Biztonságpiac

Az alkotmánybíróság ítélete szerint Seehofer a minisztériumi honlap felhasználásával olyan erőforrást vett igénybe a pártpolitikai küzdelemhez, amelyhez a kormányban betöltött tisztsége révén fért hozzá. Ezzel megsértette az állami szerveknek pártpolitikai semlegességet előíró kötelezettséget, és megsértette az interjúban bírált párt, az ellenzéki Alternatíva Németországnak (AfD) esélyegyenlőséghez fűződő jogát.

Csak szabad választás adhat demokratikus legitimációt, de ehhez nem csupán magának a választásnak, a szavazat leadásának kell nyomástól és kényszertől mentesnek lennie, hanem a választói döntéshez vezető véleményalkotási folyamat nyíltságát, szabadságát is biztosítani kell. Ebben a folyamatban meghatározó szerepük van a politikai pártoknak. Ezért gondoskodni kell arról, hogy egyenlő eséllyel vehessenek részt a választók véleményének megformálásáért folytatott küzdelemben. Ehhez az is szükséges, hogy semlegesek maradjanak a pártoknál nagyságrendekkel több erőforrással rendelkező állami szervek, ami a szövetségi kormányra, és a testület tagjaira is vonatkozik – fejtette ki Peter Müller tanácsvezető alkotmánybíró – volt Saar-vidék tartományi miniszterelnök – az ítélet szóbeli indoklásában, hozzátéve, hogy “egy miniszternek mindekit egyformán szolgálnia kell”.

Az alkotmánybíróságnál az AfD panaszolta be a minisztert, amiért a tárca honlapján közöltek egy 2018-as interjút. Seehofer a dpa hírügynökségnek adott interjúban a többi között kifejtette, hogy az AfD akár ezerszer is elmondhatja magáról, hogy demokrata, mégis szembehelyezkedik a demokratikus berendezkedésű német állammal, és az “államot bomlasztó” politikát folytat.

Az alkotmánybíróság ugyan elfogadta az AfD álláspontját – miszerint az interjú publikálásával Horst Seehofer és a tárca megsértette a párt esélyegyenlőséghez fűződő jogát -, de élesen bírálta is a pártot az eljárás két mozzanatával kapcsolatban. A testület így alaptalan, légből kapott kijelentésként jellemezte az AfD képviselőinek azon – az eljárás során tényekkel nem alátámasztott – vélekedését, miszerint a dpa “szívességből” interjúvolta meg a minisztert, és az interjú készítője pénzt kapott a minisztériumtól a munkájáért. Az alkotmánybíróság továbbá méltatlannak és mértéktelenül túlzónak minősítette az AfD beadványának azon részletét, miszerint Seehofer bírálata a pártról a náci kormányzat tagjainak zsidók ellen uszító beszédeit idézi.

Rjabkov elmondta, hogy az osztrák fővárosban Marshall Billingslea fegyverzetkorlátozásért felelős amerikai különmegbízottal fog tárgyalni. Az orosz diplomata kifejezte reményét, hogy a hadászati egyensúlyról folytatott párbeszéd felújítása “elmozdítja a holtpontról a folyamatot”, és kijelöli az előrevezető utat. Mint mondta, Moszkvában meglepetést keltett, hogy az amerikai fél szerint Kína képviselői is elutazhatnak a bécsi találkozóra.

“Ismerjük és tiszteletben tartjuk Kína álláspontját. Ezért abból indulunk ki, hogy a bécsi kapcsolatfelvétel kétoldalú, orosz-amerikai formátumban, az illetékes minisztériumok képviselőiből álló delegációk részvételével történik majd meg” – nyilatkozott a helyettes tárcavezető.

Korábban a Bloomberg hírügynökség közölte az amerikai külügyminisztériumra hivatkozva, hogy Billingslea és Rjabkov június 22-én Ausztria fővárosában ül tárgyalóasztalhoz, és eszmecserét folytat a jövőre lejáró, hadászati támadófegyverek korlátozásáról szóló START-3 szerződésről.

Rjabkov és Billingslea május 8-án telefonon beszélt egymással.

A minisztérium weboldalán közzétett figyelmeztetés szerint ugyan az ausztrál felsőoktatási intézmények a tervek szerint júliustól fokozatosan ismét megnyitják a kapuikat, az új koronavírus globális terjedését még nem sikerült megfékezni, így a fertőzés veszélye a nemzetközi járatokon, valamint az újranyitott iskolai kampuszokon továbbra is fennáll. A minisztérium emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy Ausztráliában számos alkalommal “történtek kirekesztő jellegű események” ázsiai származású emberekkel szemben, ezért a kockázati tényezők megfelelő mérlegelését javasolta az érintett diákoknak.

Kína és Ausztrália között az elmúlt időszakban feszültté vált a viszony, miután Canberra azzal vádolta meg Pekinget, hogy felelősséggel tartozik a koronavírus-járvány globális alakulásáért a vírus megjelenésekor tanúsított késlekedések miatt.

A közleményben hangsúlyozták: a terminállekötés, valamint a lekötött kapacitáshoz vásárolt cseppfolyós földgáz (liquefied natural gas – LNG) beszerzési forrás történelmi jelentőséggel bír, mivel ezáltal először érkezik dedikáltan LNG-ből származó földgázforrás Magyarország ellátására. A megállapodások az MVM Csoport földgáz forrás- és útvonaldiverzifikációs stratégiai célkitűzésével is összhangban állnak, mivel a beszerzett LNG források kizárólag nyugat-európai piaci szereplőktől érkeznek.

