Biztonságpiac

A szervezet jelezte: bár a káresetek száma visszaesett, az egy kárra eső helyreállítási költségek az év eleje óta meredeken nőttek. A forint gyengülése megdrágította az importalkatrészeket, emellett a legtöbb szakszerviz januárban kétszámjegyű óradíjemelést hajtott végre. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás éves átlagdíja az első negyedévben hatvanezer forint körül alakult, az áprilisban megkötött szerződések esetében sem történt visszaesés, sőt néhány százalékkal tovább emelkedtek a díjak.

A koronavírus miatt időszakosan javuló kárhányad ugyanakkor a biztosítóknak elegendő tartalékot nyújthat, hogy a tavalyi 15-20 százalékos díjemelés után az idén alacsonyabb mértékű, tíz százalék körüli legyen a díjak növekedése. Ezzel a magyar kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjak szintje továbbra is a legkedvezőbbek között marad európai uniós összehasonlításban – fejtette ki a FBAMSZ.

A közlemény szerint vannak külföldi példák arra, hogy egyes biztosítók a kijárási korlátozások idején díjkedvezményt nyújtanak az autójukat nem használó ügyfeleknek. A független biztosítási alkuszok szövetsége szerint Magyarországon ilyen akciókra kevéssé lehet számítani, mert a gépjárműbiztosításoknak csak nagyon kis részénél követhető nyomon a jármű tényleges használata.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetében a törvényi szabályozás nem tesz lehetővé esetleges időszakos díjvisszatérítéseket, ilyen lépésről legfeljebb a casco-díjak esetében dönthet egy-két biztosító. Azonban az ilyen akciók csak az autósok töredékét érinthetik, mert Magyarországon öt autóból egy rendelkezik casco-szerződéssel – jelezte a szövetség.

Lakatos Tibor ezredes úgy fogalmazott: “bár a vírus lassabban terjed, mint korábban gondoltuk, akkor sem lehetünk felelőtlenek”, és felhívta a figyelmet arra, hogy be kell tartani a kijárási korlátozásról szóló kormányrendelet, valamint a polgármesterek által a hétvégére meghozott előírásokat. Az ezredes egy kérdésre válaszolva elmondta: a polgármesterek által a hétvégére hozott korlátozások célja, hogy megakadályozzák a járvány terjedését segítő magatartásokat, például a nyilvános helyeken történő csoportosulást, a vendéglátóegységek igénybevételét, vagy a közösségi közlekedés használatát.

Mint mondta, úgy látják, a polgármesterek eddig jól éltek a felhatalmazással, és olyan intézkedéseket vezettek be, amelyek akadályozzák a járvány terjedését. Megjegyezte: a józan ész határain belül kell ezeket a szabályokat megalkotni. Az ezredes szólt arról is: a járványügyi helyzet lehetővé teszi, hogy enyhítsenek a kijárási korlátozás szabályain, de csak megfontoltan, alapos előkészítés után, fokozatosan lehet az intézkedéseket bevezetni, “következetesen bevezetett egyéb intézkedések” alapján.

Kiemelte: a járvány nem múlt el, de olyan ütemben terjed, ami lehetővé teszi az enyhítések bevezetését. Hangsúlyozta, ez nem azt jelenti, hogy nem kell számolni további korlátozásokkal, nem kell figyelni az egészségünkre, de “bizonyos szabályok között újrakezdhetünk különböző tevékenységeket”.

Arra a kérdésre, milyen szempontokat vesznek figyelembe az enyhítéseknél, azt mondta, a legalapvetőbb a járvány terjedésének üteme, a fertőzöttek száma, a súlyos állapotban lévők száma, illetve az egészségügyi ellátórendszer tartalékkapacitása. Mérlegelni kell emellett a szomszédos országok által bevezetett intézkedéseket, hiszen – mint mondta – “nem tudunk külön utakon járni”. Példaként említette, hogy az utazási korlátozások esetében Magyarországnak igazodnia kell a szomszédos országok által bevezetett enyhítésekhez. Hozzátette: figyelembe kell venni azt is, hogy Magyarország a járványnak nem ugyanabban a szakaszában van, mint Ausztria.

Az ezredes egy kérdésre válaszolva elmondta, többször szóba került a 65 év felettiek kijárási idősávjának módosítása, de úgy látják, egyelőre nem indokolt ezen változtatni. Hozzátette: május 3-a után – az előre meghatározott menetrend szerint – ezen is módosítanak, azzal együtt, hogy továbbra is fontos a korosztály elkülönítése a fiatalabbaktól.

