Biztonságpiac

“Lassan küldjük haza katonáinkat, hogy a családjaikkal lehessenek, miközben továbbra is harcolni fogunk az ISIS (Iszlám Állam terrorszervezet) maradványai ellen” – írta az elnök a Twitteren.

Álláspontja nyilvánosságra hozatalával Trump megerősítette Lindsey Graham dél-karolinai republikánus szenátor vasárnapi közlését. A szenátor a CNN hírtelevízió szokásos vasárnap délelőtti politikai vitaműsorában bejelentette, hogy a csapatkivonás lassítására fogja kérni Trumpot, majd együtt ebédelt az elnökkel a Fehér Házban és a találkozó után közölte, hogy Trump megfontolja a lassított csapatkivonást. “Az elnök komolyan és mély alapossággal gondolkodik Szíriáról és arról, hogyan kellene kivonni csapatainkat úgy, hogy közben ne gyengüljön a nemzetbiztonságunk” – fogalmazott Graham újságíróknak.

Trump, amikor bejelentette döntését a katonák kivonásáról, még úgy fogalmazott: “mindannyian hazajönnek, és most jönnek haza”. Kormányzati tisztségviselők akkor azt nyilatkozták, hogy a katonák harminc napot kaptak a hazatérésre.

A csapatkivonásról szóló váratlan döntés szinte sokkolta az Egyesült Államok szövetségeseit és az amerikai katonai és biztonságpolitikai szakembereket. James Mattis védelmi miniszter erre hivatkozva nyújtotta be lemondását és távozott Brett McGurk, az Iszlám Állam elleni küzdelem koordinálásával megbízott különleges nagykövet is.

Az Egyesült Államok 2015 őszétől kezdve van jelen Szíriában. Barack Obama akkori amerikai elnök kis létszámú kontingenst küldött az országba, azzal a céllal, hogy az amerikai katonák segítsenek kiképezni az Iszlám Állam ellen harcoló helyi kurdokat. 2015 óta a Szíriában állomásozó amerikai katonák létszáma mostanra mintegy 2000-re növekedett.

Az Egyesült Államok részt vesz abban a nemzetközi koalícióban is, amely légicsapásokat mér az Iszlám Állam terroristáira.

Oláh Attila, a kórház orvos igazgatója azt mondta, hogy az idős férfi a kardiológiai osztályon feküdt, mert pacemaker-beültetésre várt. A férfinak voltak zavart mondatai, majd a nála lévő bicskával megindult az egyik nővér felé, akit a tenyerétől az alkarja közepéig megsebesített.

A nővért megműtötték. Az idős férfit saját és az ápolók biztonsága érdekében az ágyhoz kötözték, pszichiáter is megvizsgálta. A nővér néhány napon belül elhagyhatja a kórházat. A megyei rendőr-főkapitányság sajtóreferense, Takács Zoltán azt mondta: a férfi ellen közfeladatot ellátó személy sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt indult eljárás.

Márkus Sándor közölte: nagyon fájdalmas és felháborító ami történt, hiszen az 1947-ben közadakozásból, az egykori zsinagóga előtt felépített emlékmű a haláltáborokban meghalt embereknek állít emléket. Hozzátette, nem tudni, hogy pontosan mikor szedték le és vitték el ismeretlenek a körülbelül hetven-nyolcvan centiméter magas és egy méter széles, öntöttvasból készült hétágú gyertyatartót.

Kitért arra: egy hónapja betörte valaki imaházuk kapujának üveg ablakát, amelyen a hitközség neve és a nyitvatartással kapcsolatos információk szerepeltek. Az üvegtörésnek akkor nem tulajdonítottak jelentőséget, “butaságnak”, egyszerű rongálásnak tartották.

Leibinger Eszter, a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense közölte: az ügyben lopás gyanúja miatt indult nyomozás.

– Az elmúlt évek globális folyamatai alapján hogyan összegezhetők a világ legfontosabb geopolitikai viszonyai?
– Az elmúlt öt esztendőben az Egyesült Államok súlyának folyamatos gyengülését látjuk, ennek ellenére az USA – a belátható jövőben – természetesen a világ vezető nagyhatalma marad minden létező területen, így a kutatás-fejlesztésben, a haditechnikában vagy a hírszerzésben. Jelenleg az Egyesült Államok nélkül, vagy akár ellenében, nem lehet komoly döntést hozni sehol a világban. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az USA a világ egyetlen országa, amely képes arra, hogy nemzetközi koalíciót hozzon létre – példa erre Irak vagy Szíria –, igaz, mindezek politikai tartalma már egy másik kérdés. Megítélésem szerint a 2016-os elnökválasztás tanulsága az, hogy egyik jelölt sem volt alkalmas arra, hogy az USA elnöke legyen. Donald Trump győzelme azt jelenti, hogy egy olyan ember lett az Egyesült Államok elnöke, akinek semmilyen politikai tapasztalata nincs, és mára ennek az összes hátránya nyilvánvalóvá vált. Bár Trump maga a döntéshozó központ, de a családja, a Fehér Ház, a külügyi tárca, a Pentagon, a CIA is közrejátszanak ebben. A döntések elemzésekor nem lehet megjósolni, hogy kinek a szava lesz döntő egy adott kérdésben. Trump első elnöki útja Szaúd-Arábiába vezetett, ahol mást mondott az elnök és más Rex Tillerson külügyminiszter – ebből nagyon nehéz következtetéseket levonni. Mindeközben az USA nem tudott nagykövetet küldeni az uniós tagállamokba, Trump pedig azokat fogadja, akik számára létfontosságú politikusnak számítanak.

