Biztonságpiac

A tojásszövetség csütörtöki közleménye megjegyezte, hogy nemrég holland és német sajtóértesülések szerint rovarirtószer-maradványt, néhány napja pedig Lengyelországban nagy mennyiségű antibiotikumot találtak étkezési tojásokban. Utóbbi azért is veszélyes, mert a magyar piacra különösen sok tojás érkezik Lengyelországból – tették hozzá.

A külföldiekkel ellentétben a magyar gazdaságokban termelt tojások kiváló minőségűek és biztonságosan fogyaszthatók – olvasható a közleményben.

Az ukrán részről kezdeményezett kapcsolatfelvétel során Putyin és Porosenko a moszkvai tájékoztatás szerint eszmecserét folytatott arról az orosz kezdeményezésről, amelynek értelmében ENSZ-erőt kell létrehozni az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) különleges megfigyelő missziója biztonságának szavatolására. A két vezető között szó esett a fogva tartott személyek kicserélésének lehetőségről, valamint arról. hogy az orosz, illetve az ukrán emberi jogi ombudsman felkereshesse a másik országban őrzött orosz, illetve ukrán foglyokat.

A Kreml szerint Oroszország fontosnak tartja a tárgyalások hatékonyságának fokozását a minszki kapcsolattartó csoport és az orosz-ukrán-német-francia “normandiai négyek” formátum keretében. A felek megvitatták a délnyugat-ukrajnai válság rendezésének kérdését, figyelembe véve a “normadiai négyek” külügyminisztereinek és elnöki tanácsadóinak június tanácskozásán elhangzottakat. Putyin hangsúlyozta, hogy nincs alternatívája a 2015-ös minszki megállapodások végrehatásának.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy az ukrán hivatali partnerével folytatott megbeszélést követően Putyin az orosz nemzetbiztonsági tanács állandó tagjaival megvitatta a délnyugat-ukrajnai rendezés ügyét és más kérdéseket.

Az ukrán elnöki hivatal tájékoztatása szerint Porosenko arra kérte Putyint, hogy Ljudmila Denyiszova ukrán emberi jogi ombudsman meglátogathassa Oleh Szencovot és más, Oroszországban őrzött ukrán politikai foglyokat, és sürgette szabadon bocsátásukat, akárcsak a “megszállt területeken” fogva tartott személyekét.

Poroseko szükségesnek tartotta, hogy Oroszország hajtsa végre a minszki megállapodások keretében a biztonság szavatolása ügyében vállalt kötelezettségeit. Kijev szerint a beszélgetés során külön hangsúlyt fektettek arra, hogy élénkítsék a “normadiai formátumú” együttműködés keretében folyó munkát, hangolják össze az ENSZ “béketeremtő missziójának” a Donyec-medence “megszállt” területére való vezénylését, ezt ugyanis fontos eszköznek tekintik a minszki megállapodások végrehajtása szempontjából.

A két elnök, aki korábban ritkán kommunikált egymással, hét hét alatt immár másodszor beszélt egymással. Porosenko ezt megelőzően június 9-én hívta fel Putyint. A Kreml szerint akkor humanitárius kérdésekről, fogolycseréről és az ombudsmanok kölcsönös fogolylátogatásáról esett szó.

A Novaja Gazeta független orosz napilap csütörtökön idézte Tatyjana Moszkalkova orosz emberi jogi biztost, aki – utalva arra, hogy a terrorizmus címén húsz évre ítélt Szencov több mint öt hete éhségsztrájkot folytat – “egészségügyi koplaláshoz” hasonlította a rendező akcióját. Közölte, hogy az ukrán elítélt a saját beleegyezése alapján támogató terápiát kap, vitaminok, szőlőcukor és fehérjék formájában. Elmondása szerint helyszíni fotók és rendszeres jelentések is azt bizonyítják, hogy Szencov jól van, súlya még gyarapodott is. Valótlannak nevezte azt az állítást, amely szerint az elítélt két fogát elvesztette.

Deniszova, az ukrán ombudsman a maga részéről csütörtökön azt közölte, hogy nem rendelkezik hiteles információkkal Szencov egészségi állapotáról, de van alapja azt feltételezni, hogy az elítéltet kényszertáplálásnak vetik alá.

Szencovot 2015. augusztus 15-én húszévi szabadságvesztésre ítélte az egy orosz katonai bíróság, azzal az indokkal, hogy az elítélt “terrorcsoportot” hozott létre az Oroszország által Ukrajnától elcsatolt Krímben. Ennek tagjai 2014 tavaszán Szimferopolban felgyújtották a Krím Orosz Közössége elnevezésű társadalmi szervezet és az orosz kormánypárt, az Egységes Oroszország helyi szervezetének irodáját.

Pintér Sándor miniszterelnök-helyettes kiemelte: a polgárőrség nagyban hozzájárul a kiváló hazai közrend és közbiztonság megteremtéséhez és fenntartásához. A polgárőrök az elsők között voltak, akik felismerték a migrációban rejlő veszélyeket és rögtön reagáltak is rá. Járőrszolgálatot szerveztek, segítették a határon szolgálatot teljesítő rendőröket és katonákat, majd megalakították a határőrtagozatot – idézte a fel a miniszter. A motorostagozat együttműködése a közlekedésrendészettel pedig új szintre emeli a polgárőrök és a rendőrség munkáját – tette hozzá.

