Biztonságpiac

A miniszterek egybehangzóan arra is rámutattak: hiba lenne, ha a koronavírus okozta gazdasági gondok következtében a kormányok a hadsereg fejlesztésén próbálnának meg takarékoskodni. “A magyar kormány álláspontja ebben egyértelmű. A koronavírus-járvány nem befolyásolja a magyar honvédség fejlesztését” – jelentette ki Benkő Tibor honvédelmi miniszter újságírók előtt.

Lubomír Metnar cseh védelmi miniszter, a találkozó házigazdája szerint a négy minisztériumi vezető megegyezett abban, hogy folytatni fogják a közös lőszerbeszerzési projektet, és a lehetőségek szerint még az év végéig be is fejezik. A közös lőszerbeszerzés a NATO szakosított ügynökségén (NSPA) keresztül valósulna meg.

A cseh házigazda meghívására a prágai találkozón Benkő magyar és Jaroslav Nad szlovák védelmi miniszter, valamint Pawel Wozny, a lengyel tárcavezető helyettese vett részt. Mariusz Blaszczak lengyel miniszter Andrzej Duda államfő kíséretében jelenleg hivatalos látogatáson az Egyesült Államokban tartózkodik.

“A váratlan járvány ugyan nagymértékben befolyásolta Csehország visegrádi elnökségét, de számos tekintetben, így a védelmi együttműködés terén is, sikerült előrelépni” – jelentette ki Metnar. “A V4-ek együttműködése, kölcsönös segélynyújtása a járvány idején is jól működött” – tette hozzá.

A miniszterek tárgyaltak az Európai Unión belüli új visegrádi harcászati egység (Battlegroup) létrehozásáról is, amely 2023-tól lenne készenléti állapotban. A cseh miniszter szerint a tárgyalások még nem fejeződtek be, de országonként előzetesen mintegy háromszáz-hatszáz katonával számolnak.

A találkozón megállapodás született arról, hogy átdolgozzák a visegrádi védelmi együttműködés fejlesztésének 2014-ben elfogadott hosszú távú vízióját, mert időközben új kihívásoknak kell megfelelni.

“Ahhoz, hogy a hadseregek minden helyzetben helyt tudjanak állni, megfelelő, korszerű képességekkel kell rendelkezniük” – jegyezte meg a témával kapcsolatban a magyar tárcavezető.

Benkő szerint ugyanakkor nem elég csak a védelmi kutatásokra és a fejlesztésekre összpontosítani, de fenn kell tartani a hagyományos fenyegetések elleni védekezési képességeket is. A magyar tárcavezető üdvözölte, hogy azt a gondolatot, hogy a visegrádi négyek szélesítsék védelmi együttműködésüket más országokkal is, például Franciaországgal, Németországgal, Nagy-Britanniával vagy az Egyesült Államokkal.

A miniszterek egybehangzóan hangsúlyozták, hogy a NATO-nak kulcsszerepe van Európa biztonságának és békéjének megőrzésében, de ehhez minden európai államnak hozzá kell járulnia. A szlovák védelmi miniszter szerint nagyon fontos, hogy a visegrádi országok szorosabban együttműködjenek az európai védelmi alap forrásainak lehívása terén is. Mint megjegyezte ezen a területen jelenleg nagy az aránytalanság a nyugat-európai és a kelet-európai országok között, ez utóbbiak kárára.

A védelmi miniszterek prágai találkozójával gyakorlatilag befejeződött a cseh visegrádi elnökség rendezvénysorozata. Július elsejével ezt a tisztséget egy évre Lengyelország veszi át.

A Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár 2020. június 24-én 14 és 2020. június 25-én 1 óra között kiképzési célból katonai menetet hajt végre. Az említett időszakban katonai gép- és harcjárművekből álló oszlopok közlekedésére kell számítani a Hódmezővásárhely – 47. számú fő út – M43 autópálya – M5 autópálya – M0 autópálya – M1autópálya – 1. sz. fő út – Tata útvonalon.

A közlemény szerint a menetoszlop ugyanezen az útvonalon tér vissza Hódmezővásárhelyre 2020. június 26-án hajnali 4 és 14 óra között.

A Magyar Honvédség (MH) kéri a lakosságot, hogy az említett útvonalakon a közlekedési szabályok betartásával és kellő óvatossággal közelítsék meg a katonai menetoszlopokat, ezzel is segítve azok biztonságos és folyamatos haladását. A MH a vonatkozó jogszabályokat betartva törekszik arra, hogy a lehető legkisebb mértékben zavarja az állampolgárok nyugalmát.

