőről tett említést.

Az RBK értesüléseit sem az energiaügyi tárcánál, sem az Inter RAO-bál, sem az SZRV-nél, sem pedig az FSZB-nél nem kommentálták.

Sz. Aurélt első fokon két év, három évre felfüggesztett börtönre ítélték, a fia, Sz. Bálint másfél év felfüggesztett börtönbüntetést kapott. A harmadrendű vádlott, L. János ellen még május végén elfogatóparancsot adott ki a bíróság, mert nem jelent meg az akkori tárgyaláson, de miután azóta is ismeretlen helyen tartózkodik, a távollétében ítélték el két év, három évre felfüggesztett börtönre.

Sz. Aurél 2012 óta rendszeresen vásárolt egy dohányboltokat is üzemeltető házaspár zalaegerszegi élelmiszerüzletében, többször beszélt velük befektetésekről, hazai és európai uniós pályázatokról. Így tudta meg, hogy a tulajdonosoknak többször is volt átmeneti pénzügyi nehézségük.

A férfi 2015-ben a fiával elhatározta, hogy pénzt szerez a házaspártól, ezért egy ismerősüket álnéven, Kovács Gézaként mutatták be nekik, olyan befolyásos emberként, aki európai uniós támogatásokat tud intézni és jó kapcsolatokat ápol politikusokkal.

Először egy hévízi szállodában találkoztak 2015 decemberében, akkor az álnéven bemutatkozó férfi azt állította magáról, hogy takarékszövetkezeti elnök, európai parlamenti képviselő, kormánypárti politikusok barátja, és rajtuk keresztül fog támogatásokat szerezni. Azt ígérte, hogy 120 ezer euró támogatást szerez, ezért kétmillió forintos jutalékot kért, amit a házaspártól néhány napon belül meg is kapott.

Később azt ajánlotta, hogy újabb kétmillió forintért a trafikoknak is tud támogatást szerezni. A házaspár 1,5 millió forintot adott át a férfinak 2016 januárjában egy budaörsi áruház melletti parkolóban, majd félmillió forintot néhány nappal később a budapesti Liszt Ferenc-repülőtéren.

A harmadrendű vádlott ezután telefonon arra hivatkozott, hogy a brüsszeli folyósításokat “a magyarországi migránsválság miatt” felfüggesztették. Ennek “kijátszására” azt ajánlotta, hogy 15 ezer euróért brüsszeli lakcímet és munkahelyet igazol a házaspárnak, így Magyarországot “kikerülve” hozzájuthatnak a pénzhez.

Többszöri telefonbeszélgetések, levélváltások és újabb juttatások ígéretével a vádlottak mindig újabb határidőket jelöltek meg a támogatás megérkezésére, a csúszás okaként pedig arra hivatkoztak, hogy “Kovács Géza” rendkívül elfoglalt ember, külföldön tárgyal. A házaspár végül ráállt a 15 ezer euró kifizetésére, amit Ljubljanában kellett átadniuk, mert a “politikus” állítólag éppen ott tárgyalt.

A házaspárnak további hitegetések után azt mondták, hogy Brüsszelben már csak 200 ezer eurós támogatást lehet intézni, ehhez viszont még 30 ezer euró kell. A becsapott vállalkozók ezek után eladták az autójukat, ékszereiket, kölcsönöket kértek. A pénzt végül 2016 áprilisában ismét Ljubljanában, egy hotel kávézójában adták át.

“Kovács Géza” később azt közölte a sértettekkel, hogy töröltek minden támogatást, de a befizetett összegeket majd visszaküldi. Ez nem történt meg, sőt azzal fenyegette meg az üzlettulajdonosokat, hogy “ha hazajön Brüsszelből”, feljelenti őket és bezáratja a boltjaikat.

A tárgyalásokon az elsőrendű vádlott szinte mindent tagadott, a fia részben elismerte a bűnösségét, hasonlóan a harmadrendű vádlotthoz, vallomásaik azonban sokszor ellentmondtak egymásnak. A bíróság arra is kötelezte őket, hogy az ítélet jogerőre emelkedése után együtt fizessék meg a 18 millió forintot meghaladó kárt.

Az ítélet nem jogerős, az elsőrendű vádlott felmentésért fellebbez, míg az ügyész, a másodrendű és a harmadrendű vádlott három nap gondolkodási időt kért.

A közlemény szerint a Dzsebhat as-Sám elnevezés használatára áttért, dzsihadista an-Nuszra Front fegyveresei olyan településeket támadtak meg a zónában, amelyek önként átálltak a damaszkuszi rezsim oldalára. Az összecsapásban a szíriai kormányerők nem szenvedtek veszteségeket.

Az orosz védelmi minisztérium szerint a déli feszültségcsökkentési övezetben 12 település döntött úgy, hogy a szíriai kormányt fogja támogatni.