Az ezredes elmondta azt is, hogy vasárnap reggel újabb, védőfelszerelést szállító repülőgép érkezett Kínából. Az ezredes megköszönte azoknak a munkáját, akik részt vesznek a védőeszközök szállításában, a vámeljárás gyors lefolytatásában és a védekezésben részt vevőkhöz eljuttatásában. Kiemelte az Állami Egészségügyi Ellátó Központ munkatársainak áldozatos munkáját, akik a hétvégén is végzik a védőfelszerelések raktározását, előkészítését, szállítását.

Az amerikai kormány különböző hivatalai egy közös felhívást tettek közzé, melyben az állami támogatással működő észak-koreai kiberbűnözők által jelentett veszélyre hívják fel a világ, valamint kifejezetten a banki és pénzügyi intézmények figyelmét.

A kommunista ország nem hivatalosan ugyan, de támogatja a kiberbűnözők tevékenységét, a rossz pletykák szerint így próbálják foltozni az ország költségvetésén tátongó lyukakat. Az amerikai kormány Hidden Cobra vagyis Rejtett Kobra néven emlegeti a csoportot, a szélesebb közvélemény viszont a Lazarus csoportként vagy a Béke őrzői néven ismeri őket.

Az amerikaiak szerint a koreaiak főképp a pénzügyi intézményeket és a digitális valuta váltóit támadták meg, zsarolóvírusos támadással a kormányzati szervezetektől szereztek pénzt. Ugyanakkor kriptovalutát bányászó alkalmazásokat telepítenek a különböző országok rendszereibe, ezzel is digitális valutához jutva hozzá. Az amerikaiak becslése szerint a koreaiak minimum kétmilliárd dollárt szerezhettek ezekkel a tevékenységekkel.

Így nem meglepő, ha az amerikai kormány ötmillió dollárt hajlandó adni a nyomravezetőnek, melyet annak vagy azoknak ajánlanak fel jutalmul, akik releváns információt osztanának meg az észak-koreai hackerek tevékenységével kapcsolatban. A zárt közösségben tevékenykedő hackerek működését kevés kívülálló ismerheti, így lehet, hogy ez az összeg felhívás egy belső informátornak, hogy adja át társait.

A felhívás szerint a koreaiak folyamatosan támadják az amerikai és más országok kormányzati és katonai hálózatait, ahogy a kritikus infrastruktúrának minősülő iparágakat is össztűz alatt tartják, céljuk ebben az esetben az adatok ellopása, a megcélzott intézmények tevékenységének ellehetetlenítése.

Korábbi hírek szerint a kommunista országban a katonai hackereket az ország elitjébe sorolják, és folyamatosan képzik ki őket erre a tevékenységre. Szakértők szerint 2014-ben ők jutottak be a Sony Pictures hálózatába, majd 2017-ben ők álltak a világszerte nagy károkat okozó WannaCry zsarolóvírus mögött. Ugyanakkor ők működtetek egy olyan csalássorozatot, amelyben ATM-ekből vehettek fel pénz. A közel-keleti ipari és energetikai cégeket pedig a Zerocleare adattörlő kártevővel célozták meg — olvasható a G Data hírlevelében a TheHackerNews-ra hivatkozva.

A világ eddigi legsúlyosabb atomerőmű-katasztrófája 1986. április 26-án következett be az akkor a Szovjetunióhoz tartozó ukrán szovjet szocialista köztársaság területén, a Kijevtől kevesebb mint száz kilométerre északra fekvő csernobili erőmű negyedik blokkjában. Robbanás következtében részben megsemmisült a reaktor aktív övezete, a levegőbe nagy mennyiségű radioaktív anyag került, és sugárfelhő borította be Európa nagy részét. A katasztrófa miatt az erőmű harminc kilométeres körzetében a teljes lakosságot evakuálták. Az atomerőmű körül ezt a harminc kilométeres, Fehéroroszágba is átnyúló, nyugati irányba viszont hatvan kilométerre is kiterjedő területet tiltott övezetté minősítették, ahová most is csak különleges engedéllyel lehet belépni.

Az évfordulón kiadott közleményében a külügyi tárca kiemelte, hogy Ukrajna minden nap számos kihívással néz szembe a csernobili tiltott övezet és általában a Csernobillal összefüggő kérdések kezelésével.

