Biztonságpiac

Március óta zajlik a szúnyogok tenyészőhelyeinek felderítése. Entomológusok, vagyis rovartannal foglalkozó szakértők vizsgálják folyamatosan ezeket a területeket. Rendszeresen ellenőrzik a lárvák számát és fejlődési állapotukat. A száraz tavaszi időjárásnak köszönhetően és a folyók alacsony vízállása miatt nem alakultak ki ideiglenes tenyészőhelyek, így azokra a pontokra lehet koncentrálni, ahol a szúnyogok évről évre megjelennek.

A következő napokban a Kőrősöknél és egyes Tisza-holtágaknál, valamint azok környezetében lesznek kezelések, a gyérítéshez szükséges anyagokat légi úton juttatják ki. A Csepel-szigetnél földi módszerrel juttatják ki a biológiai készítményt. A lárvák ellen felhasznált készítmény egy baktérium által termelt speciális fehérjét tartalmaz, amely az alkalmazott dózisban csak a szúnyoglárvákra hat.

Azokat a területeket, ahol a szúnyogok kifejlődési helyét sűrű növényzet fedi, nem lehet megfelelő hatékonysággal repülőről permetezett folyadékkal kezelni, mert a fák lombján fennakadna a minimális mennyiségben kijuttatott szer, és nem jutna el a vízbe. Itt granulátumot alkalmaznak, amely könnyebben átjut a fák levelein és így a vízbe kerül. A granulátum a folyadékhoz hasonlóan ugyanazt a természetes baktérium által előállított fehérjét tartalmazza, mint a folyadék, csak a szúnyoglárvákra jelent veszélyt, minden más élőlényre ártalmatlan.

Barsi 1939. december 13-án született Budapesten. Püspökladányban érettségizett 1959-ben. Egyetemi tanulmányait már a fővárosban kezdte meg. 1964-ben elméleti közgazdász diplomát szerzett.

1983-tól 1986-ig a Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Pártbizottság Agitációs és Propaganda Osztályának vezetője volt, ezt követően a Magyar Szocialista Munkáspárt VI. Kerületi Pártbizottság első titkáraként dolgozott. 1989-től 1996-ig a Belügyminisztérium hivatásos állományában teljesített szolgálatot újságíróként, sajtószóvivőként. A szolgálat felső korhatárának elérésével nyugállományba vonult, de aktívan dolgozott tovább. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság állományába 2001. március 1-jén került újságíróként. 2003. július 1-től töltötte be a Katasztrófavédelem magazin főszerkesztői munkakörét.

Kiemelkedő szerepe volt a katasztrófavédelem arculatának formálásában, a médiakapcsolatok kialakításában, a Katasztrófavédelem magazin megújításában, a szervezet munkájáról a közvélemény pontos és hiteles tájékoztatásában. 2011. március 14-én vonult véglegesen nyugállományba.

Doór Zoltán, a Magyar Logisztikai Egyesület elnöke beszélgetésünk elején lexikonszerű definíció helyett egy találó megállapítással vázolta fel a logisztika gyakorlati hasznát és az üzleti életre, a konkurenciaharcra gyakorolt hatását. Szakmai körökben alapigazságnak számít, hogy ma már elsősorban nem a termékek előállítási árai versenyeznek egymással, hanem a célba juttatási költségek, a logisztikai költségek. Ebből következően egy alacsony áron gyártó, de drága szállítási eljárást választó cég biztosan versenyhátrányba kerül azzal szemben, amelyik magasabb gyártási költséggel dolgozik ugyan, de megtalálja az ideális logisztikai megoldást.

A fejlődés irányai
— Mitől lett ennyire felkapott tevékenység a logisztika?
— A legfőbb ok a piaci verseny élesedése. A világkereskedelem robbanásszerű bővülésével az utóbbi években minden korábbinál fontosabbá vált a teljes szállítási lánc költséghatékony felépítése. A szállított áruk struktúrája megváltozott, értéke lényegesen nagyobb, mint korábban. A globalizáció következtében nőtt az átlagos szállítási távolság. A gazdasági és politikai integrációk következtében a vámhatárok és egyéb politikai akadályok leépítése miatt intenzívebbé vált a kereskedelem. A logisztikai szemléletmód hatására a költségmegtakarítási lehetőségek maximális kihasználása és a termelési folyamatok vevőorientált minőségi színvonalának javítása alapkövetelménnyé vált. Egy elkészült termék gyártásának, a további feldolgozásokat végső szereplőkhöz szállításának, majd a kereskedőkhöz, esetleg közvetlenül a fogyasztókhoz való eljuttatásának összköltségét rengeteg apró és gyorsan változó tényező befolyásolja. Ezek optimális összehangolásától függ, hogy az adott termék vagy akár szolgáltatás mennyire piacképes, illetve mennyire lesz eredményes az árversenyben.

— Állandó módszerek vagy inkább a folyamatos fejlődés jellemzi a logisztikát?
— Világszerte óriási fejlődés érzékelhető a logisztikai iparban. Ezt a magyarországi piaci szereplők pontosan érzékelik, igyekeznek naprakészek, lenni, talán a kkv-szegmensben van lemaradás. A logisztika fiatal, alig harmincéves, folyamatosan és nagyon gyorsan fejlődő tudomány. A fejlődés sebességét alapvetően meghatározta, hogy a kezdetek óta alkalmazhatjuk a számítástechnika folyamatosan fejlődő eszközkészletét és az informatikai hálózatokat.

— Melyik területeken várható a legnagyobb fejlődés?
— A következő időszakban a legnagyobb előrelépésre a digitalizáció terén számíthatunk. Minden apró információ vagy esemény bináris adatokká konvertálható, így azonnal számítógépekkel feldolgozható és elemezhető. Horizontális és vertikális értékláncok integrációja, termékek és szolgáltatások digitalizációja, illetve digitális üzleti modellek és vevőkapcsolatok valósulnak meg és alakulnak át a következő években. Kialakul a fizikai tér és a virtuális tér fogalma, az érzékelésre, a kommunikációra és a beavatkozásra új eszközöket fogunk alkalmazni. Óriási adatmennyiségeket fogunk kezelni, és mesterségesintelligencia-szoftvereket kell rendszerbe állítanunk. Az elemzésekből különböző optimalizáló modellek felhasználásával jobb és olcsóbb termékeket lehet előállítani, költséghatékonyabban és gyorsabban lehet szállítani, így a vevők is magasabb minőséget kaphatnak, ugyanakkor a gyártó és a szállító által elérhető nyereségtartalom is nagyobb lehet. A digi­talizáció gyakorlati haszna abban is jelentkezik, hogy az aktuális feladatok elvégzéséhez szükséges adatok az informatikai hálózatok közvetítésével bárhol elérhetők, a helyhez kötött információk megjelenhetnek például egy targonca képernyőjén, egy logisztikai központban, a vezérigazgató mobiltelefonján vagy a kamion műszerfalának képernyőjén.

