Biztonságpiac

Csécsi Soma elmondta: a rendőrségre vasárnap reggel érkezett a mentőktől bejelentés, hogy egy 51 éves férfi holttestére bukkantak a XV. kerületi Zrínyi utca egyik családi házában. A férfi halálát több késszúrás okozta.

A rendőrök a helyszínen adatokat gyűjtöttek, tanúkat hallgattak meg, kamerafelvételeket is lefoglaltak, és megtudták, hogy éjszaka három ukrán állampolgárságú férfi elhagyta a házat, ahol a gyilkosság történt. Körözést adtak ki és értesítették a határátkelőhelyeket is. A keresett férfiak nem sokkal később – ötödmagukkal – egy ukrán rendszámú gépkocsiban kilépésre jelentkeztek Lónyánál. A bűncselekmény miatt keresett három embert a határrendészek elfogták.

Kiderült, hogy csak egyikük, a 21 éves H. Róbert gyanúsítható megalapozottan a bűncselekmény elkövetésével, a másik két férfit tanúként hallgatták meg – közölte a szóvivő. H. Róbertet – aki beismerte a bűncselekmény elkövetését – őrizetbe vették, és kezdeményezték letartóztatását.

Csécsi elmondta: az ukrán állampolgárok nagyjából egy hete legálisan, munkavégzés céljából tartózkodtak Magyarországon, és egy szóváltás torkollott tragédiába.

Megerősítve eddigi álláspontját Erdogan leszögezte: Törökország számára ezentúl is prioritás a krími tatárok jelenlétének, identitásának, kultúrájának védelme, valamint a szabadságjogaik biztosítása történelmi szülőhazájukban. Zelenszkij megköszönte a török elnöknek, hogy Ankara álláspontja változatlan Ukrajna területi integritását illetően.

A két vezető elmondása szerint megbeszélésük során kiemelten foglalkoztak az országaik gazdasági kapcsolatait érintő kérdésekkel, beleértve a tervezett szabadkereskedelmi megállapodást. Zelenszkij jelképesen meg is hívta a török üzletembereket Ukrajnába. Mint fogalmazott: személye a garancia, hogy nyugodtan dolgozhatnak ott.

Zelenszkij kétnapos hivatalos látogatásra érkezett Törökországba. Csütörtökön Isztambulba utazik, ahol I. Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárka fogadja.

Az orosz államfő megbírságolását elsőként Makszim Csuhunov vlagyivosztoki ügyvéd sürgette a szevasztopoli közlekedési rendőrségtől. A feljelentés szerint “Vlagyimir Putyin polgártárs azonosítatlan személyek társaságában” szombaton egy Ural típusú motorkerékpárt vezetett a Krímben megrendezett Babilon Árnyéka elnevezésű motoros fesztiválon.

Ugyanebben az ügyben Oleg Homutyinnyikov Lipeck megyei képviselő Jurij Csajka főügyésztől sürgette az eset kivizsgálását. Az orosz közeledésbiztonsági előírások értelmében a bukósisak nélküli motorozásért ezer rubel bírság szabható ki. (A rubel jelenleg mintegy 4,40 forintot ér.)

Putyin a Kreml irányvonalához hű Éjszakai Farkasok motoros klubot a csoportnak az Ukrajnától elcsatolt Krímben 10 évvel ezelőtt tartott első bemutatója alkalmából köszöntötte fel személyesen Szevasztopolban. Kijev tiltakozott az orosz elnöknek a félszigeten tett újabb látogatása miatt.

A Dozsgy független orosz online televízió szerint július végén egy Arhangelszk megyei bíróság az államhatalom megsértése címén 15 ezer rubelre büntette meg Georgij Minyajev helyi lakost, amiért az a közösségi médiában bírálta, hogy Putyin a biztonsági öv becsatolása nélkül hajtott át a Kercsi-szoroson keresztül megépített hídon az átadás napján. Minyajev, aki az elnökkel kapcsolatban saját bevallása szerint a “debiloid” jelzőt használta, úgy vélekedett, azért bírságolták meg, mert részt vett egy, a régióban létrehozandó szeméttelep elleni tüntetésen.

Az elnöki biztonságáért felelős Szövetségi Őrszolgálat (FSZO) egyébként azt állította, hogy a Krími hídon az elnök áthajtásakor még nem voltak érvényesek a közlekedési szabályok.

A bejegyzés szerint a négy embernél AK-47-es gépkarabélyok, vállról indítható rakéták és kézigránátok is voltak. A katonák azután nyitottak tüzet, hogy egyikük átmászott a határkerítésen, és lőni kezdett rájuk, illetve egy kézigránátot is feléjük hajított. A Gázai övezetet ellenőrzése alatt tartó Hamász radikális iszlamista palesztin szervezet egyelőre reagált az izraeli bejelentésre.

A héten halálra késelték egy izraeli vallásos katonai iskola 19 éves diákját Ciszjordániában. A The Jerusalem Post című angol nyelvű izraeli újság azt közölte, hogy a gyilkossággal kapcsolatban eddig már négy embert őrizetbe vettek.

A Gázai övezetet Izraeltől elválasztó határkerítésnél gyakoriak az erőszakos incidensek. A határ menti erőszakos tömegtüntetések 2018 márciusában kezdődtek el tiltakozásul Izraelnek és Egyiptomnak a Gázai övezet elleni gazdasági blokádjára. Az Európai Unió, Izrael és az Egyesült Államok terrorista szervezetnek nyilvánította a Hamászt, amely 2007-ben erőszakkal vette át az uralmat a Gázai övezet felett.

Alekszej Lihacsov szerint a szakértők mindvégig hűen teljesítették kötelességüket, és “igazi hősökként távoztak”. “A legjobb megemlékezés róluk azt lesz, ha folytatjuk a munkát az új fegyvertípusokon, amit mindenképp végig kell vinni” – hangoztatta a Roszatom vezetője a vállalat által kibocsátott közlemény szerint. A szakemberek az augusztus 8-ai tragédia idején egy “új, különleges találmányon dolgoztak” – mondta Lihacsov, de nem pontosította, hogy mi volt az.

