Biztonságpiac

A texasi város rendőrsége Twitteren közölte a két halálhírt hétfőn délelőtt. Közben a városban továbbra is nyitva tartanak azok a véradó állomások, ahol az önkénteseket szombat óta várják segítségnyújtásra.

A CNN hírtelevízió értesülései szerint a tömegmészárlást elkövető Crusius hétfőn megjelent a bíróság előtt, és megtörtént a vádemelés is. A bírósági dokumentumokra hivatkozó televízió szerint az ügyész halálbüntetést kért a 21 éves Crusiusra. Ezt egyébként John Bash szövetségi ügyész már vasárnap bejelentette El Pasóban tartott sajtókonferenciáján. Az ügyész akkor elmondta: az igazságügyi minisztérium belföldi terrorizmusként kezeli az ügyet, és “komolyan fontolóra vette” a gyűlölet-bűncselekmény és tűzfegyverviselés miatti vádemelést, amely már önmagában is halálbüntetést hozhat.

A rendőrség hétfőn ismételten arról számolt be: Crusiusnál rasszista, migránsellenes dokumentumokat találtak, amelyek minden valószínűséggel Crusiustól származnak. Az interneten közzétett dokumentumokban a fiatal férfi a spanyolajkú azzal vádolja, hogy elveszik az amerikaiaktól a munkát és megváltoztatják az amerikai kultúrát is.

Az ohiói Daytoonban elkövetett tömegmészárlás végrehatójának nem voltak rasszista indítékai – ez a daytoni rendőrfőnök, Richard Biehl és a város polgármestere, Nan Whaley közös sajtókonferenciáján hangzott el hétfőn, helyi idő szerint kora délután. Biehl elmondta: rengeteg adatot és bizonyítékot gyűjtöttek össze, de még távol vannak a nyomozás végétől, s eddig nincs bizonyíték arra, hogy a lövöldözőnek rasszista indítékai lettek volna. A rendőrfőnök elmondta továbbá: a 24 éves Connor Betts legalább 41 lövést adott le.

Hétfőn még hat sebesült áldozatot ápoltak daytoni kórházakban.

Közben Chuck Schumer, a demokrata párti szenátorok frakcióvezetője reagált Donald Trump beszédére. Schumer leszögezte: ha az elnök komolyan gondolná a fellépést az ilyen bűncselekmények ellen, akkor felkérné Mitch McConnellt, a republikánusok szenátusi frakcióvezetőjét, hogy terjesszen elő javaslatot a fegyvervásárlás és fegyvertartás szigorításáról.

António Guterres ENSZ-főtitkár a szóvivője révén ítélte el az El Pasóban történteket. Közleményében a szóvivő “terrorista támadásnak” minősítve a tömegmészárlást, leszögezte: az embereknek “össze kell fogniuk, hogy együttesen szálljanak szembe a gyűlöletből, rasszizmusból, idegengyűlöletből és a diszkriminációból eredő erőszakkal”.

Mint kifejtette: olyan hatások érik az embereket, amelynek következtében sokan a saját kezükbe akarják venni biztonságukat. A szakértőt egyebek között arról kérdezték, hogy egy felmérés szerint a németek csaknem fele nem érzi magát biztonságban.

Erről azt mondta: ez nem meglepő olyankor, amikor egy országba nagy mértékű lakosságbeáramlás történik, ráadásul egy más kultúrából. A muzulmán kultúrából érkezők számára nem minden bűncselekmény, ami Németországban annak számít – jegyezte meg.

A szakértőt kérdezték arról is, hogy harmincnégy ember halt meg az Egyesült Államokban tömegmészárlásokban és lövöldözésekben.

Elmondta: a speciális helyzetű Egyesült Államokban mindig is voltak “szörnyű gyilkosságok”. Ezt több tényező is befolyásolja, mint például a fegyverlobbi. Megjegyezte: az Egyesült Államokban az alkotmányban is benne van a fegyverviselés. Akár sorozatlövő fegyverük is lehet az embereknek – mondta Gyarmati István, aki szerint ezt időszerű lenne betiltani.

Zuschlag János és egy másik férfi letartóztatását tavaly februárban rendelte el a Kecskeméti Járásbíróság – közölte akkor a Kecskeméti Törvényszék. A volt börtönviselt “politikust” nem egészen négy hónap múlva engedték szabadon.

A megyei főügyészség hétfői közleményében nem közölte a vádlott nevét. Úgy fogalmazott: “a politikai életben jártas” 42 éves vádlott megállapodott egy 25 éves kiskunhalasi férfival abban, hogy valós tevékenységet nem végző “kamupártok” nevében képviselőjelölteket indítanak a 2018-as országgyűlési választásokon. A vádlottak pártonként 27 egyéni választókerületi jelölt állításával legalább 176 millió forint költségvetési támogatást akartak jogellenesen megszerezni.

