Biztonságpiac

Ismertették, évente mintegy ötszázmillió felhasználói adatot lopnak el, tíz másodpercenként támadnak meg hekkerek egy otthoni számítógépet, a zsarolóvírusos támadások száma évente 350 százalékkal nő. Magyarországon 2017-ben csaknem harmincezer bankkártyás visszaélést regisztráltak. Mindeközben a vállalati rendszerek ellen irányuló kibertámadások száma is jelentősen növekszik, 2016-2017 között megduplázódtak, és előrejelzések szerint 2021-re 6000 milliárd dollárnyi kárt okoznak majd globálisan.

A fiatalok a legaktívabbak az interneten, ők vannak kitéve a legtöbb veszélynek is. Kutatások szerint minden negyedik magyar fiatal egész nap elérhető online, 88 százalékuk pedig naponta több alkalommal is aktívan jelen van az interneten. Az Eurostat egy 2017-es jelentése szerint a magyar fiatalok használják a legnagyobb arányban a közösségi médiát az Európai Unió tagállamai közül. Felmérések szerint Magyarországon minden harmadik gyereknek volt már része internetes zaklatásban: online kirekesztésben, magánjellegű információkkal való visszaélésben, internetes bántalmazásban, és csupán minden tizedik gyermek kért segítséget, a szülőknek pedig mindössze fele tud arról, hogy gyermeküket bántalmazás érte.

Hangsúlyozzák, hogy bár a probléma globális és egyre szélesebb rétegeket érint, már apró lépésekkel is erősíthető a gyermekek online biztonsága, erre hívja fel a figyelmet az UNICEF most induló #nemvagyegyedül kampánya a Generali Biztosító közreműködésével. Ennek keretében kisvideókkal és közérthető, egyszerűen alkalmazható tippekkel hívják fel a figyelmet az adatok védelmének fontosságára.

Mint mondta, az utóbbi években jelentősen megnőtt a Kúriához érkező, a gyermektartásra vonatkozó ítéletekkel kapcsolatos felülvizsgálati kérelmek száma, ez a családjogi ügyek 40 százalékát teszi ki. Emellett ez az a jogterület, ahol a leghamarabb fordultak a felek a Kúriához az új Polgári törvénykönyv szerint elbírált ügyekben. A joggyakorlat-elemzés során mintegy 600 első- és másodfokú ítéletet tekintettek át a szakértők.

Hozzátette: a tapasztalatok szerint míg Budapesten, illetve a főváros környékén a sok vállalkozás, a kiugróan magas jövedelmek és esetenként azok eltitkolása jellemző és ezért a tartási perek alapos bizonyítást igényelnek, addig az elmaradottabb régiókban inkább annak mérlegelése okoz problémát, hogy a rendelkezésre álló csekély jövedelem hogyan osztható fel úgy, hogy a gyermek tartása mellett a kötelezett szülő megélhetése is biztosítható legyen.

Elmondta: a gyermektartási perek alapvető feladata a kiskorú gyermek indokolt szükségleteinek megállapítása, illetve a szülők tartási képességének vizsgálata és ennek alapján a tartásdíj mértékének meghatározása, valamennyi fél méltányos érdekének szem előtt tartásával, de a kiskorú gyermek érdekét elsődlegesnek tekintve. Az elemzés során arra jutottak, hogy a gyermek indokolt szükségletébe nemcsak az alapszükségletek (mint az élelmezés, ruházkodás) tartozik bele, hanem például a számítógép, internethasználat, mobiltelefon is, ami a gyermek kiegyensúlyozott, harmonikus fejlődését elősegít. Általános gyakorlat a speciális szükségletekkel kapcsolatos kiadások megosztása is (például az értelmi fogyatékos gyermek fejlesztésének költsége, az ételallergia által indukált többletköltsége), ugyanakkor a havonta több százezer forinttal járó magániskola költsége csak akkor számolható el a tartásdíj részeként, ha az a szülők közös döntése volt.

Makai elmondta: a joggyakorlat-elemző csoport által vizsgált ügyek hozzávetőleg 60 százalékában jutottak a bíróságok arra a következtetésre, hogy a kötelezett kimutatott jövedelme valós, a többi esetben a tényleges jövedelem megállapításához hosszadalmas bizonyítási eljárásra volt szükség.

Ha a kötelezett arra hivatkozik, hogy képzetlensége vagy betegsége miatt nem tud elhelyezkedni, vagy minimálbéren foglalkoztatott abban a gazdasági társaságban, amelyet más cégekkel és azok ingatlanjaival együtt a családtagjainak ajándékozott vagy “adott el” (vagyis tudatosan “vagyontalanította” el magát), akkor a régió munkaerőhelyzete, orvosszakértő illetve a vagyont megkapó családtagok meghallgatása alapján a bíróság meg tudja állapítani, hogy valóban csak a tartási kötelezettsége alól akart-e kibújni – magyarázta. Egyes esetekben szükség lehet könyvszakértő bevonására is.

Megjegyezte: a bíróság a kötelezett kereseti kimutatásából és a felek ezzel kapcsolatos nyilatkozatából indul ki, de további bizonyíték lehet az adóbevallás, a környezettanulmány, a tanúvallomások, a gépjármű- és ingatlannyilvántartás. A pár éve még csak ritkán alkalmazott bizonyítási eszközök az internetes világ térhódításával a jogalkalmazásban is megjelentek, a világháló adatai, a közösségi oldalakon tett bejegyzések, fényképek is eszközökké váltak a bizonyítási eljárásban – fogalmazott. A bíróságnak el kell ismernie a tartásdíj meghatározásakor a gyermek ellátására és nevelésére fordított munkát és időt is.

A munkacsoport arra jutott, felgyorsíthatná a pereket, ha a bíróságok gyakrabban élnének a hivatalbóli bizonyítással, illetve, ha a bíróság bizonyos tényeket – mint az adott régió munkaerő-helyzete, a kiskorú gyermek alapszükséglete és annak életkorral történő növekedése – köztudomásúnak fogadnának el és ebben már nem folytatnának bizonyítást, így rövidítve az eljárás idejét.

Úgy véljük, a hazai viszonyok között nem alkalmazható az a fajta “automatizmus”, ahol a gyermekek életkorát, számát, a kötelezett igazolt jövedelmét egybevéve, bírói közreműködés nélkül születik döntés a tartásdíjról – mondta Makai Katalin. Ugyanakkor – tette hozzá – meg lehet határozni a gyermek köztudomású alapszükségletét, amit a szülőknek minden körülmények között biztosítaniuk kell gyermekük számára, ez a munkacsoport szerint jelenleg havi 25 ezer forint. Ezzel összefügg a minimális tartásdíj, amit a kötelezettnek kevés kivételtől eltekintve (ilyen lehet, ha a kötelezett például kizárólag rabkeresménnyel rendelkezik) feltétlenül teljesíteni kell, ezt a joggyakorlat-elemző csoport 15 ezer forintban látja megállapíthatónak – mondta.