A Szarovban működő Oroszországi Szövetségi Nukleáris Központ – Kísérleti Fizikai Összoroszországi Tudományos Kutatóintézet (RFJaC-VNIIEF) vezetőinek nyilatkozataiből az derült ki, hogy az öt tudós egy “kisméretű, radioaktív hasadóanyagokat használó energiaforrás” tesztelésekor halt meg. A szerencsétlenül járt szakértők ennek a központnak az állományában dolgoztak.

Valentyin Kosztyikov, a RFJaC-VNIIEF igazgatója azt mondta, hogy az incidens egy új fegyver tesztelésekor történt. A baleset “tragikus események láncolatának eredményeként”, és “előre nem látható forgatókönyv” szerint következett be – tette hozzá. Mint mondta, a szakemberek a történtek előzetes elemzése szerint “azért küzdöttek, hogy irányítsák az eseményeket, de ez sajnos nem sikerült nekik”. Közölte, hogy Arhangelszk megyében állami bizottság vizsgálja a katasztrófa körülményeit.

Vjacseszlav Szolovjov, a központ tudományos vezetője kijelentette, hogy a szarovi nukleáris központ tudományos programja keretében végzi a fejlesztéseket a védelmi tárca számára. “Az egyik irány a kisméterű energiaforrások kifejlesztése radioaktív hasadóanyagok felhasználásával” – mondta Szolovjov. Hozzáfűzte, hogy ilyen kutatások nemcsak Oroszországban folynak, és amerikai tudósok tavaly kipróbáltak “egy néhány kilowattos, kisméretű nukleáris reaktort”.

A Fontanka szentpétervári hírportált a Roszatom később arról tájékoztatta, hogy a Fehér-tengeren egy “nukleáris elemmel”, nem pedig egy “reaktorral” folyt kísérlet.

Az orosz sajtóban megjelent értesülések szerint a baleset helyszínének körzetében, a Fehér-tengeren nukleáris tengeralattjárók szoktak rakétát tesztelni. A katonai tárca nem közölte, hogy pontosan mi történt, a The New York Times az amerikai hírszerzésre hivatkozva azt állította, hogy a robbanás a Burevesztnyik (Viharmadár) nukleáris hajtóművel felszerelt manőverező robotrepülőgép tesztelésekor történhetett. Ez egyike azoknak az új hiperszonikus fegyvereknek, amelyek fejlesztéséről Vlagyimir Putyin orosz elnök tavaly március 1-jén tett bejelentést.

A Kommerszant című napilap tavaly júliusban azt írta, hogy a szarovi nukleáris központ, a jekatyerinburgi Novator fejlesztőiroda korlátlan hatótávolságú interkontinentális rakéta fejlesztésén dolgozik. Az orosz védelmi tárca ugyanekkor közölte, hogy “tökéletesített konstrukciójú szárnyas rakéták kísérleti példányainak repülési tesztjére készül”.

A Roszatom közleménye szerint egy tengeri platformon elvégzett fegyverkísérlet közben történt a robbanás Arhangelszk megyében, Szeverodviszk várostól mintegy negyven kilométerre, Nyonoksza község közelében. Az atomenergetikai vállalat öt, az orosz védelmi minisztérium két alkalmazottjának haláláról tett bejelentést. A Roszatom emellett további három, a katonai tárca pedig további hat ember sérüléséről adott tájékoztatást. Sajtóforrások szerint a kórházba szállított emberek száma elérhette a 12-t.

A Roszatom vasárnap kiadott tájékoztatása szerint az elhalálozott szakemberek a “rakéta részét képező radioizotóp energiaforrással kapcsolatos tevékenységet folytattak” a detonáció idején, amely a Fehér-tengerbe vetette őket. A védelmi minisztérium a TASZSZ hírügynökségnek azt az információt adta, hogy a Roszatom szakemberei egy folyékony üzemanyagú reaktív hajtóművön dolgoztak, és a gyulladás pillanatában az izotóp energiaforrásokat ellenőrizték.

Az orosz védelmi minisztérium a csütörtöki incidenst követően azt közölte, hogy káros anyag nem került a légkörbe, és a sugárzás normális. A baleset helyszínétől harminc kilométerre található, 185 ezres Szeverodvinszk polgármesteri hivatal arról adott ki tájékoztatást, hogy a településen a háttérsugárzás szintjének rövid idejű növekedését észlelték, de az később visszaállt a normális szintre.

Kosztyikov szerint Szeverodviszkben egy óra hosszára duplájára nőtt a háttérsugárzás, de maradandó nukleáris szennyeződésnek nem találták nyomát a szakemberek. A baleset körzetét a Fehér-tengeren szeptember 10-éig lezárták hajózás elől.

A szerencsétlenül járt nukleáris szakemberek hétfői temetésén több ezren vettek részt Szarovban, a Moszkvától mintegy 400 kilométerre keletre fekvő zárt városban, ahol Oroszország legfontosabb katonai célú nukleáris kutatásait végzik. A Kreml közlése szerint a tudósok posztumusz állami kitüntetésben részesülnek.

A vezetői engedéllyel nem rendelkező férfi januárban vitte el a lezáratlanul hagyott autót, amelyben benne volt az indítókulcs. A járműre egy másik autóról leszakított rendszámot tett, majd egy benzinkúthoz hajtott, 14 ezer forint értékben gázolajat tankolt, és fizetés nélkül távozott. A töltőpisztolyt azonban nem akasztotta vissza a helyére, így amikor nagy sebességgel elindult, tömlőstül kitépte a helyéről, emiatt a kútoszlop kimozdult és a burkolólemeze is megsérült.

A designerdrogot fogyasztó vádlott később Kiskunhalas külterületén lehajtott az útról, oszlopnak ütközött, nem tudott tovább menni, és a rendőrök elfogták. A drogfogyasztás miatt külön szabálysértési eljárás indult ellene – írták. Az autóban és a benzinkútban a férfi mintegy négymillió forint kárt okozott.

