Biztonságpiac

A hantani közbiztonsági hivatal egy ceremónia keretében mutatta be szerdán a helyi rendőrséghez csatlakozó három robottípust, amelyek megalkotásához a mesterséges intelligenciára, a felhőalapú számítástechnikára és a lézeres navigációra támaszkodtak a fejlesztők – írta a Global Times című, angol nyelvű kínai hírportál.

A helyi közlekedési rendőrök egyenruháját idéző, sárga és fehér színű közúti robotjárőr képes azonosítani a sofőröket, lefényképezi a szabálytalanul haladókat, valamint sztenderd kínai (putonghua) nyelven figyelmezteti a figyelmetlen gyalogosokat. A robotrendőr segít eligazodni a járókelőknek és automatikusan jelenti a rendőrségnek, ha biztonsági kockázatot vagy gyanús személyt észlel. A közúti baleseteknél használt robot pedig figyelmezteti az elhaladó járműveket, miközben a rendőrök helyszínelnek.

A hivatal szerint a robotok a hét minden napján, 24 órában működnek. Az elmúlt években egyre nagyobb teret kapnak a technológiai újítások a kínai rendőrség mindennapjaiban. Az idei tavaszünnep (kínai holdújév) alkalmával a rendőrök sok városban arcfelismerő technológiát és robotokat bevetve ellenőrizték az emberek jegyeit, kutattak az eltűntek után és látták el biztonsági információkkal a járókelőket.

Az EU-n belüli online vásárlásoknál a kártyaadatokon túl SMS-ben a telefonra érkező, egyszer használatos biztonsági kódot is meg kell adni a fizetés jóváhagyásához.

A szolgáltatás beállítása a lakossági és üzleti ügyfeleknek is kötelező. Az üzleti ügyfelek a határidőig a számlavezető fiókban adatlap kitöltésével és aláírásával kérhetik az üzleti betéti kártyához az internetes biztonsági kód szolgáltatás és a virtuális vásárlási limit beállítását.

Az internetes biztonsági kód szolgáltatás mellett a magánszemélyekhez hasonlóan a vállalkozások számára is elérhetőek olyan egyéb funkciók, amelyek még biztonságosabbá teszik a kártyahasználatot. A virtuális vásárlási limit segítségével beállítható, hogy naponta legfeljebb mennyi pénz költhető el a bankkártyával a virtuális kasszáknál. Ezen felül a külföldi használat területi korlátozásával a szerződő fél képviseletére jogosult megszabhatja, hogy a kártyabirtokos hol használhatja az üzleti betéti kártyát: csak Magyarországon vagy egész Európában, esetleg az egész világon – írták.

“Akár nyolcvan százaléka is azoknak, akik támadást terveztek az ország ellen, brit születésű volt, ami erősen utal arra, hogy társadalmi gondok is vannak a kiváltó okok között” – mondta The Guardian című baloldali brit újságnak a londoni rendőrség főparancsnok-helyettese. Neil Basu azt is mondta, hogy erősödőben van a szélsőjobboldali terrorizmus, ennek egyik lehetséges okaként pedig a brit európai uniós tagságról szóló 2016-os népszavazás óta növekvő nacionalizmust nevezte meg.

Személyes véleménye szerint a terrorizmus visszaszorításában a társadalmi befogadást és a társadalom átjárhatóságát növelő politikákra, valamint az oktatás minőségének javítására van szükség, ezek együttese révén ugyanis nagyobb eséllyel csökkenthető az erőszak, mint a rendőrség és a biztonsági szolgálatok munkája által, és valószínűleg sokkal kedvezőbb hatást gyakorolnak a társadalomra.

Basu tájékoztatása szerint a terrorellenes műveletek száma ötven százalékkal növekedett 2015 és 2017 között, és azóta is magas szinten van. A terrorveszély továbbra is súlyos, annak ellenére, hogy az Iszlám Állam dzsihadista szervezet veszített területeiből Irakban és Szíriában – mondta.

Az iszlamista és a szélsőjobboldali terroristák egyaránt továbbra is toboroznak briteket, dacára az ez ellen irányuló erőfeszítéseknek – figyelmeztetett. “Szükség van az okok mélyrehatóbb vizsgálatára” – nyomatékosította. Hozzátette, hogy bár az emberei világszínvonalú munkát végeznek a támadások megakadályozásában és a terroristák elfogásában, meg kell állítani a toborzásokat.

Arra utalva, hogy az általuk letartóztatott vagy a látókörökbe kerülő emberek hetven-nyolcvan százaléka Nagy-Britanniában született és nevelkedett, kijelentette, meg kell vizsgálni, miért lépnek erre az útra. Mint mondta, arra van szükség, hogy professzorok, szociológusok, kriminológusok pontosan megmondják nekik, hogy miért történik ez.

Véleménye szerint egyesek fogékonyabbak másoknál a terroristák általi toborzásokra. Ennek “bármi oka lehet, az erős szorongástól az önbizalom és az oktatás hiányán át a megfélemlítésig, a rasszizmusig, a bigottságig és a lehetőségek hiányáig vagy a családon belüli erőszakig” – részletezte.