A Rajna-vidék-Pfalz tartományi településnél éjjel vihar pusztított és árvíz keletkezett, így megrongálódott az Eifel-Zoo nevű állatkert kifutóinak kerítése. Azonban csak egy medve szabadult el, amelyet le is lőttek. A hatósági riasztásokban szereplő két oroszlánról, két tigrisről és egy jaguárról kiderült, hogy kifutójukban húzták meg magukat. Egy drón segítségével kutatták fel őket a Biberach nevű patak áradása miatt víz alá került állatkertben.

Az SWR beszámolója szerint egyelőre nem tudni, hogy mennyire biztonságosak a kifutók. A hatóságok attól tartanak, hogy a vadállatok áttörhetnek az árvízben megrongálódott kerítéseken. Ezért rendőrök őrzik a kifutókat, és mérlegelik, hogy lakóikat átmenetileg áthelyezik egy másik állatkertbe.

Az Eifel-vidéken fekvő településen 1972 óta működik a magántulajdonban lévő állatkert. A 30 hektáron elterülő Eifel-Zoo a honlapja szerint 60 egzotikus és őshonos állatfaj mintegy 400 példányának ad otthont, köztük afrikai oroszlánoknak és szibériai tigriseknek.

Mint írták, a 45 éves gyanúsított egy közlekedési konfliktus miatt vitába keveredett a 64A jelzésű járat sofőrjével, akit a vita során többször megütött.

A Budaörsi Rendőrkapitányság nyomozói azonosították a bűncselekmény feltételezett elkövetőjét, és gyanúsítottként kihallgatták. Ellene közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt eljárást indítottak, amelyet szabadlábon hagyása mellett a kapitányság vizsgálati osztálya folytat – olvasható a közleményben.

Az ukrán híradások szerint az ügyész részletekbe nem bocsátkozott. Emlékeztetett viszont arra, hogy az Ukrajnával szembeni agresszió kitervelésében és elindításában, valamint a kelet-ukrajnai szakadár csoportosulások, mint terrorista szervezetek finanszírozásában való közreműködés gyanújával az illetékes ukrán bíróság letartóztatási parancsot adott ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter és két helyettese, továbbá Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök és első helyettese ellen.

Matiosz bejelentésével kapcsolatosan a Deny ukrán napilap internetes változata felidézte, hogy Petro Porosenko elnök április 10-én Berlinben Angela Merkel német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: 23 orosz katonatiszt van jelenleg börtönben Ukrajnában, olyanok, akiket a Donyec-medencei harcokban való részvételért vettek őrizetbe.

Az elnök leszögezte, hogy ez bizonyítja Oroszország katonai jelenlétét az Ukrajnához tartozó területen. Felszólította Moszkvát, hogy ismerje el ezt végre, és vonja ki csapatait a Donyec-medencéből. A Kreml váltig tagadja, hogy lennének orosz katonák a Donyec-medencében, továbbá azt is, hogy Oroszország fegyvereket szállítana a szakadároknak, vagy bármely más módon beavatkozna a kelet-ukrajnai válságba, amelyet belső konfliktusnak, polgárháborúnak nevez.

Korom úgy fogalmazott, hogy “missziós szerepvállalásunknak is köszönhető, hogy katonáink bármikor képesek hatékonyan együttműködni más szövetséges nemzetek katonáival”.

Emlékeztetett arra, hogy a nemzetközi békefenntartás, a válságkezelés a Magyar Honvédség nemzeti feladata és legalább annyira fontos a nemzeti érdekek érvényesítése szempontjából, mint a hazai tevékenység. A NATO tagjaként hazánk egyre nagyobb szerepet vállal a különböző válsághelyzetek rendezésében, megoldásában, a konfliktus sújtotta térségek életének normalizálásában – tette hozzá.

Hangsúlyozta, a szövetségen belül Magyarország kiemelt helyet foglal el a nemzetközi missziós szerepvállalásban: a magyar katonák Afrikától Afganisztánig, a Balkántól Irakig teljesítenek szolgálatot.

Korom szerint az eddigi tapasztalatok a legmesszebbmenőkig igazolták az előzetes várakozásokat, a magyar katonák megállják a helyüket, elvégezték és elvégzik a rájuk szabott feladatokat, amit a személyre szóló vagy diplomáciai úton érkezett elismerések, visszajelzések sokasága is bizonyít. Megjegyezte, hogy a Magyar Honvédség a jövőben is elkötelezett a békeműveletekben való aktív részvétel mellett, amint ma is mintegy ezer magyar katona teljesíti felelősségteljes külszolgálatát a haza érdekeinek megfelelően.

A békefenntartók napjával kapcsolatban kiemelte: azokra a magyar katonákra emlékeznek ezen a napon, akik más nemzetek szabadságának és békéjének érdekében végezték munkájukat. “Napjaink hőseire” emlékeznek, elsősorban azokról, akik a legdrágábbat, az életüket áldozták más népek békéjéért és szabadságáért – fűzte hozzá.

A vezérkari főnök beszélt arról is, hogy Magyarország 1988 óta vesz részt az ENSZ kék zászlaja alatti békefenntartó tevékenységben, majd rámutatott, hogy a békefenntartás magyar találmány. Felidézte, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia katonái 1897-ben a birodalom konzulátusának védelme érdekében mentek Kréta szigetére, ahol a konzul, Pintér Gyula olyan megoldást alkalmazott a véres krétai zavargások során szembenálló görögök illetve törökök szétválasztására, amit hamarosan a vezető nagyhatalmak a nemzetközi békefenntartás alapjának ismertek el.

A rendezvény végén a jelenlévők megkoszorúzták a Pákozdi Katonai Emlékparkban lévő Békefenntartók Emlékművét, amely a békefenntartás során hősi halált halt katonák neveit sorolja fel, 1897-től napjainkig.

Az ügyben egy évtizeddel ezelőtt, a Gyurcsány-kormány idején történt események miatt emelt vádat az ügyészség a 2010-es kormányváltás után. Galambos Lajost, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) korábbi főigazgatóját kémkedéssel, Szilvásy György egykori titkosszolgálatokat felügyelő minisztert felbujtóként elkövetett kémkedéssel vádolták. Egy magánszemélyt – sajtóhírek szerint egy orosz hátterű biztonságtechnikai cég tulajdonosát – bűnsegédként elkövetett kémkedéssel, Laborcz Sándort, az NBH volt főigazgatóját pedig bűnpártolással vádolták meg. Sajtóhírek szerint orosz titkosszolgálati behatolás és adatszerzés történt a Gyurcsány-kormány idején. A vádlottak tagadták bűnösségüket.