A korábban letartóztatásban lévő, most szabadlábon védekező férfit a Kiskunhalasi Járási Ügyészség jármű önkényes elvételével, egyedi azonosító jellel visszaéléssel és rongálással vádolja.

A közlekedési törvényt módosító, két hónap múlva életbe lépő kormányrendelet értelmében 870-1160 lej (60-80 ezer forint) közötti pénzbírságra és négy büntetőpontra számíthat az a járművezető, aki kezét kép, hang, vagy írott szöveg rögzítésére, illetve visszaadására alkalmas készülékre teszi, miközben járműve mozgásban van.

Romániában eddig csak a kezet szabaddá tevő kihangosító vagy fülhallgató nélküli mobiltelefon-használatot büntették, fele ekkora bírsággal. A tilalmat és bírságot most azokra a járművezetőkre is kiterjesztik – például kerékpárosokra és rollerezőkre -, akik jogosítvány nélkül közlekedhetnek az utakon. Amennyiben az okostelefon vagy más hasonló készülék használata más kihágással társul, az elkövetőnek harminc napra felfüggesztik a jogosítványát.

A román belügyminisztérium azt követően indított országos kampányt az okostelefonok vezetés közbeni használata ellen, hogy tavaly májusban kilenc halálos áldozatot követelő balesetet okozott Magyarországon egy külföldről hazatérő romániai idénymunkásokat szállító, Facebook-közvetítéssel elfoglalt figyelmetlen gépkocsivezető.

A belügyi tárca közösségi oldalán arra kérték a tömegközlekedési eszközökön utazókat, hogy szóljanak rá az autóbuszok, trolibuszok, villamosok vagy taxik vezetőire, ha azt látják, vezetés közben használják a telefonjukat.

A román rendőrség közösségi oldalán a Lájkold az életet! című felhívásában arra figyelmeztette a járművezetőket, hogy a facebookos élő közvetítés elvonja a járművezető figyelmét a forgalomról, és nagy mértékben növeli a balesetek valószínűségét. Romániában naponta átlagosan öten halnak meg autóbalesetekben.

Vasárnap szintén egy Facebook-közvetítés kedvéért száguldozó sofőr okozott három halálos áldozatot követelő balesetet Tulcea megyében.

A szakember egyetértett azzal, hogy aki fészbukozik, csetel, az mintha bekötött szemmel vezetne. Egy jó vezető reakcióideje 0,7 másodperc, ez nő meg jelentősen, ha vezetés közben másra figyelünk – mondta. Ráadásul adódhatnak olyan forgalmi helyzetek, amelyekben mindkét kezére szüksége van a sofőrnek, például egy durrdefekt vagy egy járdáról váratlanul lelépő gyalogos esetén. A tragikus következményeket pedig utólag már nem lehet meg nem történtté tenni – fűzte hozzá.

A közlekedésben a legrosszabbak a váratlan helyzetek, készen kell állni a másik hibájának kivédésére is – jegyezte meg a szakember.

Romániában hétfőn döntött a kormány arról, hogy október közepétől szigorúbban büntetik az okostelefonok és hasonló készülékek használatát autóvezetés közben. Azután indult kampány az okostelefonok vezetés közbeni használata ellen, hogy tavaly májusban kilenc halálos áldozatot követelő balesetet okozott Magyarországon egy romániai idénymunkásokat szállító, Facebook-közvetítéssel elfoglalt vezető. Vasárnap szintén egy Facebook-közvetítés kedvéért száguldozó sofőr okozott három halálos áldozatot követelő balesetet Romániában, ahol naponta átlagosan öten halnak meg autóbalesetben.

Nyitrai hangsúlyozta: az a modell, amelyet az OPSZ megvalósít – hogy a polgárőrök önkéntesen, szabadidejük terhére teljesítenek szolgálatot, őrzik az emberek biztonságát – nemzetközi szinten is egyedülálló és példaértékű.

Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára kiemelte: a kormányzat számára mindig kiemelt fontosságú volt a közbiztonság, a regisztrált bűncselekmények száma az elmúlt hét-nyolc évben a felére esett vissza, minden bűncselekménytípusnál javult a rendőrség felderítő munkája és a bűnmegelőzés is sikeres. Ehhez a polgárőrök is jelentősen hozzájárultak, a kormány pedig továbbra is stratégiai partnerként tekint rájuk. A kormány évente egymilliárd forinttal támogatja a polgárőrséget, emellett több mint ezer járművet is adtak az OPSZ-nek – ismertette. A polgárőrség 2035 településen van jelen, az önkormányzatok is támogatják az egyesületeket – tette hozzá.

A 300×100 elnevezésű bűnügyi programnak köszönhetően – amelynek keretében a leggyengébb közbiztonságú háromszáz településen végeztek megerősített járőrszolgálatot a polgárőrök – 47 százalékkal csökkent a bűncselekmények száma – mondta. Szólt arról is, hogy 2018-ban sok fiatal csatlakozott a polgárőrséghez, ami azért fontos, mert a fiatalok – miközben tesznek a közbiztonságért – olyan közösségben szocializálódnak, amelyben pozitív mintákat, élettapasztalatokat szerezhetnek.

Túrós András, az Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ) elnöke arról beszélt, hogy az OPSZ 63 ezer tagja évi kilencmillió szolgálati órát teljesít. Az emberek 83 százaléka bízik bennük, mert a polgárőrök helybéliek, el lehet őket érni, napi kapcsolatban vannak az emberekkel – jegyezte meg. Jelezte: a szervezet 2019-ben két új programot indít, az egyik a külterületek, a másik a közterületek biztonságával kapcsolatos. A 3025 polgárőr-egyesület tagjai évente átlagosan 150 szolgálati órát teljesítenek, és most azt szeretnék elérni, hogy 2019-től 170 órát legyenek közterületen.