A belügyminiszter beszélt arról is, hogy az Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ) 2018-at a család, a gyermek és az ifjúság évének tekinti. Azt mondta, jól választottak, mert a fiatalokat egyre több veszély fenyegeti, majd azt kérte, hogy segítség a családtagok a polgárőröket a közösség érdekében végzett munkájukban, hiszen eredményességüknek a biztos családi háttér az alapja.

Zsigó Róbert élelmiszer-biztonságért felelős államtitkár, Baja és térsége országgyűlési képviselője köszöntőjében kiemelte, Magyarország kormánya 2010 óta a lehetőségeihez mérten mindent megtett azért, hogy egyrészt a közbiztonság erősödjön, másrészt, hogy az ennek érdekében dolgozókat megbecsülje. Az, hogy a Bácskában élők is nyugodtan élhetik mindennapjaikat, a katasztrófavédelemnek, a rendőrségnek és a polgárőrségnek köszönhető – mondta.

Túrós András, az Országos Polgárőr Szövetség elnöke hangsúlyozta, minden okuk megvan az ünneplésre, ugyanis stratégiai partnerük, a Magyar Rendőrség európai hírű, kitűnő közbiztonságot teremtett az országban, amelyhez a polgárőrök is hozzájárultak. A mintegy 63 ezer polgárőr 2100 településen 9 millió közterületi szolgálati órával, több ezer rendezvény biztosításával és azokkal a speciális országos programokkal, amelyek a bűnmegelőzés egy-egy területét érintették, hozzájárult az országok kiegyensúlyozott közbiztonságához. Polgárőrök százai, ezrei ott vannak az év minden napján, a nap minden órájában a közterületeken, a külterületeken és vigyázzák az emberek biztonságát és nyugalmát. Ott vannak az ország határának védelménél, kiveszik a részüket az illegális migráció megállításában, a lovas polgárőrök pedig egyre szervezettebben vesznek részt a határvédelem mellett a szántóföldi, mezei és erdei jogsértések megelőzésében is – hívta fel a figyelmet. Azt mondta, “a polgárőrségnek nincs alternatívája, folyamatos és hatékony működésével az ország egyik kiemelkedő értéke”.

A megnyitóünnepségen kétszáz fiatal tett polgárőri fogadalmat.

Sterné Deák Andrea, a törvényszék sajtószóvivője a közleményében azt írta, a másodfokú tanács – az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyva – csalás bűntette miatt az elsőrendű vádlottat hét év, a másodrendűt öt év börtönbüntetéssel sújtotta.

A bíróság által megállapított tényállás szerint az elsőrendű vádlott Nyíregyházán 2013-ban kft.-t alapított, és azt a látszatot keltette, hogy a cége – befektetőinek nevére – nagy tisztaságú, úgynevezett “csúcsaranyat” vásárol, pár hónapos futamidő után pedig kimagasló hozamot fizet befektetőinek. A vádlott azonban tényleges pénzügyi tevékenységet nem végzett, hanem az üzletkötőin keresztül a társaságba belépő új emberek által befizetett tőkeösszegből fizette ki az esedékes hozamokat – ismertette a szóvivő.

Tevékenységével majdnem egy éven keresztül összesen 662 sértettnek csaknem 1 milliárd 600 millió forintos kárt okozott. Sterné megjegyezte, a másodrendű vádlott közreműködött az elsőrendű tevékenységében, az üzletkötőktől átvett, a befektetők által befizetett pénzösszegeket kezelte és nyilvántartotta. A befektetők bizalmának elnyeréséért a vádlottak bérelt irodákban, luxus körülmények között fogadták új ügyfeleiket, társaságukat jól jövedelmező, megbízható, elit cégként tüntették fel.

A rendőrség korábbi közlése szerint a nyomozás során a cégvezető B. Norbert és adminisztrátora, B. Brigitta nevéhez köthető bankszámlákat több tízmillió forinttal zárolták, az üggyel kapcsolatban pedig nagyértékű vagyontárgyakat is lefoglaltak.

A Belügyminisztérium összesen 773 milliárd forintos kiadással számolhat 2019-ben a szerdán beterjesztett jövő évi költségvetési javaslat szerint, szemben az idei 791 milliárd forinttal. A fejezet 27 milliárd forintos bevétellel számol – ez csaknem megegyezik az idei évre tervezettel -, így a tárca költségvetési támogatása várhatóan csaknem 746 milliárd forint lesz jövőre.

A legszembetűnőbb változás, hogy amíg a tömeges bevándorlás kezeléséhez kapcsolódó kiadásokra 2018-ra 50 milliárd forintot irányzott elő a büdzsé, 2019-re ugyanerre a célra 35 milliárd forinttal kevesebbet, mindössze 15 milliárd forintot fordítanának. Jelentősen nőnek ugyanakkor a terrorellenes intézkedésekhez kapcsolódó kiadások: amíg idén 1,5 milliárd forintot terveztek erre a célra, jövőre már 25 milliárd forintot fordítanának erre.

Több mint egymilliárd forinttal csökken a tárcánál a személyi juttatásokra tervezett összeg: jövőre 6,2 milliárd forintot fordítanak erre, miközben az ez évi költségvetésben 7,5 milliárd forintot irányoztak elő erre a célra.

A Nemzeti Védelmi Szolgálat 4,4 milliárd forint helyett valamivel többet, 4,5 milliárd forintot fordíthat személyi juttatásokra jövőre.

A Terrorelhárítási Központ költségvetése alapvetően nem változik 2019-ben: a személyi juttatások összege 13 milliárd forint marad, dologi kiadásokra azonban az ideinél kevesebbet, 2,6 milliárd forint helyett 2,3 milliárdot fordíthatnak.