A Basu vezette terrorellenes hálózat az esetek nagy részét kitevő iszlamista terrorizmus, valamint a jobboldali szélsőségesség mellett a külföldi országok részéről érkező növekvő fenyegetésekkel is meg kell, hogy birkózzon. A parancsnok a Szkripal-ügyre – a salisburyi mérgezések ügyére – emlékeztetve Oroszországot említette ezek között. Megismételte, hogy ők a tüneteket kezelik, de foglalkozni kell a kiváltó okokkal is.

A Nagy-Britanniában élő muszlimok asszimilációjáról szóló elképzeléseket elutasítva védelmébe vette a vallási konzervativizmust, bármely vallásról is legyen szó. “Az asszimiláció azt sugallja, rejtőznöm kell ahhoz, hogy boldoguljak. Nem lenne szabad, hogy olyan társadalom legyünk, amely elfogadja ezt” – fogalmazott. Kiemelte a vallásgyakorlás szabadságának jelentőségét, anélkül, hogy ezért bárkit is megbélyegeznének. “Az álláspontom az, hogy ne árts” – mondta, hozzátéve, hogy nem számít, hogy valaki konzervatív muszlim, keresztény, hindu vagy szikh, a lényeg, hogy szabadon gyakorolhassa vallását és elfogadjon másokat, a többiek pedig őt. “Ez a befogadó társadalom” – foglalta össze.

Az ARD német országos közszolgálati televízió Report München című politikai magazinműsora, a Correctiv nevű német független, nonprofit tényfeltáró újságírói munkaközösség és a The Guardian című brit lap közös beszámolójában kiemelte, hogy a nemzetközi jogi előírások szerint mindenkinek jogában áll menedéket kérni egy országban, akkor is, ha illegálisan lépett be a területére.

Azonban nemzeti határvédelmi szervezetek részéről mégis tapasztalni úgynevezett visszaszorítási (Push-Back) akciókat az Európai Unió külső határán, vagyis előfordul, hogy megakadályozzák ennek a jognak a gyakorlását, gyakran erőszakkal, fenyegetésekkel, az emberi jogok megsértésével.

Ezt támasztja alá az ügynökség számos nem nyilvános, belső használatra készült irata, amelyek a többi között “az erőszak mértéktelen alkalmazásának” eseteit dokumentálják, mások mellett bolgár, magyar és görög határőrök tevékenységét ismertetve. A dokumentumok jelentős része az “eset lezárva” megjegyzéssel ér véget a Report München keddi adásában bemutatandó beszámoló szerint, amelyről hétfőn ismertetett részleteket a német sajtó.

Krzysztof Borowski, a Frontex szóvivője aláhúzta, hogy vannak következményei, illetve “lehetséges következményei” az eseteknek, és a tagállami határvédelmi szervek munkájának támogatására és összehangolására hivatott uniós ügynökség szükség esetén akár be is fejezheti az olyan műveleteket, amelyekben jogsértések fordulnak elő.

Azonban a Frontex eddig nem élt ezzel a lehetőséggel – tették hozzá a beszámolóban.

Az ügynökség mellett működő emberi jogi tanácsadó testület (Frontex Konzultatív Fórum) vezetője, Stefan Kessler hangsúlyozta: “a Frontexnek vigyáznia kell, nehogy bűnrészes legyen”. A jezsuita katolikus rend menekültügyi intézménye (Jesuit Refugee Service) németországi szervezetének szakértője hozzátette: egy EU-s ügynökség számára az emberi jogok sérülése esetén az a “logikus konzekvencia”, hogy távozik az adott műveletből. A beszámoló szerint a fórum több alkalommal felszólította a Frontexet, hogy hagyjon fel a magyarországi EU-s külső határon folytatott tevékenységével.

A Report München, a Correctiv és a The Guardian szerint a kiszivárgott dokumentumok egyikében Frontex-alkalmazottak által elkövetett kihágásokra, jogsértésekre is van példa, a belső jelentés szerint felnőtt kísérő nélkül toloncoltak haza fiatalkorú elutasított menedékkérőket, és szükségtelenül bilincseltek meg kitoloncoltakat.

Dóka Imre közölte: ezen kívül a csornai régióban, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megyében teljes körű, földi és légi kémiai beavatkozásokat terveznek, míg Baranya, Somogy és Vas megyében, Mohács térségében, valamint a fővárosban részleges gyérítések lesznek.

A következő napokban több Duna menti területen biológiai lárvagyérítést végeznek az esők miatt vízzel megtelt tenyészőhelyeken – tette hozzá.