A jelöltek indításához szükséges ötszáz érvényes ajánlást jogellenes módon, különféle adatbázisokban szereplő emberek adatainak felhasználásával akarták megszerezni. Elhatározták azt is, hogy az ajánlóíveken meghamisítják az aláírásokat. Ehhez 2017 szeptemberében felvették a kapcsolatot egy harmincéves kiskunhalasi és egy négy évvel idősebb kelebiai férfivel, egy pénzügyi tanácsadó cég munkatársaival. Arra kérték őket, hogy ügyfélkörük személyes adatait fizetség ellenében adják át. A két férfi a cég szegedi irodájában lévő számítógépekről csaknem tízezer ügyfél személyes adatait szerezte meg és adta át.

Mivel az adatbázis nem tartalmazta a választási jelöléshez szükséges összes személyes adatot, a vádlottak úgy döntöttek, hogy a hiányzókat telefonon, “call centeresek” alkalmazásával szerzik meg. A szervezők mobiltelefonokat adtak és pénzt ígértek négy nőnek, hogy álnéven, a pénzmosási törvényre hivatkozva hívják fel az ügyfeleket. Ilyen módon legalább 377 ügyféltől szerezték meg a személyi azonosítójukat és anyjuk leánykori nevét.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozói 2018. január végén még azelőtt lecsaptak a bűnszövetség tagjaira, hogy a személyes adatokat a választási kampányban fel tudták volna használni, így a költségvetésnek nem tudtak kárt okozni. A nyolc vádlott az adatlopással és a további adatok megszerzésével az érintett pénzügyi tanácsadó cégnek jelentős érdeksérelmet okozott, mivel az a hamis látszat alakult ki, hogy a cég jogszerűtlenül és hanyag módon kezeli ügyfelei adatait.

A szabadlábon védekező vádlottakat az ügyészség bűnszövetségben, jelentős érdeksérelmet okozva elkövetett tiltott adatszerzés bűntettével vádolja – áll a közleményben.

A moszkvai tájékoztatás szerint a légierő Il-76-os repülőit 94, Mi-8-as helikoptereit pedig 153 alkalommal vetették be. Az oltás a legnagyobb intenzitással vasárnap folyt, amikor a Krasznojarszki területen és Irkutszk megyében 303 ezer hektáron sikerült elfojtani a lángokat és 56 tűzfészket oltottak el.

Vlagyimir Putyin szerdán rendelte el, hogy a fegyveres erők is vegyenek részt a mintegy hárommillió hektáron pusztító erdőtüzek oltásában, amelyek miatt négy régióban – Burjátföldön, Jakutföldön, a Krasznojarszki területen és Irkutszk megyében – hirdettek ki rendkívüli állapotot.

Az orosz hidrometeorológiai szolgálat előrejelzése szerint a tűzvész sújtotta területen az elkövetkező napokban is a helyi normánál melegebb, tűzveszélyes marad az időjárás.

Erdogan felszólalásában jelezte, hogy erről Ankara már tájékoztatta Washingtont és Moszkvát is. Hozzátette: Törökország nem maradhat csendben, miközben az YPG belövéseivel megsérti a török-szíriai határt. “Egy pontig türelmesek vagyunk, ám az is véges” – fogalmazott. A török államfő mindazonáltal nem közölt részleteket a tervezett hadműveletről.

Ankara korábban többször kilátásba helyezte egy újabb szíriai katonai beavatkozás lehetőségét az Eufrátesztől keletre, amennyiben nem tud megállapodni az Egyesült Államokkal a török-szíriai határa mentén kialakítandó biztonsági övezet létrehozásáról.

A török vezetés szerint az YPG nemzetbiztonsági fenyegetést jelent, miután a Délkelet-Törökországban évtizedek óta fegyveres felkelést folytató, nemzetközileg is terrorszervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szövetségese. Az YPG ugyanakkor az Egyesült Államok támogatását élvezi, Washington az utóbbi években fegyverekkel látta el a milíciát, mert úgy vélte, hogy az YPG a leghatékonyabb partnere az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezet dzsihadistái elleni harcban.

Az északkelet-szíriai biztonsági övezet létrehozásának ötletét január közepén Donald Trump tűzte újból napirendre.

James Jeffrey, az amerikai kormány Szíriáért felelős megbízottja legutóbb a múlt hét elején látogatott Ankarába az ügyben. Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter a tárgyalásokat követően úgy nyilatkozott, hogy az amerikai küldöttség új javaslatai nem kielégítőek. Rámutatott: a török és az amerikai fél még mindig nem jutott dűlőre abban, hogy a biztonsági övezet milyen széles legyen és kik ellenőrizzék.

