Biztonságpiac

Több alkalommal is életveszélyben lévő kutyakölyköket találtak az autópályákon a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőrei.

A pénzügyőrök április végén az M1-es autópálya ácsi szakaszán ellenőriztek egy nyolc utast és két utánfutót szállító kisbuszt. Az utánfutók átvizsgálásakor találtak egy zárt, fém szerszámosládát, amin néhány keskeny nyílás is volt, de ezek többségét a csomagok elzárták. Mint kiderült, két Cane corso-jellegű kölyökkutya utazott a levegőtlen ládában, kitöltetlen egészségügyi könyvekkel, csip és útlevél nélkül szállították őket.

A NAV munkatársai értesítették a kormányhivatal hatósági állatorvosát, és állatkínzás miatt a rendőrséget. Az állatorvos szerint a kutyák négy-öt hetesek, és a szállítási körülmények miatt életveszélyes állapotba kerültek. A rendőrség állatkínzás bűntette miatt indított eljárást.

Májusban a pénzügyőrök még három Bichon, és két tacskó-csivava keverékkölyköt is megmentettek azzal, hogy felderítették felelőtlen szállításukat. A kutyakölyköket alig négy-öt hetes koruk, hiányos oltásuk és nem megfelelő egészségügyi állapotuk miatt elkobozták. Azóta két alapítvány befogadta a kiskutyákat.

The post Állatkínzóktól mentettek meg kiskutyákat a derék pénzügyőrök appeared first on .

A Balassagyarmati Járási Ügyészség vádat emelt egy 37 éves Nógrád megyei férfi ellen, aki egy karóval megtámadott az utcán egy 13 éves fiút, aki leszerelte támadóját.

2021 januárjában az ittas és bódult állapotú férfi összeveszett egy ismerősével, a konfliktus végül rendőri beavatkozással rendeződött. Később azonban a férfi az utcán összetalálkozott haragosa 13 éves öccsével, akit megtámadott egy fakaróval, ám megütni nem tudta őt, mivel a fiú kicsavarta kezéből a karót, és védekezésképp a vádlottra ütött vele, majd a karót a földre dobta és hazaszaladt.

A vádlott ezután egy közlekedési táblát kezdett ütni a karóval, amíg a helyszínre hívott rendőrök le nem csillapították őt. A Balassagyarmati Járási Ügyészség vádiratában garázdaság miatt emelt vádat az őrjöngő férfival szemben, melyben közérdekű munka büntetés kiszabására tett indítványt azzal, hogy a bíróság a 71 ezer forint bűnügyi költséget is a vádlottal fizettesse meg. Az ügyben a Balassagyarmati Járásbíróság dönt.

The post Gyerekre támadt, pórul járt appeared first on .

Továbbra is a gyorshajtás számít az elsődleges baleseti oknak Magyarország közútjain, ugyanakkor az elmúlt évtized statisztikái javuló közlekedésbiztonsági helyzetről tanúskodnak. A tendenciákról és eredményekről Halmosi Zsolt rendőr vezérőrnagy, országos rendőrfőkapitány-helyettest kérdeztük.

— Milyen fő trendek jellemezték Magyarországon a közlekedésbiztonságot az elmúlt tíz esztendőben?
— A közlekedésbiztonsági helyzet az elmúlt évtized során – az egyes éveket tekintve – változatos, hullámzó képet mutat, de összességében kedvező a trend, mivel az előzetes statisztikai adatok 2010-hez képest jelentős javulást mutatnak. A halálos kimenetelű balesetek száma 18,3 százalékkal, míg a balesetben elhunytak száma több mint 18,6 százalékkal volt kevesebb 2019-ben, mint 2010-ben (akkor 649 halálos kimenetelű baleset történt, amelyben 740 személy vesztette életét). Jelentős mértékben csökkent az ittasan okozott balesetek száma is: míg 2010-ben a balesetet okozók 11,5 százaléka volt ittas állapotban (1883 esetben), addig ez az arány 2019-ben 8,4 százalékra mérséklődött (1396 eset).

— Hogyan alakultak ebben az időszakban a különböző baleseti statisztikák?
— 2018 szeptembere óta a baleseti statisztikai mutatók javuló tendenciát mutatnak, ami az elmúlt év egészére is jellemző volt. Az előzetes statisztikai adatok alapján 2019-ben a személysérüléssel járó közúti balesetek, a halálos kimenetelű, a súlyos, valamint a könnyű sérüléssel járó balesetek száma 2018-hoz képest egyaránt csökkent. Tavaly 530 halálos kimenetelű baleset történt, ami 6,5 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbi 567 esetnél. A balesetben elhunyt személyek számában 4,9 százalékos volt a csökkenés mértéke, 2018-ban 633-an vesztették életüket közúti balesetben, 2019-ben pedig 602-en.

— Mi számít a legfőbb baleseti oknak Magyarországon, és ez hogyan változott az elmúlt évtizedben?
— A közúti balesetek főbb okainak sorrendjében az elmúlt évekhez képest 2019-ben sem történt változás. Első helyen emelhető ki a sebesség nem megfelelő megválasztása (a balesetek 31 százalékában), másodikként az elsőbbségi jog meg nem adása (25 százalék), harmadikként pedig az irányváltoztatás, haladás és kanyarodás szabályainak be nem tartása (17 százalék).