Mihail Bogdanov közel-keleti és afrikai ügyekben illetékes orosz külügyminiszter-helyettes hétfőn újságíróknak elmondta: John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadónak a hét közepétől esedékes moszkvai tárgyalásain téma lehet a déli feszültségcsökkentési zóna ügye, amelynek egy része amerikai ellenőrzés alatt áll. Moszkva állítása szerint ezen a területen terrorcsoportok tevékenykednek.

Bogdanov kifogásolta, hogy az Egyesült Államok nem hajlandó tájékoztatni Oroszországot Washington által hamarosan ismertetendő amerikai palesztin-izraeli rendezési tervről. Feltételezése szerint ezekről az elképzelésekről a palesztinoknak sincs információjuk.

Bejelentette, hogy hétfőn Moszkvában tárgyal a palesztin radikális Hamász szervezet küldöttsége.

Hricak szavai szerint a titkosszolgálat munkatársait elborzasztotta, milyen állapotban voltak a kiszabadított foglyok, akiket bántalmaztak és megkínoztak a fogságban. “Ütlegek, vágásnyomok voltak rajtuk, eltörték kéz- és lábujjaikat” – idézte az Ukrajinszka Pravda hírportál az SZBU-főnököt.

Hricak állítása szerint a kínzásokban hivatásos orosz katonák is részt vettek vagy közvetlenül, vagy ők felügyelték azokat. Kijelentette továbbá, hogy a Moszkva-barát Ramzan Kadirov csecsen elnökhöz hű csecsenek is vettek részt kínzásokban, ők vágták ki – mint elmondta – foglyok bőréből az ukrán állami jelképeket ábrázoló tetoválásokat.

Az SZBU-főnök bemutatott a sajtótájékoztatón egy könyvkötetet, amelyben több mint 430 volt fogoly visszaemlékezéseit gyűjtötték össze. Felhívta Ukrajna nemzetközi partnereit, ismerkedjenek meg a könyvben szereplő történetekkel, és nyújtsanak jogi segítséget, ha majd az Emberi Jogok Európai Bírósága elé kerülnek ezek az ügyek.

Hricak kifejtette véleményét, miszerint Oroszország jelenleg szándékosan blokkol minden tárgyalást ukrán állampolgárok kiszabadításáról bármely területen legyen is szó: akár a Donyec-medence szakadár ellenőrzésű területein, vagy az önkényesen elcsatolt Krím félszigeten, vagy Oroszországban legyenek is fogva tartva, mert a bebörtönzötteket eszközként használja a Kijevvel szembeni politikai nyomásgyakorlásra.

Klimkin a maga részéről leszögezte, hogy Oroszország terrorista tevékenységeket támogat Ukrajna területén, és kínzásokat alkalmaz ukrán foglyokkal szemben. Hangsúlyozta továbbá annak szükségességét, hogy az Oroszországi Föderáció által elkövetett bűncselekményeket jogi úton, nemzetközi bíróságokon bizonyítsák.

Utoljára tavaly december végén volt jelentős létszámú fogolycsere Ukrajnában, akkor a Donyec-medencei szakadár területeken fogva tartottak közül 73-an nyerték vissza a szabadságukat, cserébe értük 233 szakadárt adtak át az ukrán hatóságok. A SZBU vezetője később közölte, hogy tudomásuk szerint még 103-an vannak a kelet-ukrajnai szakadárok fogságában.

Kijev hivatalosan 64 politikai okokból bebörtönzött ukrán állampolgárról tud Oroszország, illetve a Krím területén, míg jogvédők ezek számát 70-75 közöttire teszik.

Az ukrán külügyminisztérium hétfőn sürgős tiltakozójegyzékben követelte Moszkvától, hogy Ljudmila Degyiszova ukrán emberi jogi ombudsmant haladéktalanul engedjék be az orosz börtönökben fogva tartott ukrán állampolgárokhoz, elsősorban azokhoz, akik éhségsztrájkot folytatnak, vagyis Oleh Szencov filmrendezőhöz és Volodimir Baluha krími aktivistához.

Magyarország minden olyan kezdeményezést támogat, amely az európai védelmi képességek fejlesztését szolgálja – hangsúlyozta Benkő Tibor honvédelmi miniszter hétfőn Luxembourgban, az Európai Unió (EU) külügy- és védelmi minisztereinek együttes ülésén.

A Honvédelmi Minisztérium (HM) közleményében idézte a miniszter szavait, aki azt is hozzátette: fontos szempontnak tartja “a NATO-val való duplikációk” elkerülését, a nemzeti szuverenitás tiszteletben tartását, valamint a stabilizációs és a terrorizmus elleni műveletek közös finanszírozását.

