Biztonságpiac

Más városok mellett Milánóban, Firenzében, Bolognában, Nápolyban és a szicíliai Palermo utcáin járőröző rendőrök és pénzügyőrök eszköztárába került az elektromos sokkoló, amelyet a lőfegyverek helyett használhatnak. Több száz olasz rendőr vesz részt a Taser kísérleti használatában, amelynek alkalmazását a jövőben egész Olaszországban bevezethetik.

A Taser rendészeti kényszerítő eszközt a világ több mint száz országában használják a rendőri szervek: Európában már az Egyesült Királyságban, Németországban, Franciaországban, Finnországban, Görögországban és a Cseh Köztársaságban.

A kilőhető elektródás elektromos sokkoló használatát az olasz rendőrszakszervezetek szorgalmazták az üldözött vagy feltartóztatott személyek ártalmatlanítására lőfegyver és a gumibot alkalmazása nélkül. Korábban több olaszországi eset történt, amikor a rendőrség tagjait túlzott erőszak gyanúja érte a veszélyesnek ítélt személyek erővel történő megállítása vagy földre kényszerítése miatt. A Tasert akár már hétméteres távolságról is ki lehet lőni, elkerülve a rendőr és a másik személy közti közvetlen érintkezést. A sokkoló fegyver nagyfeszültségű és kis áramerősségű elektromos kisüléssel lemerevíti és mozgásképtelenné teszi a célpontot képző személyt.

Az olasz sajtó emlékeztetett arra, hogy az ENSZ tavaly a kínzóeszközök közé sorolta a Tasert.

A fővárosi Hősök terén csaknem háromszáz, a Magyar Honvédség Altiszti Akadémiáján végzett katona tette le ünnepélyes altiszti esküjét. A miniszter kettős ünnepnek nevezte az avatást: a Magyar Honvédség 278, az ország és a magyar emberek biztonsága érdekében elhivatott, jól felkészült fiatallal lett gazdagabb, akik pedig révbe értek, azzá váltak, amivé szerettek volna, s a továbbiakban annak a hivatásnak élhetnek, amit célul tűztek ki maguknak.

Az altiszteknek azt mondta: olyan hivatás gyakorlását választották, amely mindig, minden körülmények között, minden tekintetben teljes embert kíván. Katonai pályafutásuk során újabb és újabb kihívásoknak kell megfelelniük, mostani esküjükkel pedig elkötelezték magukat arra, hogy tudásuk és képességeik legjavával szolgálják Magyarországot, a magyar emberek békéjét és biztonságát – jelentette ki Benkő Tibor.

Megfogadták azt is, hogy a békéért, a biztonságért, bajtársaik védelméért, ha kell, életük kockáztatásával, akár feláldozásával is végrehajtják feladataikat – fűzte hozzá, hangsúlyozva: köszönet, hála és elismerés illeti őket ezért az egyedülálló áldozatvállalásért.

A miniszter kitért arra is, hogy a Magyar Honvédség vezetése és a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a “nemes és embert próbáló feladatokat” korszerű felszereléssel, modern fegyverzettel tudják ellátni. Ezt a célt szolgálja a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program, amelyben – mint elmondta – a haditechnikai fejlesztésen túl, a katonákról való gondoskodás is megtalálható.

Korom Ferenc vezérkari főnök köszöntőjében úgy fogalmazott: az eskü mérföldkő az altisztek életében, hiszen mostantól nagy felelősséggel tartoznak nemcsak önmagukért, hanem bajtársaikért, leendő csapatukért, a hazáért, a nemzetért.

A Magyar Honvédségben kulcsszerepük van az altiszteknek, összekötő kapocsként állnak az állomány és a katonai vezetők között. Felelősségük van a kiképzésben, de sok esetben a technikai rendszerek üzemeltetése is az ő feladatuk – mondta a vezérkari főnök.

Az esküt tett altisztek az ünnepségen elmondták az úgynevezett altiszti hitvallást, az ünnepi mozzanat a hagyományos kardrántással ért véget.

“Másfél százalék nem két százalék” – fogalmazott a norvég politikus, utalva arra, hogy az észak-atlanti szövetség tagjai a 2014-es walesi csúcson elkötelezték magukat amellett, hogy bruttó nemzeti termékük két százalékára emelik védelmi kiadásaikat. A héten Berlinben napvilágot látott egy elemzés, amely szerint ez azt jelentené, hogy Németországnak évente 6,5 milliárd euróval 85 milliárd euró fölé kell emelnie 2024-re a katonai költéseit. Jövőre 42,9 milliárd euró szerepel ezen a címen a költségvetés tervezetében.

Stoltenberg annak a véleményének adott hangot, hogy a csúcson a tagállamok vezetői tovább erősítik majd a transzatlanti kapcsolatokat. A Donald Trumppal kapcsolatos bírálatok és konfliktusok ügyében a volt norvég kormányfő leszögezte: Trump személyesen biztosította őt arról, hogy támogatja a NATO-t.

