Biztonságpiac

Az államfő az Ukrajinszka Pravda hírportál tudósítása szerint leszögezte: azon az elvi állásponton van, hogy nem zavarhatja meg a jövő márciusban sorra kerülő elnökválasztás kampányát a hadiállapot. “Amennyiben nem támadnak az orosz csapatok, megkezdődhet a készülődés a választásokra az ország egészében” – mondta.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy sajnálatos módon Oroszország a hadiállapot bevezetése óta az ukrán határ közvetlen közelében a területén állomásoztatott csapatoknak mindössze csak a tíz százalékát vonta hátrébb, a java része továbbra is ott tartózkodik, és minden magyarázat nélkül.

Porosenko kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin nem az ukrajnai választási kampány miatt nem beszél vele, mint ahogy állítja, hanem azért, mert nincs mit mondania. Porosenko szavai szerint Putyin nem számított arra, hogy az ukrán hadihajók elleni november 25-i orosz támadás után 24 órán belül “a G7-országok, az Európai Unió és Ukrajna partnereinek többsége nyilatkozatokat tesz”. A nyugati országok zöme egyébként agresszióval és a nemzetközi jog megsértésével vádolta meg Oroszországot, önmérsékletre intette mindkét országot, és követelte az ukrán tengerészek elengedését.

Porosenko hozzátette: nem azért nem tud Kijev már egy éve egyetlen ukrán foglyot sem kiszabadítani sem Oroszországból, sem az elcsatolt Krím félszigetről, vagy a szakadár Donyec-medencei területekről, mert Putyin nem hajlandó vele szóba állni, hanem azért, mert az orosz elnök nem akarja őket szabadon bocsátani. Tavaly decemberben sikerült utoljára egy nagy szabású fogolycserét végrehajtania Kijevnek a Donyec-medencei szakadárokkal, akkor 73 ukrán foglyot cseréltek ki 233 szakadárra.

A hivatal a növényvédőszer-maradékot és a C-vitamin tartalmat, valamint azok jelölését ellenőrizte. Az egyik tétel címkéjén kezeletlennek tüntettek fel a citromot, a laboratórium azonban kismértékű növényvédőszer-maradékot mutatott ki a termékben. Ez jóval határérték alatti mennyiségben volt jelen, de a megtévesztő jelölés miatt eljárás indult a felelős vállalkozóval szemben. A többi kilenc citrom megfelelt az előírásoknak ebből a szempontból.

A biztonsági mérések mellett a citromok C-vitamin tartalmát is megmérték. A legkisebb érték 38,1 miligramm/100 gramm, míg a legmagasabb 52,0 miligramm/100 gramm volt, ami azt jelenti, egy citrom fogyasztásával szinte fedezhető az ajánlott napi C-vitaminbevitel fele – írták.

A jelölésre vonatkozó jogszabályoknak egy termék nem felelt meg, mivel a gyümölcs fajtáját nem tüntették fel a csomagolásán. A Nébih figyelmezteti a vállalkozót a hibára, és kötelezi annak javítására.

A citromok közül, amelyek hét nagyobb üzletlánc gyümölcsosztályáról származtak, nyolc spanyol, egy török és egy olasz importból származott.

A két, nukleáris fegyverek hordozására is alkalmas, Tu-160-as típusú hadászati bombázó mintegy tíz órát gyakorlatozott a Karib-tenger felett. “Szergej Szurovikin vezérezredes, az orosz légierő főparancsnoka utasítást adott a visszatérés előkészítésére az állandó bázisra” – áll a tárca közleményében.

A repülési útvonal egyes szakaszain az orosz rakétahordozókat a venezuelai légierő Szu-30-as és F-16-os típusú vadászrepülőgépei kísérték. A közös manőver során a két ország pilótái a légi feladatok elvégzéséhez szükséges együttműködést gyakorolták.

Az orosz védelmi minisztérium hangsúlyozta: a gyakorlatot a légtérhasználatra vonatkozó nemzetközi szabályok szigorú betartása mellett hajtották végre. A minisztérium hétfőn jelentette be, hogy a két Tu-160-as bombázó a Caracas melletti Maiquetía repterére érkezett tízezer kilométer megtétele után, egy An-124 Ruszlan teherszállító, valamint egy katonai Il-62-es utasszállító repülőgéppel együtt.

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter keményen bírálta az orosz repülőgépek Venezuelába vezénylését, mondván, Moszkva és Caracas csak pazarolja ezzel az állami forrásokat. A Kreml “nem helyénvalónak” minősítette az amerikai diplomácia vezetőjének kijelentéseit, hozzátéve, hogy “az Egyesült Államok védelmi költségvetéséből jól lehetne lakatni Afrikát”.

A Tu-160-asok 5500 kilométeres hatótávolságú, nukleáris vagy hagyományos robbanótölteteket hordozó manőverező repülőgépek indítására alkalmasak. Ilyen típusú bombázókról a Szíriában folytatott orosz hadműveletek során először vetettek be harci körülmények között hagyományos robbanótöltettel ellátott, H-101-es típusú robotrepülőgépeket.