Elmondta: az esős idő miatt a következő napokban ismét több térségben válik szükségessé az intenzívebb szúnyogirtás. A csapadék hatására ugyanis a környezetben számos, a szúnyoglárvák kifejlődésére alkalmas vízfelület jön létre, ilyenek a madáritatók, locsolóvízgyűjtők, de például a virágcserepek és szabadtéri gyermekjátékok is. Fontos, hogy az ezekben összegyűlt vizet kiöntsük, a tároló edényeket pedig lefedjük, mert így jelentős mértékben tudjuk csökkenteni a szúnyogok számát – hívta fel a figyelmet.

A katasztrófavédelem honlapján nyomon követhető, hogy hol és mikor kerül sor szúnyogirtásra – közölte.

Üveges Andrea közölte: a 67 éves vádlott a lányával és az ő élettársával közös ingatlanban élt, amikor azonban a férfi korábbi elfogadó magatartása megváltozott, a fiatalok az élettárs családjához költöztek. A férfi nem tudta elfogadni a döntést, ezért elhatározta, hogy megöli a másik család egyik tagját.

A vádlott tavaly november 21-én reggel magához vette betárazott, engedéllyel tartott lőfegyverét, és gépkocsival Óbudára ment. A munkába induló 56 éves óvónőre, lánya élettársának édesanyjára a férfi négy célzott lövést adott le. A nő belehalt sérüléseibe.

A vádlott ezután a közelben öngyilkosságot kísérelt meg, a rendőrök azonban rátaláltak, elfogták, majd kórházba vitették.

A Fővárosi Főügyészség az előzetes letartóztatásban lévő férfi ellen előre kitervelten elkövetett emberölés bűntette miatt nyújtott be vádiratot a Fővárosi Törvényszékre.

A védelmi minisztérium tájékoztatása szerint két ember életét vesztette, négyen pedig megsérültek. Egy folyékony hajtóanyagú rakéta hajtóműve robbant fel. A tárca közleménye szerint káros anyag nem került a légkörbe, a sugárzás szintje normális.

Az incidens Szeverodvinszktől harminc kilométerre történt. A 185 ezres város polgármesteri hivatala azt közölte, hogy a településen a háttérsugárzás szintjének rövid idejű növekedését észlelték, de később visszaállt a normális szintre. Valenytin Magomendov, a helyi polgári védelem parancsnoka szerint a sugárzás jelenleg nem haladja meg az óránkénti 0,11 mikrosievertet, a maximálisan megengedett 0,6 mikrosivertes szint mellett.

Igor Orlov, Arhangelszk megye kormányzója közölte, hogy a helyszínre légi mentőket küldtek, és a régió kórházai felkészültek a sérültek fogadására.

Néhány nappal korábban egy hadianyagraktár robbant fel a szibériai Krasznojarszki terület acsinszki járásában. A feltehetően emberi mulasztás miatt bekövetkezett balesetben egy ember életét vesztette, nyolc pedig megsérült. A raktár húsz kilométeres körzetéből több mint 16 ezer embert telepítettek ki.

Terdik Tamás dandártábornok kiemelte: a fesztiválon civil ruhás nyomozók is vannak, akik ha kell, megelőzik, megszakítják a bűncselekményeket. Hozzátette, az egyenruhás rendőrök a polgárőrökkel együtt azt a feladatot kapták, hogy a látogatók mozgását minél hatékonyabban biztosítsák, illetve a közlekedők a Szigeten és környékén, Óbudán minél kevesebb balesetet szenvedjenek.

“Nem a bírságolás a cél” – szögezte le a rendőrfőkapitány, aki arról is szólt, hogy a rendőrök munkájuk során környezetbarát elektromos járműveket használnak.

Elhangzott, a Budapesten tartózkodók nemcsak jól, hanem biztonságosan is érezhetik magukat. A rendőrfőkapitány szerint ebben a rendőrségnek is fontos szerepe van, “más szervekkel együtt sokat dolgozunk azért, hogy a magyar főváros Európa egyik legbiztonságosabb fővárosa maradhasson”. Terdik nagy sikernek nevezte, hogy Budapest februárban elnyerte az Európa legjobb úti célja címet.

A főkapitány hangsúlyozta: a Szigeten felállított rendőrségi információs ponton szolgáltatni akarnak, a “szigetelők” számára szórakoztató programokat, élményeket biztosítanak.

A sajtótájékoztató végén bemutatták a helyszínen kínált “rendőrfagyit”; a kék színű édesség citromízű.

A FÖRI Állategészségügyi Szolgálata számára a tűzijátékok időszaka mindig rengeteg feladatot ad, hiszen a ezek hatására nagyon sok kutya szökik el otthonról és kóborol nem csak a főváros utcáin. Az erős hang- és fényhatások miatt megrémült, kerítésen átmászó, menekülő állatok az utcán olyan környezetbe kerülnek, mely számukra idegen és veszélyekkel teli, autóbaleset áldozatává válnak, vagy pedig olyan távolságra menekülnek az otthontól, hogy képtelenek oda visszatalálni – írták.

