Biztonságpiac

A szudáni férfi szombat délelőtt 11 óra előtt a 35 ezer lakosú kisváros központi részén – ahol egy menekültszállón lakott – először egy dohányboltban támadta meg a tulajdonost, majd a hentesboltban, a pékségben és végül az utcán támadott meg embereket: két embert megölt, ötöt pedig megsebesített. A rendőrség valamivel dél előtt fogta el.

“Az első vizsgálatok azt mutatják, hogy egyedül cselekedett, anélkül, hogy utasítást kapott volna egy terrorszervezettől” – tudatta az ügyészség. A támadás másnapján a rendőrség a gyanúsítotthoz közelálló két másik szudáni menekültet is előállított, de őket hétfőn és szerdán vádemelés nélkül szabadon engedték. Nyomozati források szerint Ahmed-Osman a kihallgatásán azt mondta, hogy “nem emlékszik arra, hogy mi történt”.

Egy másik forrás a francia köztelevíziónak elmondta: a férfi többször hangoztatta, hogy nincs jól a bőrében, úgy érzi, hogy kémkednek utána, és rosszul viseli a koronavírus-járvány miatti karantént, illetve azt, hogy kényszerszabadságra kényszerült. Az ügyészség jelezte, hogy az elkövető lakhelyén végzett házkutatás során olyan “vallási jellegű, kéziratos dokumentumokat találtak, amelyekben az elkövető arra panaszkodik, hogy hitetlenek országában kénytelen élni”. A mobiltelefonjában azonban nem találtak semmilyen elemet, amely előrevitte volna a nyomozást.

Ahmed-Osman 1987. január 1-én született a szudáni Tendeltiben, nem szerepel a francia vagy más európai titkosszolgálatok nyilvántartásban, és orvosi kezelés alatt sem állt korábban. Franciaországba 2016-ban érkezett, 2017 júniusban kapott menekültstátuszt, majd júliusban tízéves tartózkodási engedélyt. A közelmúltban telepedett le Romans-sur-Isere-ben, ahol 2020 elején bőráruk készítésére szakképesítést szerzett, és egy helyi vállalkozásnál helyezkedett el.

“Nagyon szerény, mindenki által kedvelt fiatalember, szorgalmasan dolgozott. Nem érzékeltünk semmit, szörnyű az egész” – mondta a Le Dauphiné Libéré regionális lap vezetőségének egyik tagja, aki személyesen ismeri a gyanúsítottat.

Szanka Ferenc közölte, a luxemburgi-szerb kettős állampolgárságú férfit gyógyszerhamisítás bűntettével vádolják. A vádlott tavaly augusztus 3-án egy montenegrói busz utasaként érkezett a röszkei autópálya-határátkelőhelyre. A vádirat szerint a pénzügyőrök az autóbusz csomagterében, a férfi táskájában 35 ampullát, valamint 2500 tablettát találtak.

A termékek Magyarországon forgalomba hozatali engedéllyel nem rendelkező gyógyszernek minősülnek, legális kereskedelmi forgalomban nem szerezhetők be, orvosi vényre nem írhatók fel. Hatóanyaguk a tiltott teljesítményfokozó szerek közé sorolható androgén anabolikus szteroid. A szerek fokozzák az izomtömeg gyarapodását, ha használatuk orvosilag nem indokolt, akkor viszont ismeretlen eredetük és jelentős mellékhatásaik miatt alkalmazásuk fokozott egészségi kockázatot jelent.

A gyógyszereket Magyarországra kizárólag engedéllyel rendelkező gyártó vagy nagykereskedő hozhatta volna be, és az átszállításhoz is jóváhagyásra lett volna szükség, ezzel a vádlott nem rendelkezett – tudatta a csoportvezető ügyész.

Egy nemzetközi elfogatóparancs alapján az USA-ban elfogott férfi 2015 óta fiktív számlákat kiállító bűnszervezetet hozott létre és irányított, amelynek része volt a többszintű, számlázási láncolatot alkotó céghálózat. A fiktív számlákat két, tatabányai székhelyű gazdasági társaság fogadta be összesen 16 cégtől, ezzel az általános forgalmi adó fizetési kötelezettségük mértékét csökkentették, így a magyar állami költségvetésnek fillérre pontosan 991,518 millió forint vagyoni hátrányt okoztak. A fiktív számlákat kiállító alvállalkozó cégek valós gazdasági tevékenységet nem végeztek. E cégek bankszámláira a haszonhúzó két tatabányai gazdasági társaság teljesített utalást, a fiktív számlák ellenértékének megfelelő összegben, amelyet a bűnszervezetet irányító férfi utasításai szerint tovább utaltak más cégek számláira. A bűnszervezet vezetője által utasított emberek a cégek számláiról jellemzően készpénzfelvevő automatákból felvették a pénzt, és azt visszajuttatták a bűnszervezet vezetőjének, illetve a fiktív számlákat befogadó társaságok képviselőihez.

Az ÁFA befizetési kötelezettségüket jogtalanul csökkentő cégek részére fiktív számlákat kiállító gazdasági társaságok szintén valótlan tartalmú alvállalkozói számlákat fogadtak be. A számlakiállító cégek ügyvezetőinek nagy része szlovák, lengyel, angol állampolgár, akik tényleges ügyvezetői tevékenységet sosem végeztek, a cégeket és azok könyvelését a bűnszervezet vezetője irányította.

A bűnszervezet vezetője különböző gazdasági társaságok ügyvezetőjeként a költségvetési csalásból származó pénzösszegeket a Csehországban, Horvátországban, Szlovákiában, az Egyesült Királyságban létrehozott cégek bankszámláira utalta, ahonnan az visszaáramlott egy tatai székhelyű céghez. A tatai cég a pénzből 12 ingatlant vásárolt a 2015-2019. közötti időszakban, amelyeket bérbeadás révén hasznosított.

Az ügyészség indítványára a nyomozási bíró a bűnszervezet hat tagjának – köztük a bűnszervezet vezetője feleségének – letartóztatását 2019. október 17. napján elrendelte. Az ügyészség indítványnak megfelelően a nyomozási bíró ülésen további három hónappal, 2020. július 17. napjáig meghosszabbította három gyanúsított letartóztatását, három gyanúsított vonatkozásában pedig az ügyészség indítványának megfelelően bűnügyi felügyeletet rendelt el.

A kényszerintézkedések meghosszabbítása, elrendelése továbbra is indokolt, tekintettel arra, hogy valamennyi gyanúsított esetében megalapozottan feltehető, hogy szabadlábra kerülésük esetén a bizonyítást veszélyeztetnék, valamint velük szemben a bűnismétlés veszélye is fennáll.

A gazdaság, a termelés élénkülése, valamint a munkavégzésre vonatkozó fokozódó elvárások az elmúlt években a munkahelyi balesetek és a foglalkozási betegségek számának kis mértékű növekedését eredményezték (évente nagyságrendileg 20-23 ezer ember legalább három munkanapkieséssel járó sérüléséről van szó), ami kiemelt feladattá teszi a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések megelőzését – mutatott rá Bodó Sándor. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a munkahelyek biztonságosabbá tételével a balesetek és foglalkozási betegségek gazdasági, társadalmi költségei rövid és hosszú távon egyaránt csökkenthetők lennének. Bizonyított – és a magas munkavédelmi kultúrával rendelkező szervezeteknél egyre inkább elfogadott – tény, hogy a munkavédelem hatékony gazdasági befektetés. A munkából való kiesés, a gyógykezelés, a rehabilitáció a gazdasági szervezetek számára legalább kétszer akkora költséget jelent, mint a munkavédelemre és annak fejlesztésére fordított befektetés.
Kérdés persze, hogy milyen módon lehetne a jogszabályi keretekben, a hatósági tevékenységben, a szemléletformálásban, az ismeretbővítésben és az új megoldások keresésében megtalálni az előrelépés lehetőségét.