A külterületek biztonságának programját – amelyet az Agrárminisztériummal közösen alakítottak ki – az Országos Rendőr-főkapitányság szakmai támogatásával szeptemberben indítják el. A cél, hogy megelőzzék a külterületi jogsértéseket, a mezei, szántóföldi lopásokat, növeljék a tanyákon élők biztonságét. A program az alföldi és az észak-keleti megyék legalább háromszáz nagy külterületű települését érinti. Ebben a programban körülbelül hatezer polgárőr vesz részt – köztük 850 lóval és 1100 lovassal a lovas tagozat – a természetvédelmi őrökkel, az önkormányzati rendészet tagjaival, a hal- és vadőrökkel együtt. Az OPSZ célja, hogy a polgárőrök szolgálatuk 25 százalékát a külterületekre szervezzék.

A külterületi programba bekapcsolódnak a légi polgárőrök is, akik Baranya, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Győr-Moson-Sopron és Pest megyében dolgoznak, mintegy két tucat légi járművel, például sárkányrepülőkkel, drónokkal. Az Agrárminisztérium negyvenmillió forinttal támogatja a programot.

Túrós kijelentette: a polgárőrség határvédelmi tagozata továbbra is szakszerűen végzi munkáját, ebben 86 polgárőr-egyesület 1700 polgárőre vesz részt, és kiemelkedő az eredményességük, a hatékonyságuk.

A Roszgidromet szerint a sugárzási helyzetet ellenőrző arhangelszki automatizált rendszer (ASZKRO) nyolc ellenőrző pontjából hat csütörtökön Szeverodvinszknél azt rögzítette, hogy a gammasugárzás ereje elérte az arra a területre jellemező környezeti dózisnak megfelelő ráta (ADER) 4-16 szorosát. Az augusztus 8-án mért maximális érték óránként 1,78 mikrosievert volt, az óránként 0,11 mikrosievertes átlagos normál háttérsugárzás mellett. A háttérsugárzás a városban két óra alatt tért vissza a normához.

Az incidens napján Valentyin Magomedov, a szeverodvinszki önkormányzat polgári védelmének vezetője kijelentette, hogy a városban a háttérsugárzás szintje fél órán át a megengedett háromszorosa volt, és elérte az óránkénti 2 mikrosievertet. A maximálisan megengedett szint az óránkénti 0,6 mikrosievert. Az orosz fogyasztóvédelmi hatóság, a Roszpotrebnadzor szerint a belső szervek röntgenvizsgálatánál a páciens az eljárás alatt 3,3 millisievertig terjedő sugárdózist kap.

Tavaly, március elején Vlagyimir Putyin egyebek között egy nukleáris meghajtású, korlátlan hatótávolságú manőverező repülőgép, egy nagysebességű, nukleáris robbanótöltet hordozására alkalmas víz alatti drón, egy Kinzsal (Tőr) névre elkeresztelt, légi indítású, több mint kétezer kilométeres hatótávolságú hiperszonikus (10+ Mach sebességgel haladó) rakéta és a Szarmat típusú új, több robbanótöltet szállítására alkalmas interkontinentális ballisztikus nehézrakéta kifejlesztéséről tett bejelentést. Elemzők szerint a nukleáris meghajtású manőverező repülőgép hajtóműve robbanhatott fel Szarovban.

Leonyid Bolsov akadémikus, az atomenergia biztonságos fejlesztésével foglalkozó intézet vezetője a TASZSZ-nak nyilatkozva azt mondta, hogy Arhangelszk megye lakosságának egészségét semmi sem fenyegeti a katonai kísérleti terepen bekövetkezett baleset után. Az esetet vizsgáló rendkívüli bizottság megállapította, hogy nem történt a közegészség szempontjából jelentős esemény, és hogy a háttérsugárzás másfél órán belül visszatért a normához.

Az orosz védelmi minisztérium a csütörtöki incidenst követően azt közölte, hogy káros anyag nem került a légkörbe, és a sugárzás normális. A katonai tárca akkor arról adott ki tájékoztatást, hogy két ember életét vesztette, amikor baleset történt egy folyékony üzemanyagú hajtóműszerkezet tesztelésekor. A Roszatom vasárnapra virradóra azt közölte, hogy egy tengeri platformon végzett rakétakísérlet során öt munkatársa meghalt, három pedig megsérült.

A Roszatom vasárnap kiadott tájékoztatása szerint az elhalálozott szakemberek a “rakéta részét képező radioizotópos energiaforrással kapcsolatos tevékenységet folytattak” a detonáció idején, amely a Fehér-tengerbe vetette őket. A védelmi minisztérium a TASZSZ hírügynökségnek azt az információt adta, hogy a Roszatom szakemberei egy folyékony üzemanyagú reaktív hajtóművön dolgoztak, és a gyulladás pillanatában az izotópos energiaforrásokat ellenőrizték.

Alekszej Lihacsov a Roszatom vezérigazgatója hétfőn, azt mondta, hogy a nukleáris szakemberek egy “új, különleges készítményen dolgoztak”, de nem pontosította, hogy mi volt az. A Szarovban működő Oroszországi Szövetségi Nukleáris Központ – Kísérleti Fizikai Összoroszországi Tudományos Kutatóintézet (RFJaC-VNIIEF) vezetőinek nyilatkozataiból az derült ki, hogy az öt tudós egy “kisméretű, radioaktív hasadóanyagokat használó energiaforrás” tesztelésekor halt meg.

Szarov (Саров)
Tárt város Oroszország Nyizsnyij Novgorod-i területén. 1946–1991 között az Arzamasz–16, rövid ideig, 1991-től 1995-ig a Kremljov nevet viselte. Atomfizikai kutatóintézetével a szovjet, majd az orosz atomfegyvergyártás egyik fő központja. A központ létezése és holléte önmagában is államtitok volt, egészen az első kémműholdak felbocsátásáig. Mára a titkosítás csak az új generációs fegyverek kidolgozásával összefüggő munkákra vonatkozik. Az egyik legféltettebb objektum a Nyizsnyij Novgorod közelében lévő Szarovban az a raktármúzeum, amelyben megtalálható az 1949 óta megépített minden orosz nukleáris fegyver egy-egy példánya. A múzeumnak persze nem lehetnek látogatói, mivel a fegyvertár titkai hatalmas védelmi jelentőséggel bírnak. A tilalom alól mindössze egyszer tettek kivételt, amikor a kettős védelmi rendszerrel ellátott raktárt 1992-ben Borisz Jelcin látogatta meg.