Ankarának három fő feltétele van: az övezetnek 32 kilométer szélesnek kell lennie, a térség felügyeletét Törökországnak kell végeznie, az YPG-nek pedig maradéktalanul ki kell vonulnia a területről.

Hami Aksoy, a török külügyminisztérium szóvivője pénteki sajtótájékoztatóján jelezte, hogy a jövő héten amerikai katonai delegáció látogat Ankarába, hogy további megbeszéléseket folytasson a török illetékesekkel. Rámutott egyúttal, hogy amennyiben a felek nem tudnak “közös nevezőre jutni”, Törökország kénytelen lesz egymaga kialakítani a biztonsági övezetet.

Törökország korábban két hadművelet indított az YPG jelenlétének visszaszorítására Szíriában: Eufráteszi Pajzs fedőnéven először 2016 augusztusától megtisztította északon az Azáz, Dzserablúsz és el-Báb városok alkotta háromszöget az Iszlám Államtól, valamint az YPG-től, majd 2018. januártól az Olajág nevű műveletben irányítása alá vonta a korábban kurdok ellenőrizte északnyugati Afrín várost és környékét.

Mint írták, a Nagyatádi Rendőrkapitányság és a Terrorelhárítási Központ munkatársai egy gépkocsivezetőt és két utasát igazoltatták a Komárom-Esztergom megyei Héregen. A jármű átvizsgálásakor lőfegyvert és hangtompítót találtak, amelyek tartására az autóban utazó somogyiaknak, a 23 éves bolhási nőnek, a 26 éves nagykorpádi és a 32 éves mikei férfiaknak nem volt engedélyük, ezért őket előállították.

Az elfogottak a fegyvert feltehetően egy 72 éves héregi lakostól vásárolták, az ő ingatlanában újabb lőfegyver és lőszerek kerültek elő.

A rendőrség kitért arra: az ügy érintettjeinek lakhelyén tartott kutatáskor további fegyvereket és lőszereket találtak. Négy embert lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés bűntette miatt gyanúsítottként hallgatták ki, közülük a mikei és a héregi férfi őrizetbe került, a rendőrség indítványozta letartóztatásukat.

A kábítószert egy konténerben találták meg, amely az uruguayi Montevideóból érkezett teherszállító hajón. A belgiumi Antwerpenbe címzett konténert egy kockázatelemzési eljárással választották ki ellenőrzésre, és a szállítólevélen megadott szójabab helyett 211 fekete sporttáskát találtak benne. A táskákból több mint 4200 csomag kokain került elő.

A kábítószer feltehetőleg nagy tisztaságú, ezért akár a tömegének háromszorosára is lehetett volna hígítani, piaci értéke így csaknem egymilliárd euró (330 milliárd forint) – áll a hamburgi vámhivatal közleményében, amely szerint a július közepén lefoglalt és időközben szigorú titoktartás és nagyszabású biztonsági intézkedések mellett megsemmisített szállítmány a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem németországi történetének legnagyobb kokainfogása.

A Norddeutscher Rundfunk (NDR) regionális közszolgálati médiatársaság értesülése szerint a hamburgi vámosok július végén is lefoglaltak egy jelentős nagyságú, 1,5 tonnás kokainszállítmányt, amelyet egy brazíliai kikötőből indítottak útnak, dohányáru közé elrejtve, ugyancsak Antwerpenbe.

A vámnyomozók becslése szerint a Németországba vagy Németországon keresztül más piacokra irányuló kokainszállítmányok töredékét sikerül csak elfogni. A lefoglalt mennyiség így is egyre nagyobb, az ország egészét tekintve az idén már a hét tonnát is meghaladta, ami történelmi csúcs.

Az NDR összeállítása szerint világszerte egyre több a jelentős nagyságú kokainfogás, és a növekedés nemcsak a hatósági munkamódszerek javulásának tulajdonítható, hanem annak is, hogy a drogkartellek egyre inkább igyekeznek egyszerre nagy mennyiséget célba juttatni. Ez arra utal, hogy a kartellek gond nélkül elviselnek komoly veszteségeket, ha egy-egy szállítmányukat elfogják.

A jelenség egyik oka, hogy Dél-Amerikában folyamatosan növekedik a kokaintermelés, a kábítószerhez szükséges növényt egyre nagyobb területen termesztik, és mind hatékonyabb eljárásokkal vonják ki belőle a kábítószer alapanyagát. Európai rendőri szervek attól tartanak, hogy a termelés bővülése az erőszak elharapódzásával, a szervezett bűnözői csoportok közötti hatalmi küzdelmek elmérgesedésével jár a kontinens országaiban.