– Mindez a NATO életében is változásokat hozott?
– Trump azt követelte a transzatlanti szövetség államaitól, hogy emeljék meg a katonai kiadásokat két százalékra, tény azonban, hogy ezt csak Nagy-Britannia, Görögország és Észtország tudta teljesíteni. Igaz, hogy Lengyelország és Románia is közölte, hogy elérték a kétszázalékos küszöböt, de erről az a régi vicc jut eszembe, miszerint a hazugság három forrása a sima hazugság, a hamis eskü és a statisztika…

– Az Egyesült Államok után a második legnagyobb globális játékos…
– … messze lemaradva: Kína. A kínai GDP tíz éven belül megelőzi az Egyesült Államokét, a kínai növekedés szárnyal, a gazdaság dübörög. Amióta a koreai válság kiéleződött, senki nem meri pedzegetni, hogy Peking kőkeményen halad előre és sorra foglalja el a szigeteket a Dél-kínai-tengeren. Senki nem mer nekimenni emiatt Kínának, nehogy „közelebb vigye” az országot Észak-Koreához.

– A harmadik legnagyobb geopolitikai tényező?
– Kínától messze lemaradva Oroszország, amelynek a kőolaj és a földgáz mellett egy stratégiai értéke van: a fegyveres erők. Hogy mindebből mi sül ki majd, még nem látni, mindenesetre a világ a Putyin utáni Oroszországra készül, de ezek csupán előrejelzések.

– Európa hol helyezkedik el ezen a térképen?
– Európa nem globális játékos. Új elem, hogy a britek – egy eltolt és furcsa népszavazás után – kilépnek az Európai Unióból. A brexit jogilag ugyan lehetséges, de még senki nem tudja pontosan, hogy mit jelent, ugyanis semmilyen irodalma nincs. Egyelőre sem London, sem Brüsszel nem látja, mi és hogyan fog bekövetkezni. Az Európai Uniót korábban három ország vezette: Nagy-Britannia, Németország és Franciaország. Ebből most ki fog esni Nagy-Britannia, a helyére bekerülhet Olaszország, de már az is kiderült, hogy alkalmatlan erre az európai vezető szerepre. Az Öt Szem országai (Ausztrália, Kanada, Új-Zéland, Egyesült Államok, Egyesült Királyság) továbbra is az egész világot lehallgatják, az információk 90 százaléka gazdasági hírszerzés. A lehallgatás persze a jövőben is folytatódik, de az Európai Unió a brit kiválással elesik ezektől az információktól.

– Persze az Európai Unión belül sem teljes az összhang…
– Jelenleg az Európai Unió vezető hatalma Berlin, de a németországi választási eredmények fényében kérdés, hogy mikor következik be a trónfosztása. Még nem látni, hogy Angela Merkel kancellárnak hagyják-e végigvinni az utolsó négyéves ciklust, vagy színre léphetnek a tartományi miniszterelnökök, a kormánytagok, vagy akár azok, akiket elküldött Németországból és most EU-biztosként dolgoznak. Az ausztriai és a csehországi választások tulajdonképpen a magyar álláspontot igazolták.

– Kijelenthetjük, hogy Európa kettészakadt?
– Ilyen értelemben igen. Ami két éve még szélsőséges magyar politika volt, az egyre inkább az európai fősodornak számít, mert ehhez igazodnak a többiek is. Európát rendkívüli mértékben meggyengítette a migráció, és továbbra sem számít globális játékosnak.

– Hogyan illeszthető be ezekbe a trendekbe Magyarország?
– Hazánkban jelenleg a kulcskérdést nyilvánvalóan a 2018-as parlamenti választások jelentik. Az Orbán Viktor által követett (migráns)politikát egyébként igazolták a V4-ek, Románia, Finnország, illetve mostanra Ausztria is, és egyre inkább az látható, hogy Németországban is teret nyer ez a megközelítés. A legutolsó uniós felmérés szerint nincs olyan ország az EU-ban, ahol a lakosság többsége ne lenne a migránsok befogadása ellen. A kérdés most az, hogy Európa a következő hónapokban miként reagál, képes lesz-e a külső schengeni határok védelmét biztosítani – főleg a Balkánon és a Földközi-tengeren.

– Várható-e ön szerint, hogy felerősödik a visegrádi országok szava és szerepe Európán belül?
– A V4-országok esetében látni kell, hogy az első téma, amiben a négy állam vezetése egyetért, az a migránskérdés. Minden más tekintetben különbözik a visegrádi országok hozzáállása. Oroszországgal kapcsolatban például a lengyelek elzárkóznak, Csehország, Szlovákia, Magyarország viszont szeretne kiegyezni Moszkvával. Németországgal kapcsolatban hasonló a hozzáállás: míg a csehek, szlovákok, magyarok jó kapcsolatokra törekszenek, addig a lengyelek soha nem felejtik el az ország felosztását és a második világháborút. A V4-ekben ugyanakkor látok jövőt: jelenleg Európában minden kelet–nyugati irányba megy, a visegrádi országokkal viszont elkezdődhet egy észak–déli tengely kialakulása, amelybe később be lehet vonni Ausztriát vagy akár a skandináv és a balkáni országokat is. Azonban a V4-ek fő problémája a tőkehiány, vagyis ezeknek az országoknak politikailag, morálisan lehet nagyobb szerepük, de gazdaságilag rá leszünk utalva a tőkére.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

Az EB közleménye szerint a megerősített SIS keretében a tagállamok kötelesek lesznek figyelmeztető rendszert bevezetni annak érdekében, hogy a tagországi hatóságok eredményesebben szűrhessék ki a súlyos bűncselekmény vagy terrorizmus miatt körözés alatt álló személyeket.