A miniszteri értekezlet első munkaülésén a külügy- és védelmi miniszterek együttesen tekintették át a közös biztonság- és védelempolitika területén a közelmúltban történt fejleményeket. Az Állandó Strukturált Együttműködés (PESCO) mellett megvitatták az Európai Védelmi Alap, az EU védelmi képességfejlesztési tevékenység és az állandó katonai műveleti tervezési-vezetési képesség kérdéseit – írták a közleményben.

Benkő a találkozó után elmondta: Magyarország a rugalmas hozzáállást, az átláthatóságot és a harmadik országok bevonásának lehetőségét tartja különösen fontosnak.

A találkozó második munkaülésén az EU külügy- és védelmi minisztereihez a NATO főtitkára is csatlakozott. A honvédelmi miniszter hangsúlyozta: Magyarország kiemelten fontosnak tartja az erőfeszítések összehangolását az illegális migráció megállítása, a nyugat-balkáni kapacitásépítés, a terrorizmus elleni küzdelem, valamint a katonai mobilitás területén.

A találkozón a külügy- és védelmi miniszterek egyetértettek abban, hogy az EU közös biztonság- és védelempolitikai együttműködését még szorosabbá kell tenni, különösen az illegális migráció és a terrorizmus elleni küzdelem terén – olvasható a HM közleményében.

Néhány órán belül elfogták a Márianosztráról hétfőn, munkavégzés közben elszökött két rabot, aki Márianosztrai Fegyház és Börtön mellett működő gazdasági társaság területén dolgozott – közölte a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának (BvOP) szóvivője.

Orosz Zoltán elmondta, hogy a két férfit a váci vasútállomáson fogták el a rendőrök.

A szóvivő korábban azt közölte, hogy a fogvatartottak a börtön reintegrációs foglalkoztatási programjában vettek részt a Pest megyei településen, és a déli órákban a munkavégzés helyszínéről szöktek meg. A büntetés-végrehajtási intézet és a rendőrség azonnal megkezdte a 29 és a 30 éves férfi felkutatását.

A BvOP az esettel kapcsolatban belső vizsgálatot indított.

A bűnügy vádlottja, egy ceglédi férfi 2018 májusában Cegléden autózott. Előtte két fiú haladt segédmotor-kerékpárokkal. A fiúk forgalmi okból megálltak, mire a férfi rájuk dudált. Az egyik fiú, a bűnügy sértettje a vádlott felé intett.

A férfi szemtelenkedésnek vélte a sértett intését, ezért a fiú után indult, hogy megleckéztesse őt. Miután utolérte a motorosokat, megálltak, és a férfi kérdőre a sértettet. A vádlott olyan indulatos lett, hogy ököllel a fiú arcába ütött, akinek az ütéstől eltört az orra. A férfi ezután visszaült a gépkocsijába, és elhajtott.

A vádlott 2018. június 5-én estefelé egy ceglédi büfében italozott. Meglátta az egyik ismerősét, egy férfit, a bűnügy másik sértettjét. A vádlott haragudott erre a férfira, ezért amikor a sértett közelebb ért, odalépett hozzá és ököllel arcon ütötte. A vádlott visszament a büfébe, a sértett pedig egy közeli parkban a padra ült. A vádlott dühe azonban nem csitult, ismét odament a férfihoz, és az arcába fejelt. A vádlottat ekkor az időközben értesített rendőrök elfogták és őrizetbe vették.

A Ceglédi Rendőrkapitányság hatékony nyomozását követően a férfit a Ceglédi Járási Ügyészség súlyos testi sértés bűntette és más bűncselekmény miatt gyorsított eljárásban, két nap alatt bíróság elé állította.

A Ceglédi Járásbíróság 2018. június 7-én a vádlottat egy év börtönbüntetésre ítélte, a büntetés végrehajtását két évre felfüggesztette. A bíróság ítélete jogerős.

A rendőrség által 9500 fősre becsült tömeg békésen, piknikhangulatban köszöntötte a hajnalt az év legrövidebb éjszakájának végén, dacolva a derült éjszakai égbolt alatt késő ősziesre hűlő hőmérséklettel és a Wiltshire megyei kopár fennsíkon mindig fújó erős széllel.

Az összegyűlteknek ezúttal szerencséjük volt, mivel láthatták az előbukkanó napot. A korábbi években sokszor bizonyult ünneprontónak a borult égbolt. A rendőrség csütörtöki beszámolója szerint ezúttal semmiféle rendbontás nem történt, nem kellett őrizetbe venni senkit.

A tömeg biztonságára az elmúlt években bevezetett gyakorlat alapján most is fegyveres rendőri egységek ügyeltek, és a helyszínt csak biztonsági átvizsgálás után lehetett megközelíteni. Nagy-Britanniában csaknem négy éve a második legmagasabb szintű terrorellenes készültség van érvényben, és a tömegrendezvények biztosítása mindig kiemelt rendőrségi feladat.