Az államtitok miatt a nyilvánosság kizárásával folyó perben első fokon, 2013-ban a Debreceni Törvényszék nem jogerősen kimondta több vádlott bűnösségét és letöltendő szabadságvesztésre ítélte Szilvásyt és Galambost, felfüggesztett szabadságvesztésre Laborczot, a magánszemélyt pedig felmentette. 2015-ben másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla súlyos eljárási hibák miatt új elsőfokú eljárást rendelt el.

A megismételt elsőfokú eljárásban a Kaposvári Törvényszék mind a négy vádlottat felmentette a vádak alól. Az ügyészség fellebbezése nyomán tavaly ősszel a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen is felmentő rendelkezést hozott. Ez ellen nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Legfőbb Ügyészség új másodfokú eljárás elrendelése és bűnösség megállapítása érdekében, ám ezt a Kúria kedden elutasította, így fenntartotta a jogerős felmentést.

A Kúria tanácselnöke által ismertetett tényállás szerint Galambos 2007 elején az NBH főigazgatójaként egy másik ország társszervének vezetőjével találkozott, aki felajánlotta neki poligráfos szakemberek segítségét. A 2007 első felében Magyarországra érkező két “idegen” állampolgárságú szakembert a megvádolt magányszemély – aki korábban az NBH jogelődjénél dolgozott és jól beszélt oroszul – vitte az NBH Falk Miksa utcai épületébe, ahol a beléptetésüket nem dokumentálták. Tizenhat embert vizsgáltak az NBH által összeállított kérdéssor segítségével, a vizsgálatban az NBH szakpszichológusa és két tolmács is közreműködött. Az NBH szakemberei ügyeltek arra, hogy nemzetbiztonsági szempontból érzékeny információk ne kerüljenek illetéktelen kezekbe – mondta a bíró.

A tényállás szerint ezután az NBH új főigazgatója, Laborcz rendelt el ellenőrzést részben más ügy miatt – ugyanis a 2000-es évek közepén idegen hírszerzés kaphatott információkat -, és ennek során felmerült, hogy a történtek jelentős károkat okozhattak. Arra azonban nem volt adat, hogy az ország érdekeit veszélyeztető hírszerző tevékenység folyt volna. A két külföldi állampolgár nem figyelhette meg az NBH épületének beléptető rendszerét, mozgásukat pedig “kontrollálták” az épületben – állapították meg.

A bíróságok is azt mondták ki korábban, hogy nincs adat a két külföldi állampolgár kémtevékenységére.

A Kúria tanácselnöke ismertette az ügyészség felülvizsgálati indítványának lényegét. Ez többek között azt tartalmazza, hogy a kémkedés köztudomású tények megszerzésével, rendszerezésével is megvalósítható, a poligráfos ismeretek megszerzése is adatszerzés, továbbá az ügyben olyan adatok kerülhettek külföldi állam birtokába, amelyek az ország számára hátrányosak lehetnek.

A tanácsvezető bíró csaknem egyórás nyilvános indoklásban fejtette ki érveit az addig államtitok miatt zárt ajtók mögött zajló perben. Álláspontja szerint az NBH-nál “idegen” állampolgárságú szakemberek bevonásával folytatott poligráfos vizsgálatokkal kapcsolatban az NBH akkori főigazgatója, Galambos “sok szabályt sértett, kifogásolhatóan járt el”, ám nem bizonyítható a kémkedéshez szükséges szándékosság. A többi vádlott tevékenysége pedig őhozzá köthető, így az ő esetükben sem állapítható meg bűncselekmény elkövetése.

A Kúria kiemelte azt is, hogy Szilvásy és Laborcz mindent megtett a történtek feltárása érdekében, Galambost pedig elmozdították beosztásából. Szilvásy és Laborcz esetében a felmentésre nem bizonyítottság, hanem bűncselekmény hiányában került sor.

A két ország vezetője a beszélgetésben kiemelte: az asztanai béketárgyalások eredményei fontos szerepet töltenek be a szíriai konfliktus politikai rendezésében. Hozzátették: ahhoz, hogy a megoldási folyamat az ENSZ égisze alatt egészséges keretek között haladjon előre, a szíriai rezsimnek és ellenzékének ügyelnie kell arra, hogy konstruktív módon járjon el.

Erdogan és Putyin egyúttal ismét hangsúlyozta Szíriai területi egységének jelentőségét, valamint nyomatékosította, hogy Szíria nem válhat “ütközőzónává” Irán és Izrael között.

A török elnök leszögezte: a politikai rendezés folyamatában az Ankara által terrorszervezetnek tekintett legnagyobb szíriai kurd párt, a Demokratikus Egység Pártja (PYD) és az ahhoz kötődő csoportok nem vehetnek részt.

A szíriai konfliktus rendezéséről párhuzamosan két tárgyalási folyamat is zajlik: az egyik Genfben az ENSZ égisze alatt, míg a másik Oroszország, Törökország és Irán vezetésével Asztanában. Mindkét tárgyalási folyamatban képviselteti magát Bassár el-Aszad szíriai elnök kormánya, de a genfi és az asztanai tárgyalásokon más-más ellenzékiek vesznek részt. Az asztanai tanácskozások legutóbbi, nyolcadik fordulóját tavaly decemberben tartották.

Az Anadolu beszámolója szerint Erdogan és Putyin kedden az Ankara és Moszkva közötti energiadiplomáciai és gazdasági kapcsolatokról is beszélt. A két államfő örömtelinek találta a Dél-Törökországban épülő, orosz tervezésű Akkuyu nukleáris erőmű, valamint a Török Áramlat földgázvezeték munkálataiban elért előrehaladást. Erdogan és Putyin április 3-án az ankarai államfői palota előtt tartott rendezvény keretében, videóüzenetben adta meg a jelet az első törökországi atomerőmű alapkőletételéhez.

Az ukrán tranzit elkerülését célzó Török Áramlat megépítéséről Oroszország és Törökország 2016 októberében kötött kormányközi megállapodást. A Török Áramlat első vezetéke mélytengeri szakaszának lefektetése Törökország fekete-tengeri partvidékének közelében április végén fejeződött be. Erdogan és Putyin beszélgetésükben rámutattak: fontos, hogy a kétoldalú gazdasági kapcsolatokban a felek a török lírát és az orosz rubelt használják.

A tisztségviselő az Ukrajinszka Pravda hírportál tudósítása alapján közölte: az SZBU időben tudomást szerzett arról, hogy az orosz titkosszolgálatok Babcsenko életére törnek. Hozzáfűzte, hogy nem pusztán megakadályozták az újságíró megölését, de dokumentálni is tudták a merénylet előkészítését.

“Most kifejezhetném részvétemet Babcsenko családjának, de nem teszem. Ehelyett szeretném felköszönteni Arkagyijt immár harmadik születésnapja alkalmából, és kérem, hogy jöjjön be a terembe” – mondta az SZBU-főnök, mire az újságíró belépett.