A rendőrtől öt évre bevonták a fegyverviselési engedélyét, és büntetett előéletűnek számít mostantól. A rendőrségi felügyeleti szervének jelentése szerint a rendőr úgy ütött meg gumibottal egy tüntetőt, hogy sem az, sem egy másik tüntető közvetlenül nem fenyegette meg. Az incidens 2019. január 12-én Strasbourg belvárosában történt, a kormányellenes sárgamellényes tüntetők egyik megmozdulásán. A sértett egy 62 éves nő, akinél semmilyen fegyver nem volt, s az ütés miatt több öltéssel össze kellett varrni a felrepedt fejbőrét.

Az ügyészség szerint a 47 éves, a felettesei szerint eddig jól dolgozó rendőr “teljesen aránytalan erőszakot” alkalmazott. A férfi a bíróság előtt a tettét a stresszel magyarázta. Elismerte, hogy törvénytelen módon lépett fel, azt is elismerte, hogy gumibotot alkalmazott, de többre nem emlékezett. Az incidensről készült felvételek szerint a férfi két ütés mért a tüntetőre, és az is látható, hogy kétszer a földbe rúg.

Az ítélettel párhuzamosan Párizsban négy másik rendőrt is meggyanúsítottak azzal, hogy sárgamellényeseket bántalmaztak 2018 decemberében. Őket is azzal vádolják, hogy gumibottal ütöttek meg tüntetőket, akik közül többen a földön feküdtek egy gyorsétteremben. A jelenetet újságírók kamerákkal rögzítették. Valamennyiük ellen hivatali személy által szándékosan elkövetett erőszak a vád. Szabadon engedték őket, de rendőrségi felügyelet alá kerültek.

A rendőrök meggyanúsítására azután került sor, hogy az elmúlt hetekben az amerikai tiltakozások nyomán a francia nagyvárosokban sorozatossá váltak a rendőri brutalitás elleni tüntetések.

“Hagyd abba”, “nem bírom”, majd húsz másodperc alatt hétszer “megfulladok” – ezeket mondta Cédric Chouviat, amikor január 3-án a párizsi Eiffel-toronynál három rendőr a földre szorította, miután provokatívan viselkedett velük szemben egy közúti rutinellenőrzés során. A 42 éves futárt a helyszínről szívroham miatt életveszélyes állapotban szállították kórházba, ahol két nap múlva meghalt. A boncolási jegyzőkönyv szerint a halálát gégesérülés miatt bekövetkezett fulladás okozta. Az ügyben nem szándékos emberölés gyanújával indult vizsgálat még januárban.

A jelenet rekonstruálásához a rendőrség felügyeleti szerve 13 felvételt vizsgált meg. Ezek közül kilencet a futár maga készített, hármat egy negyedik rendőr, aki jelen volt az előállításkor, egyet pedig egy arra haladó autós. Ezek tartalma jelent meg a francia lapokban. A jegyzőkönyv szerint a 12 percig tartó beszélgetés során Chouviat többször “bohócoknak” és “szerencsétlen figuráknak” nevezte a rendőröket. Azt is kérte tőlük, hogy ne érjenek hozzá, amikor azok arra kérték, hogy lépjen hátra. A jelentés szerint erőszakra utaló kijelentések nem hangozottak el egyik részről sem.

A rendőrök többször is be akarták fejezni az ellenőrzést, mielőtt a helyzet elfajult. Az egyik rendőr akkor döntött az előállítás mellett, amikor  Chouviat bábunak nevezte. A következő 22 másodpercben az előállított személy a szakértői jelentés szerint hétszer mondta, hogy megfullad, majd hallható, amikor a rendőrök a földre szorított férfi megbilincselését követően azt mondják: “rendben, karperec oké”.

A négy rendőrt igazságügyi források szerint a múlt héten kihallgatták, és várhatóan vád alá kerülnek, de egyelőre nem függesztették fel őket. Az RTL rádió úgy értesült, hogy július elejére idézték be őket. A rendőrök egyik ügyvédje kedden azt állította, hogy ügyfelei nem hallották, hogy Chouviat azt ismételgette, hogy megfullad.

“Cédric Chouviat ellenállt az elállításkor, és a küzdelem során, a Szajna-parti rakparton a zajban a rendőrök nem hallották, hogy mit beszél” – mondta Thibault de Montbrial.

A meghalt férfi családja január óta többször jelezte, hogy szerintük rendőri túlkapás történt, amelyet a rendőrök által az előállításkor alkalmazott veszélyes technika okozhatott, ezért azt kérték, hogy az ügyészég minősítse át az esetet halált okozó szándékos erőszakká, valamint függessze fel a rendőröket.