Szabályok és politika másképpen
Magyarországot az alaptörvény, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 155. számú egyezménye is kötelezi arra, hogy határozza meg a munkavédelem hosszabb távú feladatait, és – a munkavállalók és munkaadók érdekképviseleteivel egyeztetve – alakítsa ki a munkavégző képesség megóvására, a munkabiztonságra és a munkakörnyezetre vonatkozó nemzeti politikáját.
E tekintetben „politikán” meghatározott célokat és cselekvési irányokat kell érteni, amelyek egymással összhangban a munkavédelem fejlesztésének, a munkavégző képesség megőrzésének, továbbá az egészség és a biztonság fenntartásához, az egészségben eltöltött életévek növeléséhez szükséges feltételek javítása felé mutatnak.
Az alapvető célokat új formába öntve, többéves szakmai előkészítő munkát követően, az Európai Unió aktuális, 2014-től 2020-ig terjedő munkavédelmi stratégiájának figyelembevételével széles körű szakmai és társadalmi egyeztetéssel dolgoztuk ki a Munkavédelem Nemzeti Politikáját (MNP) – mondta el Bodó. A legmagasabb szintű érdekegyeztető fórumok, mint például az Országos Munkavédelmi Bizottság, valamint a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma egyaránt támogatta a Munkavédelem Nemzeti Politikájának tervezetét, amelyet a kormány megtárgyalt, elfogadott és 2016 októberében ki is hirdetett.
Az MNP a 2016–2022 közötti időszakra fogalmaz meg célokat, illetve a célokhoz részletes feladatlistát, figyelemmel a munkavédelem hazai prioritásaira és meghatározva a munkavédelem hosszú távú fejlesztési irányait. Mindezt öt fő csoportra bontotta.

Az MNP öt fő fejlesztési területe
• a vállalkozások versenyképességének fejlesztése;
• a munkavállalók munkavégző képességének megőrzése;
• a munkavédelmi képzés és oktatás minőségének javítása és fejlesztése;
• a tájékoztatás és kommunikáció fejlesztése,
• a munkavédelmi kutatások és fejlesztések számának növelése.

De mindezt hogyan és miből?
A dokumentumban megfogalmazott célkitűzések megvalósítása a program kihirdetésével egyidejűleg megkezdődött, kérdés, hogy mindez milyen forrásból valósítható meg. Hiszen több célkitűzés jelentős infrastruktúra- és humánerőforrás-igényű. A megvalósítás financiális és szervezési alapjait jelentős részben a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében meghirdetett GINOP-5.3.7 – VEKOP-17 Jogszerű foglalkoztatás fejlesztése című kiemelt projekt biztosítja – tájékoztatott az államtitkár –, amelynek keretében 3,8 milliárd forint áll a Pénzügyminisztérium rendelkezésére. A projekt megvalósítási időszaka tervezetten 2020. december 31-éig tart.

A részletekben a lényeg
Ha fő feladatelemeire bontjuk a projektet, jól láthatóvá válnak az MNP egyes célkitűzései is – mutatott rá Bodó Sándor. Például a projekt szakmai anyagok, kutatások, kampányok és konferenciák segítségével lehetőséget biztosít arra, hogy a munkavédelmi hatóság megerősítse kapcsolatát a helyi érdekképviseleti és a nemzetközi munkavédelmi szervezetekkel.
Ne feledjük, az MNP-ben is világosan megfogalmazott cél a munkavédelmi tudatosság növelése, aminek keretében a hatóság szakemberei a legfontosabb témaköröket módszertani anyagokban, online tájékoztatókban vagy nyílt napokon, konferenciákon jelenítenék meg a munkáltatók, illetve a munkavállalók számára. Talán a mikro-, kis- és középvállalkozások szempontjából ezek a kommunikációs aktivitások a legfontosabbak, ugyanis az említett munkáltatói kör képviselői gyakran nem rendelkeznek kellő tudással, ezért elengedhetetlen az elérésük és a szükséges információkkal való ellátásuk.
A képzések és oktatási rendszerek kialakítása, megújítása szintén elsődleges prioritásként szerepel az MNP-ben, illetve az említett projektben. Vitathatatlan tény, hogy a munkavédelmi tudatosság kialakítását már a munkába lépést megelőzően el kell kezdeni. Ennek első lépéseként tanárok és középiskolai diákok részére figyelemfelhívó filmek, tájékoztató anyagok, valamint előadások készülnek.
Esélyt kap a megvalósulásra a munkavédelemben dolgozók régi vágya is, nevezetesen a munkavédelmi kutatás és fejlesztés újraélesztése, így a projekt keretében több mint húsz kutatás témáját fogalmazták meg az előkészítésben részt vevő szakemberek. Ilyen például a foglalkozási eredetű daganatos betegségekkel kapcsolatos valós hazai helyzet felmérése vagy a társadalombiztosítás önálló baleset-biztosítási ágának kialakítására vonatkozó koncepció kidolgozása.
Szinte minden szakmai fórumon visszatérő megoldásra váró hiányosság a munkavédelmi szakemberek, valamint a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók adatbázisának, illetve ehhez kapcsolódóan a munkavédelmi szakemberek kötelező továbbképzési rendszerének kialakítása, ami szintén az MNP célkitűzése, és aminek elkezdéséhez szintén kereteket ad a projekt.
Végül, de nem utolsósorban essék szó a területen dolgozó, a munkavédelmi ellenőrzéseket végző hatósági munkatársak tevékenységét támogató műszaki eszközök, például mobiltelefonok, hordozható számítógépek, modern, multifunkciós mérőműszerek, járművek beszerzéséről. A projekt e technikai eszközök beszerzésével biztosítja, hogy a hatóság képviselői a munka világában végbemenő változásokhoz fejlődéshez alkalmazkodva hatékonyabban végezhessék munkájukat.

(Cikkünk a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.)

A nemzetközi jog semmilyen szabálya nem ad Oroszországnak alapot arra, hogy visszatartsa a lengyel tulajdont képező géproncsot – hangsúlyozza a minisztérium a Twitter honlapján olvasható bejegyzésben. Az oroszországi Szmolenszk közelében 2010. április 10-én lezuhant lengyel elnöki repülőgép a Lech Kaczynski akkori elnök vezette magas rangú küldöttséget szállította a katyni vérengzés 70. évfordulója alkalmából rendezett gyászünnepségre. A szerencsétlenséget a fedélzeten lévő 96 ember közül senki sem élte túl.

Varsó a tragédia óta többször is – utoljára tavaly szeptemberben – felszólította Moszkvát a repülőgép roncsainak visszaszolgáltatására, Oroszország azonban ezt mindeddig nem tette meg, hivatkozva az ügyben máig nem lezárt orosz ügyészségi eljárásra. Tavaly azonban két alkalommal Moszkva lehetővé tette, hogy a roncsot a helyszínen, orosz szakértők jelenlétében megvizsgálják a lengyel ügyészség képviselői.

A roncs Lengyelországba szállítását az Európai Parlament 2015-ben, valamint az Európa Tanács (ET) 2018-ban elfogadott állásfoglalása is sürgette. A légikatasztrófa okai máig tisztázatlanok, a 2011-ben közzétett jelentésekben az orosz és a lengyel nyomozóhatóságok eltérő részeredményekre jutottak, bár egyaránt lényegében emberi hibákra vezették vissza a történteket.

A jelenlegi lengyel kormány által létrehozott bizottság 2016-ban új, máig le nem zárt vizsgálatot indított. A vizsgálat során az előző, Donald Tusk miniszterelnök vezette kormány idején működő lengyel vizsgálóbizottságot azzal gyanúsították meg, hogy bizonyítékokat hamisított. A négy éve felállított testület arra jutott, hogy a gépen – ismeretlen eredetű – robbanás történt.

A tragédia tizedik évfordulójához kapcsolódó pénteki lengyel állami megemlékezések a koronavírus-járvány miatt csendesek és szűk körűek, reggel óta a lengyel politikai vezetők koszorúzzák az áldozatoknak emelt emlékműveket.

Varsó a múlt héten úgy döntött: későbbre halasztják a Mateusz Morawiecki miniszterelnök által vezetett lengyel kormányküldöttség április 10-re tervezett évfordulós megemlékezését az oroszországi Szmolenszkben és Katynban, mivel az orosz fél hozzáállása a látogatás szervezéséhez “nem volt egyértelmű”. Az ötvenfős lengyel küldöttségnek Morawiecki mellett tagja lett volna Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormánypárt elnöke, a szmolenszki légikatasztrófában 2010-ben szörnyethalt lengyel államfő ikertestvére is.

Mint mondta, szükség esetén fel kell használni a védelmi tárca tapasztalatait és kapacitásait. Hangsúlyozta hogy az orosz katonaorvosok külföldön – Olaszországban, Szerbiában és Bosznia-Hercegovinában – eléggé hatékonyan küzdenek a járvány ellen, ami csak “kis töredéke” a tárca képességeinek, a fő tartalékhoz még nem nyúltak. Emlékeztetett arra, hogy a hadsereg 16 új egészségügyi központot épít rohamtempóban az országban, amelyeket középtávon az új koronavírus ellen is fel lehet használni.

Putyin javasolta, hogy a régiók biztosítása érdekében hozzanak létre egyesített szövetségi tartalékot orvosi műszerekből, gyógyszerekből és egészségügyi védőfelszerelésből. Elismerte, hogy a helyzet az általa sikeresnek mondott megelőző intézkedések ellenére “sem a legjobb irányt vesz” és nő a súlyos betegek száma.