Az orosz titkosszolgálatok egy ukrán állampolgárt bíztak meg a gyilkosság megszervezésével – közölte Hricak. Az ukrán állampolgár nevét nem hozta nyilvánosságra, csak annyit, hogy családneve H. betűvel kezdődik. Az illető a gyilkosság végrehajtásával egy ismerősét bízta meg, aki a Donyec-medencében szolgált az ukrán fegyveres erőknél, s akinek ezért harminc ezer dollárt ígért, s ebből 15 ezret előlegként átadott. Ő maga tízezer dollárt kapott a merénylet megszervezéséért. A veterán viszont együttműködött az ukrán titkosszolgálatokkal. A megbízót – miután megkapta az információt az újságíró állítólagos megöléséről – a hatóságok őrizetbe vették. Jurij Lucenko főügyész a sajtótájékoztatón hozzáfűzte, hogy a veterán mint tanú vesz részt a későbbiekben a jogi eljárásban.

Az SZBU-vezető az Ukrajinszka Pavda beszámolója szerint elmondta, hogy Babcsenko megölése csak “egy eleme” volt egy nagyobb horderejű különleges műveletnek, amelyben több orosz ellenzékit, elsősorban újságírókat, bloggereket, az orosz vezetés bírálóit készültek likvidálni. Az UNIAN jelentése alapján Hricak annyit elárult, hogy az őrizetbe vett megbízó Ukrajna területén még 30 ember megölésének tervéről vallott. “Néhány potenciális áldozat nevét tudjuk, de érthető okokból nem hozhatjuk nyilvánosságra” – fűzte hozzá.

Az SZBU-főnök azt is elmondta, hogy a megbízó Babcsenko meggyilkolása után egy harmadik országon keresztül Oroszországba akart menekülni, és – mint fogalmazott – “már a jegy a kezében volt”. Elmondta még róla, hogy az újságíró megölésének megszervezésén kívül egy másik megbízást is kapott az orosz titkosszolgálatoktól, mégpedig azt, hogy vegyen illegálisan nagy mennyiségű fegyvert, lőszert – amit ők fizetnek -, és hozzon létre Ukrajna középső részében egy bázist, ahol ezeket tárolják.

Babcsenko a sajtótájékoztatón elmondta, hogy egy hónapja szerzett tudomást az ellene készülő merényletről az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) munkatársaitól, akik arra kérték, hogy működjön együtt velük halála “eljátszásában”. Kifejtette, hogy a műveletet két hónapon át tervezte az SZBU, neki egy hónappal előtte szóltak, így – szavai szerint – nem volt más választása, mint együttműködni.

“Megmentették az életemet, de ami a legfontosabb, hogy ezáltal sokkal súlyosabb terrorcselekményeket is megakadályoztak, amelyekre ezek az emberek készültek” – hangsúlyozta. Hozzáfűzte: a merénylet megrendelőjének volt róla egy útlevélfotója, ami csak az útlevélirodának lehetett a birtokában, így ez szerinte bizonyítja, hogy orosz állami szerveknek közük van az ellene irányuló gyilkossági kísérlethez.

Köszönetet mondott az SZBU-nak élete megmentéséért, és elnézést kért mindenkitől, akiknek a művelet sikere érdekében át kellett élniük “mindezt”. Feleségétől külön bocsánatot kért.

Arra az újságírói kérdésre, hogy mit szól a gyilkosának ajánlott összeghez, azt válaszolta: “hát, nem vagyok olcsó”.

Hricak egyébként azért nevezte a mostanit az újságíró “harmadik születésnapjának”, mert előző nap Babcsenko a Facebookon éppen egy korábbi esetre emlékezett vissza, amikor nem fért fel egy katonai helikopterre, amely később lezuhant. A történethez pedig hozzáfűzte, hogy aznap ünnepli a második születésnapját.

A hajón utazók elhagyták az övezet lakói számára halászatra engedélyezett tizenegy kilométer széles tengeri övezet határát. Az izraeli haditengerészet négy hajója körülvette a hajókat a nyílt tengeren, majd átkutatták a hajókat és az asdódi katonai kikötőbe vontatják őket utasaikkal együtt – jelentette a tízes kereskedelmi tévé híradása. Asdódban egészségügyiek fogadják és látják el a hajó beteg vagy sebesült utasait. A Hárec értesülése szerint korábban a hadihajók figyelmeztető lövéseket adtak le a flottilla irányában.

A “Szabadság flottillának” elnevezett hajón palesztin aktivisták, diákok és kezelésre szoruló betegek utaznak, akik a blokád miatt nem tudják elhagyni az övezetet.

A flottillát szervező gázai “blokádellenes bizottság” közölte, hogy a hajónak nincsenek fenyegetést jelentő felszerelései vagy eszközei, e hajók a Ciprus irányába tervezett néhány napos útjával a nemzetközi közösségnek üzennek a blokádról. Azt is bejelentették, hogy a gázai lakosoknak nemcsak kívülről nyújtott segítségre van szükségük, hanem arra is, hogy eljussanak a “szabad világba”. Az akciót a Mavi Marmara nevű török hajó izraeli feltartóztatásának nyolcadik évfordulójára időzítették.

2010 májusában a török Avi Marmara nevű hajó segélyeket próbált eljuttatni a Gázai övezetbe és rá akarta irányítani a média figyelmét a blokád hatására. A hajót az izraeli haditengerészet erőszakkal feltartóztatta, s az akcióban tíz aktivista életét vesztette, huszonnyolcan pedig megsebesültek.

Az övezet határvidékén található izraeli települések lakóit kedden arra szólította fel a hadsereg, hogy tartózkodjanak betonfedezékek közelében. Reggel óta a tízes tévé beszámolója szerint Gázából mintegy harmincöt lövedéket indítottak Izrael irányába, három izraeli megsebesült, egyikük közepesen. Benjámin Netanjahu miniszterelnök rendkívüli biztonsági értekezletet hívott össze estére a helyzet értékelésére, és a további lépések meghatározására.

Az izraeli hadsereg kedden újabb, Izraeli területre átnyúló gázai támadó alagutat semmisített meg, amelyet az egyiptomi-izraeli-gázai határháromszögben épített az övezetet uraló radikális iszlamista Hamász szervezet.

A Hamász a Gázai övezet anyagi és emberi erőforrásainak jelentős részét az utóbbi évtizedben betonnal bélelt támadóalagutak kiépítésébe fektette. Izraeli katonai szakértők szerint sorozatos felfedezésük támadás indítására késztetheti a szervezetet, amíg rendelkezésére állnak a még fel nem tárt, felfedezésük után értéküket vesztő, “egyszer használatos” föld alatti járatok.