A napforduló köszöntése a London központjától 123 kilométerre délnyugatra fekvő Stonehenge mellett nem volt mindig olyan békés fesztivál, mint csütörtökön. A rendszeres kultikus összejövetelek 1974-ben kezdődtek, amikor néhány százan a tiltás ellenére átmásztak a köveket akkor övező drótkerítésen, és többen közülük – a kitoloncolásukat elrendelő bírósági végzéssel is dacolva – hat hónapig, a téli napfordulóig a helyszínen maradtak.

Az 1980-as években rendszeresen zavargások robbantak ki a jeles éjszakán a tömeg és a rendőrök között. A legsúlyosabb összecsapás 1985-ben volt, amikor tucatnyian szenvedtek súlyos sérüléseket.

A hatóságok akkor 15 évre teljesen betiltották a júniusi napfordulós szertartásokat, és 6,5 kilométeres tilalmi övezetet jelöltek ki minden év június 21-én az ősi történelmi emlék körül. Az intézkedést csak 2000-ben vonták vissza.

Sokan azok közül, akik évről évre összegyűlnek a legalább ötezer évesnek gondolt, 20-25 tonnás kőtömbökből épített kultikus emlékműnél június 21-ének hajnalán, ezt abban a meggyőződésben teszik, hogy a koncentrikus sziklaköröket egy ősi napimádó szekta építette a nyári napforduló tiszteletére.

A szakértők ezt a lehetőséget sem zárják ki, de az utóbbi évek kutatásai feltárták, hogy Stonehenge valószínűleg nem egyszeri építkezés eredménye, hanem évszázadokon át folyamatosan bővítették, és biztos, hogy hosszú időn át temetkezési helyszínül és zarándokhelyként is szolgált.

A tojásszövetség csütörtöki közleménye megjegyezte, hogy nemrég holland és német sajtóértesülések szerint rovarirtószer-maradványt, néhány napja pedig Lengyelországban nagy mennyiségű antibiotikumot találtak étkezési tojásokban. Utóbbi azért is veszélyes, mert a magyar piacra különösen sok tojás érkezik Lengyelországból – tették hozzá.

A külföldiekkel ellentétben a magyar gazdaságokban termelt tojások kiváló minőségűek és biztonságosan fogyaszthatók – olvasható a közleményben.

Az ukrán részről kezdeményezett kapcsolatfelvétel során Putyin és Porosenko a moszkvai tájékoztatás szerint eszmecserét folytatott arról az orosz kezdeményezésről, amelynek értelmében ENSZ-erőt kell létrehozni az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) különleges megfigyelő missziója biztonságának szavatolására. A két vezető között szó esett a fogva tartott személyek kicserélésének lehetőségről, valamint arról. hogy az orosz, illetve az ukrán emberi jogi ombudsman felkereshesse a másik országban őrzött orosz, illetve ukrán foglyokat.

A Kreml szerint Oroszország fontosnak tartja a tárgyalások hatékonyságának fokozását a minszki kapcsolattartó csoport és az orosz-ukrán-német-francia “normandiai négyek” formátum keretében. A felek megvitatták a délnyugat-ukrajnai válság rendezésének kérdését, figyelembe véve a “normadiai négyek” külügyminisztereinek és elnöki tanácsadóinak június tanácskozásán elhangzottakat. Putyin hangsúlyozta, hogy nincs alternatívája a 2015-ös minszki megállapodások végrehatásának.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy az ukrán hivatali partnerével folytatott megbeszélést követően Putyin az orosz nemzetbiztonsági tanács állandó tagjaival megvitatta a délnyugat-ukrajnai rendezés ügyét és más kérdéseket.

Az ukrán elnöki hivatal tájékoztatása szerint Porosenko arra kérte Putyint, hogy Ljudmila Denyiszova ukrán emberi jogi ombudsman meglátogathassa Oleh Szencovot és más, Oroszországban őrzött ukrán politikai foglyokat, és sürgette szabadon bocsátásukat, akárcsak a “megszállt területeken” fogva tartott személyekét.

Poroseko szükségesnek tartotta, hogy Oroszország hajtsa végre a minszki megállapodások keretében a biztonság szavatolása ügyében vállalt kötelezettségeit. Kijev szerint a beszélgetés során külön hangsúlyt fektettek arra, hogy élénkítsék a “normadiai formátumú” együttműködés keretében folyó munkát, hangolják össze az ENSZ “béketeremtő missziójának” a Donyec-medence “megszállt” területére való vezénylését, ezt ugyanis fontos eszköznek tekintik a minszki megállapodások végrehajtása szempontjából.