Kevesebbet fordíthat személyi kiadásokra a büntetés-végrehajtás is: az idei 47 milliárd forint helyett mindössze 39,8 milliárd forintot. A büdzsé tervezete szerint 2019-ben nem lesz jelentősebb börtönberuházás: beruházási célra az idei 25,6 milliárd forinttal szemben mindössze 2,6 milliárd forint szerepel a költségvetésben, a dologi kiadások is 31 milliárd forintról 22,9 milliárdra csökkennek jövőre.

A rendőrségnél nő a személyi juttatások összege, az idei 218 milliárd forinttal szemben 234 milliárdot fordítanak erre a tervezet szerint, ugyanakkor az idei 17,2 milliárd forint helyett csak valamivel több mint 7 milliárd forintot fordítanak beruházásokra, felújításokra.

Az Alkotmányvédelmi Hivatalnál 6,9 milliárd forintról 8 milliárd forintra, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál 13,8 milliárd forintról 14 milliárd forintra nő a személyi jellegű juttatások összege.

A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az idei 1,14 milliárd forint helyett 1,19 milliárd forintot költhet személyi jellegű juttatásokra.

A katasztrófavédelemnél a személyi juttatások összege 55 milliárd forintról 56,5 milliárdra nőhet, a beruházások tervezett összege azonos az ideivel: 3,7 milliárd forint.

Nem változik jelentősen a személyi juttatások összege a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalnál, ahol ebben az évben 4,76 milliárd forintot, 2019-ben ötmilliárd forintot terveznek erre a célra. A szervezet idén 458 millió forintot költhetett beruházásokra, jövőre a tervek szerint 217 milliót.

Szintén a személyi juttatások összege nő a legnagyobb mértékben a vízügyi igazgatóságoknál: az idei 11,5 milliárdról 15,8 milliárd forintra.

A fejezeti kezelésű előirányzatok közül jelentős a víz-, környezeti és természeti katasztrófa elhárítására fordítható 1,2 milliárd forintos összeg (ez megegyezik az ez évivel). A kormányzati hálózatok konszolidációjára, kapacitásainak, teljesítményeinek növelésére és intézmények hálózati hozzáféréseinek, kapcsolatainak fejlesztésére kiírt uniós pályázat hazai támogatásának biztosítására 3 milliárd forintot terveznek. Kormányzati infokommunikációs célokra is többet költhet majd a tárca: az idei 35 milliárd forinttal szemben 61 milliárdot.

Az Országos Polgárőr Szövetség a javaslat szerint jövőre is megkapja több mint egymilliárd forintos támogatását, és nem változna az önkéntes tűzoltó-egyesületek és mentőszervezetek támogatása sem, továbbra is évi 700 millió forintot terveznek erre a célra.

Némileg csökken, 14,4 milliárd forintról 14,2 milliárdra a hivatásos életpályával összefüggő kiadásokra szánt összeg, ugyanakkor és továbbra is körülbelül 2,8 milliárd forint áll rendelkezésre a hivatásos állomány túlszolgálatának pénzbeli megváltásával összefüggő kiadásokra.

Az ideivel megegyező mértékben, 822 millió forinttal támogatná a Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia feladatrendszerét a Belügyminisztérium.

Az elnök alig pár nappal korábban – a Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel Szingapúrban tartott csúcstalálkozó után – még azt mondta, hogy “Észak-Korea semmiféle nukleáris fenyegetést nem jelent”, a csütörtöki kormányülésen pedig arról beszélt, hogy Észak-Koreában már megkezdődött az atomfegyver-mentesítés.

Ennek ellenére Trump elnöki rendelettel egy évre meghosszabbította az Észak-Koreára vonatkozó úgynevezett “országos vészhelyzetet”, és egyúttal megújította a gazdasági szankciókat is.

Az elnöki utasítás kimondja, hogy “a fegyverekhez felhasználható hasadóanyagok megléte és elterjedése” és a phenjani kormány politikája és cselekedetei “továbbra is szokatlan és különleges fenyegetést jelentenek az Egyesült Államok nemzetbiztonságára, külpolitikájára és nemzetgazdaságára”.

Az “országos vészhelyzet” 2008 óta van érvényben. Kim Dzsong Un a szingapúri csúcstalálkozón ugyan ígéretet tett országa teljes és ellenőrizhető atomfegyver-mentesítésére, de ennek konkrét feltételeit és lépéseit Washington és Phenjan még nem dolgozta ki. Mike Pompeo, az amerikai diplomácia irányítója – ahogyan a héten fogalmazott -“a közeli jövőben” Phenjanba látogat, éppen a részletek egyeztetése végett.

Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium (HM) parlamenti államtitkára kiemelte: Galícia területén sok osztrák és magyar katona harcolt, ezért azon a területen sok első világháborús hős nyugszik. Ezek mellett az ezeréves lengyel-magyar barátság miatt döntöttek úgy, hogy idén Lengyelországba indítják el a MÁV Nosztalgia – a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum szakmai támogatásával megszervezett – történelmi zarándokvonatát. Az államtitkár elmondta: 350 temetkezési helyen nyugszanak első világháborúban elesett magyar honvédek.

A Galícia Expressz július 15-én Budapestről indul ötnapos emlékútjára. A zarándoklat jellegű programsorozat több galíciai települést is érint, például Limanowát, Gorlicét, Rzeszówot és Przemyslt.

