Biztonságpiac

A 73 éves nyugalmazott tengernagy, aki 2007 és 2011 között volt a vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője, a The Atlantic című lapban kedden megjelent, Nem hallgathatok tovább című írásában fejtette ki erről a gondolatait. Mint írja, eddig sosem szólalt meg a Trump elnökségét érintő dolgokban, de az ország most válaszúthoz érkezett, és az elmúlt néhány hét eseményei láttán nem hallgathat tovább.

“Felfordult a gyomrom tegnap annak láttán, hogy a biztonságiak – köztük a Nemzeti Gárda tagjai – erővel és erőszakosan tisztítják meg az utat a Lafayette téren, hogy lehetővé tegyék az elnök látogatását a Szent János-templomnál” – írta Mullen. Bármi is volt Turmp célja a látogatásával, lerántotta vele a leplet arról, hogy semmibe veszi a békés tüntetéshez való jogot, és ezzel lovat adott más országok vezetői alá, akik megnyugvást lelnek az Egyesült Államokban zajló viszályban. Mullen szerint fennáll a kockázata, hogy a hadsereg még inkább a politika eszközévé válik.

Az amerikai elnök hétfőn ellátogatott a Fehér Ház mellett lévő Szent János-templomhoz, amelynek pincéjében hétfőre virradóra tüzet gyújtottak, de szerencsére a lángokat hamar eloltották, így nem keletkeztek nagyobb károk. Trump kezében a Bibliával fotózkodott a templomnál, nem sokkal az után, hogy a teret erővel és könnygázzal tisztították meg éppen a rendőri erőszak ellen tüntetőktől.

Mullen leszögezi, hogy az elnök “mutatványából” nem sok jó származott.

“Senki nem nézheti el a városunk utcáin kirobbant erőszakot, vandalizmust és fosztogatást, de senki se tévesztheti szem elől a haragot lángra lobbantó, intézményes rasszizmus miatti súlyosabb és mélyebb aggodalmakat” – írja Mullen. A tengernagy szerint fehér emberként nem értheti meg teljes mértékben az afroamerikaiak félelmeit és haragját, de mint olyasvalaki, aki életében már sok mindent látott, tudja, hogy ezek az indulatok valósak és fájdalmasan megalapozottak.

Mullen szerint foglalkozni kell a rendőri brutalitással és az afroamerikai közösség által elszenvedett igazságtalanságokkal, támogatni és oltalmazni kell a békés gyülekezéshez való jogot, de egyik cél elérése sem lesz könnyebb a hadsereg vagy a Nemzeti Gárda bevetésétől. Az Egyesült Államoknak hosszú és sok tekintetben problémás történelme van a fegyveres erők bevetésének a törvények betartásában. Mint írja: nem lehet kérdéses, hogy erre van jogszerű lehetőség, kérdés viszont, hogy bölcsen élnek-e vele. Mullen biztos az egyenruhát viselők férfiak és nők hozzáértésében, hogy a jogszerű parancsokat végre fogják hajtani, de kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy “ez a főparancsnok”, Donald Trump megfelelő parancsokat fog adni. Az admirális abban sem biztos, hogy az utcákon eluralkodott állapotok egyáltalán elérik azt a szintet, hogy fegyveres katonákat kelljen mozgósítani.

Trump azzal fenyegetőzött, hogy érvényt szerez az 1807-es, úgynevezett lázadási törvénynek, amely lehetővé teszi az amerikai elnököknek, hogy megkerüljék azt a szövetségi törvényt, amely tiltja a hadsereg bevetését belföldi rendfenntartásra. Mike Mullen azonban leszögezi, hogy az utcai zavargások egyelőre nem érték el azt a küszöböt, amikor az elnök élhetne a törvény adta jogosítványaival. Mélyen aggasztja őt, hogy politikai célokra használnák fel a katonákat.

Az amerikai városok és otthonok nem beveendő csataterek. “A polgártársaink nem az ellenségeink, és sosem lehetnek azok” – figyelmeztet Mullen, aki azon a véleményen van, hogy túl sok külföldi és belföldi politikai kérdés militarizáltak és sok katonai missziót átpolitizáltak az Egyesült Államokban.

“Ez nem a mutatványok ideje. Ez a vezetés ideje” – zárja cikkét Mullen.

Az 54 éves férfi több mint húsz éve élt élettársi kapcsolatban egy nővel, akivel 2017 nyaráig az asszony tulajdonában lévő zalaegerszegi lakásban éltek. Pénzügyi nehézségek miatt az ingatlant értékesítették, ezután pedig egy bérelt lakásban laktak, de anyagi helyzetük továbbra sem rendeződött, rendszeresen nagyobb összegű tartozást halmoztak fel.

A pár a múlt év végén 270 ezer forinttal tartozott a bérelt lakás tulajdonosainak, akik felszólították őket, hogy tartozásuknak legalább a nagyobb részét január 5-ig rendezzék, különben az ingatlant el kell hagyniuk. A férfi és a nő január 4-én reggel megbeszélte, hogy a tartozást nem képesek kifizetni, elköltözni nem tudnak, ezért együtt halnak meg úgy, hogy a férfi előbb megöli az asszonyt, majd öngyilkosságot követ el, illetve elpusztítják a kutyájukat is. A férfi nem sokkal később egy dróthurokkal hátulról megfojtotta az asszonyt, hasonló módon a kutyájukkal is végzett, majd a nő holttestét a kutyáéval együtt az ágyba fektette. Ezek után önmagával már nem volt képes végezni, ezért elment a Zalaegerszegi Rendőrkapitányságra és bejelentette, hogy mit tett.