— Melyek voltak az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) legfontosabb közlekedésbiztonsági intézkedései, kampányai az elmúlt tíz esztendőben, és ezek milyen eredményeket hoztak? Hogyan értékeli ezeket az ORFK?
— A közlekedésbiztonság területén a 2013-as év volt a legsikeresebb, majd többéves megtorpanás után újra egyértelműen javulást mutató statisztikai adatokról számolhattunk be. Ehhez ugyanakkor a hagyományos rendőri eszközök alkalmazása mellett szükség volt a korábbi ellenőrzési gyakorlat megváltoztatására is, ami annak felismerésén alapult, hogy a közúti közlekedésben részt vevők egy részénél nem elég csupán az önkéntes szabálykövető magatartásra hagyatkozni. A rendőrség és az ORFK-Országos Balesetmegelőzési Bizottság (ORFK-OBB) munkája során kiemelt hangsúlyt helyez a megelőzésre, a hatályos jogszabályok propagálására, a jogsértések szankcióinak tudatosítására, a kulturált közlekedésre nevelésre. A baleset-megelőzési tevékenység elsősorban az ittas járművezetés, valamint a vezetés közbeni mobiltelefon-használat elleni fellépéshez, a gyalogosok és a kerékpárosok közlekedésbiztonságához, a gyermek- és ifjúsági, valamint a családi közlekedésbiztonsági programokhoz kapcsolódott. A felvilágosító tevékenység részeként a hagyományos módszerek mellett a közelmúltban kezdtük alkalmazni az újszerű, esetenként humoros, olykor sokkoló kampányokat (rádióspotok, kisfilmek készítése közismert személyek bevonásával). Ezek az újszerű elemek hatékonynak bizonyulnak, azokat is meg lehet szólítani, akikhez a hagyományos módszerek nem jutnak el vagy azokra nem fogékonyak. Ide sorolható az ORFK-OBB felkérésére a Készenléti Rendőrség zenekara által az Intim Torna Illegál együttessel az ittas járművezetés ellen készített közös dalhoz kapcsolódó videóklip, amely a rangos PR- és marketingdíjat, az European Excellence Awardsot is elnyerte.

— Melyek a bizottság ilyen célú tevékenységének legfontosabb célcsoportjai?
— Az ORFK-OBB a közúti közlekedés biztonságosabbá tételét immár évtizedek óta kiemelt feladatnak tekinti, tevékenységében a gyermekkorúaktól az időskorúakig minden korosztály szerepel a célcsoportok között. Évről évre meghirdetünk felmenő rendszerű közlekedésbiztonsági versenyeket a gyermekek, fiatalok részére, valamint elméleti és vezetéstechnikai felkészültséget megmérettető közlekedésbiztonsági versenyeket is rendezünk. Mindemellett az ORFK-OBB országos kampányokkal, témahetekkel is felhívja a figyelmet a közlekedésbiztonság fontosságára, ilyen a Biztonság Hete és a Látni és látszani 2019 – egymásért elnevezésű témahét. Tavaly is folytatódott Az iskola rendőre program, a SuliMoped program, valamint a felmenő rendszerű gyermek- és ifjúsági közlekedésbiztonsági vetélkedők. Az iskola rendőre programhoz a 2019/2020-as tanévben összesen 2963 közoktatási intézmény csatlakozott, a delegált rendőrök létszáma pedig 2209 fő volt.

— Milyen speciális eszközökkel, módszerekkel igyekeznek erősíteni a közlekedésbiztonságot az utakon?
— A rendőrség nem rendészeti jellegű, civil szolgálati gépkocsikkal már 2018-ban megkezdte a közlekedési jogsértések – elsősorban a sebességtúllépések – közlekedés közbeni felderítését és dokumentálását, majd az ezt követő helyszíni intézkedések lefolytatását. A gépkocsik mindegyike rendelkezik menet közbeni mérésre is alkalmas hitelesített járműsebesség-mérő berendezéssel. Az ilyen – a közlekedők számára fel nem ismerhető módon végzett – ellenőrzés eredményessége és visszatartó hatása abban rejlik, hogy a „lebukás” kockázata miatt jogkövetésre ösztönöz. A 2019 decemberében meghirdetett országos „pofátlan(tan)ítási akció” is rámutatott arra, hogy a közlekedésrendészet céljainak eléréséhez a civil szolgálati gépkocsikba szerelt menetrögzítő kamerák hasznos eszközül szolgálnak.

— Készül az ORFK arra az időszakra, amikor megjelenhetnek az önvezető járművek az utakon?
— Az önvezető járművek megjelenése és az ezzel kapcsolatos, a közlekedést érintő szabályozások még nem ítélhetők meg, a használatukhoz szükséges jogszabályi hátteret ki kell alakítani, különös gonddal a felelősség kérdésére.

Egyetlen hétvége alatt sikerült felállítani a kórházparancsnoki rendszert Magyarországon
A koronavírus-járvány miatt, illetve a kórházparancsnokról és az egészségügyi készlet védelméről szóló 72/2020. (III. 28.) kormányrendelet alapján a kórházparancsnoki rendszert rendkívül rövid idő alatt kellett létrehozni. Miután 2020. március 28-án délután megjelent a vonatkozó kormányrendelet, az országos kórházfőparancsnoknak kinevezett Halmosi Zsolt rendőr vezérőrnagy már másnap eligazítást tartott a 109 kórházparancsnoknak, ahol átadta részükre a miniszterelnök által aláírt megbízólevelet. Mint azt a Biztonságpiac érdeklődésére az ORFK közölte: gyakorlatilag egy hétvége alatt kellett egy rendkívül fontos, új rendszert felállítani, a kommunikációhoz szükséges feltételeket és rendszereket megteremteni. Mivel a kórházparancsnokok 108 egészségügyi intézményben kezdték el a munkájukat, a személyes találkozás lehetőségei rendkívül korlátozottak voltak. Az országos kórházfőparancsnok a rendészetért felelős miniszter közvetlen irányítása alatt teljesíti feladatait. Nagyon pozitívak voltak a kórházparancsnokok visszajelzései a fogadtatásukkal kapcsolatban. Az ORFK-nál hangsúlyozták, hogy ebben a munkában nagyon fontos a kiváló együttműködés a kórházak főigazgatói, igazgatói és a kórházparancsnokok között. A cél az volt, hogy az egészségügyi ellátórendszer a koronavírus-járvány minden fázisában képes legyen a rászorulók kezelésére.
Az intézmények vezetőinek és a kórházparancsnokoknak is nagy kihívást jelentett ezeknek a feladatoknak az ellátása, mivel nem egy kijárt úton kellett haladniuk. Az új rendszerben a rendőrség és a katasztrófavédelem 29-29, a honvédség pedig 51 kórházparancsnokot delegált az intézményekhez, akik valamennyien felelős beosztásokat töltöttek be a küldő szervezetben. Míg a kórházparancsnokok 2020. március 27-én még a szokásos beosztásukból érkeztek haza a munkaidőt követően, március 30-án már teljesen új kihívásokkal kellett szembesülniük. Korábbi feladataikat többnyire a helyetteseik vették át, ők pedig a kórházparancsnoki teendőket főállásban látják el. A jelenlegi kórházparancsnoki rendszerhez hasonlóan országos kórházfőparancsnok kinevezésére még nem került sor. A kórházparancsnoki beosztás létrejötte egyébként 1849-ig vezethető vissza: 1849. április 25-én Klapka György hadügyminiszter-helyettes rendeletet adott ki a honvédorvosi kar munkájának megerősítésére, amelynek értelmében a kórházparancsnokok kötelesek igénybe venni az önkéntesek munkáját. A kórházparancsnoki megfogalmazást ebben az időszakban honvédorvosi vezetőkre értelmezték, akik nem olyan tevékenységet folytattak, mint a 2020. március 29-től hatályba lépett kormányrendelet alapján kinevezett kórházparancsnokok.