Kovács Vilmos, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum (HIM) parancsnoka kiemelte: a Galícia Expressz útja megemlékező és kegyeleti út is egyben. Mint mondta: nem volt olyan család, amely ne lett volna érintett az első világháború szenvedéseiben. Minden első világháborúban harcoló katonának jár a tisztelet – szögezte le. A múzeum parancsnoka elmondta: az egyes helyszíneken és a vonaton is tartanak majd szakmai előadásokat, tájékoztatókat.

Az első világháborúhoz kapcsolódó legelső történelmi különvonat az “Isonzó Expressz” 2015-ben a HM, az Indóház Közlekedési Lap- és Könyvkiadó, a Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány, a Budakeszi Kultúra Alapítvány és a MÁV Nosztalgia Kft. összefogása révén jött létre. Ezen különvonatok fedélzetén az elmúlt három évben mintegy 1500 ember utazott – közölte Schvéd Norbert, a MÁV Nosztalgia Kft. ügyvezető igazgatója.

A Galícia Expressz a tervek szerint 14 kocsival, több száz utassal a fedélzetén indul ötnapos útjára. Az utazások a szakmai, történelmi előadások, s hagyományőrzők katonai bemutatói mellett színvonalas zenei programmal is készülnek. A vonaton a Sebő Együttes zenél majd a Kossuth-díjas Sebő Ferenc vezetésével – tette hozzá.

Az emlékvonat programjának kiinduló és végső állomása Krakkó. A Galícia Expressz történelmi körutazása során több helyszínen koszorúzással, katonai tiszteletadással egybekötött megemlékezéseket tartanak. A központi megemlékezést az utazás harmadik napján, július 17-én Przemyslben tartják, ahol lengyel-magyar katonai tiszteletadással és koszorúzással emlékeznek az első világháborúban elesett hősökre – ismertette Schvéd.

A BTP rövid Twitter-üzenetben adott hírt az incidensről, és közölte, hogy elővigyázatosságból ürítették ki az állomást. A közlekedési rendőrség negyedórával későbbi üzenetében már az illető őrizetbe vételéről számolt be, és arról, hogy megkezdődött az állomás újbóli megnyitása. A BTP köszönetet mondott az utasok és a személyzet türelméért és megértéséért.

Pénteken késő délelőtt közzétett újabb tájékoztatásában a BTP azt közölte, hogy a férfinél a rendőrség sem pokolgépet, sem egyéb fegyvert nem talált. Az incidens során személyi sérülés nem történt. A BTP szóvivője nem sokkal az őrizetbe vétel után közölte: a 38 éves férfit az elmekórtani okokra visszavezethető incidensek kezeléséről intézkedő, 2007-ben módosított törvény hatálya alapján vették őrizetbe, és “biztonságba helyezték”.

A törvény lehetővé teszi a kórházi kényszergyógykezelést olyan páciensek esetében, akik közösségben élnek, de nem tartják magukat a számukra előírt gyógyszeres kúrához. A metróállomást használó Northern metróvonalat az incidens idejére részlegesen leállították, de a forgalom azóta helyreállt.

A Charing Crosson vasúti pályaudvar is van, és a rendőrség elővigyázatossági intézkedésként egy időre ezt is kiürítette, de azóta a vasúti pályaudvart is újranyitották. A hét elején az észak-londoni Southgate metróállomáson történt akkumulátor-rövidzárlat okozta kisebb robbanás, amelyben néhányan könnyebben megsérültek. A rendőrség ezzel az incidenssel kapcsolatban is őrizetbe vett egy embert, akit röviddel később szabadlábra helyezett, de folytatja ügyében a vizsgálatot.

A hatósági tájékoztatás szerint a Southgate állomáson történt incidens sem terrorcselekmény volt.

Hivatalosan meg nem erősített források szerint Carina Turcan vélhetően az Inter RAO elnevezésű orosz állami energetikai vállalat egyik igazgatósági tagja, aki szerdán panaszt nyújtott be a letartóztatása ellen, és tagadja a vádat. Panaszát a bíróság jövő hét csütörtökén vitatja meg.

A titkosan kezelt ügy vádlottjának személyazonosságát hivatalosan nem erősítették meg. A cégnél annyit közöltek, hogy a vezető “szabadságon van”.

Az Interfax hírügynökség informátora rámutatott, hogy a román kémszolgálat szoros együttműködést folytat az amerikai Központi Hírszerző Ügynökséggel (CIA). A Kommerszant című lap szerint a nőt hosszas megfigyelés után vette őrizetbe pénteken a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB). A TASZSZ hírügynökséget úgy tájékoztatták, hogy Turcan két évvel ezelőtt mondott le moldovai állampolgárságáról az orosz felvételének javára.

A TASZSZ közlése szerint Teodor Melescanu román külügyminiszter közölte, hogy Bukarest szükség esetén kész konzuli segítséget nyújtani Turcannak. Az Inter RAO vállalatnál dolgozó Turcan több jelentős ukrajnai, moldovai, romániai és törökországi energiaprojekt fontos részese volt.

Ha a vádlottra rábizonyítják a bűnösséget, tíztől húsz évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik. Az ügy egyik furcsasága, hogy kémkedéssel az orosz törvények értelmében csakis külföldi állampolgárságú vagy hontalan személyek vádolhatók meg, orosz állampolgárt viszont ilyen esetekben államtitok kiszolgáltatása vagy hazaárulás címén vonhatnak felelősségre. Vagyis a jelentésekből nem derül ki egyértelműen, hogy milyen állampolgárságú a vádlott.