A szolgálat a kutyák megóvása érdekében javasolja, hogy a tűzijátékok időszakában a kutyákon legyen nyakörv, a gazda telefonszámát tartalmazó bilétával, csak pórázon sétáltassák az állatokat az utcán, valamint érdemes már jóval előre egyeztetni állatorvosunkkal, hogy milyen nyugtató szereket javasol az állatnak.

A kertben tartott állatok esetében gondoskodni kell arról, hogy biztonságos, zárt helyen legyenek. Ilyenkor még a kerti kutyákat is érdemes beengedni legalább az előszobába vagy a garázsba. A láncra kötés nem megoldás – írták a közleményben, amely szerint a legjobb, ha ilyenkor nem hagyják magukra az állatokat.

Ha minden óvintézkedés ellenére a kutya mégis megszökik, fontos, hogy azonnal megkezdődjön a keresése – hívták fel a figyelmet. Ilyenkor rengeteg civil és hivatalos állatvédő tart ügyeletet, akik igyekeznek hazajuttatni a már befogott állatokat.

A főváros területén befogott, és a FÖRI Állategészségügyi Szolgálatához bekerülő ebekről az ebtelep.hu honlapon folyamatosan tájékozódni lehet, de a 06-1-347-0830 telefonszámon is az érdeklődők rendelkezésére állnak.

A 2013-ban indult kutatást Nagy Gábor, a pécsi Janus Pannonius Múzeum régésztechnikusa kezdte el, akinek a figyelmét egy Kanadában élő kutató hívta fel a szovjet gépek történetére.

1944. augusztus 10-ére virradó éjjel 21 szovjet repülőgép indult el szerbiai és horvátországi célpontok felé, hogy az ott harcoló partizánalakulatoknak ellátmányt dobjanak le. A hazafelé tartó úton két, amerikai gyártmányú B-25-ös repülőgépet lőttek le német vadászgépek Magyarország felett, és mindkettő legénységét ismeretlenként temették el. Az egyik gép a Tolna megyei Nagymányokon, a másik pedig a Bács-Kiskun megyei Akasztón zuhant le.

Nagy – aki a honvédség egy roncskutatójával és egy repülőgép-oktatóval végezte a kutatást – elmondta: a nagymányoki becsapódás helyén már nem találtak azonosításra alkalmas roncsokat, de orosz kutatóktól kapott iratokban szereplő időpontok, helyszínek és tények elemzése, szemtanúk beszámolói alapján sikerült megállapítani, hogy melyik zuhant le Nagymányokon és melyik Akasztón. Ez lehetővé tette a két személyzet azonosítását is.

Beszámolt arról is, hogy kutatásuk nyomán az orosz hatóságok keresték az érintettek hozzátartozóit. Az akasztói gép esetében egy pilóta hozzátartozóját sem sikerült megtalálni, míg a nagymányoki gép hat pilótája közül öt esetben vezetett sikerre a keresés. A Nagymányok közelében lezuhant gép személyzetét először a település mellett temették el, emlékművüket 1956-ban lerombolták. Ezután Nagymányokon újratemették őket, a jelenlegi, harmadik nyughelyet 1957-ben Bonyhádon, a szovjet katonai temetőben alakították ki számukra.

A napokban a bonyhádi síremléken újabb gránittáblát helyeznek el, amelyen már szerepel a hat elhunyt szovjet pilóta neve is.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság közleménye szerint garázdaság gyanúja miatt folytatnak nyomozást Sz. Tamás Krisztián és H. Mihály Alfonz budapesti férfiak ellen, mert a rendelkezésre álló adatok szerint a két férfi még február 22-én éjszaka a Kertész utcában egy szórakozóhely előtt több embert bántalmazott.

Az erzsébetvárosi nyomozók a két férfit azonosították és Sz. Tamást február 28-án Budapesten a VII. kerületben, a Baross téren elfogták. A nyomozás során felmerült a gyanúja, hogy társa, H. Mihály Alfonz külföldre szökött, ezért ellene nemzeti és európai elfogatóparancsot adtak ki. Ez alapján a német társhatóságok H. Mihály Alfonzt július 19-én Berlinben elfogták és őrizetbe vették. A férfit a német hatóságok kedden az erzsébetvárosi nyomozóknak átadták, akik még aznap gyanúsítottként hallgatták ki.

A férfit egy korábbi cselekménye miatt a Fővárosi Törvényszék július 18-án letöltendő börtönbüntetésre ítélte, ezért kihallgatását követően a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézetbe átszállították. Társa, Sz. Tamás Krisztián jelenleg is letartóztatásban van – olvasható a rendőrségi közleményben.

Az Index hírportál korábban azt írta, a két férfi nőket és külföldieket vert “péppé” a Kertész utca egyik szórakozóhelye előtt.