“A külső (orosz) agresszió által okozott nehéz időszak ellenére Ukrajna nemcsak sikeresen harcol a baleset következményeivel, hanem minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy a csernobili zónát egy +fekete lyukból+ biztonságos területté, a modern technológiák fejlesztésének területévé alakítsa” – hangsúlyozta a minisztérium. A tárca hozzáfűzte, hogy nagyra értékeli a nemzetközi partnerek segítségét és a közös munkát, amelyet a sérült atomerőmű biztonságossá tételére fordítottak.

A sérült négyes blokkot 1986 novemberében egy ideiglenes betonszarkofággal fedték le. Az új, korszerű, az ígéretek szerint száz évre biztonságot nyújtó védőburkot a Novarka francia konszern építette, a munkálatok 2011-ben kezdődtek. A műszaki csúcsteljesítménynek számító, 36 ezer tonna súlyú, 110 méter hosszú, 257 méter széles és 105 méter magas, félhenger formájú acélszarkofág 1,5 milliárd euróba került. A projekt fő szponzora az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (EBRD) volt, de Ukrajna jelentős támogatásokat kapott a költségek fedezéséhez az Európai Uniótól, európai országoktól, továbbá Oroszországtól, az Egyesült Államoktól, Kanadától és Japántól is. Az új védőburkot 2016 végén helyezték rá a négyes blokkra.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra hívta el a figyelmet, hogy a 1986-os nukleáris baleset az egész bolygót veszélyeztette, és erre mindig emlékeznie kell a jövő nemzedékeinek. “A Föld bolygó az egész emberiség bölcsője és otthona, és ezért megőrzése minden ember felelőssége és a világ minden nemzetének közös felelőssége” – fogalmazott az államfő.

A mostani évforduló különösen nehéz Ukrajnának amiatt is, hogy súlyos erdőtüzekkel küzdenek már hetek óta a csernobili zónában, bár maga az atomerőmű, és kritikus objektumok nem kerültek veszélybe, és a radioaktív sugárzás szintje sem haladta meg a megengedett szintet sem a zónában, sem Kijev megyében, sem a fővárosban, Kijevben. A katasztrófavédelem szombati jelentése szerint még mindig oltják a parázsló tűzfészkeket az övezetben, ahol először április 4-én csaptak el a lángok.

Szakértők szerint noha igen gyakoriak az erődtüzek a csernobili övezetben, a mostani különösen nagy kiterjedésű volt, ráadásul egyszerre több, egymástól távol eső helyszíneken törtek fel a lángok. Ez a hatóságok feltételezése szerint szándékos gyújtogatásra utal, akár csoportos elkövetésre is. Hozzájárult a problémához az is, hogy az idei tél nagyon csapadékmentes volt, amitől rendkívül szárazzá vált a talaj, az avar és az aljnövényzet, és így nagyon gyúlékonnyá vált az erdő. Nemrég a nemzeti gárda szabotázsellenes műveletet indított, ami azt jelenti, hogy drónokkal figyelik a zónát a gyújtogatók felkutatása érdekében.

Tavaly Zelenszkij célul tűzte ki a csernobili zóna turisztikai felfuttatását, amibe jelentősen besegített az HBO által Csernobilról készített sorozat is. A koronavírus miatti korlátozások és ráadásul a tüzek, amelyek sok látványosságot megsemmisítettek az övezet erdős részein, most teljesen visszavetették a zónaturizmust.

Szabó Szilvia közölte, a rendőrök pénteken tartottak kutatást a férfi lakóhelyén. A ház egyik szobájában és az udvaron 23 indiai kender növényt, valamint azok neveléséhez szükséges eszközöket, berendezéseket, kiegészítőket találtak. A hűtőszekrény fagyasztóládájából, egy tejfölös dobozba csomagolva 137 gramm amfetamin került elő.

A férfi ellen termesztéssel, tartással elkövetett kábítószer birtoklása bűntettének megalapozott gyanúja miatt indult eljárás – tudatta a százados.

A 3900 palackból álló gyűjtemény árverését két részben rendezik az interneten, az első rész februárban rendben lezajlott, 1949 palack mintegy 3,2 millió fontért kelt el. A második részt április közepén között rendezték volna.

A gyűjtemény nagy része háziasítatlan maláta skót whisky. A gyűjteményt a 2014-ben elhunyt Richard Gooding amerikai üzletember hagyatékából adják el, egyes darabjai a várakozások szerint akár egymillió fontért is elkelhetnek. A második 1900 palack árverése meg is kezdődött április 10-én, köztük volt egy 1926-os évjáratú Macallan Fine and Rare whisky, amelyet hatvan évig érleltek hordóban. Októberben egy ilyen 1926-os Macallanért 1,45 millió fontot adtak a Sotheby’s árverésén.

Az árverés április 20-án fejeződött volna be, de két nappal meghosszabbították, mivel eredetileg azt hitték, hogy a weboldal iránti rendkívüli érdeklődés technikai problémákát okozott – közölte a társaság. Később azonban kiderült, hogy hackerek támadták meg a honlapot. “Április 21-én WhiskyAuctioneer.com észlelt egy célzott, technonógiailag igen okos, folyamatos és rosszindulatú támadást honlapunk és adatbázisunk ellen” – írták közleményükben.

Ahogyan arról az ügyészség korábban beszámolt az ügyészség indítványára a bíróság 2019. december 31. napján elrendelte a lánygyermek letartóztatását.

A Komárom –Esztergom Megyei Főügyészség most emelt vádat a terhelttel szemben, aki a vádirat szerint 2019. december 29-én, 17 óra 30 perc körül, az egyik esztergomi gyermekotthonban, előzmény nélkül, egy 11,3 cm pengéjű késsel, a jobb lapocka alatti részen, hátba szúrta iskolatársát, aki a rendelkezésre álló adatok szerint ennek következtében súlyos, életveszélyes sérüléseket szenvedett.

A vádlott nem kóros elmeállapotú és a bűncselekmény elkövetésekor rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással, így életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt büntethető.

A gyanúsított a bűncselekményt felfegyverkezve elkövetett rablás bűntettének kísérlete miatt folyamatban lévő büntetőeljárás hatálya alatt követte el.

Az ügyészség a vádiratban indítványt tett arra, hogy amennyiben a vádlott az előkészítő ülésen a bűncselekmény elkövetését beismeri, abban az esetben a törvényszék két évi időtartamra rendelje el a javítóintézeti nevelését. Az ügyészség indítványt tett arra is, hogy a bíróság tartsa fenn a vádlott letartóztatását, figyelemmel arra, hogy vele szemben továbbra is fennáll a bűnismétlés veszélye.

A nyilatkozat szerint az Oroszországi Föderációban csökkent a független újságírás és a civil társadalom tere. A híradások gyakran szólnak újságírókkal szembeni megfélemlítésekről, fenyegetésekről és erőszakos eseményekről.

Az Európai Unió elvárja, hogy az Oroszországi Föderáció tartsa tiszteletben a nemzetközi és hazai kötelezettségeit, valamint gondoskodjon arról, hogy az újságírók biztonságos környezetben végezhessék munkájukat, a megtorlástól való félelem nélkül.

Az unió arra szólítja fel az orosz hatóságokat, hogy teljes körűen vizsgálják ki Milasina, és Marina Dubrovina emberi jogi ügyvéd ellen február 6-án, a csecsenföldi Groznijban elkövetett támadás minden részletét, a felelősöket pedig vonják felelősségre.

Kijelentették, az unió aggodalmát fejezi ki az újságírók elhallgattatására tett korábbi kísérletek, mások mellett Szvetlana Prokopjeva büntetőeljárása miatt. Mint emlékeztettek, az újságíró ellen az orosz hatóságokkal kapcsolatos kritikai észrevételei miatt terrorizmussal összefüggésben indítottak eljárást, és akár hét év börtönbüntetést is kaphat. A média szabadságát tiszteletben kell tartani, az újságíró ellen felhozott vádakat ejteni kell – tették hozzá.

A strasbourgi székhelyű Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése képviseletében a médiaszabadság és az újságírók helyzetét az észak-kaukázusi régióban ellenőrző Stefan Schennach és Frank Schwabe arra szólította fel az orosz hatóságokat, hogy vizsgálják ki az aggasztó helyzetet, továbbá biztosítsák az újságíró védelmét.

Arra emlékeztettek, hogy Milasina 2017 tavasza óta, amikor leleplező írást közölt emberi jogok megsértéseiről Csecsenföldön, rendszeres fenyegetésnek van kitéve. Elfogadhatatlannak nevezték a csecsen elnöknek az újságírót illető ismétlődő halálos fenyegetéseit.

Oroszországnak tiszteletben kell tartania azon kötelezettségét, hogy biztosítja az újságírók, a bloggerek és az emberi jogok védelmezőinek biztonságos és szabad munkavégzését – húzták alá a jelentéstevők.

Az amerikai haditengerészet szóvivője az újságírókat Mark Esper védelmi miniszter titkárságához és az amerikai haderő Középső Parancsnokságához irányította, ám egyikük sem kívánta kommentálni az elnök Twitter-bejegyzését.

Trump egy héttel az követően tette közzé bejegyzését, hogy az amerikai haditengerészet bejelentette: 11 iráni hajó “veszélyes és zaklató” módon megközelített amerikai hajókat a Perzsa(Arab)-öböl északi térségének nemzetközi vizein. “Az Iszlám Forradalmi Gárda haditengerészetének veszélyes és provokatív akciói megnövelték a tévedések és összeütközések kockázatát” – írta akkor kiadott közleményében az amerikai haditengerészet.

Az első incidensek március elején történtek, miután az Egyesült Államok és a vele szövetséges koalíciós erők repülőgépei iraki területen támadást intéztek az Irán által támogatott, Kataib Hezbollah nevű milícia csoportjai ellen. Az amerikai és koalíciós erők ezzel megtorló csapást intéztek a milicisták ellen, akik egy nappal korábban végrehajtott rakétatámadásukkal megöltek két amerikai katonát.

Elemzők szerint az elnöki direktíva – amennyiben sor kerül a gyakorlati alkalmazására – jelentős változást jelentene az amerikai viselkedésben. Eddig ugyanis az amerikai parancsnokok csakis közvetlen veszély esetén válaszolhattak, például abban az esetben, ha rálőttek amerikai hajókra.

John Miller nyugalmazott ellentengernagy, az amerikai haditengerészet 5. flottájának volt főparancsnoka a Politico című lapnak úgy fogalmazott: az elnök Twitter-bejegyzése valószínűleg csak “figyelmeztetés volt Iránnak, hogy maradjon távol a mi hajóinktól”.

A sértetti feljelentés szerint 2020. április 14-én szabolcsi lakóhelyén összeveszett rendőr törzsőrmester élettársával, aki bántalmazni kezdte, ennek során a haját húzta és erősen megragadta a nyakát.

Az elrendelt nyomozás során a sértett 2020. április 21-én tanúvallomásában elmondta, hogy az elkövető már 2019-ben is többször bántalmazta és arra is rá akarta venni, hogy vonja vissza a feljelentését. Ennek érdekében többször felhívta telefonon a sértettet és szülei jelenlétében azzal fenyegette meg, hogy vérfürdőt rendez, ha az ellene indult büntetőeljárás miatt megszüntetik a szolgálati jogviszonyát. Az rendőr azt is felajánlotta a sértettnek, hogy amennyiben a feljelentés visszavonása után hamis vád bűncselekménye miatt pénzbüntetésre ítélnék, azt majd ő kifizeti.

A sértett vallomására tekintettel a nyomozó ügyészség haladéktalanul előállította a rendőrt, őrizetét rendelte el, majd gyanúsítottként hallgatta ki. A rendőr tagadta a bűncselekmények elkövetését és panasszal élt az őrizet elrendelése, valamint a gyanúsítás ellen.

A Debreceni Járásbíróság az ügyészi indítványnak megfelelően, 2020. április 23-án bűnügyi felügyeletet és a távoltartást rendelt el a rendőr törzsőrmesterrel szemben, azzal, hogy az előírt magatartási szabályok megtartását a rendőrség a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszközzel ellenőrizze. A kényszerintézkedés elrendeléséről szóló végzés ellen az ülésen – telekommunikációs eszköz útján – jelen lévő gyanúsított és védő fellebbezést jelentett be.

Észak-Rajna-Wesztfália tartomány kormányzata több más német tartományhoz hasonlóan pénzbeli gyorssegélyt szeretett volna adni a koronavírus járvány miatt rossz helyzetbe kerülő vállalatoknak, ezért a gazdasági minisztérium egyszerűen egy weboldalt állított fel, ahol a kéréseket fogadták.

A kormányzati oldalon a hatóságok egyetlen extra biztonsági intézkedés nélkül kérték be a segítséget igénylők adatait.

A kiberbűnözők ezt kihasználva gyorsan léptek: lemásolták a kormányzati oldalt, és két weboldalt jegyeztek be, melyek nagyon hasonlítottak az eredetire: míg a hivatalos cím a https://www.wirtschaft.nrw a bűnözők például a wirtschaft-nrw.info oldalt is használták.

Ezután email kampányt indítottak, melyben a saját oldalukra irányították a felhasználókat, akik itt megadták saját adataikat. Majd a bűnözők a hivatalos oldalon az ellopott adatokat felhasználva igényeltek segélyt, azonban a bankszámlákat kicserélték, és a saját bankszámlaszámukat adták meg. A hatóságok mit sem sejtve, ezekre a hamis számlákra utalták az egyébként jogosult vállalkozásoknak a pénzt.

A bűnözők március közepétől egészen április 9-ig működtették az adathalász weboldalaikat, majd a rendőrség lezárta azokat. A hatóságok 576 feljelentést kaptak, de becslések szerint 3500-4000-en is érintettek lehetnek a csalási ügyben. A vizsgált időszakban a minisztérium több mint 380 ezer kérelmet kapott kormányzati segélyre: az egyéni vállalkozók kilencezer, a több mint ötven alkalmazottat foglalkoztató cégeknek 25 ezer eurós segélyre voltak jogosultak.

A becslések szerint a kiberbűnözők 31,5 millió-100 millió eurós kárt okoztak tevékenységükkel a helyi kormánynak. A Tagesschau írása szerint az ügyészek most vizsgálják az ügy részleteit, a csaláshoz használt webcímeken indulva el. Azonban a kárért részben a hatóságok felelnek, akik túl egyszerű pénzosztási módszert találtak ki. Más német tartományok is kínáltak hasonló segélyeket, ők azonban szkennelt hivatalos iratokat is elkértek, vagy csak hagyományos levélben fogadták be a kérelmeket.

Az érintett tartomány gazdasági minisztériuma egy ideig fel is függesztette a segély igénylését lehetővé tevő weboldalát. Miután újraindították, a gazdasági minisztérium olyan szigorítást vezetett be, hogy a támogatást csak azokra a bankszámlákra lehet igényelni, melyekről korábban az adókat utalták a cégek, tehát ismerten a vállalkozásokhoz tartoznak.

A becsült 3500-4000 segélyt igénylő vállalkozásból eddig csak 576 cég jelentkezett, hogy nem érkezett meg hozzá az igényelt pénz. A rendőrség a többi károsult vállalat jelentkezését várja — olvasható a G Data magyarországi képviseletének hírlevelében a ZDNet.com cikke.

A megalapozott gyanú szerint egy ötvennégy éves férfi 2020. április 23-án, a délutáni órákban felhívta a 112-es segélyhívó számon a rendőrséget, és előadta, hogy egy XIII. kerületi áruházban túl sokan tartózkodnak. A férfi azzal fenyegetett, hogy ha a rendőrség két napon belül nem intézkedik, akkor egy Molotov koktéllal elintézi, hogy kevesebben legyenek az üzletben, mert nem tűri a tömeget az angyalföldi áruházakban, és elintézi a vírusmentességet. A telefonáló nem sokkal később személyesen megjelent a boltnál, és annak falára alkoholos filctollal gyalázkodó kifejezéseket írt.

A rendőrség azonosította a férfit és gyanúsítottként hallgatta ki terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűntette és falfirkálással elkövetett rongálás vétsége miatt, majd előterjesztést tett a letartóztatására.

A Fővárosi Főügyészség a terhelt bűnismétlésének kizárása érdekében indítványozta, hogy a nyomozási bíró rendelje el a férfi letartóztatást. A Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírója – osztva az ügyészség álláspontját – egy hónapra elrendelte a legsúlyosabb kényszerintézkedést. A végzés nem végleges.

Dóka Imre elmondta: este hét óráig a legtöbb bejelentés Szabolcs-Szatmár-Bereg, Komárom-Esztergom és Pest megyéből, valamint a fővárosból érkezett, de Heves és Hajdú-Bihar megyében is okozott károkat a vihar.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében jellemzően fakidőlésekhez és épületkárokhoz riasztották a tűzoltókat, főként Mátyus, Jármi, Kemecse, Nyírbogdány és Újfehértó környékére. A megyében 46 lakóház tetőszerkezetét rongálta meg a szél.

Komárom-Esztergom megyében egy villanyvezetékre dőlt fa miatt áramellátási problémák adódtak egy szociális otthonban, valamint egy esztergomi templom tetőszerkezetét is megbontotta a szél.

A Pest megyei Kókán víztorony tetőszerkezetét lazította meg a vihar, Budapesten a XX. kerületben a Nagysándor József és a Baba utcák találkozásánál levő villamosmegállóban egy ember is megsérült, amikor kidőlt egy fa.