A két elnök, aki korábban ritkán kommunikált egymással, hét hét alatt immár másodszor beszélt egymással. Porosenko ezt megelőzően június 9-én hívta fel Putyint. A Kreml szerint akkor humanitárius kérdésekről, fogolycseréről és az ombudsmanok kölcsönös fogolylátogatásáról esett szó.

A Novaja Gazeta független orosz napilap csütörtökön idézte Tatyjana Moszkalkova orosz emberi jogi biztost, aki – utalva arra, hogy a terrorizmus címén húsz évre ítélt Szencov több mint öt hete éhségsztrájkot folytat – “egészségügyi koplaláshoz” hasonlította a rendező akcióját. Közölte, hogy az ukrán elítélt a saját beleegyezése alapján támogató terápiát kap, vitaminok, szőlőcukor és fehérjék formájában. Elmondása szerint helyszíni fotók és rendszeres jelentések is azt bizonyítják, hogy Szencov jól van, súlya még gyarapodott is. Valótlannak nevezte azt az állítást, amely szerint az elítélt két fogát elvesztette.

Deniszova, az ukrán ombudsman a maga részéről csütörtökön azt közölte, hogy nem rendelkezik hiteles információkkal Szencov egészségi állapotáról, de van alapja azt feltételezni, hogy az elítéltet kényszertáplálásnak vetik alá.

Szencovot 2015. augusztus 15-én húszévi szabadságvesztésre ítélte az egy orosz katonai bíróság, azzal az indokkal, hogy az elítélt “terrorcsoportot” hozott létre az Oroszország által Ukrajnától elcsatolt Krímben. Ennek tagjai 2014 tavaszán Szimferopolban felgyújtották a Krím Orosz Közössége elnevezésű társadalmi szervezet és az orosz kormánypárt, az Egységes Oroszország helyi szervezetének irodáját.

Pintér Sándor miniszterelnök-helyettes kiemelte: a polgárőrség nagyban hozzájárul a kiváló hazai közrend és közbiztonság megteremtéséhez és fenntartásához. A polgárőrök az elsők között voltak, akik felismerték a migrációban rejlő veszélyeket és rögtön reagáltak is rá. Járőrszolgálatot szerveztek, segítették a határon szolgálatot teljesítő rendőröket és katonákat, majd megalakították a határőrtagozatot – idézte a fel a miniszter. A motorostagozat együttműködése a közlekedésrendészettel pedig új szintre emeli a polgárőrök és a rendőrség munkáját – tette hozzá.

A belügyminiszter beszélt arról is, hogy az Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ) 2018-at a család, a gyermek és az ifjúság évének tekinti. Azt mondta, jól választottak, mert a fiatalokat egyre több veszély fenyegeti, majd azt kérte, hogy segítség a családtagok a polgárőröket a közösség érdekében végzett munkájukban, hiszen eredményességüknek a biztos családi háttér az alapja.

Zsigó Róbert élelmiszer-biztonságért felelős államtitkár, Baja és térsége országgyűlési képviselője köszöntőjében kiemelte, Magyarország kormánya 2010 óta a lehetőségeihez mérten mindent megtett azért, hogy egyrészt a közbiztonság erősödjön, másrészt, hogy az ennek érdekében dolgozókat megbecsülje. Az, hogy a Bácskában élők is nyugodtan élhetik mindennapjaikat, a katasztrófavédelemnek, a rendőrségnek és a polgárőrségnek köszönhető – mondta.

Túrós András, az Országos Polgárőr Szövetség elnöke hangsúlyozta, minden okuk megvan az ünneplésre, ugyanis stratégiai partnerük, a Magyar Rendőrség európai hírű, kitűnő közbiztonságot teremtett az országban, amelyhez a polgárőrök is hozzájárultak. A mintegy 63 ezer polgárőr 2100 településen 9 millió közterületi szolgálati órával, több ezer rendezvény biztosításával és azokkal a speciális országos programokkal, amelyek a bűnmegelőzés egy-egy területét érintették, hozzájárult az országok kiegyensúlyozott közbiztonságához. Polgárőrök százai, ezrei ott vannak az év minden napján, a nap minden órájában a közterületeken, a külterületeken és vigyázzák az emberek biztonságát és nyugalmát. Ott vannak az ország határának védelménél, kiveszik a részüket az illegális migráció megállításában, a lovas polgárőrök pedig egyre szervezettebben vesznek részt a határvédelem mellett a szántóföldi, mezei és erdei jogsértések megelőzésében is – hívta fel a figyelmet. Azt mondta, “a polgárőrségnek nincs alternatívája, folyamatos és hatékony működésével az ország egyik kiemelkedő értéke”.

A megnyitóünnepségen kétszáz fiatal tett polgárőri fogadalmat.