Beszállítók, időkapuk, módszerek
— Az árumozgatási folyamat is optimalizálható?
— A szállítás értelemszerűen a logisztikai folyamat szerves része, az árumozgatástól nem tudunk elvonatkoztatni, ugyanis a gyártásba beszállítók tömege juttatja el az alapanyagokat, részegységeket vagy félkész termékeket. A korszerű ellátási láncokban kétféle beszállítói metódus használatos: aki úgynevezett időkapura szállít, annak nagyobb mozgástere van, mivel a szállításnak egy megadott időintervallumon belül kell megtörténnie. Aki azonban közvetlenül a gyártósorra szállít, annak „just-in-time” kell megjelenni az adott helyen, ennél a megoldásnál nincs időbeli mozgástér, a megadott tételeknek percre pontosan kell érkezniük. Ezért is nagy jelentőségű a schengeni egyezmény, Európában ugyanis a gyártási folyamatok nagy része éppen arra van beállítva, hogy a határokon nem kell megállniuk a szállítmányoknak. Emlékezetes, hogy milyen komoly problémákat okozott, amikor a migránsok miatt lezárták a határokat, azzal ugyanis megszakították a „just-in-time” folyamatokat. Hasonlóan nagy gondokat okozott korábban például az izlandi tűzhányó kitörése, mert utána két hétig nem szállhattak fel abban a térségben repülőgépek, aminek következtében több európai országban gyártósorokat kellett leállítani. Akkor szembesült a szakma azzal, hogy milyen jelentősége van a légi úton érkező áruknak – a természeti jelenség következtében végül a készletezési politikán kellett változtatni.

— Mitől lesz ideális egy logisztikai folyamat?
— Ha a logisztika szemüvegén át vizsgálunk egy érték­áramot, egy szállítási vagy egy gyártási folyamatot, akkor bármely pillanatban kijelenthető, hogy ez most jó. De ha kis idő múlva újra megvizsgáljuk, akkor látjuk, hogy lehetne még jobban csinálni. A teljes logisztikai folyamat nagyrészt optimalizálás, célként talán azt is mondhatnám, hogy például a 99,9 százalékos vevői megelégedettség elérésére és folyamatos fenntartására irányul. Az optimális állapot eléréséhez nekünk két módszertan, a Lean és a Six Sigma keverékét kell előállítani, illetve arra kell törekedni. Röviden összefoglalva: a Lean a gyártásoptimalizálásban, illetve a folyamatokban alkalmazott karcsúsítást jelenti. Lényege, hogy a folyamatokban felfedezett értékeket növelni, a megtalált veszteségeket pedig csökkenteni kell. Cél az áramlás javítása a folyamat tevékenységei között. A másik hatásos optimalizálási eszköz a Six Sigma. Ez egy olyan statisztikai mérőszámon alapuló módszer, amelyet eredetileg szintén a gyártásoptimalizálásban használtak. Cél a tevékenységek javítása a folyamatban. Azt jelenti, hogy egymillió termékből, szolgáltatásból, információból, eseményből csak három vagy négy lehet hibás. Arra kell törekedni, hogy ezzel a pontossággal állítsunk elő terméket vagy kínáljunk szolgáltatást. Ha ezt a két módszert együtt tudjuk alkalmazni, akkor megvalósítható az a cél, hogy a vevőkiszolgálás a legmagasabb színvonalú legyen.

Kína előretörése és a magyar vonatkozások
— Hol várhatók a legnagyobb logisztikai fejlesztések és beruházások?
— Egyértelműen Kína gazdasági nyitása jelenti az egyik legerősebb motort. A hatalmas ország minden tekintetben robbanásszerűen fejlődött az utóbbi években, 2016-ban már az országok nominális GDP-listáján az Egyesült Államok után a második helyet foglalta el. A kínai gazdaság folyamatos terjeszkedésének jelenlegi programja a világ legnagyobb gazdasági innovációja, amelyben meghatározó szerepet kap a logisztika. A világgazdaság számára két programot dolgoztak ki: a Go global 2002-ben indult, ennek célja, hogy a kínai gazdaság liberalizálja a külföldi befektetéseit, minél több irányban nyithasson a világkereskedelem felé, és a kínai áruk bármely ország felé gyorsan és relatíve olcsón eljuttathatók legyenek. Kiderült, hogy ehhez nem volt elegendő szállítási csatorna, ezért indították 2013-ban a One Belt, One Road, azaz Egy övezet, egy út programot, amelyben Afrika, Délkelet-Ázsia és Európa felé jelölték ki a közlekedési infrastruktúra-fejlesztési irányt. Ebben a projektben kiemelt helyen szerepel a szárazföldi szállítmányozás, azon belül a vasúthálózat fejlesztése az Iron Silk Road programmal, amelynek része a Budapest–Belgrád vasútvonal korszerűsítése és bővítése.

— Várható akkora növekedés a Kínával való kereskedelmünkben, hogy rövid időn belül megtérül a vasút-korszerűsítésre fordított összeg?
— A Kínába irányuló exportunk folyamatosan növekszik, az import pedig már régóta jelentős. De ebben az esetben nem csak Magyarországról van szó, egész Európa növekvő árumozgásra számít. Itt fontos kiemelni, hogy az európai térségben a centrális elhelyezkedés miatt Magyarország kifejezetten előnyös helyzetben van. A Kínából induló szállítási útvonal a következő: például a Sanghaj–Pireusz tranzitidő 23 nap, a Pireusz–Győr vagy Pireusz–Budapest tranzitidő négy nap, ahonnan továbbindulhatnak a konténerek mondjuk Lengyelországba. A Budapest–Belgrád vasútvonal bővítésével kapcsolatban egyébként nem volt túlságosan nagy mozgástér vagy választási lehetőség a döntés meghozatala előtt. Ha ugyanis Magyarország kimarad a One Belt, One Road projektből, akkor helyettünk több más ország örömmel szállt volna be a programba – mi pedig kimaradtunk volna az Európába vezető szállítási útvonalakból. A program indulásakor 57 ország csatlakozott, ma hetven ország vesz részt a fejlesztésekben. A kínai közép-kelet európai partnerségi programnak megfelelően 16 ország kapott szerepet Albániától Észtországig. A térség logisztikai irányító központja Rigába került, az pedig komoly eredmény, hogy Budapestet választották pénzügyi központnak, és a Bank of China regionális vezető szerepet kapott. Ennek az eredménye lehet, hogy a térségbe irányuló kínai működő tőke többsége Magyarországot választotta.