“A tettek minden szónál többet mondanak” – hangsúlyozta a NATO-főtitkár, emlékeztetve arra, hogy amióta Trump hivatalba lépett, az Egyesült Államok negyven százalékkal növelte katonai tevékenységének anyagi támogatását az Atlanti-óceán innenső oldalán.

“Az Egyesült Államok nem csökkenti katonai jelenlétét Európában, hanem erősíti” – mutatott rá Jens Stoltenberg.

Trump több ízben élesen bírálta a többi NATO-tagot és kiemelten Németországot is, amiért szerinte nem járulnak hozzá kellő mértékben a saját védelmük költségeihez. Trump kijelentéseiben mindazonáltal leginkább csak a hangvétel új, mert az Egyesült Államok már korábban is erőteljesen arra ösztönözte a szövetség európai tagjait, hogy fordítsanak többet katonai célokra.

A brit védelmi minisztérium Porton Downban működő vegyi és biológiai kutatóintézete a héten megállapította, hogy a Salisbury közelében, Amesbury városában élő két brit állampolgár, Dawn Sturgess és Charlie Rowley megbetegedését is ugyanolyan hatóanyag okozta, amilyentől négy hónapja Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős hírszerzőügynök és lánya, Julija Szkripal is súlyos mérgezést szenvedett.

A Szkripal-ügy márciusi kipattanása után is Salisbury kórházába szállítottak egy rendőrt, aki elsőként ért arra a helyszínre, ahol az egykori kettős ügynököt és lányát eszméletlenül találták. A rendőr, Nick Bailey is mérgezést szenvedett, és sokáig súlyos állapotban kezelték, de március 22-én hazaengedték a kórházból.

Állapotáról sem a kórház, sem a rendőrség nem adott azóta sem részletes tájékoztatást, de a hazaengedése napján, nevében ismertetett nyilatkozatban az szerepelt, hogy valószínűleg soha nem lesz képes korábbi normál életvitelének folytatására.

Az újabb mérgezéses incidenssel összefüggésben kivizsgálásnak alávetett rendőr azonban a kórház szombat éjjeli bejelentése szerint nem beteg, minden vizsgálati eredménye negatív.

Julija Szkripalt áprilisban, apját májusban engedték ki a kórházból, és hollétükről hivatalos forrásból azóta csak annyit lehet tudni, hogy mindketten “biztonságos helyen” tartózkodnak.

Moszkva folyamatosan és határozottan tagadja, hogy bármi köze lenne a Szkripal-ügyhöz, London azonban gyilkossági kísérletként kezeli a fegyverben is használható minőségű Novicsok hatóanyaggal elkövetett mérgezést, amelyért az orosz kormányt tartja felelősnek.

Az egyöntetű, de egyelőre nem hivatalos szakértői vélemény az, hogy a két brit annak az idegméregnek a hátrahagyott maradékával kerülhetett valahogy érintkezésbe, amellyel Szergej Szkripalt és lányát márciusban megmérgezték.

A Scotland Yard terrorelhárító ügyosztályának száz detektívje keresi vegyvédelmi szakértőkkel együttműködve az újabb mérgezés forrását, de a legutóbbi rendőrségi tájékoztatás szerint ez a munka hetekig, akár hónapokig eltarthat.

A lap betekintést nyert a Német Külügyi Tanács (DGAP) és a Tudomány és Politika Alapítvány (SWP) egyelőre nem nyilvános elemzésébe, amelyben a két kutatóközpont arra jutott, hogy Berlinnek 2024-re az eddig emlegetett 70 milliárd euró helyett több mint 80 milliárd euróra kellene emelnie védelmi költségvetését, hogy megfeleljen az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) elvárásainak, miszerint a katonai kiadásokat a bruttó hazai termék 2 százalékára kell emelni.

2019-es költségvetésében Németország 42,9 milliárd eurót irányoz elő védelmi célokra. A DGAP és az SWP szerint a NATO kitűzött céljának teljesítéséhez ezt minden évben 6,5 milliárd euróval kellene emelnie, elérve a 85 milliárd eurót. Így már csak az Egyesült Államok előzné meg Németországot a szövetségben a védelmi kiadások terén.

Szinte az újságcikk megjelenésével egy időben jelent meg videóüzenet Angela Merkel kancellár honlapján, amelyben Merkel leszögezi: Németország erősebben összpontosít a NATO-ra, és ennek érdekében meg fogja hozni a szükséges intézkedéseket.

“A XXI. században is szükségünk van a NATO-ra, hogy a transzatlanti szövetség biztosítékaként szavatolja biztonságunkat” – hangsúlyozta Merkel.

A kancellár szerint a szövetség előtt álló kihívások jelentősen megváltoztak azóta, hogy Oroszország önkényesen és jogellenesen elcsatolta Ukrajnától a Krím félszigetet. Mint fogalmazott: észszerű kapcsolatot kell fenntartani Oroszországgal, ezért a NATO-Oroszország Tanácsban ismét lesznek egyeztetések, de “meg kell mutatnunk, hogy elszántak vagyunk, hogy megvédjük magunkat”.