A két államfő egyetértett abban, hogy Donald Trump és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető szingapúri találkozója hozzájárul a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítéséhez és Északkelet-Ázsia stabilitásához, valamint abban is, hogy országaik támogatni fogják ezt a folyamatot. A tárgyalásokról kiadott közös közlemény szerint az Észak-Koreával fennálló feszültség csökkenése lehetőséget teremt a gazdasági együttműködésre és az Oroszországot Észak-Koreán át Dél-Koreával összekötő infrastrukturális projektek megvalósítására.

E projektek megvalósítását az Észak-Koreával szemben bevezetett nemzetközi szankciók gátolják. Ezeket mindaddig nem fogják visszavonni, amíg Phenjan jelentős lépéseket nem tesz nukleáris és rakétaprogramja felszámolására. Putyin és Mun mindenesetre megállapodott abban, hogy a két ország addig is közös kutatásokat végez majd a villany- és gázenergia, valamint a vasúti szállítás, egyebek között a transzszibériai és transzkoreai vasút összekapcsolásának terén.

A két fél 11 más együttműködési dokumentum aláírása mellett megállapodott abban, hogy a két ország tárgyalásokat kezd egy szabadkereskedelmi egyezmény megkötéséről. A tervek között szerepel, hogy az Oroszország és a Dél-Korea közötti kereskedelmi forgalom értéke – a jelenlegi csaknem húszmilliárd dollárt túlszárnyalva – elérje a harmincmilliárd dollárt, a személyforgalom pedig az egymillió főt.

A két fél az aláírt megállapodások értelmében kiterjeszti informatikai és kommunikációtechnikai együttműködését, Szöul pedig hozzájárul Oroszország szociális és egészségügyi ellátásához a Moszkvához közeli Szkolkovóban megnyitandó dél-koreai általános gyógyellátási kórházzal.

A dél-koreai elnök szöuli látogatásra hívta meg vendéglátóját, amit az elfogadott. 1999 óta dél-koreai elnök most tett először hivatalos állami látogatást Oroszországban, igaz, Mun tavaly szeptemberben jelen volt a vlagyivosztoki Keleti Gazdasági Fórumon, ahová Putyin az idén is meghívta őt. Korábban felmerült, hogy az Oroszországba érvényes meghívással rendelkező Kim Dzson Un észak-koreai vezető részt vesz majd a vlagyivosztoki fórumon.

Az orosz külügyi és védelmi tárca közös tájékoztatót tartott a szíriai vegyifegyver-incidensekről, amelyeknek csak egy része volt a sajtó számára is nyilvános.

Zaharova felhívta a figyelmet arra, hogy a terroristák által vegyi fegyverek előállítására használt berendezést egyfelől házilag barkácsolták össze, másfelől viszont az olyan profi elemeket is tartalmazott, amelyeket nyugat-európai országokban gyártottak. Mint mondta, az ezzel kapcsolatos konkrét bizonyítékokat Moszkva igény esetén a diplomaták rendelkezésére fogja bocsátani, beleértve azokat is, amelyek az eszközök Nyugat-Európából Szíriába kerülésével kapcsolatosak.

A tájékoztatón Igor Kirillov vezérőrnagy, az orosz sugárzás-, vegy- és biológiai védelmi egységek parancsnoka azt mondta, hogy a Dúmában április 17-én felfedezett, aláaknázott vegyi laboratóriumban és vegyi raktárban talált berendezés egyes elemei, valamint egyes hatóanyagok az Európai Unió országaiban és “Észak-Amerikában” készültek.

A tábornok hangsúlyozta: az a tény, hogy a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) szakértői nem vizsgálódnak az állítólagos támadások helyszínén, odautazás nélkül gyűjtenek, elemzenek és használnak fel dokumentumokat, szöges ellentétben áll a vegyifegyver-tilalmi egyezménnyel.

Kirillov azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát és Franciaországot, hogy konfrontációra törekedve, vegyi támadások szimulálásával félre akarja vezetni a nemzetközi közvéleményt és át akarja politizálni az OPCW-t.

Kirillov kifejezte aggodalmát amiatt, hogy a Dúmánál állítólag április 7-én történt vegyi támadásra vonatkozó, hamarosan nyilvánosságra hozandó OPCW-jelentés ismét a Fehérsisakosok elnevezésű – nyugati támogatásban részesülő – szíriai szervezet álbizonyítékain alapul majd, csakúgy mint a Nyugat által levont következtetések a tavalyi Hán Sejkún-i incidens esetén.

A tábornok felhívta a figyelmet arra, hogy Hán Sejkúnban, ahol tavaly a damaszkuszi kormánynak tulajdonított – és robotrepülőgépekkel végrehajtott amerikai csapást kiváltó – vegyifegyver-támadás történt, még a lehetséges helyszíni vizsgálat előtt lebetonozták azt a helyet, ahol a vegyi szerkezet felrobbant. Kirillov megismételte az orosz részről korábban is hangoztatott érvelést, miszerint Hán Sejkúnban a talajon elhelyezett robbanószerkezet, nem pedig légibomba robbant, ahogy azt civil szervezetek és rájuk hivatkozó nyugati kormányok állítják.

A vezérőrnagy azzal vádolta meg az OPCW-t, hogy nem hajlandó megvizsgálni a Damaszkusszal szemben harcoló erők által hátrahagyott vegyi raktárakat a szíriai kormányerők által felszabadított területeken, holott ezekben negyven tonna mérgező anyagot találtak.