A törvényszék előkészítő ülésén a zalaegerszegi büntetés-végrehajtási intézetből videós távmeghallgatással nyilatkozó vádlott fenntartotta korábbi, teljes körű beismerő vallomását, illetve lemondott a tárgyalás lehetőségéről. Az ülésen így ítélet is született, az ügyészség indítványával megegyezően 12 év börtönbüntetést kapott a férfi, aki a büntetés kétharmadának letöltése után szabadulhat legkorábban.

A bíró az ítélettel összefüggésben közölte: enyhítő körülményként értékelte a büntetlen előéletet, a beismerő vallomást és a megbánást. Súlyosította ugyanakkor az ítéletet, hogy közeli hozzátartozó volt az áldozat, illetve – ha közösen is, de – előre kitervelték a halálesetet, továbbá hogy a férfi állatkínzást is elkövetett.

Az ügyész elfogadta a kiszabott ítéletet, de a vádlott az időtartam csökkentése érdekében fellebbezést jelentett be.

A három éven át tartó fejlesztés nyomán kibővült és modern felszerelésekkel gazdagodott a Katasztrófavédelmi Kutatóintézet központi laboratóriuma. A beruházás keretében felújították, átalakították az intézet laboratóriumi helyiségeit, számos eszközt, egyebek mellett mintavételi kellékeket, mérőműszereket, analitikai berendezéseket és a helyszíni gyakorlatok lebonyolítását elősegítő szállítójárművet is beszereztek – ismertették.

Hangsúlyozzák, hogy a katasztrófavédelmi kutatóintézet laboratóriuma olyan tudományos munkát végző, vizsgáló és kutató egység, amely munkájával elsősorban a katasztrófavédelmi mobil labor iparbiztonsági, veszélyesanyag-felderítési, valamint azonosítási feladatait támogatja, illetve szakértői bázisát biztosítja.

Mindezen kívül képes arra is, hogy a tűzvizsgálati eljárások során összegyűjtött égési maradványok elemzésével elősegítse a tüzek keletkezési okainak feltárását – tartalmazza a közlemény.

A 2018. október 13-án éjjelre, az Eger főutcáján lévő egyik moziba meghirdetett rendezvény előtt a sértett nevelőapja telefonon megkereste az este folyamán ott dolgozó, általa személyesen ismert biztonsági őrt – az I. rendű vádlottat – akit arra kért, hogy a rendfenntartó munkája közben figyelje és óvja a szórakozóhelyen a gyermekét és annak barátnőjét. A vádlott ezt megígérte, annál is inkább, mivel a fiút is ismerte.

A kora hajnali órákban a résztvevők villódzó fények mellett táncoltak a teremben, amikor két húsz év körüli fiatal leszólította a sértett barátnőjét a parketten, amit a fiú nehezményezett. Ebből szóváltás alakult ki, mely tettlegességgé fajult, és oda vezetett, hogy a lányt lekérő egyik fiatal – a III. rendű vádlott – ököllel bántalmazta a falhoz szorított sértettet, akinek a szemüvegét is eltörte az ütéseivel. A verekedésbe rövid időn belül többen is beavatkoztak, ezért a bántalmazott fiú barátnője segítségül hívta az I. rendű vádlottat, bízva abban, hogy eleget tesz korábbi ígéretének, és megvédi a kiskorút.

A biztonsági őr egy társával – a II. rendű vádlottal – sietett a helyszínre, ahol az utóbbi férfi a sötétben egy gyakorlott fojtó mozdulattal földre vitte a sértettet, akit ebben a helyzetben a társa többször megütött. A fiatalkorú ellenállt, rugdosódott, próbált védekezni, amivel végképp maga ellen hangolta az I. rendű vádlottat. Mindez oda vezetett, hogy a két vagyonőr végül együttes erővel rángatta ki a fiatalt a teremből az előtérbe, ahol a védelmét korábban elvállaló I. rendű vádlott hangosan kiabált vele, miközben több ízben pofon ütötte.

Az Egri Járási Ügyészség a vádiratában arra tett indítványt, hogy a bíróság a biztonsági őrökkel szemben felfüggesztett szabadságvesztést, illetve elzárás büntetést szabjon ki, emellett mindkettőjüket határozott időre tiltsa el a nyilvános rendezvényeken a személy- és vagyonőri foglalkozás gyakorlásától. A III. rendű vádlott esetében az ügyészség közérdekű munkavégzés elrendelésére tett indítványt.

Az oltóanyag kidolgozásában a tárca 48. központi kutatóintézetének szakemberei vettek részt. Szerdán a hivatalos tájékoztatás szerint megkezdődik az önkéntesek első csoportjának kivizsgálása és a kísérletre való felkészítése.

Május 22-én vált ismertté, hogy a Nyikolaj Gamaleja Nemzeti Járványügyi és Mikrobiológiai Kutatóintézet (NICEM) munkatársai elsőként és nem hivatalosan önmagukon próbálták ki az ott kifejlesztett vektorvakcinát. A központ igazgatója, Alekszandr Gincburg akadémikus sikeresnek nevezte a kísérletet, az oltások nem jártak káros mellékhatással.