A pénteken kezdődött újabb robbanássorozat sérültjei közül hatot kórházban ápolnak. A raktár először hétfőn gyulladt ki, akkor egy ember meghalt, 14 pedig megsérült. A baleset helyszíne körüli húsz kilométeres körzetből több mint 16 ezer embert evakuáltak. A védelmi tárca kedden számolt be a valószínűleg emberi mulasztás miatt keletkezett tűz elfojtásáról.

Az újabb detonációk péntek este kezdődtek el. Ezeket a védelmi tárca szerint egy villám okozta, amely éppen a környéken szétszóródott lőszerek tűzszerészi ártalmatlanítása közben csapott le.

A tömeggyilkos letartóztatása utáni első vallomásából pénteken jelentek meg részletek az amerikai sajtóban.

A nyomozati anyagban Adrian Garcia nyomozó rögzítette azt is, hogy amikor a rendőrség percekkel a lövöldözés után a helyszínre érkezett, Crusius kiszállt az autójából és hangosan odaszólt: “én vagyok a lövöldöző”. Letartóztatása után a rendőrségen két nyomozó hallgatta ki. Az elkövető nem kívánt élni a hallgatás törvény által biztosított jogával. Rögtön vallomást tett és elmondta: körülbelül 10-11 órán keresztül vezetett lakhelyéről – a texasi Dallas mellett lévő Allen városából – El Pasóba, ahol először eltévedt. Mivel éhes volt, megállt annál a bevásárlóközpontnál, ahol a Walmart áruház is van. Megreggelizett, majd lövöldözni kezdett. Elmondta azt is, hogy AK-47-es típusú géppisztollyal lőtt.

A rendőrség a lövöldözés után néhány órával kiderítette, hogy Crusius korábban az interneten többször intézett kirohanást a bevándorlók ellen, és “Texas spanyolajkúak általi megszállásáról” írt. Crusius ellen már hétfőn vádat emeltek, az ügyész halálbüntetést kért rá. Az amerikai belbiztonsági minisztérium közölte, hogy a tömeggyilkosságot belföldi terrorizmusként kezelik.

A nyomozás során kiderült az is, hogy az elkövető édesanyja a merénylet előtti hetekben telefonált az alleni rendőrségnek, mivel a fia fegyvert vásárolt és megítélése szerint részben nem volt elég érett a fegyverviseléshez és egyáltalán nem volt tapasztalata a fegyverforgatásban. Az anya bejelentését a rendőrségen nem vették komolyan, részben azért, mert nem fogalmazott meg konkrét aggodalmakat, részben pedig mert nem mondta be a nevét.

Chris Ayres, a család ügyvédje a rendőrségen elmondta: Crusius a nagyszülei lakásából indult El Pasóba. Szülei 2011-ben történt válása óta ugyanis többnyire ott lakott. “Nem volt rossz hangulatban, nem volt zavart, nem volt magába elzárkózó” – fogalmazott az ügyvéd a rendőrségen.

Crusius hivatalból kirendelt ügyvédje, Mark Stevens nem kívánta kommentálni az ügyet. Újságíróknak csak annyit mondott: “az ügyészek megpróbálják halálra ítéltetni, én a magam részéről minden jogi eszközt igénybe veszek, hogy ez ne történjen meg”.

Richard Grenell német hírportálokon idézett nyilatkozatában sértőnek nevezte, hogy Németország elvárja az amerikai adófizetőktől a több mint 50 ezer amerikai németországi tartózkodásának további finanszírozását, miközben “a németek a saját hazai céljaikra használják fel kereskedelmi többletüket”.

Nem egy amerikai elnök sürgette már Németországot, hogy “vegye ki a részét a saját védelméből”. Ezt a kérést éveken keresztül terjesztették elő az egymást követő amerikai kormányok, de hiába. Így végül “elértük azt a pontot, amelynél reagálni kell” – mondta a diplomata.

“Trump enöknek igaza van és Georgette Mosbacher (varsói amerikai nagykövetnek) is igaza van” – mondta Grenell azzal kapcsolatban, hogy maga Trump is tett már utalást a lehetséges csapatkivonásról, a varsói nagykövet pedig egy csütörtöki Twitter-bejegyzésében kifejtette, hogy míg Lengyelország védelmi kiadásai elérik a NATO-tagoktól elvárt szintet, Németország nem teljesíti ezt az elvárást, ezért “üdvözölnénk, ha Lengyelországba jönnének amerikai csapatok Németországból”.

A NATO-tagországok vezetői 2014-es walesi tanácskozásukon vállalták, hogy 2024-ig a hazai össztermék (GDP) 2 százalékának megfelelő összegig közelítik védelmi kiadásaikat. A német kormány azóta minden évben növelte a védelemre szánt forrásokat a szövetségi költségvetésben, és ez jövőre is folytatódik, de a tervezett 49,67 milliárd euró a GDP csupán 1,38 százalékának felel meg. A kétszázalékos cél és a tényleges kiadások közötti különbség miatt az Egyesült Államok kormánya – elsősorban Trump és Mike Pence alelnök – számos alkalommal élesen bírálta a német vezetést.

Berlin szerint a költségvetés teherbíró, és a Bundeswehr – a német hadsereg – fejlesztési, forrásfelszívó képességéhez mérten mindent megtesznek a NATO-elvárás teljesítéséért. Rendszerint hozzáteszik, hogy a GDP-arányában számolt kiadások viszonylag lassú növekedése annak is tulajdonítható, hogy a gazdasági fellendülés révén maga a GDP is jelentősen növekedett az utóbbi években.