Lavrov a fehérorosz fővárosban Aljakszandr Lukasenka elnökkel és Uladzimir Makej külügyminiszterrel tárgyalt. “A katonai infrastruktúra egyoldalú fejlesztése, a katonai erőnek és eszközöknek a határaink közelében való egyoldalú telepítése destruktív lépések, amelyek aláássák a bizalmat és a kölcsönös egyetértést Európában, és az európai biztonsági térség széttöredezéséhez vezetnek” – mondta az orosz külügyminiszter.

Lavrov hangsúlyozta, hogy Moszkva és Minszk egyenrangú és kölcsönösen előnyös viszonyra törekszik mind az Európai Unióval, mind a NATO-val.

Ukrajnáról szólva Lavrov kizárta annak lehetőségét, hogy a válság rendezésére létrehozott “normandiai négyek” – Oroszország, Ukrajna, Németország és Franciaország – között külügyminiszteri szintű találkozó jöjjön létre, amíg a négy ország elnökeinek korábbi utasításait nem hajtják végre, és az úgynevezett Steinmeier-képlet “nem kerül papírra”.

A Frank-Walter Steinmeier német elnökről, volt külügyminiszterről elnevezett forgatókönyv javaslatot tartalmaz arra, hogy mikor vezessék be az önkormányzat különleges rendjét a délnyugat-ukrajnai Donyeck és Luhanszk megye egyes területein. Eszerint az autonómiát ideiglenesen az ott tartandó választások napján, állandó alapon pedig azt követően vezetnék be, hogy az EBESZ kihirdeti a választások eredményét.

Lavrov felhívta a figyelmet arra, hogy a Steinmeier-formula 2015 óta tárgya az egyeztetéseknek, és hogy azt mind a kapcsolattartó csoportban, mind pedig a “normandiai négyek” vezetői elfogadták, ám az ukrán fél a képletet nem hajlandó hivatalos dokumentumokban rögzíteni.

Az orosz diplomácia vezetője hangot adott azon álláspontjának, miszerint Hollandia és Ausztrália fölöslegesen törekszik kártérítést követelni Oroszországtól a 2014-ben a délkelet-ukrajnai szakadár területek felett lelőtt malajziai utasszállító repülőgépért, mert a nyomozás még nem zárult le.

Lavrov szerint a holland és ausztrál “ultimatív” álláspont a Szkripal-ügyben képviselt “ruszofób” nyugati logikára emlékeztet, amely bizonyítékok nélkül vádolta meg vétkességgel Oroszországot. Az orosz külügyminiszter kifogásolta, hogy a malajziai utasszállító pusztulásának körülményeit vizsgáló testület figyelmen kívül hagyta azokat a bizonyítékokat, amelyeket Moszkva bocsátott a rendelkezésére.

Szencov ügyvédje múlt szerdán közölte, hogy védence éhségsztrájkot kezdett. Elmondta, hogy amikor felkereste őt a börtönében, egy kézzel írt papírt adott át neki, amelyen Szencov azt írta: addig folytatja az éhségsztrájkot, amíg szabadon nem engedik az Oroszországban fogva tartott ukrán politikai elítélteket, 64 embert. Szencov név szerint nem nevezett meg senkit, és saját magának nem kért szabadságot. Leszögezte, hogy kész a végsőkig elmenni: vagy meghal, vagy az orosz hatóságok nekilátnak követelése teljesítéséhez.

Az UNIAN híradása szerint az Oroszországban bebörtönzött ukrán rendező szabadon bocsátását követelő dokumentumot az Európai Filmakadémia 1750 tagja írta alá. Az aláírók között van az akadémia két társelnöke, Agnieszka Holland és Wim Wenders, valamint Ken Loach brit és Bertrand Tavernier francia filmrendező.

Szencovot és társát, Olekszandr Kolcsenkót 2014 májusában fogták el az orosz titkosszolgálatok az Ukrajnától önkényesen Oroszországhoz csatolt Krím félsziget fővárosában, Szimferopolban, azóta tartják őket fogságban. 2015 augusztusában Szencovot húsz, Kolcsenkót tíz év szigorított börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélte a dél-oroszországi Rosztov-na-Donu városának katonai bírósága állítólagos terrorszervezet létrehozásának vádjával. Európa több országa és az Egyesült Államok politikailag motiváltnak és “a cinizmus felső fokának” minősítette az ítéletet. Az Európai Filmakadémia már akkor is tiltakozott: nyílt levélben kérte Vlagyimir Putyintól Szencov azonnali szabadon bocsátását. A levelet többek mellett Tarr Béla magyar filmrendező is aláírta.

A Krím orosz annektálásával civil aktivistaként szembeszegülő rendezőt többször szállították át egyik orosz börtönből a másikba, jelenleg az északnyugat-szibériai Jamal-Nyenyec Autonóm Körzetben lévő Labitnangi városában raboskodik.

A tárcavezető kiemelte: megerősítették, hogy az Egyesült Államok természetes szövetségesesként tekint Magyarországra és az egész közép-európai térségre. Szijjártó biztosította amerikai partnerét arról, hogy “Magyarország nem fog beállni az Egyesült Államokat most már lassan hobbiszerűen bíráló európaiak sorába”. Mint mondta, Magyarország továbbra is “kiegyensúlyozottan, mindenfajta kritikát és kommentálást mellőzve fog hozzáállni” az amerikai kül- és belpolitikai döntésekhez.

A jelenlegi amerikai adminisztráció és a magyar kormány politikai megközelítései között rendkívül sok hasonlóság van, mindketten nagyon fontosnak tartják a saját polgáraik biztonságának garantálását – magyarázta.

Továbbra is együttműködnek rendkívül fontos külpolitikai kérdésekben, így az ENSZ-reform vonatkozásában és abban a tekintetben is, hogy Izraellel szemben tisztességes nemzetközi megközelítést szeretnének kivívni – mutatott rá. Hozzátette: együttműködnek továbbá az illegális migráció és a terrorizmus elleni küzdelemben, valamint abban is, hogy világszerte a keresztény közösségeket megvédjék.

A külügyminiszter kitért rá: az Egyesült Államoknak nagy szerepe lesz Magyarország energiaellátásnak biztosításában, ugyanis ígéretet kapott arra, hogy a Romániában kitermelendő amerikai gáz Magyarországra juttatását az amerikai kormányzat is támogatja.

Kitért rá: az amerikai vállalatok alkotják ma már a második legjelentősebb beruházói közösséget Magyarországon, 1700 amerikai cég százezer magyarnak ad munkát. A mostani tárgyaláson megerősítették a gazdasági együttműködés fejlesztése iránti igényüket – közölte.

Hangsúlyozta: fontos a védelmi együttműködés megújítása is, ezért átadta amerikai kollégájának a leendő magyar-amerikai védelmi együttműködés megállapodásra vonatkozó magyar javaslatokat. Erről már két tárgyalási forduló lezajlott, egyértelmű politikai akarat van mindkét oldalról a megállapodás megújítására – mondta. Hozzáfűzte: most abban állapodtak meg, hogy felgyorsítják ezt a folyamatot.