Az újság Neil Basu parancsnokot, a londoni rendőrség országos hatáskörű terrorelhárító és különleges műveleti szolgálatának vezetőjét idézve azt írta, folytatódik a nyomozás. Két orosz gyanúsított ellen továbbra is európai elfogatóparancs van érvényben. A vádemelés azonban rendkívül bonyodalmas az ügyben. “Bizonyítani kellene Vlagyimir Putyin közvetlen érintettségét” – magyarázta, hozzáfűzve, hogy “az európai elfogatóparancs kiadásának feltétele, hogy az ügy vádemelésig juthasson Nagy-Britanniában”. Mint mondta, ez esetben ez nincs így.

“Rendőrök vagyunk, bizonyítékokra van szükségünk. Rengeteg találgatás volt arról, hogy ki a felelős, ki adta a parancsot. Ezek azonban mind Oroszország-szakértők ismeretein alapultak. Nekem bizonyítékok kellenek” – nyomatékosította.

A brit kormány az orosz katonai hírszerzés két ügynökét, Alekszandr Petrovot és Ruszlan Bosirovot gyanúsítja a gyilkossági kísérlettel, Moszkva azonban folyamatosan és határozottan tagadja, hogy bármi köze lenne a Szkripal-ügyhöz. A Bellingcat nevű brit oknyomozó csoport szerint a két gyanúsított valójában Anatolij Vlagyimirovics Csepiga ezredes, illetve Alekszandr Jevgenyjevics Miskin ezredesi rangú katonaorvos. Mindketten az orosz katonai hírszerzés tisztjei.

A Bellingcat június végén közölte, hogy a mérgezéses incidens harmadik, magas katonai rendfokozatú orosz résztvevője – Gyenyisz Vjacseszlavovics Szergejev – volt a gyilkossági kísérlet elkövetésével gyanúsított orosz osztag parancsnoka.

Az angol-walesi ügyészi hivatal terrorizmusellenes ügyosztálya szerint a két orosz állampolgár Szergej Szkripal meggyilkolására szőtt összeesküvéssel, Szkripal és a lánya, Julija Szkripal, valamint egy brit rendőrtiszt, Nick Bailey sérelmére elkövetett gyilkossági kísérlettel, valamint a vegyifegyver-tilalmi törvény megsértésével vádolható.

A novicsok katonai idegméreg-hatóanyaggal 2018 márciusában elkövetett merényletkísérletet Szkripal és lánya túlélte. Tavaly júniusban azonban két brit állampolgár, Charlie Rowley és élettársa, a háromgyerekes Dawn Sturgess is súlyos mérgezést szenvedett, miután Salisburyben megtalálták a méreganyagot tartalmazó, a Szkripalék elleni támadás elkövetői által elhajított parfümös fiolát. Rowley hosszas kezelés után felépült, Sturgess azonban tavaly júliusban meghalt a kórházban.

Az NBSZ NKI további fejlődési lehetőségeket kínált a nevezők számára, így a verseny első három helyezettje – a tárgynyereményeken túl – részvételi lehetőséget kapott felső kategóriás nemzetközi és hazai szakmai konferenciákra. Az NBSZ NKI fődíja egy szakmai út volt az Amerikai Egyesült Államokba: a győztesnek lehetősége nyílt részt venni a világ egyik legnagyobb it-biztonsági konferenciáján Las Vegasban, a Def Con 27-en.

Hazánkban – a HCSC 2019 jóvoltából – először mérhették össze tudásukat olyan egyéni megmérettetésen a versenyzők, amelyen kizárólag technikai jellegű, “CTF” (Capture the flag) típusú feladatokat kellett megoldani. A nevezők közül Herczeg Zsolt teljesített a legjobban, így a Def Con 27-en szerzett élményeiről – az NKI közösségi platformjain – első kézből fog tudni beszámolni.

A belga sajtó azt követően kérdezte Reynders-t, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa nemrégiben kiadott jelentése terrortámadások év vége előtti elkövetésének kockázataira figyelmeztetett. Mint írták, az Iszlám Állam számos katonája van még életben, akik segítségével a terrorszervezet újabb támadásokat készíthet elő nemzetközi szinten, amint megfelelő helyszín és idő áll rendelkezésre azok elkövetésére. Az Iszlám Állam még 2019 vége előtt akcióba léphet váratlan helyszíneken – közölték.

A belga külügyminiszter elmondta, az ENSZ-jelentésben közöltek a fennálló kockázatokra hívják fel a figyelmet. A terrorfenyegetéseket elemző belga központ (OCAM) a jelentéssel egybehangzó információkat közöl, amelyek szerint a biztonsági kockázatok között kiemelt helyet foglal el a terrorista fenyegetés. Az OCAM szerint nem zárható ki újabb terrorcselekmény elkövetésének kockázata Belgiumban.

Nincs ok tehát azt hinni, hogy Európában, azon belül is Belgiumban ma nincs terrorveszély – mondta Reynders.

Az ország ezért továbbra is második fokozaton tartja a terrorfenyegetettség szintjét a négyfokozatú skálán, amely “lehetséges, de nem valószínű” támadást jelent. Egy esetleges támadásnak kitett, kiemelt turistalátványosságok közelében, és a sok ember által látogatott olyan helyszíneken, mint koncertek, sportesemények, vagy vásárok, továbbra is a “lehetséges és valószínű”, hármas fokozat marad érvényben – közölte.