Hatályba lépett emellett az úgynevezett kiutasítási határozat is, amelynek célja, hogy javítson a kiutasítási határozatok végrehajtásán azoknak az unión kívüli országokból érkezett embereknek az esetében, akik az unió területén jogtalanul tartózkodnak.

A tagállamok hatóságainak kötelező lesz megosztaniuk a tudomásukra jutó tervezett terrorista akciók részleteit a többi tagállammal. Megelőző célú intézkedést kell hozniuk továbbá az olyan gyerekek estében, akiknél fennáll annak a kockázata, hogy elrabolják, vagy bántalmazzák őket, illetve a vészhelyzetben lévő, kiszolgáltatott emberek esetében is.

A SIS-hez jelenleg a határőrök, a rendőrség, a vámőrség, és az igazságszolgáltatási és bevándorlási hatóságok férhetnek hozzá. A reform keretében 2019 végére az Európai Unió rendőri együttműködést koordináló szervezete (Europol) is látni fogja a tagállamok figyelmeztetéseit. Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséget is ellátják a tevékenységét érintő információkkal.

Az életbe lépett változtatások megerősítik a személyes adatok védelmét is azáltal, hogy összhangba hozzák azt az új általános adatvédelmi rendelettel és a bűnüldözés területén alkalmazandó, az adatvédelemről szóló, úgynevezett rendőrségi irányelvvel – közölte az EB.

A napokban kiadott közös közleményükben aláhúzták: nagyon nyugtalanító az emberi jogok helyzete a nemzetközi jog megsértésével Oroszországhoz csatolt Krím félszigeten, és nagyon nyugtalanító az is, hogy Oroszország katonai erőt alkalmaz az Azovi-tenger bejáratát alkotó Kercsi-szorosnál, és ezzel a visszaéléssel az ellenőrzése alá vonja az Azovi-tengert.

Hangsúlyozták: Oroszországnak feltétel nélkül és azonnal szabadon kell bocsátania a Kercsi-szorosnál illegálisan elfogott ukrán tengerészeket és gondoskodnia kell a tengerszoros biztonságos, szabad és akadálytalan átjárhatóságáról.

A kelet-ukrajnai válságövezet helyzetével kapcsolatban hozzátették: a közelgő pravoszláv ünnepi időszak lehetőség arra, hogy a konfliktus valamennyi részese a “túl hosszú ideje szenvedő” polgári lakosság szükségleteire összpontosítson.

Ezért Németország és Franciaország üdvözli, hogy az Ukrajna, Oroszország és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselőiből álló úgynevezett összekötő csoport csütörtökön szilárd, tartós és átfogó fegyvernyugvásról állapodott meg.

Hozzátették, hogy Németország és Franciaország továbbra is kiáll a kelet-ukrajnai válság politikai rendezéséről szóló minszki megállapodás végrehajtása mellett, és felszólítja az érintett feleket, hogy a polgári lakosság érdekében is felelősségteljesen cselekedjen.

November 25-én a Fekete-tengeren, a Kercsi-szoros közelében, a Krím partjaitól 13-14 tengeri mérföldre az orosz parti őrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra, amelyeket elfoglalt, a 24 főnyi legénységük ellen pedig tiltott határátlépés címén eljárást indított.

Kijev szerint az ukrán hajók előre jelezték áthaladási szándékukat a Kercsi-szoroson, ezért az orosz fél indokolatlanul nyitott rájuk tüzet – ráadásul nemzetközi vizeken a már Odessza felé visszafordult hajóikra – megsértve ezzel az ENSZ tengerjogi egyezményét, valamint az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros közös használatáról szóló kétoldalú megállapodást is. Moszkva viszont azt állítja, hogy az ukrán járművek megsértették Oroszország területi vizeit, és a figyelmeztető lövéseket is semmibe véve a Kercsi-szoros felé haladtak, amelyen az áthajózást Moszkva engedélyhez köti.

Kelet-Ukrajnában 2014 áprilisa óta zajlanak harcok oroszbarát szakadárok és ukrán kormányerők között, a konfliktus több mint tízezer ember életét követelte. Az ukrán kormány és a Nyugat azzal vádolja Moszkvát, hogy támogatást nyújt a lázadóknak. Oroszország ezt tagadja. Az Európai Unió és az Egyesült Államok büntetőintézkedéseket vezetett be Oroszországgal szemben a kelet-ukrajnai válságban folytatott tevékenysége a Krím félsziget 2014-ben végrehajtott bekebelezése miatt.

Hans Christoph Atzpodien, a csaknem 150 ezer embert foglalkoztató és évente átlagosan nagyjából 12 milliárd euró (3900 milliárd forint) értéket előállító ágazat érdekképviseletének vezetője a Die Welt című lap hírportálján idézett nyilatkozatában kiemelte, hogy a szövetségi kormány politikája a haditechnikai export területén kiszámíthatatlan, és “meglepő fordulatai révén gyakran érthetetlen”.

Ez nemcsak a német cégeknek, hanem az európai partnereknek is súlyos nehézségeket okoz, európai szintű fejlesztési programokat is “túlbonyolít, sőt akár lehetetlenné tesz” – mondta a szakember.