Szijjártó emlékeztetett: ugyan eddig is magyar katonák szolgáltak amerikaiak vezette missziókban, de megállapodtak abban, hogy a NATO által elindítani szándékozott iraki kiképzési misszióban magyar katonák is részt vesznek, erről haladéktalanul megkezdik az egyeztetéseket.

Megjegyezte: a megbeszélésen felvetődött, hogy a NATO-tagállamoknak mielőbb meg kellene felelni az úgynevezett kétszázalékos elvárásnak, azaz annak, hogy a hazai össztermékük 2 százalékát védelmi kiadásokra fordítsák, és Magyarországnak világos menetrendje van arra, hogy miként érheti el ezt a célt.

Arról is beszélt, hogy Magyarországnak rendkívül fontos a regionális biztonság, stabilitás, és ennek egyik alapja a kisebbségek védelme egész Európában, de kiváltképp Közép-Európában.

A tárcavezető azt is mondta, hogy az Iszlám Állam dzsihadista szervezet a területeinek a 98 százalékát elveszítette azon nemzetközi koalíció tevékenységének köszönhetően, amelyet az Egyesült Államok vezet, és Magyarország is részt vesz benne. Az Iszlám Állam ezért taktikát váltott, és elkezdte a korábban külföldről érkezett harcosainak visszaküldését Európába és a világ más pontjaira, és ez ellen szigorú határvédelemmel lehet védekezni, ezért fenn kell tartani a határaink megvédésének képességét – vélekedett.

Szijjártó arról is beszélt, hogy a találkozón szó volt az ukrán oktatási törvény ügyéről is. Tájékoztatta amerikai kollégáját, hogy kedden egyeztetett Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszterrel, akivel abban maradtak, hogy a megoldásra koncentrálnak, és a jövővel, nem a múlttal foglalkoznak. Ez a megközelítés az Egyesült Államok támogatását is bírja – mutatott rá a tárcavezető.

Elmondta: az amerikai kormányzat eddig is nagyon aktívan vett részt a kérdés megoldásában, az amerikai külügyi tisztségviselők rendszeresen felhozták a témát az ukrán kormányzati szereplőknek, és az Egyesült Államok fellépése, segítsége nélkül kedden nem érték volna el, hogy összehívják a magyar-ukrán kormányközi munkacsoportot június végére, azt, hogy az ukrán oktatási miniszter hivatalos tárgyalásra hívta a KMKSZ vezetőit, azt, hogy a 2023-ig tartó meghosszabbítása az oktatási törvény alkalmazásának már az ukrán parlamentben napirendjén van, továbbá azt, hogy a magániskolák kivétele a jogszabály hatálya alól jól halad előre.

Szijjártó arra kérte amerikai partnerét, hogy az elkövetkező időben is támogassák a magyar-ukrán tárgyalásokat, és tegyék világossá Ukrajnának, hogy a kisebbségek ügyek fontos kérdés, a nemzetközi jogszabályoknak ebben a tekintetben is mindenkinek meg kell felelni, függetlenül más geopolitikai kérdésektől.

Az amerikai külügyminisztérium a megbeszélésről kiadott közleményében azt írta, a találkozón az amerikai miniszter kiemelte az élénk civil társadalom fenntartásának jelentőségét. Továbbá hangsúlyozta az Ukrajnának nyújtandó segítség fontosságát az orosz agresszióval szemben, és kitért arra, hogy támogatni kell Ukrajna közeledését a NATO-hoz és meg kell előzni az orosz befolyás növekedését Közép-Európában.

A közlemény szerint a felek egyetértettek abban, hogy Európában el kell érni az energiaforrások diverzifikációját, valamint szót ejtettek az amerikai befektetésekről is Magyarországon, valamint a védelmi együttműködési megállapodásról. Szijjártó később a Fehér Házban találkozik John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadóval is.

Leopold Róbert elmondta: az unión belül csak bizonyos termékek és eszközök szállítása kötött mennyiségi korlátokhoz és engedélyhez, szigorúbb szabályok az Európai Unión kívüli tagországból érkezőkre érvényesek. A nyári utazási szezon előtti sajtótájékoztatón hozzátette, a 15. évnél fiatalabb utasokat egy 150 euró összegű, minden idősebb utast pedig egy 300 eurós, légi úton pedig egy 430 eurós vámmentes keret illet meg.

A 17. életévüket betöltők közúton négy liter szőlőbort, 16 liter sört, egy liter tömény alkoholt, likőrökből pedig két litert hozhatnak be vám- és adómentesen. Dohányáruból a légi úton érkezőknél kétszáz szál cigaretta, száz szivarka, ötven szivar és 250 gramm dohány lehet. A közúton, vízi úton vagy vasúton érkezők negyven szál cigarettával, húsz szivarkával, tíz szivarral és legfeljebb ötven gramm dohánnyal érkezhetnek a határhoz.

A szóvivő elmondta azt is, hogy a járművek üzemanyagtartályán kívül tíz liter üzemanyag szállítható vámmentesen. A háziállatok – például kutya, macska, vadászgörény – az Európai Unión belül csak állatútlevéllel utaztathatók, amelyet a lakóhely szerint illetékes állatorvos állít ki. Aláhúzta, az unión kívülről nyers hús, hentesáru, hústartalmú élelmiszerek, tej- és tejtartalmú termékek behozatala az állatbetegségek terjesztésének kockázata miatt alapvetően tiltott. Természetesen a szabály egy szendvicsre és egy pohárnyi joghurtra nem vonatkozik – tette hozzá.

Leopold Róbert beszélt arról is, hogy a fegyverbehozatal európai uniós lőfegyvertartási vagy nemzeti tartási engedély bemutatásához kötött, és ezen felül az utazás célját egy meghívólevéllel is igazolni kell. Az ötven évnél régebbi műkincsekről, valamint az ötvenezer forint értéket meghaladó műtárgyakról megjegyezte, hogy azok kivitelét értékbecslői vagy műkereskedelmi számlával szükséges igazolni.

Az Európai Unió területére be-, illetve az onnan kilépőknek azt is érdemes tudniuk, hogy a 10 ezer eurót meghaladó készpénzt írásban kell bejelenteniük – mondta. Az utasforgalomra vonatkozó szabályokról a NAV honlapján, valamint nyomtatott tájékoztató kiadványokból lehet értesülni.

Nyiri Beáta, az Egri Törvényszék elnöke a csütörtöki sajtótájékoztatón kiemelte: a Közigazgatás-fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) kiemelt elemeként megvalósuló fejlesztés a teljes közigazgatást érinti és hárommilliárd forintba kerül.

Elmondta azt is, hogy a nyár végéig a bírósági szervezetben 72 tárgyalótermet, továbbá a büntetés-végrehajtási épületekben 39 helyiséget szerelnek fel a távmeghallgatáshoz szükséges eszközökkel, amelyek az ügyeket tárgyaló törvényszékektől távol tartózkodó tanúk és vádlottak kihallgatását teszik olcsóbbá, korszerűbbé és gördülékenyebbé.