A tisztségviselő a BBC News Ukrajinának adott interjújában – amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál közölt részletet – leszögezte, hogy Oroszországot agresszor államnak tartja, állampolgárait azonban két csoportra, Ukrajnával szemben ellenséges és baráti viszonyt ápoló emberekre osztja. Kifejtette, hogy Oroszországban nagyon sok, Ukrajnából húsz-harminc évvel ezelőtt kivándorolt ember él, akik azóta orosz állampolgárságúak lettek. Sok a vegyes házasság is, az abból született orosz állampolgárságú gyermekek pedig évente járnak át idős szüleiket látogatni Ukrajnába.

“Hogy ne engedjem meg egy orosz útlevéllel rendelkező ukránnak, hogy meglátogassa idős édesanyját?” – tette fel a kérdést Dejneko. Szavai szerint napi szinten gyakoriak az ehhez hasonló esetek, ezért azt javasolja, hogy a határőrök “vegyék figyelembe az ilyen részleteket”, különösen Oroszország tekintetében.

Az ukrán határőrszolgálat adatai alapján az idei év első hét hónapjában csaknem ötezer orosz állampolgárnak tagadták meg a belépést Ukrajnába. Tavaly csaknem 6 ezer, 2017-ben 5311, 2016-ban szintén csaknem 6 ezer, 2015-ben mintegy 11 ezer, 2014-ben pedig 16 és fél ezer orosz állampolgárt nem engedtek belépni az oroszágba.

A belépés megtagadásának fő okai: az utazás megerősítetlen célja, a tartózkodási idő túllépése, beutazási korlátozás, illetve érvénytelen okmány voltak.

Böröndi Gábor ismertetése szerint az ünnepség zászlófelvonással kezdődik, a katonák esküt tesznek, majd kardot rántanak “a hazáért mindhalálig!” felkiáltással, ezt követően indul a díszmenet.

Mindezek után mintegy ötvenperces légiparádét tartanak a Magyar Honvédség repülői és helikopterei.

A parancsnokhelyettes elmondta, hogy a katonák szinte minden helyőrségben részt vesznek az augusztus 20-i ünnepen, többek között Kaposváron, Debrecenben, Hódmezővásárhelyen, Kecskeméten.

Az FSZB szerint a két orosz állampolgárságú gyanúsítottat a tervezett merénylet közelebbről meg nem nevezett helyszínén fogták el. Robbanóanyagokat és házi készítésű pokolgépek komponenseit kobozták el tőlük.

A két terroristát a hatóságok a terrorizmus propagálásában és a helyi lakosok beszervezésében való bűnrészességgel is megvádolták.

Alekszandr Bukszman orosz főügyészhelyettes kedden közölte, hogy Oroszországban a hatóságoknak az év első felében 17 esetben sikerült terrorcselekmény megszervezésére irányuló kísérletet megakadályozniuk.

A közlemény szerint a rendőrségre délelőtt érkezett bejelentés arról, hogy egy férfi a postán található adománygyűjtő dobozt megrongálta és pénzt vett ki belőle. A dolgozók ezt észrevették és felelősségre akarták vonni a férfit, aki ekkor az egyik dolgozót ellökte és társával, valamint a pénzzel együtt elmenekült a helyszínről.

A BRFK nyomozói négy órán belül azonosították és elfogták a bűncselekmény feltételezett elkövetőit és előállították őket – írták.

Rjabkov abból az alkalomból nyilatkozott, hogy az Egyesült Államok kilépési szándéknyilatkozata értelmében augusztus 2-án érvényét veszti a szárazföldi telepítésű közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolásáról kötött orosz-amerikai (INF-)szerződés. Az orosz külügyminisztérium pénteken közölte, hogy a nap folyamán lejár az INF-szerződés hatálya. Az orosz diplomáciai tárca hangsúlyozta, hogy ez Washington kezdeményezésére történik.

Rjabkov szerint a közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris eszközökről szóló megállapodáshoz való visszatérést “Senki sem vette le a napirendről. Új tárgyalásokat nem ajánlunk az amerikaiaknak, ezt Vlagyimir Putyin február 2-án világosan megmondta” – emlékeztetett a diplomata.

Mint mondta, Moszkva ugyanakkor azt ajánlotta, hogy Oroszországhoz hasonlóan az Egyesült Államok és a NATO többi tagországa jelentsen be ugyanolyan moratóriumot a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek telepítésére. Vlagyimir Putyin korábban kijelentette, hogy amíg ilyen kategóriájú amerikai eszközök nem jelennek meg a világ valamely régiójában, addig Moszkva sem telepít ilyeneket.