Az ágazat leginkább a Szaúd-Arábiával tervezett üzletek leállítását kifogásolja. A BDSV vezetője szerint az eset azt mutatja, hogy a kormány az ágazat szereplőinek kárára tevékenykedik a biztonsági és védelmi ipartól távol álló, “tisztán politikai” ügyekben.

“Ezzel összefüggésben természetesen kártérítési követeléseket is meg lehet fontolni” – fogalmazott Atzpodien.

A kormánypártok – a Kereszténydemokrata Unió (CDU), a bajor Kertesztényszociális Unió (CSU) és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) – azért határozták el szaúd-arábiai haditechnikai export leállítását, mert a közel-keleti arab állam kezdettől fogva beavatkozott a szomszédos Jemenben 2014 óta dúló polgárháborúba. Az év elején kidolgozott koalíciós szerződésben rögzítették, hogy Németország nem szállíthat hadiipari termékeket a jemeni konfliktusban közvetlenül érintett országoknak.

A tavasszal felállt kormány a már folyamatban lévő üzleteket nem állította le, de novemberben Dzsamál Hasogdzsi ellenzéki újságíró meggyilkolása miatt tovább szigorította a szabályt, teljes körű, vagyis a már kiadott exportengedélyekre is vonatkozó kiviteli tilalmat rendelt el.

Szaúd-Arábia eddig a német hadiipari termékek legnagyobb vásárlói közé tartozott. A szövetségi kormány tavaly 254 millió euró értékű exporthoz járult hozzá, amivel Szaúd-Arábia a hatodik helyen áll az ágazat felvevőpiacainak nagyság szerinti sorában Algéria, Egyiptom, Litvánia, az Egyesült Államok és Ausztrália után.

Németország a legnagyobb fegyverexportőrök között van, rendszerint a harmadik helyen áll az Egyesült Államok és Oroszország után. Az exportügyletekhez be kell szerezni a kancellárból és a kormány nyolc miniszteréből álló szövetségi biztonsági tanács hozzájárulását. A testület zárt üléseken tárgyalja az ügyeket, még az ülések napirendje is szigorúan titkos, és sem a parlamentnek, sem a nyilvánosságnak nem tartozik elszámolással. Tevékenységéről csak összefoglaló adatokat közöl a hadiipari ágazat kivitelének alakulásáról szóló kormányzati jelentésekben. A legutóbbi adatok szerint az idén december közepéig 4,62 milliárd euró értékű kivitelre adtak engedélyt, ami jelentős csökkenés tavalyhoz képest, amikor egész évben 6,24 milliárd euró értékben exportálhattak a német hadiipari cégek.

A még formálódó tervek szerint csak európai uniós állampolgárok alkalmazásáról lehet szó.

Az ügy már 2010 óta napirenden van, és a Bundeswehr fejlesztéséről szóló 2017-es koncepcióban, az úgynevezett fehér könyvben is szerepel, hogy külföldiek is szolgálhatnának a német hadseregen. Azonban az újítás előkészítése jóval előrébb tart, mint ahogy eddig tudni lehetett – írta a Berliner Morgenpost.

Értesülése szerint a védelmi minisztérium mind a 26 országgal konzultált már, amely a brit uniós tagság (Brexit) megszüntetése után Németország partnere marad az EU-ban.

A legtöbben elvetették az elképzelést, a finnek például a sorkötelezettségre hivatkoztak, a horvátok alkotmányjogi fenntartásokat hangoztattak, Bulgária, Románia, Szlovénia és Görögország részéről pedig azt hangsúlyozták, hogy a magasabb németországi zsold – katonai fizetés – elszívhatja a munkaerőt a nemzeti haderőtől. Nyitottan csak Csehország, Dánia, Svédország és Belgium fogadta az ötletet, Franciaország pedig további egyeztetéseket javasol.

A Bundeswehrnél és a védelmi minisztériumban három lehetséges modellt mérlegelnek. Az egyik a teljes körű nyitás, vagyis az, hogy a Bundeswehr bármelyik EU-s tagállamból felvehet katonákat vagy polgári alkalmazottakat. A második modell szerint csak azokból a társállamokból, amelyekkel a kormány kétoldalú megállapodással szabályozza az ügyet. A harmadik modell szerint pedig csak azokból a társállamokból, amelyek ugyancsak megnyitják haderejüket a külföldiek előtt.

Eberhard Zorn tábornok, a Bundeswehr főfelügyelője a Berliner Morgenpostnak elmondta, hogy hiányszakmák művelőit, például orvosokat és informatikai szakembereket vennének fel. Rámutatott, hogy a polgári alkalmazottakkal együtt több mint 250 ezer főt foglalkoztató Bundeswehr Németország egyik legnagyobb munkaadója.

Mint mondta, a munkaerőhiány a Bundeswehrt is sújtja, a gondot pedig külföldiek alkalmazása is enyhítheti. Azonban a nyitást körültekintően kell végrehajtani, így ügyelni kell például arra, hogy a Bundeswehr ne a helyi nemzeti hadsereg versenytársaként jelenjen meg a külföldi munkaerőpiacokon.

A Bundeswehr tagja a főszabály alapján csak olyan személy lehet, aki az alaptörvény szerint németnek számít, de kivételek most is vannak, köztisztviselőként húsz nem német EU-s állampolgár dolgozik a szervezetnél, a polgári alkalmazottak között pedig 944 nem német EU-s állampolgár van – írta a Berliner Morgenpost.

Németországban 2011-ben felfüggesztették a sorkötelezettséget, a Bundeswehr azóta hivatásos katonákból álló haderő.