“A fenyegetés valóságos, de ez nem jelenti azt, hogy ma nagyobb kockázatokkal kell szembenéznünk, mint tegnap. Egyszerűen fel kell ismernünk, hogy a terrorizmus elleni fellépés hosszú távú küzdelem. Rendkívüli figyelemmel követjük a helyzet alakulását” – fogalmazott nyilatkozatában a belga külügyminiszter.

A 2015 novemberében, Párizsban hét helyszínen elkövetett merényleteket követően hármas, “lehetséges, és valószínű” terrorkészültségi fokozatot rendeltek el Belgiumban, majd a 2016 márciusában, Brüsszelben két helyszínen elkövetett támadásokat követően a legmagasabb, azaz “súlyos és azonnali” fokozatúra emelték a terrorfenyegetettség szintjét az ország egész területén, amelyet később hármas szintre minősítettek vissza. A belga Nemzetbiztonsági Tanács 2018 januárjában döntött arról, hogy a terrorfenyegetettség szintjét országosan 3-asról 2-esre mérsékeli. Az utcákon fennmaradt a katonai jelenlét, de a katonák száma a fenyegetéssel arányos.

A négyfokozatú terrorfenyegetettségi skálán a 4-es szint a “súlyos és közvetlen” fenyegetettséget jelenti, a 3-as szint “lehetséges és valószínű”, a 2-es “lehetséges, de nem valószínű” támadást, az 1-es szint “alacsony kockázatot” jelent. Úgy a párizsi, mint a brüsszeli terrortámadások elkövetőjeként az Iszlám Állam terrorszervezet jelentkezett.

A közlemény alapján az ukrán megfogalmazás szerinti orosz-megszálló erők kedden kétszer nyitottak tüzet az ukrán hadseregállásaira. Éjjel a Donyeck megyei Bohdanyivka településnél egy órán át lőtték az ukrán katonákat páncélosokkal, gránátvetőkkel, nagy kaliberű golyószórókkal és kézi lőfegyverekkel.

Helyi idő szerint 10 óra 20 perckor kézi gránátvetőkkel nyitottak tüzet a megye déli részén, Mariupoltól mintegy harminc kilométerre északra fekvő Pavlopil település közelében, aminek következtében négy ukrán katona halálos kimenetelű sérüléseket szenvedett.

Olekszandr Daniljuk, a közvetlenül az ukrán államfő alá rendelt Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára a Facebookon közzétett bejegyzésében elítélte a katonák elleni támadást. Szavai szerint a tűzszünetnek e durva megsértése nem marad figyelmen kívül. Hozzáfűzte, hogy a védelmi tanács információi alapján az ukrán tengerészgyalogság 36-os dandárjának tagjai épp műszaki munkálatokat végeztek szakaszuk védelmi állásán, amikor a támadók orvul tüzet nyitottak rájuk.

A háromoldalú – Kijev, Moszkva és az EBESZ képviselőiből álló – minszki összekötő csoportban született megállapodás alapján július 21-től úgynevezett aratási tűzszünet van érvényben a szemben álló felek között a térségben. Kijevi jelentések szerint a szakadárok pár napig tartották magukat a fegyvernyugváshoz, de az utóbbi napokban ismét lőni kezdték az ukrán katonák állásait.

A donyecki szakadár DAN hírügynöksége kedd reggel azt jelentette, hogy ez elmúlt 24 órában az ukrán fegyveres erők kétszer sértették meg a tűzszünetet a megyében lévő frontszakaszon, aminek következtében kár keletkezett egy iskolaépületben és három lakóházban. Áldozatokról nem közöltek hírt.

Putyin szerint az orosz ellenlépésekhez időre lesz szükség, de ameddig az orosz fegyveres erők nem jutnak ilyen eszközökhöz, addig az INF-szerződés amerikai felmondásából fakadó kockázatokat a már meglévő légi indítású H-101-es és Kinzsal, valamint tengeri indítású Kalibr rakétákkal, továbbá perspektivikus fegyverrendszerekkel fogja “megbízhatóan hárítani”, beleértve a hiperszonikus Cirkon rendszert is.

Az Egyesült Államok pénteken mondta fel hivatalosan a Szovjetunióval 1987-ben a szárazföldi telepítésű közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról kötött (INF-)szerződést. Washington és Moszkva kölcsönösen egymást vádolta az egyezmény megszegésével.

Putyin most ismét kizárólag az Egyesült Államokat hibáztatta a történtekért, ugyanakkor az amerikaiak és szövetségeseik józan eszére és felelősségérzetére apellált. Hangot adott meggyőződésének, hogy az INF-szerződés felmondása “elkerülhetetlenül a globális biztonsági rendszer tartószerkezetének leértékelődését és megingását vonja maga után, beleértve a hadászati támadófegyverekről szóló egyezményt és az atomsorompó-egyezményt is”.