Orosz Tu-160-asok a 2008-as orosz-grúz háborút követően landoltak első ízben Venezuelában, s a dél-amerikai országba érkezett akkor egy rakétahordozó cirkáló is. Két ilyen bombázó 2013-ban is felkereste a baloldali populista vezetés alatt álló, Washingtonnal éles konfrontációban álló országot.

A kiberkockázatoktól (80 százalék), az informatikai rendszerek leállásától (64 százalék), egy harmadik fél által okozott súlyos hibától (64 százalék), valamint adatelérési problémáktól (41 százalék) tartanak a leginkább a bankok vezetői az EY és az Institute of International Finance (IIF) együttműködésében készült kutatás alapján.

A válaszadók szerint az elkövetkező öt évben a feltörekvő technológiák további kockázatokat jelentenek a bankok számára. A kockázatkezeléssel foglalkozó szakemberek a különböző veszélyek feltérképezésében – például számítógépes támadások vagy természeti katasztrófák – az azokra történő felkészülésben, a krízishelyzetek kezelésében, illetve az incidenseket követő helyreállításban is hatékony támogatás tudnak adni.

„A versenyképesség megtartásához és a sikeres digitális átalakuláshoz a vezetőknek alkalmazkodniuk kell a minden eddiginél gyorsabban és intenzívebben változó kockázati környezethez. El kell sajátítaniuk a működési zavarok kezelésének és a helyreállításnak a módszereit” – mondta el Zala Mihály az EY Kibervédelmi Szolgáltatások üzletágának vezetője.

A felmérés rámutat, hogy a kockázatkezelési funkcióknak jelentős hatása lehet többek között a csalások megfigyelésében (72 százalék), a pénzügyi bűncselekmények elkerülésében (68 százalék) valamint a kibertámadások kivédésében (57 százalék). A terület szakemberei a vállalatvezetéssel együttműködve kulcsszerepet játszhatnak az új üzleti lehetőségek feltárásában is.

Trócsányi – aki georgiai hivatali kollégája meghívására érkezett a kaukázusi országba – elmondta: Magyarország egyértelműen támogatja Georgia euroatlanti integrációs folyamatait, a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos erőfeszítéseit.

Az igazságügyi miniszterek tárgyalásuk keretében kitértek az együttműködés olyan kérdéseire is, mint a választott bíráskodás vagy az alternatív vitarendezések, figyelembe véve, hogy erősíteni kell a Georgia és Magyarország közötti gazdasági együttműködést. Ezért a két tárca együtt fog működni az üzleti jog területén a gazdasági befektetések elősegítése érdekében.

A találkozón szóba került az emberi jogok nemzetközi védelmével kapcsolatos kérdéskör is. Trócsányi ezzel kapcsolatban megállapította, hogy mind Magyarország, mind Georgia érintett a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága előtt történő együttműködésben.

Trócsányi és Tsulukiani eszmecserét folytatott az igazságszolgáltatási rendszerekről is, például arról, hogy az igazságügyi minisztereknek milyen felelősségük van a független és hatékony igazságszolgáltatásért.

A tárcavezetők a találkozón áttekintették a migráció témáját is. Trócsányi szólt arról, hogy a migráció miként érintette a közép-európai országokat, ismertette Magyarország álláspontját e kérdésben. Tsulukiani pedig az Abházia és Dél-Oszétia szakadár területekkel összefüggésben kialakult migrációs helyzetről beszélt.

Trócsányi elmondta, körülbelül 200-250 ezer menekült él Georgiaban, akik belső menekülteknek tekinthetők.

A magyar igazságügyi miniszter látogatást tett a Dél-Oszétia közelében fekvő Gori városában, ahol az Európai Unió Georgiai Megfigyelő Missziója is található. Találkozott a magyar szakértőkkel, rendőrszakértőkkel, akik az Abháziát és Dél-Oszétiát érintő helyzettel kapcsolatosan nyújtott uniós kezelési támogatás keretében teljesítenek szolgálatot a határ mellett.

A találkozón főleg Georgia területi integritásának védelméről és a georgiai-dél-oszét mindennapos kapcsolatokról esett szó – mondta Trócsányi. A magyar igazságügyi miniszter előadást tartott a tbiliszi állami egyetemen Magyarország az Európai Unióban címmel, ezen az egyetem képviselői mellett a diplomáciai testület is képviseltette magát.

“A Libanonból Izrael területére átnyúló alagutat feltárták, az életét veszélyezteti, aki belemegy” – jelentette be közleményében a hadsereg a vájatban elhelyezett robbanó eszközökre utalva.

“A Libanon területéről kiinduló alagutak kiásásáért a libanoni kormányt terheli a felelősség. Az alagutak súlyosan megsértik a második libanoni háború lezárásakor, 2006-ban született 1701. számú ENSZ-határozatot és Izrael szuverenitását”- tette hozzá a katonai szóvivő.