(A cikk a 2020 szeptember 22-én, a Biztonságpiac 2020 Konferencia és Kiállítás alkalmából kiadott évkönyvben jelent meg nyomtatásban.)

The post A „lebukás” kockázata jogkövetésre ösztönöz appeared first on .

Drogterjesztőket vettek őrizetbe Balassagyarmaton, a két férfi fiatalkorúaknak és gyerekeknek is adott el új pszichoaktív anyagot – közölte a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense .

Nágel Tamás közölte: egy 25 éves férfi autóját március 3-án ellenőrizték a rendőrök Hugyag külterületén, és a sofőrnél alufóliába csomagolt, barnás színű növényi törmeléket találtak. A nyomozás megállapította, hogy a férfi 2019 és 2021 márciusa között többször vásárolt új pszichoaktív anyagot egy 30 éves férfitől, aki a megalapozott gyanú szerint 2018 decembere és 2021 márciusa között több embernek – közöttük fiatalkorúaknak és gyermekkorúaknak – értékesített új pszichoaktív anyagot Őrhalomban.

Március után – attól tartva, hogy a rendőrség figyeli őt – vevői körét egy 39 éves és egy 52 éves férfihez irányította. A fiatalabbik ezt követően Patvarcon több embernek adott el úgynevezett biofüvet, míg az idősebb 2020 májusában Balassagyarmaton volt élettársának adott át új pszichoaktív anyagot. Az új pszichoaktív anyag értékesítését esetenként gyermekjóléti szolgáltatást végző intézmény közelében végezték – írta a sajtóreferens.

A házkutatásokon növényi törmeléket, az értékesítéshez szükséges eszközöket, valamint a tevékenységből származó nagyobb összegű készpénzt foglaltak le. A 30 és a 39 éves férfit július 9-én fogták el. Ellenük és az 52 éves férfi ellen a Balassagyarmati Rendőrkapitányság új pszichoaktív anyaggal elkövetett visszaélés megalapozott gyanúja miatt folytat eljárást. A 25 éves férfi ellen kábítószer-birtoklás megalapozott gyanúja miatt indult eljárás.

The post Drogterjesztőket vettek őrizetbe Balassagyarmaton appeared first on .

A talajgenerátoros országos jégkármérséklő rendszer országszerte működött, azonban – annak ellenére, hogy ez a létező legmodernebb technológia – a szupercellák ellen nem tud hatékony védelmet nyújtani. Az előzetes adatok szerint 21 helyről érkezett jégbejelentés hazánkban a pénteki zivatarok nyomán – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

A pénteki hidegfront az idei év harmadik hőhullámát zárta le. Kelet-Közép-Európában egy megközelítőleg 800 kilométer hosszú zivatarlánc fejlődött ki, ami határainkon túl hatalmas, a magyarországinál jóval nagyobb károkat okozott, Csehországban halálos áldozatai is voltak a viharnak.

Magyarországon a légköri viszonyok ismét kedvezőek voltak a heves zivatarok kialakulásához. Hét szupercella fejlődött ki: Sopron és Tata környékén, Baranya és Tolna megyében, Budapest északnyugati agglomerációjában, Dél-Pesten és Aggtelek környékén. Az extrém időjárást jól jellemzi, hogy egy nap alatt közel 195 ezer villámot regisztráltak az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) műszerei, szemben a két héttel ezelőtti hidegfront érkezésekor mért 93 ezerrel.

A zivatar hevességét és ezáltal a jégképződés valószínűségét az mutatja, hogy a felhőben található jégszemek méretét jellemző érték milyen magasságban éri el a 45-öt. Amennyiben ez 3000-4000 méteres magasságban mérhető, már jégveszélyes felhőről beszélhetünk, és ez minél magasabbra emelkedik, annál intenzívebb a jégképződés a felhőben. Mint írták, amint az a baranyai, a tatai és a budapesti szupercelláról készített animációban is látható, a 45-ös érték tízezer méter, sőt esetenként 13 ezer méter magasságban volt mérhető.

Az előzetes adatok szerint 2021. július 9-én összességen 21 helyről érkezett jégbejelentés hazánkban. Jellemzően borsó és cseresznye nagyságú jég hullott, dió nagyságú jég főként Baranya, Fejér és Komárom-Esztergom megyében, illetve Budapesten és Pest megyében fordult elő.

A kamara szerint egyelőre nem áll rendelkezésre olyan technológia, amellyel teljes mértékben kiküszöbölhető a jégeső. A határon túlról érkező, jéggel teli zivatarfelhők ellen nem lehet védekezni, ahogy a szupercellák ellen sem, ezek ugyanis több mint tíz kilométeres magasság fölé tornyosulnak, és folyamatos bennük a jégképződés. Az azonban garantálható, hogy a NAK által választott legmodernebb és leghatékonyabb, talajgenerátoros jégkármérséklő rendszer alkalmazásával a lehulló jégszemek mérete kisebb lesz, mint amik a rendszer működtetése nélkül alakulnának ki.