Szergej Sojgu védelmi miniszter május 26-án azt ígérte Vlagyimir Putyinnak, hogy a katonák július végéig befejezik az általuk fejlesztett vakcina klinikai kísérleteit. Azt, hogy ilyen kutatás folyik, április 7-én Igor Kirillov altábornagy, a sugárzás, vegy- és biológiai védelmi csapatok parancsnoka jelentette be. A szérum kifejlesztésében a 48. katonai kutatóintézet, amely korábban az ebola, a MERS és az influenza ellen is dolgozott ki oltóanyagot, együttműködött a NICEM-mel.

Tatyjana Golikova orosz miniszterelnök-helyettes május 20-án a parlament felsőházában bejelentette, hogy Oroszországban 47-féle Covid-19-vakcina kidolgozása folyik.

Sojgu kedden bejelentette, hogy a Covid-19-járvány miatt május 9-ről június 24-re halasztott jubileumi győzelem napi parádén csakis a SARS-CoV-2 koronavírussal szemben az immunitást már megszerzett vagy igazoltan fertőzésmentes katonák vesznek részt. A rendezvényt különleges járványvédelmi óvintézkedések fogják megelőzni.

Az moszkvai katonai tárca közölte, hogy Sojgu telefonon beszélt Mark Esper amerikai védelmi miniszterrel és meghívta őt a parádéra. Korábban a Független Államok Közösség (FÁK) több tagállama és Szerbia elnöke jelezte, hogy rész kíván venni az eseményen.

Sojgu a koronavírus-járvány elleni együttműködést javasolt Espernek, egyúttal Moszkva aggodalmát fejezte ki Washingtonnak a nyitott égbolt-szerződés felmondására irányuló szándéka miatt.

A nácizmus felett aratott győzelem 75. évfordulóján a moszkvai Vörös téren megtartandó díszszemlén mintegy 14 ezer katona, köztük 19 külföldi egység vesz majd részt. A védelmi tárca vezetője azt is elmondta, hogy június 22-én fogják felszentelni az orosz hadsereg főtemplomát. Ennek az időzítése, csakúgy mint a parádéé, jelképes erejű, a hitleri Németország ugyanis 1941. június 22-én támadta meg a Szovjetuniót, a Vörös Hadseregnek a frontról visszatérő alakulatai 1945 június 24-én tartották meg Moszkvában a győzelmi felvonulást.

Ibolya Tibor közleményében tudatta: a Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség indítványozta, hogy a bíróság tárgyalás mellőzésével, büntetővégzésben szabjon ki két férfival szemben pénzbüntetést, három társukat pedig bocsássa próbára. A vádirat szerint az öt ember – négy férfi és egy nő – a megemlékezés utolsó helyszínére, az V. kerületi Vértanúk terére egy – korábban a bíróság által megszüntetett – egyesület formaruhájának elemeit viselve jelent meg.

A vádlottak ezzel megszegték a gyülekezési jogról szóló törvényt, amely szerint gyűlésen tilos erőszakot közvetítő vagy megfélemlítő jellegű félkatonai, vagy ahhoz hasonló ruházatot viselve megjelenni, illetve, ha azt a tudomásul vett bejelentés nem tartalmazta, a gyűlésen részt vevők nem viselhetnek védőfelszerelést, egyenruhát vagy azzal összetéveszthető ruházatot.

Az ügyészség a terheltekkel szemben a békés jelleget biztosító korlátozások megsértésével elkövetett gyülekezési szabadság megsértésének vétsége miatt nyújtott be vádiratot a Pesti Központi Kerületi Bíróságra – írta Ibolya.

Csao Li-csien kínai külügyi szóvivő szerdai sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: a brit kormányzat jobban tenné, ha felhagyna a gyarmati idők szellemiségével, és tiszteletben tartaná, hogy Hongkong visszatért Kínához.

A szóvivő arra reagált, hogy Boris Johnson brit miniszterelnök egy, a The Times címu brit lapban, valamint a South China Morning Post című hongkongi lapban szerdán megjelent cikkben azt ígérte, hogy amennyiben a kínai központi kormányzat valóban bevezeti a múlt héten elfogadott, Hongkongra vonatkozó nemzetbiztonsági törvénytervezetet, úgy az Egyesült Királyság választási lehetőséget kínál a hongkongiaknak.

A brit kormányzat új terve szerint a vitatott jogszabály életbe lépése esetén mintegy 3 millió hongonginak biztosítanának 12 hónapra érvényes, és hosszabbítható tartózkodási vízumot, amelynek birtokában tanulhatnak vagy dolgozhatnak az Egyesült Királyságban, ahol akár állampolgárságot is szerezhetnének.

A kínai parlament csütörtökön fogadta el a kritikusok szerint a hongkongi szabadságjogokat korlátozó nemzetbiztonsági törvénytervezetet. A várhatóan szeptemberben hatályba lépő jogszabály betiltja a lázadást, az elszakadási törekvések hangoztatását, és a központi kormányzat ellen irányuló, felforgatónak minősített cselekményeket. A hongkongi kormányzat számára pedig előírja, hogy új intézményeket hozzon létre a szuverenitás védelme céljából, valamint engedélyezze a pekingi ügynökségeknek, hogy belátásuk szerint járjanak el a városban.