Az Egyesült Államok 2014 óta azt állítja, hogy Oroszország megsérti az INF-szerződést. Washington ezt tavaly úgy konkretizálta, hogy az oroszok a szárazföldi Iszkander-M rakétarendszer és a tengeri indítású Kalibr manőverező robotrepülőgép továbbfejlesztett elemeit tartalmazó 9M729 típusú manőverező robotrepülőgép tesztelésével sértették meg a szerződést, mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert.

Moszkva ezt tagadja, és azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített vagy telepítendő Aegis Ashore ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással. Az orosz fél azt is mondja, hogy az amerikai csapásmérő drónokra és a ballisztikusrakéta-elhárítási gyakorlatok célpontjául kifejlesztett rakétákra szintén vonatkoznak a szerződésben foglalt korlátozások.

Trump tavaly augusztusban jelentette be a szerződésből való kilépés szándékát, decemberben pedig Mike Pompeo külügyminiszter ultimátumban követelte Oroszországtól a 9M729-es robotrepülőgép megsemmisítését vagy módosítását. Moszkva ezt elutasította.

Washington február 1-jén közölte, hogy felfüggeszti részvételét az INF-szerződésben, és kilép abból, ha Oroszország nem tér vissza annak tiszteletben tartásához. Putyin február 2-án bejelentette, hogy Moszkva tükörintézkedésekkel válaszol, szintén felfüggeszti részvételét, és tudományos kutatásokat indít új rakétatípusok kifejlesztésére.

Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov, a kommunista párt főtitkára, 1988. június 1-jén lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes és rövidebb (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.

A lap névtelenséget kérő amerikai kormányzati forrásokra hivatkozva arról tudósított, hogy a jelenleg mintegy 14 ezer fős amerikai kontingensből csak nyolc-kilencezer amerikai katona maradna Afganisztánban. A megállapodásban a tálibok állítólag beleegyeznének a tűzszünetbe és lemondanának az al-Kaida nevű terrorszervezet támogatásáról.

A The Washington Post értesülései szerint a megállapodásban foglaltak értelmében a táliboknak záros határidőn belül meg kell kezdeniük a közvetlen tárgyalásokat az afgán kormánnyal egy szélesebb körű békemegállapodás érdekében. További csapatcsökkentésről pedig a tálibokkal és az afgán kormánnyal közös tárgyalásokon történhet egyeztetés. A tervezet az elmúlt hónapokban folytatott tárgyalások közben készült el. Zalmay Khalilzad, az amerikai külügyminisztérium afganisztáni és pakisztáni ügyekkel foglalkozó afgán származású különmegbízottja hónapok óta folytat tárgyalásokat hol Kabulban az afgán kormány képviselőivel, hol a katari Dohában a tálibok megbízottjaival.

A washingtoni lap informátorai szerint egy megállapodás-tervezet még a szeptemberi afganisztáni választások előtt véglegesíthető. “nyolcvan-kilencven százalékban biztosak lehetünk ebben, de az utolsó tíz-húsz százalék leküzdéséig még hosszú az út” – idézett az újság egy szintén névtelenséget kérő amerikai kormányzati tisztségviselőt.

A tálibok egyik szóvivője, Zabihullah Mudzsáhid nem kívánta kommentálni az amerikai lap értesüléseit. Egy rövid telefoninterjúban csütörtökön azt mondta: nem tudja, mikor folytatódnak a tárgyalások. “Reménykedünk, a dolgok ígéretesnek tűnnek, lehet, hogy lesz áttörés. Reméljük, nem lesznek akadályok, de ez az amerikaiak komolyságától is függ” – fogalmazott a tálib szóvivő.

Khalilzad, aki jelenleg Kabulban tartózkodik, egy még szerdai Twitter-bejegyzésében azt jelezte, hogy napokon belül folytatódnak az egyeztetések a tálibokkal a katari fővárosban, Dohában.

Dominic Raab a BBC rádió közéleti 4-es csatornájának Today (Ma) című politikai magazinprogramjában kijelentette, nem lesz “quid pro quo” megoldása a helyzetnek, azaz kormánya nem hajlandó egyenrangúként kezelni a két különböző esetet.

Az iráni vezetés a múlt héten tett utalást a két ország közötti lehetséges cserére, amelynek értelmében Irán elengedte volna a brit lobogó alatt közlekedő Stena Impero nevű hajót, amennyiben Nagy-Britannia beleegyezett volna, hogy elengedi a július elején a brit királyi tengerészgyalogság által Gibraltárnál lefoglalt Grace 1 iráni tankert.

A brit kormány azonban továbbra is kitart álláspontja mellett, miszerint a Grace 1 július 4-i brit lefoglalása törvényes volt, mert a tartályhajó az Európai Unió által a szíriai rezsimmel szemben foganatosított büntetőintézkedéseket megkerülve akart kőolajat szállítani a harcok dúlta országba, az iráni Forradalmi Gárda viszont a nemzetközi jogot megsértve foglalta le a Stena Impero tartályhajót július 19-én.