Kedden Sofia Chouviat, a meghalt férfi lánya párizsi sajtótájékoztatóján Emmanuel Macron “ünnepélyes válaszát” kérte, miután a család “még mindig nem érti, hogy miért nem tiltották be a fojtófogást”. Ugyanakkor nyugalomra kérte a közvéleményt, miután hetek óta rendszeresek országszerte a rendőri brutalitás elleni megmozdulások.

Christophe Castaner belügyminiszter még januárban úgy vélte, hogy “a boncolás legitim kérdéseket vet fel, amelyekre teljes átláthatósággal választ kell adni”. A tárcavezető június 8-án bejelentette, hogy ezentúl nem alkalmazható az előállításokkor az úgynevezett fojtófogás, miután az azt megelőző hétvégén tízezrek tüntettek országszerte a rendőri brutalitás ellen. A fojtófogás okozhatta az amerikai tiltakozási kiváltó George Floyd halálát is. Néhány nappal később azonban a francia országos rendőrkapitányság közölte, hogy a rendőri tiltakozások miatt egyelőre nem tiltják be a fojtófogást, a rendőrség továbbra is alkalmazhatja addig, amíg szeptemberben másfajta technikát nem határoznak meg a szakemberek.

A főügyészség azt közölte, hogy 754 millió forinttal rövidítette meg a költségvetést a bűnözői csoport, melynek tagjai külföldről behozott bázisolajat jövedéki adó megfizetése nélkül, üzemanyagként értékesítettek. A vád szerint az ügy első és másodrendű vádlottja – apa és fia – 2016 júniusától a 2017 novemberében történő letartóztatásáig horvát, magyar és cseh cégek nevében egy lengyel gazdasági társaságtól univerzális olajat vásárolt, amelyet egyetlen esetben sem a szállítási helyként megadott szlovén és román címekre szállíttatott, hanem jövedéki adó megfizetése nélkül, Magyarországon üzemanyagként értékesített.

A fuvarokmányokon és kitárolási iratokon szállítási címként megjelölt külföldi címek fiktívek voltak, ott sem épületek, sem gazdasági társaságok nem voltak. A megvásárolt univerzális olaj a lobbanáspontja és magas növényolaj-tartalma miatt nem felelt meg a dízelgázolaj szabvány szerinti minőségi követelményeinek. A bázisolaj fuvarozását az ügy harmadrendű vádlottja szlovák cégén keresztül végezte, a járműszerelvényt is minden esetben ő vezette.

Az ügy további vádlottjai, az olaj magyarországi viszonteladói és magánszemély vevői tisztában voltak azzal, hogy olyan bázisolajat vásárolnak, amely után jövedéki adót és áfát senki nem fizetett. Így jóval a hivatalos egységár alatt jutottak hozzá az olajtermékhez.

Az ügyészség az apát és fiát, valamint a szállításokat végző férfit különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen, bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás bűntettével, valamint rossz minőségű termék forgalomba hozatalának bűntettével vádolja, míg 12 társuknak orgazdaság bűntette miatt kell felelniük.

A jelenleg szabadlábon lévő vádlottak bűnösségéről a Kecskeméti Törvényszék fog dönteni – áll a közleményben.

A főtitkár kijelentett: az elkötelezett, felelős, ellenőrizhető fegyverzet-ellenőrzés, és leszerelés a legjobb módja az új fegyverkezési verseny megakadályozásának. Csökkenti a nukleáris fegyverek használatának kockázatát, biztonságosabbá téve a globális környezetet.

“Üdvözlöm, hogy Oroszország és az Egyesült Államok tárgyalásokat kezdett, hogy megvizsgálják, miként és milyen feltételek mellett lehet meghosszabbítani a fegyverzet-ellenőrzési megállapodást a nukleáris potenciál korlátozása érdekében” – fogalmazott.

Beszámolók szerint Stoltenberg támogatta azt az amerikai elképzelést, amely szerint egy ilyen megállapodásban Kínának is részt kell vennie. Az ázsiai ország megfigyelők szerint ugyanis egy évtizeden belül megkettőzheti atomfegyver-arzenálját. Az Egyesült Államok és Oroszország között hétfőn kezdődtek tárgyalások Bécsben az utolsó nagyszabású nukleáris leszerelési megállapodás, az Új START szerződés esetleges meghosszabbításáról. Az osztrák sajtó kedden arról tájékozatott, hogy a tárgyalások több mint tíz órán át tartó első fordulójának nem volt kézzelfogható eredménye.