Sterné Deák Andrea, a törvényszék sajtószóvivője a közleményében azt írta, a másodfokú tanács – az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyva – csalás bűntette miatt az elsőrendű vádlottat hét év, a másodrendűt öt év börtönbüntetéssel sújtotta.

A bíróság által megállapított tényállás szerint az elsőrendű vádlott Nyíregyházán 2013-ban kft.-t alapított, és azt a látszatot keltette, hogy a cége – befektetőinek nevére – nagy tisztaságú, úgynevezett “csúcsaranyat” vásárol, pár hónapos futamidő után pedig kimagasló hozamot fizet befektetőinek. A vádlott azonban tényleges pénzügyi tevékenységet nem végzett, hanem az üzletkötőin keresztül a társaságba belépő új emberek által befizetett tőkeösszegből fizette ki az esedékes hozamokat – ismertette a szóvivő.

Tevékenységével majdnem egy éven keresztül összesen 662 sértettnek csaknem 1 milliárd 600 millió forintos kárt okozott. Sterné megjegyezte, a másodrendű vádlott közreműködött az elsőrendű tevékenységében, az üzletkötőktől átvett, a befektetők által befizetett pénzösszegeket kezelte és nyilvántartotta. A befektetők bizalmának elnyeréséért a vádlottak bérelt irodákban, luxus körülmények között fogadták új ügyfeleiket, társaságukat jól jövedelmező, megbízható, elit cégként tüntették fel.

A rendőrség korábbi közlése szerint a nyomozás során a cégvezető B. Norbert és adminisztrátora, B. Brigitta nevéhez köthető bankszámlákat több tízmillió forinttal zárolták, az üggyel kapcsolatban pedig nagyértékű vagyontárgyakat is lefoglaltak.

A Belügyminisztérium összesen 773 milliárd forintos kiadással számolhat 2019-ben a szerdán beterjesztett jövő évi költségvetési javaslat szerint, szemben az idei 791 milliárd forinttal. A fejezet 27 milliárd forintos bevétellel számol – ez csaknem megegyezik az idei évre tervezettel -, így a tárca költségvetési támogatása várhatóan csaknem 746 milliárd forint lesz jövőre.

A legszembetűnőbb változás, hogy amíg a tömeges bevándorlás kezeléséhez kapcsolódó kiadásokra 2018-ra 50 milliárd forintot irányzott elő a büdzsé, 2019-re ugyanerre a célra 35 milliárd forinttal kevesebbet, mindössze 15 milliárd forintot fordítanának. Jelentősen nőnek ugyanakkor a terrorellenes intézkedésekhez kapcsolódó kiadások: amíg idén 1,5 milliárd forintot terveztek erre a célra, jövőre már 25 milliárd forintot fordítanának erre.

Több mint egymilliárd forinttal csökken a tárcánál a személyi juttatásokra tervezett összeg: jövőre 6,2 milliárd forintot fordítanak erre, miközben az ez évi költségvetésben 7,5 milliárd forintot irányoztak elő erre a célra.

A Nemzeti Védelmi Szolgálat 4,4 milliárd forint helyett valamivel többet, 4,5 milliárd forintot fordíthat személyi juttatásokra jövőre.

A Terrorelhárítási Központ költségvetése alapvetően nem változik 2019-ben: a személyi juttatások összege 13 milliárd forint marad, dologi kiadásokra azonban az ideinél kevesebbet, 2,6 milliárd forint helyett 2,3 milliárdot fordíthatnak.

Kevesebbet fordíthat személyi kiadásokra a büntetés-végrehajtás is: az idei 47 milliárd forint helyett mindössze 39,8 milliárd forintot. A büdzsé tervezete szerint 2019-ben nem lesz jelentősebb börtönberuházás: beruházási célra az idei 25,6 milliárd forinttal szemben mindössze 2,6 milliárd forint szerepel a költségvetésben, a dologi kiadások is 31 milliárd forintról 22,9 milliárdra csökkennek jövőre.

A rendőrségnél nő a személyi juttatások összege, az idei 218 milliárd forinttal szemben 234 milliárdot fordítanak erre a tervezet szerint, ugyanakkor az idei 17,2 milliárd forint helyett csak valamivel több mint 7 milliárd forintot fordítanak beruházásokra, felújításokra.

Az Alkotmányvédelmi Hivatalnál 6,9 milliárd forintról 8 milliárd forintra, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál 13,8 milliárd forintról 14 milliárd forintra nő a személyi jellegű juttatások összege.

A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az idei 1,14 milliárd forint helyett 1,19 milliárd forintot költhet személyi jellegű juttatásokra.

A katasztrófavédelemnél a személyi juttatások összege 55 milliárd forintról 56,5 milliárdra nőhet, a beruházások tervezett összege azonos az ideivel: 3,7 milliárd forint.