A Stena Impero lefoglalása után Nagy-Britannia kalózkodással vádolta meg Iránt, vasárnap pedig a Perzsa(Arab)-öbölbe érkezett a brit királyi haditengerészet Duncan nevű rombolója, hogy segítse a brit zászló alatt közlekedő kereskedelmi hajók biztonságos átkelését a Hormuzi-szoroson. A 8500 tonna vízkiszorítású romboló egy másik hadihajóval, a Montrose nevű fregattal együtt lesz szolgálatban egy ideig, utóbbinak azonban pár hét múlva véget ér a küldetése.

Brit álláspont szerint a Hormuzi-szorosban való biztonságos áthaladás “nemcsak az Egyesült Királyság, hanem nemzetközi partnerei és szövetségesei” számára is rendkívül fontos és, biztosítani kell, hogy a kereskedelmi hajók a nemzetközi jog értelmében szabadon hajózhassanak és biztonságosan kereskedhessenek bárhol a világon. Nagy-Britannia alapvető jelentőségű útvonalként tekint a Hormuzi-szorosra, amelyen évente ötszázmilliárd értékű áru halad át, köztük a globálisan forgalmazott nyersolaj húsz és a cseppfolyósított földgáz 25 százaléka.

A brit kormány a múlt héten európai irányítású tengerhajózás-védelmi egység létrehozását kezdeményezte válaszul a Stena Impero brit tartályhajó lefoglalására, Irán azonban hamar jelezte, hogy elfogadhatatlannak tartja az erről szóló kezdeményezést.

Az elnök azt mondta: felvetéséről már egyeztetett a két érintett ország, azaz Oroszország és Kína vezetőivel, akiket elmondása szerint “ez nagyon is izgalomba hozott”. A Moszkvával és Pekinggel kötendő új fegyverzetkorlátozási egyezményről Trump azt követően beszélt, hogy pénteken reggel Washington hivatalosan is kilépett a szárazföldi telepítésű közepes és rövid hatótávolságú rakéták felszámolásáról kötött orosz-amerikai szerződésből (INF).

Arra az újságírói felvetésre, amely azt firtatta, hogy az INF-szerződés felmondása után hogyan akarja elkerülni a fegyverkezési verseny gyorsulását, Trump azt válaszolta, hogy beszélt egy új nukleáris paktumról Oroszországgal. Bár nem tért ki rá, de feltehetően a héten Vlagyimir Putyinal beszélt erről, amikor felajánlotta az amerikai segítséget a szibériai erdőtüzek oltásához. “Egy kicsit ők is engednek majd, egy kicsit mi is engedünk majd” – fogalmazott, hozzáfűzve, hogy a tervezett nukleáris egyezményt Moszkva mellett Pekingnek is alá kell írnia. “Ez nagyszerű dolog lenne a világ számára” – mondta, és hangoztatta, hogy hite szerint meg is fog születni az új fegyverzetkorlátozási egyezmény.

Washington azzal indokolta a Moszkvával kötött nukleáris szerződés felmondását, hogy a megállapodást Oroszország egyoldalúan megsértette. Péntek reggeli nyilatkozatában Mike Pompeo amerikai külügyminiszter “felelőtlennek” nevezte Oroszországot és azt állította, hogy Moszkva szándékosan sértette meg az INF-szerződést. Mark Esper, amerikai védelmi miniszter később Washingtonban azt hangoztatta, hogy Moszkva “éveken keresztül többször és tartósan, több amerikai kormányzat alatt” sértette meg a megállapodást.

Az amerikai döntést támogatta Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára, bár hozzátette, hogy az észak-atlanti szövetség nem akar “új fegyverkezési versenyt”. Heiko Maas német külügyminiszter pedig már pénteken új leszerelési és fegyverzetellenőrzési egyezmények kidolgozását sürgette. A német diplomácia vezetője egyébként ugyancsak felvetette, hogy egy új egyezménybe Kínát is be kell vonni.

V. Németh Zsolt elmondta, a magyar kutyafajták, kiemelten a kuvasz népszerűsítésére létrejött mintaprogram folytatásaként támogatják az újabb öt kuvasz kiképzését, egyrészt a genetikai erőforrások megőrzése miatt, másrészt pedig a hungarikumokhoz kapcsolódóan.

“Remélhetőleg nemsokára a hét törpe neve mellett a magyar kutyafajokat is kívülről fogják tudni az iskolások” – fűzte hozzá V. Németh.

Heiko Maas a Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádiónak azt mondta, hogy a több mint harmincéves INF-szerződés hatályának megszűnése után a nukleáris eszközök mellett tárgyalni kell az utóbbi évtizedekben kifejlesztett új fegyverrendszerekről is, például a gyilkos robotokról és a kiberfegyverekről, amelyekről nincsenek nemzetközi megállapodások.