— Ezek a fejlesztések, beruházások adhatnak új feladatokat Magyarországnak? Teremthetnek új munkahelyeket például a biztonságtechnikai ágazatban?
— A növekvő árumozgás mindenképpen ad új feladatokat, akár technikai, akár humán oldalról nézzük a kérdést. A megrendelők részéről alapvető elvárás a szállítmányok nyomon követése, a „láthatóság”. Ma már a kamionok, vasúti kocsik és azon belül a kisebb egységek – például konténerek, nagyobb értékű egységrakományok, akár raklapok – műholdas nyomon követése technikai oldalról megoldott. Ez a terület tehát alapvetően technológiai és informatikai beruházást igényel, amit akár szolgáltatásként is igénybe lehet venni az erre szakosodott biztonsági cégtől. Az informatikával támogatott területeken alacsony az élőmunka-igény. A logisztikai központokban összegyűlt és mozgatott árukat azonban folyamatosan őrizni és ellenőrizni kell, ehhez meg kell teremteni a biztonságtechnikai feltételeket, de nem nélkülözhetjük az élő erős ellenőrzést. A növekvő áruforgalom, a növekvő árumozgatás igényli a szakmailag képzett élő erős biztonsági megoldások növelését is.

(Az interjú a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.)

A tárcavezető a belgrádi Pink kereskedelmi televízióban beszélt arról, hogy a szükségállapot március 15-i kihirdetését követően meghozott rendelkezések értelmében a szerbiai migránsok kötelesek a befogadóközpontokban maradni, az új típusú koronavírus-járvány ideje alatt nem mozoghatnak szabadon az országban.

Mint mondta, a Szerbia húsz befogadóközpontjában elhelyezett 8800 migráns többsége elfogadta a rendelkezéseket, néhányan viszont a napokban megpróbáltak kitörni két központból is, a katonaság azonban időben reagált, senki nem sérült meg.

Aleksandar Vulin emlékeztetett arra, hogy a szükségállapot ideje alatt több intézményt is a hadsereg véd, ezek között vannak a befogadóközpontok is.

A migránsválság tetőpontján, 2015-ben mintegy egymillió illegális bevándorló haladt át az úgynevezett nyugat-balkáni útvonalon, amelynek Szerbia is a része. A magyar határzár felállítását követően a migránsok inkább Horvátország felé próbáltak meg bejutni az Európai Unióba, ám egyebek mellett az új típusú koronavírus-járvány miatt a határokat szigorúbban őrzik, illetve lezárták, a korábban engedélyezett szabad mozgást pedig visszavonták, így azok, akik március közepe előtt érkeztek Szerbiába, már nem tudtak továbbmenni.

Szanka Ferenc közölte, a nőt tömegszerencsétlenséget eredményező közúti baleset gondatlan okozásának vétségével vádolják.

A vádirat szerint a nő vezetői engedélye már csaknem egy éve lejárt, amikor az édesapja autóját vezetve 2018. március 8-án reggel Szegeden az egyik mellékutcából balra nagy ívben egy a főúton szabályosan közlekedő trolibusz elé kanyarodott. Bár a busz sofőrje vészfékezett, az ütközést nem lehetett elkerülni. A trolibuszon a sofőrön kívül mintegy húsz utas tartózkodott, akik közül az ütközés következtében öten orr-, láb-, kéz-, ujjtörést szenvedtek, heten – köztük a sofőr – könnyebben sérültek meg – tudatta a csoportvezető ügyész.

A közlemény szerint Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke, aki 2020 április 15-óta tölti be posztját erről azon a minapi megbeszélésen tájékoztatta Domokos Lászlót, az ÁSZ elnökét, amelyen megállapodtak a két szervezet együttműködésének szorosabbá tételéről.

Rigó a közlemény szerint kifejtette: az integritás, a közélet tisztasága olyan értékek, amelyeket a GVH-nak is mindenek felett biztosítania kell működésében, hiszen csak így garantálható, hogy beavatkozásai a torzítatlan verseny érvényesülését eredményezik a piacokon.

A közlemény emlékeztet arra: 2011 novemberében az ÁSZ kezdeményezésére jött létre az a nyilatkozat, amelyben a számvevőszék elnöke, a közigazgatási és igazságügyi miniszter, a legfőbb ügyész és a Legfelsőbb Bíróság (Kúria) elnöke, erkölcsi kötelezettséget vállaltak az általuk vezetett állami szervek korrupcióval szembeni ellenálló képességének erősítésére, a korrupcióellenes eszköztár fejlesztésére. Az összefogáshoz 2012-ben csatlakozott az Országos Bírósági Hivatal, 2014-ben a Belügyminisztérium, 2016-ban pedig a Közbeszerzési Hatóság és a Magyar Nemzeti Bank.

A törvényszék gondatlanságból elkövetett életveszélyt okozó testi sértés miatt ítélte el a nőt. A nő 2019. március 3-án délelőtt óvodáskorú gyermekét egyedül hagyta a harmadik emeleti társasházi lakásban, amikor vásárolni indult. A kislány a konyhába ment, az egyik székről felmászott az ablak alatti konvektorra, kinyitotta az ablak alsó, bukónyíló részét, amelyen előbb kidobta a párnáját, majd maga is kimászott és tíz méter magasról az épület előtti térkő burkolatra zuhant. Életveszélyes sérüléseket szenvedett, de a szakszerű orvosi ellátásnak köszönhetően életben maradt.

Az ügyben 2020. március 17-én emelt vádat a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség. A Szolnoki Törvényszék március 24-én tárgyalás mellőzésével büntetővégzést hozott, amelyet az ügyészség tudomásul vett, a vádlott és védője sem kérték tárgyalás megtartását.



A tervek szerint minden hétvégén online mérethetik meg tudásukat a hazai karatésok mindaddig, amíg a járvány miatt nem lehet hagyományos versenyeket rendezni.

Az ötlet a szövetséggel évek óta szoros kapcsolatban álló karateprogramok.hu internetes oldal működtetőjétől származik – olvasható az MKSZ keddi közleményében. Gali Csaba – aki maga is karate edző, bíró és versenyszervező – hangsúlyozta, az aktív sportolóknak szinte elengedhetetlen a hétről hétre történő megmérettetés.