“Egy ilyen forgatókönyv semmi által fel nem tartóztatott fegyverkezési verseny kiújulását jelenti” – hangsúlyozta az orosz vezető.

Putyin ismételten kifejezte Moszkva készségét arra, hogy haladéktalanul felújítsa Washingtonnal a hadászati stabilitásról és biztonságról szóló teljes körű tárgyalásokat “a káosz elkerülése érdekében, amelyben nincsenek szabályok, korlátozások és törvények”.

Az orosz elnök, miután kilátásba helyezte, hogy elrendeli a közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris eszközök gyártását, ha az amerikai fél is így tesz, leszögezte, hogy Oroszország nem fog elsőként ilyen eszközöket telepíteni. Ígérete szerint Moszkva kizárólag tükörintézkedéseket fog hozni.

Putyin arra utasította az orosz védelmi és a külügyi tárcát, valamint a Külső Hírszerző Szolgálatot (SZVR), hogy figyeljék a közepes és rövidebb hatótávolságú rakétákkal kapcsolatos további amerikai lépéseket. Ezt azzal indokolta, hogy Oroszország nem hagyhatja figyelmen kívül a kialakult helyzetet, és nem elégedhet meg az amerikaiak és szövetségeseik által hangoztatott, semmivel sem alátámasztott békeszerető nyilatkozatokkal.

Az iráni Forradalmi Gárda júliusban egy brit lobogó alatt közlekedő hajót is lefoglalt, a Stena Impero nevű tanker azóta is iráni kézen van. Az iszlám köztársaság azzal indokolta a lépést, hogy a brit tartályhajó megszegte a nemzetközi tengerhajózási szabályokat, Nagy-Britannia azonban visszautasította az erről szóló vádakat. Július elején a brit tengerészgyalogság foglalt le egy iráni tankert Gibraltárnál, mert a gyanú szerint a szíriai rezsim elleni európai uniós szankciókat megsértve nyersolajat szállított a harcok dúlta országba.

Ben Wallace brit védelmi miniszter hétfőn hangsúlyozta, eltökéltek a brit lobogó alatt közlekedő hajók megvédésében a jogtalan fenyegetésektől, ezért csatlakoznak az amerikai kezdeményezéshez a Perzsa(Arab)-öbölben. Reményét fejezte ki, hogy az Egyesült Államokkal és más partnerekkel sikerül megoldást találni a Hormuzi-szorosban kialakult helyzetre.

A brit királyi tengerészetnek jelenleg két hajója is szolgálatot teljesít a térségben, a Duncan nevű romboló és a Montrose nevű fregatt feladata segíteni a brit kereskedelmi hajókat a szoroson való biztonságos átkelésben. Eddig 47 hajót kísértek át.

A nap folyamán Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter azt hangoztatta, hogy Irán többé nem tűri a tengerjog megsértését a Hormuzi-szorosban. Kilátásba helyezte, hogy minden exporttevékenységet blokkolni fog a szorosban, amelyen évente 500 milliárd értékű áru halad át – köztük a globálisan forgalmazott nyersolaj 20 és a cseppfolyósított földgáz 25 százaléka -, amennyiben az Egyesült Államok partnerekre talál az iráni olaj importálásának tiltásáról szóló politikájában.

Dominic Raab hétfőn hangsúlyozta, hogy a brit álláspont nem változott az iráni atomprogramról szóló 2015-ös megállapodással kapcsolatban, és továbbra is szeretnék fenntartani az egyezséget, amelynek keretében a nyugati hatalmak enyhítettek az Irán elleni szankciókon cserébe azért, hogy Teherán beleegyezett a nukleráis programjának korlátozásába.

A hatéves gyereket vasárnap délután dobta le a 10 emelet magasból egy 17 éves tinédzser, akit emberölés kísérlete miatt a helyszínen őrizetbe vettek. Indítéka egyelőre ismeretlen. A kisfiú öt emeletet zuhant, mentőhelikopterrel szállították kórházba, de azt nem hozták nyilvánosságra, hogy melyikbe. Azt viszont közölték, hogy a fiú francia, és a szüleivel volt a múzeumban.

A rendőrség, amely szerint nincs arra utaló jel, hogy az elkövető ismerte az áldozatát, várja a szemtanúk jelentkezését. A Tate Modern az Egyesült Királyság legnépszerűbb turistalátványossága, 2018-ban 5,9 millió látogatója volt. Az intézmény szorosan együttműködik a nyomozást vezető hatóságokkal. A múzeum hétfőn kinyitott, de a kilátóteraszra nem engedték ki az embereket.

Hírek szerint az elkövető tinédzser mentális problémák miatt állt kezelés alatt. Egyik ápolója az egyik legbonyolultabb esetként jellemezte, akivel valaha dolgozott. Állítja: a fiú skizofréniában szenved és hajlamos agresszív kitörésekre, főleg, ha megmondják neki, hogy mit csináljon vagy ha elutasítják a kéréseit. Állapota olyan súlyos, hogy csak két támogató személy társaságában lenne szabad elhagynia az otthont, ahol él.