Az Új START szerződést 2011-ben Prágában Barack Obama, az Egyesült Államok akkori elnöke és Dmitrij Medvegyev korábbi orosz elnök írta alá. Ez az egyetlen jelenleg érvényben lévő szerződés Washington és Moszkva között, amely korlátozza a két fél nukleáris arzenálját. A dokumentum értelmében mindkét ország egyenként legfeljebb 800 hordozórendszerrel és 1 550 atomtöltettel rendelkezhet. A megállapodás 2021. február 5-én jár le, és egy alkalommal maximum öt évre lehet meghosszabbítani.

A jelentésből megtudható, hogy az elmúlt évben összesen 119 terrortámadás, vagy merényletkísérlet történt az Európai Unió 13 tagállamában, amelyben tizen veszítették életüket, és 27-en sérültek meg. 19 uniós országban mintegy ezer személyt tartóztattak le terrorizmussal kapcsolatos bűncselekmények elkövetésének gyanújával, közülük a legtöbbet Belgiumban, Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban.

A felmérés szerint szinte az összes tavalyi terrorizmushoz köthető haláleset és sérülés dzsihadista támadások következménye, néhány áldozat pedig szélsőjobboldali terrortámadások következtében vesztette életét. A jelentés egyben felhívja a figyelmet arra is, hogy míg a dzsihadista merényletek száma folyamatosan csökken, addig a szélsőjobboldali, de különösen a szélsőbaloldali csoportok által elkövetett erőszakcselekmények száma egyre növekszik.

Szélsőbaloldali vagy anarchista terrorizmus gyanújához köthető letartóztatások aránya az előző évekhez képest megháromszorozódott. A legtöbb, ezen csoportokhoz köthető támadások Görögországban, Olaszországban és Spanyolországban történtek. Szélsőjobboldali terrortámadásból hat történt az elmúlt évben az unió három tagállamában.

A kutatás megállapítja továbbá, hogy a szélsőjobboldali merényletek mozgatórugói főként az olyan úgynevezett “nagy lakosságcseréhez” kötődő összeesküvés-elméletek, amelyek azt sugallják, hogy a migráció célja, a fehér bőrű lakosság bevándorlókra cserélése. Ezzel szemben a szélsőbaloldali vagy anarchista agresszió a közrend felforgatására és a nagy magánvállalkozások valamint az állami infrastruktúra megtámadására összpontosít.

Catherine de Bolle, az Europol ügyvezető igazgatója a jelentéshez kapcsolódóan elmondta, hogy az uniós tagállamokban, több szélsőjobboldali csoport puszta létezése hozzájárul a kisebbségi csoportokkal szembeni ellenségeskedés légköréhez. “Egy ilyen légkörben, ami az antiszemitizmusra, a muzulmánok iránti gyűlöletre, és az antifeminizmusra épül, könnyebb elkövetni radikális cselekedeteket, terrortámadásokat” – hangsúlyozta.

A felmérés szerint az amerikai erők tervezett növelését a válaszolók hatvan százaléka határozottan támogatja, illetve “inkább támogatja”, míg harminc százalék kisebb-nagyobb mértékben ellenzi, a megkérdezettek tíz százalékának pedig nincs róla véleménye. Egyúttal a válaszadók 81 százaléka úgy látja: a megnövelt jelenlétet a lengyel és az amerikai félnek egyenlő mértékben kell finanszíroznia.

A felmérést egy nappal a washingtoni lengyel-amerikai államfői találkozó előtt hozták nyilvánosságra. Andrzej Duda lengyel és Donald Trump amerikai elnök a kétoldalú védelmi együttműködés továbbfejlesztéséről tárgyal, napirendre kerülnek a kereskedelem, az energiaügy, valamint a telekommunikációs biztonság kérdései is.

A találkozót megelőző diplomáciai tárgyalások “sokkal ambiciózusabb eredményeket hoztak, mint amilyenekről eddig szó volt” – írja a helyi sajtó.

Sajtóértesülések szerint akár kétezerrel is nőhet a Lengyelországba telepített amerikai katonák száma, miközben a tavalyi lengyel-amerikai biztonságpolitikai nyilatkozat értelmében az állományt ezer katonával emelték volna. Jelenleg mintegy ötezer amerikai katona állomásozik Lengyelországban, a 2017-ben állandó rotációs jelleggel telepített alakulatokban.