Az európai országok közül Németországban állomásozik a legtöbb amerikai katona, 35 ezer fő, munkájukat 17 ezer amerikai és 12 ezer német polgári alkalmazott segíti.

A 67 éves Maguire augusztus 15-től látja el az ügyvezető igazgatói posztot, amikor Dan Coats, a DNI eddigi vezetője távozik. Trump egyúttal bejelentette azt is, hogy Coats helyettese, Sue Gordon – Coatsszal együtt – szintén távozik a hírszerzés csúcsszervezetétől.

“Maguire admirális hosszú és méltóságteljes karriert tudhat magáénak, miután 2010-ben visszavonult. Minden szinten volt parancsnok, beleértve a haditengerészet különleges háborús parancsnokságát. Szolgált a Harvard Egyetem nemzetbiztonsági kutatójaként is. Nincs kétségem, hogy kiváló munkát végez majd”- írta mikroblogjában Trump.

Miután néhány héttel ezelőtt Coats bejelentette távozását, Trump John Ratcliffe texasi republikánus képviselőt jelölte a DNI igazgatójának. A politikus azonban a sajtó támadásainak kereszttüzébe került – a többi között azért, mert életrajzát megszépítette -, ezért öt nappal a jelölés után visszalépett.

Barnáné Horváth Melinda közölte, a hálózatot a gyanú szerint két Pest megyei férfi mozgatta, vállalkozásaik az ország minden megyéjében foglalkoztattak vagyonőröket. Egy dél-alföldi cég nevében szerződtek a partnerekkel, de kiderült, hogy az alkalmazottak jelentős része a láncolatban szereplő más cégekhez lett bejelentve. A dolgozók foglalkoztatását fiktív számlákkal igazolták, és járulékot sem fizettek utánuk. A cégeket három-négy havonta cserélgették, többet közülük külföldi állampolgárra írattak.

A NAV pénzügyi nyomozói, revizorai, informatikusai és végrehajtói országosan mintegy harminc helyszínen tartottak kutatásokat, és foglaltak le bizonyítékokat, vagyontárgyakat, köztük egy nagy értékű hajót. A bűnszervezet egyik vezetőjének széfjében 97 millió forintot, a másik vezetőjénél egy szekrényben több mint harmincmillió forintnyi készpénzt, valamint a cég irodájában lévő széfben egy készpénzzel teli táskát is találtak. A cégháló könyvelési anyagát, ötszáz darab bélyegzőt, valamint a szervergépet és számítógépeket egy titkos raktárhelyiségben találták meg – tudatta az őrnagy.

A dél-alföldi pénzügyi nyomozók nyolc gyanúsítottat hallgattak ki bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt, a hálózat irányítói és könyvelői letartóztatásban vannak.

Arra ugyan nem tért ki, hogy pontosan milyen ellenlépéseket terveznek, de hangsúlyozta: mint ahogyan a múltban sem, Kína a jövőben sem fog részt venni nukleáris fegyverkezési versenyben. A nyilatkozat előzménye, hogy Mark Esper új amerikai védelmi miniszter a hét végi ausztráliai látogatásán azt mondta, az Egyesült Államok hónapokon belül szárazföldi indítású, közepes hatótávolságú rakétákat szeretne telepíteni az ázsiai-csendes-óceáni térségbe.

Fu óvatosságra intette a térség többi országát is, amelyek közül Dél-Koreát, Ausztráliát és Japánt emelte ki, és azt tanácsolta, ne engedjék az amerikai rakéták telepítését saját területükön, mert ez nem szolgálná nemzetbiztonsági érdekeiket. Az amerikai bejelentés után Ausztrália és Dél-Korea is kijelentette, hogy nem járul hozzá a rakéták telepítéséhez.

A kínai tisztviselő különösen aggályosnak tartotta az amerikai fél tervét arra vonatkozóan, hogy a közeljövőben egy szárazföldi telepítésű, közepes hatótávolságú rakétát akarnak fejleszteni és tesztelni az ázsiai és csendes-óceáni térségben.

Kína a múlt héten helytelenítette, hogy az Egyesült Államok kilépett az Oroszországgal a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolására megkötött szerződésből (INF). Fu ezzel kapcsolatban úgy vélekedett: a lépés közvetlenül negatív hatást gyakorol a világ stratégiai stabilitására, valamint Európa és az ázsiai és csendes-óceáni térség biztonságára. Washington indoklását, miszerint azért lépett ki a szerződésből, mert Oroszország azt megsértette, Fu ürügynek nevezte, rámutatva: ha valóban úgy gondolták, hogy Oroszország “csal”, akkor tárgyalniuk kellett volna Moszkvával az egyezmény felrúgása helyett. A tisztviselő emellett megerősítette Peking állásfoglalását arról, hogy Kína nem kíván tárgyalásokba kezdeni az Egyesült Államokkal és Oroszországgal az atomfegyverek korlátozásáról, mivel nagyságrendileg szerényebb nukleáris fegyverarzenállal rendelkezik náluk.

Az Amerikai Tudósok Szövetsége a távol-keleti ország nukleáris robbanófejeinek számát mintegy 290-re becsüli szemben Oroszország 1600, valamint az Egyesült Államok 1750 nukleáris robbanófejével.

A tisztviselő arra is rámutatott: Washington érvelése, miszerint Kína fenyegetést jelent számára, mivel a kínai hadsereg rakétáinak csaknem 80 százaléka közepes hatótávolságú, nem állja meg a helyét, hiszen ezek a rakéták nem érnék el az amerikai kontinenst.

Donald Trump a múlt héten azt mondta: ha lesz új fegyverzetkorlátozási egyezmény az INF helyett, akkor annak Kínára is kell vonatkoznia. Hozzátette: erről már egyeztetett Oroszország és Kína vezetőivel, akiket elmondása szerint “ez nagyon is izgalomba hozott”.