A hétfőn közzétett hivatalos adatok szerint egy nap alatt 2558 új igazolt koronavírus-fertőzöttet, 18 halálesetet és 179 gyógyultat jegyeztek fel Oroszországban. Ezzel a nyilvántartott fertőzöttek száma az ország 82 régiójában – a 85 közül – 18 328-ra, az elhunytaké 148-ra, a gyógyultaké 1470-re nőtt. A fővárosban 11 513 fertőzés mellett 82 végzetes kimenetelű betegségről és 837 gyógyultról tudnak. Országosan eddig 1,3 millió szűrést végeztek el.

Putyin hangsúlyozta, hogy a járvány még Moszkvában sem tetőzött és fel kell készülni a legsúlyosabb eshetőségre is. Sürgette, hogy a kormány ne csak közép és hosszú távú prognózist készítsen, hanem az elkövetkező három, hét vagy tíz napra is legyen folyamatosan aktualizált prognózis, amelyről napi jelentést kért.

Tatyjana Golikova miniszterelnök-helyettes a videótanácskozáson úgy vélekedett, hogy a megbetegedések számának növekedése a fővárosban és Moszkva megyében – ott észlelték a fertőzések 72,3 százalékát – az elkövetkező két hétben megállhat. A Rosszija 24 hírcsatornának nyilatkozva azt mondta, hogy az adatok “nem nagyon kellemesek” és hogy az oroszországi járványhelyzettel kapcsolatban egyetlen eddigi matematikai modell sem nyert megerősítést. Mint mondta, a fertőzöttek száma országos szinten átlagosan 17-18 százalékos, de ez szerinte nem számít hirtelen növekedésnek.

A fővárosban és Moszkva megyében egyébként hétfőn megkezdődött a tömegközlekedés és a magángépkocsik használatához szerdától szükségessé váló digitális kódok igénylése, az eljárást azonban hackerek és csalók próbálják megzavarni. A kód nélkül utazókat egy és 40 ezer rubel közötti bírsággal sújthatják majd, a korlátozások megsértésének súlyossága és ismétlődésének függvényében, akár naponta többször is. (A rubel jelenleg mintegy 4,4 forintot ér.)

A moszkvai hatóságok arra figyelmeztették a lakosságot, hogy a regisztráláshoz használandó, amúgy is túlterhelt önkormányzati weboldalt folyamatos hackertámadások érik, és a helyzet újdonságát kihasználva csalók adathalász oldalakat hoznak létre, alternatív bejegyzési lehetőségeket kínálva. A belügyminisztérium arra hívta fel a figyelmet, hogy bűnözők hamis sms-ekkel próbálják meg félrevezetni az embereket, azt állítva, hogy a címzettek megsértették a karanténelőírásokat, ami miatt bírságot kell átutalniuk egy bankszámlára.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője elismerte, a koronavírus-helyzet miatt megszaporodott a bűncselekmények száma, de hangsúlyozta, hogy a helyzet nem hasonlítható a 90-es évekhez, és hogy a hatóságok intenzíven dolgoznak, ezért nem kell pánikba esni.

Az orosz főügyészség arra figyelmeztetett, hogy Baskírföldön, Észak-Oszétiában és Szverdlovszk megyében több száz halottról szóló, egyebek között a YouTube-on terjesztett rémhírek jelentek meg, és intézkedésre szólította fel a tömegtájékoztatási és távközlési hatóságot (Roszkomnadzor). Tverben hasonló tartalmú hamis hírek tudatos terjesztése címén büntetőeljárás indult egy meg nem nevezett hírportál ellen.

Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának elnöke az Euronews hírtelevíziónak nyilatkozva kifogásolta, hogy az európai uniós országokban “dezinformáció” terjed az oroszországi járványhelyzetről. Valótlannak nevezte azokat az állításokat, amelyek szerint a Kreml torzítja a Covid-19-re vonatkozó adatokat vagy hogy az állapotok súlyosabbak az olaszországinál és a spanyolországinál.

Koszacsov szerint hazugok azok a híresztelések, amelyek szerint nem hatékony az Olaszországnak orosz katonaorvosok által nyújtott támogatás, és hogy a segítségnyújtás révén Moszkva a maga javára igyekszik felhasználni az ottani helyzetet. Emlékeztetett arra, hogy maga az olasz kormány is cáfolta az állítólagos orosz politikai befolyásolásról szóló híreket.

A szenátor megalapozatlannak nevezte azokat a vádakat, amelyek szerint Oroszország terjeszt álhíreket a járvánnyal kapcsolatban. Mint mondta, Moszkva erős EU-ban érdekelt, valamint abban, hogy az uniónak önálló Oroszország-politikája legyen, mert meglátása szerint több európai ország a NATO tagjaként képtelen önálló irányvonalat kialakítani Moszkva viszonylatában.

Az orosz kormány közölte, hogy az elkövetkező napokban mintegy ötezer külföldön rekedt orosz állampolgárt visznek haza különgéppel, egyebek között Hollandiából, Indiából, Indonéziából, Montenegróból, Olaszországból, Spanyolországból, Törökországból és az Egyesült Államokból. Vasárnap öt utasszállító öt orosz városba repatriált utasokat, hétfőn pedig egy mintegy 130 embert szállító gép szállt fel Madridból moszkvai leszállással Szentpétervár felé.

A német hírmagazin értesülése szerint az atomtöltetek és az eszközökhöz szükséges alkatrészek szállítására felhatalmazott egyetlen amerikai repülőezred, a Washington állambeli Tacomában állomásozó 62. Airlift Wing egy C-17 Globemaster típusú gépe tavaly augusztus végén landolt a német légierő (Luftwaffe) támaszpontján a Rajna-vidék-Pfalz tartományi Büchelben, hogy felvegye a húsz darab B-61 típusú atomtöltetet.

Két nap elteltével valamennyi töltet frissített szoftverrel érkezett vissza. Németország így “48 óráig atomfegyvermentes övezet volt”, de erről szinte senki sem tudott, mert a műveletet a legnagyobb titokban hajtották végre. A német kormányt is csak röviddel a Globemaster érkezése előtt avatták be – írta a Der Spiegel.

Korábbi német sajtóértesülések szerint a Büchelben állomásoztatott töltetek csaknem 30 évesek és az amerikai kormány egy tízmilliárd dolláros (3250 milliárd forint) atomfegyver-korszerűsítési programja részeként legkésőbb 2022-ben mindet lecserélik. Az új – B61-12 típusú – bombák legfőbb előnye, hogy irányíthatóak, így jóval pontosabban lehet célba juttatni őket, ami komoly hadászati előnyt biztosít.

Szakértők szerint az Egyesült Államok Európában Németország mellett Belgiumban, Olaszországban, Hollandiában és Törökországban is állomásoztat hadászati atomfegyvereket, nagyjából 180 darabot. Esetleges bevetésüket a NATO nukleáris részvétel elnevezésű elve szabályozza. Az elv szerint az észak-atlanti szövetség elrettentő erejének fokozására az atomfegyverek használatába be kell vonni olyan tagországokat is, amelyek nem tartoznak az atomhatalmak közé. Német viszonylatban ez azt jelenti, hogy a Büchelben állomásoztatott tölteteket ugyan amerikai katonák élesítenék, de a Luftwaffe Tornado típusú vadászbombázóival juttatnák célba.

A gyanúsítottak egyike régóta nehezményezte a húga és a sértett között kialakult párkapcsolatot, melynek többször hangot adott. A gyanúsított azt írta 2020. április 10-én, délelőtt sms üzenetben a sértettnek, hogy „meg is halhatsz a családodért”, majd 13 órakor megjelent a sértett szegedi házánál, és az autója motorházának tetejére fellépve az ingatlan kerítésén átugrott. Ezután a gyanúsított ráfogta az udvaron tartózkodó sértettre a nála levő pisztolyt, majd fenyegette őt. A sértett a fenyegetés elől a házba szaladt, és megpróbálta az ajtót maga után behúzni, közben telefonon értesítette a rendőrséget.

A gyanúsított a sértett után ment, az egyik kezével az ajtót rángatva próbált bejutni, és mikor az résnyire kinyílt, a fegyverrel a sértett felé lőtt. A lövés a sértettet nem találta el, a bejárati ajtó mellett az épület falába fúródott. Ezután a gyanúsított a fegyvert eldobta, és közölte, hogy rendezzék le ezt másképp, majd amikor az ajtót már nem tudta a sértett tovább tartani, akkor fojtogatni kezdte őt, és kölcsönös verekedés alakult ki közöttük. A sértett kihasználva azt, hogy a gyanúsított elengedte és visszament a lőfegyverért, az épület mellékhelyiségébe zárkózott. Röviddel ezután a rendőrök a helyszínre érkeztek és a gyanúsítottat előállították.