A közel két hete indított Északi Pajzs fedőnevű hadművelet keretében korábban már három “támadóalagutat” fedeztek és számoltak fel az izraeli hadsereg szakemberei.

Gadi Ejzenkot vezérkari főnök szerint hetekig is eltarthat a Libanoni határ mentén a támadó alagutak felkutatására indított akció, amelyhez több olyan technológiai eszközt is felhasználnak, melyeket korábban a Gázai övezetet uraló radikális iszlamista Hamász szervezet határmenti alagútjainak megtalálására hoztak létre.

A közlemény szerint a végrehajtásba bevonták az orosz “trollgyárként” elhíresült Internetkutatási Ügynökség nevű vállalatot, amely már több demokratikus ország választásába – köztük az Egyesült Államokéba – is beavatkozott.

Az SZBU információi alapján ukrán állampolgárokhoz érkezni kezdtek ajánlatok állítólagos üzleti érdekeltségű személyektől, akik pénzjutalomért cserébe arra kérik őket, hogy adjanak ideiglenes hozzáférést felhasználófiókjuk reklámfelületéhez célzott kereskedelmi hirdetések terjesztésére.

“A valóságban azonban az agresszor állam titkosszolgálatai fogják az ukránok közösségi oldalait az így megszerzett hozzáféréssel arra felhasználni, hogy hírszerző és aknamunkát folytassanak, befolyásolják a közvéleményt, beavatkozzanak a választási kampányba, valamint ukránellenes, az ország társadalmi-politikai destabilizálására irányuló anyagokat helyezzenek el rajtuk” – figyelmeztetett az SZBU a közleményben.

Az ankarai államfői palotában tartott beszédében Erdogan a Törökországban július 9-én életbe lépett végrehajtó elnöki rendszer második “száznapos tervét” ismertette. Az elnök csak érintőlegesen tért ki a gülenista mozgalom elleni kormányzati fellépés további fokozására, további részleteket nem árult el ezzel kapcsolatban.

A török vezetés az 1999 óta Amerikában élő török Fethullah Gülen muzulmán hitszónok nemzetközi hálózatát vádolja a 2016-os hatalomátvételi kísérlet miatt. A hivatalos álláspont szerint a terrorszervezetnek nyilvánított mozgalom tagjai céltudatosan, hosszú évek alatt szivárogtak be az állami-, valamint a magánszférába, és Gülen ebben a folyamatban anyagilag a szerte a világban jelen lévő vállalkozásaira, alapítványaira, biztosítótársaságaira, médiaérdekeltségeire, illetve iskoláira támaszkodott. Gülenista kötődés gyanújával országon belül csaknem 220 ezer embert vettek már őrizetbe a török hatóságok az elmúlt két és fél évben. Eddig mintegy 17 ezer embert ítéltek el közülük, nagyjából 14 ezren pedig még továbbra is előzetes letartóztatásban ülnek.

Erdogan a “száznapos tervet” ismertető beszédében összesen 454 projektet vázolt fel, amelyek együttes értéke körülbelül 24 milliárd líra (1 billió 276 milliárd forint) lenne.

A török elnök a legfontosabbak között kiemelte: megkezdik az Oroszországból érkező Török Áramlat földgázvezeték szárazföldi szakaszának építését a Fekete-tengertől át Kelet-Trákián. Ez a munkálat várhatóan 2019 végére fejeződik be – jelezte.

Közölte azt is, hogy januárban hirdetik meg az isztambuli Taksim téren építendő opera tenderét. Hozzátette: a gyerekmunka ellen fellépő egységeket is létrehoznak az ország mind a 81 tartományában.

A török államfő bár részletekkel nem szolgált, végül arról is beszámolt, hogy a végrehajtó elnöki rendszer első száz napjára tervezett 400 projektből 340-et sikerült megvalósítani. Erdogan mindazonáltal külön méltatta a Török Köztársaság 1923-as kikiáltásának 95. évfordulóján, október 29-én átadott új isztambuli repülőteret, amely – mint mondta – a végső fázisban, előreláthatólag 2028-ra akár a világ legforgalmasabb légikikötője lehet, évi 150 millió, de ha szükséges, évi 200 millió utas kezelésével.

Az ünnepélyes átadáson Benkő Tibor honvédelmi miniszter hangsúlyozta, hogy a katonák megbecsülése, az emlékezés rájuk nem mehet feledésbe. A felújított temetőben is megférnek egymás mellett, békességben azok a katonák, akik nem biztos, hogy egy oldalon, vagy egy cél érdekében áldozták életüket – jegyezte meg.

A miniszter kiemelte, hogy Fehérvárnak egykoron három ezrede volt: a császári és királyi 69-es, a császári és királyi 11-es huszárezred és a város háziezrede, a 17-es. “Székesfehérvár mindig is katonaváros volt, s marad a jövőben is, mert az a célunk” – mondta.