Fu erre kedden úgy reagált: nem kívánja meghazudtolni az amerikai elnököt, de Kínát nem érdekli egy ilyen egyezmény, és Peking álláspontja szerint nincs is abban a helyzetben, hogy részt vegyen egy háromoldalú tárgyalásban a nukleáris fegyverek korlátozásáról.

Kiemelte: Kína a maga részéről a lehető legvisszafogottabban járt el fegyverkészletének fejlesztésében, és tartja magát ahhoz, hogy fegyveres konfliktus esetén nem fog elsőként bevetni atomfegyvert. Mindezek fényében – fogalmazott – nem lenne sem ésszerű, sem méltányos elvárni Kínától, hogy a jelen helyzetben részt vegyen a fegyverek felszámolását célzó tárgyalásban. Hozzátette: Peking mindemellett továbbra is elkötelezett az atomfegyverek felszámolását célzó többoldalú erőfeszítések, például az ENSZ átfogó atomcsendszerződése (CTBT) mellett. Ezt a szerződést mindazonáltal Kína eddig még nem írta alá.

Dél-Koreába két éve telepítették a THAAD amerikai rakétavédelmi rendszert, amely nagy magasságban, a repülési végfázisban képes megsemmisíteni rövid, közepes és nagy hatótávolságú ballisztikus rakétákat. A lépést Washingtonban és Szöulban azzal indokolták, hogy el akarják hárítani az észak-koreai rakéták jelentette veszélyt.

A rakétatelepítés Kína és Oroszország határozott tiltakozását váltotta ki, és Peking gazdasági korlátozásokat vezetett be Szöullal szemben ellenlépésként.

A NAK szerint a helyszínen bevetésre kész házi készítésű pokolgépet, lőfegyvert és lőszert találtak. A férfi – aki fegyveres ellenállást tanúsított, mielőtt lelőtték – egy elhagyatott házban rejtőzködött Voznyeszenszkoje községben.

Az Interfax hírügynökség jól értesült forrásra hivatkozva azt jelentette, hogy a férfi az Iszlám Állam dzsihadista szervezet támogatója volt és híveket toborzott a szervezetnek.

Alekszandr Bukszman orosz főügyészhelyettes július végén közölte, hogy Oroszországban a hatóságoknak az év első felében 17 esetben sikerült terrorcselekmény megszervezésére irányuló kísérletet megakadályozniuk.

A felsőbíróságon egy olyan férfi nyújtott be fellebbezést, akinek Ashraf Mahmud Islam nevű 22 éves fiát belügyminiszterként Amber Rudd fosztotta meg brit állampolgárságától. Az apa azt akarta elérni, hogy fia, aki 18 évesen csatlakozott a dzsihadistákhoz, és jelenleg egy kurdok által ellenőrzött katonai börtönben van Szíriában, visszatérhessen az Egyesült Királyságba, és ott álljon bíróság elé, elkerülve ezáltal, hogy halálbüntetést szabjanak ki rá.

A felsőbíróság azonban elutasította a keresetet. A döntés szakértők szerint precedenst teremthet az Iszlám Állam terrorista szervezet más brit harcosaira és a terroristák brit “menyasszonyaira” nézve, akiket szintén az állampolgárságuk elvesztése fenyeget.

Az utóbbi idők legismertebb brit vonatkozású esete Shamima Begum ügye volt. A fiatal nőt, aki szintén az Iszlám Állam oldalán állt, azért tudták megfosztani brit állampolgárságától, mert jogosult volt a bangladesi útlevélre is. A brit jogszabályok értelmében az állampolgárságot csak kettős nemzetiségű emberektől és abban az esetben lehet megvonni, ha kockázatot jelentenek a nemzetbiztonságra. Hontalanná azonban nem lehet tenni senkit az állampolgárság megfosztásával.

Islam ügyében a felsőbíróság hangsúlyozta, a fiatal férfi csakis magának köszönheti, hogy halálbüntetés várhat rá, ő döntött úgy, hogy Szíriába megy és csatlakozik a dzsihadistákhoz. Nem azért van veszélyben a harcok dúlta Szíriában, mert a belügyminiszter megfosztotta brit állampolgárságától, hanem azért, mert részt vett az Iszlám Állam által elkövetett cselekedetekben – fejtették ki.

A bíróság rámutatott továbbá, hogy a londoni születésű Islam jó körülmények között élt ügyvéd apjával és az anyjával. A fiatal férfi Bangladesben, Dakkában tanult jogot, amikor 2015 áprilisában eltűnt. Szíriába utazott, hogy csatlakozzon az Iszlám Államhoz, családja azonban csak egy hónappal később szerzett erről tudomást.

Az időjárás, illetve annak változásai folyamatosan befolyásolják szervezetünk működését, próbára teszik alkalmazkodóképességét, időnként észrevétlenül, de jelentős egészségkárosodást, rosszabb esetben életveszélyes állapotot előidézve. Munka közben, akár a fizikai, szellemi terhelés, akár a munkavégzés helyével, jellegével összefüggő kitettség mind-mind nehezítik a szervezet védekező mechanizmusainak működését.

Felismerni, megelőzni
A nyári kánikula idején – nem csak a munkahelyeken – könnyebben alakul ki a fedetlen fejet érő napsugárzás miatt a többek között fejfájás, szédülés, hányingert, súlyosabb esetben eszméletvesztést okozó napszúrás vagy az erősebb izzadás miatti folyadékvesztés következményeképpen hőséggörcs.

Nagy melegben – különösen tartósan végzett, nagyobb terheléssel járó fizikai munka közben – bekövetkezhet a hőkimerülés is. Az elégtelen folyadék, illetve sóbevitel következményeként kialakuló hőkimerülés könnyen alakulhat hőgutává, ami már egy, a hőszabályozás elégtelensége miatt létrejött életveszélyes állapot.