– Mi jelenti ma a legfőbb kihívást a magánbiztonsági és önkormányzati rendészeti képzésben?
– A kérdés megválaszolását egy rövid történeti áttekintéssel kell kezdenünk. A rendészettudomány elfogadottságán nagyot lendített az MTA 2008-as befogadása. Akkor a rendészettudomány a IX. Jogtudományi Osztályhoz került. Ez a tudományterület azóta jelentős fejlődést ért el Magyarországon. Két terület ugyanakkor szinte máig „mostohagyereknek” számít: az önkormányzati rendészet, valamint a magánbiztonság. A Rendőrtiszti Főiskolán – érzékelve mindkét terület jelentőségét és az állami felelősségvállalás szükségességét – tíz évvel ezelőtt létrehozták a biztonsági szakirányt, majd a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Rendészettudományi Karán 2013-ban megalakult a Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszék. Ezért köszönet illeti az egyetem, a kar és a fenntartói testület tagjait.
Komoly hiba lenne, ha az állam nem vállalna felelősséget e két terület iránt, hiszen azzal együtt, hogy a magánbiztonság szigorúan piaci alapokon működik, a vezetőképzés itt van a legjobb „kezekben”. Éppen ezért a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy megfeleljünk a piac diktálta elvárásoknak. Egy magánbiztonsági cég mindent a profitban mér, minden ráfordításuknak indokoltnak kell lenni, miközben az állami rend védelme elsődlegesen a közérdek szolgálatát jelenti. Noha ezek látszólagos ellentmondásban vannak, meg lehet találni azokat a pontokat amelyekben a két terület erősítheti egymást. Egy jól működő magánbiztonsági rendszer a biztonság megteremtésében rengeteg terhet levehet az állam válláról, de egyszerre kell megfelelni az állam által támasztott követelményeknek, illetve a piaci elvárásoknak. Mindez persze főként a magánbiztonságra igaz, az önkormányzati rendészet egyfajta átmenetet jelent az állam és a magánbiztonság között.

– Mindezek alapján hol tart ma a magánbiztonság és az önkormányzati rendészet tudományos, illetve tudományszervezési szempontból?
– Az önálló egyetemi tanszék életre hívása óriási lökést adott ennek a területnek. A tanszék minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy az elméleti és tudományos megalapozásban élen járjon, a „megörökölt” tudományos hiátust betöltse. Az elmúlt négy évben többtucatnyi publikáció született e témákban, megszületett hét egyetemi tankönyv, és az egyetem történetében először elindult az önkormányzati rendészeti specializáció. Az önkormányzati rendészetet immár önkormányzati vezetőknek is oktatjuk, több olyan PhD-hallgató van, aki önkormányzati rendészetből, illetve magánbiztonságból írja a doktori dolgozatát. Ez hatalmas előrelépést jelent. Kézzelfoghatók az eredményeink: nemzetközi konferenciákon veszünk részt, egyre több energiát fordítunk tehetséggondozásra, a Tanszéki Tudományos Diákkör fejlesztésére. Mára elkezdett kialakulni az az oktatói-kutatói bázis, amelyre a jövőt lehet építeni, illetve reményeink szerint 2019 őszén elindíthatjuk a magánbiztonsági és az önkormányzati rendészeti mesterképzést is. Ezt a célt, valamint az elméleti, tudományos alapozó munkát szolgálja egy 2017 őszén létrehozott tudományos kutatócsoport is. A Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Kutatócsoport úgynevezett alapkutatásának célja egy átfogó helyzetértékelés, problématérkép megrajzolása, valamint nemzetközi kitekintés elvégzése. Érdemes megfontolni, hogy a hazai anomáliák kezelése, illetve a rendszer továbbfejlesztése érdekében milyen nemzetközi jó gyakorlatok implementálhatók. Alaptételként kell elfogadni, hogy a közrend erősítésének kulcsa a rendészetben érintett szervezetek hatékony együttműködése. Ennek négy pillére van: az állami rendvédelem (elsősorban a rendőrség és a rendvédelmi szervek), az önkormányzati rendészet, a magánbiztonság és a civil bűnmegelőzés, amelynek fő megtestesítője az Országos Polgárőr Szövetség. Különösen fontosnak tartom hangsúlyozni a komplementer rendészeti megközelítést, amely egymás tevékenységének kölcsönös kiegészítését takarja.

– Milyen nemzetközi tapasztalatot sikerült összegyűjteni az elmúlt években?
– A tanszék képviselői az elmúlt években jártak többek között Katalóniában, Marseille-ben, Szlovákiában, Szlovéniában, Ausztriában, Angliában, ahol a magánbiztonság és az önkormányzati rendészet működését vizsgálták. Tavaly ősszel egy hónapra vendégünk volt Andrej Sotlar, a Maribori Egyetem Igazságügyi és Biztonsági Karának dékánja, továbbá számos nemzetközi konferencián vettünk részt. Rengeteget lehet tanulni a nemzetközi példákból, különösen a hasonló történelmi hagyományokkal rendelkező közép-kelet-európai országok (visegrádi országok, Szlovénia) példáiból vagy a fejlett nyugati országok rendészeti gyakorlatából.