“Tudom, hogy a karateklubok már rengeteg helyen beindították az online edzéseket, de a versenyzőknek szükségük van a versenyérzet fenntartására. Ebben szeretnék nekik segíteni a lehetőségekhez mérten. Innen jött az online versenyzés ötlete, amit a hétvégén a gyakorlatban is kipróbáltunk, és minden flottul ment” – mondta. Emlékeztetett rá: karatéban két versenyszám létezik, a küzdelem és a formagyakorlat, amelyek közül utóbbiban az igazihoz közelítő versenyhelyzetet lehet online teremteni.

Az úttörő alkalmon gyermek, ifjúsági, kadet, junior és felnőtt korosztályokban lehetett indulni. A résztvevők a szabályoknak megfelelően karate ruhában mutatták be formagyakorlataikat, melyeket az MKSZ hivatalos bírói pontoztak. A különbség csupán annyi volt, hogy ki-ki otthonról végezte a maga tevékenységét: a versenyzők a szobájukban, a házuk kertjében vagy az edzőtermükben csinálták a katákat.

Huszonhárom sportoló vett részt a nyitányon, akik közül többen is értek már el szép sikereket rangos nemzetközi viadalokon. A versenyt követően több klub is kérte, hogy legyenek még ilyen alkalmak – számolt be róla a szervező.

“Miután a Magyar Karate Szakszövetség elnöke, Mészáros János is a támogatásáról biztosított, elhatároztuk, hogy minden hétvégén sor kerül hasonló eseményre. Természetesen itt a gyakorláson van a hangsúly, és az eredményeket senki nem veheti véresen komolyan, de azért, hogy mégiscsak legyen tét, a sorozat eredményei alapján ranglistát állítunk fel, a legvégén pedig majd díjazzuk az egyes kategóriák győzteseit” – tette hozzá Gali.

Két ember szerda délelőtt a II. kerületben ment el egy idős asszonyhoz – írták. A férfi az ajtóban szóval tartotta, levetette vele az arany gyűrűit, mondván, fertőtleníteni fogja az ékszereket, társa, egy fiatal nő pedig eközben átkutatta a lakást. A két tolvaj ezután a gyűrűkkel és a lopott pénzzel távozott. A nyomozók hamarosan, a közelben elfogták a feltételezett elkövetőket, a huszonhatéves budapesti R. Juliettát és rokonát, a húszéves, szintén budapesti R. Jánost, és megtalálták náluk az idős asszony pénzét, valamint arany ékszereit is.

Megállapították, hogy a gyanúsítottak az V., a XIII. és a XV. kerületben is követtek el hasonló bűncselekményeket. Önkormányzati dolgozónak adták ki magukat, így a koronavírus-járvány ürügyén beengedték őket a lakásokba. Egyikük elterelte a sértett figyelmét, amíg társa átkutatta a lakást. Három hét alatt négy idős asszonytól csaknem egymillió forint értékben loptak, a kár több mint fele megtérült.

R. Jánost és R. Juliettát többek között üzletszerűen elkövetett lopás és kifosztás bűntettével gyanúsítják; őrizetbe vették őket és kezdeményezték letartóztatásukat – közölte a BRFK.

Megerősödő nemzetközi kapcsolatok
A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) 2018-ban is nagy hangsúlyt helyezett nemzetközi kapcsolatainak ápolására. Áprilisban egy osztrák delegáció ismerkedett meg a magyar katasztrófavédelem rendszerével, azt követően, hogy korábban már képzések, közös gyakorlatok során tapasztalatot szerezhettek az OKF-ról. Júniusban egy szlovén delegáció látogatott Budapestre: a ljubljanai tűzoltósági főfelügyelet vezetőiből, laktanyaparancsnokokból, régiós szervek vezetőiből álló küldöttségnek bemutatták a magyar katasztrófavédelem műveletirányítási rendszerét. Szintén júniusban a V4-országok katasztrófavédelmi vezetői Magyarországon tartották soros találkozójukat. Az ülés fókuszában a hatósági eszközökkel végzett megelőző tevékenység állt. Novemberben háromfős szlovák szakmai küldöttség tett látogatást a BM OKF-nál a Magyar–Szlovák Katasztrófavédelmi Vegyes Bizottság 19. ülésén. Az elmúlt évben immár 19. alkalommal rendeztek magyar–szlovén főigazgatói találkozót, ahol a két ország delegációi az előző találkozó óta végbement változásokról és az aktualitásokról egyeztettek.

Tűzvédelem: Ne gyújtsa! Gyűjtse!
A Biztonságpiac érdeklődésére az OKF-nál rámutattak: a 2015 márciusában hatályba lépett Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) alapjaiban módosította a tűzvédelem hazai rendszerét. A korábbi tételes szabályozást felváltó OTSZ hatálybalépésével nőtt a beruházói, tervezői szabadság, könnyebbé, költséghatékonyabbá, rugalmasabbá vált még az építészetileg összetett épületek tervezése is, miközben az első helyen továbbra is a biztonság áll. A tervek szerint 2022-től az OTSZ-ben már csak az elvárt biztonsági szintet előíró követelmények szerepelnek, a megvalósításra választható alternatív, korszerű műszaki megoldások mindegyikét tűzvédelmi és műszaki irányelvek tartalmazzák majd. A további módosítások fő célja a követelmények és megoldások egyértelmű szétválasztása, vagyis az OTSZ-ben a megoldási lehetőségek aránya tovább csökken.
A BM OKF és a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. egy konferenciával indította útjára tavaly szeptemberben a Ne gyújtsa! Gyűjtse! elnevezésű közös kampányát. A főigazgatóság tájékoztatása szerint erre azért volt szükség, mert a háztartási hulladék kezelésének problémái és a nemritkán emberéleteket is követelő szén-monoxid-mérgezések és lakástüzek az eddigieknél is erőteljesebb fellépést sürgetnek.

Pályázatok nem csak önkénteseknek
A katasztrófavédelmi önkéntesek 2018-ban az előző évinél százmillióval több támogatást kaptak: hatszázmillió forintra a tűzoltó egyesületek, százmillió forintra pedig a mentő szervezetek pályázhattak. Most először az önkormányzati tűzoltóságok számára is megnyílt egy pályázat, összesen 225 millió forintra nyújthattak be igényt. A felszerelések között a tűzoltói beavatkozás alapeszközei, egyéni védőeszközök, szakfelszerelések mellett EDR-rádiók is találhatók, mindezek mellett több szervezet a különféle gépek, berendezések kezeléséhez szükséges vagy pályaalkalmassági vizsgákra, illetve műszaki, informatikai fejlesztésre nyert támogatást.

