Biztonságpiac

Egészségügyi és rendvédelmi bemutatót tartottak a zánkai Erzsébet-táborban, amelynek célja a figyelem felhívása volt az egészség védelmére és a biztonság fontosságára – közölte az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány elnöke.

Hornyák Tibor elmondta: a szerdánként megrendezett hősök napja elnevezésű szakmai bemutató a tábor egyik legnépszerűbb programja. Tavaly mintegy harmincmilliárd forintból megújult az ötvenéves zánkai Erzsébet-tábor, a negyven éve épült fonyódligeti tábor felújításához pedig 4,5 milliárd forintot biztosított a kormány. A zánkai tábor június 20-án nyitott, a fonyódligeti pedig augusztus 1-jétől fogad csoportokat – tette hozzá.

Szabó István honvédelmi államtitkár közölte: a koronavírus-járvány időszakában a rendvédelmi és az egészségügyi szervek nagy munkát végeztek, jórészt ennek köszönhető a jelenlegi kedvező pandémiás helyzet. A katonák a járvány idején jelen voltak a közterületeken, az egészségügyi intézményekben, amiért elismerés övezi őket – fűzte hozzá. Közölte: a hősök napja programjai megszólítják a fiatalokat, a rendezvény alkalmat teremt a toborzásra is.

Németh Éva, a Veszprém Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnoka úgy fogalmazott, hogy mivel kollégái munkája zárt ajtók mögött zajlik, különösen fontos számukra az ilyen bemutatókon való részvétel. Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója az elsősegélynyújtási ismeretek terjesztésének jelentőségét hangsúlyozta. Bagyó Sándor, a Vízimentő Szolgálat elnöke a prevenció fontosságára hívta fel a figyelmet, hozzátéve, hogy ebből a szempontból is fontos a hősök napi programsorozat. Jasenszky Nándor, a Terrorelhárítási Központ Társadalmi Kapcsolatok Osztályának vezetője elmondta: a rendezvény felhívja a figyelmet, hogy hősök nemcsak a történelemkönyvekben szerepelnek, hanem “köztünk élnek”.

 

The post Rendvédelmi bemutató volt a zánkai Erzsébet-táborban appeared first on .

Jelentős értékre, felfegyverkezve és csoportosan elkövetett rablás miatt ítélte el a Fővárosi Törvényszék első fokon azokat a férfiakat, akik kriptovaluta-adásvétel ürügyén kirabolták áldozatukat – közölte a bíróság.

A sértett 2017 decemberében abban egyezett meg az elsőrendű vádlottal, hogy 8,9 millió forint készpénzért bitcoint vásárol tőle, és találkozót beszéltek meg az “eladó” lakásán. A vádlottnak viszont az volt a terve, hogy kirabolja a férfit, és a helyszínre hívta két ismerősét, hogy segítsenek neki ebben. Egyikük az utcán várakozott, a másik pedig arcát kapucnival eltakarva a lépcsőházban várta a sértettet, ököllel többször megütötte, majd késsel fenyegetőzve elragadta tőle a pénzzel teli táskát – közölte a törvényszék.

A nem jogerős ítélet szerint a vádlottakat 4 és 11 év közötti időtartamú szabadságvesztésre ítélte a törvényszék, a rablás mellett testi sértés és kábítószer birtoklása miatt is. Az ügyészség súlyosításért, a védők enyhítésért, illetve felmentésért fellebbeztek.

The post Milliókat raboltak: bitcoin volt a csali appeared first on .

Az ukrán alkotmánybíróság szerdán alkotmányosnak minősítette az ukrán mint államnyelv működéséről szóló jogszabályt, közismertebb nevén a nyelvtörvényt – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál Marjana Hajovszka-Kovbaszjukra, a testület kommunikációs osztályvezetőjére hivatkozva.

Az alkotmánybíróság ígérete szerint a határozat teljes szövegét július 15-én teszik közé. A hírportál emlékeztetett: 51 parlamenti képviselő fordult beadvánnyal a testülethez, hogy mérlegelje a törvény alkotmányosságát. Az alkotmánybíróságnak egy évre volt szüksége ahhoz, hogy meghozza döntését.

Taras Kreminy, az államnyelv védelméért felelős biztos üdvözölte a testület döntését.