A másik gyanúsított 2020. április 10-én kora délután találkozott egy szegedi buszmegállóban az ismerősével, aki négyezer forintért ajánlott neki eladásra egy német gyártmányú pisztolyt. A gyanúsított az ajánlatot elfogadta, átvette a pisztolyt, majd azt a nadrágja hátsó részébe tűzte, de ezt megelőzően még több alkalommal elővette és eltette. A buszmegállóban tartózkodók észlelték a gyanúsított cselekményét, és a rendőrséget értesítették, akik a helyszínre érkezve előállították a férfit és őrizetbe vették.

Mindkét fegyver a jogszabályok szerint tűzfegyvernek, ezáltal lőfegyvernek minősül, amelynek tartására egyikük sem rendelkezett engedéllyel. A lőfegyver egyébként nyolc napon túl gyógyuló sérülés előidézésére alkalmas, az emberi élet kioltására nem. A húga barátjára támadó gyanúsított vonatkozásában az ügyészség a bűnismétlés és az eljárás meghiúsításának veszélye, míg a lőfegyvert vásárló gyanúsítottnál a többszörösen büntetett előéletére, visszaesői minőségére is figyelemmel, a bűnismétlés, valamint a szökés, elrejtőzés veszélye okán tett indítványt a letartóztatásuk egy hónapra történő elrendelésére.

A bíróság az ügyészi indítványoknak helyt adott és elrendelte a gyanúsítottak letartóztatását.

A híradás szerint előző este már olyan képek kerültek napvilágra, amelyeken az látható, hogy az atomerőmű területét is beterítette a füst. A TSZN olyan videofelvételeket mutatott be, amelyeken kommentárja szerint néhány kilométerre az atomerőmű melletti nukleáris hulladéktárolótól égő tüzek láthatók. Este egy újabb településnél, Rozszoha falu mellett tört ki tűz az övezetben, a helyi civil aktivisták szerint gyújtogatás történt. A felvételeket a csernobili tiltott övezetben pusztító tüzekről Jaroszlav Jemeljanenko, a csernobili utazásszervezők szövetségének vezetője készítette és adta át a hírtévének. Jemeljanenko szavai szerint a tűz már “keresztülment” az úgynevezett vörös erdőn is, és Pripjaty felé tart.

Anton Herascsenko belügyminiszter-helyettes hétfő este a Facebookon közzétett bejegyzésében mindazonáltal biztosított afelől, hogy a tűz következtében nem változott a sugárzási szint sem a csernobili atomerőműnél, sem a tiltott övezetben, sem azon kívül.

A katasztrófavédelmi szolgálat közlése szerint az övezetben négy erdészetben végeznek még oltást, viszont a kotovszkij erdőgazdaságban – ahol először csaptak fel a lángok – már eloltották a tüzet. A szolgálat legfrissebb, kedd reggeli közleményében arról számolt be, hogy egy tűzoltót lábtöréssel kórházba szállítottak. Az UNIAN ukrán hírügynökség által idézett jelentésben azt írták, hogy ellenőrzésük alatt tartják a helyzetet, és “segítségükre van, hogy eleredt az eső”. Az oltásban 415-en vesznek részt 98 technikai eszközzel, beleértve három tűzoltó repülőgépet és három helikoptert, amelyek előző nap 227-szer fordulva 538 tonna vizet öntöttek le. Az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint a katasztrófavédelem kedden azt közölte, hogy nyílt tűz nincs a zónában, hanem az aljnövényzet és a lehullott pernyék parázslanak egyes gócokban. Hozzátették, hogy a radioaktív sugárzás szintje Kijevben és Kijev megyében a megengedett mértéken belül van.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ukrán híradások kedd reggeli jelentése szerint a Facebookon azt írta, hogy figyelemmel követi a csernobili zónában történő eseményeket, és a nap folyamán beszámolót kér a katasztrófavédelmi szolgálat vezetőjétől. Csecsotkin, a katasztrófavédelem vezetője az elnöki hivatal közlése szerint arról számolt be később az államfőnek, hogy jelenleg már nyílt tűz nincs az övezetben, de kell még néhány nap a tűzoltóknak, hogy a parázsló gócokat is eloltsák.

Elmondta, hogy a helyzet hétfő délután kezdett súlyosbodni, az erős szél nehezítette a tűz oltását és a helyzet ellenőrzés alatt tartását. A katasztrófavédelem ezért kiegészítő erőket és eszközöket vetett be, valamint az eleredő eső is segített úrrá lenni a helyzeten. Kiemelte: a szolgálat szakemberei megakadályozták, hogy a tűz elérjen lőszerraktárakat, továbbá az atomerőművet és az ahhoz tartozó objektumokat, úgy mint a villamosenergia-elosztó állomás, illetve a nukleáris hulladéktároló.

Az UNIAN közben beszámolt arról is, hogy az Állami Nukleáris és Sugárbiztonsági Tudományos és Műszaki Központ által közzétett keddi előrejelző térkép szerint a füsttel telített légtömeget a szél a csernobili zóna felől Kijev felé viszi.

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kommunikációs szolgálata azt írta: az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről szóló kormányrendelet március 12-étől hatályos 4. paragrafus a) pontja, amely arról rendelkezett, hogy a magyar állampolgárok Magyarország területén hatályos, lejáró hivatalos okmányai a veszélyhelyzet megszűnését követő 15 napig érvényesek, március 27. napjától hatálytalanná vált.

Ugyanakkor április 2-án hatályba lépett az egészség és élet megóvása, valamint a nemzetgazdaság helyreállítása érdekében elrendelt veszélyhelyzettel kapcsolatos rendkívüli intézkedésekről szóló kormányrendelet, melynek 6. paragrafusának (1) bekezdése a veszélyhelyzet alatti időszakra vonatkoztatva úgy rendelkezik, hogy a 2020. április 2. napjától lejáró hivatalos okmányok esetében az érvényességi időt a veszélyhelyzet megszűnését követő 15 napig megtartottnak kell tekinteni, így azok meghosszabbítását továbbra is a veszélyhelyzet megszűnését követően kell kezdeményezni.

A március 27. és április 1. közötti időtartamban lejáró okmányok tekintetében az érintett ügyfeleket szankciók nem érhetik, az ő esetükben az okmányok meghosszabbítására szintén a veszélyhelyzet megszűnése után kell intézkedni – hangsúlyozták.

— Tavaly ősszel bejelentette, hogy lemond a Magyar Védelmiipari Szövetség elnöki posztjáról, a tisztújító ülésen ugyanakkor ismét önt választották meg a szervezet vezetőjének. Mi állt ennek a döntésnek, illetve fejleménynek a hátterében?
— A már több mint 25 éves MVSZ elnökségének munkájában – különböző pozíciókban – 18 évig vettem részt, ebből az utolsó öt év nagyon intenzív volt. Jelentős eredményeket és változásokat értünk el, az elnökség mindvégig érezte a tagság támogatását, egy szervezetnek azonban hasznára válik, ha időnként frissül a vezetése. Évek óta szorgalmaztuk egy megfelelő felhatalmazással bíró, döntésképes, a minisztériumok különböző érdekeit összehangoló központi „munkacsoport” létrejöttét. Tavaly júliusban a nemzeti védelmi ipari és védelmi célú fejlesztésekért, valamint a haderő-modernizáció koordinálásáért felelős kormánybiztost nevezett ki Orbán Viktor. A hivatal létrejötte a hazai védelmi ipari szereplők számára óriási esély jelent. A Zrínyi 2026 program során a hazai védelmi ipar fejlesztése elsősorban az állami tulajdonú cégeken keresztül, magáncégek közreműködésével történik. Azt gondoltam, hogy a kormánybiztosi hivatal által „támogatott” MVSZ-vezetésre van szükség, ahol egy állami tulajdonú védelmi ipari vállalat vezetője az elnök. Bár átgondoltan döntöttem a visszavonulásomról, és őszintén hittem, hogy ez a helyes megoldás, a választás előtti napon mégis kiderült, hogy a tagság és a kapcsolódó szervezetek is azt szeretnék, ha a korábbi elnökség folytatná a megkezdett munkát. Ez óriási megtiszteltetés és egyben felelősség is. Az MVSZ vezetése így végül a korábbi tagokból állt fel, ahol az elnökségben továbbra is képviseltetik magukat a magántulajdonú kis- és középvállalatok, a tőzsdei, a BM- és – az ellenőrző bizottság elnökén keresztül – a HM-tulajdonú cégek is.