Jelentősen bővült az OKF gépjárműparkja
Tavaly decemberben több mint hárommilliárd forint értékben adtak át katasztrófavédelmi feladatokhoz szükséges járműveket a BM OKF-nál. Az összesen 83, különböző rendeltetésű gépkocsiból az ország összes megyéjébe, illetve a Gazdasági Ellátó Központhoz is került. Az ünnepélyes átadáson Góra Zoltán tűzoltó vezérőrnagy, országos katasztrófavédelmi főigazgató kiemelte: a katasztrófavédelem öt éve elkezdett technikai fejlesztései újabb mérföldkőhöz érkeztek. Emlékeztetett arra, hogy a 2014-től 2020-ig tartó időszakra vonatkozó Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEOP) keretében végrehajtott gépjárműfecskendő-beszerzés lezárult, ennek eredményeként már 108 korszerű tűzoltó gépjármű szolgál a tűzoltóságokon. A járműpark fejlesztése folytatódik, európai uniós források felhasználásával a katasztrófavédelem vízszállítókat szerez be: a már átadott tizenkettővel együtt 2019 végéig összesen tizenhat vízszállító kerül forgalomba. Ezenkívül a katasztrófavédelem az elektromobilitás elterjesztésének jegyében központi forrás felhasználásával több mint ötven elektromos járművet szerzett be, amelyek a hatósági és ellenőrzési feladatokat támogatják.

Iparbiztonság: a távmérőhálózat továbbfejlesztése
Az OKF 19 alsó és felső küszöbértékű veszélyes vegyipari üzem körzetében üzemeltet országos kiterjedésű, magas rendelkezésre állású, redundánsan működő adatátviteli hálózatra épülő meteorológiai és vegyi monitoring, valamint lakossági (Monitoring és Lakossági Riasztó, MoLaRi) riasztórendszert. Korábban Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Fejér, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki a rendszert. A tavaly elkezdődött fejlesztés a MoLaRi-rendszer további végpontokkal történő bővítését teszi lehetővé, emellett 11 üzemet érintően egy újabb, úgynevezett MoLaRi II-rendszer építhető ki. A projekt a tervek szerint 2021 végén fejeződik be.

Hálózati és információbiztonsági feladatok a katasztrófavédelemnél
A BM OKF feladat- és hatásköre 2018 májusában kibővült. A hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről szóló 2016-os európai parlamenti és tanácsi irányelv (NIS irányelv) hazai jogrendbe történő átültetését, így az alapvető és bejelentésköteles szolgáltatást nyújtókkal kapcsolatos hatósági és eseménykezelési feladatokat a BM OKF látta el az év folyamán.

Polgári védelem: országos értékelő rendszer épül
A jövőben egységes elemző rendszer segíti a katasztrófák elleni felkészülést és védekezést. Várhatóan 2019 végére épül ki az a katasztrófakockázat-értékelési rendszer, amelynek segítségével egy több szervezet által működtetett közös adatbázis alapján lehet értékelni és elemezni a településeket érintő veszélyforrásokat és azok lehetséges hatását. A rendszer működtetésével lényegesen hatékonyabb lesz mind a felkészülés folyamata, mind egy bekövetkezett esemény kezelése. A projekt fő célkitűzése egy olyan egységes, térinformatikai alapú katasztrófakockázat-értékelési rendszer kialakítása és működtetése, amely az ország egészét lefedi, és képes akár egy-egy településre vonatkozóan is azonosítani a potenciális veszélyforrásokat és azok lehetséges hatását. Mindezek alapján meg lehet határozni, hogy az adott településen milyen kockázatokkal kell számolni. A rendszer a katasztrófakockázatok elemzése és értékelése mellett a klímaváltozás okozta természeti katasztrófák elleni felkészülést is hatékonyabbá teszi.
2018. február 2-án rövid látogatást tett Budapesten Monique Pariat, az Európai Unió Veszélyhelyzet-kezelési és Humanitárius Főigazgatóságának vezetője, aki a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon Góra Zoltán tűzoltó vezérőrnaggyal folytatott megbeszélése során egy új katasztrófahelyzet-kezelési eszköz kidolgozására tett javaslatot.

(Cikkünk a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.)

A koronavírus-járvány miatt hozott döntésében Putyin úgy rendelkezett, hogy a Vörös téri díszszemlével együtt az évfordulóval kapcsolatos minden más eseményt is el kell halasztani, köztük a háború részvevőiről való megemlékezést, az úgynevezett Halhatatlan Ezred vonulását, amely Moszkvában rendszerint több százezres, országosan és nemzetközi szinten pedig milliós tömegeket szokott megmozgatni. Az ünnepségek megtartásának új dátumát nem közölte.

“Az ünnepig, a Győzelem napjáig már kevesebb mint egy hónap van hátra, és most egy nem könnyű, mondjuk ki egyenesen, nehéz választás előtt állunk: a május 9-i dátum is szent számunkra és megfizethetetlen minden ember élete is” – mondta Putyin a kormány vezetőivel tartott online-tanácskozáson.

Rámutatott, hogy a díszszemle és a kapcsolódó tömegrendezvények előkészületeit már most meg kellene kezdeni, de nem rendeli el ezeket, mert a járvány május 9-re még nem éri el a tetőpontját, a vele kapcsolatos kockázatok rendkívül magasak. Leszögezte, hogy a katonai díszszemlét a Vörös téren és a Halhatatlan Ezred vonulását idén a járványveszély levonulása után fogják megtartani.

“Visszavonulásra kényszerítjük a fenyegetést, amelybe ma beleütközünk, és akkor feltétlenül meg fogjuk tartani a május 9-re tervezett rendezvényeket, ezt szeretettel és ünnepélyesen fogjuk megtenni, az idei, 2020-as évben, annál is inkább mert az ideit az emlékezet és a dicsőség évévé nyilvánítottuk” – hangoztatta az orosz vezető.

Orosz veteránszövetségek kérték arra az elnököt, hogy a világháborús jubileumi megemlékezéseket később tartsák meg. A moszkvai díszszemlére az orosz vezetés már számos külföldi vezetőt invitált. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője múlt csütörtökön újságíróknak azt mondta, hogy a meghívásokat nem mondták le. Orosz sajtóértesülések szerint a katonai díszszemlét június 24-re, az 1945-ben a Vörös téren Georgij Zsukov marsall által levezényelt győzelmi parádé jubileumára, vagy szeptember 3-ra tehetik át, amely dátumot Oroszország a második világháború befejezésének tekinti.

Oroszországban a csütörtökön közzétett hivatalos adatok szerint egy nap alatt 3448-cal, 27 938-ra nőtt az ismert koronavírus-fertőzöttek száma, ami 14,1 százalékos napi növekményt jelent, és esti jelentések szerint a Covid-19-járvány immár mind a 85 orosz régióra kiterjedt.

Nyikolaj Malisev vezető orosz infektológus csütörtöki moszkvai sajtóértekezletén úgy vélekedett, hogy a járvány június-júliusban tetőzik majd Oroszországban.

A fűtési szezonban több tragédia, mérgezéses eset következik be, de ahol nyílt lánggal működő vízmelegítő működik, ott egész évben potenciális veszélyt jelent a csendes gyilkos. A balesetek általában a készülékek rossz, engedély nélküli telepítése vagy a szellőzés hiánya miatt, esetleg a karbantartás elmaradása következtében következnek be.

Azok a készülékek jelenthetnek veszélyt, amelyek a szoba, konyha, vagy fürdőszoba levegőjét használják az égéshez. A nyílt égésterű vízmelegítő nagyon hamar elhasználja egy kis szobakonyha, vagy kisebb fürdőszoba levegőjét. Egy nem megfelelően szellőző helyiségben hosszabb időt eltöltve az életünkkel játszunk. A mérgezéses esetek fele a fürdőszobában történik.

Három egyszerű módszerrel megelőzhetőek a tragédiák. A nyílt égésterű fűtőeszközök és vízmelegítők számára biztosítani kell a levegő-utánpótlást! Nem elég kinyitni az ajtót vagy az ablakot, egy résszellőzőt kell beszereltetni az ablakba. A szellőzőnyílásokat tilos letakarni, vagy átépítésnél megszüntetni. A fűtőeszközöket, vízmelegítőket évente legalább egyszer szakemberrel kell ellenőriztetni. Használjuk ki erre az otthon töltött időt és hívjunk szakembert!

Egy megfelelő minőségű szén-monoxid-érzékelő életet menthet, hiszen jelez, ha veszélyes mennyiségű szén-monoxid keletkezik.

Idén eddig 345 alkalommal riasztották a tűzoltókat szén-monoxid miatt. Százötven ember szenvedett mérgezést, hat emberen pedig már nem lehetett segíteni.

Takács Péter főügyész közleménye szerint két nőt az egyik férfi vádlott azzal az indokkal csalt Győrbe 2018 tavaszán az ország keleti részéből, hogy háztartást kellene vezetniük. Ehelyett azonban fejenként kétszázezer forintért “eladta” őket egy nőnek. A vevő abból élt, hogy két győri lakásának szobáit napi tízezer forintért kiadta prostitúció céljára.

A kiszolgáltatott helyzetben lévő, korábban intézetben nevelkedő sértettekkel – akik közül az egyik akkor még kiskorú volt – másnap közölték, hogy le kell dolgozniuk az árukat. A nő és az élettársa megfenyegette a lányokat, hogy ha nem teljesítik a követelésüket, Budapestre viszik őket, ahol még keményebb körülmények közé kerülnek majd.

A lányokról a nő fotókat készített, amelyeket az élettársa hirdetési oldalakon jelentetett meg. A vádlottak a prostitúcióból származó jövedelmet elvették a lányoktól, és bezárva tartották őket a lakásban. A sértettek mindenüket hátrahagyva tudtak elmenekülni, miután egy oda érkező prostituált az ajtóban felejtette a kulcsot.

A szövetség a közleményében azt írta, hogy az új, 06-80-810-600-as számot hétfő este hét órától lehet tárcsázni. Az önkéntesek hétfő 19 óra és szerda 15 óra között, valamint csütörtök 19 óra és vasárnap 7 óra között fogadják az erre a számra érkező hívásokat – írták.

A közlemény szerint a nap 24 órájában térítésmentesen hívható 116-123-as számot tárcsázók problémáit több száz önkéntes fogadja, de a járvány miatt a korábban is magas hívásszám még tovább emelkedett.

Az ügyészség hétfőn azt közölte, hogy a három vádlott korábban közös albérletben lakott a – mindkét lábának amputálása után tolószékbe kényszerült – idős sértettel, akinek bankkártyáját is használták. Elhanyagolták a gondozását, ezért a sértett kórházba került. Ott állapotán sikerült javítani és a vádlottaknál maradt bankkártyáját is le tudták tiltani.

Az elkövetők közül ketten ekkor – rokonnak kiadva magukat – meglátogatták a kórházban a sértettet, majd azzal az indokkal, hogy kiviszik cigarettázni, kitolták, és először egy Budapest belvárosában lévő bankfiókhoz vitték, ahol 100 ezer forintot felvetettek vele a számlájáról, majd új, vidéki albérletükbe vitték.

Ott a vádlottak egyáltalán nem gondoskodtak a beteg sértettről, állapota rosszabbodása ellenére sem hívtak hozzá orvost, ennek következtében – 2017. október 28-án – elhunyt. A halála után a vádlottak a férfit egyszerűen kitolták a tolószékében az albérletük közelében lévő erdőbe, és otthagyták.

A Fővárosi Törvényszék közleményében azt írta: a párt kifosztás bűntettével és több rendbeli lopás vétségével gyanúsítják. A rendőrség pénteken közölte, hogy elfogtak két embert, aki meglopott fővárosi időseket, miután a koronavírus-helyzetre hivatkozva segítséget ajánlott nekik.

A gyanú szerint a 20 éves férfi és a 27 éves nő – többnyire önkormányzati dolgozónak kiadva magát – március 27. és április 15. között bejutott több idős ember fővárosi lakásába, és onnan a tulajdonosok figyelmét elterelve készpénzt és ékszereket vittek el. Volt olyan hely, ahonnan fertőtlenítés ürügyén több százezer forint értékű ékszert tulajdonítottak el.

A törvényszék szombaton azt közölte, a gyanúsításban szereplő négy bűncselekmény közül a nő háromban vett részt, míg egy alkalommal a férfinak egy eddig ismeretlen nő volt a segítségére. A nyomozás kezdeti szakban van, további nyomozás, esetleg további ügyek felderítése és egyesítése is várható – írták. Kitértek arra: a gyanúsítottaknak önálló megélhetést biztosító igazolt jövedelemük nincs. A férfi már kétszer volt büntetve és további két büntetőeljárás folyik vele szemben. Mivel esetében sem a korábbi büntetések, sem a folyamatban lévő büntetőeljárások nem bírtak visszatartó erővel, a bíróság szerint feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén újabb bűncselekményt követne el, ezért elrendelték a letartóztatását.

A nő büntetlen előéletű, gyermekgondozási segélyben részesül, de a rövid időn belüli háromszori elkövetés gyanúja a bíróság szerint szintén megalapozza a bűnismétlés veszélyét, ám úgy ítélték meg, hogy esetében a bűnügyi felügyelet elrendelése elegendő.

A Budapesti II. és III. Kerületi Ügyészség fellebbezett a döntés ellen, hogy ne csak a férfi, hanem mindkét gyanúsított letartóztatásba kerüljön – közölte a Fővárosi Főügyészség. Az ügyészség álláspontja szerint egy a járványhelyzetre hivatkozva elkövetett sorozatcselekmény esetén az enyhébb kényszerintézkedés alkalmatlan a bűnismétlés veszélyének kizárására, illetve a bizonyítás eredményessége is indokolja a kényszerintézkedést mindkét gyanúsított esetében. A fővárosi főügyészség kiemelte, “a hatóságok továbbra sem engedik, hogy a járványhelyzeten nyerészkedő, másokat, különösen időseket megtévesztő személyek cselekményei – a törvényi feltételek fennállása esetén – büntetőjogi következmények nélkül maradjanak”.

A magyarországi közlekedésbiztonság legrosszabb éve 1990 volt, amikor 2432 ember vesztette életét közlekedési balesetben. Részben a rendőrség közlekedésbiztonsági munkájának köszönhetően ma azonban ott tartunk, ahol 1961-ben, akkor 622 ember halt meg közlekedési balesetekben Magyarországon – említett néhányat a főbb statisztikai mutatók közül Halmosi. Persze a főkapitány-helyettes arra is felhívta a figyelmet, hogy az 1960-as években tizedannyi jármű közlekedett hazánkban, mint ma, a forgalom, a járműsűrűség, a közutak terhelése is csupán töredéke volt a jelenleginek. A legjobb évnek 2013 számít, amikor is – a közlekedési statisztikák és adatgyűjtések magyarországi kezdete óta – a legkevesebben haltak meg a közutakon (591 haláleset). Halmosi szerint 2013 óta – kisebb-nagyobb eltérésekkel – stagnál a közlekedésbiztonsági helyzet hazánkban.

Kétségbeesni nem kell, de el kell gondolkodnunk – figyelmeztet a főkapitány-helyettes. Fel kell tenni a kérdést, hogy az évente mintegy hatszáz közúti haláleset sok vagy kevés.

Az Európai Unió azt tűzte ki célul, hogy 2050-re a közösség közúthálózatán közúti baleset következtében egyetlen ember se veszítse életét.
Mindehhez hozzátartozik, hogy addigra valószínűleg nagy számban lesznek az utakon olyan autók, amelyeket számítógépek, szoftverek irányítanak majd, de ne felejtsük el, hogy mindig lesznek gyalogosok, akiket akkor sem gépek fognak vezérelni. A gyalogos pedig akkor is leléphet részegen egy kamion elé féktávolságon belül, legyen az a kamion bármilyen korszerű rendszerrel felszerelve – jegyezte meg a vezérőrnagy.

Ha érzékletes képet akarunk kapni Magyarország közlekedésbiztonságának helyzetéről, akkor beszélhetünk statisztikai adatokról, de talán ennél is fontosabb, hogy ezekből milyen következtetéseket lehet levonni – mondta lapunknak az országos rendőrfőkapitány-helyettes, aki rosszul szokta fogadni, ha egy tragédia után valaki a járművezető felelősségét próbálja csökkenteni. Mint rámutatott: tragédiát nem köd, nem csúszós úttest vagy éppen a téli gumi hiánya okoz, emberek akkor halnak meg a közúton, ha valaki valamilyen hibát elkövet. Leggyakrabban azok kerülnek ilyen helyzetbe, akik agresszíven vezetnek, semmibe vesznek másokat vagy éppen fittyet hánynak a közlekedési szabályokra.

Figyelmetlenség, kivagyiság, felelőtlenség – sorolja a balesetek legfőbb eredőit a vezérőrnagy, aki azt is leszögezte, hogy mindenki bűnös, aki egy tragédia kapcsán a felelősséget át akarja hárítani másra. Ezzel Halmosi azokra az egyébként gyakori, a rendőri munkát érő kritikákra utalt, amelyek megkérdőjelezik, hogy a rendőrség mérhet-e sebességet, vagy éppen van-e joga, hogy leplezett módon használjon ilyen célra eszközöket. Márpedig a legjobb megoldás egy rendőri intézkedés elkerülésére az, ha betartjuk a közlekedési szabályokat – adta meg a választ a főkapitány-helyettes, hozzátéve, hogy nincs a világon egyetlen olyan rendőrség sem, amely ne mérne sebességet, vagy ne ellenőrizné az ittas vezetőket.

A közlekedésbiztonsági felelősség hierarchikus sorrendjében az első helyen egyértelműen a járművezetők állnak, őket pedig azok követik, akik meg kell tanítsák helyesen és felelősségteljesen közlekedni a gyermekeket, vagyis a szülők, illetve a család.

A közúti baleset okairól szólva Halmosi első helyen a sebesség helytelen megválasztását emelte ki. Leszögezte, a magyar rendőrség korrekten kívánt eljárni, amikor bejelentette, hogy sehol sem végez leplezett sebességmérést. Ezt követően azonban elindult egy inkorrekt folyamat: az állampolgárok betartották a sebességhatárokat ott, ahol tudták, hogy mérés zajlik, majd, amikor biztosak voltak benne, hogy már nem érheti őket meglepetés, számtalan helyen jócskán túllépték a megengedett határokat. Éppen ezért az ORFK-nál az a döntés született, hogy ezt a hozzáállást felfüggesztik, és a jövőben ott mérik a járművek sebességét, ahol az fokozott biztonsági kockázatot jelent.

A balesetek egy másik gyakori és rendkívül veszélyes forrása az alkoholfogyasztás. Erről szólva Halmosi úgy vélekedett, hogy a rendőrség igencsak eredményes az ittas vezetők felderítésében. A mai tudományos életben vitán felül áll, hogy az alkoholfogyasztás rontja a reflexeket és készségeket, igaz, vannak toleráns országok, ahol bizonyos mennyiségig megengedett alkoholos italok fogyasztása. Magyarország ugyanakkor azon országok közé tartozik, ahol zéró tolerancia van az ittas vezetéssel szemben. A közlekedésbiztonsági prevenciót szintén sikeresnek ítéli Halmosi a gyermekbaleset vonatkozásában. Évek óta nagyon komoly energiát fordít a rendőrség arra, hogy gyermekek minél kevesebbszer szenvedjenek balesetet, ennek érdekében az ORFK számtalan programot működtet és szervez.

A közlekedésbiztonság terén Magyarország az európai uniós átlagnál valamivel rosszabbul teljesít. Európa több országában is harminc alatt van az egymillió lakosra jutó halálos balesetek száma, idetartozik többek között Norvégia, Finnország, Svédország vagy Svájc. Halmosi szerint ezekben az államokban nem csupán azért kevesebb a halálos baleset, mert az emberek habitusa más, mint a magyaroké – udvariasabbak, nyugodtabbak, kevésbé agresszíven vezetnek –, hanem főként azért, mert stabil és szélsőségesen kemény büntetési rendszert alkalmaznak. A cél mindenesetre az, hogy Magyarország a középmezőnynél valamelyest jobb helyezést érjen el. Jelenleg évente egymillió magyar lakosra 61–80 halálos baleset jut, míg az EU tagállamainak átlaga ötven körül mozog.

Demográfiai szempontból két korcsoport a legveszélyeztetettebb hazánkban: a 25 év alatti fiatalok, valamint a 65 év felettiek. A halálos balesetet szenvedő személyek 18 százaléka nem töltötte be a 25. életévét, míg a 65 év felettiek részaránya 27 százalék. Halmosi a Biztonságpiacnak kiemelte: a rendőrség nem egyedüli letéteményese a közlekedésbiztonságnak, bár fontos eszközt kapott a kezébe azzal, hogy ellenőrizhet és szankcionálhat. Véleménye szerint ugyanakkor nem is ezek a leghatékonyabb baleset-megelőzési módszerek, hanem az, ha sikerül megértetni az emberekkel, hogy a hírekben látható, olvasható balesetek bárkivel megtörténhetnek. A főkapitány-helyettes szerint azt sem szabad elfelejteni, hogy ha a közutakon kevesebb baleset történik, az a közlekedésben részt vevő állampolgárok együttműködéséből származó közös siker.

Európa országai – a közúti balesetek halálos áldozatainak egymillió lakosra jutó száma alapján – az ábra szerinti osztályközökbe sorolhatók. Magyarország a 61–80 halálos áldozat/egymillió lakos csoportba sorolható, ami az átlagosnál valamelyest kedvezőtlenebbnek minősül. (Az EU átlagában ez a mutató ötven halálos áldozat/egymillió lakos.) A legalacsonyabb értéket Norvégiában érték el, ahol kereken húsz halálos áldozat jut átlagosan egymillió lakosra.

(Cikkünk a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.)

A 2010-ben az akkori orosz és amerikai elnök, Dmitrij Medvegyev és Barack Obama által aláírt START–3 egyezmény hatálya 2021 februárjában jár le. Ez az utolsó jelentősebb – a nukleáris fegyverzet korlátozásáról szóló – megállapodás Washington és Moszkva között. A szerződés mindkét fél számára 1550 nukleáris robbanófejben maximalizálja az atomarzenált.

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes az Interfax hírügynökségnek szombaton adott interjújában közölte, egyelőre nem tudni, hogy az amerikai kormány kész-e a szerződés meghosszabbítására. Rjabkov szerint a valóságtól elrugaszkodottak azok a washingtoni javaslatok, melyek értelmében a fegyverzetellenőrzési tárgyalásokba az Egyesült Államok és Oroszország mellett Kínát is be kell vonni.

Szergej Lavrov, az orosz diplomácia vezetője pénteken új egyeztetések megkezdésére szólította fel amerikai kollégáját, Mike Pompeót, ezen egyezményt pedig a globális biztonság egyik sarokkövének nevezte.Rámutatott: a megállapodás meghosszabbítására vonatkozó orosz javaslat továbbra is érvényes.

Vlagyimir Putyin az utóbbi hónapokban többször is óva intett egy újabb fegyverkezési verseny kialakulásától. Tavaly összeomlott a szárazföldi telepítésű, közepes és rövid hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló szerződés, amely a szakértők szerint mérföldkőnek számított a hidegháború lezárásában.

Balogh Eszter elmondta: a Szűrcsapó utcai lakás egyik szobájában keletkezett a tűz, a lángok átterjedtek a konyhára és a másik szobára is. Hozzáfűzte: a lakásban tartózkodó ember idejében elhagyta otthonát.

A szombathelyi és sárvári tűzoltók átszellőztették az épületet és a kimenekített – az utcán, majd az épület földszintjén várakozó – lakók visszatérhettek otthonaikba.

Szólt arról is, hogy egy magasból mentő speciális járművet is a helyszínre irányítottak, mert a hőhatások miatt károsodott az épület homlokzata, amit az épület előtt haladó gyalogosforgalom védelme érdekében meg kellett bontaniuk.

A közleményben felidézték: 2019. július 24-én egy holttestet találtak Dávodon. Az ügyben büntetőeljárást indítottak, majd azzal összefüggésben őrizetbe vettek egy középkorú helyi nőt halált okozó testi sértés bűntett gyanúja miatt.

A nyomozás során megállapították, hogy 2019. július 7-én este az asszony szóváltásba keveredett élettársával, és ez tettlegességig fajult. Nem sokkal ezután a férfi a ház teraszán összeesett. A nő ekkor egy szemeteszacskót húzott élettársa fejére, azt erősen megkötötte, ezzel szándékosan megfojtotta a férfit.

Miután az 52 éves férfi meghalt, testét az asszony maró hatású anyagokkal öntötte le, majd elásta. Később másoknak azt állította, hogy élettársa külföldre ment munkavállalás céljából, de a férfi eltűnése gyanússá vált, ezért azt jelentették a rendőrségen. Az eltűnéssel kapcsolatos rendőri intézkedés során a helyi körzeti megbízott találta meg a holttest maradványait.

A nyomozók a dávodi nő tettét emberöléssé minősítették át. A letartóztatásban lévő 49 éves gyanúsított ügyében a főkapitányság az iratokat vádemelési javaslattal adta át a főügyészségnek.