Trump múlt héten jelentette be, hogy Washington 34 és fél ezerről 25 ezerre csökkenti a Németországban állomásoztatott amerikai katonák számát. Arról még nincs információ, hogy a katonákat Lengyelországba honnan vezénylik át. Szó esik viszont a cikkben arról, hogy harminc F-16-os amerikai vadászrepülőgépet telepíthetnek át a németországi Spangdahlemben működő bázisról.

Áttelepítik Lengyelországba továbbá Kentuckyból az amerikai hadsereg 5. hadtestének parancsnokságát – írja a lap. A készülő megállapodás keretében Lengyelország átvesz öt C-130H Herkules katonai szállítórepülőgépet is, a feleslegessé vált amerikai hadfelszerelést hasznosító (Excess Defense Articles, EDA) program keretében.

Korábbi sajtóértesülésekkel szemben nem kerül napirendre Lengyelország csatlakozása a taktikai atomfegyverek külföldi telepítését lehetővé tevő NATO-programhoz (Nuclear Sharing) – olvasható a cikkben.

A védelmi kérdéskör mellett viszont szándéknyilatkozat születhet a lengyelországi atomerőmű létesítésének amerikai hitelezéséről. A Lengyelországba érkező amerikai katonák széles körű mentelmi jogot kapnak majd, nagyobbat, mint amilyet Németországban vagy Japánban élveznek. Lengyelország vállalta a megerősített amerikai jelenlét költségeinek “jelentős” részét – írják továbbá, megjegyezve: ennek részleteiről nincs információ.

A közlemény szerint a rendőrség elkötelezett abban, hogy az illegális migránsokat megakadályozza Magyarország, illetve az Európai Unió területére történő bejutásban. Ennek érdekében a Magyarország területén végzett feladatai mellett felajánlotta a támogatását a nyugat-balkáni országok részére.

A magyar rendőrök főként járőrszolgálatot látnak el, illetve közreműködnek az embercsempészek és az illegális migránsok előállításában. A rendőrök, nemcsak a határ közvetlen közelében fognak szolgálatot teljesíteni, hanem a “mélységi területeken” található utakon is.

Az egység tagjai terepjáró gépkocsikkal, éjjellátó készülékekkel, kézi és mobil hőkamerával támogatják az érintett határszakasz védelmét – tették hozzá. Megjegyezték, hogy a kontingens tagjai a saját szolgálati felszerelésükkel látják el feladataikat, intézkedési jogosultságukat a fogadó ország rendvédelmi szervének irányítása, felügyelete mellett gyakorolják.

Ezt az elítélt ügyvédje, Vlagyimir Zserebjonov jelentette ki újságíróknak kedden az orosz fővárosban. A döntést azzal indokolta, hogy ügyfele nem hisz az orosz igazságszolgáltatásban, és abban bízik, hogy ki fogják majd cserélni az Egyesült Államokban elítélt orosz állampolgárokra.

Zserebjonov úgy vélekedett, hogy Whelant Viktor Butra és – vagy – Konsztantyin Jarosenkóra cserélhetik ki. Butot fegyverkereskedelem, Jarosenkót pedig kokaincsempészés címén ítélték hosszú börtönbüntetésre a tengerentúlon, mindkettőjüket harmadik országban kerítették kézre az amerikai hatóságok.

Az ötvenéves, amerikai-brit-kanadai-ír állampolgár Whelant, egy autóalkatrészeket gyártó michigani cég biztonsági vezetőjét 2018. december 28-án egy moszkvai szállodában vették őrizetbe az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) ügynökei. Azzal vádolták meg, hogy egy államtitkokat tartalmazó memóriakártya birtokába jutott.

Whelan ártatlannak vallotta magát, és azt állította, hogy egy esküvőre érkezett Oroszországba, ahol csapdába ejtették. A március 30-án kezdődött, az államtitok-védelemre hivatkozva zárt ajtók mögött lefolytatott tárgyaláson a vádlott ügyvédje szerint azt hangoztatta, hogy az adathordozó eszközön, amelyet az orosz ismerősétől kapott, tudomása szerint egyebek mellett orosz templomokról készült fotók voltak. Whelan szerint az FSZB egyik őrnagya kelepcét állított neki, aki a provokációval két legyet akart ütni egy csapásra: nem szándékozott megadni egy százezer rubeles adósságot, és a letartóztatás kiprovokálásával kísérelt meg feljebb lépni a ranglétrán (a rubel jelenleg mintegy 4,5 forintot ér).