– Az elmúlt öt esztendő alapján hogyan foglalhatók össze azok az újdonságok, amelyek a tanszéknek köszönhetően megjelentek a szakirányú felsőoktatásban?
– Míg 2013-ban csupán háromfős oktatói állománnyal indultunk, ma a külsős oktatóinkkal együtt tízen dolgoznak a tanszéken. A képzésünk messziről indult, de nagyon jó úton járunk. A kezdetekhez képest valamennyi tantárgyat újragondoltuk a szakmai igények és az aktuális kihívások alapján. Az egyetemen kidolgoztuk és elindítottuk a magánnyomozó és elektronikus információbiztonsági, illetve az önkormányzati rendészeti specializációkat. A 2014-ben még a Farkasvölgyi úton kialakított magánbiztonsági szaktanterem, jelentősen kibővítve, a Ludovika Campus új oktatási épületének egy negyvenfős tantermébe települt. Az impozáns szaktanteremben a legfejlettebb biztonságtechnikai eszközök, berendezések állnak rendelkezésre szakmai partnereink felajánlásainak köszönhetően. Tavaly ősszel adtuk át az új, rendkívül jó minőségű technikai ruházatot a nappali tagozatos hallgatóinknak, emellett rendszeresen szervezünk szakmai napokat és konferenciákat.
Az érdeklődés folyamatosan nő a biztonsági szakirány iránt, ennek köszönhetően egyre több hallgató egyre magasabb pontszámokkal kerül be erre a képzésre. Mostanra a tanszék is rengeteg meghívást kap különböző konferenciákra, szakmai rendezvényekre, az elismertségünk jól érzékelhetően és folyamatosan nő, de a fejlődésnek talán a legfontosabb mércéje, hogy a végzett hallgatóink kiváló állásajánlatokat kapnak a munkaerőpiacról.

Több mint húsz céggel, önkormányzati rendészeti és szakmai szervezettel áll szoros együttműködésben a tanszék. Hallgatóinkat mindenütt szívesen fogadják nyári gyakorlatra, diplomaszerzésük után pedig szívesen foglalkoztatják tovább őket főállásban is.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

Keresik azon hazai termékek, technológiák, szolgáltatások tulajdonosait, legyenek azok vállalkozások vagy magánszemélyek, akik úgy gondolják, hogy a témához kapcsolódó, rendezett jogviszonyú termékekkel, szolgáltatásokkal, vagy know-how-al rendelkeznek.

A jelentkezések kiértékelését követően a kiválasztott termékekkel rendelkező cégeket vagy magánszemélyeket meghívják egy munkabeszélgetésre, ahol lehetőségük lesz a konkrét projekt részletesebb
megismerésére és az általuk javasolt kapcsolódó termékek bemutatására.

A „Digitális Katona” workshopra, itt lehet jelentkezni.

A CNN hírtelevízió szokásos vasárnap délelőtti politikai vitaműsorának nyilatkozva a dél-karolinai politikus leszögezte: a teljes csapatkivonás ártani fog az amerikai nemzetbiztonságnak, mert szerinte lehetőséget teremt az Iszlám Állam nevű terrorszervezetnek, hogy újraépítse önmagát.

A szenátor úgy vélte, hogy az amerikai csapatkivonás teret ad Iránnak is befolyása erősítésére. Egyúttal aggodalmát fejezte ki, hogy az eddig az Egyesült Államok szövetségesének számító szíriai kurdok a kivonulást a cserbenhagyásként értékelik majd.

Graham úgy nyilatkozott: arra kéri majd Trumpot, hogy “üljön le a tábornokaival és gondolja át ezt újra”. Szerinte a csapatok kivonásának lassítására volna szükség, és nem kellene valamennyi katonát hazahívni. “Győződjünk meg arról, hogy az Iszlám Állam soha ne térhessen vissza, és ne adjuk át Szíriát Iránnak” – fogalmazott.

A dél-karolinai szenátor dicsérte Trumpot azért, mert a napokban ellátogatott Irakba az amerikai katonákhoz és közölte, hogy Irakban maradnak az amerikai katonák. Hozzátette: míg az Iszlám Állam Irakban csupán nyomokban maradt jelen, Szíriában változatlanul komoly fenyegetést jelent.

Trump december 20-án jelentette be, hogy az Egyesült Államok kivonja a Szíriában állomásozó mintegy kétezer katonát. Ezt a döntését a december 26-i iraki látogatásán megerősítette és egyúttal védelmébe is vette. A csapatkivonás előtt az amerikai elnök “lassú és magas fokon összehangolt” csapatkivonásról egyeztetett Recep Tayyip Erdogan török államfővel.

A tiltakozást Davor Dragicevic kezdeményezte, akinek a fia márciusban eddig tisztázatlan körülmények között halt meg.

A 21 éves, Banja Luka-i David Dragicevic márciusban tűnt el, testét hat nap után találták meg a város melletti folyóban. A nyomozás során előbb kizárták az idegenkezűséget és azt állították, hogy a fiú öngyilkos lett, később azonban felmerült a gyanú, hogy gyilkosság áldozata lett. David Dragicevic szülei szerint fiukat meggyilkolták, és a rendőrség védi a gyilkosokat, ezért több tüntetést is szerveztek.

Az Igazságot Davidnak elnevezésű mozgalomhoz az utóbbi hónapokban több ezren csatlakoztak, és a tüntetéseket már nemcsak a fiú halálával összefüggésben, hanem a korrupció felszámolása és a rossz gazdasági helyzet miatt szervezték meg.

A több ezres tömeg vasárnap este már Dragan Lukac boszniai szerb belügyminiszter lemondását is követelte, és azzal vádolja a tárcavezetőt és a rendőrséget, hogy falaz a gyilkosoknak.