“Az FBI tanult a hibáiból, többé nem követi el ezeket” – fogalmazott. A bizottság az igazságügyi minisztérium múlt csütörtökön nyilvánosságra hozott belső jelentését, az ebből az FBI berkein belül levont következtetéseket vitatta meg. A jelentés a tárca belső vizsgálatának megállapításait tartalmazta arról, hogy az FBI és korábbi vezetője, James Comey követett-e el hibákat a Clinton-levelezés vizsgálatakor.

Wray a szenátusi meghallgatáson kérdésekre válaszolva hangsúlyozta: az FBI elfogadja az igazságügyi tárca jelentését, és bizonyos változtatásokat máris bevezetett. Köztük például azt, hogy az eddiginél sokkal szigorúbban kell kezelni a különlegesen érzékeny nyomozások ügyeit, szabályozás készül a sajtóval történő kapcsolattartásra, és elrendelték a munkatársaknak, hogy a politikai elfogultságnak még a látszatát is kötelezően el kell kerülniük. “Tanulni fogunk a jelentésből, és ennek eredményeként jobbak leszünk” – fogalmazott Wray.

Az FBI igazgatója egyébként már a jelentés nyilvánosságra hozatalakor jelezte: “csalódott”, hogy mindez előfordulhatott az FBI-nál.

A tárca jelentése szerint Comey, a tavaly menesztett FBI-igazgató hibázott, amikor a Clinton korábbi elektronikus levelezése ügyében folytatott nyomozásról a nyilvánosság előtt beszélt. Az FBI nyomozása annak feltárására irányult, hogy vajon a Clinton magánszerverén bonyolított levelezés nyomán kerülhettek-e titkosított információk illetéktelen kezekbe. A 2016-os elnökválasztási kampány hajrájában Comey nyilvánosan bejelentette, hogy újraindítják a nyomozást, mert új tényekre bukkantak. Ezzel – bár a jelentés szerint Comey lépéseit nem motiválták politikai okok – a volt FBI-igazgató megsértette az FBI szabályzatát.

A jelentésből a többi között kiderült az is, hogy a Szövetségi Nyomozó Iroda munkatársai belső levelezésükben arról értekeztek, hogy “Donald Trumpból soha nem lesz elnök”, mert “meg fogjuk állítani”.

A szenátusi meghallgatáson a törvényhozók vitába keveredtek egymással a jelentés tartalmát illetően. Chuck Grassley, a bizottság republikánus elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelentés olyan személyiségek Trump-ellenes sms-üzeneteit is felsorolta, akik a Trump-kampány és orosz tisztségviselők esetleges összejátszását vizsgáló Mueller-féle különleges bizottság munkájában is szerepet vállalnak. Dianne Feinstein, demokrata párti szenátor viszont vitatta a jelentésnek azt a megállapítását, amely szerint Comey kampányban történt megnyilvánulásai nem voltak politikailag motiváltak. A kaliforniai szenátor úgy vélte: Comey megszólalása a választás előtti napokban egyértelműen Trump esélyeit javította, és hozzájárult Clinton vereségéhez.

Gerhardt Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, az MNB Értéktár Programjának vezetője a pénteki megnyitón felidézte, hogy program egyik első vásárlása volt a Péterváry-gyűjtemény, amelyet Egerben helyeztek tartós letétbe 2015-ben.

A műkincs-visszavásárlási programmal a külföldre vagy külföldi tulajdonba került, jelentős művészeti és kulturális értéket képviselő műkincsek minél nagyobb hányadának visszaszerzését célozzuk – hangsúlyozta az alelnök, aki kiemelte: nemcsak a külföldön fellelhető értékek hazahozatalára koncentrál az Értéktár Program, de arra is figyelnek, hogy a Magyarországon szétszóródott gyűjteményeket összegyűjtsék és egyben tartsák.

A csaknem háromszáz darabból, zömében kora újkori és újkori fegyverekből álló gyűjtemény nemzetközi viszonylatban is jelentősnek mondható, a Péterváry-hagyatékot 59 millió forintért vásárolták meg – közölte korábban az MNB.

A múzeum pénteki közlése szerint a gyűjtemény időben és térben is széles skálán mozog: a középkortól az első világháborúban használt fegyverekig, Európától Afrikán át Ázsiáig kalandozhat a látogató. A kollekció gerincét adó török kori és az ezzel párhuzamba állítható magyar fegyverek mellett a kiállítás igyekszik a harcászat átalakulásának lépéseit, a lőpor forradalmi hatását is áttekinteni. Interaktív felületeken, filmek, fotók, tapintható tárgyak, játékok révén segít megértetni a fegyverek működését, hatásfokát, megcsodálni díszítéseiket – áll a közleményben.

Gerhard szerint a tárlat interaktív jellege miatt valóban közelebb kerülnek a látogatóhoz a kiállított tárgyak.

A fegyverkiállítást Tomka Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményi főigazgató-helyettese nyitotta meg. A tárlathoz társulóan bocsátotta ki hivatalosan a Magyar Nemzeti Bank a Magyar Várak emlékérme-sorozat részeként megjelent Egri Vár emlékérméket is. Az emlékérméket Horváthné Rudolf Teréz, a Magyar Pénzverő Zrt. vezérigazgatója mutatta be.

A megyei főügyészség azt közölte: a fuvarozócég sofőrjeként dolgozó vádlott 2017 októberében és novemberében négy helyszínen – Alsónyéken, Csikóstöttösön, Gödrén és Mindszentgodisán – 3500 szalmabálát gyújtott fel.