— Hogyan ítéli meg a szövetség elmúlt ötéves teljesítményét? Melyek voltak a legfontosabb eredmények ebben az időszakban?
— Sikeres évek vannak mögöttünk, képviseltük az ország védelmi iparát a nemzetközi szervezetekben (NATO NIAG, EDA), rendszeresen tartottunk előadásokat konferenciákon, szakmai rendezvényeken, együttműködési megállapodásokat kötöttünk más országok védelmi ipari szövetségeivel és társszerveivel. Színvonalas évkönyvsorozatot hoztunk létre, üzleti találkozókat szerveztünk, ismertebbé és elismertebbé tettük a szövetséget és tagjait. Egyik legfontosabb eredménynek mégis azt tartom, hogy sikerült „elültetni a magot”, meggyőzni a kormányzati oldalt, hogy igenis van magyar védelmi ipar, a haderőfejlesztési program végrehajtása vagy akár a BM-testületek ellátása során érdemes vele számolni, és azt az ország gazdasági érdekében is továbbfejleszteni. Mindemellett folyamatosan emelkedik a taglétszámunk, ismét „presztízs” az MVSZ tagjának lenni.

— Az újraválasztása után tervezi megújítani a szövetséget?
— A jelenlegi irány alapvetően jó, egyesületünk a tagság érdekében tevékenykedik, az elnökség ennek és a környezet változásának figyelembevételével állítja össze a munkatervét. A kormányzati célok szinte már megegyeznek a mi korábbi céljainkkal, a források is rendelkezésre állnak a beszerzésekhez és fejlesztésekhez, így várhatóan a szövetség feladatai is ennek alapján módosulnak. A Zrínyi 2026 program mellett elmondható, hogy a védelmi ipar majdnem minden területén nagy változás, hogy ma már a döntéshozók észreveszik a hazai cégeket, a termékeiket vagy termékfejlesztési lehetőségeiket, és egyre több alkalommal adnak esélyt a bizonyításra. Abban kell a kidolgozókat, döntéshozókat és természetesen a hazai cégeket segíteni, hogy aki keres, az találhasson is.

— A magyar védelmi ipar jelenlegi állapota hogyan „rezonál” a nemzetközi piac, illetve biztonsági helyzet változásaira?
— Jól látható, hogy az egész világon ismét előtérbe került a szűkebb értelemben vett (katonai, polgári védelmi, katasztrófavédelmi) biztonság is, ezért a legtöbb ország az ezzel kapcsolatos fejlesztéseit a nemzeti iparát maximálisan kihasználva tervezi végrehajtani. Ez lehetőségeket biztosít nemzetközi együttműködésekre is, amelyek során már nem csak arról beszélhetünk, hogy az itthoni igények teljesítése – vagy akár csak a megrendelések elnyerése – érdekében a külföldi cégek nyitottabbá váltak a magyar termékek és gyártó-, fejlesztőkapacitások irányába. Ebben az iparágban is munkaerő- és kapacitáshiány kezd kialakulni az egész világon. A „kényszerű” együttműködések eredményeként cégeinknek alkatrészek vagy komplett fődarabok szállítójaként, esetenként egy-egy részegység módosítása során azok fejlesztőjeként lehetőségük van bekapcsolódni a nemzetközi vérkeringésbe.

— Hogy érzékelik az MVSZ tagjai a Zrínyi 2026 program hatásait?
— Ez nagyon komplex kérdés, véleményem szerint nem is lehet még a hatásairól inkább csak a jeleiről beszélni. A Zrínyi 2026 program önmagában két fő területre bontható: a honvédelmi és a haderőfejlesztési részre, ezen belül egy részterület a haditechnikai és egyéb eszközök fejlesztése, beszerzése. Ez a részterület azonban nem értelmezhető a HM és az MH szervezeti működésének jelenleg zajló átalakításától, a BM alá tartozó szervezetek képesség- és eszközfejlesztéseitől függetlenül. A kettő közötti kapcsolatot talán a kormánybiztosi hivatal szerepe mutatja legjobban. A kormánybiztos koordinál és együttműködik a védelmi ipari fejlesztésben érintett ágazatokkal a stratégiában meghatározott célok hatékony megvalósításáért, valamint meghatározza és indítványozza a hadfelszerelés fejlesztésének irányait. Ehhez kapcsolódik az ITM kereteiben futó Irinyi Terv. Önmagában a Zrínyi 2026 jelentősen befolyásolja a folyamatokat, hiszen a rendelkezésre álló költségvetési források összegét és a technikai eszközök számát illetően itt történt a legnagyobb változás. Emiatt ebben rejlik a legnagyobb lehetőség is a hazai védelmi ipar fejlesztésére, és az így rendszerbe kerülő hazai eszközök egyúttal bejuthatnak a BM-rendszerekbe is. Az új eszközök beszerzése során számos lehetőség van, de Magyarország szempontjából a legnagyobb hozadéka annak lehet, ha a magyar fővállalkozó csak az itthon ki nem alakítható részegységeket szerzi be több akár egymással konkurens beszállítótól, és ezzel valódi exportképes terméket hoz létre, vagy ha alapvetően hazai fejlesztésű és gyártású terméket vásárolnak. Az eddig bejelentett beszerzéseknél még a legmagasabb várható hazai hozzáadott értékűek esetében is csak licencvásárlás történt, egyedül a ROLE-2 képesség kialakítása történhetne magyar fejlesztés és gyártás keretében, de itt még nem ismertek a részletek.

— Milyen konkrét várakozásaik vannak mindezek kapcsán?
— Bizakodunk, hiszen teljesen természetes, hogy azokban a beszerzésekben lehetett a leggyorsabban dönteni, amelyek máshol már elérhetők, és magas hazai hozzáadott érték mellett nem lehetett megvalósítani a fejlesztést és gyártást. A következő időszakban azonban már eljutunk azokhoz a termékcsoportokhoz, amelyek a hazai szürkeállományra alapozva itthon készülhetnének, ezekből lehet aztán valódi adóbevétele az államnak, amelyből tulajdonképpen a védelmi célú beszerzéseket is finanszírozza. Ha így csináljuk, akkor fenntartható lesz a rendszer, nem roppantja meg az ország gazdasági helyzetét.

(Az interjú a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.)

Az Irkusztk megyei Angarszkban található 15. számú börtöntelepen megtalált rab halálának okát nem közölték. Az Interfax hírügynökség és Moszkovszkij Komszomlec (MK) című bulvárlap úgy értesült, hogy a férfit saját társai gyilkolták meg, mert besúgónak tartották. Az újság úgy tudja, hogy mintegy kétszázan megsérültek.

Viktor Ignatyenko, a régió emberi jogi biztosa a TASZSZ hírügynökségnek elmondta, hogy a lázadás mintegy háromszáz kezdeményezőjét a vizsgálati elkülönítőbe helyezték a város másik három büntetés-végrehajtási létesítményében. Ignatyenko szerint a telepen jelenleg 835 ember maradt. Közölte, hogy a létesítményben rögzítették és az őrszemélyzetnél lévő videokamerákkal felvették eseményeket. A felvételekbe, amelyek alapján vizsgálat indult, ő is betekintést nyert. Ezeken elmondása szerint látható egyebek között, hogy a rabok nem engedelmeskedtek az őrök felszólításainak, gázpalackokat robbantottak fel és felgyújtottak egy tűzoltóautót.

Ignatyenko egyébként kijelentette, hogy az őrizetesek panaszkodtak az egészségügyi ellátásra. Az őt idéző hírügynökségek ezt a koronavírus-járvánnyal nem hozták összefüggésbe. A hivatalos verzió szerint a lázadást az váltotta ki, hogy csütörtök este konfliktus robbant ki a személyzet és egy őrizetes között, aki ellenszegült a motozásnak. A férfi a társait is engedetlenségre szólította fel, akik megtámadtak és megvertek egy őrt, akit súlyos sérülésekkel kórházba szállítottak. A büntetőblokk szomszédos celláiban a rabok kitörték az ablakokat és az üvegcserepekkel pedig – sajtóforrások szerint tiltakozásképpen – megvagdosták magukat.

Péntek este kiújultak a zavargások. A TASZSZ a biztonsági szervektől szerzett értesülésekre hivatkozva azt írta, hogy “heves összecsapások” alakultak ki a rabok és a büntetés-végrehajtás kommandósai között. A közlést hivatalos forrásból nem erősítették meg.

A nagy fontosságú bűnügyekben eljáró Nyomozó Bizottság (SZK) szerint az elítéltek gyújtogatni kezdtek. A harmincezer négyzetméteren elterjedt lángok a telep fűrészüzemének három épületét és az őrszolgálat tűzoltóautóját emésztették fel. Ezen a részen bukkantak később a holttestre. Az MK szerint a tűzben megsemmisült több melegház, egy iskolaépület, egy páncélozott szállító harci jármű és néhány terepjáró is.