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter múlt héten a Twitteren felháborodását fejezte ki a “titkos tárgyalás” nyomán kihirdetett moszkvai ítélet miatt, és sürgette Whelan haladéktalan szabadon bocsátását. A tárcavezető szerint az orosz hatóságok “elborzasztó” módon bántak az elítélttel.

A rendőrségi közlemény szerint a 30-65 év közötti elfogottak 12 és 14 év közötti gyerekeket vettek rá a közösségi médián keresztül arra, hogy készítsenek magukról pucér fotókat, majd küldjék el nekik azokat. Később pornográf képeket és videókat is küldtek a gyerekeknek, hogy lássák, milyen pózokban kellene fényképezkedniük.

A rendelkezésre álló adatok szerint több olyan üzenetet is találtak, amelyekben a gyanúsítottak találkozót beszéltek meg a gyerekekkel szexuális együttlét céljából. A bizalom elnyerése érdekében a gyanúsítottak pénzt, ruhát, lábbelit, édességet, kisállatot és más ajándékot ígértek a gyerekeknek, és meg is fenyegették őket arra az esetre, ha beszélnének az üzenetváltásról vagy a tervezett találkozóról.

A rendőrség szeptember óta dolgozott a pedofilhálózat lefülelésén, a férfiakat hét különböző településen fogták el hétfőn. A hatóságok mobiltelefonokat, számítógépeket, digitális tárolóeszközöket és más műszaki eszközöket is lefoglaltak, amelyeket a gyanú szerint a gyerekekkel való visszaélésre használhattak. Több helyen fegyvert és lőszert is találtak.

Közleményükben azt írták, hogy minősített kábítószer-kereskedelem bűntette miatt nyújtottak be vádiratot a három gyanusítottal szemben, akik a fesztiválon jelentős mennyiségű kábítószert tartottak maguknál azért, hogy azt értékesítsék.

A nyomozás adatai szerint a vádlottak egyike a kábítószert a rendezvény megnyitását megelőzően a fesztivál területére szállította, így elkerülték a beléptetés során elvégzett ellenőrzést. A rendezvényen két férfi az előre, részben kiporciózott kábítószert magához vette és a sátraknál megvételre kínálta. A helyszínen szolgálatot teljesítő rendőrök felfigyeltek rájuk, igazoltatták őket, a kábítószert lefoglalták.

Az ügyészség vádiratában indítványozta a vádlottak letartóztatásának az elsőfokú ügydöntő határozat kihirdetéséig való fenntartását, valamint a lefoglalt kábítószer elkobzását.

A közleményben az amerikai diplomácia irányítója leszögezte: az Egyesült Államok rendkívül aggódik és megítélése szerint a két kanadai férfi fogva tartása semmivel nem igazolható. “Ezek a vádak politikai okokkal magyarázhatók és teljességgel alaptalanok” – fogalmazott Pompeo

“Az Egyesült Államok Kanada mellett áll, amikor felszólítja Pekinget a két férfi azonnali szabadon bocsátására” – hangsúlyozta a tárcavezető. Egyben követelte azt is, hogy Kanada pekingi konzulátusának munkatársai kapcsolatba léphessenek a két férfivel.

Pekingben pénteken jelentették be, hogy vádat emeltek a 2018 óta letartóztatásban lévő Michael Kovrig volt diplomata és Michael Spavor üzletember ellen. Kovrig korábban Pekingben teljesített diplomáciai szolgálatot, Spavor pedig tanácsadó volt észak-koreai ügyekben is. A pekingi ügyészség kémkedéssel és államtitkok kiszivárogtatásával vádolta meg őket.

Az amerikai közlemény nyilvánosságra kerülése után elemzők emlékeztettek rá: a két kanadai férfit néhány nappal azt követően hallgatták ki, hogy Kanadában amerikai kérésre őrizetbe vették Meng Van-csout, a kínai Huawei telekommunikációs óriásvállalat pénzügyi igazgatónőjét.

A következő napokban Sopron és a Fertő tó térségében, a Tisza-tónál, a Szigetközben, Komárom környékén, a Dunakanyarban és Békés megye néhány településén terveznek szúnyoggyérítési munkákat, Dunaújváros térségében pedig az elmaradt kezeléseket pótolják – olvasható a közleményben.

Tavasszal számos helyen végeztek biológiai szúnyoglárva-gyérítést a katasztrófavédelem által koordinált központi szúnyoggyérítési program keretén belül, az elmúlt héten pedig már a kifejlett szúnyogok elleni kezelésekre is szükség volt.