A megkérdezettek az akkori szovjet és mostani orosz kormányzatot egy mintegy húsz tulajdonságot tartalmazó listából jellemezhették. A válaszadók szerint amíg a brezsnyevi időkben a hatalom a néphez közel álló volt (29 százalék vélekedett így), valamint erős és tartós (25 százalék), igazságos (22 százalék), addig a mostani orosz kormányzat bűnöző és korrupt (41 százalék), távol áll a néptől (31 százalék), bürokratikus (24 százalék).

A Levada kutatói megjegyezték, hogy a hozzáállás alapvetően ilyen volt a jelenlegi hatalom számára legkedvezőbb években is. Így 2008-ban, amikor a legtöbben voltak elégedettek a gazdaság állapotával, és a georgiai háború után erős volt a hazafias-militarista büszkeség, valamint 2015-2016-ban, a Krím elcsatolása miatt érzett eufória idején.

Egészében véve a szovjethatalom 54 százalékban, a jelenlegi pedig 42 százalékban kapott pozitív jellemzést a felmérésben, amelyet július 18. és 24. között egy 1605 fős országos reprezentatív mintán végeztek el.

A Levada szerint a Szovjetunió szétesésén sajnálkozó oroszok részaránya tavaly decemberben érte el az eddig mért maximumot, a 61 százalékot. A nosztalgia legfőbb oka az egységes gazdasági rendszer széthullása, valamint annak az érzésnek az elvesztése volt, hogy valaki egy nagyhatalomhoz tartozik.

A jelenlegi kurzus megítélését kedvezőtlenül befolyásolta, hogy tavaly a kormányzat előzetes egyeztetés nélkül bejelentette a nyugdíjkorhatár emelését. Júliusban egyébként az állami finanszírozású FOM felmérése azt mutatta ki, hogy az oroszok 12 százalékának nincs elég pénze élelmiszerre, a megkérdezettek mintegy negyede azt mondta, hogy ennivalóra futja, de ruhára már nem, és csak 11 százalék vallotta azt, hogy a gépkocsivásárlást is megengedheti magának.

Az egyiptomi belügyminisztérium hétfő délután közölte: az előzetes vizsgálatok eredménye szerint egy helyi militáns csoport, a Haszm állt a robbantás mögött. Ezt megelőzően az egyiptomi hatóságok nem közöltek olyan információt, amely szerint terrorista cselekményről lett volna szó. Hétfőre virradóra erőteljes robbanás rázta meg Kairó belvárosát. Az eset a Nílus-rakparton, az egyiptomi onkológiai intézet előtt történt. Egy forgalommal szemben haladó autó összeütközött három másikkal, az ütközés pedig nagy erejű robbanást váltott ki.

A belügyminisztérium közölte: az előzetes vizsgálatok szerint az autóban robbanószerek voltak elhelyezve, amelyek az ütközés következtében robbantak fel. A tárca hozzátette továbbá: úgy vélik, hogy az autót “terrorcselekmény elkövetésére” szállították a helyszínre, a járművet a Haszm szerelte fel robbanóanyagokkal. Az egyiptomi egészségügyi és a belügyminisztérium közlése szerint a robbantásban 20 ember vesztette életét és további 47-en megsérültek. Korábbi jelentések még 16 halálos áldozatról és 21 sérültről számoltak be.

Abdel Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök terrortámadásnak minősítette az esetet.

A detonáció kárt okozott az onkológiai intézet épületében is, a tűz miatt ki kellett üríteni az egészségügyi létesítmény egy részét.

A Reuters brit hírügynökségnek nyilatkozó egyik helyi szemtanú arról számolt be, hogy a robbanás helyszínén összeégett holttestek voltak, amelyek láttán nehéz elhinni, hogy pusztán egy autós ütközés történt. “Rendkívül hangos robbanást lehetett hallani. (…) Az autók bizonyára robbanószerekkel voltak telerakva” – mondta egy szemtanú. Egy másik, neve elhallgatását kérő szemtanú pedig arról számolt be, hogy az egyik autó sofőrje elmenekült, mielőtt bekövetkezett volna a robbanás.

A Haszm, amelyet a Muszlim Testvériség katonai szárnyának tartanak, a szervezet ifjúsági tagozatából nőtt ki, és Szíszi elnök elleni 2013-as, erőszakkal feloszlatott ülősztrájkok idején lépett színre. Szíszi 2013-ban katonai puccsal eltávolította Mohamed Murszi demokratikusan megválasztott iszlamista elnököt az ország éléről, és átvette a helyét. Hónapokkal Murszi hatalmának megdöntése után az egyiptomi hatóságok terrorista szervezetnek nyilvánították az elnök mögött álló Muszlim Testvériséget, tagjainak és híveinek ezreit gyűjtötték be az iszlamista csoport ellen valaha végrehajtott legkeményebb leszámolásban.