Nem változik jelentősen a személyi juttatások összege a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalnál, ahol ebben az évben 4,76 milliárd forintot, 2019-ben ötmilliárd forintot terveznek erre a célra. A szervezet idén 458 millió forintot költhetett beruházásokra, jövőre a tervek szerint 217 milliót.

Szintén a személyi juttatások összege nő a legnagyobb mértékben a vízügyi igazgatóságoknál: az idei 11,5 milliárdról 15,8 milliárd forintra.

A fejezeti kezelésű előirányzatok közül jelentős a víz-, környezeti és természeti katasztrófa elhárítására fordítható 1,2 milliárd forintos összeg (ez megegyezik az ez évivel). A kormányzati hálózatok konszolidációjára, kapacitásainak, teljesítményeinek növelésére és intézmények hálózati hozzáféréseinek, kapcsolatainak fejlesztésére kiírt uniós pályázat hazai támogatásának biztosítására 3 milliárd forintot terveznek. Kormányzati infokommunikációs célokra is többet költhet majd a tárca: az idei 35 milliárd forinttal szemben 61 milliárdot.

Az Országos Polgárőr Szövetség a javaslat szerint jövőre is megkapja több mint egymilliárd forintos támogatását, és nem változna az önkéntes tűzoltó-egyesületek és mentőszervezetek támogatása sem, továbbra is évi 700 millió forintot terveznek erre a célra.

Némileg csökken, 14,4 milliárd forintról 14,2 milliárdra a hivatásos életpályával összefüggő kiadásokra szánt összeg, ugyanakkor és továbbra is körülbelül 2,8 milliárd forint áll rendelkezésre a hivatásos állomány túlszolgálatának pénzbeli megváltásával összefüggő kiadásokra.

Az ideivel megegyező mértékben, 822 millió forinttal támogatná a Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia feladatrendszerét a Belügyminisztérium.

Az elnök alig pár nappal korábban – a Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel Szingapúrban tartott csúcstalálkozó után – még azt mondta, hogy “Észak-Korea semmiféle nukleáris fenyegetést nem jelent”, a csütörtöki kormányülésen pedig arról beszélt, hogy Észak-Koreában már megkezdődött az atomfegyver-mentesítés.

Ennek ellenére Trump elnöki rendelettel egy évre meghosszabbította az Észak-Koreára vonatkozó úgynevezett “országos vészhelyzetet”, és egyúttal megújította a gazdasági szankciókat is.

Az elnöki utasítás kimondja, hogy “a fegyverekhez felhasználható hasadóanyagok megléte és elterjedése” és a phenjani kormány politikája és cselekedetei “továbbra is szokatlan és különleges fenyegetést jelentenek az Egyesült Államok nemzetbiztonságára, külpolitikájára és nemzetgazdaságára”.

Az “országos vészhelyzet” 2008 óta van érvényben. Kim Dzsong Un a szingapúri csúcstalálkozón ugyan ígéretet tett országa teljes és ellenőrizhető atomfegyver-mentesítésére, de ennek konkrét feltételeit és lépéseit Washington és Phenjan még nem dolgozta ki. Mike Pompeo, az amerikai diplomácia irányítója – ahogyan a héten fogalmazott -“a közeli jövőben” Phenjanba látogat, éppen a részletek egyeztetése végett.

Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium (HM) parlamenti államtitkára kiemelte: Galícia területén sok osztrák és magyar katona harcolt, ezért azon a területen sok első világháborús hős nyugszik. Ezek mellett az ezeréves lengyel-magyar barátság miatt döntöttek úgy, hogy idén Lengyelországba indítják el a MÁV Nosztalgia – a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum szakmai támogatásával megszervezett – történelmi zarándokvonatát. Az államtitkár elmondta: 350 temetkezési helyen nyugszanak első világháborúban elesett magyar honvédek.

A Galícia Expressz július 15-én Budapestről indul ötnapos emlékútjára. A zarándoklat jellegű programsorozat több galíciai települést is érint, például Limanowát, Gorlicét, Rzeszówot és Przemyslt.

Kovács Vilmos, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum (HIM) parancsnoka kiemelte: a Galícia Expressz útja megemlékező és kegyeleti út is egyben. Mint mondta: nem volt olyan család, amely ne lett volna érintett az első világháború szenvedéseiben. Minden első világháborúban harcoló katonának jár a tisztelet – szögezte le. A múzeum parancsnoka elmondta: az egyes helyszíneken és a vonaton is tartanak majd szakmai előadásokat, tájékoztatókat.

Az első világháborúhoz kapcsolódó legelső történelmi különvonat az “Isonzó Expressz” 2015-ben a HM, az Indóház Közlekedési Lap- és Könyvkiadó, a Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány, a Budakeszi Kultúra Alapítvány és a MÁV Nosztalgia Kft. összefogása révén jött létre. Ezen különvonatok fedélzetén az elmúlt három évben mintegy 1500 ember utazott – közölte Schvéd Norbert, a MÁV Nosztalgia Kft. ügyvezető igazgatója.