Az SZK a börtönőr elleni péntek esti támadás miatt büntetőeljárást indított “a társadalomról való elkülönítést biztosító intézmény rendjének megbontása” címen. Az ügyet az Irkutszk megyei ügyészség vonta a maga hatáskörébe.

Az országos emberi jogi obmudsman, Tatyjana Moszkalkova hivatala a börtönlázadás kérdésében felvette a kapcsolatot a büntetés-végrehajtással és Ignatyenko helyi szakbiztossal. Pavel Gruscsenko jogvédő a TASZSZ-nak azt mondta, hogy a telepre vezető utakat lezárták, a létesítménybe bejutni nem lehet. Az aktivista úgy tudja, hogy néhány, a lázadás közben megsérült fogvatartott állapota súlyos.

Az 1952-ben létrehozott, szigorított rendszerű angarszki javító-nevelő táborban mintegy 1200 embert tartanak fogva. Az MK szerint legutóbb 2012-ben, a Cseljabinszk megyei Kopejszk 6. számú korrekciós telepén történt tömeges lázadás.

A szövetség közleményében felidézte, hogy az e-kárbejelentő tavaly január óta teszi lehetővé a személyi sérüléssel nem járó gépjárműbalesetek digitális bejelentését, akár már a helyszínről is, megtartva az egy-két méteres távolságot a balesetben résztvevők között. Az applikáció a hagyományos papír alapú “kék-sárga” baleseti kárbejelentő alternatívája, amely az ekar.hu oldalról, valamint az alkalmazás-boltokból ingyenesen, a baleset helyszínén is letölthető.

A Mabisz tájékoztatása szerint eddig 272 ezren töltötték le, és március végéig csaknem 8800-an használták is. A havi 550-800 online bejelentés közötti átlag az elmúlt hónapban érzékelhetően lecsökkent gépjárműforgalom és kevesebb baleset ellenére sem esett vissza.

Az online applikáció gyorsabb és átláthatóbb kárbejelentési folyamatot tesz lehetővé a károsultaknak, mint a papír alapú baleseti kárbejelentő. Az alkalmazás szerkesztőmodulja segítségével a felhasználók egyszerűen és jól feldolgozhatóan készíthetik el a baleseti ábrát. A baleset típusának kiválasztása, a lokáció GPS-es meghatározása, továbbá a szerződéses adatok QR-kódos bevitele is hozzájárul a gyors és egyszerű adatfelvételhez.

Megjelenése óta az alkalmazás több fejlesztésen, funkcióbővítésen ment keresztül, ezek a lépések azt szolgálják, hogy bővítsék a bejelenthető káresetek típusát és csökkentsék az átlagosan húsz-huszonöt perces kitöltési időt – hívta fel a figyelmet a Mabisz.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság közleménye szerint szombat délután tett bejelentést egy nő, hogy VII. kerületi lakásában megerőszakolta egy férfi.

A nyomozóknak a nő elmondta, hogy egy szexuális szolgáltatást hirdető internetes oldalon került kapcsolatba a férfival, aki április 11-én délután felkereste őt a lakásán. A nő a szexuális szolgáltatásért előre kérte a megbeszélt összeget, azonban a férfi nem akart fizetni, ezért a nő elküldte. A nigériai férfi nem akart a lakásból elmenni, a nőt fojtogatta, megerőszakolta, majd elmenekült.

A rendőrök elemezték a környéken lévő térfigyelő kamerák felvételeit is, így sikerült azonosítaniuk a feltételezett tettest, a 22 éves E. I. Joseph nigériai állampolgárt, akit négy órával később a VI. kerületben elfogtak. A férfi egyetemi tanulmányokat folytat Magyarországon.

A VII. kerületi rendőrkapitányság az érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező nigériai állampolgárt szexuális erőszak megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatta ki. Az egyetemista tagadta a bűncselekmény elkövetését. A nyomozók őrizetbe vették, és kezdeményezik letartóztatását.

A lemondás elutasítását vasárnap késő este az elnöki hivatal kommunikációs igazgatósága jelentette be, hozzátéve, hogy Soylu folytatja munkáját.

A kommunikációs igazgatóság azt írta: a belügyminiszter, akit a 2016. júliusi puccskísérletet követően neveztek ki, sikeres munkát végez, amellyel “elnyerte a nemzet elismerését”. Rámutattak: Soylunak jelentős érdemei vannak a terrorszervezetek törökországi támadási “kapacitásának” nagyfokú csökkentésében, és a természeti katasztrófák – például földrengések – utáni mentést is mindig kiválóan koordinálta.

Hangsúlyozták: a belügyminiszter a fertőzés több mint egy hónappal ezelőtti törökországi megjelenése óta folytatott munkájával szavatolta, hogy a közbiztonsággal semmilyen gond ne legyen ebben az időszakban. Az igazgatóság szerint Erdogan közölte Soyluval: nem találja helyénvalónak a lépését.

A belügyminiszter vasárnap este a Twitteren jelentette be lemondását. “Egy odaadással és alapossággal irányított időszakban minden tekintetben enyém a felelősség a hétvégi kijárási tilalom végrehajtását illetően, amely teljes mértékben a járvány megelőzését célozta” – írta. Úgy látta, hogy az embertömegekről megjelent képsorok “nem voltak összeegyeztethetők e tökéletesen irányított időszakkal”.

Mikroblog-bejegyzésében később úgy fogalmazott: “bocsásson meg nekem szent nemzetem, amelynek kárt okozni soha nem akartam, és tisztelt köztársasági elnökünk, akihez életem végéig hű leszek“.

A Hürriyet török kormánypárti napilapban vasárnap megjelent interjújában Soylu arról beszélt, hogy tudomásul vette és elfogadta a bejelentés időzítésével kapcsolatban őt ért bírálatokat. A politikus egyúttal közölte: nem látta előre, hogy ez fog történni, sőt más országok példájából kiindulva olyan esetben számított hasonlókra, ha a tilalomról két-három nappal előre értesítik a lakosságot. “Ezt akartuk elkerülni” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy 250-300 ezer ember tódult az utcákra a hír hallatán.

A kis-ázsiai országban a fertőzés megfékezése érdekében helyi idő szerint péntek éjféltől vasárnap éjfélig kétnapos kijárási tilalom volt érvényben a 30 legnagyobb városban – köztük Isztambulban és Ankarában -, valamint a Fekete-tenger partján fekvő Zonguldak településen, amely a török szénbányászat központja, és ahol gyakoriak a légzőszervi megbetegedések. Az intézkedés 63 millió 640 ezer embert érintett.

Soylu 2016. augusztus 31-én lett Törökország belügyminisztere, előzőleg, 2015 novemberétől a munkaügyi és társadalombiztonsági tárcát vezette.

A Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság közleményében emlékeztetett: április 10-én, pénteken holtan találtak rá galgagutai otthonában egy 89 éves idős asszonyra. Megállapították, hogy halálát idegenkezűség okozta. A rendőrök vasárnap elfogtak egy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható galgagutai férfit.

A férfit nyereségvágyból elkövetett emberölés megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatták ki, majd őrizetbe vették – áll a rendőrségi közleményben.

A Nébih közleményében fokozott körültekintést kért a lakosságtól. Kiemelték: Magyarországon az erdőtüzek 99 százalékát emberi mulasztás okozza.

Kifejtették: a csapadékmentes időjárás hatására fokozódik a vízhiány a talajban. A száraz, gyakran szeles, enyhe időben tovább nőtt a gyep- és erdőterületeken, a fásításokban a gyorsan terjedő tüzek kialakulásának kockázata. A nappali felmelegedés hatására a gyúlékony könnyű “biomassza” kiszáradása felgyorsult, számos nagy kiterjedésű tűzesetet okozva. Jelentős csapadék, ami ellensúlyozni tudná a szárazságot, az előrejelzések alapján az elkövetkező egy hétben nem várható.

Felhívták a figyelmet, hogy a tűzgyújtási tilalom idején tilos tüzet gyújtani a külterületi ingatlanokon fekvő erdőkben és fásításokban, valamint azok 200 méteres körzetében, ideértve a tűzrakóhelyeket, a vasút és közút menti fásításokat, valamint a parlag- és gazégetést is.

Az aktuális tűzgyújtási tilalomról a www.erdotuz.hu és a www.katasztrofavedelem.hu honlapon elhelyezett térkép segítségével lehet tájékozódni.