“Izrael határozottan elítéli az Egyesült Államok által terrorista szervezetnek tartott Iráni Forradalmi Gárda katonai műholdakkal végzett kísérleteit”- hangsúlyozta közleményében az izraeli külügyminisztérium. A műholdindítás megszegte az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát és Irán nemzetközi közösségnek tett kötelezettségvállalásait – állította az izraeli közlemény.

Izrael felszólította a nemzetközi közösséget, hogy további szankciókat léptessen életbe az iráni rezsimmel szemben annak érdekében, hogy elrettentse az ilyen veszélyes és tiltott lépésektől. Az Iráni Forradalmi Gárda bejelentette, hogy Irán sikeresen pályára állított egy katonai műholdat a gárda megalakulásának 41. évfordulójának alkalmából.

Izrael és Irán között az 1979-es iszlám forradalom óta feszült a viszony, az Izrael-ellenesség az iszlám köztársaság külpolitikájának egyik alappillére. A teheráni vezetés nyíltan támogatja a Hezbollah libanoni radikális síita, valamint a palesztin Hamász és Iszlám Dzsihád nevű szélsőséges szervezeteket.

A koronavírus-világjárvány miatt Szerbia a közelmúltban rendkívül szigorú korlátozó intézkedéseket vezetett be, amelyek nyomán teljesen megtiltották a személyforgalmat az ország határain. Ez természetesen érinti a szerb-magyar határt is – közölte Szijjártó Péter.

Zsigó Róbert és Bányai Gábor képviselőtársaim azzal kerestek meg, hogy számos, a határ közelében élő magyarországi és vajdasági magyarnak, valamint a térségben működő vállalkozásoknak mindez komoly nehézségeket okoz, hiszen azok sem tudtak eddig átkelni, akiknek a munkahelyük a határ másik oldalán van – tudatta.

Képviselőtársaim kérése alapján megbeszéléseket folytattam a szerb belügyminiszterrel, Nebojsa Stefanoviccsal és az európai integrációs miniszterrel, Jadranka Joksimoviccsal, melyek során sikerült megállapodnunk abban, hogy három határátkelőhelyen lehetővé tesszük az ingázást a magyar és a szerb állampolgárok számára – tette hozzá.

A közlekedési társaság közleményében azt írta: a járványügyi veszélyhelyzet kihirdetése óta a fenntartó Fővárosi Önkormányzat és a BKV is mindent megtesz annak érdekében, hogy a közösségi közlekedésben résztvevőket, az utasokat és a közlekedési társaság munkatársait megvédje az esetleges fertőzéstől, fertőződéstől. A csütörtöki fővárosi rendelet alapján április 27-étől, hétfőtől kötelező lesz maszkot, illetve arcot eltakaró kendőt vagy sálat viselni a közösségi közlekedés járművein, azaz a BKV járatain is. Ez azonban nem vonatkozik a hat éven aluli utasokra.

A BKV közölte, a kötelezettség azokra sem vonatkozik, akik olyan betegségben szenvednek, amely fizikailag megakadályozza a maszkviselést, vagy – az asztmájuk, illetve egyéb betegségük miatt – attól nehezebben lélegeznének, azaz romlana az állapotuk.

Bár a rendelet szerint kifejezetten csak a hat év fölöttiekre vonatkozik a kötelezettség, “a jogszabály értelmezése során irányadó, hivatalos indokolás külön is kitér arra”, hogy “külön rendelkezés hiányában, objektív körülmények alapján értelemszerűen azoknak sem kell eltakarniuk száj- és orrnyílásukat, akik olyan testi fogyatékossággal élnek, illetve olyan betegségben szenvednek, hogy arra fizikailag nem képesek”.

A járművezetők számára sem kötelező a maszk viselése addig, ameddig biztosított, hogy másoktól kétméteres távolságban legyenek, tehát az “elsőajtós” kordonnal elzárt, zárt területen, illetve akkor, ha a vezetőfülkében tartózkodnak. Akkor azonban, ha a járművezető bármilyen okból az utasok közé megy, vagy a megállóban kilép a zárt vezetőfülkéből, már neki is kötelezően maszkot kell viselnie.

A BKV minden ágazatára továbbra is érvényes a szigorú takarítási normák betartása: naponta fertőtlenítik az utasokkal érintkező felületeket és a vezetőfülkét.

Kitértek arra, hogy korábban is tettek lépéseket az utasok és dolgozóik védelmében, így szünetel az elsőajtós felszállás, kordonnal választották el a járművezetőket, folyamatosan védőfelszerelést biztosítanak a dolgozóiknak, és távmunkában dolgoznak azok a munkatársaik, akik számára ez megoldható. Az intézkedésekről a https://www.bkv.hu/hu/koronavirus portálon lehet tájékozódni.