A vasárnapi tüntetés miatt elmaradt az egyik boszniai énekes koncertje is, és ezzel a helyi politikusok szerint a tiltakozók meggátolták a szórakozni vágyó lakosságot abban, hogy meghallgassa az énekest. A tiltakozók bejelentették, hogy a szilveszter estére szervezett koncertek megtartását is meg fogják akadályozni.

Milorad Dodik, a háromtagú boszniai államelnökség szerb tagja sajtótájékoztató keretében reagált az eseményekre. Mint mondta: nem teljesíthetik a tiltakozók kéréseit, mert semmi sem bizonyítja, hogy a rendőrségnek köze lett volna David Dragicevic meggyilkolásához. Hozzátette: a tiltakozókat az ellenzék megvezette és eszközként használja.

A vasárnapi demonstrációt követően több tiltakozót is elfogott a rendőrség, Davor Dragicevic azonban a helyi sajtó jelentései szerint megszökött a hatóságok elől.

Mukics Dániel tájékoztatása szerint az év utolsó napján 53 tűzesethez és 62 műszaki mentést igénylő balesethez riasztották a tűzoltókat.

Közölte, országszerte több helyen is tuják, tujasorok gyulladtak ki a tűzijátékok miatt. Volt ahol bokrok, avar vagy nádas égett a felelőtlenül használt pirotechnikai termékek miatt. Egerben egy ház bejárati ajtaja előtti lábtörlő égett, Érden pedig egy családi ház tetőszerkezete izzott egy oda eső tűzijáték miatt. Rinyaszentkirályon egy petárda egy családi ház ablakában landolt és gyújtotta meg a függönyt. Budapest VI. kerületében erkélyre esett egy tűzijáték és meggyújtotta az ott tárolt tárgyakat.

Tájékoztatása szerint több nagyobb tűzeset is volt, amelyek nincsenek összefüggésben a tűzijátékokkal. Kigyulladt és teljes terjedelmében égett egy körülbelül harminc négyzetméter alapterületű melléképület Lajoskomáromban. A tűz átterjedt a mellette lévő családi ház tetőszerkezetére is. A sárbogárdi hivatásos és a lajoskomáromi önkéntes tűzoltók eloltották a lángokat. Senki nem sérült meg.

Elmondta, lángra kapott egy körülbelül ezerkétszáz négyzetméter alapterületű, csirketartásra használt épület hétfő éjjel Vasszécsenyben, a Dózsa György utcában. A helyszínre a szombathelyi, a sárvári és a körmendi tűzoltókat riasztották, akik eloltották a lángokat. A tűzben az épület megsemmisült, a benne lévő húszezer naposcsibe elpusztult.

Kedd reggel Budapest XVIII. kerületében a Brigád utcában egy családi ház több szobája is teljes terjedelmében égett. A budapesti tűzoltók a ház oltása közben egy elhunyt embert találtak. A tűz keletkezési okát vizsgálja a katasztrófavédelem – fejtette ki Mukics.

Győrfi Pál tájékoztatása szerint Budapesten és az ország nagyvárosaiban most is az éjfél és a hajnali négy óra közötti időszak volt különösen nehéz, a mentőegységek folyamatosan dolgoztak.

A mentőket országszerte kilenc pirotechnikai eszközzel kapcsolatos balesethez riasztották, előfordult, hogy valakinek a kezében robbant fel a petárda, máshol a pirotechnikai eszköz arc, illetve szemsérülést okozott.

A közlekedési balesetek, verekedések, tűzesetek, szén-monoxid-mérgezések, és belgyógyászati rosszullétek mellett idén 139 részeg, vagy esetleg valamilyen drog hatása alatt álló embert kellett kórházba vinni, közülük 37-en kiskorúak voltak – közölte Győrfi.

Terdik Tamás budapesti rendőrfőkapitány (b2) szolgálatban lévő rendőröknek ad át ajándékcsomagot a Lehel térnél 2018. december 31-én. A rendőrség Budapest hét pontján köszöntötte szolgálatban lévő munkatársait szilveszter alkalmából a Magyar Autóklubbal közösen. (MTI/Mohai Balázs)

A törvényt december 6-án fogadta el az ukrán parlament. Az elnöki hivatal közleménye szerint a törvénnyel Ukrajna összhangba hozza a tengerre vonatkozó jogrendjét a többi fekete-tengeri országéval, illetve az 1982-es tengeri jogi ENSZ-egyezményt aláíró országokéval. A törvény a csempészet megakadályozását szolgálja, illetve azt, hogy hajók jogot nem sértve hajózhassanak be az Oroszország által ideiglenesen megszállt kikötőkbe – áll a közleményében.

A jogszabály az eddigi 12-ről 24 tengeri mérföldre növeli a tengerjogban “csatlakozó övezetnek” nevezett vizeket, amelyek a 12 mérföld széles “parti tengerhez” csatlakoznak a nyílt tengeren. Ukrajna ellenőrzést folytathat ott a csempészet, a migráció és egyéb jogsértések megakadályozása végett, a parti őrség hajói feltartóztathatják, átkutathatják, lefoglalhatják és üldözőbe is vehetik azokat a kereskedelmi hajókat, amelyekkel szemben felmerül a törvénysértés gyanúja. A legénységüket őrizetbe vehetik. Az UNIAN hírügynökség ismertetése szerint ezt hadi- vagy állami hajókkal nem tehetik meg.

A dokumentum szerint a nemzetközi jog lehetőséget ad a csatlakozó övezet kiterjesztésére.

Kijev szerint amióta Oroszország önkényesen elcsatolta Ukrajnától a Krím félszigetet, törvénytelen gazdasági tevékenységet folytat ott, megnövekedett a csempészet mértéke, Ukrajna pedig nem tudja hatékonyan ellenőrizni a hajózást.