A parlament 2019. április 25-én fogadta el az ukrán mint államnyelv működéséről szóló törvényt, Petro Porosenko elnökségének utolsó heteiben, de hatályba csak júliusban, vagyis már Volodomir Zelenszkij jelenlegi államfő beiktatása után lépett – írta az Ukrajinszka Pravda.

A jogszabállyal szemben hevesen tiltakoztak mások mellett a kárpátaljai magyar szervezetek, mert szerintük felszámolja a kisebbségek valamennyi eddigi nyelvi jogát. A törvény ugyanis a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát. Ezenfelül az ukrán nyelv használatának, illetve az azzal kapcsolatos szabályok megsértéséért még jogi felelősségre vonást is kilátásba helyez.

Az 51 képviselőnek a törvény alkotmányossági felülvizsgálatára vonatkozó kérése 2019. június 21-én érkezett meg a taláros testülethez, amely 2020. július 7-én kezdte el a beadvány vizsgálatát. A javarészt Moszkva-barát képviselők azt az álláspontot képviselték, hogy a törvény nem felel meg az alkotmánynak, mert nem szabályozza a nemzeti kisebbségek nyelveinek használatára vonatkozó eljárást, és egyes jogszabályi rendelkezései “valójában az orosz ajkú állampolgárok diszkriminációját jelentik”.

Az ukrán alkotmány 10. cikke kimondja, hogy Ukrajnában az államnyelv az ukrán – mutatott rá a hírportál.

The post Egyre távolabb a NATO-tagság: az ukrán alkotmánybíróság szerint alkotmányos a nyelvtörvény appeared first on .

Valódi fegyverhez készült színes Lego-kocka borítás keltett felháborodást az Egyesült Államokban. Az amerikai cég által kínált módosítás ellen, amellyel Lego-játékpisztoly külsőt adnak egy igazi pisztolynak, a dán játékgyártó is tiltakozott.

A utah-i Culper Precision nevű cég tájékoztatása szerint a Glock 19-es fegyver “testreszabásával” készülő Block 19 “a lövősportok tiszta élvezetét emeli ki”. A fegyverek ellen kampányoló szervezetek felelőtlennek és veszélyesnek nevezték a terméket. Emlékeztettek arra, hogy az Egyesült Államokban emelkedik a gyerekeket is érintő fegyverbalesetek száma, tavaly több mint 140-en vesztették így az életüket.

Shannon Watts, az Everytown for Gun Safety nevű szervezet munkatársa közölte, hogy a Block 19 miatt kapcsolatba léptek a dán Lego Csoporttal, amely ezután levélben követelte a Lego-kocka borítás gyártásának beszüntetését. A Culper Precisions szerint azért döntöttek a Block 19 piacra dobása mellett, hogy megmutassák, “a lőfegyver mindenkié”, és “felelősen birtokolni és használni a lőfegyvereket valóban élvezetes tevékenység”. Hozzátették, hogy csak az vásárolhat lőfegyvert, akinek törvényes engedélye van rá.

A gyártó cég elnöke, Brandon Scott azt mondta a Washington Postnak, hogy miután ügyvédjével tárgyalt, arra jutott, hogy enged a Lego kérésének. A Block 19 azóta eltűnt a cég weboldaláról.

Az Egyesült Államokban törvénytelen olyan gyerekjátékot előállítani, amely pontosan úgy néz ki, mint egy valódi lőfegyver, de arról nem rendelkezik a szabály, hogy fegyvergyártó nem készíthet játékra hasonlító valódi pisztolyt.

The post Játékpisztolyra hasonlító, valódi fegyver ellen tiltakoznak az Egyesült Államokban appeared first on .

Emberöléssel és több más bűncselekménnyel is vádol a Heves Megyei Főügyészség három férfit egy 2015 karácsonyán történt egri gyilkosság ügyében – tájékoztatta a megyei főügyész helyettese.

Kalmár Gyula közölte: tavaly tavasszal kúttisztítás közben holttest került elő egy egri udvaron. A szakértők megállapították, hogy az idősödő, korábban szervátültetésen átesett férfi halálát idegenkezűség okozta. A vádirat szerint az áldozat a három férfi ismerőseként 2015 őszétől gyakran megfordult abban az egri házban, amelyet a vádlottak közül ketten béreltek. Bár később megromlott a viszonyuk, a férfi az év karácsonyán mégis meglátogatta az ott lakókat.