Mukics Dániel, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivője az MTI-nek elmondta: idén már 3850 szabadtéri tűz volt az országban, összesen 5800 focipályányi terület égett le. Ezekben 14 ember sérült meg. Egy ember pedig miközben a kertjében gazt égetett, életét vesztette. AZ OKF szóvivője felhívta a figyelmet, hogy csak ott szabad kerti hulladékot égetni, ahol azt önkormányzati rendelet engedi. Hozzátette: ezt a rendeletek jellemzően úgy tartalmazzák, hogy tűzgyújtási tilalom idején tilos az égetés. A magyar települések 91 százalékán, 2188 településen szabad kerti hulladékot égetni, Budapest egész területén tilos – ismertette Mukics .

— Néhány hónapja nevezték ki az NKFI Hivatal élére. Ilyen rövid idő alatt látszik már, hogy milyen örökséget vett át az elődjétől, és milyen irányok várhatók a kutatás-fejlesztés és innováció területén?
— Folyamatos szakmai vita zajlik a kutatás-fejlesztés és innováció magyarországi jövőjéről, de ez így természetes, ha egy rendszert újjá kell szervezni. A hivatal első három évében létrejöttek a hazai kutatás-fejlesztés és az innováció finanszírozásának stabil keretei. Kinevezésemkor az volt a legfontosabb feladatom, hogy a folyamatban lévő ügyeket, pályázatokat mihamarabb lezárjam. Ez teremti meg az alapját ugyanis az innovációs élet új időszámításának, amit a hosszú távú fenntarthatóság, a hatékony működtetés és forrásfelhasználás, a széles körű hozzáférés és a magyar tulajdonú kis- és közepes vállalkozások, valamint egyetemi kutatás-fejlesztési (kfi) centrumok kiemelt támogatása keretez.
Teljes mértékben egyetértek azzal a megközelítéssel, hogy egy sikeres ország felépítéséhez az újítás iránt elkötelezett társadalomra és gazdasági szereplőkre van szükség. A kutatás-fejlesztés nagyon fontos eleme az innovációnak, de nem az egyetlen. Az NKFI Hivatal a jövőben kiemelten foglalkozik az innováció finanszírozásával, az erőforrások feltárásával és hatékony elosztásával. A végső cél, hogy Magyarország versenyképessége érdekében kialakuljon egy mindenki számára nyitott, hozzáférhető, inspiráló hazai innovációs ökoszisztéma, amely a lehető legtöbb szereplőt képes aktivizálni a társadalmi és technológiai innováció területén. Kiemelten fontos, hogy minél több magyar tulajdonú vállalkozás kezdjen saját fejlesztésű termékek előállításába, mert ez a hazai kkv-k számára kitörési pont lehet.
A hivatal fő feladata továbbra is a kutatási és innovációs támogatások rendszerének működtetése lesz. Az eddigi gyakorlattól eltérően két, egymástól jól elkülönülő alapot tervezünk létrehozni: az innovációs alap elsősorban a vállalkozásokat, míg a kutatási alap az egyetemi, akadémiai területet támogatja majd. Tiszta profilú támogatási rendszerek jönnek létre, egyértelmű, jól körülhatárolt feladatokkal és hatáskörökkel, a párhuzamosságok kiküszöbölésével. Emellett kiemelt figyelmet fordítunk majd a kis- és közepes vállalatok innovációs képességének javítására, ezért a hivatal által nyújtott szolgáltatásokat tanácsadással és egyéb támogató funkciókkal bővítjük, valamint adatok gyűjtésével, elemzések készítésével erősítjük a tényalapú döntéshozatalt.
Fontosnak tartjuk a már meglévő szakmai partneri kapcsolatainkat értékelését, és párbeszédet kezdeményezünk azokkal a cégekkel is, amelyek vagy nem nyertek a pályázatainkon, vagy nem is jelentkeztek, de van bennük üzleti lehetőség. Ennek érdekében társadalmi egyeztetést folytatunk, ellátogatunk minden megyébe, és személyesen találkozunk azokkal a cégvezetőkkel, akik nyitottak az innovációra, a kutatás-fejlesztésre.

— A Magyar Érdemrend Lovagkeresztje polgári tagozata kitüntetéssel ismerték el az innovációmenedzsment elméleti és gyakorlati területén folytatott kutatásait. Most a csúcson tesztelheti az elméletet. Van olyan terület, ahol már módosítaná a korábbi nézeteit?
— A szakterület oktatójaként, kutatójaként is fontos újra és újra kiemelnem, hogy az innovációmenedzsment folyamata sokkal összetettebb, mint egyszerű pénz­osztás. A legelterjedtebb modellben az innovációs ökoszisztéma főszereplői – az állam, a vállalatok és az egyetemek – dinamikus és hatékony együttműködésben, egyenrangú partnerekként támogatják egymást. Az újabb megközelítések szerint nem hanyagolható el a közgondolkodást formáló média szerepe, valamint az innovációban közvetlenül nem érintett társadalmi csoportok bevonása a folyamatba. Mindkettőre azért van szükség, hogy az egész társadalom megértse, elfogadja a kutatás-fejlesztés és az innováció kiemelt fontosságát, azonosulni tudjon vele, hiszen a sikeres jövő alapját a mai innovatív megoldások teremtik meg.
Ezt a modellt a mostani munkámban is érvényes alapnak és sorvezetőnek tartom. Azt vallom, hogy ennek a menedzsmentszemléletnek meg kell jelennie a társadalom minden szereplőjénél, már csak azért is, mert soha nem voltak ennyire dinamikusak a gazdasági folyamatok. Ma már minden folyamatosan átalakul, mozgásban van, és egyre jobban látszik, hogy egy ilyen környezetben az alkalmazkodni képes, innováció által vezérelt társadalmak lehetnek elsősorban sikeresek.

— Látható, hogy Magyarország kormánya felismerte az innováció fontosságát. Milyen változásoknak kell megtörténniük, hogy hazánk e téren előrelépjen?
— Magyarországon most minden lehetőség adott az innovációs képesség fokozásához: stabil a makrogazdasági környezet, alacsony az infláció, az uniós átlagot jóval meghaladja a GDP-növekedésünk, és rekordszintű a foglalkoztatás is. Az a cél, hogy kialakuljon egy nyitott, inspiráló hazai innovációs környezet, amelyben egyre több magyar vállalkozás válik képessé saját fejlesztésű termék létrehozására. Ez lehet a hazai kkv-k egyik legfőbb kitörési pontja.
A kormány egy új, önálló szaktárca létrehozásával is kifejezte, hogy az innovációnak jelentős társadalmi és gazdasági jelentőséget tulajdonít Magyarországon. A hatékony működéshez támogató környezetre van szükség, amelyben az Innovációs és Technológiai Minisztérium integráló szervezetként képes az innováció ügyét a legmagasabb szinten képviselni, a kormányzaton belül éppúgy, mint nemzetközi fórumokon, illetve a hazai vállalati szektor szereplői, a nagyvállalatok, a kkv-k vagy akár a startupok irányába.
Jelenleg a hazai innováció jelentős része nagyvállalatoknál zajlik, mellettük a kkv-k innovációs teljesítménye rejt még jelentős tartalékokat. Nemcsak a gazdaság, de a társadalom számára is az lenne ideális, ha a magyar tulajdonú kkv-k saját termékeket kifejlesztve és piacra juttatva sokkal erőteljesebben tudnának bekapcsolódni az innovációs értékláncba.
Ami az iparági hangsúlyokat illeti, az Innovációs és Technológiai Minisztérium koordinációjával jelenleg is készül hazánk új kfi-stratégiája, ez jelöli majd ki a prioritásokat. Várhatóan ilyen lesz az egészségügy, a gyógyszeripar fejlesztése, a gazdaság minden területének intenzív digitalizációja, az agrárium innovatív fejlesztése, a vízgazdálkodás, a környezetipar és természetesen a gyártó ágazatok átfogó korszerűsítése.

— Lát-e a biztonság területén érdekes innovációkat? Ha igen, melyek ezek? Ha nem, annak mi lehet az oka?
— Ezen a területen is be tudok számolni számos olyan innovációról, amelyek létrejöttéhez a hivatal aktív segítséget nyújt. Akár azzal, hogy a projektnek finanszírozóként támogatást ítélt meg a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból, akár azzal, hogy uniós források elnyeréséhez szükséges támogató szakpolitikai véleményt adott.
Tematikus felhívásai között a hivatal 2018-ban egymilliárd forint keretösszeggel hirdette meg a magyar társadalom biztonságát elősegítő Nemzeti Programot. Ennek keretében négy nagy jelentőségű fejlesztési projekt indulhatott el egyenként 200-300 millió forint támogatással: élelmiszer-biztonsági, internetbiztonsági kihívásokra keresik a megoldásokat, egy a földrengésbiztos építőipart támogatja, egy pedig a társadalom általános biztonságérzetét térképezi fel.
A mikro- és kisvállalkozások számára meghirdetett innovációs pályázatra is érkeztek biztonsággal kapcsolatos projektjavaslatok, ezek közül három nyertest érdemes kiemelni. A Noreg Kft. biztonságos hozzáférés-védelem megvalósításán dolgozik az Ipar 4.0 kiberfizikai rendszerkörnyezetben. Az autonóm drónflotta kutatásában és fejlesztésében komoly múlttal rendelkező CollMot a sokdrónos repülés biztonságát segítő, önellátó drónmunkaállomás és az azt működtető szoftver fejlesztését tűzte ki célul. A Consortix vállalkozás pedig olyan pénzügyi-informatikai rendszert fejleszt, amely a pénzmosási kísérleteket mesterséges intelligencia segítségével képes azonosítani.
Az uniós finanszírozású GINOP-felhívásokon is nagyon sok biztonsággal kapcsolatos projekt nyert támogatást: a vagyonbiztonsági és minőségbiztosítási technológiáktól kezdve az új generációs titkosítási vagy vízbiztonsági rendszereken át a biztonságos mobilkommunikációig és a légi közlekedés biztonságáig terjed a skála. Bízom benne, hogy ezek eredményeként is számos jól hasznosítható innovációval fog gazdagodni az iparág piaca.

— Ha jó az értesülésünk, ön gimnáziumi tanárként kezdte pályáját, tehát nemcsak a felsőfokú, hanem a közoktatás területén is van tapasztalata. Véleménye szerint milyen változásokra lenne szükség az oktatáspolitikában, hogy minél több fiatal válassza a műszaki pályát?
— A természettudományi és műszaki vonatkozású tárgyak, köztük az informatika oktatását már a középiskolában is sokkal gyakorlatorientáltabbá kellene tenni. Nem elsősorban a lexikális tudást, sokkal inkább az összefüggések felismerését, a diákok analizáló, szintetizáló és problémamegoldó képességét kell fejleszteni, mert ez adhat biztos alapot a majdani felsőbb tanulmányokhoz, de még inkább a „nagybetűs élethez”. Meggyőződésem, hogy már középiskolai szinten érdemes megkezdeni a vállalkozói szemlélet széles körű megismertetését is. A jövő vállalkozói generációjának edukációjára nagy hangsúlyt kell helyeznünk, hogy az elkövetkező évtizedekre biztosítani tudjuk a megfelelő utánpótlást, többek közt a műszaki pályákon is.

(Az interjú a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.)

A törvényszék közleménye szerint elutasították a hallgatók keresetét. Felidézték, hogy a rendőrség járványügyi szabályszegés vétségének gyanúja miatt indított büntetőeljárást az iráni diákok ellen. A rendőrség javaslatára az idegenrendészeti hatóság a hallgatókat kiutasította az Európai Unió tagállamainak területéről Iránba, és velük szemben hároméves időtartamra beutazási és tartózkodási tilalmat rendelt el.

Ítéleteiben a Fővárosi Törvényszék kimondta, hogy a rendvédelmi szerv kiutasításra vonatkozó javaslatát az idegenrendészeti hatóságnak – a törvény szerint – kötelezően figyelembe kellett vennie. A törvény indokolása egyértelművé teszi, hogy a rendvédelmi szervek által tett javaslatot az idegenrendészeti hatóság semmilyen elemében, sem a javaslat tényében, sem a beutazási és tartózkodási tilalom időtartama tekintetében nem vizsgálhatja felül. Azaz, a perbeli ügyekben is a rendőrségi javaslat kötötte az idegenrendészeti hatóságot, attól eltérni nem lehetett.

A törvényszék ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a büntetőeljárás elkülönül az idegenrendészeti hatóság eljárásától, így a büntetőeljárás lehetséges kimenetele nem érinti az idegenrendészeti hatóság döntésének jogszerűségét. A Fővárosi Törvényszék álláspontja szerint az iráni diákok esetében nem érvényesül úgynevezett visszaküldési tilalom.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata szerint humanitárius okok – amelyek közé a világjárvány és az egészségügyi ellátás helyzete is tartozik – csak abban az esetben alapozzák meg az embertelen bánásmód valós veszélye miatti visszaküldési tilalmat, ha halálos betegség végstádiumában lévő, korábbi stádiumú vagy súlyos szenvedést okozó egyéb komoly betegségekben szenvedő emberek nem kapnának megfelelő orvosi ellátást a visszaküldés célországában.

A törvényszék kiemelte, hogy a koronavírus okozta megbetegedés világjárvánnyá szélesedett, és a tudomány mai állása szerint sehol sincs rá gyógymód. Az nem valószínűsíthető, hogy az iráni diákok – még ha meg is fertőződnének – szenvedésük olyan enyhítésére szorulnának, amit hazájukban ne lehetne elérni – olvasható a közleményben.

A 13 iráni egyetemistát azért utasították ki, mert a Dél-pesti Centrumkórházban engedély és védőruházat nélkül elhagyták a számukra kijelölt szobát, hangosan elégedetlenkedtek, agresszíven léptek fel az egészségügyi dolgozókkal szemben, utasításaiknak pedig nem tettek eleget.

A tárca – a belbiztonsági minisztériummal, a Pentagonnal, a külügyminisztériummal és a kereskedelmi tárcával, továbbá az Egyesült Államok kereskedelmi képviseletével közösen – nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva arra szólította fel a Szövetségi Távközlési Bizottságot (FCC), hogy véglegesen vonja vissza a China Telecom Corp. nemzetközi telekommunikációs szolgáltatásokra vonatkozó engedélyét.

A kínai távközlési cég, amely a Kínai Népköztársaság állami tulajdonú távközlési cégének leányvállalata, amerikai és külföldi célállomások közötti internetes szolgáltatás biztosításával foglalkozik, és 2007 óta van jelen az Egyesült Államok piacán. Ilyen ügyekben a végső döntés ugyan mindig az FCC kezében van, de a The Wall Street Journal című lap értesülései szerint ha kiberbiztonságról, vagy szélesebb értelemben véve amerikai nemzetbiztonsági megfontolásokról van szó, akkor a bizottság egy vagy több tárca véleményére támaszkodva hozza meg a döntését.

A China Telecom Kína három nagy telefon- és internetszolgáltatójának egyike, amely világszerte jelen van. Állami tulajdonban van, és az amerikai hatóságok amiatt aggódnak, hogy a cég – a kínai törvényeknek megfelelően – kénytelen eleget tenni a pekingi kormányzat kéréseinek, köztük akár vonalak lehallgatására vagy beszélgetések és levelek rögzítésére vonatkozó kívánalmaknak is.

Az amerikai szövetségi igazságügyi minisztérium csütörtök esti közleménye szerint az amerikai kormányzat “nem bízik” abban, hogy a China Telecom “beazonosítja vagy elutasítja a kínai kormányzat által támogatott törvénytelen kéréseket, s együttműködik a nyomozó hatóságokkal ezek feltárásában”.

A közleményben az amerikai minisztériumok leszögezték azt is, hogy a China Telecom tévesen informálta az amerikai tisztségviselőket az Egyesült Államokban gyűjtött adatok tárolási helyéről, megbízhatatlan biztonsági rendszere pedig veszélyt jelent az amerikai érdekekre. Az igazságügyi tárca tíz ilyen – a biztonsági hiányosságokból eredő – esetet idézett fel. Ezek 2010 és 2019 között történtek, és a többi között a Facebook és a Google globális forgalmát, vagy a szövetségi energetikai minisztérium internetes rendszerét akasztották meg.

A China Telecom közleményben cáfolta a felhozott kifogásokat, és “példa nélkül állónak” minősítette az amerikai kormányzati lépést.

“A vállalat mindig rendkívül együttműködő volt az amerikai felügyeleti hatósággal” – fogalmaztak közleményükben, leszögezve, hogy a cég többször is “messze a kéréseken túlmenően demonstrálta, hogy működése és ügyfeleinek kiszolgálása megfelel a legmagasabb szintű nemzetközi normáknak”.

Tina Pelkey, az FCC szóvivőnője közölte: a hatóság vizsgálja az ügyet. Tavaly szeptemberben Chuck Schumer, a szenátus demokrata párti frakciójának vezetője és Tom Cotton republikánus szenátor a kongresszusban fogalmazta meg aggodalmait a China Telecom miatt. A két politikus akkor nemcsak ezt a céget, hanem a China Unicomot is megemlítette mint olyat, amelynek hozzáférése van az amerikai telefonvonalakhoz, optikai kábelekhez, mobilhálózatokhoz, műholdakhoz, és ily módon akár az amerikai kormányzat, akár egyes amerikai állampolgárok kommunikációját megfigyelheti.