November 25-én a Fekete-tengeren, a Kercsi-szoros közelében, a Krím partjaitól 13-14 tengeri mérföldre az orosz parti őrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra, amelyeket elfoglalt, a 24 főnyi legénységük ellen pedig tiltott határátlépés címén eljárást indított.

Kijev szerint az ukrán hajók előre jelezték áthaladási szándékukat a Kercsi-szoroson, ezért az orosz fél indokolatlanul nyitott rájuk tüzet – ráadásul nemzetközi vizeken a már Odessza felé visszafordult hajóikra – megsértve az ENSZ tengerjogi egyezményét, valamint az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros használatáról szóló kétoldalú megállapodást is. Moszkva ezzel szemben azt állítja, hogy az ukrán járművek megsértették Oroszország területi vizeit, és a figyelmeztető lövéseket is semmibe véve a Kercsi-szoros felé haladtak, amelyen az áthajózást Moszkva engedélyhez köti.

Heiko Maas a Süddeutsche Zeitung című lapban ismertetett interjúban kiemelte, hogy Európa nem lehet új fegyverkezési verseny színtere. Hozzátette, hogy Németországban “széleskörű ellenállás” lenne a válasz minden törekvésre, amelynek célja újabb közepes hatótávolságú nukleáris rakéták európai telepítése lenne.

Hangsúlyozta, hogy a szárazföldi telepítésű, közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök megsemmisítéséről szóló INF-szerződés Washington által kilátásba helyezett felmondásának ügyében “a nukleáris fegyverkezés egész biztosan rossz válasz”.

Inkább a fegyverzetkorlátozás új rendszerének kialakítására kellene törekedni – mondta a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) politikusa, kiemelve, hogy a legújabb harci eszközök, köztük az emberélet kioltására kifejlesztett robotok használatának korlátozására is kiterjedő rendszert kellene kidolgozni.

A Süddeutsche Zeitung beszámolója szerint a koalíciós társ Kereszténydemokrata Unió (CDU) részéről bírálták a minisztert, szerintük elhamarkodottan utasította el újabb rakétarendszerek európai telepítését. Heiko Maas szükségtelenül korlátozza a német diplomácia mozgásterét, és nem veszi figyelembe a kelet-európai országok igényét a biztonságuk megerősítésére – mondta a lapnak Roderich Kiesewetter, a CDU egyik vezető külpolitikai szakpolitikusa.

A vita közvetlen előzménye, hogy Washington szerint Moszkva nem tartja be az INF-szerződést, ezért Mike Pompeo amerikai külügyminiszter december 4-én bejelentette, 60 napos határidőt adnak Oroszországnak arra, hogy ismét megfeleljen a megállapodás előírásainak. Ellenkező esetben Washington felmondja az 1987-es egyezményt. A moszkvai vezetés szerint Oroszország nem sértette meg a szerződést, és nem hagyja válasz nélkül, ha az Egyesült Államok kilép abból.

A pezsgők 7 és 12 százalék közötti tényleges alkoholtartalommal, valamint a “doux”, azaz édes kategóriának megfelelően, minimum 50g/l cukortartalommal rendelkeztek – állapította meg a Nébih. A szakemberek a laboratóriumban többek között a pezsgők alkohol-, cukor- és savtartalmát, széndioxid-tartalmát, valamint azok jelölését vizsgálták.

A Nébih szakemberei egy esetben találtak jelölési hibát: a címkén megjelölt édességi kategória nem egyezett a termék tényleges cukortartalmának megfelelő édességi kategóriával. Emiatt a hivatal az érintett vállalkozót figyelmeztetésben részesítette, és kötelezte a hiba javítására.

A közleményben arra is kitértek, hogy a borászati szakemberek és laikusok alkotta kóstolócsapat tagjai szín, tisztaság, gyöngyözés, illat, valamint íz, zamat és összbenyomás alapján is értékelték a termékeket. Az összesített eredmények alapján a Törley Fortuna édes illatos minőségi pezsgő nyerte el leginkább a kóstolók tetszését. Második lett a Hungaria Sweet Style édes fehér illatos minőségi pezsgő, míg harmadikként a Törley Excellence sárga muskotály édes fehér pezsgő végzett.

Némedi-Varga Éva közölte: a NAV munkatársai próbavásárlást tartottak egy teherautóból almát, fejes káposztát, karfiolt, sárgarépát, petrezselymet és körtét árusító férfinél egy Csongrád megyei piacon. A próbavásárláson az ellenőrök sem számlát, sem nyugtát nem kaptak. Kiderült az is, hogy az értékesítést végző férfinél pénztárgép és számla-, illetve nyugtatömb sem volt.

A kormányhivatal szakemberei megállapították, hogy a 44 rekesz, összesen 810 kilogramm zöldség és gyümölcs jelöletlen, így kockázatosnak minősítették a szállítmányt, zár alá vették, és elrendelték az áru megsemmisítését.

Az emberi fogyasztásra alkalmatlan zöldséget és gyümölcsöt a pénzügyőrök átadták a Szegedi Vadasparknak.

Győrfi Pál közölte: az ünnep napjain a leggyakrabban rosszullétek miatt kellett segítséget nyújtaniuk. A közlekedési és a háztartási balesetek mellett tűzesetek, szén-monoxid-mérgezések is előfordultak, de történt sikeres újraélesztés és helyszíni szüléslevezetés is – írta.