A Galícia Expressz a tervek szerint 14 kocsival, több száz utassal a fedélzetén indul ötnapos útjára. Az utazások a szakmai, történelmi előadások, s hagyományőrzők katonai bemutatói mellett színvonalas zenei programmal is készülnek. A vonaton a Sebő Együttes zenél majd a Kossuth-díjas Sebő Ferenc vezetésével – tette hozzá.

Az emlékvonat programjának kiinduló és végső állomása Krakkó. A Galícia Expressz történelmi körutazása során több helyszínen koszorúzással, katonai tiszteletadással egybekötött megemlékezéseket tartanak. A központi megemlékezést az utazás harmadik napján, július 17-én Przemyslben tartják, ahol lengyel-magyar katonai tiszteletadással és koszorúzással emlékeznek az első világháborúban elesett hősökre – ismertette Schvéd.

A BTP rövid Twitter-üzenetben adott hírt az incidensről, és közölte, hogy elővigyázatosságból ürítették ki az állomást. A közlekedési rendőrség negyedórával későbbi üzenetében már az illető őrizetbe vételéről számolt be, és arról, hogy megkezdődött az állomás újbóli megnyitása. A BTP köszönetet mondott az utasok és a személyzet türelméért és megértéséért.

Pénteken késő délelőtt közzétett újabb tájékoztatásában a BTP azt közölte, hogy a férfinél a rendőrség sem pokolgépet, sem egyéb fegyvert nem talált. Az incidens során személyi sérülés nem történt. A BTP szóvivője nem sokkal az őrizetbe vétel után közölte: a 38 éves férfit az elmekórtani okokra visszavezethető incidensek kezeléséről intézkedő, 2007-ben módosított törvény hatálya alapján vették őrizetbe, és “biztonságba helyezték”.

A törvény lehetővé teszi a kórházi kényszergyógykezelést olyan páciensek esetében, akik közösségben élnek, de nem tartják magukat a számukra előírt gyógyszeres kúrához. A metróállomást használó Northern metróvonalat az incidens idejére részlegesen leállították, de a forgalom azóta helyreállt.

A Charing Crosson vasúti pályaudvar is van, és a rendőrség elővigyázatossági intézkedésként egy időre ezt is kiürítette, de azóta a vasúti pályaudvart is újranyitották. A hét elején az észak-londoni Southgate metróállomáson történt akkumulátor-rövidzárlat okozta kisebb robbanás, amelyben néhányan könnyebben megsérültek. A rendőrség ezzel az incidenssel kapcsolatban is őrizetbe vett egy embert, akit röviddel később szabadlábra helyezett, de folytatja ügyében a vizsgálatot.

A hatósági tájékoztatás szerint a Southgate állomáson történt incidens sem terrorcselekmény volt.

Hivatalosan meg nem erősített források szerint Carina Turcan vélhetően az Inter RAO elnevezésű orosz állami energetikai vállalat egyik igazgatósági tagja, aki szerdán panaszt nyújtott be a letartóztatása ellen, és tagadja a vádat. Panaszát a bíróság jövő hét csütörtökén vitatja meg.

A titkosan kezelt ügy vádlottjának személyazonosságát hivatalosan nem erősítették meg. A cégnél annyit közöltek, hogy a vezető “szabadságon van”.

Az Interfax hírügynökség informátora rámutatott, hogy a román kémszolgálat szoros együttműködést folytat az amerikai Központi Hírszerző Ügynökséggel (CIA). A Kommerszant című lap szerint a nőt hosszas megfigyelés után vette őrizetbe pénteken a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB). A TASZSZ hírügynökséget úgy tájékoztatták, hogy Turcan két évvel ezelőtt mondott le moldovai állampolgárságáról az orosz felvételének javára.

A TASZSZ közlése szerint Teodor Melescanu román külügyminiszter közölte, hogy Bukarest szükség esetén kész konzuli segítséget nyújtani Turcannak. Az Inter RAO vállalatnál dolgozó Turcan több jelentős ukrajnai, moldovai, romániai és törökországi energiaprojekt fontos részese volt.

Ha a vádlottra rábizonyítják a bűnösséget, tíztől húsz évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik. Az ügy egyik furcsasága, hogy kémkedéssel az orosz törvények értelmében csakis külföldi állampolgárságú vagy hontalan személyek vádolhatók meg, orosz állampolgárt viszont ilyen esetekben államtitok kiszolgáltatása vagy hazaárulás címén vonhatnak felelősségre. Vagyis a jelentésekből nem derül ki egyértelműen, hogy milyen állampolgárságú a vádlott.