Az előző napokban hat fővárosi kerületben, továbbá a Csepel-szigeten és a környező településeken, valamint a dunaújvárosi, a szekszárdi és a mohácsi térségekben irtották a szúnyogokat. Hozzátették: a változékony időjárás nehezítette a munkákat, ezért több kezelést a meghirdetett pótnapokon végeztek el, néhány településen pedig el kellett halasztani a munkálatokat.

A vizes élőhelyeken a szúnyoglárvák elleni védekezéshez biológiai úton előállított készítményeket használnak, amelyek csak a szúnyoglárvákra hatnak. A kifejlett szúnyogok gyérítésére szolgáló, alacsony dózisú készítményt platós terepjáróra vagy kisteherautóra szerelt berendezésekkel juttatják el elsősorban a települések lakott belterületére – ismertették.

Putyin a Szovjetunió elleni náci támadás 79. évfordulóján, az emlékezet és a gyász napja alkalmából kereste fel a június 14-én felszentelt Krisztus feltámadása templomot, amelyet hétfőn nyitottak meg teljesen a hívők előtt.

“Számunkra, Oroszország polgárai számára abszolút szent a Nagy Honvédő Háborúnak (a második világháború Szovjetuniót érintő részének) és mindenkinek az emlékezete, aki a győzelemért harcolt és esett el, aki minden erejével azon volt, hogy közelebb hozza a győzelmet” – hangoztatta az elnök katonák díszalakulata és veteránok előtt.

Putyin az ünnepségen – amelynek részvevői egyébként nem viseltek maszkot és nem tartották be a járványvédelmi távolságot – azt hangoztatta, hogy a katonák új nemzedéke őrzi a hagyományokat és méltó módon teljesíti a számára kitűzött feladatokat.

“Tudjuk, hogy az állam védelmi képessége és biztonsága megbízhatóan biztosított” – tette hozzá az elnök.

Kirill pátriárka, a hadsereg templomának plébánosa azt hangsúlyozta, hogy a szovjet nép hőstette az ezeréves orosz történelem legnagyobb győzelme volt. Mint mondta, ahhoz, hogy az ország történelmi fejlődése progresszív legyen, “szárazon kell tartani a puskaport”.

Az emlékezet és a gyász napja alkalmából Putyin a Kreml falánál lévő Sándor-kertben megkoszorúzta az ismeretlen katona sírját és virágot helyezett el a hős városok emlékművén. A kisebb katonai díszszemlével kísért esemény alkalmából az elnök több veteránnal kezet fogott és elbeszélgetett.

Moszkvai idő szerint 12 óra 15 perckor Oroszország-szerte egyperces csenddel emlékeztek meg a háború kezdetéről. 1941. június 22-én Vjacseszlav Molotov külügyi biztos népbiztos ebben az időpontban jelentette be, hogy Németország megtámadta a Szovjetuniót.

A közlemény szerint a rendőrség a közösségi oldalon könnyed stílusban, izgalmas és szórakoztató, illetve nem mindennapi esetekről számol be. Mint írták, az oldalon a rendkívüli eseményekről is hírt adnak.

A rendőrség arra kér az olvasókat, hogy az oldalon ne kérjenek információt folyamatban lévő rendőrségi ügyekről és segélykérést se tegyenek ezen a felületen. A magyar rendőrség új Facebook-oldala a https://www.facebook.com/PoliceHungaryOfficial linken érhető el.

A közlemény szerint a rendőrségnek információja volt arról, hogy P. Zsolt 50 éves budapesti lakos nagy mennyiségben szerzett be külföldről heroint, s azt a 45 éves K. István segítségével domonyvölgyi nyaralójában rejtette el, majd az anyag higítása után – lényegesen nagyobb mennyiségben és haszonnal – továbbértékesítette. Egyik vásárlója a 49 éves P. Pál volt, aki a megvett drogot szintén továbbadta.

A nyomozók azt is megtudták, hogy nagyobb mennyiségű heroin érkezett P. Zsolthoz. A férfit az M3-as autópályán igazoltatták, elfogásakor előre kiporciózott heroint találtak nála. Ezzel egyidejűleg a Terrorelhárítási Központ egysége K. Istvánt vidéki nyaralóban, P. Pált fővárosi otthonában elfogta.

A hétvégi összehangolt akció után a rendőrök kutatásokat tartottak a férfiakhoz köthető ingatlanokban. A domonyvölgyi nyaralóban – az elásott ötkilónyi heroin mellett – további 131 gramm heroingyanús anyagot, 73 gramm folyékony metadont, és csekély mennyiségű marihuánát találtak.