A hőség okozta állapotváltozásokról és azok tüneteiről, illetve a megelőzés, kezelés módjáról mindenképp érdemes a nyári időszakban tájékozódni, amit a munkavédelmi hatóság, illetve más szakmai, érdekvédelmi szervezetek, nem ritkán vállalkozások is egyre többször segítenek ajánlásaikkal, útmutatóikkal.

Ugyanakkor, számos olyan kevésbé nyilvánvaló, sőt alattomos veszélyt is előidézhet akár közvetlenül, akár közvetetten a hőség vagy a nyárra szintén jellemző káros (UVB) sugárzás, amiről ritkábban hallhatunk.

Hőcsapda-csarnokok
Nem lehet elégszer felhívni a figyelmet a kánikula idején a szabadban végzett munka veszélyeire, ahogy az önmagukban is nagy hőterhelést okozó zárttéri munkahelyek, például sütödék, konyhaüzemek, öntödék szinte pokoli körülményeire sem. Ezekhez képest a tágas, szellős, árnyékos csarnokok kedvezőbb munkakörnyezetnek tűnnek a nyári időszakban. Sajnos azonban a nyári forróság a lakótelepekhez, „betondzsungelekhez” hasonlóan az ipari parkokban, elsősorban a csarnoképületekben található munkahelyeken is problémát okoz. Ugyanis, erre az építési módra jellemző, hogy padlástér hiányában a felforrósodó épületszerkezet hője közvetlenül átsugárzik az abban lévő emberekre, berendezésekre.

A helyzetet súlyosbítja, hogy az ipari parkokban általában nincsenek magas, árnyékot nyújtó épületek, sem a kánikula hatásait enyhítő zöldterületek. Viszont jellemző, hogy például az autópályák mentén elhelyezett, betonozott parkolóval, rakodóterületekkel körülvett épületekben elsősorban ipari termelés folyik, nem ritkán a technológiából fakadóan is hőt termelő gépekkel. E körülmények együttesen extrém felmelegedést eredményezhetnek az épületeken belül. A foglalkozás-egészségügyi szakemberek tapasztalatai szerint is megnő a forróbb napokon a melegre visszavezethető rosszullétek száma, ahogyan a mentők riasztásának mennyisége is az ilyen helyszínekre. Elsősorban a krónikus betegségekben, magas vérnyomásban, szívbetegségben szenvedők számára különösen nehéz ez az időszak.

Fokozza a problémát, hogy a dolgozók sokszor 12 órás műszakokban, akár három egymást követő napon dolgoznak és csak ezután kapnak munkaszünetet. Az ő helyzetüket külön súlyosbítja, hogy a rengeteg beton és a felmelegedett épületszerkezetek éjszaka visszasugározzák a napközben felvett meleget, így az éjszaka dolgozók abban az időszakban, amikor élettani értelemben a szervezetük pihenne, a meleg nap után újabb hőterhelést kapnak. Tekintettel arra, hogy egy csarnoképületet gazdaságosan, illetve hatékonyan hűteni igen nehéz, a munkáltatók cselekvési lehetősége szűkre szabott. Ezeken a helyeken fontos lenne a gyakoribb, hűvös tartózkodóban eltöltött pihenés, a hűsítő védőital biztosítása. Szerencsés megoldás, ha e munkahelyen, vagy legalább az ipari parkon belül biztosított az orvosi, esetleg nővéri ügyelet, amely a rosszullétek korai ellátását képes biztosítani.

Orvtámadó orvosságok
A forróság azonban nem csak az érzékelhető és megszokott élettani hatások szintjén okozhat változásokat szervezetünk működésében. Akár alkalmi, akár rendszeres jelleggel kényszerül valaki gyógyszert szedni, mindenképpen érdemes tájékozódnia arról, hogy az adott gyógyszer hogyan hat a szervezetre magas hőmérséklet esetén. Egyes gyógyszerek ugyanis befolyásolhatják a test szokásos hűtő folyamatait és potenciálisan okozhatnak fokozott egészségproblémákat, hívja fel a figyelmet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egy, a hőség egészségkárosító hatásainak megelőzéséről szóló ajánlásában. E készítmények azáltal, hogy megváltoztatják a központi hőszabályozást, befolyásolják a szervezet működését, sőt, az egyén viselkedését is.

Megváltoztatják a kognitív éberséget, ami például megnövekedett aluszékonysághoz és csökkent hőkerülő magatartáshoz vezethet, vagyis még inkább ront a helyzeten. Befolyásolják a vérkeringést, változtatnak a vérnyomáson és a szív teljesítményén, hatást gyakorolva ezáltal az értágulással történő hűtésre, illetve növelik a szédülés és ájulás valószínűségét. Mivel egyes gyógyszerek a veseműködésre is hatnak, a só-víz háztartás változtatása révén növelik a kiszáradás veszélyét és a már szervezetben levő gyógyszerek hatását is gyengíthetik vagy épp felerősíthetik, ami mérgezést okozhat.

A gyógyszerek esetén azért is fontos a fokozott elővigyázatosság, mert egyes készítmények még az alkalmazást megelőzően elveszíthetik hatóképességüket a hőség hatására, ami akár egy napsugárzásnak kitett táskában is bekövetkezhet. A nyári időszakban nem csak a magasabb hőmérséklet, hanem az erőteljes napsugárzás (ezen belül elsősorban az UVB sugárzás) is okozhat problémákat a bőr leégésen, hámlásán kívül is. Ilyenek például az immunrendszer gyengítése, a bőr idő előtti öregedése, a szürkehályog, valamint a sokat emlegetett bőrrák.

Érdemes odafigyelni arra, hogy bizonyos gyógyszerek, (akár egy-egy, a rovarcsípésekre nyaranta használt krém is) egyes vegyi anyagok, például festékek, fakonzerváló szerek, kátrány használata még tovább érzékenyíthetik a bőrt a napsugárzással szemben.

A police.hu honlapon publikált közlemény szerint az éves ellenőrzési terv alapján végrehajtott európai akció elsősorban a megengedett legnagyobb sebességet túllépő járművek vezetőinek kiszűrésére irányul.