A tüzekben egy rakodógép is megsemmisült, az okozott kár meghaladta az ötvenmillió forintot – ismertette a vádhatóság.

A korábban részben ugyanilyen bűncselekmények miatt hosszabb szabadságvesztésre ítélt férfit tavaly novemberi elfogása után előzetes letartóztatásba helyezte a Pécsi Járásbíróság.

“A strasbourgi bíróság nem állapította meg az Emberi Jogok Európai Egyezményének bármilyen megsértését, ezért nyilvánvaló megalapozatlansága miatt elutasította a beadványt” – írták a végleges határozatot ismertető törvényszéki közleményben.

Breivik, aki azóta Fjotolf Hansenre változtatta a nevét, 2011 júliusában előbb Oslóban felrobbantott egy autóba rejtett pokolgépet, megölve nyolc embert, majd áthajózott Utoya szigetére, ahol hatvankilenc embert – zömmel tizenéveseket – agyonlőtt egy ifjúsági táborban. A férfi mindezért a Norvégiában kiszabható legszigorúbb büntetést kapta: 21 év börtönre ítélték. Ez ugyanakkor meghosszabbítható, ha úgy ítélik meg, hogy szabadlábra helyezése veszélyes lehet a társadalomra.

A norvég legfelsőbb bíróság tavaly elutasította Breivik panaszát, a férfi ezután fordult az EJEB-hez, mondván, hogy fogvatartási körülményei miatt sérültek az emberi jogai, mivel magánzárkában őrzik, és “állatias bánásmódban” van része. Ennek érzékeltetésére egyebek közt azt hozta fel, hogy gyakran hideg a kávéja.

A főügyész a norvégiai tárgyaláson rámutatott, hogy a felperes börtönkörülményei jobbak, mint sok más rabé: három cellát használhat, futópadot, szobabiciklit, tévét, számítógépes játékokat kapott, újságokat, magazinokat, könyveket olvashat.

Az EJEB-hez az Emberi Jogok Európai Egyezményének megsértésére hivatkozva lehet fordulni, ha a panaszos már minden hazai jogorvoslati lehetőséget igénybe vett, s nem járt eredménnyel. A testület határozatai kötelezőek az Európa Tanács 47 tagországa számára.

Holger Münch a Rundfunk Berlin-Brandenburg regionális közszolgálati médiatársaság Inforadio nevű hírrádiójának elmondta, hogy a hatóságok által Szief Alláh H-ként azonosított férfi lakásában jelentős mennyiségű ricinusmagot találtak és eszközöket, amelyekkel a növénymagokból ki lehet vonni a biológiai fegyverek hagyományos hatóanyagként számon tartott fehérjét.

Azt egyelőre nem tudni, hogy a 29 éves férfi hol és mikor akart merényletet végrehajtani, de az biztosnak tűnik, hogy “biobomba-támadásra” készült, ami egyedülálló a terrorizmus németországi történetében – mondta a BKA elnöke.

Hozzátette, hogy a gyanúsított elfogása “jó példa” a biztonsági szervek országos és nemzetközi együttműködésére. A tunéziai férfira néhány hónapja figyeltek fel külföldről kapott információk révén, amelyek a többi között az Iszlám Állam nevű terrorszervezethez fűződő viszonyára vonatkoztak – ismertette Holger Münch.

A legszélesebb nyomozati jogkörű német rendőri szerv vezetője kiemelte, hogy változatlanul magas a terrortámadás veszélye Németországban. A 2015 novemberében Párizsban végrehajtott merényletsorozathoz hasonló nagyszabású, csoportos akciók valószínűsége ugyan csökken, de magányos merénylők terveivel számolni kell.

A többi között elmondta, hogy tovább emelkedik a terrorcselekmény elkövetésére hajlandó, közveszélyes személyek száma, jelenleg 770 ilyen embert tartanak nyilván.

Münch legutóbb május végén nyilatkozott erről, akkor azt mondta, hogy 760 személy szerepel a terrorveszélyt jelentő emberek nyilvántartásában.

Szief Alláh H-t június közepén helyezték előzetes letartóztatásba kölni otthonában a szövetségi legfőbb ügyészség utasítására. A háborús fegyverek ellenőrzéséről szóló törvény megsértésének alapos gyanúja és államellenes súlyos bűncselekmény előkészítésének úgynevezett kezdeti gyanúja miatt indítottak eljárást ellene. A Kölner Stadt-Anzeiger című lap értesülése szerint az Iszlám Állam szimpatizánsa, hazájában is radikális iszlamistaként tartották számon.

A palesztin rakéták közül három az övezeten belül csapódott be, hetet pedig a vaskupola légvédelmi rendszer semmisített meg.

Összesen tizenhárom alkalommal rendeltek el légiriadót a határ menti izraeli falvakban, a lakók a betonbunkerekben töltötték az éjszakát. A hatóságok úgy döntöttek, hogy a hadműveletek ellenére az iskolákban nem marad el a tanítás.

Szerdán a középiskolákban véget ér a tanév, s csak a bizonyítványosztásra mennek be a diákok, de az általános iskolásoknak még egy hétig tart a tanítás.

A katonai rádió reggeli műsora szerint az izraeli hadsereg a Hamász elleni légicsapásokkal azt bosszulja meg, hogy a palesztinok égő eleggyel ellátott papírsárkányaikkal lángba borítják a gázai határral szomszédos Izraeli területeket, a Hamász viszont a hadsereg támadásaira válaszol a határ menti izraeli települések rakétázásával.