Felidézik: 2017-ben, az utolsó évben, amikor még nem működött az országos lefedettségű jégkármérséklő rendszer, 72 ezer hektárnyi mezőgazdasági jégkárt jelentettek be a gazdálkodók. 2018-ban, a védekezés első évében már csak 22 ezer hektár, 2019-ben 37 ezer, 2020-ban – a szélsőséges időjárás ellenére – 32 ezer hektárnyi területre történt jégkárbejelentés. Míg 2015-2017 között, a rendszer indulása előtt 84 százalékos volt a jégkár aránya a zivatarkárokon belül, a védekezéssel érintett 2018-2020 közötti időszakban csupán 47 százalékos.

A kamara számításai szerint a jégkármérséklő rendszer minden évben több tízmilliárd forint kárt előz meg a mezőgazdaságban, a lakossági, ipari, állami létesítményekben, ingatlanokban és ingóságokban.

The post Az agrárkamara szerint jól működött az országos jégkármérséklő rendszer appeared first on .

A Sátoraljaújhelyi Járási Ügyészség hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt vádat emelt egy szabadságvesztés büntetését töltő férfival szemben, aki erőszakkal akadályozta a vele szemben jogszerűen fellépő fegyőr intézkedését a helyi büntetés-végrehajtási intézetben.

A vádirat szerint, 2020. január 6-án reggel, miután a vádlott a büntetés- végrehajtási intézet sétaudvaráról visszatért a fogvatartási épületbe, az ott szolgálatot teljesítő őr felszólította őt, hogy a kabátját vegye le és tegye be az öltözőszekrénybe. A vádlott az utasítás teljesítését megtagadta és hangosan szitkozódni kezdett, melyet észlelt az intézet két közelben tartózkodó dolgozója, akik kollégájuk segítségére siettek. Mivel a vádlott a fegyőrök utasításait továbbra sem volt hajlandó teljesíteni, a három férfi a vádlottal szemben testi kényszert alkalmazott és megpróbálták őt megbilincselni. A vádlott azonban ellenállt, az őrök fogásából kiszabadult, majd egyikük karját megragadta és maga felé rántotta a sértettet. Miután a sértettnek a vádlott szorításából sikerült kiszabadulnia, a továbbra is fenyegetőző vádlottat az őrök a zárkájába kísérték.

A járási ügyészség a büntetett előéletű, különös visszaesőnek minősülő férfival szemben börtönbüntetés és közügyektől eltiltás kiszabására, valamint a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének kizárására tett indítványt a Sátoraljaújhelyi Járásbíróságnak.

The post A fegyőrre támadt a fogoly, vádat emeltek ellene appeared first on .

Az Európai Parlament a strasbourgi plenáris ülésén átmeneti jogszabályt fogadott el, hogy hatékonyabbá tegye a e-mail-, csevegési és üzenetküldési szolgáltatásokat használó gyermekek védelmét a szexuális zaklatással és kizsákmányolással szemben – közölte az uniós parlament.

A 537 szavazattal, 133 ellenében és 24 tartózkodás mellett elfogadott átmeneti jogszabályban az Európai Parlament képviselői engedélyezték, hogy a webszolgáltatók továbbra is önkéntes alapon blokkolhassák a pedofil tartalmakat.

A tájékoztatás szerint a gyermekpornográf tartalmak kiszűrésére használt technológia szöveges és a forgalmi adatok osztályozását végzi, ehhez mesterséges intelligenciát hív segítségül. Az EP ezzel összefüggésben arra emlékeztetett, hogy jelenleg nem kell alkalmazni az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelvnek a közlések és a forgalmi adatok titkosságára vonatkozó rendelkezéseit. A szolgáltatóknak azonban a magánélethez való jogot a lehető legkevésbé sértő technológiákat kell alkalmazniuk. A szabályozás szerint jogorvoslati eljárás áll azok rendelkezésére, akik jogaik megsértése miatt panaszt kívánnak tenni. A nemzeti adatvédelmi hatóságok pedig előzetes hatásvizsgálatot és konzultációt folytathatnak, hogy nagyobb rálátásuk legyen a szolgáltatók által alkalmazott technológiákra. Az új szabályok a hanganyagok vizsgálatára nem terjednek ki.

A szerdán elfogadott rendelkezések a végleges szabályok elfogadásáig, de legfeljebb három évig lesznek érvényben. A rendeletet az Európai Unió Tanácsának hivatalosan is el kell fogadnia. Az Európai Bizottság a tervek szerint még az idén egy hosszabb távra szóló megoldási javaslatot fog előterjeszteni a gyermekek szexuális kizsákmányolásának felderítésére és az ilyen tartalmak blokkolására.

The post Az EP szabályozást fogadott el a gyermekek online szexuális zaklatásának felderítésére appeared first on .

A pénteki vihar miatt eddig 281 esetben volt szükség a tűzoltók munkájára. A legtöbb beavatkozásra a Baranya, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom megyékben és Budapesten volt szükség, de Somogy, Vas és Zala megye kivételével minden megyében keletkeztek viharkárok – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF).

Azt írták, hogy főként kidőlt fák és letört faágak miatt kellett beavatkozniuk: a faágak utakra, autókra, házakra, elektromos vezetékekre dőltek, ezeket kellett eltávolítaniuk.

Helyenként a hirtelen lezúduló esőt nem tudta elvezetni a csatornarendszer, húsz lakóházból a tűzoltóknak kellett kiszivattyúzniuk a vizet. Néhány lakóház elektromos szekrényébe is befolyt a víz, ami elektromos tüzekhez, füstöléshez vezetett.

Budapesten és Pest megyében több lakóházba is villám csapott, és meggyulladt a tető, másutt fák gyulladtak ki a villámlástól – írták. Volt ahol épületek tetejét és kéményét is megbontotta az erős szél, sok helyen pedig a dió és tojás méretű jégeső rongálta meg a háztetőket.

Baranya megyében eddig több mint háromszáz sérült házról érkezett bejelentés. Az eddigi adatok szerint Sellyén 245, Drávaiványin 61, Okorágon pedig 21 épületben keletkezett kár. Öt közeli megyéből kilenc tűzoltóautóval 36 tűzoltót vezényeltek a helyszínre. A tűzoltók munkáját több mentőcsapat is segíti: nyolc megyéből 66-an érkeztek 16 járművel.

A sérült tetőkről kell eltávolítani a törmeléket, az összetört cserepet, a feltépett bádoglemezt, majd fóliáznak, hogy ne ázzanak be az épületek.

Az ország nagy részén továbbra is várható, hogy másodfokú riasztásokat adjanak ki a zivatarveszély miatt. Megjegyezték, hogy az este folyamán kis eséllyel akár harmadfokú (piros) riasztást is kiadhatnak.

Ma a Dunától keletre elszórtan fordulhatnak elő zivatarok, ezeket jellemzően felhőszakadás kísérheti – tették hozzá. Zivatarveszély miatt szombatra már csak elsőfokú figyelmeztetést adott ki a meteorológiai szolgálat Budapestre, Pest, Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére.

The post Vihar: 281 esetben volt szükség a tűzoltók munkájára appeared first on .

A június utolsó hétvégéjén tomboló viharok nemcsak a lakóingatlanokban, de a mezőgazdaságban is súlyos károkat okoztak. A Groupama Biztosítóhoz közel hatszáz mezőgazdasági kárbejelentés érkezett, melyeket szakembereik folyamatosan, gyorsított ütemben mérnek fel.

A nyári betakarítású növényekkel kapcsolatos bejelentések nyolcvan százalékát már szemlézték, melyek kifizetése is folyamatosan zajlik. Elsősorban a jégeső és a vihar volt felelős a pusztításért, de az aszály sem kíméli a termést.

Az országon többfelé tojás nagyságú jégverés kíséretében átvonuló június végi viharok jelentős károkat okoztak a növényállományokban. A nagyobb területeken termesztett növényeken túl a zöldbab, vöröshagyma, bodza, görögdinnye, mák, petrezselyem kultúrákban is keletkeztek károk. A mezőgazdasági biztosítások terén egyik legnagyobb biztosítótársasághoz érkezett közel 600 bejelentés összesített kárösszege közelíti az egymilliárd forintot. A Groupama Biztosító szakemberei dolgoznak a károk felmérésén, a nyári betakarítású növények – például a kalászosok, a borsó és a repce – kapcsán érkezett bejelentések több mint nyolcvan százalékát szemlézték már, de jól haladnak az őszi betakarítású vetésterületek szemléjével is.

Jégeső és a heves zivatarral, erős széllel kísért viharok okozták a legtöbb pusztítást, de érkeznek bejelentések aszálykárokról is. A leginkább érintett terület Somogy és Baranya megye, de Békés, Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun megye vetésterületeit sem kímélte az időjárás. A kár értéke több somogyi és baranyai gazdaságban is meghaladja a 100-120 millió forintot. A jégeső sok helyen megrongálta a mezőgazdasági épületek tetejét, üvegezését, volt olyan gazdaság, ahol a traktorokat és kombájnokat sem kímélte.

„A bejelentések alapján egyértelműen látszik, hogy a mezőgazdasági vállalkozások, gazdák számára évről évre egyre több problémát okoz a szélsőséges időjárás, de biztosítással legalább csökkenteni lehet a veszteséget. Sajnos a júniust sem lehetett megúszni az ország jelentős területén. Mi azzal tudtunk segíteni a károsultaknak, hogy a nyári betakarítású növényeket érintő károk többségét gyorsan felmértük, és a kifizetéseket a hét során elindítottuk, így nem kell félbehagyni a nyári munkákat” – mondta Baranyi Szabolcs, a Groupama Biztosító mezőgazdasági üzleti igazgatója.

The post Egyetlen hétvége alatt egymilliárd forintos mezőgazdasági kár appeared first on .

A Kiskunhalasi Járási Ügyészség zaklatás bűntette és más bűncselekmény miatt vádat emelt egy férfi ellen, aki 2019. december közepétől rendszeresen telefonon zaklatta, életveszélyesen fenyegette a különélő feleségét, valamint egyszer a sértettet fojtogatta és lábon rúgta.

A vádirat szerint a vádlott és a sértett 2011-ben házasodtak össze, kapcsolatukból három gyermek született. A házasságuk azonban megromlott, ezért az asszony a gyermekekkel együtt egy Kiskunhalas környéki községbe költözött. 2019 decemberében az asszony a bíróságon kezdeményezte a házasság felbontását is. A vádlott – miután tudomást szerzett arról, hogy a felesége válókeresetet nyújtott be – telefonon rendszeresen zaklatta a sértettet, akinek időközben új élettársa lett. A vádlott életveszélyesen fenyegette a sértettet azzal, hogy elvágja a torkát, elássa, kinyírja.

2020. március 2-án az asszony a kiskorú gyermekeiért ment a vádlott falujába, ahova a gyermekek iskolába jártak. Itt összetalálkozott a vádlottal. A buszmegállóhoz indulva a vádlott a sértettel és a gyermekekkel tartott, közben folyamatosan szidalmazta és életveszélyesen fenyegette a különélő feleségét. A buszmegállóhoz érve azonban vádlott olyan felfokozott idegállapotba került, hogy megragadta a sértett nyakát, fojtogatni kezdte, illetve egyszer lábon rúgta. A gyermekek közbelépésére azonban abbahagyta a bántalmazást, így a sértett nem sérült meg.

A következő napon a vádlott a gyermekek iskolájánál ismét összetalálkozott a sértettel, akit a buszmegállóig követett, miközben trágár módon szidalmazta és életveszélyesen megfenyegette azzal, hogy „kinyírja”.

A szabadlábon védekező vádlottat a járási ügyészség folytatólagosan elkövetett zaklatás bűntettén kívül garázdaság vétségével vádolja. Az ügyész végrehajtandó börtön és közügyektől eltiltás kiszabását indítványozta a vádlottal szemben. A büntetett előéletű férfi a bűncselekményeket egy felfüggesztett börtönbüntetés próbaideje alatt követte el, ezért elítélése esetén ennek végrehajtását is el kell rendelni.

A vádlott bűnösségéről a Kiskunhalasi Járásbíróság fog dönteni.

The post Telefonon zaklatta és megverte a különélő feleségét appeared first on .

Élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentő higiéniai hiányosságok miatt azonnali hatállyal bezáratott Pest megyében egy gyorsételeket kínáló vendéglátóhelyet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) – közölte a hivatal.

A helyszíni ellenőrzés szennyezett nyílászárókat, padozatot, munkafelületeket talált, és még az edényeket, konyhai eszközöket sem tisztították meg. Kifogásolták az élelmiszerek tárolását is. A közlemény szerint közös hűtőtérben tároltak eltérő higiéniai megítélésű élelmiszereket, de volt, amit a padozaton tartottak. Az étterembe kártevők juthattak be, és több helyen tároltak oda nem való személyes holmikat, például fogkefét és lábbeliket. Súlyos élelmiszer-biztonsági hiányosságként értékelték, hogy az üzemi területen kezet mosni sem lehetett higiénikus módon.

A jogsértések listája szerint az ellenőrök összesen 179,5 kilogramm jelöletlen élelmiszert is kivontak a forgalomból. Az érdi vendéglátóhelyet egy budapesti vállalkozás működtette – olvasható a Nébih honlapján.

The post Azonnali hatállyal bezáratott egy gyorséttermet a Nébih appeared first on .

Több mint 160 millió forintot foglaltak le a zalai rendőrök és két embert őrizetbe vettek különösen nagy értékre elkövetett pénzmosás megalapozott gyanúja miatt – közölte a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság.

Az adatok szerint a bűnbanda tagjai 2014-ben és 2015-ben, majd 2018-tól 2020-ig külföldön elkövetett csalásokból származó pénzösszegeket fogadtak a bankszámláikon. A megalapozott gyanú szerint a felvett összeg egy részét készpénzben visszaadták a csalás elkövetőinek, részben pedig saját megélhetésükre fordították. Az adatok és bizonyítékok alapján a Zala megyei nyomozók azonosították a feltételezett elkövetőket. A bűncselekmények két főszervezőjét őrizetbe vették, akiknek a bíróság elrendelte a letartóztatását. A büntetőeljárás során további 23 embert gyanúsítottként hallgattak ki.

A rendőrök a bűncselekménnyel összefüggésbe hozható bankszámlák egyenlegét, értéktárgyakat, informatikai eszközöket és a készpénzt lefoglalták. A Zala Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Alosztályának munkatársai az iratokat különösen nagy értékre elkövetett pénzmosás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt átadták az illetékes ügyészségnek – írták.

The post Pénzmosás gyanúja miatt több mint 160 millió forintot foglaltak le a zalai rendőrök appeared first on .

Megkezdődött a brit hadsereg utolsó alakulatainak kivonása Afganisztánból, és a kontingens zöme már haza is tért – jelentette be Boris Johnson brit miniszterelnök.

Johnson a londoni alsóház képviselőinek tartott tájékoztatójában elmondta: soha nem volt cél a nemzetközi katonai jelenlét véglegesítése Afganisztánban, Nagy-Britanniának és a NATO-szövetségeseinek mindig is az volt a szándéka, hogy katonáit kivonja Afganisztánból, a kérdés csak az volt, hogy mikor. Úgy fogalmazott: a csapatkivonásra “soha nem kínálkozik tökéletes pillanat”, de az Afganisztánban állomásozó brit fegyveres erők már 2014-ben beszüntettek minden harci műveletet, és a katonák nagy többsége azóta már haza is tért.

A brit kormányfő elmondta, hogy az elmúlt két évtizedben 150 ezer brit katona szolgált Afganisztánban, és közülük 457 vesztette életét. Az utóbbi időben már csak 750 brit katona maradt Afganisztánban, hogy a NATO kötelékében részt vegyen az afganisztáni biztonsági erők kiképzésében és támogatásában, de miután a múlt havi NATO-csúcs résztvevői deklarálták, hogy a szövetség afganisztáni katonai műveletei lezárulnak, az afganisztáni NATO-műveletekben részes összes brit alakulat is hazatér – jelentette be a brit miniszterelnök.

“Nyilvánvaló okokból nem fogom felfedni távozásunk menetrendjét, de annyit elmondhatok a Háznak, hogy katonáink zöme már elhagyta (Afganisztánt)” – mondta parlamenti felszólalásában Johnson. Kijelentette: 2001 óta egyetlen terrortámadás sem indult afganisztáni területről nyugati célpontok ellen, a terroristák kiképzőtáborai megsemmisültek, és az al-Kaida terrorhálózat vezetésének megmaradt tagjai sem Afganisztánban élnek.

Mindez az Egyesült Államok vezette, elsöprő nemzetközi támogatással, többtucatnyi ország katonáinak részvételével végrehajtott fegyveres beavatkozás eredménye, és Nagy-Britannia büszke lehet arra, hogy ebben a kezdetektől fogva részt vett – mondta a brit miniszterelnök.

The post A brit katonák többsége távozott Afganisztánból appeared first on .

Tizenhat év fegyházra ítélt első fokon, nem jogerősen a Kecskeméti Törvényszék emberölés miatt egy román állampolgárságú férfit – tudatta a törvényszék sajtóosztálya.

A tényállás szerint az alkalmi munkavállalóként dolgozó férfi 2019-ben megismerte az ügy sértettjét, akivel érzelmi kapcsolat alakult ki. Ez azonban nem volt tartós, mert a sértett nemcsak a vádlottal tartott fenn közelebbi kapcsolatot, amit a férfi kifogásolt. A pár rendszeresen fogyasztott alkoholt, a vádlott ittasan, féltékenysége miatt többször indulatosan viselkedett a nővel.

Tavaly márciusban is együtt ittak egy büfében, és a férfi veszekedett a sértettel azért, mert másokkal táncolt. Éjjel elindultak a vádlott által bérelt tanyába. Út közben ismét veszekedtek, majd a férfi ököllel többször is megütötte a nő arcát. Miután a sértett földre esett, a vádlott többször nagy erővel fejbe, gyomron, hasba rúgta. A nő ezután már nem tudott menni, ezért a férfi a vállára vette, majd amikor a nő lezuhant, a földön vonszolta tovább. Amikor a vádlott ágyba fektette a nőt, már nem élt, a halálát fejsérülése okozta.

A törvényszék különös kegyetlenséggel, védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés miatt ítélte 16 év fegyházra az 51 éves, román állampolgárságú férfit. Az első fokú ítélet ellen az ügyészség súlyosításért, a vádlott és védője pedig a minősítés megváltoztatása – emberölés helyett halált okozó testi sértés – és enyhítés érdekében fellebbezett.

The post Tizenhat év fegyházra ítéltek emberölésért egy román férfit appeared first on .

Az Európai Unió határozottan elítéli Jovenel Moise haiti elnök meggyilkolását – jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.

Borrell közleményében arra figyelmeztetett, hogy “a gyáva és megvetendő cselekedet” hozzájárulhat az ország instabilitásának fokozódásához, és “az erőszak spiráljának folytatásával” fenyeget. Hangsúlyozta: Haiti politikai és humanitárius válsággal küzd, a biztonsági helyzet folyamatosan romlik, ami megkérdőjelezi az állam képességét polgárainak védelmére. Az alkotmányos rendelkezések tiszteletben tartása elengedhetetlen előfeltétel ebben a nehéz időszakban – közölte.

Az Európai Unió teljes mértékben támogatni fogja a politikai helyreállítást, és támogatásáról biztosítja a haiti népet – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője. Fegyveresek szerdára virradóra a rezidenciáján megölték Jovenel Moise haiti elnököt, a támadásban megsebesült az elnök felesége, őt kórházban ápolják.

A meggyilkolt elnök egy ideje rendeleti úton kormányzott, mert az országban nem tartottak választásokat, holott az ellenzék szerint az elnök mandátuma lejárt. A 2015-ben tartott elnökválasztás első fordulóját csalás miatt érvénytelenítették, és Moisét végül a 2016-os második forduló után nyilvánították győztesnek. Az ellenzék szerint akkor kezdődött Moise mandátuma, de mivel ez utóbbi csak 2017-ben tette le az esküt, támogatói onnan számítják az öt évet.

The post Az EU elítélte a haiti elnök meggyilkolását és az erőszak folytatásának veszélyére figyelmeztetett appeared first on .

Csaknem másfél tonna hamisított márkajelzéssel ellátott árut talált a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren.

A hivatal közleményében az áll: egy Kínából érkezett, cipőkből, táskákból, kabátokból, órákból és mobiltelefon-tartozékokból álló szállítmány átvizsgálásakor felmerült a gyanú, hogy a termékek hamisítványok. A NAV munkatársai megkeresték a védjegyjogosultak képviselőit, akik megerősítették, hogy a dobozokban hamis márkajelzésű áruk érkeztek az országba.

A csomagok címzettje nem kifogásolta a szakértői véleményt. A NAV a silány minőségű, de az eredetire hasonlító, több mint egymilliárd forint értékű ruhákat és műszaki cikkeket megsemmisítette. Azért is fontos a hamisított termékek kiszűrése a piacról, mert nemcsak a gazdaság szereplőinek okoznak jelentős károkat, hanem a vásárlókra nézve is egészségügyi kockázatot jelenthetnek – hangsúlyozták a közleményben.

The post NAV: másfél tonna hamisított árut találtak Ferihegyen appeared first on .

Egy 1996-os, a Vas megyei Gersekaráton elkövetett gyilkosság gyanúsítottját fogták el a rendőrök – jelentette be a rendőrség.

A gyilkosság 1996 decemberében történt, az áldozat egy 84 éves nő volt. Az elkövető az idős asszonyt saját házában bántalmazta, majd megfojtotta. A gyilkos a holttestet a ház udvarán található mellékhelyiségbe rejtette el, majd az áldozat pénzével és arany ékszereivel távozott – olvasható a közleményben. “A sértett idős kora ellenére a közösség meghatározó és aktív tagja volt, ezért halála és különösen annak körülményei megrázták a kistelepülésen élőket. A széleskörű nyomozás ellenére az elkövető kilétét nem sikerült azonosítani” – írták.

Az üggyel 2021-ben kezdtek foglalkozni a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda gyilkossági nyomozói, majd a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai is bekapcsolódtak a munkába.

“Az újraindult nyomozás során a KR NNI által végrehajtott adatgyűjtések és tanúkihallgatások mellett a tudomány mai állásának megfelelő eszközökkel végzett szakértői vizsgálatok vezettek eredményre. Sikerült azonosítani a bűncselekmény feltételezett elkövetőjét, akit a nyomozó iroda és a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai 2021. július 6-án reggel fogtak el Vasváron” – áll a közleményben.

A hatóságok nyereségvágyból elkövetett emberöléssel gyanúsítják az elkövetéskor a 20-as éveiben járó, most 46 éves N. Zsoltot. Őrizetbevételét követően előterjesztést tettek letartóztatására a Vas Megyei Főügyészségnek. A nyomozást a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Életvédelmi és Célkörözési Főosztálya folytatja – tudatták.

The post Huszonöt évvel ezelőtti gyilkosság elkövetőjét fogták el a rendőrök appeared first on .

Az Európai Parlament képviselői állásfoglalást fogadtak el, amelyben üdvözlik az EU globális emberi jogi szankciórendszerének létrehozását, ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a korrupciót is e rendszer keretében kellene büntetni.

Az állásfoglalást megszavazó képviselők hangsúlyozták: a korrupció pusztító hatással van az emberi jogok helyzetére, és aláássa az intézmények működését és legitimitását, valamint a jogállamiságot. A képviselők sürgették az Európai Bizottságot, hogy terjesszen elő olyan jogalkotási javaslatot, amely a uniós emberi jogi szankciórendszert kiterjeszti a korrupciós tevékenységekre is.

Az elfogadott dokumentum javasolja azt is, hogy a tagállami kormányokat tömörítő tanácsban vezessék be a minősített többségi szavazást, mivel ez vélhetően hatékonyabbá tenné a végrehajtást, továbbá be kell vonni a “civil társadalmat” a különböző esetek értékelésébe. A képviselők mindemellett elítéltek minden olyan ellenszankciót, megtorló intézkedést, amelyet harmadik országok vetnek ki olyan uniós intézményekre, uniós parlamenti képviselőkre amelyek és akik fellépnek a szankcióval sújtott országokban tapasztalható emberi jogi jogsértések miatt.

Az EU múlt decemberben fogadott el általános szankciórendszert az emberi jogi jogsértésekkel szemben. A szankciórendszer az 2012-ben életbe lépett amerikai Magnyitszkij-törvény mintáján alapul, amely orosz tisztségviselőkkel szembeni ilyen jellegű – korrupció miatt kiszabott – szankciókról rendelkezett, majd később az egész világra kiterjesztette az eredetileg csak Oroszországra korlátozott jogszabály hatályát. Az uniós döntés lehetővé teszi, hogy az Európai Unió beutazási tilalommal és vagyonbefagyasztással sújtson az emberi jogok súlyos megsértéséért felelősnek tartott állami és nem-állami szereplőket és szervezeteket.

The post Az Európai Parlament keményítene a korrupcióval szemben appeared first on .

Új hozzáadásaTeneriféről hozták haza azt az 51 éves magyar férfit, aki a gyanú szerint részt vett az úgynevezett kötözős rablássorozatban – közölte a rendőrség honlapján a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság.

Közleményükben azt írták: tovább dolgoznak a 2010-ben kezdődött, Pest megyében, valamint az ország több településén elkövetett rablássorozat felderítésén, módszerük jellemzője volt, hogy a sértetteket megkötözték. A bűnszervezet a rablások mellett kábítószer-kereskedelmet is folytatott. A hazahozott, a banda meghatározó tagjaként számon tartott Sz. Tamás évek óta külföldön bujkált, Spanyolországban telepedett le – írták. Európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene, néhány hete tenerifei elfogását követően került a spanyol hatóságok kiadatási letartóztatásába. A férfit szerdán hozták haza, kihallgatták és őrizetbe vették.

A gyanú szerint ő a 2015. március 13-i leányfalui fegyveres rablást, illetve a 2016. augusztus 8-án, Biatorbágyon elkövetett támadáskor rabolt értékek orgazdája volt. Ezen felül 2017-től rendszeresen kereskedett amfetaminnal. Sz. Tamás a gyanúsítások ellen nem tett panaszt, kihallgatásán együttműködő volt. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi osztálya az őrizetbe vett férfivel szemben rablás, személyi szabadság megsértése, magánlaksértés, valamint kábítószer-kereskedelem bűntettének megalapozott gyanúja miatt folytat további eljárást, kezdeményezik letartóztatását.

The post Teneriféről hozták haza egy rablássorozat gyanúsítottját appeared first on .

Az osztrák parlament szerdán jóváhagyta a november 2-i bécsi terrortámadás után kidolgozott, terrorizmusellenes törvénycsomagot, mely számos területen szigorítást tartalmaz, s új elemek is belekerültek.

Újraértelmezték a jelképek használatára vonatkozó törvényt, és lefektették annak az új nyilvántartásnak az alapjait is, amelybe elítélt terroristák és veszélyesnek minősített emberek kerülnek. Szigorúbb szabályozás alá esik ezentúl a kettős állampolgárság is, mely elítélt terroristák esetében könnyebben megvonható lesz. Az új törvényi szabályozás jelentős hangsúlyt fektet a hivatalos szervek, mint a belügyminisztérium, a rendőrség, az integrációs minisztérium és az ügyészség közötti hatékonyabb együttműködésre.

Nőnek a büntetési tételek, meghosszabbodik a szabadlábra helyezés utáni próbaidő, és a már szabadult elítéltek – legyen szó a politikai iszlám követőjéről vagy éppen egy szélsőjobboldali radikális mozgalom tagjáról – nyomon követhetősége is szilárdabb alapokra került. Emellett a megelőzésre is nagy hangsúlyt fektetnek a törvénycsomagban, így például a jövőben szigorúbban lépnek fel a radikális tanokat hirdető mecsetek ellen.

A törvénycsomag elsődleges célja a szigorú fellépés mind a szélsőséges politika iszlám, mind a radikális jobboldali eszmék és mindenféle szélsőségesség ellen a demokratikus állam és annak állampolgárai védelmében – hangsúlyozta Karl Nehammer belügyminiszter.

A nap folyamán Bécsben megkezdődött az Iszlám Állam terrorszervezettel kapcsolatban álló vádlottak pere. Őket azzal vádolják, hogy csatlakoztak az Iszlám Államhoz, tömeggyilkosságokban és kivégzésekben vettek részt, illetve tagokat toboroztak a szélsőségesek soraiba.

Öten ülnek a vádlottak padján, egyikük az Ausztria-szerte ismert “gyűlöletprédikátor”, Mirsad O., aki egyébként a grazi bíróság jogerős ítélete alapján 20 éves börtönbüntetését tölti 2014 óta. Mirsad O. az első tárgyalási napon elismerte az ellene felhozott vádak túlnyomó többségét, és megbánást tanúsított. “Hibát követtem el, belátom. Prédikációim sok bajt okoztak, de mindezt már nem tudom meg nem történtté tenni” – jelentette ki.

Ügyvédje, Leonhard Kregcjk kifejtette, hogy védence a november 2-ai bécsi terrortámadás után “megvilágosodott”, és azóta másképp látja az eseményeket, rájött, hogy szónoklatai sokakat tévútra tereltek, és bűnösnek érzi magát mindezért. A jelenleg ellene szóló vádak nagy részét – miszerint a fővádlottat, Turpal I.-t arra késztette, hogy utazzon Szíriába, csatlakozzon az iszlamistákhoz, és harcoljon – elismeri, de a Turpal I. által elkövetett “szörnyűségekről” nincs tudomása. E témában élni kívánt a hallgatás jogával.

Turpal I. ezzel szemben tagadja az ellene felhozott vádakat, vallomása szerint ugyan járt Szíriában, de csak azért, hogy tisztázza, sógora valóban elesett-e a harcokban. Ügyvédje, Florian Kreiner elutasítja azt a “feltételezést”, hogy védence csatlakozott volna bármilyen fegyveres szervezethez, köze lenne bárminemű “lefejezésekhez” vagy tömeggyilkosságokhoz.

A július végéig tartó tárgyalássorozat a legszigorúbb biztonsági intézkedések mellett zajlik.

The post Az osztrák parlament jóváhagyta a terrorizmus elleni törvénycsomagot appeared first on .