Hongkong autonóm jogait a kínai és brit vezetés által 1984-ben aláírt nyilatkozat biztosítaná, amely a brit gyarmati terület Kínához való visszakerüléséről rendelkezett. Hongkong 1997-es visszakerülését követően azonban a városnak ígért magas fokú autonómia kérdése folyamatos vita tárgyát képezte, 2014. júniusában a kínai kormányzat pedig egy úgynevezett fehér könyvet adott ki, amelyben úgy foglalt állást: Pekingnek “átfogó fennhatósága” van Hongkong fölött.

A Hongkongban tavaly zajló demokráciapárti tüntetéshullám során a brit kormányzat a közös nyilatkozatra hivatkozva azzal fenyegette Pekinget, hogy súlyos következményekkel kell számolnia, amennyiben nem tartja magát a dokumentumban foglaltakhoz. A kínai kormányzat azonban válaszul akkor is arra szólította fel Londont, hogy ne avatkozzon be Hongkong belügyeibe.

“Mostantól ez már nem csak a Traoré család csatája, hanem mindannyiunk harca. Ma, amikor Georges Floydért harcolunk, Traoréért is harcolunk” – mondta a megmozduláson Assa Traoré, a meghalt férfi nővére a résztvevőknek, akik olyan szlogeneket skandáltak, mint “Lázadás” és “Mindenki utálja a rendőrséget”. A nem engedélyezett megmozdulást eredetileg az amerikai férfi halála miatt a rendőri brutalitás és a rasszizmus elleni amerikai tiltakozások támogatására szervezték Párizsban.

“A nem engedélyezett megmozdulás végén incidensek törtek ki, amelyek miatt a rendőrségnek be kellett avatkoznia” – írta a párizsi prefektúra a Twitteren. A több mint húszezer résztvevő többsége a megmozdulást követően önként és rendben szétoszlott, de a Párizs északkeleti részén található bíróság épületénél az esti órákban rendbontók jelentek meg, dobálni kezdték a rendőröket, akik könnygázzal válaszoltak.

Az oszlatást követően a bíróság közelében, a párizsi körgyűrűn voltak kisebb összecsapások. A rendőrök itt már gumilövedékkel válaszoltak az őket dobálóknak. A környező utcákban a rendbontók barikádokat emeltek és kerékpárokat gyújtottak fel. A rend éjfél előtt állt helyre a környéken. Didier Lallement párizsi prefektus kedden kijelentette, hogy a francia rendőrség “se nem erőszakos, se nem rasszista”, a prefektúra pedig a Twitteren ítélte el a rendőrök “elfogadhatatlan rendszeres megvádolását”.

Adama Traoré 2016. július 19-én egy párizsi külvárosi csendőrségen, Beaumont-sur-Oise-ban halt meg alig két órával azután, hogy egy üldözést követően a csendőrök letartóztatták. A sokak által a rendőri erőszak jelképeként számon tartott esetről évek óta vitáznak a szakértők. A múlt héten egy büntetőjogi szakértő jelentése kizárta a csendőrök felelősségét a férfi halálában, míg a család által megbízott jogi szakértő szerint az áldozat halálát az okozta, hogy három csendőr a földre szorította.

Az első észrevételek szerint a jóváhagyott dokumentum azzal, hogy egy nem nukleáris támadás esetén is nukleáris megtorlást helyez kilátásba, figyelmeztető jelzés az Egyesült Államok számára. Az elrettentési politika alapjait rögzítő, bővített szövegű rendelet tükrözi azt a moszkvai aggodalmat, hogy új fegyverek kifejlesztésével Washington képessé válhat fontos kormányzati és katonai intézmények kiiktatására anélkül, hogy atomfegyverek bevetéséhez folyamodna.

A dokumentum, amely az orosz hadászati tervezés alapját jelenti, leszögezi, hogy a nukleáris feltartóztatás orosz politikája védelmi jellegű, célja a nukleáris erők képességének olyan szinten tartása, amely elégséges a potenciális ellenség feltartóztatására. Egyúttal szavatolja az ország szuverenitásának és területi épségének védelmét.

A dokumentum szerint Moszkva abban az esetben kész nukleáris fegyvert alkalmazni, ha ilyen vagy más tömegpusztító fegyvert vetnek be ellene vagy szövetségesei ellen, valamint akkor is, ha olyan nem nukleáris agresszió irányul ellene, amely veszélybe sodorhatja az állam létezését és a nukleáris válaszcsapás lehetőségét. A rendelet a lehetséges orosz atomcsapás feltételeként említi meg az Oroszország vagy a szövetségesei területét támadó ballisztikus rakéták elindításáról szóló hiteles értesülés érkezését, csakúgy mint azt, ha az ellenség nukleáris vagy más tömegpusztító fegyvert vet be orosz vagy szövetségesi terület ellen.

A Putyin által jóváhagyott politika értelmében Moszkva akkor is kész nukleáris fegyvert használni, ha az ellenség hatást gyakorol a kritikus fontosságú állami és katonai objektumaira, amelyek kiiktatása a nukleáris erők válaszlépéseinek meghiúsításához vezet és olyan, hagyományos fegyverekkel végrehajtott agresszió esetén, amely az orosz állam létét veszélyezteti.

A dokumentum szerint az elnök szükség esetén tájékoztathatja más országok katonai és politikai vezetését, valamint a nemzetközi szervezeteket a nukleáris fegyverek bevetésének készségéről, az erről meghozott döntésről vagy a bevetés tényéről.