Kiemelte, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában – amelybe beválasztották Németországot a nem állandó tagok közé a 2019-2020-as időszakra – 12 éve először sikerült napirendre emelni a leszerelés és a fegyverzetellenőrzés ügyét. Hangsúlyozta, hogy tovább kell fokozni a nyomást, el kell érni, hogy az új megállapodásokhoz az “új szuperhatalmak” is csatlakozzanak. Elsősorban Kína, amely “sajnálatos módon rendkívül tartózkodó”.

Ha ezek a törekvések nem vezetnek eredményre, új fegyverkezési verseny fenyeget, méghozzá a nukleáris eszközök területén is – húzta alá a német diplomácia vezetője.

Ennek oka, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei fél évvel ezelőtti figyelmeztetése ellenére Oroszország továbbra is megsérti a szerződést – tette hozzá. A főtitkár sajtótájékoztatóján sajnálatosnak nevezte, hogy Oroszország nem mutatott semmiféle hajlandóságot, illetve nem tett lépéseket arra, hogy visszatérjen a szerződésben rögzített kötelezettségei teljesítéséhez.

A szerződés felmondásának minden következményéért Oroszországot terheli a felelősség, a szerződés minden pontját betartó Egyesült Államok döntése pedig a szövetségesek teljes támogatását élvezi – tette hozzá. A szerződés csak akkor lehet eredményes, ha minden fél eleget tesz az abban foglaltaknak – emelte ki.

A sorozatos figyelmeztetések ellenére továbbfejlesztett és előállított orosz rakéták, a rakétarendszer titkos tesztelése, gyártása és telepítése könnyen fegyveres konfliktusokhoz vezethet, jelentős fenyegetést jelentve az euroatlanti térség biztonságra – mondta.

Hangsúlyozta: a NATO nem akar újabb hidegháborút, és minden eszközzel el kíván kerülni egy újabb fegyverkezési versenyt. Ennek érdekében a szövetség kiegyensúlyozott, ellenőrizhető és felelősségteljes módon reagál az orosz 9M729 rakétarendszernek a szövetséges országok biztonságára gyakorolt jelentős kockázataira. A NATO válasza kizárólag védekező jellegű, és békés célokat szolgál. A szövetség készen áll, hogy tárgyalások útján folytassa a megoldáskeresést a szerződésben foglaltak újbóli betartása érdekében:

“A szövetségesek elkötelezettek, ezért továbbra is fenntartják, támogatják és tovább erősítik a hatékony nemzetközi fegyverzetellenőrzés és -leszerelés érdekében kifejtett erőfeszítéseket mint az euro-atlanti biztonság kulcsfontosságú elemét” – fogalmazott.

A NATO – amellett, hogy továbbra is konstruktív kapcsolatra törekszik Oroszországgal – továbbra is azt várja Moszkvától, hogy tegye átláthatóvá a fegyvereinek esetleges fejlesztéséről és gyártásáról szóló dokumentumokat, valamint teljes és ellenőrizhető módon térjen vissza és feleljen meg kötelezettségvállalásainak – húzta alá Stoltenberg.

Az Egyesült Államok február 1-jén jelentette be, hogy felmondja részvételét az INF-szerződésben, ha Oroszország továbbra sem tartja tiszteletben azt. Pénteken Washington hivatalosan is felmondta a szerződést, azzal indokolva döntését, hogy megítélése szerint Moszkva megsértette az abban foglaltakat.

Vlagyimir Putyin július elején írta alá a szerződés hatályának felfüggesztéséről rendelkező törvényt.

Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő, a kommunista párt főtitkára, 1988. június 1-jén lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes és kisebb (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.

Andronescu az Antena 3 hírtelevízió csütörtök esti műsorában azt mondta: ő már “otthonról megtanulta, hogy ne üljön be idegen autóba”, arra utalva, hogy Alexandrát autóstoposként vette fel kocsijába a meggyilkolását később bevalló férfi. A miniszter azt fejtegette, hogy – ha a szülők nem tanítják meg őket erre – az iskolákban kell felkészíteni a gyerekeket arra, hogyan megvédjék magukat a rosszakarókkal szemben. Az áldozatot elmarasztaló megjegyzését azzal a szónoki kérdéssel vezette fel: vajon mi késztethette Alexandrát, hogy stopoljon, amikor bérlete volt az iskolabuszra?

Dancila Facebook-bejegyzésben közölte döntését, leszögezve: Andronescu televíziós nyilatkozata a megértés hiányáról tanúskodik a tekintetben, hogyan kell a gyermekeket az elrablástól, erőszaktól, visszaélésektől és emberkereskedőktől megvédeni.