A rendszer első három működőképes végpontja az Egri Törvényszéken épült ki és a csütörtöki sajtóbemutató után pénteken már “élesben” is alkalmazni fogják – tájékoztatott Schmidt Péter, a törvényszék büntető kollégiumának vezetője.

Jelezte: a videó-kommunikációs infrastruktúra (VIKI) elnevezésű rendszer biztosítja, hogy az eljárás résztvevői valós időben, egyidejű kép- és hangtovábbítással kísérjék figyelemmel az eltérő helyszíneken tartózkodó tanú, vagy terhelt kihallgatását. A kiépítés augusztusban záruló első körét követően, előreláthatólag ez év végéig minden magyar bíróságon kialakítanak hasonló végpontokat és belátható időn belül a hang és kép rögzíthetővé tétele is megoldódik – tette hozzá. Mindezt az utazási költségek csökkentése és az eljárások felgyorsítása mellett a 2018 július 1-én hatályba lévő új büntetőeljárási törvény előírásai indokolják, illetve teszik szükségessé – jegyezte meg.

A rendszer legfontosabb elemeiről szólva elmondta: a tárgyalóteremben tartózkodók két nagyméretű monitoron követhetik az eseményeket, a bíró pedig egy könnyen kezelhető vezérlőegység és egy dokumentumkamera segítségével vezeti az eljárást. Ezen kívül a bíró előtt egy harmadik monitor is található, melyet csak ő lát, így védett személyek meghallgatását is lehetővé teszi. A rendszer továbbá a kép- és hang technikai torzítására is alkalmas – húzta alá.

Németh Szilárd közölte, a növekedő forrásokat a hadsereg modernizációjára fordítják. A Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program keretében modernizálják a műszaki eszközöket, a fegyverrendszereket, a katonák felszerelését és beindítják a hazai fegyvergyártást.

Azt mondta, a program a katonákat helyezi a középpontba, hiszen a modern fegyverek nélkülük semmit sem érnek. Az ország védelmében számítanak az elkötelezett civilekre is, számukra lehetőség a területvédelmi elven szerveződő tartalékos rendszer.

Az államtitkár közölte, a hadsereg “feltöltöttsége” megfelelő, mert az utóbbi időben sokan fordultak a honvédség felé. Sok egyetemista és főiskolás választotta például a tartalékos rendszert. A haderő nagy részét a fiatalok adják, ami szerinte bizakodásra ad okot.

A Francia Köztársaság Becsületrendjének Nagykeresztjével 2015-ben kitüntetett Yves de Daruvar az utolsó túlélője volt a Philippe Lecrerc tábornok vezette Szabad Franciaország 2. páncéloshadosztályának, amely 1944. augusztusban felszabadította Párizst. Halálával ötre csökkent a második világháborús francia ellenállás veteránjainak száma.

A magyar származású veteránnak Emmanuel Macron francia államfő közleményben fejezte ki “a nemzet háláját a hősies cselekedeteiért”.

Yves de Daruval a nagy múltú nemesi Kacskovics családból származott, 1921. március 31-én Isztambulban született. Apja daruvári Kacskovics Tibor egykori tüzértiszt, anyja osztrák származású francia volt. Az 1920-as évek végén anyjával és húgával emigrált Franciaországba.

Párizsban érettségizett, majd a második világháború kitöréséig a gyarmati tisztviselői iskolába járt. 1940-ben katonai szolgálatra jelentkezett a helyi csendőrségen, de a túl fiatalnak talált önkéntest elküldték, titokban elhagyta Franciaországot, s a lengyel Batory gőzösön lengyel katonákkal együtt Angliába hajózott, hogy Londonban csatlakozzon a Szabad Francia Erőkhöz. 1941 júniusában elhagyta Angliát és Csádba ment, ahol beosztották a Philippe Leclerc de Hauteclocque ezredes csádi gépesített csoportjához (G.M.T.) tartozó Csádbeli szenegáli lövészezred harcfelderítő századába. 1942. március elején Daruvar járőralegysége kísérte Leclerc ezredest az ismét északra tartó hadoszlopban és küzdöttek az olaszok ellen a sivatagi harcban, részt vett mindkét Fezzanért folyó hadjáratban, a továbbiakban Tunéziában harcolt az olaszok és a németek ellen.

Többször is megsérült, ezért Egyiptomban kórházi kezelésre szorult, de azért hogy részt vehessen Franciaország felszabadításában, 1944 elején, nem várva meg teljes felépülését, visszatért a közben átszervezett, Marokkóban állomásozó alakulatához, a Csádi Menetezredhez, majd – mint az ezredparancsnok segédtisztje – Leclerc tábornok 2. páncélos hadosztályával ő is Angliába hajózott. 1944. augusztus elején a hadosztály törzskarával szállt partra Normandiában, ahol saját kérésére egy szakasz élén ismét a frontvonalban harcolhatott, 1944. augusztus 24-én Leclerc tábornokkal együtt vonult be Párizsba.

A háború után 1944 novemberében Yves de Daruvar megkapta a francia állampolgárságot, s befejezte tanulmányait a Tengerentúli Franciaország Nemzeti Iskolájában. 1947 és 1950 között Madagaszkárban, majd Mauritániában (1952-1954), Elefántcsontparton (1955-1956) és Kamerunban (1957-1958) dolgozott a francia közigazgatásban. Ezt követően másfél évig volt Francia Nyugat-Afrika Utazási Irodájának megbízott vezetője a szenegáli Dakarban, 1959-től 1962-ig pedig Francia Szomália főjegyzői tisztét töltötte be. 1962 júliusától 1963 januárjáig a Comore-szigeteki Köztársaság főbiztosa (gyarmati kormányzója) volt. 1963-ban visszatért az anyaországba és az Atomenergia-bizottság főtisztviselőjeként dolgozott 1981-ig.

Számos kitüntetéssel rendelkezett, a Becsületrend nagykeresztje mellett 1992-ben megkapta a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést. 1945-ben megírta visszaemlékezéseit Londontól Tunéziáig: a Szabad Franciaország útinalója címmel, származása révén pedig sokat foglalkozott a magyar történelemmel is, 1971-ben Párizsban jelent meg Le Destin dramatique de la Hongrie: Trianon ou la Hongrie écartelée (Magyarország tragikus sorsa: Trianon avagy a feldarabolt Magyarország) című kötete.

A belügyi tárca közösségi oldalán arra kérték a tömegközlekedési eszközökön utazókat, hogy szóljanak rá az autóbuszok, trolibuszok, villamosok vagy taxik vezetőire, ha azt látják, hogy vezetés közben használják a telefonjukat. Ha pedig a vezető a felszólítást követően sem teszi félre a telefont, azonnal jelentsék a segélyhívószámon. “Végül is az önök életéről van szó” – áll a felhívásban, amelyet a ceglédberceli balesetről készült fotóval illusztráltak.