Oroszország a nukleáris elrettentéssel kapcsolatban mérlegelni fogja a hiperszonikus és a lézerfegyvereknek, a rakétáknak és a csapásmérő drónoknak a potenciális ellenség általi telepítését. A dokumentum a semlegesítendő fő fenyegetések között nevezi meg rakétavédelmi rendszer és annak részei, a közepes és a rövidebb hatótávolságú rakéták és manőverező robotrepülőgépek, a nagy pontosságú nem nukleáris, a hiperszonikus, az irányított energiájú és a csapásmérő drónok állomásoztatását az Oroszországot potenciális ellenségnek tekintő országok területén. Moszkva az újonnan jóváhagyott politika értelmében a világűrbe telepíthető rakétavédelmi és csapásmérő eszközök semlegesítése szempontjából is fontosnak tartja a nukleáris elrettentést.

A középnyugati állam emberi jogi ügyekkel foglalkozó tárcája indíttatott átfogó vizsgálatot a minneapolisi rendőrség gyakorlatáról. Tim Walz demokrata párti kormányzó sajtókonferencián jelentette be a döntést, kiemelve, hogy a vizsgálat célja a “nemzedékekre visszatekintő, rendszerszerű fajgyűlölet” gyökeres kiirtása. Mint mondta, a vizsgálat a rendőrség elmúlt tíz éves gyakorlatát kívánja feltárni, kiderítendő, vajon a rendőrök éltek-e a színesbőrűeket rendszeresen hátrányosan megkülönböztető gyakorlattal.

Rebecca Lucero, az emberi bizottság vezetője elmondta: a vizsgálatot folytatók büntetés terhe melletti idézéseket fognak küldeni, de reményeik szerint Minneapolis városa nyitottsággal fogadja a nyomozást, és lehetővé teszi a hozzáférést a szükséges dokumentumokhoz. A minneapolisi városi tanács mind a 12 tagja támogatásáról és maximális együttműködéséről biztosította a kormányzót.

Jacob Frey, Minneapolis polgármestere szintén közleményt adott ki, amelyben reményét fejezte ki, hogy az állami közbeavatkozás segíthet a régóta szükséges rendőrségi reformok megvalósításában. Hangsúlyozta, hogy a rendőrségi kultúra megváltoztatására van szükség. Hozzátette, hogy Minneapolis választott tisztségviselőinek és rendőri vezetőinek kezét hosszú évek óta megkötik a rendőröket védelmező törvények és rendőr-szakszervezetek. “A rendszerszerű rasszizmus elleni küzdelemhez mindannyiunk összefogására van szükség” – fogalmazott.

A kormányzó “jobb munkára” szólította fel New York rendőrségét, leszögezve, hogy véleménye szerint keddre virradóra a rendőrök nem léptek fel hatékonyan a fosztogatók és általában a vandálok ellen. “Csalódott és dühös vagyok azért, ami az éjszaka történt. Ezek a fosztogatók, a bűnözők mindenkinek ártanak” – hangoztatta.

Cuomo leszögezte: “a protestálókat meg kell különböztetni a fosztogatóktól”. Közölte, hogy New York városában meghosszabbítják a kijárási tilalmat, segítve ezzel a rendfenntartó erők munkáját. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy “a kijárási tilalom nem a protestálóknak szól, nem a tüntetőket zaklatják ezzel”.

A demokrata párti politikus kifejtette, hogy ezekben a napokban több probléma összemosódik: a koronavírus-járvány, a békés tüntetések sora és a fosztogatások. Szerinte azonban el kell választani egymástól ezeket az ügyeket, és mindegyik külön választ illetve intézkedéseket igényel. A békés tüntetőket Cuomo a támogatásáról biztosította. Mint fogalmazott: ezek az emberek “jobb Amerikát akarnak”.

New York város rendőrségének vezetője, Dermot Shea bejelentette, hogy a rendőrség biztosítani fogja, hogy “ne bűnözők uralják a várost”. Bill de Blasio, a város polgármestere pedig – utalva a keddre virradóra a rendőrök ellen elkövetett támadásokra – azt hangsúlyozta, hogy “bárki, aki rendőrre támad, mindannyiunk ellen intéz támadást”. Hozzáfűzte: “ez elfogadhatatlan és teljes erőnkkel küzdeni fogunk ellene”. A metropoliszban egyébként az éjjel hétszáz erőszakos tüntetőt tartóztattak le.

A szövetségi fővárosban, Washingtonban, a városi rendőrség vezetője, Peter Newsham közölte: a keddre virradó éjjel több mint 300 tüntetőt vettek őrizetbe a kijárási tilalom megsértése, fosztogatás és betörés miatt. Muriel Bowser, Washington polgármestere bejelentette, hogy a városban kedden is érvényben marad a kijárási tilalom.

Wiliam Barr igazságügyi miniszter közleményt adott ki, amelyben úgy fogalmazott: “jelentős előrehaladás történt a szövetségi főváros rendjének helyreállításában”. A tárcavezető azt ígérte, hogy még több erőforrást biztosítanak a rendfenntartó erők számára az erőszak elleni küzdelemhez mind Washingtonban, mind a környékén. “A kormányzat legalapvetőbb feladata, hogy biztonságot teremtsen az embereknek az életükhöz és jogaik gyakorlásához, s mi ennek a felelősségünknek a nemzet fővárosában eleget is fogunk tenni” – olvasható a közleményben.

Joseph Lengyel, a Nemzeti Gárda országos vezetője keddi sajtótájékoztatóján közölte: 29 tagállamban és a szövetségi fővárosban, Washingtonban a gárda összesen 18 ezer tagját mozgósították, s várhatóan még többeket irányítanak majd az erőszakos tüntetők megfékezésére. Lengyel hozzáfűzte, hogy a gárda több mint 42 ezer tagja a koronavírus-járvány elleni küzdelemben segédkezik.

Közben több hollywoodi színész és énekes is tiltakozott részben a rendőri erőszak, részben a tüntetéseken megnyilvánuló erőszak, részben pedig Donald Trump politikája ellen. A rendőri erőszak ellen tiltakozók között van például Jamie Foxx, Arnold Schwarzenegger, John Cusack vagy Jennifer Lopez. Katherine Heigl színésznő arról írt az egyik közösségi portálon, hogy reményei szerint az örökbe fogadott kislánya, aki afroamerikai, már egy fajgyűlölettől mentes világban él majd. Taylor Swift és George Clooney Trumpot bírálta.

Judd seriff mondatai a televíziós tudósítás szerint kétféleképpen is értelmezhetők: figyelmeztetésként az esetlegesen fosztogatásra készülőknek és buzdításként a fegyvertulajdonos lakosoknak. Floridában is erőszakos tüntetők keveredtek ugyanis a békés demonstrálók közé, akik a durva rendőri intézkedésbe Minneapolisban belehalt afroamerikai George Floyd miatt mentek utcára.

“Polk megyében az emberek szeretik a fegyvereket, és vannak is fegyvereik” – mondta Judd a WFLA híradójának, az erőszakos tüntetőknek és fosztogatóknak pedig azt tanácsolta, hogy “ha kedves az életük, akkor nem Polk megyében kellene garázdálkodniuk.”

Az NBC televízió Philadelphiából azt jelentette, hogy egy fegyverbolt tulajdonosa agyonlőtte a boltjába betolakodó egyik fosztogatót. Az incidens kedden történt, miközben a pennsylvaniai városban folytatódtak a Floyd melletti rokonszenvtüntetések és erőszakos megmozdulások. A bolt 67 éves tulajdonosa észlelte, hogy három vagy négy férfi feszegeti az ajtót. Amikor azután a betörők megjelentek az emeleten, már csőre töltött puskával várta őket, és egyiküket agyonlőtte. Scott Smalls főfelügyelő elmondása szerint az egyik betörő kézifegyvert fordított a boltos felé, aki önvédelemből lőtt.

A jogvédő elmondta, hogy a jakutszki bíróság eleget tett a jakutföldi idegbeteg-gondozó kérésének, és elrendelte a sámán kórházi kényszerkezelését. Sem a bírósági beadványban, sem az ítéletben nem szerepel a gyógykezelés időtartama. A férfi gyakorlatilag május 12. óta van kórházban.

Prjanyisnyikov elmondta, hogy a bírósági eljárás kezdete előtt a rendőrség őrizetbe vette a védelem három tanúját, akik szemtanúi voltak Gabisev május 12-én erővel történő előállításának, így olyan tanúvallomást tehettek volna, amely befolyással lehetett volna az ügy tárgyalására.

Prajnyisnyikov a jogvédő szervezet Telegram-oldalán közölte, hogy a védelem megkapta a jakutföldi idegbeteg-gondozó keresetlevelét, amelyben kérték Gabisev kényszergyógykezelését. A jogász szerint a keresetben Gabisev betegségének leírása helyett az szerepel, hogy személyiségzavarral szenved, amit azzal indokoltak, hogy Gabisev a kormány megdöntésére és Putyin – “a démon és az Antikrisztus” – megbuktatására vonatkozó elméleteket hangoztatott. Ezért a pszichiátriai segítségre vonatkozó törvény értelmében kényszergyógykezelésre szorul.

Gabisev tavaly nyáron követőivel elindult Moszkvába, hogy “kiűzze Putyint”, de a rendvédelmi szervek többször is feltartóztatták. Szeptemberben először két társát, majd őt magát is őrizetbe vették Burjátföldön, ideggyógyintézetbe szállították és októberben beszámíthatatlannak nyilvánították.

A sámán a lakhelyelhagyási tilalom ellenére decemberben megint nekiindult a démonűzésnek, két nap múlva a rendőrök ismét megállították. Januárban bejelentette, hogy tavasszal ismét Moszkvába indul.

A lap keddi cikke szerint a tárca azt is jelezte: a képzések fejlesztése nem jelenti azt, hogy a kormány a kötelező sorkatonai szolgálat visszaállításán gondolkozna, egyszerűen a honvédségi utánpótlás megteremtése a cél. A minisztérium szerint a helyszínek kiválasztásakor fontos szempont, hogy “az iskola katonai szervezet által történő támogatása” biztosított legyen, másrészt hosszú távon az országos lefedettség megvalósuljon.

Jelenleg 68 középiskolában folyik honvédelmi nevelés a Honvéd Kadét Program keretében, és további intézmények jelezték csatlakozási szándékukat. A 2019/2020-as tanévben több mint kétezer diák vett részt emelt szintű honvédelmi nevelésben.

Az erőszakba és fosztogatásokba torkolló tiltakozásokra utalva hangsúlyozta, hogy elsődleges feladata az ország megvédése, hiszen erre esküdött fel. Az Egyesült Államok több nagyvárosában napok óta zajlanak megmozdulások, amelyek kiváltó oka az volt, hogy egy hete egy afroamerikai férfi, George Floyd meghalt a durva rendőri intézkedés után.