“Ez egy felelőtlen hozzáállás, amely nem tükrözi a kormány álláspontját, és nem akarom, hogy az általam vezetett kabinettel azonosítsák” – magyarázta döntését a miniszterelnök. Hozzátette: bármelyik kormánytag hasonló “félrelépését” ugyanígy fogja megtorolni, ugyanakkor elítélte politikai ellenfeleinek azon nyilatkozatait is, amelyekkel választási tőkét próbálnak kovácsolni abból a caracali eset fájdalmából.

Közben a nyomozás alig haladt előre az egy hete kiderült bűncselekmény ügyében, a nyomozók továbbra sem tudják hol található a múlt szerdán eltűnt Alexandra, így arról sem rendelkeznek minden kétséget kizáró bizonyítékkal, hogy a lány már nincs életben.

Pénteken az igazságügyi orvostani intézet az antropológiai vizsgálat előzetes eredményét közzétéve annyit meg tudott erősíteni, hogy egy 12 és 17 év közötti, alacsony növésű lány elszenesedett csontjait találták meg a gyanúsított házának udvarán, abban a fémhordóban, amelyben – saját vallomása szerint – a férfi elégette a lány holttestét. Az emberi maradványok azonosítását célzó genetikai (DNS) vizsgálat előzetes eredménye jövő hétre várható.

Az elrabolt, vélhetően nemi erőszak és gyilkosság áldozatául esett 15 éves Alexandra ügye hatalmas közfelháborodást keltett Romániában, miután kiderült, hogy hiába hívta többször is a 112-es segélyhívószámot, a rendőrök nem hittek neki, kioktatták, a hatóságok nem voltak képesek idejében azonosítani a hívás helyét, és közbelépni, hogy megmentsék az életét. Az ügy miatt előbb a román rendőrség országos és Olt megyei parancsnokát menesztették tisztségéből, hétfőn lemondott a segélyhívót működtető különleges távközlési szolgálat (STS) vezetője, kedden pedig a belügyminiszter is.

Az oktatási miniszter tehát már a második kormánytag, aki belebukott a botrányba. Dancila közölte: Daniel Breaz művelődési minisztert jelöli ideiglenes tárcavezetőnek a oktatási minisztérium élére.

Szloszjár Balázs ezredes, az 5. számú Bocskai lövészdandár parancsnoka felidézte: az 1849. augusztus 2-i debreceni csata elérte célját, a Nagysándor József tábornok vezette hadtest ugyan elveszítette a csatát a rendkívüli túlerőben lévő orosz sereggel szemben, de feltartotta az ellenséget, hogy a Görgey vezette főerők el tudjanak vonulni, és felkészülhessenek a további csatákra.

“Az itt eltemetett katonák valamennyien hősök, akik valamilyen céllal harcoltak, majd haltak meg, legyen az a hazájuk védelme vagy a parancsok maradéktalan végrehajtása” – hangoztatta az ezredes. A megemlékezés keretében a Hősök temetőjében felavatták a 170 évvel ezelőtti debreceni ütközetben elesett orosz katonák emlékkövét.

Avatóbeszédében Komolay Szabolcs, Debrecen alpolgármestere is arról beszélt, hogy a háborúk áldozatainak jár a végtisztesség és a tisztelet, függetlenül attól, melyik oldalon harcoltak. “A debreceni polgárok megadták a végtisztességet a csatában elesett honvédeknek és orosz katonáknak. Az ütközetet követően itt, a Csigedomb aljába 112 magyar és 634 orosz katona földi maradványait hantolták el” – idézte fel, hozzátéve, hogy ez volt a Hősök temetőjének elődje, ahol ma már több mint 2000 ismert és ismeretlen hős nyugszik.

Oroszország debreceni főkonzulátusának kérését a város “nyitott szívvel fogadta”, így péntektől emlékkő őrzi azoknak az orosz katonáknak az emlékét, akik a debreceni csatában vesztették életüket – mondta az alpolgármester. A megemlékezésen – a debreceni orosz főkonzul jelenlétében – megkoszorúzták a magyar katonák emlékét őrző “haldokló oroszlán” emlékművet, és az orosz katonák emlékére felavatott emlékkövet.

Ezt követően a Bocskai dandár könyvtárában bemutatták A debreceni Honvédtemető és Hősök temetője című forráskiadványt. A Papp József helytörténész szerkesztette kötet forrásai és tanulmányai közül kiemelték Papp temetőtörténeti dolgozatát, valamint Horváth Attila helytörténeti kutató eredeti orosz és magyar levéltári forrásokon nyugvó hadtörténeti munkáját, amely minden eddiginél teljesebb formában adja közre a 170 évvel ezelőtti ütközet történetét.