A közleményben emlékeztetnek arra, hogy Magyarország és Horvátország több éve tárgyalásokat folytatott a terminálban történő magyar szerepvállalás feltételeiről. Az MFGK eközben a világpiac számos szereplőjével tárgyalt a Krk LNG-ben történő gazdaságos földgázbeszerzésről. A globális piaci folyamatok fényében az LNG kifejezetten versenyképes forrásopcióvá lépett elő a régióban, amely így tovább erősíti Magyarország és az MVM Csoport földgázpiaci pozícióját. Mindezzel együtt piaci és földrajzi realitás marad, hogy a regionális és hazai energiabiztonság gerincét továbbra is az orosz földgázszállítás fogja képezni – tették hozzá.

Az MVM kiemelte: Magyarország számára gazdaságstratégiai, nemzetstratégiai és nemzetbiztonsági kérdés az ország biztonságos, diverzifikált földgázellátása. Az országnak kiemelt érdeke az évi 2,6 milliárd köbméter kapacitású LNG visszagázosító terminál megvalósulása és 2021. január 1-jére tervezett üzembeállása, mivel általa földrajzi közelségbe került a globalizálódó LNG piacokhoz való közvetlen hozzáférés lehetősége. A Krk LNG-ben történő magyar szerepvállalás kérdését a kormány kiemelt fontosságúként kezeli, ami az új nemzeti energiastratégiában is tételesen megjelenik – hangsúlyozzák.

A Krk LNG az Európai Unió földgáz forrás- és útvonaldiverzifikációs törekvéseibe is illeszkedik, mivel a terminál az észak-déli gázfolyosó egyik végpontja, a közép- és délkelet-európai energetikai összeköttetésekről szóló kezdeményezés (CESEC) egyik prioritásprojektje, továbbá a 2016-ban elfogadott, a cseppfolyósított földgázra és a földgáztárolásra vonatkozó uniós stratégiával is összhangban van. Az EU az Európai hálózatfinanszírozási eszközből 101,4 millió euró pénzügyi forrással támogatta a terminál megvalósulását – írták.

(Magyarország 3,7-4,5 milliárd köbméter földgázt használ fel a téli hónapokban, egész évben pedig megközelítőleg tízmilliárd köbmétert. A -szerk- megj.)

Felhívta a figyelmet arra, hogy az amerikai rendőrök könnygázt és más különleges eszközöket vetnek be a tüntetők ellen, valamint tömegesen hajtanak végre őrizetbe vételeket. “Abból indulunk ki, hogy a fosztogatás és más jogsértő tevékenységek elleni fellépés során a hatóságok nem sérthetik meg az amerikaiak békés tüntetéshez való jogát” – hangoztatta Zaharova.

Rámutatott, hogy sok, az eseményről tudósító újságíró megsérült, köztük oroszok is. Hozzátette, hogy Moszkva továbbra is élénk figyelemmel kíséri az Egyesült Államokban zajló eseményeket.

Zaharova szerint eljött az ideje, hogy Washington felhagyjon a kioktató hangnemmel, és a tükörbe nézzen. A szóvivő ezzel arra utalt, hogy az Egyesült Államok rendszeresen bírálja Oroszországot az emberi jogok megsértése címén, egyebek között amiatt, hogy az orosz hatóságok a tüntetések szervezésére vonatkozó szabályozás megsértése miatt rendszeresen fellépnek az ellenzéki aktivisták ellen.

Az orosz média az elmúlt napokban gyakran adott helyet olyan nyilatkozatoknak, amelyek szerint az orosz kormányzatnak élnie kellene a lehetőséggel, és az amerikai nyilatkozatokhoz hasonló bírálatokat kellene megfogalmaznia. Korábban az orosz külügyminisztérium bírálta a sajtó munkatársaival szembeni durva amerikai hatósági fellépést, a washingtoni orosz nagykövetség pedig tiltakozott az amerikai diplomáciai tárcánál a RIA Novosztyi hírügynökség tudósítójának bántalmazása ellen.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője korábban a zavargásokat amerikai belügynek minősítette, és visszautasította a Susan Rice volt amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó által megfogalmazott gyanúsítgatásokat, miszerint Moszkvának köze lehet az indulatok szításához. Hasonlóképpen tett Zaharova is.

A csapadékhiányos tavaszi időjárás miatt az elmúlt hónapokban kevés helyen kellett beavatkozni a csípőszúnyogok ellen. Korábban a Velencei-tónál, a Kőrösök mentén, továbbá a Duna középső és alsó szakaszán végeztek biológiai lárvagyérítést a szakemberek – közölték.

Csongrád-Csanád megyében Magyarországon elsőként juttattak ki a biológiai gyérítés során granulátumos készítményt légi módszerrel nagyobb területre. Az eljárás az ártéri erdőkben és más, növényzettel borított tenyészőhelyeken hoz érdemi eredményt. A katasztrófavédelem által koordinált program keretében ezzel valamennyi rendelkezésre álló gyérítési technológiát alkalmazzák – írta az OKF. A folyók vízállása továbbra is alacsony, így az árterületeken nem tudtak nagyobb, összefüggő csípőszúnyoglárva-tenyészőhelyek kialakulni.

Most az elszórt, egyenként kisebb, de jelentős számú vízmegállások, valamint az állandó elöntésű tenyészőhelyek megemelkedett vízszintű szegélyzónái jelentik a csípőszúnyoglárvák elsődleges élőhelyét. Ez utóbbiakat földi úton kezelik, a következő napokban a Dunántúl északi részén, Mosonmagyaróvár, Győr, Sopron és Komárom térségében.

Megjegyezték, hogy a csapadékos időszak után kiemelten fontos, hogy a lakókörnyezetünkben kialakuló mikrotenyészőhelyeket felszámoljuk. Célszerű a vízgyűjtőként szolgáló kerti eszközöket – virágcserepek, játékok, madáritatók – összegyűjteni vagy néhány naponta kiüríteni, az esővízgyűjtő hordókat szúnyoghálóval lefedni, valamint az árkokat rendben tartani, hogy hosszabb időre ne tudjon benne megállni a csapadék.

Felhívták a figyelmet arra is, hogy a nagyszámú, apró, eldugott erdei pocsolyákat ezzel a módszerrel nem lehet kezelni, ezért az azokból kirepülő imágók ellen valószínűleg rövidesen kémiai gyérítéssel kell majd védekezni.

Az IGPN tavaly 1460 vizsgálatot indított rendőrök ellen, ez 23,7 százalékos növekedést jelent 2018-hoz képest, amikor is 1180, az azt megelőző évben pedig 1085 esetet tártak fel az illetékes hatóságok. Az emelkedés hátterében a közlemény szerint a 2018 végén indult sárgamellényes mozgalom áll, amely 2019-ben fokozott munkát adott a rendőrség felügyeleti szervének.

Ezen 1460 vizsgálatból 868 “szándékos erőszak” gyanúját érintette, ami 41 százalékos emelkedés egy év alatt (+ 256 eset). Az erőszakra vonatkozó panaszok 38,8 százaléka tüntetésen történt előállítást vagy beavatkozást, 12,8 százalék országúti rutinellenőrzést, míg 14,1 százalék előállított személy elleni erőszak gyanúját érintette.

A hatósági vizsgálatok nem jelentik feltétlenül azt, hogy a rendőrök hibáztak – jelezte Brigitte Jullien, a baloldali ellenzék által elfogultsággal vádolt IGPN igazgatónője. Elmondta, hogy a sárgamellényeseket érintő 399 ügy közül 130 esetben történt súlyos sérülés, 274 eset már bíróság elé került, de jelenleg csak tucatnyi rendőrt fenyeget ténylegesen bírósági eljárás.

A legtöbb panasz a sárgamellényes tüntetőknek maradandó sérüléseket okozó gumilövedékek és oszlató gránátok miatt érkezett, de az adatok azt mutatják, hogy az előbbi használata 2019-ban 43 százalékkal csökkent az előző évhez képest, míg oszlató gránátokat is negyven százalékkal kevesebbszer vetettek be tavaly a rendőrök, amikor is 5420 gránát robbant a megmozdulásokon. A jelentés szerint a tüntetők sérülései és az azokra adott reakciók sajtóvisszhangja nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a rendőrség tavaly már visszafogottabban lépett fel.

Szombaton több mint 23 ezren tiltakoztak a belügyminisztérium összesítése szerint országszerte a rendőri rasszizmus ellen a George Floyd afroamerikai férfi halála miatt a rendőri brutalitás és a rasszizmus elleni egyesült államokbeli tiltakozásokat támogató nemzetközi mozgalom keretében. A koronavírus-járvány miatti gyülekezési tilalom ellenére kedd este már több mint húszezren tüntettek a párizsi bíróság előtt a rendőri erőszak ellen.

Az incidensekkel végződő megmozdulást egy 2016-os rendőri előállítást követően elhunyt 24 éves fekete bőrű férfi, Adama Traoré családja szervezte. Emmanuel Macron hétfőn azt kérte Nicole Belloubet igazságügyi miniszterről, hogy kiemelten kezelje a franciaországi rendőri erőszak szimbólumává vált ügyet.

A börtönből szabadult férfi elmenekült egy rendőri igazoltatás elöl, de elfogták, és egy párizsi elővárosi rendőrőrsön előállították, ahol a kihallgatása közben meghalt. A múlt héten egy büntetőjogi szakértő jelentése kizárta a csendőrök felelősségét, aki a szakértői vélemény szerint a halála pillanatában kábítószer hatása alatt állt, és szívbetegségével összefüggésben vesztette életét. A család által megbízott jogi szakértő szerint viszont az áldozat halálát az okozta, hogy három csendőr a földre szorította.

“A George Floyd halála által kiváltott érzelmi helyzetben a hazai közvélemény egy része is tüntet a rasszizmus ellen, és vádolja a rendőri erők tevékenységét. Átláthatóan és tevékenyen szeretnénk erre a dühre válaszolni” – jelezte hétfőn a miniszterelnöki hivatal.

A rasszizmus és a rendőri brutalitás ellen tiltakoztak vasárnap délután a belga főváros igazságügyi palotája előtt. A megmozdulás minden incidens nélkül zajlott, a rendezvény végén azonban tüntetők mintegy százfős csoportja rendőrautókat dobált meg, valamint rendőrökre támadt a számos afrikai bevándorlónak otthont adó Matongé negyed közelében. A rendbontók szemeteseket, kartondobozokat gyújtottak fel, kirakatokat törtek be, és több üzletet kifosztottak.

Vincent Gilles, a rendőri szakszervezet elnöke kijelentette, hogy a helyszínen szolgálatot teljesítő kollégáik nem kaptak egyértelmű parancsokat. Magukra hagyták őket, helyszínen meghozott döntések alapján kellett fellépniük, és a szakszervezet tudatosítani szeretné, hogy minden intézkedés szükséges, megfelelő és arányos volt – húzta alá. Hozzátette: nyilvánvaló, hogy a rendőrök által elkövetett szándékos és törvénybe ütköző erőszakos cselekedeteket büntetni kell, a belga rendőrség tagjai azonban tisztességes emberek. Fantázia szüleménye az, hogy intézkedéseik motivációja túlnyomó részben rasszista indítékú lenne – tette hozzá. A vasárnap esti incidens során a rendőrség vízágyúkat használt a tömeg oszlatására. Sokan megsebesültek, köztük egy újságíró.

Sophie Wilmes belga ügyvezető miniszterelnök korábban a vasárnapi megmozdulás elhalasztását javasolta, a főpolgármester azonban engedélyezte annak a megtartását. Close azzal magyarázta döntését, hogy más olyan fővárosok mellett, mint Párizs, London, Madrid vagy Róma a 400 millió európai uniós állampolgár fővárosa, Brüsszel sem maradhatott csendben a George Floyd halála miatt tartott globális megmozdulásokat illetően. Hozzátette, rendkívül nehéz megtalálni az egyensúlyt a közrend megtartása, a véleménynyilvánítás szabadságának biztosítása, valamint a közegészségügyi előírások betartatása között.

Philippe Close brüsszeli főpolgármester korábban a zavargások azonnali felszámolására szólította fel a rendőröket. A vasárnap késő esti órákban közétett Twitter-üzenetében azt írta, hogy mintegy 150 embert állítottak elő, és bejelentette, a főváros hétfőn keresetet nyújt be a rendbontók ellen, valamint felveszi a kapcsolatot a károsult üzlettulajdonosokkal.

Vízágyút is bevetettek belga rendőrök a sörösüvegekkel és macskakövekkel rájuk támadó tüntetőkkel szemben a mintegy tízezer ember részvételével, a rasszizmus és a rendőri brutalitás ellen vasárnap délután tartott brüsszeli tüntetést követően. A rendbontók gyújtogatnak, kirakatokat törnek be, és üzleteket fosztanak ki – közölte a helyi média vasárnap. Rendőrségi információk szerint a megmozdulás kezdetben incidens nélkül zajlott. A rendezvény végén tüntetők mintegy száz fős elvonuló csoportja rendőrautókat dobált meg és támadt rendőrökre.

Az MNB fogyasztóvédelmi célvizsgálatot tartott az OVB Vermögensberatung Általános Biztosítási és Pénzügyi Szolgáltató Kft.-nél (OVB), a többes ügynök tájékoztatási gyakorlatáról, fogyasztói bejelentés alapján. A vizsgálat szerint – amely a 2019. január 1-jétől 2020. január 24-ig terjedő időszakot tekintette át – az OVB a megbízott közvetítői által küldött ügyféltájékoztató levelekben valótlan, megtévesztő állításokkal próbálta ügyfeleit nyugdíjbiztosítás kötésére ösztönözni, majd elzárkózott a megbízottjaiért való felelősségtől, azt az ő magánakciójuknak minősítette.

Az MNB megállapította: a tájékoztató levelek valótlan állításokat közöltek, illetve a valós tényeket megtévesztésre alkalmas módon, a vélt, vagy valós piaci folyamatokat önkényesen, egyoldalúan negatív felhanggal jelenítették meg. Erre példaként idézik a levelekből, hogy “a már régen elavult.önkéntes nyugdíjpénztárak hamarosan megszűnnek létezni a jelenlegi formájukban”, vagy a “nyugdíjkötvény nem fog biztonságos megtakarítást nyújtani”.

Az OVB kereskedelmi kommunikációja emellett egyoldalúan a számára magas jutalékot eredményező nyugdíjbiztosítás, mint termék előnyeit hangsúlyozta, szembeállítva az önkéntes nyugdíjpénztárakkal, illetve a magyar állam által nyújtott megtakarítási formákkal. Ráadásul az ügyfelekre nyomást helyezve említették meg, hogy a nyugdíjbiztosítások termékválasztéka is egy-két hónapon belül bizonytalanná válik, mert az ezekhez járó adókedvezmény már csak korlátozott ideig, gyors szerződéskötés esetén érhető el. Ezen állítások alkalmasak a fogyasztói ügyleti döntés befolyásolására, torzítására – mutat rá az MNB.

A jegybank a bírság összegének meghatározásakor a társaság piaci pozíciója és mérete mellett figyelembe vette, hogy a tájékoztató levelek tartalma rombolja a magyar államba vetett közbizalmat, aláássa a pénzügyi tudatosságot, és alaptalanul leminősíti az önkéntes nyugdíjpénztári rendszert. Súlyosító körülményként értékelte még az MNB a vizsgálat során a többes ügynök hozzáállását, a megbízottjaiért való felelősségtől történő teljes mértékű elzárkózást is. Ez egy piacvezető közvetítő esetében különösképpen aggályosnak és a működés szempontjából is kockázatos magatartásnak minősül – írták.

Powell, aki a vezérkari főnökök egyesített bizottságának első afroamerikai vezetője, majd George W. Bush elnöksége idején külügyminiszter volt, kifejtette, hogy Donald Trump “nem hatékony elnök”. “Állandóan hazudik” – állította Trumpról, s utalt arra, hogy már az elnöki beiktatás napján nem mondott igazat, amikor vita alakult ki arról, hogy hányan voltak jelen a Fehér Ház előtti óriási téren.

A 83 éves, már nem aktív politikus arra bíztatta az amerikaiakat, hogy “ne figyeljenek senkire, ne olvassanak el minden újságot, hanem gondolkodjanak el és használják a józan eszüket” a szavazáskor. Mint fogalmazott, a szavazás előtt mindenki tegye fel magának a kérdést, hogy mi a jó az országnak.

Elmondta, “nagyon örül” annak, hogy a múlt héten nyugalmazott tábornokok és visszavonult diplomaták bírálták az elnököt. “Van egy alkotmányunk, tiszteletben kell tartanunk ezt az alkotmányt, és az elnök eltávolodott tőle” – vélekedett. Kifejtette, hogy Trump több megnyilvánulását is “veszélyesnek” tartja, köztük azt, amikor évekkel ezelőtt, még üzletemberként kétségbe vonta, hogy Barack Obama az Egyesült Államokban született, vagy ahogyan a néhai John McCain szenátornak válaszolt, amikor az bírálta őt. Egyetértett James Mattis, a Trump-kormányzat volt védelmi minisztere által a héten megfogalmazott kritikával is. Mattis úgy vélekedett, hogy Trump meg akarja osztani az amerikai társadalmat.

Powell kitért arra, hogy álláspontja szerint a Black Lives Matter mozgalom mostani tüntetéssorozata annak a jele, hogy az ország “bölcsebb lett”, és ezzel fordulóponthoz érkezett, éppen a 2020-as elnökválasztások közeledtével.

Colin Powell soha nem rokonszenvezett Donald Trumppal. Négy évvel ezelőtt Hillary Clintonra, a demokraták akkori jelöltjére voksolt. “Nem szavazhattam rá akkor, és nyilvánvalóan nem támogathatom Trumpot most sem” – jelentette ki a vasárnapi interjúban.

A közlemény szerint a tagállami hatáskörben hagyott területek nemzeti szabályozásának előkészítését a megváltozott ütemezéshez igazodva folytatja a minisztérium.

Az uniós döntés indoklása szerint a koronavírus-járvány megfékezéséért bevezetett intézkedések súlyosan akadályozzák a végrehajtási rendeletek alkalmazását, az arra való felkészülést. A pilóta nélküli légijárművek teljes spektrumára kiterjedő uniós előírások 2019. július 1-jétől léptek hatályba. A repülésvégrehajtási, üzemeltetési szabályokat rögzítő végrehajtási rendeleteket azonban csak idén júliustól kellett volna alkalmazni, most ez a határidő tolódott hat hónappal későbbre – írták.

Ismertették: a teljes értéklánc gazdasági hatáselemzése szerint az európai drónos piac éves potenciálja 2035-re meghaladhatja a tízmilliárd eurót, 2050-re megközelítőleg 15 milliárd euróra nőhet. A várható bővülés közvetlen munkahelyteremtő hatása a kereskedelmi és állami szektorban százezres nagyságrendű lehet Európában.

A drónalapú szolgáltatásokkal jelentős mértékben növelhető a vállalatok innovációs szintje, költséghatékonysága, hozzáadott értéke, ezek által pedig értékteremtő, gazdaságélénkítő képességeik is. A technológia térnyerése sok további előnnyel jár, kedvező hatásai érezhetőek lesznek többi között a szoftverfejlesztésben, a mezőgazdasági területek hatékonyabb fenntartásában, a kutatás-mentés javuló eredményességében is – tudatták.

Hangsúlyozták: Magyarország legalább régiós szinten vezető szerepet kíván betölteni a dróntechnológia elterjesztésében, a kapcsolódó innovációban. A fejlesztési és gyártókapacitások kiépítésének, bevonzásának egyik alapfeltételeként ehhez támogató jogszabályi környezet is szükséges – tették hozzá.

A készülő hazai rendelkezések célja a biztonságos, szabályos és felhasználóbarát üzemeléshez, a technológiában rejlő lehetőségek rugalmas és innovatív kiaknázásához szükséges keretek megteremtése. A tervezett előírások az indokolatlan adminisztrációs terhek megszüntetése mellett kiemelten kezelik a légi közlekedés biztonságát – olvasható a közleményben.

Takács Péter közleménye szerint a férfit ezért a Győri Járási Ügyészség negyvenöt rendbeli információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntettével vádolja.

A férfi elveszettként nyilvántartott intézeti mobiltelefonokkal és tisztázatlan körülmények között a birtokába jutott SIM-kártyákkal hívta fel az ország különböző pontjain élő sértetteket. A hívások során az adóhivatal vagy a nyugdíjfolyósító munkatársának adta ki magát, és bankkártyaadatokat kért az emberektől adóvisszatérítés, illetve nyugdíjkifizetés ürügyén.

A bankkártyaadatokkal ismeretlen emberek mobiltelefon-egyenlegeket töltöttek fel 1 millió 860 ezer forint értékben, a feltöltött hívószámok egy része a vádlott rokonaihoz tartozik. Közel háromszázezer forint értékben interneten is vásároltak.

A vádlott többszörös és különös visszaesőként követte el a bűncselekményeket, amelyekért több mint hat év szabadságvesztést is kaphat. A férfi egy kelet-magyarországi fegyház és börtönből valósította meg a hívásokat.

Zaharova szerint a kiutasításhoz vezető botrány nem felel meg sem a cseh pragmatikus érdekeknek, sem pedig Csehország belső politikai nepirendjének. Úgy vélekedett, “a cseheknek erre nincs szükségük”, és joguk lenne maguknak eldönteniük, hogy milyen viszonyt építsenek ki Oroszországgal. “De hát senki sem kérdezte meg őket” – fűzte hozzá.

“Azt, hogy ki áll e mögött az elit mögött, már bemutattuk a Konyev (szovjet marsall) emlékművének áthelyezéséért és lebontásáért folytatott nagyon piszkos kampány példáján. Már megint ugyanazok a partnerek” — mondta a szóvivő anélkül, hogy megnevezte volna az Egyesült Államokat. Ez a nyugati partner folyton olyan dolgokat visz be Csehországba, annak politikájába, amelyek destruktív természetűek – tette hozzá.

Zaharova arra reagált, hogy Andrej Babis cseh miniszterelnök pénteken bejelentette két orosz diplomata kiutasítását. A döntést azzal indokolta, hogy a két érintett – aki a várakozások szerint vasárnap este érkezik Moszkvába – tevékenységével kárt okozott a cseh-orosz kapcsolatokban. A kormányfő szerint az orosz titkosszolgálat egyik Prágában dolgozó embere azzal próbált meg lejáratni egy másikat, hogy hamis információt szivárogtatott ki a cseh sajtónak. Eszerint márciusban egy orosz ügynök érkezett Prágába, hogy meggyilkoljon három cseh önkormányzati politikust.

A cseh médiában megjelent értesülések szerint a feltételezett orosz ügynöknek Ondrej Kolár prágai VI. kerületi polgármestert, Zdenek Hríb prágai főpolgármestert és Pavel Novotnyt, Reporyje városrész polgármesterét kellene meggyilkolnia. Az első a cseh fővárost a náci megszállás alól felszabadító Ivan Konyev szovjet marsall szobrát távolíttatta el egy prágai térről, a második a 2015-ben meggyilkolt orosz ellenzéki politikusról, Borisz Nyemcovról neveztette el a teret, ahol a prágai orosz nagykövetség áll, a harmadik pedig Reporyje központjában emlékművet állíttatott a második világháború idején a nácikkal együttműködő Orosz Felszabadító Hadsereg (ROA) katonáinak, akik a háború végén segítséget nyújtottak a prágai felkelőknek.

Zaharova közölte, hogy Moszkva tükörintézkedéssel fog reagálni a kiutasításra, és hogy az “illetlen” és “barátságtalan” cseh lépést figyelembe fogja venni a Csehországgal kapcsolatos irányvonalának alakításakor. Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója “hitvány és aljas provokációnak” nevezte a történteket.

Peter Beyer német hírportálokon idézett nyilatkozatában kiemelte, hogy a német-amerikai kormányzati kapcsolatok utóbbi évekbeli alakulását tekintve nem teljesen meglepő a Németországban szolgáló 34 500 amerikai katona csaknem harminc százalékának megfelelő 9500 fős csapatkivonásról szóló hír, viszont – mint fogalmazott – “nagyon zavaró”, hogy a szövetségi kormány semmilyen tájékoztatást nem kapott ilyen tervekről.

Heiko Maas külügyminiszter tartózkodóan fogadta a The Wall Street Journal című amerikai lap amerikai kormányzati forrásokra hivatkozó jelentését. A német diplomácia vezetője egy vasárnapi lapinterjúban kiemelte, hogy Németország és az Egyesült Államok szorosan együttműködő partnerek a transzatlanti szövetségben, de hozzátette, hogy “a kapcsolat bonyolult”.

“Tudomásul vesszük, ha kivonják az amerikai csapatok egy részét” – mondta Maas egy interjúban. Aláhúzta, hogy a német kormány igen nagyra értékeli az évtizedek alatt kialakult katonai együttműködést, amely “mindkét ország érdekeit szolgálja”.

A The Wall Street Journal szerint Trump arra utasította a védelmi minisztériumot, hogy szeptemberig vonják ki a 9500 katonát Németországból. A hírt csaknem valamennyi vezető külügyi szakpolitikus kommentálta Németországban. Jellemző vélekedés, hogy a döntés hosszabb távon előnyös lehet, hozzájárulhat Németország és az egész Európai Unió biztonság- és védelempolitikájának tartós átalakításához, önállóságának erősítéséhez. Ezt emelték ki a kormányzó kereszténydemokraták (CDU) és a szociáldemokrata koalíciós társak (SPD) részéről is.

Egy további jellemző véleményáramlat szerint Trump döntése a novemberi amerikai elnökválasztással hozható összefüggésbe, az újabb ciklusra pályázó politikus szavazatokat remél a csapatkivonástól, és árt hazájának. Az Egyesült Államok nem csupán önzetlen segítségnyújtásként tart fenn bázisokat Európában, és különösen Németországban, hanem stratégiai érdekből is. Így például a Ramstein légitámaszpont nélkül az Egyesült Államok és az egész NATO kevésbé tudná érvényesíteni katonai erejét a közel- és a közép-keleti térségben – emelték ki például az ellenzéki Zöldek és a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) részéről.

Netanjahu a kormány szokásos vasárnapi ülésén sajnálatát fejezte ki a május 30-án a vele foglalkozó oktatási intézménybe igyekvő palesztin autista férfi megölése miatt. Amír Ohana belbiztonsági miniszter is részvétéről biztosította a családot, és az eset kivizsgálását ígérte.

Hallakot az óváros oroszlános kapujának közelében lőtték le a rendőrök, ahol korábban számos merénylet történt. Felszólították, hogy álljon meg, mert úgy látták, hogy fegyvert tart a kezében. Valójában csak egy mobiltelefont tartott édesapja izraeli médiának tartott beszámolója szerint, és nem értette a biztonságiak utasításait.

Az incidens szemtanúja szerint megijedt, futásnak eredt, mire a fegyveresek üldözőbe vették. Egy szeméttárolóba menekült, megpróbált elbújni, de utánamentek és legalább hétszer rálőttek.

Szintén a szeméttárolóba menekült az autista férfi egyik gondozónője is, aki ismerte, és többször is szólt a rendőröknek, hogy autista, sérült, de szavainak nem volt foganatja. Ijad Hallak azt ismételgette a rendőröknek, hogy a gondozónővel van.

Az áldozat családja a biztonsági kamerák felvételeinek átadását kéri az izraeli hatóságoktól, de a rendőrség kérésére a jeruzsálemi bíróság megtiltotta a videó nyilvánosságra hozását.

Két rendőrt hallgattak ki az eset után, s vallomásaik ellentmondanak egymásnak. Egyikük azt állítja, hogy beosztottját arra kérte, ne lőjön, de az nem tartotta be utasítását. A másik rendőr tagadja, hogy ilyen felszólítást kapott. Egyikük házi őrizetben, másikuk szabad lábon van, de korlátozásokkal.

Balotai Attila rendőr ezredes közölte, a tordasi házban csütörtökön lefoglalt alapanyagokból 100-150 ezer adag kábítószert lehetett volna előállítani, amelynek 250-300 millió forint a feketepiaci ára.

Ismertette, a nyomozókhoz az az információ jutott el, hogy B. Péter budapesti lakosnak köze lehet a kábítószer-kereskedelemhez, ezért figyelni kezdték. A férfi csütörtökön egy ugyancsak budapesti társával annak tordasi házába utazott, rövid idő múlva elhagyták a házat, majd egy szerb rendszámú terepjáró felvezetésével tértek oda vissza. Ezt a nyomozók úgy értékelték, hogy kábítószer-szállítmány érkezhetett a házba, ezért rajtuk ütöttek.

Az ezredes tájékoztatása szerint a házban nagyon nagy mennyiségű vegyi anyagot találtak és két házi készítésű, az alapanyagok összekeverésére szolgáló berendezést; a helyszíni szemle során megállapították, hogy 40 liternyi 100 százalékos metamfetamin és 100 liternyi egyéb vegyi anyag van az épületben, amely ugyancsak kábítószer előállításához használható. Találtak 10 kilogrammnyi koffeint is, amely a kábítószer terítéséhez, hígításához szolgál – mondta. A metamfetamin önmagában is kábítószernek minősül, ugyanakkor szakértők szerint a házban talált vegyi anyagokból 100-150 kilogramm nagy tisztaságú amfetamint tudtak volna előállítani – jegyezte meg.

Balotai közölte, a rendőrök a házkutatáskor négy, nem éles kézi fegyvert is találtak, míg a B. Péter otthonában tartott házkutatáskor egy éles lőfegyver került elő.

A nyomozók lefoglaltak továbbá három személyautót, 250 ezer forintot és különböző mennyiségben valutát, a gyanúsítottak budapesti lakásaiból csekély mértékben kábítószert, két présgépet, csomagolóanyagokat, csomagolóeszközöket, valamint a kábítószer porciózásához és méréséhez használt egyéb eszközöket. A három gyanúsítottat őrizetbe vették és szombaton kérték, hogy a Fejér Megyei Főügyészség kezdeményezze a letartóztatásukat.

Beszámolt arról is: csak B. Péter volt ismert a rendőrség előtt, ő más súlyos bűncselekmény miatt már volt büntetve.

Az ezredes kitért arra, az elmúlt időszakban azt tapasztalták, hogy a fővárosban a kábítószer ára kissé emelkedett, és egyre több amfetamint találtak. Megítélésük szerint a feketepiacon az amfetamin már nem külföldről származik, hanem Magyarországon igyekeznek előállítani azt a kereskedők. Hozzátette: év elején már felszámoltak egy amfetaminlabort, a mostani elfogással értékelése szerint “igen jelentős éket vertek” a hazai előállításba. Arra számítanak, hogy a közeljövőben ezzel a mostani elfogással vissza fog esni az amfetaminforgalmazás Budapesten.

A korábban felszámolt droglaborral való kapcsolatot a mostani ügyben egyértelműen igazolni nem tudják, de vizsgálják. Hozzátette: az amfetamin előállítása vegyészeti felkészültséget igényel, amely nem sok embernek áll a birtokában. Azt is elmondta: ketten tettek vallomást, és tagadták bűnösségüket.

A hágai központú uniós szervezet tájékoztatása szerint a marokkó származású gyanúsított a közösségi média felületein dicsőítette az Iszlám Állam nevű terrorszervezetet és tevékenységét.Informatikus végzetsége révén névtelenül férhetett hozzá a dzsihadista tartalmakhoz. Közvetlenül lépett kapcsolatba a terrorszervezet szíriai harcosaival. Szélsőségesen radikalizálódott, azonosult a terrorista csoport szellemiségével, teljes mértékben igazolva erőszakos cselekedeteiket – közölték.

Az Iszlám Állam szunnita dzsihadista terrorszervezet működési területe elsősorban Irak nyugati részére és Szíria keleti részére koncentrálódik. A világ több országából, köztük számos Európai országból csatlakoztak hozzá önkéntesek. Franciaország mellett Belgiumból csatlakoztak a legtöbben Európából a terroristákhoz. A 2015 novemberben Párizsban és a 2016 márciusban Brüsszelben elkövetett merényleteket is az Iszlám Állam dzsihadista szervezet vállalta magára.

A június 19-ig tartó, az északnyugat-lengyelországi Drawsko Pomorskie városhoz közeli gyakorlótéren rendezett szárazföldi és légi műveletben mintegy hatezer katona vesz részt, köztük négyezer amerikai. A gyakorlat csütörtöki ünnepi megnyitóján Mariusz Blaszczak lengyel nemzetvédelmi miniszter az együttműködés kifejezésének minősítette a közös műveletet, valamint azt, hogy az amerikai haderő a járvány ellenére van jelen Lengyelországban.

A hadgyakorlat célja azonos az eredetivel: az európai országok befogadó- és az amerikaiak katona- és felszerelésáthelyezési képességeinek ellenőrzése.

A Defender Europe 2020 az elmúlt 25 év legnagyobb, amerikai részvétellel zajló európai NATO-hadgyakorlataként indult a koronavírus-járvány kitörése előtt. Az Egyesült Államokból 20 ezer katona érkezett volna Európába, összesen pedig 18 NATO-tagállam közel 37 ezer katonája vett volna részt a műveletekben.

A tájékoztatás szerint a két férfi 2017. november 29-én, a késő esti órákban a sértett miskolci lakása előtt sétált el, s az ablakon benézve látták, hogy az általuk korábbról ismert idős férfi otthon tartózkodik. Elhatározták, hogy megszerzik az értékeit, a lezárt ajtót betörve jutottak be az ingatlanba, ahol bántalmazták az idős embert. A férfi nyolc napon túl gyógyuló, a koponya bevérzéseivel járó életveszélyes sérülést szenvedett.

Az ügyészség a vádlottakkal szemben emberölés kísérlete, magánlaksértés és csalás elkövetése miatt emelt vádat. A bíróság rablás, életveszélyt okozó testi sértés, személyi szabadság megsértése, magánlaksértés, valamint csalás elkövetése miatt mondta ki bűnösnek a két férfit. A törvényszék az elsőrendű vádlottat 12 év szabadságvesztésre és tíz év közügyektől eltiltásra, a másodrendű vádlottat pedig 14 év szabadságvesztésre és tíz év közügyektől eltiltásra ítélte.

Az ítélet nem jogerős, a büntetőper a Debreceni Ítélőtáblán folytatódik.

“A cseh fél tisztességtelen és méltánytalan módon járt el azzal, hogy ilyen barátságtalan lépésre szánta el magát” – hangzott a minisztérium által kiadott nyilatkozat. Az orosz diplomáciai tárca szerint a cseh hatóságok minden alap nélkül okoztak súlyos kárt a kétoldalú viszonyban.

“Prága lépései nemcsak megfelelő választ kapnak majd, de figyelembe fogják venni őket a Csehországgal kapcsolatos orosz irányvonal alakításakor. Az ilyen provokációért felelni kell” – áll a közleményben.

Leonyid Szluckij, az orosz parlamenti alsóház külügyi bizottságának elnöke szerint Moszkva szimmetrikus választ adhat a prágai lépésre. A cseh fővárosban működő orosz nagykövetség a Facebookon közölte, hogy megkapta a két munkatársának kiutasításáról szóló értesítést. A képviselet szerint nem bizonyított sajtóértesüléseken alapuló, “koholt provokáció” történt, amely beszűkítette a konstruktív párbeszéd terét.

Andrej Babis cseh miniszterelnök a nap folyamán korábban a kiutasítást azzal indokolta, hogy tevékenységével a két diplomata kárt okozott a cseh-orosz kapcsolatokban. Elmondása szerint az orosz titkosszolgálat egyik Prágában dolgozó embere azzal próbált meg lejáratni egy másikat, hogy hamis információt szivárogtatott ki a cseh sajtónak. Eszerint márciusban egy orosz ügynök érkezett Prágába, hogy meggyilkoljon három cseh önkormányzati politikust.

A cseh médiában megjelent értesülések szerint a feltételezett orosz ügynöknek Ondrej Kolár prágai 6. kerületi polgármestert, Zdenek Hríb prágai főpolgármestert és Pavel Novotnyt, Reporyje városrész polgármesterét kellene meggyilkolnia. Az első a cseh fővárost a náci megszállás alól felszabadító Ivan Konyev szovjet marsall szobrát távolíttatta el egy prágai térről, a második a 2015-ben meggyilkolt orosz ellenzéki politikusról, Borisz Nyemcovról neveztette el a teret, ahol a prágai orosz nagykövetség áll, a harmadik pedig Reporyje központjában emlékművet állíttatott a második világháború idején a nácikkal együttműködő Orosz Felszabadító Hadsereg (ROA) katonáinak, akik a háború végén segítséget nyújtottak a prágai felkelőknek.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter április 30-án azt mondta, hogy a Konyev-szobor eltávolításával a cseh fél “durván megszegte” a kétoldalú baráti kapcsolatok alapjairól 1993-ban aláírt szerződést, Moszkva pedig választ vár Prágától arra javaslatára, hogy kezdődjön erről az ügyről párbeszéd. Lavrov sürgette, hogy ha a cseh fél továbbra is hatályosnak tartja a megállapodás összes pontját, akkor Moszkva elvárja, hogy tételes tárgyalások kezdődjenek arról, hogy miért szegték meg durván, és ezt miként lehet korrigálni.