A gyanúsítottak állítólag a haderőbe beépülő gülenista katonák, köztük tábornokok és főtisztek “tanítómestereiként” tevékenykedtek. Az érintettek kilétéről az Anadolu más információt nem közölt.

A keddi rendőrségi művelet központja a közép-törökországi Konya város és környéke volt, de razziák voltak további 30 tartományban is. Az elfogatóparancsokat a gülenista mozgalom korábban őrizetbe vett tagjainak vallomásai alapján adták ki.

A török vezetők az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok nemzetközi hálózatát teszik felelőssé a 2016-os hatalomátvételi kísérletért. A hivatalos álláspont szerint a terrorszervezetnek nyilvánított mozgalom tagjai céltudatosan, hosszú évek alatt szivárogtak be az állami szférába és a haderőbe is.

Ankara a puccskísérlet után rendkívüli állapotot vezetett be, amelynek keretében a kormány számos törvényerejű rendeletet adott ki. Törökországban az elmúlt 22 hónap alatt legalább 111 ezer állami alkalmazottat menesztettek, 38 ezret függesztettek fel munkaköréből, több mint 159 ezer embert őrizetbe vettek, legalább 48 ezret pedig előzetes letartóztatásba is helyeztek azzal a gyanúval, hogy közük lehet a Gülen-hálózathoz és így az összeesküvéshez. Eddig a haderő legkevesebb 8570 tagját – köztük 150 tábornokot és több mint 4630 tisztet – menesztették állásából.

A rendszeres tisztogatások nem közvetlenül csak a katonai puccskísérlet résztvevőit sújtják, hanem a hálózat feltételezett tagjait és támogatóit is. Az Európai Unió számos vezető politikusa szerint a hatalomátvételi kísérletre adott török válasz túlzó, és az ország egyre inkább távolodik az európai értékektől.

A vádlottak – két férfi és egy nő – Dövényben, a kocsmában szórakoztak, és szóváltásba keveredtek egy férfivel. Mivel a kijelentéseit sértőnek találták, elhatározták, hogy megölik. Az autójukba késeket és bozótvágót készítettek be, a férfinek pedig felajánlották, hogy elviszik a szomszéd faluba, a rokonaihoz. Velük tartott a sértett élettársa is, aki nem akarta párját egyedül elengedni a vádlottakkal, ismerve erőszakos természetüket.

Út közben más irányba fordultak, amit a sértettek jeleztek is, de ekkor az egyik férfi késsel elvágta a sértett nyakát. Putnokon egy lakóház pincéjébe lerángatták az erősen vérző férfit és a halálra rémült nőt. Ott a két férfi késekkel és bozótvágóval testszerte brutálisan szurkálta és vagdosta áldozatát, a nő pedig mobiltelefonnal világított nekik. A sértett élettársát arra kényszerítették, hogy mindezt végignézze, közben pedig a combján őt is megszúrták, és megöléssel fenyegették.

Amikor a sértett meghalt, az egyik férfi felment a házba, felébresztette volt élettársát és kérte, segítsen eltüntetni a holttestet. A tetemet szőnyegbe csavarták, visszavitték Dövénybe és egy emésztőgödörbe dobták. Ezalatt Putnokon az egyik női vádlott elégette a ruhákat és az eszközöket.

A halálos áldozat élettársát hajnalig fogva tartották, majd azzal engedték el, hogy megölik, ha valakinek beszél a történtekről. A vádlottakat még aznap elfogták, majd előzetes letartóztatásba kerültek. Az ügyészség három vádlottra életfogytig tartó fegyház, a nyomok eltüntetésében közreműködő nőre pedig börtönbüntetés kiszabását indítványozta – közölte a főügyészség.

Mirkóczki Ádám, a testület elnöke a tanácskozás után újságíróknak elmondta: az OKF-nél indult vizsgálat még zajlik, de annyi tudható, hogy szenzitív adat nem került ki.

Vargha Tamás, a bizottság alelnöke közölte, hogy az ülésen a jövő évi költségvetésről is tárgyaltak. A kormánypárti politikus kiemelte, a “biztonságos Magyarország” költségvetésében a biztonság két fő pillérét jelentő – honvédelmi és terrorellenes – kiadások is jelentősen emelkednek.

Kifejtette, hogy a honvédelmi kiadások 86 milliárd forinttal emelkednek, s a tervek szerint ezek a kiadások 2024-re elérik a GDP két százalékát. Ugyanakkor megjegyezte, nemcsak a két százalék elérése fontos, hanem arra is figyelnek, hogy ez valódi képességnövekedést is jelentsen a honvédségnél.

A magyar útlevelek csalással történő megszerzésével kapcsolatban Mirkóczki közölte: jelen állás szerint Magyarország nem kerül ki abból a programból, amelynek keretében a magyar állampolgárok vízummentesen utazhatnak az Egyesült Államokba.

Szél Bernadett azt kifogásolta: az ülésen nem volt szó arról, hogy az egyre terhelőbb információkkal összefüggésbe hozható Kaspersky Lab cég vírusirtója van a parlamenti képviselők laptopján. Ezért kezdeményezte, hogy ezt az ügyet a következő ülésen tűzzék napirendre. Felhívta a figyelmet arra, hogy egyre több ország elutasítja a Kaspersky cég termékeit. Ebbe a sorba Magyarországnak is be kellene állnia, s a parlamenti képviselők laptopjáról is mielőbb el kellene távolítani a Kaspersky vírusirtó programját – vélekedett az ellenzéki politikus.