Donald Trump több ízben élesen bírálta a többi NATO-tagot, s kiemelten Németországot is, amiért szerinte nem járulnak hozzá kellő mértékben a saját védelmük költségeihez. Trump kijelentéseiben mindazonáltal leginkább csak a hangvétel új, mert az Egyesült Államok már korábban is erőteljesen arra ösztönözte a szövetség európai tagjait, hogy fordítsanak többet katonai célokra, s a NATO tagállamai 2014-es walesi csúcsértekezletükön megállapodtak abban, hogy katonai kiadásaik 2024-re megközelítik majd hazai össztermékük (GDP) két százalékát.

A NATO tagállamok vezetői a jövő héten csúcstalálkozót tartanak Brüsszelben.

A londoni rendőrség – amelynek országos hatáskörű terrorellenes ügyosztálya átvette a vizsgálat irányítását – legfrissebb tájékoztatásában közli azt is, hogy a nyomozásban a terrorelhárítási szolgálat “hozzávetőleg száz” detektívje vesz részt, és a vizsgálat elsődleges célja, hogy minél gyorsabban megtalálják a mérgezés forrását.

A Scotland Yard beszámolója szerint a nyomozók már több kulcsfontosságú tanúval beszéltek, és eddig térfigyelő kamerák több mint 1300 órányi felvételét nézték át.

A délnyugat-angliai Salisbury kórházában egy hete kezelnek válságos állapotban két brit állampolgárt, egy 44 éves, háromgyermekes nőt és egy 45 éves férfit, akik az eddigi vizsgálat alapján ugyanolyan Novicsok osztályú, még a Szovjetunió által kifejlesztett idegméreg-hatóanyagtól betegedtek meg, amilyentől négy hónapja Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős hírszerzőügynök és lányát, Julija Szkripal is súlyos mérgezést szenvedett.

A 66 éves Szkripalt, az orosz katonai hírszerzés (GRU) Salisburyben élő volt ezredesét, aki a brit hírszerzésnek (MI6) is dolgozott, és 33 éves lányát hetekig válságos állapotban kezelték Salisbury kórházában, ugyanott, ahol a most megbetegedett két brit állampolgárt, Dawn Sturgesst és Charlie Rowleyt kezelik. Julija Szkripalt áprilisban, apját májusban kiengedték, és hollétükről hivatalos forrásból azóta csak annyit lehet tudni, hogy mindketten “biztonságos helyen” tartózkodnak.

Moszkva folyamatosan és határozottan tagadja, hogy bármi köze lenne a Szkripal-ügyhöz, London azonban gyilkossági kísérletként kezeli a fegyverben is használható minőségű Novicsok hatóanyaggal elkövetett mérgezést, amelyért az orosz kormányt tartja felelősnek.

A brit védelmi minisztérium Porton Downban működő vegyi és biológiai kutatóintézete a héten megállapította, hogy a két brit állampolgár megbetegedését is ugyanez a hatóanyag okozta.

Az újabb mérgezéses incidens vizsgálatának elsődleges célja annak kiderítése, hogy Dawn Sturgesst és Charlie Rowley miként kerülhetett érintkezésbe a Novicsok hatóanyaggal.

Vegyvédelmi és biztonsági szakértők egybehangzó álláspontja szerint teljesen valószínűtlen, hogy újabb célzott támadásról lenne szó, mivel semmiféle bizonyíték nincs arra, hogy a két brit állampolgárnak bármilyen kapcsolata lett volna Szkripalékkal. Az egyöntetű szakértői vélemény az, hogy a két brit, aki a Salisbury közelében fekvő Amesbury kisvárosban él, annak az idegméregnek a hátrahagyott maradékával kerülhetett valahogy érintkezésbe, amellyel Szergej Szkripalt és lányát márciusban megmérgezték.

A Scotland Yard a héten közölte: a hatóságok az eddigi vizsgálatok adataiból most már tudják, hogy a két brit “egy szennyezett tárggyal” került érintkezésbe, és így jutott szervezetükbe az idegméreg. A rendőrség nem fedte fel e tárgy mibenlétét, csak annyit közölt, hogy a betegektől vett minták elemzésének eredményéből jutott erre a következtetésre.

A térfigyelő kamerák felvételeiből a rendőrség legfrissebb tájékoztatása szerint az már egyértelműen kiderült, hogy a pár múlt pénteken, a mérgezéses tünetek jelentkezése előtt egy nappal Salisburyben járt, ahonnan késő este tért vissza Amesburybe.

A hatóságok Salisburyben és Amesburyben minden olyan helyszínt kordonnal vettek körül, ahol Sturgess és Rowley múlt pénteken és múlt szombaton megfordult, és ezeken a helyeken vegyvédelmi öltözetet viselő szakértők kutatnak a mérgezés forrása után.