A közlemény szerint az 50 éves és az 54 éves nő, valamint utóbbi 53 éves élettársa védelmet biztosított, átvette a pénzt, továbbá a férfi a kiskorúak szállítását is végezte.

A három embert gyermekprostitúció kihasználásával, minősített emberkereskedelemmel és más bűncselekményekkel gyanúsítják. Letartóztatásukat eljárásbeli jelenlétük és a bizonyítás zavartalansága, valamint a bűnismétlés veszélyének kizárása érdekében indítványozta a Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség.

A Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírója elrendelte a legsúlyosabb kényszerintézkedést mindhárom gyanúsított esetében. A végzés nem végleges – áll a közleményben.

Sojgu szerint a hadseregnek támogatnia kell azokat az intézményeket, amelyek nehéz helyzetbe kerültek, köztük a hadiipari komplexum üzemeit. Hangsúlyozta: a katonai megrendeléseket teljesíteni kell. Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester azzal a kéréssel fordult Mihail Misusztyin miniszterelnökhöz, hogy az orvosi egyetemek negyed- és ötödéves hallgatóit készítsék fel a koronavírus elleni küzdelembe való bekapcsolódásra.

Anasztaszija Rakova polgármester-helyettes szerint az orosz főváros egészségügyi rendszerének több mint negyven százalékát a Covid-19 elleni küzdelemnek rendelték alá.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő héten dönti majd el, hogy meghosszabbítja-e az egész országra a létfontosságú ágazatok és szolgáltatások kivételével meghirdetett kényszerszabadságot és egyéb korlátozó intézkedéseket. Arról, hogy ezek konkrétan milyenek legyenek a helyi sajátosságnak megfelelően, a régiók vezetői döntenek.

Veronyika Szkvorcova, a Szövetségi Orvosbiológiai Ügynökség vezetője azt mondta, hogy a belső elemzés szerint a járvány május 1-jén éri el csúcspontját Oroszországban. A főváros vezetése közölte, hogy a “májusi ünnepek” alatt, vagyis a május 1-jei munkaünnep és a május 9-i győzelem napja között nem fog enyhíteni a kötelező önizoláció követelményein.

Anton Alikhanov, Kalinyingrád megye kormányzója ugyanakkor bejelentette, hogy az irányítása alatt álló exklávéban – az orosz régiók közül elsőként – elkezdi feloldani a kijárásra és a nem létszükségleti igényeket kielégítő cégek működésére elrendelt tilalmat. A maszkviselés és az emberek közötti távolságtartás viszont továbbra is kötelező marad.

Az amerikai diplomácia vezetője hozzátette: az izraeli kormány ezzel kapcsolatos döntéséről Washington magánúton fejti ki majd az álláspontját az új izraeli kormány képviselőinek. Pompeo hangsúlyozta, hogy Ciszjordánia esetleges bekebelezéséről “az izraeli kormány hozza meg a végső döntést”. Hozzáfűzte, hogy az amerikai kormányzat az ügyben “szorosan együttműködik” Izraellel.

A Ciszjordániában létesített izraeli telepek annektálása szerepelt a Donald Trump által előterjesztett béketervben is, amelyet a palesztinok elutasítottak. Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő és korábbi vetélytársa, az ellenzéki Beni Ganz – akik hétfőn állapodtak meg egységkormány létrehozásáról – egyaránt támogatják a Trump-tervet. Netanjahu és az őt támogató izraeli jobboldal a zsidó telepek gyors bekebelezését sürgeti, míg a centristának tartott Ganz fokozatosabb folyamatot szeretne.

Nick Carter tábornok, aki először vett részt a járványhelyzet alakulásáról szóló napi kormányzati sajtótájékoztatón, elmondta: a brit hadsereg 25 napja kezdte az együttműködést a brit állami egészségügyi szolgálattal (NHS), és ez alatt több mint 24 ezer négyzetméternyi elosztóraktárat épített fel; ez csaknem négy labdarúgópálya területe.

Az egészségügyi felszerelések kiszállítását végző katonai járművek akkora utat tettek meg, mintha háromszor megkerülték volna a Földet – tette hozzá a vezérkari főnök.

Carter elmondta: a hadsereg szakértői bekapcsolódtak a szűrésbe is, részt vettek a szűrőhálózat megtervezésében, személyesen jelen vannak több szűrési helyszínen, és újszerű mobil szűrőállomásokat is kiépítettek.