A román rendőrség a közösségi oldalán szintén a ceglédberceli balesetre hivatkozva buzdított annak a petíciónak az aláírására, amelyet az Observator lappal és az Observator tévével közösen indított.

A Stop a volán mellőli élő Facebook-közvetítésekre! Lájkold az életet! című petíció arra hívja fel a figyelmet, hogy az élő közvetítés elvonja a járművezető figyelmét a forgalomról, és nagy mértékben megnöveli a balesetek bekövetkeztének a valószínűségét. “Az élet fontosabb, mint a facebookos népszerűség” – fogalmaz a petíció, amely arra biztatja a közösségi háló felhasználóit, hogy ha volán mellőli élő közvetítést látnak, jelentsék a Facebooknak, az erre szolgáló gombra kattintva.

Amint a petícióban áll, Romániában naponta átlagosan öten halnak meg autóbalesetekben.

A Ceglédbercelen kedd este történt balesetben egy román rendszámú kisbusz frontálisan ütközött egy homokot szállító teherautóval. A balesetet a kisbusz egyetlen utasa sem élte túl, mind a kilencen a helyszínen meghaltak. A romániai sajtó másnap közölte: a baleset a kisbusz vezetőjének telefonos élő közvetítését szakította meg. A román hírtelevíziók a sofőr egyik rokonát is megszólaltatták, aki a közösségi portálon élőben nézte otthonában a halálos karambolt.

A plenáris ülést megnyitó beszédében Kuchcinski kijelentette: a NATO keleti szárnyát új fenyegetések érik keleti irányból, Oroszország részéről, ezért szükség van itt a szövetséges erők állandó jelenlétére. Ezzel arra utalt, hogy a három balti államban és Lengyelországban 2016 első felétől négy NATO-zászlóalj és egy amerikai páncélos dandár úgynevezett “állandó rotációs” jelleggel állomásozik, a legénység a felszereléssel együtt félévente váltja egymást.

“Örömmel és bizalommal üdvözöljük az Egyesült Államok szenátusának az amerikai dandár állandó állomásoztatására vonatkozó döntését” – mondta Kuchcinski.

Az amerikai szenátus védelmi bizottsága május 24-én arra szólította fel a Pentagont, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, lehet-e a 2019-es költségvetésben eszközöket keríteni amerikai szárazföldi erők állandó lengyelországi állomásoztatására.

A lengyel házelnök szerint “az észak-atlanti szövetség biztonságára vonatkozó elemzések nem adnak okot a derűlátásra”, sok térségben “újból fennállnak a hagyományos katonai fenyegetések”, ezen kívül hibrid és kiberbiztonsági veszélyek is megjelentek. E fenyegetések Kuchcinski szerint “határozottan észlelhetőek” a NATO keleti szárnyán.

Kuchcinski támogatóan nyilatkozott Ukrajna és Georgia csatlakozási törekvéseiről, és kiemelte a transzatlanti kapcsolatok szerepét a NATO működésében.

Andrzej Duda elnök is úgy látta: az Egyesült Államok és Európa viszonya az euroatlanti térség biztonságának kulcsa, s e kapcsolatokban törekedni kell “a politikai légkör javítására”.

A stabil, biztonságos Európa “a világtörténelem legjobb amerikai beruházása” – fogalmazott, szerinte a transzatlanti egység különösen manapság jelentős, amikor is “a biztonsági rendszert próbára teszik és aláássák a békét és a stabilitást veszélyeztető erők”.

Ebben az összefüggésben Duda Oroszországot nevezte a legkomolyabb fenyegetésnek. Moszkva szerinte soha nem békélt meg “a birodalmi Szovjetunió” bukásával, a posztszovjet időszakot “csupán egy stratégiai szünetként értelmezte a Kelet és a Nyugat közötti összetűzésben”.

A közel-keleti és észak-afrikai helyzetről szólva Duda úgy látta: e területek destabilizálása révén “bizonyos hatalmak” erősíteni próbálják a befolyásukat. Úgy látta: Oroszország és Irán “negatívan befolyásolja az európai helyzetet többek között az illegális bevándorlók számának növelésével”.

A NATO térségét érő fenyegetésekről beszélt a plenáris ülésen Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő is, aki úgy látta: az Oroszország és Németország között, a Balti-tenger alatt épülő újabb gázvezeték fenyegetést jelent Európa energiabiztonságára és szolidaritására nézve. Utalva Volodimir Hrojszman ukrán kormányfő korábbi kijelentésére, elmondta: egyetért azzal, hogy a beruházás “új, az Európai Unió és a NATO országai ellen irányuló hibridfegyver”.

Az Északi Áramlat-2 “mérgező kapszula az európai biztonságban, és messzemenő geopolitikai következményei lehetnek” – értékelte, azzal érvelve, hogy már a gázvezeték első vonala, az Északi Áramlat-1 lehetővé tette az orosz hadsereg korszerűsítését, majd 2008-ban Grúzia, később pedig Ukrajna megtámadását és a Krím elcsatolását.

A külügyminiszterek tanácsa úgy határozott, mivel a polgári lakosság elnyomása folytatódik, a Szíriára vonatkozó uniós stratégiával összhangban fenntartja a szíriai rezsimmel és annak támogatóival szembeni korlátozó intézkedéseit.

A külügyminiszterek frissítették a szankciós jegyzékben szereplő bizonyos emberekkel és szervezetekkel kapcsolatos adatokat, két elhunyt személyt pedig töröltek a listáról, melyen jelenleg 259 olyan ember és 67 olyan szervezet szerepel, amelyek utazási tilalom és vagyonbefagyasztás hatálya alatt állnak. A most felvettek a vegyi fegyverek használatával kapcsolatos szerepük miatt kerültek a szankciós listára.

A Szíriával szembeni jelenlegi szankciók szélesebb köréhez az olajembargó, bizonyos befektetésekre vonatkozó korlátozások, a Szíriai Központi Bank unióban található vagyonának befagyasztása tartozik, emellett exportkorlátozás van érvényben azon berendezések és technológiák esetében, amelyek belső elnyomás céljára is használhatók, illetve amelyek az interneten vagy a telefonhálózaton keresztüli kommunikáció nyomon követésére, illetve lehallgatására is szolgálhatnak.

Mint írták, az unió továbbra is elkötelezetten törekszik a szíriai konfliktus tartós és hiteles politikai megoldásának elősegítésére, összhangban az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozatával és a 2012. évi genfi nyilatkozattal. Az uniónak meggyőződése, hogy a konfliktus nem oldható meg katonai úton, ezért határozottan támogatja az ENSZ különmegbízottjának munkáját és a szíriai válságban szembenálló felek genfi párbeszédét – tették hozzá.