Laurent-Franck Lienard elmondta: a rendőrt hivatali személy által elkövetett, halált okozó szándékos erőszakkal gyanúsította meg az ügyészség, ami húsz év szabadságvesztéssel sújtható.

A rendőr pénteken megváltoztatta a korábbi vallomását és azt állította: nem jogos önvédelemből, hanem véletlenül lőtt rá az autósra. Először azt vallotta, hogy azért lőtt rá a sofőrre, mert veszélyes volt és meg akarta védeni azokat az embereket, akik az általa vezetett gépjármű közelében voltak.

A hivatalos tájékoztatás szerint a rendőrség kedd este fél 9 órakor megállított egy gépkocsit Nantes Breuil nevű negyedében, mert a sofőr nem kapcsolta magára a biztonsági övét. A gépkocsit vezető 22 éves Aboubakar Fofana, aki ellen csoportosan elkövetett lopás miatt elfogatóparancs volt érvényben, a belügyminisztérium tájékoztatása szerint nem volt hajlandó magát igazolni, miközben a rendőrök a gépkocsi rendszáma alapján megállapították, hogy a járművet egy kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos nyomozás miatt keresi a nantes-i bűnügyi rendőrség. A sofőr először úgy tett, mintha ki akarna szállni, de közben megpróbált elmenekülni, ezért az egyik rendőr rálőtt és halálosan megsebesítette a nyaki ütőerén.

Pierre Sennes nantes-i ügyész tájékoztatása szerint az igazoltatás 10-15 percig tartott, a rendőrök ezután megkérték Fofanát, hogy kövesse őket a rendőrőrsre, a férfi azonban megpróbált elmenekülni, miközben majdnem elgázolt egy rendőrt, oldalán két gyerekkel. A rendőr félreugrott, magával rántva egy kislányt, akit az autó egyébként elgázolhatott volna, s a sofőr ezt követően egy parkoló járműnek ütközött. Az ütközést követően a sofőr ismét menekülni próbált. A rendőr ekkor lőtte le.

Az ügyész elmondta: a rendőr behajolt a gépkocsiba és megragadta a kormányt, hogy így tartóztassa fel a járművet, és a vallomása szerint a lövés eközben véletlenül dördült el, és halálosan megsebesítette a sofőrt.

Az ügyben a rendőrség felügyeleti szerve, az IPGN vizsgálatot indított, miután szemtanúk azt állították: rendőri túlkapás történt, a rendőr azután lőtt a mozdulatlan járműre, hogy a sofőr azzal nekitolatott egy házfalnak. A rendőrt csütörtökön vették őrizetbe.

A haláleset óta éjszakánként zavargások voltak Nantes elővárosi negyedeiben, a rendbontók gépjárműveket és épületek gyújtottak fel.

Pénteken már három, 20 és 21 év közötti férfit négy hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek a rendőri erőkkel szembeni erőszak miatt. A rendbontók benzinnel töltött lángoló palackokkal dobálták meg a rendőröket.

Csütörtök este békés menettel emlékeztek a rendőr által lelőtt férfira a tragédia helyszínén, Nantes Breil nevű elővárosában. A megemlékezésen mintegy ezren vettek részt “igazságot” követelve a 22 éves áldozatnak. Ebben a negyedben azóta nem voltak zavargások.

Péntek este az ügyész a rendbontások befejezésére kért mindenkit, Gérard Collomb belügyminiszter pedig ígéretet tett arra, hogy a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy megnyugodjanak a kedélyek.

A lap szerint a Bassár el-Aszad szíriai elnökhöz hű kormányzati erők eltévedt aknalövedéke robbant fel az izraeli határ közelében, de attól Szíria felé, keletre. Azért váltott ki légicsapást az izraeli hadsereg részéről, mert a demarkációs övezetben csapódott be.

Sem a szíriai tüzérségi aknától, sem az izraeli támadásban nem sebesült meg senki, és nem keletkezett anyagi kár sem.

Az izraeli hadsereg szóvivője kijelentette, hogy Jeruzsálem nem kíván beavatkozni a határ túloldalán zajló belső harcokba, de továbbra is ragaszkodik az 1974-ben megállapított fegyverszüneti vonalakhoz, s köztük az ütközőzónához.

Izraeli vezetők több üzenetet is küldtek a ynet értesülése szerint az utóbbi hetekben Szíriába, amelyek szerint Jeruzsálem elfogadja Aszadnak és szövetségeseinek uralmát a határ túloldalán, ha tiszteletben tartják az évtizedek óta fennálló megállapodást, amely rendelkezik a huszonöt kilométeres demilitarizált övezetről a határnál, és korlátozza az ott állomásoztatható erők számát is.

Az utóbbi két hétben az orosz légierő támogatásával a szíriai kormányerők jelentős előrehaladást értek el Szíria déli részén az ellenzéki fegyveresek visszaszorításában. Izrael a szíriai offenzíva nyomán megerősítette a Golán-fennsíkon található katonai egységeit.