Benkő országosan is példaértékűnek nevezte a Szentlélek Katonatemető felújítását, majd azt kérte a várostól, hogy ápolják a katonák emlékét, mert rászolgáltak, hiszen az életüket adták a hazáért. A tárcavezető szerint a katonatemetőknek a múlt és a jelen mellett a jövőt is szolgálniuk kell. Úgy fogalmazott: emlékeztetniük kell mindenkit a háborúkra, hogy “gyermekeink, unokáink, ükunokáink ne jussanak hasonló sorsra, mint az itteni temetőben nyugvók”.

Vargha Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium polgári hírszerzésért felelős államtitkára rámutatott: a nagy háború után száz évvel, sok évtized adósságát törlesztő határozatában a kormány kétmilliárd forintot biztosított arra, hogy a mai Magyarország területén – első ütemben – az első világháború hőseinek emlékművei és hadisírjai megújuljanak. Köszönetet mondott Simicskó István volt és a jelenlegi honvédelmi miniszternek, hogy mindvégig támogatták ezt a munkát, valamint Kovács Vilmos ezredesnek, a Hadtörténeti Múzeum parancsnokának és munkatársainak, hogy példásan végrehajtják a kormány határozatát.

A sajtóanyag szerint az elmúlt két évben 270 település 335 temetője újult meg. Ezekben több mint 24 ezer hadisírt, 219 emlékművet újítottak fel. Székesfehérváron 23 millió forintból hat temető újult meg. Az Izraelita Temetőben 15 hadisír és egy hősi emlékmű, a Rác Temetőben 32 “sisakos” hadisír, a Hosszú és a Csutora Temetőben kettő-kettő, a Sóstói Római Katolikus Temetőben egy hősi síremlék újult meg. A Szentlélek Katonaletemetőben helyreállították a hősi emlékművet, a feszületet és a 10-es huszárok emlékművét, több mint 643 hadisírt, a parcellák melletti információs táblákat, és megújulhatott a temető környezete is.

Benkő Tibor a szolnoki helikopterbázison csütörtökön tartott miniszteri állománygyűlésen a fejlesztést többek között azzal indokolta, hogy a biztonsági környezet gyorsan változik a térségben, új kihívásokat jelentenek a terrortámadások, a kibertérben folyó műveletek vagy hibrid hadviselési modell megjelenése.

A parancsnoki gyűlést abból az alkalomból hívták össze, hogy az Országgyűlés szerdán két olyan fontos, a honvédelem ügyét szolgáló törvény szavazott meg, amely jogi teret enged annak, hogy a haderő egy ütőképes, modern hadsereggé alakuljon – emlékeztetett a honvédelmi miniszter.

Benkő elmondta: a kormányzati akarat szerint egy olyan honvédséget kell felépíteni, amely bármikor, bármilyen körülmények között képes és kész az ország megvédésére. Ennek a programnak egyik, a katonákra vonatkozó sarkalatos eleme az életpályamodell léte, hogy e férfias hivatást választani kívánó fiatalember lássa, mit kell tennie az eredményes és elismert honvédségi szolgálatért.

Az anyagiakat szóba hozva jelezte: 2015-től egy ötven százalékos, több lépcsős illetményfejlesztésre kaptak lehetőséget. Ez 2019 januárjában teljesedik be. Napirenden van a lakhatás-támogatás átalakítása valamint az egészségkárosodás miatt a honvédséget kényszerből elhagyókról való gondoskodás kidolgozása is.

A honvédelmi tárca vezetője szólt honvédelmi nevelés fontosságáról, mondván, “nem igaz az, hogy a fiatalokat nem lehet megszólítani”. Az idei év nyarán például mintegy másfél ezren jelentkeztek honvédelmi táborba, hogy a szünidő egy részét katonai környezetben töltsék. “Nem húzzuk le a rolót 1500-nál”, 2019-ben még több érdeklődőt várnak majd a táborokba – tette hozzá.

Benkő a haderőnemi fejlesztéseket úgy jellemezte, hogy teljes átalakulás folyik a szervezeti kötelékben, valamint a technikai és anyagi készletben egyaránt. A már megkezdett munkához a kormány az idei központi költségvetésben 427 milliárd forint támogatást tervezett, ennél azonban jóval többet, végül is 565 milliárd forintot kapott a honvédség – jegyezte meg.

A honvédelmi miniszter a szerdai parlamenti döntések közül felelevenítette, hogy 2019-től a Magyar Honvédség vezetője annak parancsnoka lesz, a miniszter csak irányítja a szervezetet. Ezzel a Magyar Honvédség katonai vezetése kiválik a szakminisztériumból, és felső szintű vezető szervként létrejön a Magyar Honvédség Parancsnoksága.

Benkő kitért arra a törvényi változásra is, miszerint 2019-től a Magyar Honvédségnél dolgozó polgári alkalmazottak már nem közalkalmazottak, hanem honvédelmi alkalmazottak lesznek, és ösztönzőbb bértábla várja őket.

A honvédelmi tárcavezető végül részletesen felsorolta mindazokat a technikai és infrastrukturális fejlesztéseket, amelyet a honvédség szinte minden területét érintik vagy érinteni fogják. A sajtónyilvános beszéd után Benkő zárt körben is szólt a parancsnokokhoz.

A miniszteri állománygyűlés helikopter bázison katonai technikai és képességi bemutatóval zárult.

A minisztérium részéről Fodor Péter, a HM Védelemgazdasági Hivatal főigazgatója, az Airbus Helicopters részéről pedig Dennis Bernitz és Thomas Hein értékesítési, illetve kereskedelmi vezetők írták alá a dokumentumot. Az aláírás alkalmából elhangzott, hogy a honvédelmi és haderőfejlesztési program keretében bővül a légierő haditechnikai eszközparkja 16 új, közepes kategóriájú, többcélú Airbus H225M típusú katonai helikopterrel.

A Honvédelmi Minisztérium az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: az új helikopterekkel 2023-tól bővül a légiflotta.

Hangsúlyozták: a forgószárnyas képesség megújítása elengedhetetlenül szükséges képességnövelő tényező. A hadrendben lévő eszközök nagyjavításon estek át, de a meglévő Mi-8-as és Mi-17-es szállító helikopterek hamarosan elérik üzemidejük és rendszerben tarthatóságuk végső határidejét.

A megújuló képességgel nem csupán az eszközök darabszáma növekszik, a haderőfejlesztés ezen ütemének végrehajtásával “ismét egy lépést tettünk az irányba, hogy a Magyar Honvédség hadrendjébe új, a kor színvonalán álló, modern haditechnikai eszközök kerüljenek” – olvasható a HM közleményében.

Az Airbus kommunikációs ügynöksége péntek délután az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a magyar kormány által kiválasztott gépek a legmodernebb kommunikációs technikával felszereltek, így szállítási, harcászati és mentési műveletekben, továbbá a speciális egységek bevetésére egyaránt felhasználhatók.

Fejlett repüléstechnikai képességei, négyrotoros automatikus repülésszabályozó rendszere, kivételes hatótávolsága és szállítókapacitása, nagyméretű utastere – amely akár 28 katona szállítását is lehetővé teszi -, nagy tűzerejű levegő-föld és irányítható rakétái, elektronikus harcászati rendszere a gépet képessé teszi a legnehezebb helyzetekben való alkalmazásra.

A helikopter bármilyen időjárási körülmények között, akár éjjel is bevethető éjjellátó rendszerének köszönhetően.

A helikopterekkel együtt az Airbus átfogó képzési és szervizcsomagot is nyújt a magyar félnek a legmagasabb szintű üzemeltetés és rendelkezésre állás érdekében – tették hozzá.

Mint írták, a H225M helikoptert a világ számos hadserege használja, eddig 88-at szállítottak belőle; Magyarország a kilencedik ország, amely a H225M mellett döntött. A típus a többfunkciós Super Puma család tagja, ezt a katonai változatot jelenleg Franciaország, Brazília, Mexikó, Malajzia, Indonézia és Thaiföld hadseregei használják, legutóbb pedig Kuvaitból és Szingapúrból érkezett megrendelés.

A gyilkossági ügy a múlt évszázad kilencvenes éveire, a Rusko politikai karrierjét megelőző időszakra nyúlik vissza. Rusko – aki később egy liberális párt, az ANO elnökeként a második Dzurinda-kormány gazdasági minisztériumát vezette – a gyilkosság idején az első és máig legnagyobbnak számító szlovák kereskedelmi televízió, a Markíza vezérigazgatója és résztulajdonosa volt.

A szlovák nyomozó hatóság azzal gyanúsítja Ruskót, hogy ő rendelhette meg volt üzlettársa, Silvia Volzová meggyilkolását. Az eljárásnak most zárult le a nyomozati szakasza, amelynek megállapításai szerint a volt tévévezér a szlovák alvilág akkori legfőbb főnökének tartott Mikulás Cernákot bízta meg üzlettársa meggyilkolásával. Cernák – akinek a neve szinte az ezredforduló környékén elkövetett minden jelentősebb, szervezett bűnözéssel összefüggő szlovákiai bűncselekménynél felmerült – életfogytiglani börtönbüntetését tölti, amelyet különböző gyilkossági ügyek miatt szabtak ki rá.

Rusko volt üzlettársa meggyilkolásának ügyében a szlovák rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint négy személy ellen tettek vádemelési javaslatot. Ezekről az indítványokról az ügyészség dönt. A vizsgálat megállapításai szerint a gyilkosság ügyében az akkori szlovák alvilág több olyan “oszlopos tagja” is érintett, akit korábban már sokéves szabadságvesztésre ítéltek más ügyekben.

Rusko ellen a Markíza televízióban elkövetett gazdasági bűncselekmény ügyében is eljárásik, amely már a bírósági szakaszában van. Ez utóbbi ügy másik érintettje egy szintén közismert szlovákiai nagyvállalkozó, Marián Kocner is. A vizsgálati fogságban lévő Kocner neve más nagy horderejű bűnügyek kapcsán is felmerült, a pozsonyi sajtó egy ideig a februárban meggyilkolt fiatal újságíróval, Ján Kuciakkal kapcsolatban is emlegette.

Tim Colehan, a szervezet külső kapcsolatok osztályának helyettes vezetője a legfrissebb adatokat ismertetve azt mondta, 2017-ben 8731 esetet jelentettek, amikor az utasok nem engedelmeskedtek, verbálisan, fizikailag bántalmazták a hajózó személyzet valamelyik tagját. Ez 1106 esettel kevesebb, mint egy évvel korábban. Minden ezer járatonként volt hasonló incidens, ami 11 százalékos csökkenésnek felel meg.

Verbális agresszió volt az estek 86 százaléka, fizikai inzultus tíz százalékban fordult elő, szemben a 2016-os 87, illetve 12 százalékkal. Egy százalékról azonban három százalékra emelkedett az életet veszélyeztető támadások száma és ötven esetben szabotázsszerű, a pilótafülke és a pilóták biztonságát veszélyeztető támadást is megkíséreltek az utasok.

A leggyakoribb ok az IATA adatai szerint az alkoholos befolyásoltság, háromezer támadás írható ennek számlájára, ezért a szervezet a repülőterekkel összefogva kampányt indított, hogy az utasok ne igyanak felszállás előtt és repülés közben.

A légiutas-kísérőkkel az utasok az esetek 49 százalékában azért kerülnek összetűzésbe, mert utóbbiak nem tartja be a biztonsági szabályokat, 27 százalékuk szeszes ital fogyasztása, 24 százalékok dohányzás miatt veszekedett a hajózó személyzettel.

Gilberto Lopez Meyer, az IATA biztonsági alelnöke a 2018-as baleseti adatokról beszélt. Elmondása szerint június végéig 32 baleset történt, amelyből 5 volt halálos, ezekben 301-en vesztették életüket. Bár még nem sorolták őket be, de azóta újabb 6 baleset történt, köztük a Lion Air november végi lezuhanása, a katasztrófákban 218-an vesztették életüket, így ebben az évben eddig 517 áldozatot követeltek a repülőgép-szerencsétlenségek.

Az alelnök ismertetése szerint az első fél évben egymillió felszállásra 0,77 baleset jutott átlagosan, míg tavaly az első fél évben ez a mutató 0,5 volt. A statisztika a még besorolásra és vizsgálatra váró balesetekkel tovább romlik.

Szlovákia a 14 repülőgépért, illetve a velük együtt járó fegyverzetért és kiképzésért több mint 1,6 milliárd eurót fizet majd, ami a legmagasabb összeg, amelyet Szlovákia eddigi történetében a légierő modernizálására fordítottak. A beszerzést idén júliusban hagyta jóvá a szlovák kormány.

Az amerikai vadászgépek a szlovák hadsereg jelenleg használatban lévő MiG-29-es típusú, orosz gépeit váltják majd fel. A 14 repülőgépből 12 egyszemélyes, kettő pedig kétszemélyes, ez utóbbiak kiképzési célokat szolgálnak majd. A vonatkozó dokumentumok szerint a gyártó 2022-ig négy gépet szállít le Szlovákiának, a fennmaradó tízet pedig 2023-ban.

“Szlovákia ezzel (a lépéssel) igazodik ahhoz a vállalásához, hogy növelni fogja védelmi kiadásait, annak érdekében, hogy elérje a vele szembeni – a GDP két százalékában megállapított – elvárásokat” – mondta a beszerzésről Peter Pellegrini, szlovák miniszterelnök, hozzátéve: a beszerzéssel egyértelmű üzenetet küldtek arról is, hogy Szlovákia a NATO-ban és az EU-ban akar “lehorgonyozni.” Peter Gajdos, a beszerzésről szóló dokumentumok aláírása után azt hangsúlyozta, hogy az új vadászgépekkel teljesen kompatibilissé válik a szlovák hadsereg a NATO és az EU országainak haderejével.

Az amerikai vadászgépek megvásárlásáról szóló dokumentumok aláírása egy több éve nyitott kérdést zárt le. Az elmúlt években ugyanis több lehetőség is felmerült a tekintetben, hogyan lehetne helyettesíteni a még hadrendben álló MiG-eket, köztük az is, hogy Szlovákia svéd Gripeneket vásárolt vagy bérelt volna. A kérdés még az év elején is megválaszolatlan volt, a jelenlegi kormány előző védelmi minisztere idején még a svéd JAS-39 C/D típusú gépek megvásárlása tűnt a valószínűbbnek.

A beszerzésről szóló nyári szlovák kormánydöntés után Peter Pellegrini azt mondta: gazdaságilag a legkedvezőbb és műszakilag a legjobb megoldást választották. Kifejtette: bár az F-16-osok beszerzési költsége néhány száz millió euróval magasabb, mint a Gripeneké, a gépek tervezett 30 éves üzemeltetési költségei az amerikai gépek esetében 8 százalékkal alacsonyabbak, mint a svéd gépek esetében.

A hadseregben és a rendőrségben egyaránt a megkérdezettek 67 százaléka bízik, míg az egyházakban mindössze 25 százalék. Aránylag alacsony a civil szervezetekbe, a sajtóba és az internetbe vetett lakossági bizalom is. A rendőrségbe vetett bizalom a felmérések 1994-es kezdete óta most a legmagasabb. Magas, 58 százalékos a bíróságokba vetett bizalom is.

A televízióba, rádióba, az írott sajtóba és az internetbe vetett korábbi magas bizalom 2011 óta mérsékelten, ingadozásokkal, de folyamatosan csökken. A rádiónak a megkérdezettek 48 százaléka, a televíziónak 40 százalék, míg az írott sajtónak 38 százalék hisz. Az internetet az emberek 39 százaléka kezeli hiteles forrásként.

Az egyházakba vetett bizalom már hagyományosan nagyon alacsony, jelenleg 25 százalékos. A CVVM elemzése szerint ez az utóbbi években valószínűleg összefügg az egyházi kárpótlással is, amelyet a csehek 75 százaléka ellenez.

A civil szervezeteknek a csehek 37 százaléka hisz, míg 53 százalék szerint ezek a szervezetek nem megbízhatóak. A CVVM úgy véli, hogy a bizalmatlanság növekedése összefüggésben van a szervezeteknek az utóbbi évek migrációs válságában játszott szerepével, amelyet a cseh lakosság bizalmatlansággal és aggodalommal szemlél.

A konferencián a házigazda francia és német külügyminiszteren kívül európai uniós ország részéről csak a Magyarországot képviselő Szijjártó vett részt, valamint a nyugat-balkáni országokat képviselő miniszterek.

Magyarország a Nyugat-Balkán közvetlen szomszédja lévén nagyon jól tudja, mi a különbség a térségben a stabilitás és a bizonytalanság között. És azt is tudja, mekkora jelentősége van annak, hogy a nyugat-balkáni országok gátat tudnak szabni a veszélyes áramlatoknak, fejleményeknek, és lényegében védelmi vonalat alkotnak az Európai Unió számára – tette hozzá a magyar miniszter.

“A terrorfenyegetettség soha nem volt olyan nagy Európában, mint most, és nekünk alkalmazkodnunk kell ehhez a kihíváshoz, arra kell koncentrálnunk, hogy visszaadjuk az európai emberek biztonságérzetét. Napirenden kell tartanunk a Nyugat-Balkán biztonságát és stabilitását, hiszen ez erős befolyással van egész Európa biztonságára” – mondta.

“Meggyőződésünk, hogy a Nyugat-Balkán biztonságának és stabilitásának fenntartására hosszú távon a legjobb eszköz az itt képviselt országok euroatlanti integrációjának felgyorsítása. Éppen ezért üdvözöljük, hogy Macedónia már nagyon közel van ahhoz, hogy felvegyék a NATO-ba. Ezenkívül sürgetjük az Európai Uniót, hogy már jövő nyáron kezdje el a csatlakozási tárgyalásokat Macedóniával és Albániával. Örömmel értesültünk arról, hogy Bosznia-Hercegovina hamarosan benyújtja első éves nemzeti programját a NATO tagsági akcióterve keretében. A magyar kormány nevében gratulálok Szerbiának és Montenegrónak ahhoz, hogy tegnap új fejezeteket nyitottak meg az uniós csatlakozási tárgyalásokon, és ezzel közelebb kerültek gyors felvételükhöz” – tette hozzá.

Szijjártó hangsúlyozta, hogy Magyarország továbbra is megad minden politikai és gyakorlati segítséget a nyugat-balkáni országoknak a fegyvercsempészet elleni küzdelemben és a biztonság fenntartásában. Magyarország 160 katonát állomásoztat Boszniában az EU békefenntartó művelete keretében, Koszovóban pedig 392-t (a NATO-vezetésű KFOR zászlaja alatt). Ez utóbbi erő létszámát 60-nal növelik, és Magyarország pályázik a kontingens parancsnokságára. Minden olyan ország kormányánál, amelynek képviselője jelen van a párizsi konferencián, Magyarországnak van delegált EU-csatlakozási szakértője. A magyar kormány támogatja a nyugat-balkáni országok határvédelmi intézkedéseit. Magyarország határőröket küldött segítségként Macedónia déli határára, de segít Szerbiának is a határvédelemben, nem csak az illegális bevándorlás feltartóztatása érdekében, hanem a kézifegyverek csempészete ellen is. Szijjártó Péter biztosította a konferencia résztvevőit afelől, hogy Magyarország továbbra is fenntartja koordinációs szerepét az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezeten belül, például támogat egy montenegrói fegyvermentesítési programot, egy szerbiai programot a felhalmozott hagyományos lőszerek kezelésére, valamint egy macedóniai programot a kézifegyverek és lőszerek elterjedése kockázatának csökkentésére.

Ibolya Tibor közleménye szerint a négy férfi 2014 szeptembere és 2015 februárja között Budapesten és Pest megyei településeken több mint harminc betöréses lopást követett el, többnyire dohányboltokat fosztottak ki.

A széfet, készpénzt, dohányárut vittek el, összesen több mint 45 millió forint kárt okoztak. Ebből csaknem harmincmillió forint értékű volt a dohányáru, amelyet egy ötödik vádlottnak mint orgazdának adtak el, általában a kereskedelmi ár feléért.

A vádlottak 2014 őszén állapodtak meg abban, hogy betörésekkel szereznek pénzt és egyéb értékeket. Vettek egy személygépkocsit, amelyre különböző lopott rendszámokat szereltek fel, azzal mentek a helyszínekre. Az autót egy gyömrői tanyán tárolták, ahol a betörések előtt találkoztak. Itt egy lakókocsiban átöltöztek terepszínű vagy sötét ruhába, csuklyát és maszkot, valamint kesztyűt húztak, majd szerszámokat vettek magukhoz. Összehegesztett szögek is voltak náluk, előfordult, hogy ezeket a bűncselekmény helyszínén szórták szét, hogy az üldözésüket megnehezítsék.

A Budapesti IV. és XV. Kerületi Ügyészség a négy férfi ellen több rendbeli, bűnszövetségben, üzletszerűen, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűntette miatt nyújtott be vádiratot a bíróságra, ötödik társukat orgazdasággal vádolták.

A bíróság a négy vádlottat öt és hét év közötti fegyházbüntetésre ítélte, egyúttal kizárta őket a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből. Orgazdasággal vádolt társuk két év letöltendő börtönbüntetést kapott. Az ítélet nem jogerős, a kerületi ügyészség súlyosításért fellebbezett – olvasható a közleményben.

A közlekedési társaság a zalatajkiado.hu információját megerősítve azt közölte, hogy vasárnap, nem sokkal 22 óra előtt, Zalaegerszegről engedély nélkül indították el a Zalaszentivánig közlekedő személyvonatot.

Haladása közben a vonat több váltót megrongált. A biztosítóberendezés megfelelően működött, így a hibát érzékelve az ellenkező irányból érkező Göcsej Intercity részére megtiltotta a továbbhaladást az állomásra. A két vonat egymástól 500 méter távolságban, biztonságosan megállt.

A két szerelvényen utazó 30-35 utas nem volt veszélyben. A helyzet tisztázását követően, fél óra elteltével érkezett meg az állomásra az intercity.

A megrongálódott váltókat hétfőn éjjel, fél kettő előtt helyreállították. A MÁV közölte azt is: szakértők bevonásával vizsgálják az esetet.

Peszkov a Bild című német bulvárlap írására reagált, amely szerint a Stasi drezdai archívumában Putyin nevére kiállított igazolványt találtak. Az orosz vezető a Kreml hivatalos honlapján közzétett adatok szerint 1985 és 1990 között szolgált az NDK-ban a szovjet külföldi hírszerzés kötelékében.

A Bild szerint Putyin őrnagyi rangban volt, amikor 1985. december 31-én átvette az általa saját kezűleg aláírt igazolványt, amelynek érvényességét 1989 végéig negyedévenként meghosszabbították. Konrad Felber, a drezdai Stasi-arcívum feldolgozásának vezetője a lapnak elmondta, hogy az okmány birtokában Putyinnak szabad bejárása volt az NDK állambiztonsági szolgálatának intézményeibe, és nem kellett felfednie, hogy a szovjet hírszerzésnek dolgozik. A szakértő úgy vélekedett, hogy az igazolvány birtoklása megkönnyíthette tulajdonosának az ügynökök beszervezését.

Az orosz elnöki szóvivő azt javasolta a kérdés iránt érdeklődőknek, hogy forduljanak az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálathoz (SZVR) felvilágosításért.

Őrizetbe vett a rendőrség egy behatolót kedd délután a londoni parlament parkjában. A férfi átmászott a kerítésen és beugrott a parlament körüli védett park belterületére, de a hatalmas épületegyüttest védő rendőri egységek azonnal a helyszínen voltak, és elektromos sokkolót alkalmaztak a behatolóval szemben. A földre került férfit ezután megbilincselték, majd elvezették.

A Scotland Yard rövid tájékoztatása szerint az illetőt védett objektum területén elkövetett birtokháborítás gyanújával vették őrizetbe, az incidens véget ért, körülményeinek vizsgálata megkezdődött. A környéket nem zárták le, és a parlamenti ülést sem szakították félbe.

A rendőrségi közleményben nem szerepel, hogy az őrizetbe vett férfit terrorizmushoz köthető bűncselekménnyel is gyanúsítják-e, sem az, hogy volt-e nála bármilyen fegyver.

Tavaly egy szélsőséges iszlamista merénylő a parlament mellett ívelő Westminster hídon a járdán közlekedő gyalogosok közé hajtott, majd furgonjából kiszállva a parlamenthez rohant, amelynek kerítésénél késsel megölt egy rendőrt. A támadót a parlament fegyveres őrsége agyonlőtte.

A tavalyi merényletben az elkövetőn kívül öten vesztették életüket.