A nyomozók lefoglaltak 2,5 millió forintot, valamint 4500 eurót, négy nagy értékű luxusautót, illetve zár alá vettek öt ingatlant és három bankszámlát. A KR NNI munkatársai a három férfit gyanúsítottként hallgatták ki, majd bűnügyi őrizetbe vették őket és kezdeményezték letartóztatásukat.

A tájékoztatás szerint az eset 2018 májusában történt Miskolcon. A vádlott és ismerőse között tettlegességig fajuló vita alakult ki, majd a sértett férfi hazatért saját házába, ahol rajta kívül édesanyja és egy kiskorú fiú tartózkodott. Az esti órákban a vádlott megjelent a háznál, majd az egyik földszinti ablakon át a szobába dobott egy égő benzines flakont, amelyben egyliternyi folyadék volt. A tűz rövid idő alatt kialudt.

A vádirat szerint a “Molotov koktélként” összeállított eszköz alkalmas volt arra, hogy nagyobb lángra kapva tovább terjed, így akár emberi életet olthatott volna ki. Az ügyészség a büntetett előéletű vádlottal szemben életfogytig tartó fegyházbüntetést, mellékbüntetésként közügyektől eltiltást indítványozott.

Az első fokon eljáró Pécsi Törvényszék Darvasi Szilvia vezette büntetőtanácsa az ügyész és a vádlottak egy részének meghallgatásával kezdte meg munkáját.

A vádirat szerint az ügy szereplői 2012-től autóversenyzői tevékenységük finanszírozására bűnszervezetet hoztak létre, amely egy számlázási láncolatot épített ki. A színlelt reklámszolgáltatásra épülő számlázási láncolattal a szervezet a gazdasági társaságokat, illetve azok vezetőit tette érdekeltté abban, hogy a vádlottak autóversenyzését támogassák. A kiépített rendszer a támogatás mértékét lényegesen meghaladó mértékű előnyt biztosított részben a gazdasági társaságok vezetőinek, részben pedig maguknak a gazdasági társaságoknak.

Az ügyben lehetővé vált, hogy valótlan tartalmú számlák befogadásával a reklámoztató, támogató cégek a vagyonuk egy részét a cég érdekköréből jogtalanul kivonják, eltulajdonítsák, valamint a reklámszolgáltatásról kapott számlák felhasználásával a társaságok áfa- és társaságiadó-fizetési kötelezettségét csökkentsék.

A sikkasztással előbbi esetben összesen mintegy kilencmilliárd forintos kárt okoztak az ügy vádlottjai, míg a költségvetést károsító cselekményekkel okozott vagyoni hátrány összege meghaladta a kétmilliárd forintot. A reklámoztató gazdasági társaságok közül több mint húsz cég önként megfizette a költségvetésnek okozott kárt, csaknem nyolcszázmillió forintot, így az ő esetükben a kár hiánytalanul megtérült. A hétfői tárgyaláson a károkat megtérítő cégek vezetőit hallgatták meg, s indítványozták velük egyezségek megkötését.

A bíróság két vádlottal szemben elkülönítette az eljárást: egyiküket korábban elítélték, míg a másik esetben a büntetőeljárást más bíróság előtt folyamatban lévő büntetőügyéhez egyesítette. Hatvanhét vádlott vonatkozásában a héten négy napon át, majd jövő héten további három tárgyalási napon tartanak előkészítő ülést.

Hozzátették, hogy a mentést végzők az épületben rekedt 23 embert evakuáltak. A helyszínen több mint 460-an, hetven technikai eszközzel dolgoznak. Az Ukrajinszka Pravda Anton Herascsenko belügyminiszter-helyettes Facebookon közölt tájékoztatására hivatkozva azt írta, hogy még két férfi lehet a romok alatt.

A kilencemeletes házban vasárnap az előzetes vizsgálatok alapján gázrobbanás történt, aminek következtében legalább négy emeleten – az ötödiktől a nyolcadik szintig – több lakás homlokzati része beomlott, leszakadtak az erkélyek. Több lakás belsejében is súlyos károk keletkeztek. Herascsenko hétfőn közölte, hogy negyven lakás vált lakhatatlanná, és olyan mértékben károsodtak, hogy felújításuk is lehetetlen, teljesen le kell őket bontani. Az épületet a katasztrófavédelem munkatársai aládúcolták, hogy elhárítsák a további omlás veszélyét.

Herascsenko szavai szerint a vészhelyzetekkel foglalkozó állami bizottság hétfői ülésén minden bizonnyal megszavazza majd, hogy a negyven beomlott lakás tulajdonosai pénzbeli kártérítést kapjanak.