A hágai székhelyű szervezet szakértőinek április közepén sikerült eljutniuk Dúmába, ahol mintákat vettek az április 7-i vélelmezett vegyi támadás helyszínén. Az OPCW kiszivárgott jelentése szerint klórt tartalmazó különböző szerves vegyületek nyomait mutatták ki a helyszínen vett minták, köztük két gázpalack laboratóriumi elemzése során.

Nyugati vezetők Damaszkuszt vádolják a több tucat civil halálát okozó vegyifegyver-támadás elkövetésével. Az Egyesült Államok, Franciaország és Nagy-Britannia megtorlásul precíziós légicsapásokat mért több szíriai katonai célpontra. A 2011 óta tartó szíriai konfliktus alatt több esetben vetettek be vegyi fegyvert Szíriában.

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodát (KR NNI) hónapokkal ezelőtt kereste meg a zürichi rendőrség, hogy támogassák egy nyomozásukat. A svájci hatóságok adatai szerint egy életvitelszerűen Magyarországon lakó svájci-francia kettős állampolgár legalább két bűntársával együttműködve, futárokkal alkalmanként több kilogrammnyi kokaint csempészett Svájcba, amit az általa vezetett forgalmazó-hálózat Zürichben értékesített.

A férfi a szervezett elkövetői csoportot részben Magyarországról irányította, részben e célból rendszeresen Svájcba utazott. Tevékenységét ügyészi, rendőri együttműködéssel tárták fel a svájci és a magyar nyomozók. A zürichi államügyészség jogsegélykérelmet intézett a Fővárosi Főügyészséghez.

A közös munka eredményeként július 3-án a zürichi rendőrök arról értesítették a KR NNI munkatársait, hogy a férfi két bűntársát, egy olasz férfit és egy osztrák nőt, továbbá öt kolumbiai kábítószerfutárt tetten érték és elfogták. Ezután a nemzetközi bűnszervezet Magyarországon tartózkodó vezetőjével szemben a svájci államügyészség haladéktalanul nemzetközi elfogatóparancsot bocsátott ki. A férfit a Készenléti Rendőrség munkatársai fogták el.

A svájci-francia kettős állampolgár terhére rótt bűncselekmények alapján a svájci jogszabályok szerint akár húsz év szabadságvesztés is kiszabható – olvasható a police. hu-n.

Juncker, aki az uniós biztosokkal az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Ausztria programjáról első alkalommal egyeztetett, a külső határok védelmének fontosságára hívta fel a figyelmet, amelynek – mint hangsúlyozta – korábbi szigorítása esetén Európának ma számos problémával nem kellene szembenéznie.

Kiemelte, az őszre elkészülő tervezet igazi, hatékony határrendészet felállítását tartalmazza, az unió határvédelmi ügynöksége (Frontex) hatáskörének kibővítése által. Elképzelések szerint emellett az ügynökség állományát az unió 2020-ra 10 ezer főre fejleszti – tette hozzá.

A dublini szabályozással kapcsolatban elmondta, ha nem sikerül a rendelet reformja, Európa újabb, súlyosabb problémákkal találhatja szemben magát, amely a tagországok közötti feszültséget erősítheti.

Sebastian Kurz a sajtótájékoztatón reményét fejezte ki, hogy a szeptember végére Salzburgba tervezett informális uniós csúcstalálkozón a tagországok vezetői elfogadhatják a Frontex valódi ügynökséggé való átalakításáról szóló javaslatot.

Mint elmondta, a migrációs kérdésben a tagországoknak eltérő álláspontjuk van, nehéz megmondani, melyik téved, melyiknek van igaza. Bizonyos azonban, hogy migrációs politikáról való vélekedés, és a migrációt érintő gondolkodásmód megváltoztatására van szükség, Európa ugyanis rossz úton haladt a bevándorlási nyomás megoldására 2015-ben kialakított migrációs politikájával – szögezte le.

Az Európai Unió soros elnöki tisztségét július 1-jétől betöltő Ausztria kormányfője Nagy-Britannia uniós kilépésével kapcsolatban egyebek mellett hangsúlyozta, még az év vége előtt tisztázni kívánja az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország és az európai uniós tagállam Írország közötti határ ellenőrzésének kérdését.

Az osztrák kancellár elmondta azt is, hogy a hat hónapos uniós elnökség ideje alatt Ausztria több mint 200 kérdésben folytat majd egyeztetést, amelyek között a 2020 utáni hosszú távú uniós költségvetésnek, a nyugat-balkáni országok uniós integrációjának, valamint az európai biztonság, védelem és a migráció kezelésének kérdését emelte ki.

“Védelmező Európára van szükség, amely biztonságot nyújt, stabilitást és békét szavatol polgárai számára” – hangoztatta, hozzátéve, hogy ehhez nagyfokú együttműködésre van szükség a tagállamokkal az unió külső határaink hatékony védelme érdekében.

Az államtitkár Orbán Viktor és Angela Merkel berlini találkozója után elmondta, az egyeztetés baráti, őszinte hangvételű volt, és eredményes is a gazdasági együttműködés fokozása szempontjából. Az együttműködés két területen léphet szintet: az innováció és a védelempolitika terén. Ugyanakkor továbbra sem értenek egyet a migráció kérdésében – mondta.