Amikor az elsőrendű vádlott éjjel kettesben maradt a vendéggel, kőműveskalapáccsal leütötte őt. Az áldozat koponyája darabosan betört, és rövid időn belül belehalt az emiatt kialakult koponyaűri vérzésbe. A holttestet a vádlottak plédbe csavarva bedobták az udvaron ásott kútba, amelyet néhány nap múlva egyikük építési törmelékkel töltött fel, majd lebetonozott. A feltételezett tettesek megbeszélték, hogy ha valaki az eltűnt után érdeklődne, azt válaszolják: börtönbe került.

Az ünnepek után elmentek a sértett hajdúsági tanyájára, kifosztották a már lakatlan házat és több haszonállatot is elloptak. Ezután megszakították egymással a szorosabb kapcsolatot. Egyikük álnéven bujkált az országban, másikuk külföldre távozott, ahol embercsempészés miatt felfüggesztett börtönre ítélték. Végül a rendőrség mindhármukat elfogta, a másod- és a harmadrendű vádlott beismerő vallomást is tett.

Kalmár jelezte: a főügyészség a letartóztatásban lévő elsőrendű vádlottat emberöléssel, segítőit bűnpártolással, mindegyiküket lopás vétségével is vádolja. A másodrendű vádlott ellen közokirat-hamisítás miatt is vádat emeltek – tette hozzá.

The post Öt éve történt emberölés ügyében emeltek vádat Egerben appeared first on .

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) több ezer olyan céget vizsgál, amelyet tulajdonosaik a jelek szerint cégtemetőnek játszottak át, annak reményében, hogy ne kelljen a vállalkozások tetemes tartozásait megfizetni – közölte a hivatal.

A közleményben kiemelték: az elmúlt években országosan mintegy háromezer per indult a saját cégüket “cégtemetőknek” továbbadó tisztségviselőkkel szemben.

Az elmúlt években milliárd forintos nagyságrendben állapítottak meg fizetési kötelezettségeket a felelősség alól kibújni próbáló vezetők rovására – közölte a NAV. A megindított perek szinte mindegyikét megnyerte a hivatal, több száz esetben pedig egyezség született a felek között.

Az adóhivatal felhívta a figyelmet arra, hogy a vállalkozások vezetői a bírósági döntések alapján kénytelenek személyesen megfizetni az okozott károkat akkor is, ha még a fizetésképtelenségi eljárás megindítása előtt a céget értékesítik egy “cégtemetőnek”. Ha nem fizetnek, akkor a hitelező kérelmére akár öt évre is eltilthatják a cégképviselettől és az irányító befolyást biztosító üzletrészek megszerzésétől őket.

A NAV szerint a pereknek gazdaságfehérítő hatásuk is van, hiszen a tisztességtelen vállalatvezetőket visszatarthatják a hitelezők megkárosításától, az eltiltás pedig lehetővé teszi a szabálykövető vállalkozások piaci megerősödését.

The post A NAV több ezer cégtemetős ügyet vizsgál appeared first on .

Nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntette miatt a Balassagyarmati Törvényszék jogerősen 14 év 6 hónap fegyházbüntetésre ítélte azt a 45 éves galgagutai férfit, aki megölte idős szomszédasszonyát, hogy megszerezze a pénzét – tájékoztatta a Nógrád Megyei Főügyészség vezetője szerdán az MTI-t.

Bóna Gyula elmondta: az italozó, munkanélküli férfi tavaly április 9-én ittasan, a kertek felől a kerítésen átmászva jutott be 89 éves szomszédja udvarába, és a teraszon ülő nőt hátulról többször fejen ütötte seprűnyéllel. A sértett vérző fejét konyharuhával letakarta, majd kutatni kezdett a házban, de mindössze 12 ezer forintot talált.

Az asszony csak könnyebben sérült meg, de a támadás miatt elszenvedett súlyos pszichés terhelés miatti heveny szívmegállás a halálát okozta.

A férfi ezután otthonában elégette a seprűnyelet, majd visszament a már halott nő házába, tovább kutatott, és egy zacskóban több mint 1,3 millió forintot talált.

Másnap csaknem 40 ezer forintért édességet, élelmiszert és alkoholt vett, emellett mintegy 46 ezer forintot adományozott egy egyházközösségnek, 200 ezer forintot pedig felajánlott a szomszédjának, aki azonban nem fogadta el a pénzt.

A főügyész közölte: a törvényszék megtartotta az előkészítő ülést, amelyen a vádlott a bűncselekmény elkövetését a vádiratban foglaltakkal egyezően elismerte, és lemondott a tárgyalásról. A bíróság bűnösnek mondta ki a vádlottat nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntettében, és 14 év 6 hónap fegyházbüntetésre ítélte, valamint kötelezte csaknem 6,4 millió forint bűnügyi költség megfizetésére.

The post Tizennégy és fél év fegyházra ítélték a galgagutai rablógyilkost appeared first on .

Spike irányított páncéltörő rakéták beszerzéséről szóló megállapodást írt alá szerdán Izraelben Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos Cví Marmornak, a gyártó cégcsoport Rafael Advanced Defense System Ltd. alelnökének jelenlétében, és katonai fejlesztésekről tárgyalt az Elbit, valamint az Israel Aerospace Industries (IAI) nevű fegyvergyárban.

A Spike nevű rakéta magas röppályát követve felülről támadja a páncélozott járműveket, ahol azok a legsebezhetőbbek. Egyúttal alkalmas megerősített fedezékek, valamint minden olyan célpont megsemmisítésére, amely precíziós pusztítóerőt kíván. Az első Spike LR2 változatú rakéták a honvédség számára épülő Lynx gyalogsági harcjárművek fegyverrendszerének részét képezhetik.

Izraeli látogatásán Maróth elmondta, hogy az IAI szervezésében élőben, műveleti körülmények között is megtekintik a Magyarország számára korábban beszerzett Vaskupola radarvédelmi rendszert. A helyi szakemberek segítségével pontosítják a Magyarországra telepítendő egységek műszaki paramétereit, és megvizsgálják az együttműködés, az Izraellel közös fejlesztés további területeit.

“A Vaskupola radarrendszere a legkurrensebb a világon, már négy további NATO-ország megvásárolta, messze megelőzi a többi hasonló termék műszaki paramétereit és képességeit. Nekünk hagyományosan más típusú rakétáink vannak, és ezért Magyarország költséghatékonysági megfontolásokból más, de hasonló hatékonyságú rakétarendszert vett meg a komplex radarrendszerek mellé” — emlékeztetett a kormánybiztos.

“Sajnos ezeket a képességeket néhány héttel ezelőtt élőben lehetett látni. Azért is jöttünk, mert az izraeli kollégák megmutatják ennek a legutóbbi, a Gázai övezetet uraló Hamász elleni hadműveletnek a tanulságait is. Kimegyünk a terepre, és megmutatják műveleti körülmények között a rendszer működését, illetve megosztják velünk az elmúlt hónapok tapasztalatait” – ismertette a látogatás eseményeit.

“Ha csak az elmúlt hónapokat nézzük, a világ olyan sebességgel változik, hogy ma felelőtlen döntés lenne saját országunkkal, honfitársainkkal szemben, ha nem gondoskodnánk a korszerű hadseregről. Senki sem mondhatja többé, hogy nem kell minden eshetőségre készen állni” – hangsúlyozta a fegyvervásárlás fontosságát.

“Védelmi eszközről beszélünk. Ez egy olyan kritikus eleme a védelmi eszközrendszernek, amely nélkül nincs védelem. Kötelezettség volt, hogy ezt megvegyük Magyarország számára” — emelte ki Maróth.

A magyar delegáció izraeli útján megtekintette az IAI dróngyártását is, illetve tárgyalt űripari fejlesztésekről. “Reményeink szerint a magyar befektetők izraeli cégekkel közösen fognak belépni az űriparba a következő hónapokban. Ennek a legkomolyabb háttérfejlesztő bázisát láthattuk itt” – közölte az államtitkár.

“Számunkra példamutató az izraeli hadiipar stratégiája, ahogy felépítették iparukat. Azonos alapról indulunk, itt is a nemzeti szuverenitás volt a legfőbb vezérelv, amikor Izrael 1948 után eldöntötte, hogy saját hadiipart hoz létre. Rengeteget tanulunk az itteni tapasztalatokból, és hálásak vagyunk érte, hogy megosztják azokat velünk, Izrael rendkívül nyitott a közös fejlesztés iránt” – mondta.

“A gyors izraeli fejlesztések szomorú oka a kényszerű napi helyzet is, azt gondolom, itteni kollégáim közül sokan fejlesztenének inkább lassabban, nem örülnek neki, hogy folyamatosan használni is kell a fegyvereket”- ismertette tapasztalatait az államtitkár.

“Másrészt nagyon erőteljes nemzeti öntudatot is látok, büszkévé is teszi őket, hogy a világ legjobbjai közé tartoznak. Noha számarányaikat tekintve nincsenek a nagyhatalmak között, de a hadiiparban mégis egyértelműen odatartoznak” – hangsúlyozta izraeli látogatásán Maróth Gáspár.

The post Védelmi fejlesztésekről tárgyalt Maróth Izraelben appeared first on .

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai a 21-es úton csaknem 1100 doboz csempészett cigarettát foglaltak le egy menekülő sofőrtől.

Az egri és salgótarjáni pénzügyőrök a közúton akartak ellenőrizni egy autót, de a sofőr lassítás helyett nagy sebességgel továbbhajtott és menekülni próbált – közölte a NAV. Hozzátették, hogy sikerült megállítaniuk az autót, amelynek az utasterében aztán, fekete zsákokban mintegy 1100 doboz adózatlan cigarettát találtak. A pénzügyőrök a megközelítőleg kétmillió forint értékű árut lefoglalták és költségvetési csalás miatt büntetőfeljelentést tettek.

The post Ezer doboz csempészcigarettával autójában menekült egy sofőr a 21-es úton appeared first on .

Az Európai Uniónak meg kell fontolnia azt, hogy felfüggeszti a fehéroroszok unióba történő beutazásához szükséges vízumok engedélyezését, ez egy fontos lépés lenne annak ellenére, hogy az EU továbbra is fenn akarja tartani a kapcsolatot fehérorosz emberekkel – jelentette ki Ylva Johansson belügyekért felelős uniós biztos az Európai Parlament állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottságának (LIBE) meghallgatásán.

A LIBE hétfői rendkívüli ülésének fő napirendi pontja a fehérorosz vezetés Litvániára gyakorolt “migrációs nyomása” volt. Litvánia állítása szerint az Aljakszandr Lukasenka vezette rezsim, bosszúból a fehérorosz ellenzékiek melletti litván kiállás és az uniós szankciók miatt, légi járatokkal szállít illegális bevándorlókat Minszkbe, majd továbbküldi őket a balti állam felé.

Johansson elmondta: az év eleje óta több mint 22-szeresére nőtt a Fehéroroszországból Litvániából érkező illegális bevándorlók száma, mintegy 1600-an lépték át a litván határt, és a helyzet hétről hétre romlik. Hozzátette: “nem világos egyelőre, hogyan működik a folyamat, de úgy tűnik, hogy menekülteket szállító kereskedelmi járatok érkeznek Minszkbe a török és az iraki fővárosból, Isztambulból és Bagdadból minden nap. A bevándorlókat ezután a hatóságok a litván határhoz küldik, és az ellenőrizetlen pontokon belépnek az ország területére.

“Az Európai Bizottság kész tízmillió euróval támogatni Litvániát a Fehéroroszországból érkező illegális bevándorlók ügyének kezelésében” – jelentette ki a biztos, hozzátéve, hogy az összeget a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból lehet lehívni a következő hónap folyamán. Azt is elmondta, hogy a hétvégén a litván hatóságok aktiválták az uniós határvédelmi ügynökség, a Frontex gyorsreagálású csapatok létrehozására szolgáló sürgősségi mechanizmusát.

“Litvánia operatív igényeire gyors reagálást kell biztosítani: értékelésünk szerint ez legalább hatvan határmunkást, tolmácsokat, harminc gépkocsit, két helikoptert és egy hőkamerával felszerelt járművet jelent” – mondta Johansson. Hozzátette: “Litvániának minden létező uniós segítséget meg kell adnunk. A menekülteket nem használhatja politikai eszközként a minszki vezetés.”

The post Uniós biztos: megfontolandó a fehérorosz vízumok felfüggesztése appeared first on .

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden leszögezte, hogy az őshonos népek után az országában élő nemzeti kisebbségekről is lesz törvény, de mivel nem tetszik neki ez a kifejezés, várhatóan az előterjesztésben “nemzeti közösségeknek” fogják őket nevezni.

Erről az államfő újságíróknak beszélt egy humanitárius kérdésekkel foglalkozó fórumon – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál.

“Jelenleg aktívan zajlik az Ukrajna nemzeti közösségeiről szóló törvény kidolgozása. Nem kisebbségek, hanem közösségek! Mert Ukrajnában egyetlen nemzetiség sem érezheti magát kisebbségnek, kevésbé fontosnak, kevésbé védettnek vagy kevésbé boldognak. Senki sem lehet kisebbségben, mert mindannyian Ukrajna állampolgárai vagyunk” – hangoztatta Zelenszkij, kiemelve, hogy minden nemzeti közösségnek “az ukrán társadalom szerves részévé kell válnia hagyományaik és identitásuk elvesztése nélkül”.

Kifejtette, hogy nem szereti a “nemzeti kisebbség” kifejezést. “Már államfővé válásom előtt megértettem, hogy ez úgy hangzik, mintha az ember egyenlőtlennek érezné magát.” Hangsúlyozta, hogy az alkotmány szerint az ukrán nép Ukrajna összes állampolgárából tevődik össze, tekintet nélkül azok nemzetiségére.

Zelenszkij elmagyarázta, hogy a nemzeti közösségek és az őshonos népek között az a különbség, hogy az őshonosnak minősített krími tatárok vagy a krimcsákok számára nincs Ukrajnán kívül más állam, ahol nyelvüket és hagyományaikat védenék. Például az oroszok, a románok, a zsidók vagy a görögök viszont az ukrajnai nemzeti kisebbségek közé tartoznak, mert “e népek hagyományait más államok ápolják”. “Ukrajnának meg kell védenie a nyelvet, a hagyományokat, a vallást és az őshonos népeket, valamint az úgynevezett nemzeti kisebbségeket, vagyis más szóval a nemzeti közösségeket. Ezért lesz törvény nemcsak az őshonos népekről, hanem a nemzeti közösségekről is. Ez védeni fogja a nemzeti közösségek jogait” – szögezte le az elnök, ugyanakkor arra nem tért ki, mikorra várható ennek a törvénynek a parlamenti elfogadása.

Az őshonos népekről július 1-jén elfogadott törvényt ért oroszországi bírálatokra reagálva Zelenszkij emlékeztetett arra, hogy az ukrán alkotmány szerint vannak Ukrajnában nemzeti kisebbségek és őshonos népek. Az utóbbiakról szóló törvénynek pedig védenie kell őket nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is – tette hozzá.

Orosz részről mások mellett Vlagyimir Putyin is több ízben bírálta az őshonos népekről szóló ukrán jogszabályt. Egyszer azt mondta, hogy a törvény az embereket Ukrajnában “őshonosokra, első-, másodosztályú és egyéb kategóriákba sorolja, ami a náci Németország eszméire emlékezteti őt”, másszor pedig tömegpusztító fegyverhez hasonlította a jogszabályt. Kijev mindezt határozottan visszautasította, önkényesnek nevezve az orosz elnök értelmezését.

Magyar részről többször elhangzott az a kérés, hogy az Ukrajnában élő magyarokat is sorolják az őshonos népek közé. Legutóbb Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke június 10-én kérte ezt levélben az ukrán államfőtől. Kijev ezt rendre azzal utasította el, hogy a magyar kisebbségnek van anyaországa, amely nyelvét és hagyományait védi, ezért több más nemzetiséggel együtt nem sorolható az őshonos népek kategóriájába. Ugyanakkor minden alkalommal elhangzott az ígéret, hogy készül a törvényjavaslat, amely a nemzeti kisebbségek jogi védelmét biztosítja Ukrajnában.

The post Zelenszkij szerint lesz törvény a nemzeti kisebbségekről appeared first on .

Első fokon két év, négy évre felfüggesztett szabadságvesztésre és pénzbüntetésre ítélték, valamint két évre eltiltották a járművezetéstől büntetőfékezése miatt Berki Krisztiánt, közismert celebet.

A Fővárosi Törvényszék a közleményében – a vádlottat meg nem nevezve – azt írta: a terhelt 2018 márciusában a KRESZ több előírását is megszegve vezetett egy személygépkocsit, majd miután megelőzött egy autóbuszt – a forgalmi helyzet szempontjából indokolatlanul – hirtelen fékezett. Az autóbusz vezetője azonnal lassított és vészfékezett, de így sem tudta elkerülni az ütközést az autóval.

“A szándékos veszélyhelyzet-okozás miatt történt ütközés következtében” az autóbuszban több mint 2,5 millió, míg a gépkocsiban több mint 14 millió forint anyagi kár keletkezett – tették hozzá.

A bíróság a vádlottat közúti veszélyeztetés és jelentős, illetve nagyobb kárt okozó rongálás miatt bűnösnek mondta ki. Enyhítő körülményként vették figyelembe az időmúlást, a vádlott büntetlen előéletét, valamint azt, hogy egy kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik. Súlyosító körülménynek számított a többszöri KRESZ-szabályszegés, a kettőnél több halmazat, továbbá a vádlott közlekedési előélete – emelte ki a törvényszék.

Az ítélet ellen az ügyész súlyosítás miatt jelentett be fellebbezést. A vádlott és védője három nap gondolkodási időt kért – olvasható a közleményben.

The post Büntetőfékezés miatt két évre eltiltották a járművezetéstől Berki Krisztiánt appeared first on .

Izrael biztonsághoz való joga vitathatatlan, emellett az Európai Unió is határozottan kiáll, és Brüsszel elítéli a terrorizmust is, ugyanakkor azt várja az új izraeli vezetéstől, hogy kínáljon politikai perspektívát a palesztinokkal szembeni konfliktus megoldására – jelentette ki Josep Borrell, az EU kül-és biztonságpolitikai főképviselője az uniós tagállamok külügyminiszteri tanácskozását követő sajtótájékoztatón.

A főképviselő hangsúlyozta: “az EU-nak szoros kulturális, politikai és történelmi kötelékei vannak Izraellel, éppen ezért is volt fontos, hogy Jaír Lapid izraeli külügyminiszter részt vett a tanácskozáson, mert így tiszta lappal tudjuk újrakezdeni kétoldalú kapcsolataink megerősítését”. Mint mondta, építő jellegű, nyitott és barátságos eszmecserét folytattak Lapiddal egyebek között a közel-keleti régióban zajló békefolyamatról és az iráni atomalkuval kapcsolatban.

Borrell hozzátette: az izraeli-palesztin válság megoldása Izrael biztonságához is hozzájárul, ezért az EU üdvözli, hogy Jaír Lapid is nyíltan a kétállami megoldást támogatja, ahogy az unió is.

“Az EU olyan politikai folyamat építését szeretné elősegíteni, amelynek célja a béke és a biztonság megteremtése mind az izraeliek, mind a palesztinok számára” – mondta Borrell, hozzátéve, hogy “ez nem fog egyik napról a másikra megtörténni, ismerve az új izraeli kormány különleges összetételét”. A főképviselő azt is megjegyezte, hogy az unió kész lesz újraindítani a 2010-ben felfüggesztett munkát az EU-Izrael társulási tanácsban, amennyiben az uniós tagállamok is egyetértenek ezzel, és “Izrael is megteszi, ami a dolga, tehát változtat a múltban kialakult helyzeten, különösen a palesztin területeken létesített illegális izraeli telepek vonatkozásában”.

Borrell elmondta továbbá, hogy a tanácskozáson szóba került az etiópiai Tigré tartományban immáron nyolc hónapja folytatódó humanitárius válság. “Az EU készen áll arra, hogy szankciókat alkalmazzon Etiópiával szemben, annak érdekében, hogy előmozdítsa a békét és a humanitárius segítségnyújtást az északi Tigré régióban” – emelte ki Borrell.

Közölte továbbá, hogy az EU korlátozó intézkedéseket helyezett kilátásba azok ellen a libanoni tisztviselők ellen, akik már hónapok óta fenntartják a politikai válságot, amely összeomláshoz fog vezetni a közel-keleti országban. Továbbá az unió újabb szankciócsomagot irányoz elő a fehérorosz vezetés ellen is, mivel az országban egyre romlik a sajtó- és a szólásszabadság helyzete, ráadásul Minszk migrációs nyomás alá helyezi Litvániát és Lengyelországot azáltal, hogy előre kitervelten illegális bevándorlókat küld a két ország határához.

Beszámolt arról is, hogy a külügyminiszterek jóváhagyták az EU Mozambikban telepítendő katonai misszióját, amelynek célja, hogy a kiválasztott katonai egységeket az iszlamista erők felszámolására képezze ki. