Biztonságpiac

Koszovóban hozzávetőleg 240-260 ezer illegális lőfegyver van egy nemzetközi felmérés szerint – közölte a koszovói belügyminisztérium, amely a napokban lehetővé tette a törvénytelenül birtokolt fegyverek legalizálását az országban.

A fegyvereket önként, következmények nélkül lehet bejegyeztetni a következő fél év során. A belügyminisztérium arra szólította fel a koszovói állampolgárokat, hogy éljenek a lehetőséggel, és ezzel javíthatnak az országuk nemzetközi megítélésén is, ugyanis az illegálisan birtokolt lőfegyverek száma jelenleg jóval meghaladja a törvényesen bejegyzett fegyverek számát.

A Balkánon több százezer illegális fegyver maradt magánkézben a délszláv háborúk után.

A NATO vezette koszovói nemzetközi erő, a KFOR 2013-ban közölt adatai szerint a koszovói lakosság mintegy 500 ezer puskát, 500 ezer pisztolyt, valamint több százezer kézigránátot és más robbanóeszközt birtokol.

Tizenhárom év fegyházra ítélt kedden a Pécsi Ítélőtábla egy Zala megyei nőt, aki egyetlen késszúrással megölte volt férjét. Az ítélet jogerős, a táblabíróság 15 évről enyhítette két évvel a büntetést.

A Pécsi Ítélőtábla közleményben az áll: a Zalaegerszegi Törvényszék a vádlottat korábban védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölésben mondta ki bűnösnek. A fellebbezések után eljáró ítélőtábla a vádlott büntetlen előéletére és “a sértetti közrehatásra” tekintettel enyhítette a kiszabott büntetést.

Az 55 éves nő és az 54 éves férfi 2009-ben kötött házasságot, együttélésük a rendszeres veszekedések miatt 2015-ben megszakadt. Ezután is együtt gondozták azonban a férfi pincéjét és a hozzá tartozó ingatlant; 2017 májusában a nő a városi lakásából a pincébe költözött, a férfi pedig rendszeresen felment a hegyi házba, ahol a nővel együtt italoztak.

A bűncselekmény napján, 2017. augusztus 5-én nagy mennyiségű szeszes italt fogyasztottak, majd a késő esti órákig veszekedtek: a férfi a nőt késsel fenyegette, majd a kést a teraszon egy asztalra tette. Később a férfi egy hintaágyon fekve tovább szidalmazta és fenyegette nőt, majd elaludt, a nő pedig az asztalon hagyott késsel mellbe szúrta a férfit, aki a támadás után még felállt, majd a teraszon összerogyott, eszméletét vesztette és rövidesen meghalt. A nő csak jóval a férfi halála után hívta fel ismerősét, segítséget kérve.

Megérkezett a Fekete-tenger partján fekvő dél-ukrajnai Odessza kikötőjébe az HMS Echo brit felderítő hajó szerdán – jelentette a Dumszkaja odesszai hírportál.

Először érkezett hadihajó egy NATO-tagországból Ukrajnába azóta, hogy november 25-én a Kercsi-szoros közelében Oroszország megtámadott három ukrán hadihajót – írta a hírportál. A Dumszkaja értesülése szerint a brit hajó néhány napot marad Odesszában, utána az ukrán haditengerészet zászlóshajójával, a Hetyman Szahadacsnij fregattal gyakorlatozik.

Gavin Williamson brit védelmi miniszter november végén jelentette be, hogy a Fekete-tengerre vezénylik az HMS Echót, hogy biztosítsa a szabad hajózást a térségben – emlékeztetett az UNIAN hírügynökség. A brit védelmi tárca a hajó “hosszú távú” tartózkodását helyezte kilátásba a Fekete-tengeren. A nem fekete-tengeri állam hajói 21 napig tartózkodhatnak a tengeren, ezért nem kizárt, hogy az Echót egy másik hajó, a HMS Enterprise váltja – írta a Dumszkaja.

November 25-én a Fekete-tengeren, a Kercsi-szoros közelében, a Krím partjaitól 13-14 tengeri mérföldre az orosz parti őrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra, amelyeket elfoglalt, 24 főnyi legénységük ellen pedig tiltott határátlépés címén eljárást indított.

Kijev szerint az ukrán hajók előre jelezték áthaladási szándékukat a Kercsi-szoroson, ezért az orosz fél indokolatlanul nyitott rájuk tüzet – ráadásul nemzetközi vizeken a már Odessza felé visszafordult hajóikra -, megsértve ezzel az ENSZ tengerjogi egyezményét, valamint az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros közös használatáról szóló kétoldalú megállapodást.

Moszkva viszont azt állítja, hogy az ukrán járművek megsértették Oroszország területi vizeit, és a figyelmeztető lövéseket is semmibe véve a Kercsi-szoros felé haladtak, amelyen az áthajózást Moszkva engedélyhez köti. Orosz állítás szerint az ukrán hajók vették elsőként célba az orosz parti őrség járműveit.

Kijev az incidenst fegyveres agressziónak minősítette, és Ukrajna tíz megyéjében 30 napra – december 26-ig – hadiállapotot – a rendkívüli állapot egyik formáját – vezette be. A nyugati országok zöme agresszióval és a nemzetközi jog megsértésével vádolta Oroszországot, önmérsékletre intette mindkét országot, és követelte az ukrán haditengerészek elengedését.

Donald Trump aláírta azt a rendeletet, amely utasítja a védelmi minisztériumot a tervezett űrhadosztály főparancsnokságának felállítására.

A Pentagonnak küldött memorandumban az elnök működőképes egyesített harci főparancsnokság felállítását rendelte el.
Trump júniusban az Országos Űrkutatási Tanács tagjaival a Fehér Házban tartott megbeszélésen jelentette be egy új, hatodik katonai haderőnem, az űrhadosztály (Space Force) létrehozását, s akkor elnöki rendeletben utasította a Pentagont a világűrbe telepítendő amerikai haderő felállításához szükséges teendők megkezdésére. Ezt követően augusztusban Mike Pence alelnök fejtette ki, hogy az amerikai kormányzat 2020-ig létre akarja hozni az űrhaderőt. A kongresszus az idei védelmi költségvetésébe már be is építette az űrhaderő főparancsnoksága létrehozásának költségeit.

Az új főparancsnokság egyenrangú lesz az amerikai hadsereg többi főparancsnokságával, és egyesített harci főparancsnokság lesz, amely összehangolja az egyes haderőnemeknél – például a légierőnél – meglévő űrhadviseléssel kapcsolatos tevékenységet.

Miközben az elnök aláírta az űrhadosztály főparancsnokságának felállításáról szóló rendeletet, Mike Pence a floridai Kennedy Űrközpontban beszédet mondott, amelyben bejelentette: a kormányzat napokon belül bemutatja végleges tervezetét az űrhaderőről. “Az elkövetkező napokban Trump az új űrpolitikáról is aláír egy rendeletet, amely a hatodik haderőnem létrehozásának tervezetét és időpontjait tartalmazza majd” – fogalmazott az alelnök.

Patrick Shanahan, védelmiminiszter-helyettes szerint az űrhadosztály létrehozásának költsége valószínűleg öt-tíz milliárd dollár lesz.

A 2016. július 15-i puccskísérlettel kapcsolatban eddig 1934 embert ítéltek életfogytiglani börtönbüntetésre Törökországban – jelentette az Anadolu török állami hírügynökség.

Az Anadolu összefoglalója szerint a hatalomátvételi kísérlettel összefüggésben 289 bírósági per indult. Az eljárások közül keddig bezárólag 239-et tudtak lezárni a török hatóságok.

A hírügynökség arról is beszámolt, hogy eddig 3057 ember kapott börtönbüntetést a puccskísérlet miatt. Az életfogytiglani szabadságvesztéssel sújtott 1934 ember közül 956-an súlyosbított életfogytiglanit kaptak, további 1123 embert pedig rövidebb időtartamú, 1 év 2 hónaptól 20 évig terjedő börtönbüntetésekre ítéltek.

Az Anadolu – anélkül, hogy részletezte volna – azt írta, hogy súlyosbított életfogytiglanit kapott több volt tábornok, tiszt és altiszt. A hírügynökség egyúttal kiemelte, hogy a perek során számos közkatonát, de néhány, rendfokozattal rendelkező katonát is felmentettek.

A török vezetés az 1999 óta Amerikában élő, török származású Fethullah Gülen muzulmán hitszónok nemzetközi hálózatát vádolja a 2016-os hatalomátvételi kísérletért. A hitszónok tagadja, hogy bármi köze volt a történtekhez. Ankara szerint a terrorszervezetnek nyilvánított mozgalom tagjai céltudatosan, hosszú évek alatt szivárogtak be az állami- és a magánszférába, egyebek mellett a haderőbe is.

A feltételezett gülenisták elleni hatósági fellépés 2016 júliusa óta szakadatlan. A fegyveres erőknél mintegy 15 ezer embert menesztettek tisztségéből, összesen pedig csaknem 220 ezer embert, köztük bírákat, ügyészeket, tanárokat, orvosokat, üzletembereket, újságírókat vettek őrizetbe azzal a gyanúval, hogy közük lehet a Gülen-hálózathoz és azon keresztül az összeesküvéshez.

A rendszeres tisztogatások nem közvetlenül csak az összeesküvőket sújtják, hanem a mozgalom tagjait és Gülen támogatóit is, ami miatt számos nemzetközi bírálat érte a török kormányzatot.

Kedden Ankarában ítélték börtönre például Fethullah Gülen egyik unokaöccsét, Selman Gülent is, aki fegyveres terrorszervezeti tagságért 7,5 év szabadságvesztést kapott. Selman Gülen védőbeszédében azt mondta, hogy életében csak egyszer látta nagybátyját és tagadta, hogy tagja a hálózatnak. Selman Gülen azt is állította, hogy a rokoni szál miatt indult ellene eljárás, amit a bíróság visszautasított, mondván, hogy ilyen vádpont nincs, a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján terrorszervezeti tagságért vonják őt felelősségre.

A török kormányzat a halálbüntetést 2004-ben az európai uniós csatlakozás vágyával törölte ki az alkotmányból. A helyére vezették be a súlyosbított életfogytiglani szabadságvesztést, amely egy sor korlátozás révén tovább nehezíti az elítéltek sorsát. Ez gyakorlatilag tényleges életfogytig tartó börtönbüntetést jelent, azonban az elítélt magaviseletétől függően legkorábban 30 év után feltételesen szabadlábra kerülhet. Ez a hagyományos életfogytiglani szabadságvesztés esetén 24 év. Amennyiben a bíróság az adott vádlottat kétszeresen vagy többszörösen súlyosbított életfogytiglanival sújtja, ez az időtartam 60 évre nő. Ezt a büntetést terrorizmusért, gyilkosságért, nemi erőszakért vagy lázadásért lehet kapni. Az elítéltnek magánzárkába kell kerülnie, és legfeljebb két rabtársával naponta egy órát találkozhat.

Az eddiginél nagyobb kedvezménnyel vehetik meg a honvédségi lakásokat az arra jogosultak a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint.

A Magyar Közlöny hétfői számában megjelent – a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program kiemelt humánpolitikai célkitűzéseinek megvalósítását szolgáló egyes intézkedésekről szóló – határozat értelmében a kormány egyetért azzal, hogy a magyar állam tulajdonában és a Honvédelmi Minisztérium (HM) vagyonkezelésében lévő lakásokat és a lakásokhoz tartozó nem lakáscélú helyiségeket az arra jogosultak “a meglévő ingatlanpiaci hatásokat ellensúlyozva és a túlzott pénzintézeti eladósodást elkerülve” a jelenleg hatályos szabályokban foglaltakhoz képest szélesebb kedvezmények mellett vásárolhassák meg.

A honvédelmi miniszternek oly módon kell módosítania a jelenlegi szabályozást, hogy a lakások vételára a korábban köztulajdonú lakást nem vásárló honvédségi bérlők esetében a becsült forgalmi érték 25 százaléka, egyösszegű megfizetés esetén húsz százaléka legyen. Továbbá az egy összegben megvásárolt lakásra öt év időtartamra elidegenítési és terhelési tilalmat jegyezzenek be. Rögzítik azt is, hogy az elidegenítés milyen lakásra nem terjedhet ki.

A határozat kitér arra is, hogy a lakások forgalmi értékét megállapító értékbecslések elfogadásához az MNV Zrt. jóváhagyása szükséges. Az MNV Zrt. részéről a jóváhagyás kiadásához szükséges felülvizsgálatra rendelkezésre álló időtartam nem haladhatja meg Budapest és a megyei jogú városok vonatkozásában a 30 napot, egyéb települések esetében a 45 napot.

Mindehhez a honvédelmi miniszternek felül kell vizsgálnia a lakáselidegenítések előkészítéséhez és lebonyolításához szükséges szervezeti feltételeket és eljárásrendet, továbbá a kapcsolódó jogszabályokat, és meg kell teremtenie a hatékony és gyors végrehajtás feltételeit – olvasható a kormányhatározatban.

Másfél milliárd forintot fordított az Alkotmányvédelmi Hivatal alkalmazás- és infrastruktúrafejlesztésre, adatbázis létrehozására, valamint eszközbeszerzésre a biztonságosabb, hatékonyabb és gyorsabb működésért.

A hivatal közleményében azt írta, a vissza nem térítendő uniós támogatásból elektronizálták a nemzetbiztonsági ellenőrzések ügymenetét és fejlesztették az informatikai környezetet. Ezek elősegítik a nemzetbiztonsági ellenőrzések külső és belső ügyintézésének egyszerűsítését és a korrupciógyanús esetek automatikus kiszűrését – tették hozzá.

A hivatal a Széchenyi 2020 program A nemzetbiztonsági ellenőrzések elektronizálása, a korrupciós esetek nagyobb arányú felderítése, illetve megelőzése érdekében című pályázatán nyert 1,5 milliárd forint támogatást 2016-ban.

Szeretetre mindenkinek szüksége van, szeretettel minden pótolható – hangoztatta a honvédelmi miniszter szerdán Budapesten, az Árvák karácsonya című rendezvényen.

Benkő Tibor kiemelte: a szülőknek kell megadniuk mindazt a szeretetet, amire a gyerekeknek szükségük van, és erre képesek is. A Magyar Honvédség is egy nagy család, melyben ott kell lennie a megértésnek, a türelemnek, a szeretetnek, a segítőkészségnek- tette hozzá.

A rendezvényen részt vevő édesanyákhoz fordulva azt mondta, érezzék úgy, hogy ehhez a nagy családhoz tartoznak, s bármilyen nehézségük van életük során, jelezzék, kérjenek segítséget.

A miniszter a gyermekekhez szólva azt mondta, édesanyjukat akkor láthatják boldognak, akkor szerezhetnek neki örömet, ha jól viselkednek, tanulnak, s megadják a szeretetet. Szeretetre mindenkinek szüksége van, ami kézfogásban, ölelésben, simogatásban is kifejeződhet, a lényeg, hogy megjelenjen.

Benkő kitért arra, hogy múlt vasárnap meggyújtották az adventi koszorún a harmadik, az örömöt szimbolizáló gyertyát. “Ennek jelentése, hogy örömbe öltöztetjük lelkünket és szívünket, hogy a karácsonyt, a szeretet ünnepét örömben tudjuk eltölteni szeretteink körében” – mondta a miniszter, aki fontosnak nevezte, hogy ne csak az év utolsó négy hetét töltsék szeretetben az emberek.

Beadványban kéri a kárpátaljai magyar tisztségviselők, közéleti szereplők és vállalkozók ukrán hatóságok által hónapok óta tartó zaklatásának azonnali beszüntetését Ukrajna elnökétől, miniszterelnökétől és a parlament emberi jogi biztosától a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ).

A Petro Porosenko államfőnek, Volodimir Hrojszman kormányfőnek és Ljudmila Deniszova emberi jogi biztosnak címzett beadványában a két magyar szervezet emlékeztet arra, hogy aktivistáik és tagjaik, köztük helyi önkormányzatok képviselői, valamint a magyarországi gazdasági támogatásban részesülő vállalkozók rendszeresen jelzik, hogy az ukrán államhatalmi szervek jogszerűtlenül járnak el velük szemben.

A dokumentum a többi között felrója, hogy az államhatár átlépésekor az említetteket és szövetségi tagokat az ukrán határőrök és az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) munkatársai hosszú ideig – egyes esetekben hat-nyolc órán át – feltartják, poggyászaikat, járműveiket kiterjedt vizsgálatnak, őket személyi motozásnak, valamint kihallgatásszerű kikérdezésnek vetik alá, amelynek során a hatósági emberek a mozgásukban akadályozott állampolgárok személyes adataira, gazdasági, politikai és közéleti tevékenységére vonatkozó információkat igyekeznek megtudni.

Az intézkedéseket a hatóságok munkatársai a feltartóztatott emberek kérésére sem dokumentálják, az eljáró tisztségviselők nem mutatkoznak be, nem mutatják fel szolgálati igazolványukat – állapítja meg a beadvány, hozzátéve, hogy az érintetteknek a megkülönböztetett eljárás okaira vonatkozó kérdésére az illetékesek rendszerint azt válaszolják, hogy az intézkedés velük szemben vezetői utasításra történik, mert a nevük szerepel egy bizonyos listán.

“Feltűnő, hogy a jelzett cselekményeket azokkal szemben alkalmazzák, akiknek a személyes adatai a Mirotvorec (Béketeremtő) információs forrás internetes adatbázisában szerepelnek, ami alapján joggal feltételezhető, hogy Ukrajna államhatalmi szerveinek közük van ezeknek az adatoknak a nyilvánosságra hozatalához” – mutatnak rá beadványt jegyzők. A magyar szervezetek úgy vélik, az ukrán határőrség és SZBU munkatársai túllépik hivatali hatáskörüket, mert törvénytelenül korlátozzák Ukrajna állampolgárainak jogait és szabadságjogait, megsértik a személyes adataik titkosságához, szabad mozgáshoz fűződő jogait.

Tekintettel arra, hogy az említett cselekmények zömmel magyar nemzetiségű ukrán állampolgárok ellen irányulnak, joggal feltételezhető, hogy azok a nemzetiségi türelmetlenség, intolerancia, megfélemlítés, valamint a nemzetiségi megkülönböztetés megnyilvánulásai – olvasható a beadványban.

“Szerintünk az említett államhatalmi szervek magatartása és az utóbbi időben történt olyan provokációk mint a KMKSZ székházának felgyújtási kísérlete, majd felrobbantása, óriásplakátok közterületi kihelyezése, amelyeken szeparatizmussal vádolják a magyar szervezetek vezetőit, valamint az SZBU által az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ programjainak keretében támogatáshoz jutott vállalkozók ellen terrorizmus vagy szeparatizmus finanszírozása miatt indított – véleményünk szerint mesterségesen kreált – bűnügyben folyó, tömeges jellegű kihallgatások formáját öltő nyomozati cselekmények valós veszélyt jelentenek, mert megbonthatják a Kárpátaljára hagyományosan jellemző nemzetiségi békét és toleranciát, a magyar közösséghez tartozó személyek jogainak tömeges megsértéséhez vezetnek, és fokozzák a közösségen belül a kivándorlás szándékát” – mutatnak rá a magyar szervezetek.

A vázoltak tükrében a KMKSZ és az UMDSZ azt kéri az ukrán közjogi méltóságoktól, hogy megfelelő intézkedésekkel azonnal szüntessék meg a jogellenes cselekményeket, derítsék fel azok okait, és vonják felelősségre a végrehajtásukban vétkeseket.

A rendőrség az ünnepi időszakban is mindent megtesz az ország, a magyar családok biztonsága érdekében, így változatlan éberséggel és intenzitással biztosítják a határ védelmét – közölte a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára.

Kontrát Károly azt mondta, a migrációs útvonal ugyan most nem Magyarországon keresztül vezet, de ez csak a kerítésnek és a határozott határvédelemnek köszönhető. Ezek nélkül ismét az illegális migráció legfőbb határkapuja lennénk – fűzte hozzá.

Emlékeztetett arra, hogy a balkáni útvonalon csaknem hetvenezer migráns próbál eljutni Európába, és az előrejelzések szerint Törökország felől újabb migrációs hullám indulhat el. Az államtitkár szerint a mostani “hidegben, fagyban, ködben, mínuszokban” az eddiginél is emberpróbálóbb feladat a határvédelem, ezért a magyar emberek nevében is megköszönte a rendőrök helytállását, a hazáért tett szolgálatukat.

Azt hangoztatta, a kormány továbbra is minden feltételt biztosít ahhoz, hogy a rendőrök eredményesen el tudják látni feladatukat. Arra is kitért, hogy a kormány megtartotta a béremelésre tett ígéretét; eszerint 2015-től 2019 januárjáig átlagosan ötven százalékkal nő a rendőrök bére.

Új harckocsikat és önjáró tüzérségi lövegeket szerez be a Magyar Honvédség.

Az erről szóló szerződést szerdán írta alá Budapesten, a Honvédelmi Minisztériumban Ralf Ketzel, a Krauss-Maffei Wegmann (KMW) ágazati igazgatója, Holger Lenz, a vállalatcsoport ágazati kereskedelmi igazgatója, és Fodor Péter, a Honvédelmi Minisztérium Védelemgazdasági Hivatalának főigazgatója.

A KMW vállalatcsoporttal kötött szerződés értelmében 44 darab új, a XXI. századi hadviselés követelményeinek megfelelő harckocsival és 24 darab önjáró löveggel, valamint az ezekhez tartozó kiegészítő eszközökkel és szolgáltatásokkal gyarapodik a Magyar Honvédség.

Az új beszerzésekkel nem csupán az eszközök darabszáma növekszik, hanem a honvédség harci képességei is javulnak. A Leopard2 harckocsik és PzH 2000 önjáró lövegek a hagyományos és az aszimmetrikus hadviselésben egyaránt alkalmazhatók.

A rendezvényen elhangzott: a haderő megerősítésének és harci képességeinek további fejlesztése keretében a légierő megerősítése után most a szárazföldi haderőnem megerősítése következik.

Az aláírást megelőzően Benkő Tibor honvédelmi miniszter udvariassági látogatáson fogadta Frank Haunt, a cég vezérigazgatóját. Benkő hangsúlyozta: a magyar és a német haderő között régóta jól működő és szerteágazó kapcsolat van, amit most megerősítettek.

Elmondta, hogy a kormány és a honvédelmi tárca eltökélt abban, hogy egy erős Magyar Honvédséget építsenek fel. Ehhez, a katonákon kívül, XXI. századi modern haditechnikára is szükség van. Arra törekszenek, hogy kiváló eszközöket adjanak a kiválóan felkészített katonák kezébe. Olyan eszközöket, amelyet megbízható partnerek gyártanak – tette hozzá.

A vezérigazgató azt mondta: a 180 éves múlttal rendelkező müncheni székhelyű gyár referenciája a német haderő. A minőség az, amikor a katonák visszatérnek a műveleti területről, és ez többek között az általuk gyártott haditechnikai eszközöknek köszönhetik – idézte jelmondatukat Haun.

Petro Porosenko ukrán elnök szavai szerint Oroszország több mint 300 harckocsit állomásoztat az ukrán határtól 18 kilométerre lévő egyik katonai bázisán, ezen felül part menti tüzérségi fegyvereket, köztük rakétarendszereket állított fel a Kercsi-szorosnál.

Erről ez ukrán államfő a kelet-ukrajnai Dnyipro városában tett látogatásakor beszélt hétfőn egyetemi tanárokkal és diákokkal találkozva, és indokolva nekik a hadiállapot – a rendkívüli állapot egy formájának – bevezetését Ukrajna tíz megyéjében.

Az ukrán határ közelében orosz területen állomásoztatott harckocsikról bizonyítékként műholdfelvételt mutatott az államfő. Értetlenségének adott hangot közben, hogy miért kellett Oroszországnak több mint 300 harckocsit összevonnia egyetlen bázison, ráadásul közvetlenül az ukrán határnál. Hozzátette, hogy nemcsak harckocsikat, hanem lövedékeket is szállítottak oda, és katonákat is állomásoztatnak a bázison. “Mégis mit kellett volna tennem?” – tette el végül a kérdést utalva a hadiállapot bevezetésének szükségességére.

Leszögezte: teljes körű információkkal rendelkezik arról, hogy Oroszország erőket összpontosított az ukrán-orosz határhoz, az Azovi-tengeren és a Kercsi-szoroshoz.

November 25-én a Fekete-tengeren, a Kercsi-szoros közelében, a Krím partjaitól 13-14 tengeri mérföldre az orosz parti őrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra, amelyeket elfoglalt, a 24 főnyi legénységük ellen pedig tiltott határátlépés címén eljárást indított.

Kijev szerint az ukrán hajók előre jelezték áthaladási szándékukat a Kercsi-szoroson, ezért az orosz fél indokolatlanul nyitott rájuk tüzet – ráadásul nemzetközi vizeken a már Odessza felé visszafordult hajóikra – megsértve ezzel az ENSZ tengerjogi egyezményét, valamint az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros közös használatáról szóló kétoldalú megállapodást is. Moszkva viszont azt állítja, hogy az ukrán járművek megsértették Oroszország területi vizeit, és a figyelmeztető lövéseket is semmibe véve a Kercsi-szoros felé haladtak, amelyen az áthajózást Moszkva engedélyhez köti. Orosz állítás szerint az ukrán hajók vették elsőként célba az orosz parti őrség járműveit.

Kijev az incidenst fegyveres agressziónak minősítette, és Ukrajna tíz megyéjében 30 napra – december 26-ig – hadiállapotot vezettek be, ami a rendkívüli állapot egy formája.

Sticz László dandártábornok, a Honvéd Vezérkar Haderőtervezési Csoportfőnökség csoportfőnök-helyettese, megbízott csoportfőnöke átveszi a tábornoki kinevezéséről szóló okmányt Áder János köztársasági elnöktől a Sándor-palotában 2018. december 17-én. Balról Benkő Tibor honvédelmi miniszter. (MTI/Bruzák Noémi)

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pénteki nyilatkozatában sajnálatát fejezte ki és nem megfelelő lépésnek nevezte, hogy a felvetett aggodalmak ellenére a koszovói parlament elfogadta azokat a törvénymódosításokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a biztonsági erőket hadsereggé alakítsák.

Stoltenberg kijelentette, a NATO világossá tette, hogy aggasztónak tartja a koszovói hatóságok javaslatát, amely szerint az alkotmány megváltoztatása nélkül fegyveres erővé alakítanák át a Koszovói Biztonsági Erőket (KSF). Aláhúzta, minden félnek biztosítania kell, hogy a döntés ne növelje tovább a térségben fennálló feszültségeket. A régió minden felelős politikai szereplőjének a reformok előrehaladására és a párbeszédre kell összpontosítania. A főtitkár arra szólította fel Pristinát és Belgrádot, hogy őrizzék meg a nyugalmat és tartózkodjanak minden olyan kijelentéstől vagy intézkedéstől, amely a helyzet elmérgesedéséhez vezethet.

Kijelentette, a katonai szövetség továbbra is támogatja a Koszovó és Szerbia között 2013-ban uniós közvetítéssel a két ország közötti feszültségek enyhítése érdekében megkezdett párbeszédet mint a régióbeli kérdések egyetlen tartós politikai megoldását.

Mint elmondta, a NATO támogatja a Koszovói Biztonsági Erőket jelenlegi mandátuma szerint, megbízatásának megváltoztatása esetén azonban az Észak-atlanti Tanácsnak újra kell vizsgálnia a biztonsági erők és a NATO együttműködését. A NATO az általa vezetett koszovói nemzetközi békefenntartó haderőn (KFOR) keresztül továbbra is elkötelezett a biztonság fenntartása mellett Koszovóban és a Nyugat-Balkán stabilitásában – tette hozzá a főtitkár.

A koszovói parlament elfogadta azokat a törvénymódosításokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a biztonsági erőket hadsereggé alakítsák. A koszovói biztonsági erők hadsereggé alakításához alkotmánymódosításra lett volna szükség, ezt azonban a kisebbségi szerb politikusok határozottan ellenezték, ezért a kormány azt kezdeményezte, hogy a létező biztonsági erők hatáskörét bővítsék ki, gyakorlatilag hadsereggé alakítva át a kontingenst.

Az Európai Unió külügyi szolgálata (EEAS) pénteken kiadott nyilatkozatában hangsúlyozta, az unió korábbi véleményével összhangban továbbra is úgy vélekedik, hogy a Koszovói Biztonsági Erők megbízatását csak a koszovói alkotmánynak megfelelően, fokozatos folyamat révén lehet megváltoztatni. Az Európai Unió reményét fejezi ki, hogy Koszovó továbbra is betartja a Brüsszelben megkötött első megállapodásban foglaltakat és a kapcsolódó biztonsági intézkedéseket – közölték.

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, ám Belgrád továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. A két fél között 2013-ban kezdődtek meg a kapcsolatok normalizálását célzó tárgyalások uniós részvétellel. A viszony rendezése mindkét fél érdekét szolgálja, mert csak így tudják folytatni európai uniós integrációjukat.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) leleplezett egy kereskedelmi hálózatot, amelynek munkatársai több mint száz, Lviv megyében működő állami, illetve katonai intézménynél, vállalatnál és szervezetnél szereztek meg törvénytelen úton bizalmas információkat, amelyeket lehet, hogy az orosz titkosszolgálatoknak adtak át – közölte pénteken az SZBU.

A Facebookon megjelentetett közlemény szerint a nem megnevezett kereskedelmi cég alkalmazottai az említett állami, illetve katonai intézményeknél végzett munkájuk alatt Ukrajnában tiltott, oroszországi szerverekről futtatott kémprogramokat telepítettek a vállalatok számítógépeire. Az SZBU kiemelte: az ellopott adatok ily módon hozzáférhetővé váltak az “agresszor állam” számára, amely felhasználhatta azokat arra, hogy kárt tegyen az ország nemzetbiztonságában. Az SZBU hozzáfűzte: jelenleg még vizsgálják, hogy a lemásolt adatok lejutottak-e az orosz titkosszolgálatokhoz vagy sem.

Ukrajnában az utóbbi években egyre gyakoribbakká váltak az állami intézményeket, vállalatokat érő kibertámadások, amelyek kiindulását zömében az illetékes ukrán hatóságok Oroszországba vezetik vissza.

Az eddigi legnagyobb kibertámadás tavaly júniusban érte Ukrajnát, amikor a Petya nevű zsarolóvírus bénította meg napokra a számítógépeket mintegy harminc pénzintézetben, köztük a magyar OTP leánybankjában, valamint számos állami és magánszolgáltató-, illetve gyártóvállalatnál, a Boriszpil repülőtéren.

Élesen bírálta Szerbia vezetése, hogy a koszovói parlament pénteken egyhangúlag megszavazta a biztonsági erők hadsereggé alakítását lehetővé tevő törvénycsomagot.

Ana Brnabic miniszterelnök szerint a koszovói hadsereg megalakítása szembemegy a béke megőrzéséért tett lépésekkel. Mint mondta, Szerbia tovább akar haladni a béke és a stabilitás útján, amely a fejlődést biztosítja.

Aleksandar Vucic szerb elnök egyelőre nem reagált a hírre, ám főtitkára, a korábbi igazságügyi miniszter, Nikola Selakovic kijelentette: a pénteki koszovói voksolással meghalt a nemzetközi jog. “Azok, akik hozzájárultak, hogy a nemzetközi jog megsemmisüljön, már csak nem is játsszák meg magukat, korábban legalább kitaláltak valamit, hogy a nemzetközi jog megsértését hogyan magyarázzák ki” – fogalmazott Selakovic. Szerinte mindenki, aki elfogadja a koszovói hadsereg megalakítását és a koszovói állam függetlenségét támogatta, az így tesz.

Selakovic szerint mindenkit emlékeztetni kell arra, hogy máig érvényes az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1999-ben hozott 1244-es számú határozata, amely kimondja, hogy Koszovóban kizárólag nemzetközi haderő tartózkodhat.

Ivica Dacic külügyminiszter bejelentette, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős összehívását fogja kezdeményezni, mert a pristinai képviselőház döntése súlyosan sérti az ENSZ BT 1244-es határozatát. “Ez a régió békéjének és stabilitásának, valamint koszovói szerbek biztonságának a legközvetlenebb fenyegetését jelenti” – fogalmazott a koszovói hadsereg megalakításával kapcsolatban a szerb diplomácia vezetője.

Aleksandar Vulin védelmi miniszter szerint Pristina azért akart hadsereget létrehozni, hogy megtámadhassa Szerbiát és a koszovói szerbeket. Vulin úgy fogalmazott, hogy a koszovói hadsereg terroristákból áll. A tárcavezető nyugalomra intette a Koszovóban élő szerb kisebbséget, és kijelentette: Szerbia és a szerb hadsereg támogatja őket.

A koszovói szerb politikusok pénteken leszögezték, hogy nem ismerik el a koszovói hadsereg megalakítását, mert szerintük a pristinai lépés közvetlen támadás a béke ellen.

A koszovói szerb képviselők egyébként bojkottálták a pristinai képviselőház pénteki ülését, amelyen a hadsereg megalakítását lehetővé tevő törvénycsomagról szavaztak. Az albán képviselők egyhangúlag fogadták el mindhárom törvényjavaslatot.

A koszovói biztonsági erők hadsereggé alakításához alkotmánymódosításra lett volna szükség, ezt azonban a kisebbségi szerb politikusok határozottan ellenezték, ezért a kormány azt kezdeményezte, hogy a létező biztonsági erők hatáskörét bővítsék ki, gyakorlatilag hadsereggé alakítva át a kontingenst. Így a testületet továbbra is biztonsági erőknek nevezik majd, ám az eddigi 2500, könnyű fegyverzettel rendelkező egyenruhás helyett ezentúl ötezer hivatásos fegyveres, valamint háromezer tartalékos képezi majd a keretet. A hatáskörök bővítése után a biztonsági erőknek nehézfegyverzetük is lehet.

A túlnyomó többségében albánok lakta, a szerbek által vallásuk és kultúrájuk bölcsőjének tekintett Koszovó 2008-ban vált függetlenné Szerbiától, de ezt Belgrád azóta sem ismeri el. Koszovónak a függetlenség egyoldalú kikiáltása óta nincs önálló hadserege.

Az uniós törvényszék elutasította azt a keresetet, amelyet a Hamász nyújtott be terrorista cselekményekben részt vevő egyének és szervezetek pénzeszközeinek befagyasztására vonatkozó uniós határozatok ellen, megerősítetve ezzel az iszlamista szervezet korábbi felvételét az Európai Unió szankciós listájára – közölte döntését az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága.

A törvényszék döntésében úgy ítélte meg, az Európai Unió Tanácsa 2001. december végén hozott, a Hamász pénzeszközeinek befagyasztására irányuló intézkedése nem aránytalan, és tiszteletben tartja az alapvető jogokat.

Az ügy előzménye, hogy az Európai Unió Tanácsa közös álláspontot és egy rendeletet fogadott el a terrorizmus elleni küzdelem érdekében. Az intézkedések elrendelték a terrorista cselekményekben való részvétellel gyanúsítható, és a tanács által elfogadott, illetve rendszeresen naprakésszé tett listára felvett személyek, csoportok és szervezetek vagyonának befagyasztását. A tanács egy határozatot is elfogadott, amellyel a Hamászt felvette a listára, a szervezet szerepeltetetését a későbbiekben 2014-ben és 2017-ben is meghosszabbította.

A törvényszék pénteki ítéletében megerősítette a Hamász szerepeltetését az EU szankciós listáján, döntése szerint a tanácsi határozatok ugyanis indokoltan tartják szem előtt a nemzetközi békére és biztonságra veszélyt jelentő terrorcselekmények és fenyegetettség elleni küzdelemre irányuló célokat.

A törvényszék a Hamasz állításával ellentétben megjegyezte, mivel nem szuverén állam, a szervezet politikai jellege vagy a kormányban való részvétele nem jelent alapot a tanács által elfogadott közös álláspontban szereplő szabályok alkalmazásának megszüntetésére. A bíróság hozzátette, a pénzeszközök befagyasztását és más szankciókat elrendelő, terrorszervezeteket tartalmazó európai lista rendszeres felülvizsgálatára van szükség.

A török haderő belép az észak-szíriai Manbídzs körzetbe, ha az Egyesült Államok nem távolítja el onnan a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milíciát – szögezte le Recep Tayyip Erdogan két nappal azután, hogy hadműveletet jelentett be az Eufrátesz folyó keleti partjára is.

Erdogan a Dolmabahce palotában az Iszlám Együttműködés Szervezete (OIC) igazságügyi konferenciáján felszólalva elmondta: Washington megígérte, hogy átküldi az YPG-t az Eufrátesztől nyugatra fekvő Manbídzsból a folyótól keletre eső területekre. Manbídzsot arabok lakják, mégis teljesen átadták ennek a szervezetnek – nehezményezte Erdogan.

Ankara az észak-iraki központú, de Délkelet-Törökországban fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK) szövetséges terrorszervezetnek tartja a szíriai YPG-t, miközben az Egyesült Államok az Iszlám Állam nevű terrorszervezet maradék állásainak felszámolására hivatkozva fegyverekkel látja el és kiképzi a szíriai kurd milíciát.

Bár Törökország már korábban is többször kilátásba helyezte, hogy fellép az YPG ellen Manbídzsban, Washington és Ankara június elején közös ütemtervet hagyott jóvá, amelynek értelmében az YPG ki fog vonulni a térségből. Ennek ellenére az YPG azóta sem távozott Manbídzsból.

Erdogan szerdán jelentette be, hogy a török haderő néhány napon belül hadműveletet indít az Eufrátesztől keletre, amelyet Manbídzshoz hasonlóan szintén az YPG tart ellenőrzése alatt. Pénteki beszédében erre vonatkozóan leszögezte: Ankara már elegendő időt elvesztegetett a beavatkozáshoz, ezek után egy nap késlekedést sem tűr meg. Törökország eltökélt szándéka, hogy békét teremt az Eufrátesz keleti partján – fogalmazott.

Ezzel párhuzamosan a török légierő csütörtök este megsemmisítő csapást mért a PKK 30 hadállására az észak-iraki Szindzsár-hegységben, valamint beljebb, a török-iraki határtól mintegy 180 kilométerre található, Erbíl városától pedig délnyugatra húzódó Karadzsak-hegységben. A Karadzsak-hegység, amelyet Törökország először bombázott, az észak-iraki török légicsapások eddigi legtávolabbi célpontja is volt egyben. Erdogan leszögezte: “ennek is jön majd a folytatása”. Az NTV török hírtelevízió szerint a csütörtök esti észak-iraki bombázás az Eufrátesztől keletre tervezett hadművelet előkészületei közé sorolható.

Hatékonyabb koordinációról állapodott meg telefonon az amerikai és a török elnök
Hatékonyabb szíriai koordinációról állapodott meg pénteken telefonon Donald Trump amerikai és Recep Tayyip Erdogan török elnök – közölte a török államfői hivatal. A beszámoló szerint Erdogan a beszélgetés során hangsúlyozta: Törökországot jogosan tölti el aggodalommal a Washington által támogatott Népvédelmi Egységek (YPG) kurd milícia szíriai jelenléte és tevékenysége. Ankara a Délkelet-Törökországban fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK) szövetséges terrorszervezetnek és biztonsági fenyegetésnek tartja az YPG-t, miután az több száz kilométer hosszan tartja ellenőrzése alatt a határ szíriai oldalát és attól tart, hogy az YPG sikerei felerősíthetik a törökországi kurd lakosság függetlenedési törekvéseit. A török vezetés azt is különösen nehezményezi, hogy az Egyesült Államok az Iszlám Állam nevű terrorszervezet maradék állásainak felszámolására hivatkozva továbbra is fegyverekkel látja el és kiképzi a szíriai kurd milíciát.

A spanyol kormány több mint 7,3 milliárd euró értékű hadászati korszerűsítést hagyott jóvá. Az elképzelések szerint az összegből a következő 14 évben megújul a hadihajók, a páncélozott harckocsik és a vadászrepülőgépek állománya.

A galiciai Navantia hajógyárban öt darab, a legmodernebb technológiával felszerelt F-110-es fregatt készül majd a spanyol hadsereg számára, mintegy 4,3 milliárd euró értékben. Továbbá 2,1 milliárd eurót költenek 348 darab 8×8 Dragón típusú páncélozott harckocsira, és 906 millió eurót szánnak az Eurofighter 2000 projekt folytatására, a már meglévő vadászgépek korszerűsítésére.

Spanyolország összesen 73 harci repülőt rendelt meg a program keretében, amelyből eddig 69-et kapott meg, a hiányzó négy gépet pedig jövőre veheti át.

Margarita Robles spanyol védelmi miniszter az Onda Cero rádióadónak nyilatkozva “társadalmi kiadásnak” nevezte a hadászati eszközök korszerűsítését, érvelése szerint az nemcsak a védelemhez és biztonsághoz járul hozzá, hanem több ezer munkahelyet teremt a következő években Spanyolországban, így kedvez az iparnak és a technológiai ágazatnak is.

Kitért arra, hogy jelenleg mintegy háromezer spanyol katona vesz rész külföldi missziókban, akik számára nagyobb biztonságot jelentenek majd a korszerűbb eszközök. Spanyolország a bruttó hazai össztermék (GDP) kevesebb mint egy százalékát fordítja jelenleg hadászati kiadásokra. A NATO elvárása a két százalék elérése 2024-ig.

Beköszöntött az igazi tél, leesett az első hó. A rendőrségi beszámolók szerint már az első havas hétvégén duplájára nőtt a koccanásos balesetek száma. A téli vezetés, főként havas, jeges úton fokozott figyelmet igényel.

1. Csakis téli gumiabroncsokkal és megfelelő guminyomással induljunk útnak! Ha eddig nem tettük meg, indulás előtt mindenképp cseréljük le a nyári gumikat és ellenőrizzük a guminyomást is!

2. Ellenőrizzük az akkumulátor állapotát, használjunk téli ablakmosót! A téli vezetés bizony sok kihívást tartogat. A nem várt vészhelyzetek elkerülése érdekében szánjunk időt arra, hogy megnézzük az akkumulátor töltöttségi állapotát, és töltsük fel téli ablakmosó folyadékkal a tartályt.

3. Vezessünk óvatosan! A balesetmentes vezetéshez nagy figyelemre és még több óvatosságra van szükség télen. A lehető legóvatosabban bánjunk a gázzal és a fékkel, kerüljük a hirtelen kormánymozdulatokat és válasszunk alacsonyabb sebességfokozatokat. A havas, jeges felületeken ugyanis könnyen megcsúszhatunk és irányíthatatlanná válik autónk. Amikor jól jön az extra figyelem.

4. Látni és látszani. Takarítsuk le a hótól, jégtől alaposan az autót, mielőtt elindulunk! Győződjünk meg róla, hogy semmi nem akadályoz bennünket a kilátásban. A korlátozott látási viszonyok között különösen fontos autónk megfelelő kivilágítása is. Használjuk a fényszórókat és szükség esetén a ködlámpát is!

5. Tervezzük meg az útvonalat! Alaposan nézzünk utána a lehetséges útvonalaknak! Ne csak a távolságra, hanem az előttünk álló útvonal várható nehézségeire és az előre nem látható veszélyekre is legyünk figyelemmel.

6. Fáradtan ne vezessünk! Szakemberek szerint a balesetek közel 25%-áért a kialvatlanság a felelős. Ráadásul a téli vezetés, főként, ha éjszaka is úton vagyunk, még jobban igénybe vesz bennünket.

7. Figyeljünk a követési távolságra! Télen különösen fontos, hogy betartsuk az előírt követési távolságot. Ebben is segíthetnek a fedélzeti kamerák: bizonyos modellek ugyanis ráfutásos ütközésre figyelmeztető rendszerrel (FCWS) vannak ellátva, az eszköz így 60 km/h-s sebesség fölött azonnal jelez, ha az autónk az előttünk haladótól kevesebb, mint 15 méter, vagy kevesebb, mint 1,5 másodpercnyi távolságra van.

+1 extra tipp: Legyen velünk beépített szemtanúnk! Akármennyire körültekintően is vezetünk, a figyelmetlen autósok által okozott baleseteket sokszor lehetetlen elkerülni. Ha beépített szemtanúnk, a fedélzeti kameránk velünk van, akár útközben, akár parkolás során történne a baleset, mindig tudni fogjuk, pontosan mi történt és ki a felelős érte. Baleset esetén, vagy ha hirtelen változás következik be az autó mozgásában, a készülék beépített gyorsulásérzékelője azonnal rögzíti a jármű mozgását és biztosítja, hogy a rögzített adatokat ne lehessen felülírni.