Mint Trump mondta: “a rend és a törvényesség elnöke”, és ha a helyi tisztségviselők nem tudják megfékezni az erőszakos demonstrációkat, akkor ő fog cselekedni. Ennek érdekében minden rendelkezésre álló szövetségi erőforrást – az ő szóhasználatával “civil és katonai” forrást – mozgósít, és ha szükséges, a szövetségi fővárosban és más nagyvárosokban is beveti a katonaságot.

Közölte: utasította a tagállamok kormányzóit és a polgármestereket, hogy biztosítsák “a rendfenntartó erők elsöprő jelenlétét” mindaddig, amíg le nem csendesítik a tüntetéseket. “Ha egy város vagy egy tagállam visszautasítja a szükséges lépéseket a lakosai élete és tulajdona védelme érdekében, akkor én fogom felvonultatni az Egyesült Államok katonaságát, és gyorsan megoldom a problémákat” – szögezte le.

Trump az elszabadult erőszakot “belföldi terrorcselekményeknek” minősítette, és ismételten a szélsőbaloldali és magukat antifasisztáknak nevező csoportokat tette felelőssé a káoszért. “A lázongás legnagyobb áldozatai a szegényebb sorsú közösségeinkben élő békeszerető állampolgárok, és én, mint az elnökük, harcolni fogok a biztonságukért. Harcolni fogok, hogy megvédjelek benneteket, én a ti rendet és törvényességet biztosító elnökötök és a békés protestálók szövetségese vagyok” – mondta Trump.

Végül – hivatali felhatalmazására utalva – idézte azt az 1807-es, úgynevezett Lázadási Törvényt, amely lehetővé teszi az amerikai elnököknek, hogy megkerüljék azt a szövetségi törvényt, amely tiltja a hadsereg bevetését belföldi rendfenntartásra.

“Ezek után megyek, hogy lerójam tiszteletemet egy nagyon-nagyon különleges helyen” – mondta az amerikai elnök, majd ellátogatott a Fehér Ház mellett lévő Szent János-templomhoz, amelyet hétfőre virradóra szintén felgyújtottak, de szerencsére a lángokat hamar eloltották, így nem keletkeztek nagyobb károk az épületben. Az elnök magasba emelt egy Bibliát, amikor odaért.

A rövid vizit alatt az elnököt és kíséretét rendkívüli biztosítással védték, a Fehér Ház tetejéről titkos ügynökök és mesterlövészek figyeltek. Trump rózsakerti nyilatkozata és templomi látogatása alatt a Fehér Ház előtt hangos tüntetés volt.

A helyi idő szerint este 11-től reggel ötig érvényes kijárási tilalmat de Blasio jelentette be a Twitteren, tudatva, hogy erről egyeztetett Andrew Cuomóval, az állam szintén demokrata párti kormányzójával.

De Blasio és Cuomo közös közleményt is kiadott a döntésről, bejelentve egyúttal, hogy megkétszerezik az utcákon járőröző rendőrök számát, miután hétfőre virradó éjjel a metropolisz Manhattan negyedében a tüntetők törtek-zúztak, kiraboltak patikát, feltörtek luxuscikkeket áruló üzleteket és felgyújtottak jó néhány gépkocsit.

A sajtókonferenciáján Cuomo kormányzó hiányolta, hogy a tüntetők nem jelentkeztek reformjavaslatokkal. “Az nem elég, hogy utcára vonulok és azt mondom, dühös és csalódott vagyok” – fogalmazott a demokrata párti politikus. “Pozitív reformprogramot is fel kell mutatni” – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy az erőszakra felbujtók többségükben nem is New Yorkban élnek, hanem más településekről érkeztek a városba.

Cuomo zavarba ejtőnek tartotta egynémely rendőri fellépést is, utalva azokra a videókra, amelyek azt mutatták, hogy hétfőre virradóra egy rendőrautót a tüntetők közé vezettek, egy rendőr pedig bors sprayt fújt az egyik demonstrálóra. A kormányzó helytelenítette a rendőri fellépést, és vizsgálatot is elrendelt.

De Blasio azt állította: a tüntetések nagy része békés volt, és dicsérte a rendőröket, mert szerinte visszafogottak voltak. Az erőszakos tüntetéseken egyébként részt vett De Blasio Chiara nevű, 25 éves lánya, akit le is tartóztattak.

Az egyik rendőrszervezet élesen bírálta a polgármestert, azzal vádolva, hogy “magára hagyta a rendőröket”. “De Blasio ide ne merjen jönni beteglátogatóba!” – írta a rendőrszervezet a Twitteren. A szervezet Twitter-fiókját ezt követően felfüggesztették, arra hivatkozva, hogy közzétették a De Blasio lányának letartóztatásáról készített fotót és a lány lakcímét is.

A közleményben azt írták, hogy a gyanú szerint a kapitány a balesetet okozó Viking Sigyn szállodahajó testvérhajóját irányította, amely feltehetően a Viking Sigyn mögött haladt. A gyanúsított észlelhette, hogy előtte, a Margit hídnál hajóbaleset történt és emberek estek a vízbe, ennek ellenére nem húzódott ki a bal part felé, és nem állt meg, a hajón nem rendelte el az “ember a vízben” riadót.