“Magyarország szeretne fellépni az illegális bevándorlás ellen, és nem gondolja azt, hogy a bevándorlás lehetőség Európa számára – akár gazdasági értelemben -, ezzel szemben Németországban tartja magát ahhoz az állásponthoz, hogy gazdasági értelemben a bevándorlás lehetőség, mert például a munkaerőhiányt tudja orvosolni” – fejtette ki Dömötör.

Megfogalmazása szerint kibontakozóban van egy “súlyos jogi vita” azzal kapcsolatban, hogy melyik országba kell visszaküldeni az illegális bevándorlókat. Magyarországnak az az álláspontja, hogy Görögországba, de a legnagyobb segítség az lenne, ha a szülőföldjükön boldogulnának a menekültek – hangoztatta az államtitkár.

Elmondta, az Európa Tanács kutatása is megerősítette, jó mutatókkal rendelkeznek a hazai börtönök. Ezt például annak köszönhetik, hogy folyamatosan monitorozzák a fogvatartotti csoportokat, és kockázatelemzéseket hajtanak végre.

Összesen 18 ezer fogvatartott van Magyarországon, akik közül az elmúlt öt évben tizenhárman szöktek meg, de valamennyien munkahelyről. Ennek ellenére a büntetés alatti munkavégzésről azt gondolják, a reintegráció miatt kiemelt szerepe van, ezért igyekeznek mindenkit foglalkoztatni – fűzte hozzá.

A börtön falain kívül egyébként 1500 fogvatartott dolgozik.

A körözéseket az isztambuli és az izmiri főügyészség adta ki, de a rendőrségi művelet több mint a fél országra kiterjed. Az ügyészségek szerint a haderőbe beépülő gülenisták mozgalmi “tanítómesterei” telefonon keresztül kommunikáltak a gyanúsítottakkal. Az érintettek közül 181-en tagjai a fegyveres erők aktív állományának.

A Sabah című vezető kormányközeli napilap úgy tudja, hogy a gyanúsítottak között tíz aktív állományú ezredes is van.

A török vezetés az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok nemzetközi hálózatát teszi felelőssé a 2016-os hatalomátvételi incidensért. A hivatalos török álláspont szerint a terrorszervezetnek nyilvánított mozgalom tagjai céltudatosan, hosszú évek alatt szivárogtak be az állami szférába, így a haderő soraiba is.

A feltételezett gülenisták elleni hatósági fellépés Törökországban két évvel a puccskísérletet követően is szakadatlan, az előállítások mindennaposak. Ezen a jelek szerint nem változtatott az sem, hogy a június 24-ei államfőválasztást az eddigi elnök, Recep Tayyip Erdogan nyerte meg.

Binali Yildirim leköszönő török kormányfő csütörtökön azt nyilatkozta, hogy a csaknem két éve tartó rendkívüli állapot hamarosan várható feloldásával Ankara terrorizmus elleni harca nem fog gyengülni.

Törökországban az elmúlt közel két év alatt több mint 159 ezer embert vettek őrizetbe, legalább 77 ezret pedig előzetes letartóztatásba is helyeztek azzal a gyanúval, hogy közük lehet a Gülen-hálózathoz és azon keresztül az összeesküvéshez. Eddig – 150 tábornokot és több mint 4630 tisztet beleértve – a haderő legkevesebb 8570 tagját menesztették állásából a gülenista mozgalommal összefüggésben. A rendszeres tisztogatások nem közvetlenül csak a puccsistákat sújtják, hanem a hálózat tagjait és Gülen támogatóit is.

Ibolya Tibor azt írta, a véletlenszerűen kiválasztott fiatal nőkhöz többnyire az elsőrendű vádlott – az egyik 15 éves fiú – lépett oda, egy hirtelen mozdulattal szeméremsértő módon megérintette őket, a nemi szervüket fogdosta, és több sértettről is megpróbálta lerángatni a nadrágot, illetve a szoknyát. Az egyik fiatal nőt 14 éves társával mindketten fogdosták. A támadásokat az egyik társuk mobiltelefonnal rögzítette, majd mind a négyen elfutottak. A céljuk az volt, hogy az így készült felvételeket később egy videóba összevágják és azt közzétegyék az egyik internetes oldalon.

A fiatalkorúak ellen a Budapesti I. és XII. Kerületi Ügyészség gyermek- és fiatalkorúak bűnügyeinek részlege kilenc rendbeli, az emberi méltóságot sértő szeméremsértés vétsége miatt nyújtott be vádiratot. Az ügyészség az elsőrendű vádlottra jóvátételi munka büntetés kiszabását, társaira pedig pártfogó felügyelő kirendelése mellett próbára bocsátást és értékrend-korrekciós programban részvételre kötelezést indítványozott.

Az eljárás a Pesti Központi Kerületi Bíróságon folytatódik.

A Paslektől mintegy ötven kilométerre fekvő Malbork légibázis állományába tartozó, orosz gyártmányú repülőgép balesetében más nem sérült meg – közölte péntek reggeli sajtóértekezletén Mariusz Blaszczak nemzetvédelmi miniszter.

A védelmi tárca korábbi közleménye szerint a gép a lakóépületektől mintegy félkilométernyi távolságban egy gabonamezőre zuhant, és kigyulladt.

Blaszczak tájékoztatása szerint a gépet tapasztalt pilóta irányította. A baleset körülményeinek tisztázásáig a lengyel hadsereg felfüggesztette a MiG-29-es orosz vadászgépek felszállási engedélyét – mondta el a lengyel védelmi tárca vezetője.

Egy azonos típusú gép tavaly decemberben Varsó közelében is lezuhant, de a pilóta akkor sikeresen katapultált, és túlélte a balesetet.

A testület Cédric Herrou, egy dél-franciaországi gazda kérésére foglalt állást a kérdésben, aki a francia-olasz határon a migránsok segítésének egyik jelképévé vált, s aki ellen “szolidaritási szabálysértés” címén több eljárás is indult az elmúlt hónapokban. Egy másik aktivistát szintén elítélt egy bíróság, amiért külföldiek “illegális tartózkodását segítette” Franciaországban.

Pénteki határozatában az alkotmánytanács arra emlékeztetett, hogy a francia köztársaságnak az alkotmányba foglalt jelszava a Szabadság, Egyenlőség, Testvériség, s az alkotmány egy “közös eszmére” hivatkozik.

“A testvériség elvéből fakad a mások humanitárius célból történő segítésének szabadsága, tekintet nélkül arra, hogy a másik szabályosan tartózkodik-e az országban” – hangsúlyozta az alkotmánytanács.

A testület ezért elrendelte a külföldiek franciaországi tartózkodására vonatkozó jogszabály módosítását, miután azt alkotmányellenesnek ítélte meg.

A külföldiek illegális belépésének, tartózkodásának és mozgásának elősegítése jelenleg maximálisan öt év szabadságvesztéssel és 30 ezer eurós pénzbüntetéssel sújtható.

Az alkotmánytanács szerint a jogalkotó a törvény megalkotásakor nem tartotta tiszteltben a testvériség elve és a közrend megóvása közötti egyensúlyt, ezért felszólítja, hogy a migránsok tartózkodását és mozgását szolgáló minden humanitárius segítséget vonjon ki a büntethetőség hatálya alól. A migránsok Franciaországba történő “szabálytalan belépésének segítése” azonban továbbra is szankcionálható.

A BBC brit műsorszóró jelentése szerint az európai hatóságok több rajtaütés során szerezték vissza egy nemzetközi csempészbandától az Olaszországból származó, lopott műkincseket. Az Europol közlése szerint 43 gyanúsítottat vettek őrizetbe szerdán, akik a feltételezések szerint a műkincsek csempészete mögött álltak.

Több ezer történelmi emléket loptak el olaszországi régészeti lelőhelyekről, hogy németországi aukciósházakban elárverezzék őket – tudatta az Europol. A csempészbanda, amelynek Londonban és Barcelonában is voltak segítői, az Europol szerint kifejezetten jól szervezett volt.

Több mint 250 európai rendőr egy tucat ingatlant kutatott át szerdán a hajnali órákban, a razzia az olasz katonai rendőrség spanyol, német és brit rendőrök közreműködésével folytatott nyomozásának az eredménye. A szerdai rajtaütéseket megelőzően az olasz hatóságok már visszaszereztek 3000 műkincset, és lefoglaltak további 1200 hamisítványt – tette hozzá az Europol.

A két brit beteg – egy 44 éves nő és egy 45 éves férfi – Amesbury városában lévő otthonában lett rosszul szombaton. Amesbury 16 kilométerre fekszik Salisburytől. A helyi hatóságok a nőt Dawn Sturgess-ként, a férfit Charlie Rowley-ként azonosították. Mindketten helybéli lakosok. A rendőrség először arra gyanakodott, hogy megbetegedésüket szennyezett kábítószer fogyasztása okozhatta.

Neil Basu, a londoni rendőrség országos hatáskörű terrorelhárító szolgálatának parancsnoka szerda éjszakai sajtótájékoztatóján azonban közölte: a brit védelmi minisztérium Porton Downban működő biológiai és vegyi kutatóintézetének vizsgálata alapján a két brit állampolgár is a novicsok nevű katonai idegméreg-hatóanyagtól betegedett meg.

Basu elmondta: a két brit állampolgár szervezetéből vett mintákat a páciensek tünetei keltette aggályok miatt küldték el a Porton Down-i kutatólaboratóriumnak.

A Scotland Yard terrorelhárítási parancsnoka közölte: a terrorellenes ügyosztály száz nyomozója dolgozik az ügyön, az elsődleges feladat annak kiderítése, hogy a két brit miként kerülhetett érintkezésbe az idegméreggel.

Basu hangsúlyozta: a rendőrség nem tudja, hogy a két britet megmérgező novicsok ugyanabból az “adagból” származik-e, amely Szergej Szkripalt és lányát is megbetegítette, és semmiféle olyan hírszerzési értesülés nincs, amely arra utalna, hogy a férfit és a nőt célzott támadás érte volna.

A BBC brit közszolgálati műsorszóró nemzetbiztonsági szakértője, Gordon Corera az incidenst kommentálva annak lehetőségét tartotta a legvalószínűbbnek, hogy a két brit a Szkripalék ellen márciusban használt hatóanyag valahol kidobott, hátrahagyott maradékával került érintkezésbe.

A Porton Downban – Amesburytől és Salisburytől néhány kilométerre – működő katonai laboratórium azonosította a Szkripalékat megmérgező hatóanyagot is. Moszkva folyamatosan és határozottan tagadja, hogy bármi köze lenne a volt kém és lánya ügyéhez, London azonban gyilkossági kísérletként kezeli a mérgezést, és az orosz kormányt tartja felelősnek.

A 66 éves Szkripal, az orosz katonai hírszerzés (GRU) volt ezredese, aki a brit hírszerzésnek (MI6) is dolgozott, egy orosz-amerikai kémcsere keretében telepedhetett le Nagy-Britanniában 2010-ben, és brit állampolgárságot is kapott.

Az egykori kettős ügynököt és lányát hetekig válságos állapotban kezelték Salisbury kórházában, ugyanott, ahol a most megbetegedett két brit állampolgárt kezelik. Julija Szkripalt áprilisban, apját májusban kiengedték, de hollétükről hivatalos forrásból is csak annyit lehet tudni azóta, hogy mindketten “biztonságos helyen” tartózkodnak.

A Szkripal-ügy miatt Nagy-Britannia és több más ország, köztük az Egyesült Államok számos orosz diplomatát kiutasított. Moszkva hasonló diplomáciai lépésekkel válaszolt.

Sally Davies, az angol tisztiorvosi szolgálat vezetője a Scotland Yard terrorelhárító szolgálatának parancsnokával közösen tartott szerda éjszakai londoni sajtótájékoztatón arról biztosította a lakosságot, hogy az újabb mérgezéses incidens közegészségügyi kockázata csekély.

Sajid Javid brit belügyminiszter szerda éjjel közölte, hogy elnökletével csütörtökön összeül a brit kormány és a biztonsági szolgálatok rendkívüli helyzetekben összehívott tanácskozó testülete (COBRA).

Évekig eltarthat az ügy vizsgálata
Nagyon hosszú ideig, akár évekig is eltarthat a Novicsok típusú idegméreg okozta újabb angliai mérgezéses incidens vizsgálata, de Oroszország segíthetne abban, hogy a brit szakértők az ügy végére járjanak – mondta csütörtökön a brit belügyminisztérium belbiztonsági kérdésekért felelős államtitkára. Ben Wallace a BBC rádió közéleti-politikai 4-es csatornájának nyilatkozva kijelentette: a brit hatóságoknak semmiféle bizonyítékuk nincs arra, hogy az idegméregtől megbetegedett, a délnyugat-angliai Salisbury kórházában válságos állapotban kezelt két brit állampolgár bármilyen kapcsolatban állt volna Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős hírszerzőügynökkel és lányával, akik négy hónapja ugyanilyen hatóanyagtól szenvedtek súlyos mérgezést Salisburyben. Wallace szerint a mostani mérgezéses ügy rendőrségi vizsgálatának kiinduló feltételezése az, hogy nem egy újabb közvetlen, célzott támadásról van szó.

A vádlott 2018. február 06-án 18 óra körüli időben jelent megy egy békéscsabai sörözőben. Ezt megelőzően már más szórakozóhelyeken is megfordult és nagyobb mennyiségű szeszes italt fogyasztott el, erősen ittas volt. A sörözőben dolgozó pultos először még kiszolgálta a vádlottat, majd miután észlelte, hogy a terhelt – ittassága folytán – kötözködni kezdett a szórakozóhelyen tartózkodó vendégekkel, felszólította, hogy fogyassza el a sörét és távozzon.

A terhelt emiatt indulatos állapotba került, szidalmazni kezdte a sértettet, majd a kezében lévő félig teli sörösüveget az üveg nyakánál megfogta, és a pultos nőt azzal arcon ütötte. A sértett 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett, de a bántalmazás eszköze, módja alkalmas volt súlyosabb sérülések okozására is.

A Békéscsabai Járási Ügyészség a férfit súlyos testi sértés bűntettének kísérletével vádolja. A járási ügyészség vádiratában a vádlottal szemben pénzbüntetés kiszabására tett indítványt, valamint arra, hogy a bíróság kötelezze őt a nyomozás során keletkezett 88 ezer forint bűnügyi költség megfizetésére is. Az eljárás a Békéscsabai Járásbíróság előtt folytatódik.