Saját személyzetét nem riadóztatta, a mentési protokoll előírásait nem hajtotta végre, semmiféle intézkedést nem tett az emberek kimentésére. A kényszerintézkedés elrendelése óta a gyanúsítottra rótt cselekmény tényállása és jogi minősítése nem változott, a megalapozott gyanú nem gyengült. A nyomozás folyamatban van, a továbbiakban tanúkihallgatások és tanúvallomások beszerzésére van szükség az ügyben.

A gyanúsított külföldi állampolgár, magyarországi lakó- vagy állandó tartózkodási helye, kötődése nincs, ezért a bíróság álláspontja szerint az eljárási cselekményeknél jelenléte továbbra is csak bűnügyi felügyelet alkalmazásával biztosítható. Annak ideje alatt a terhelt köteles minden hónapban egy előre meghatározott időpontban személyesen jelentkezni a budapesti V. kerületi rendőrkapitányságon – olvasható a közleményben.

A Budai Központi Kerületi Bíróság január végén rendelte el négy hónapra a Hableánnyal ütköző szállodahajó testvérhajója, a Viking Idun ukrán kapitányának bűnügyi felügyeletét.

Manhattan belvárosában ismét üzleteket törtek fel és fosztottak ki, köztük olyan neves márkák luxusboltjait, mint a Michael Kors vagy a Nike. Az amerikai televíziók tudósításai szerint fiatalok csoportjai köröztek Manhattan szívében, és a rendőrök akkor kapták el őket, amikor éppen egy elektronikus cikkeket forgalmazó áruházba törtek be.

A rendőrség csupán annyit közölt, hogy “több száz embert” tartóztattak le. A folyamatos vandalizmus ellenére Bill de Blasio polgármester úgy nyilatkozott, hogy “a város alapjában véve nyugodt és békés”.

Miközben Minneapolisban, ahol Floyd a rendőri fellépés áldozata lett, alábbhagyott a tüntetések heve, más nagyvárosokban, köztük a New York államban fekvő Buffalóban vagy a kaliforniai Los Angelesben változatlan hevességgel folytatódtak az erőszakos megmozdulások. Buffalóban rendőröknek hajtott egy gépkocsi, a vezetőjét és utasát letartóztatták. Los Angelesben továbbra is üzleteket törtek fel és raboltak ki, valamint autókat gyújtottak fel.

William Barr igazságügyi miniszter elrendelte a szövetségi büntetés-végrehajtási intézetek igazgatóságának, hogy börtönlázadás elhárítására felkészült, speciális egységeket rendeljen Miamiba és Washingtonba. A tárca szóvivője bejelentette, hogy minden rendelkezésre álló rendfenntartó erőt mozgósítottak, biztosítandó a rendet a szövetségi fővárosban. Washingtonban meghosszabbították a kijárási tilalmat.

Több déli városban, így például az alabamai Birminghamben konföderációs emlékműveket támadtak meg a tüntetők. A konföderáció az amerikai polgárháború idején (1861-1865) a déli, rabszolgatartó államok szövetsége volt, amely az északi, unionista seregekkel állt szemben.

Takács Péter közleménye szerint a férfit ezért a Győri Járási Ügyészség negyvenöt rendbeli információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntettével vádolja.

A férfi elveszettként nyilvántartott intézeti mobiltelefonokkal és tisztázatlan körülmények között a birtokába jutott SIM-kártyákkal hívta fel az ország különböző pontjain élő sértetteket. A hívások során az adóhivatal vagy a nyugdíjfolyósító munkatársának adta ki magát, és bankkártyaadatokat kért az emberektől adóvisszatérítés, illetve nyugdíjkifizetés ürügyén.

A bankkártyaadatokkal ismeretlen emberek mobiltelefon-egyenlegeket töltöttek fel 1 millió 860 ezer forint értékben, a feltöltött hívószámok egy része a vádlott rokonaihoz tartozik. Közel háromszázezer forint értékben interneten is vásároltak.

A vádlott többszörös és különös visszaesőként követte el a bűncselekményeket, amelyekért több mint hat év szabadságvesztést is kaphat. A férfi egy kelet-magyarországi fegyház és börtönből valósította meg a hívásokat.

Ibolya Tibor közleménye szerint egy partnerszolgálat arról értesítette a TEK-et, hogy egy önmagát az Iszlám Államhoz kötő fiatal egy népszerű közösségi oldalon merényleteket helyezett kilátásba Németországban, Magyarországon és Japánban arab és angol nyelven, a budapesti merénylet időpontjának pünkösd hétfőt jelölte meg.

A Fővárosi Nyomozó Ügyészség és a TEK péntekre azonosította a fiatalkorú magyar elkövetőt, a szombati kutatáson pedig megállapították, hogy a fenyegetés nem valós. A nyomozásban az Eurojust, az Európai Unió bűnügyi együttműködési szerve és külföldi ügyészi, felderítő szervek is segítettek.

A terrorcselekménnyel fenyegetés miatt kihallgatott gyanúsított beismerte a cselekményt.

Terrorcselekménnyel fenyegetőzni nem tréfa, hanem kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel járó bűncselekmény – hívta fel a figyelmet a fővárosi főügyész. Mivel az állami szerveknek minden fenyegetést komolyan kell venniük, akkor is bűncselekmény valósul meg, ha valaki csak színlelte, hogy terrorcselekményt kíván elkövetni – olvasható a közleményben.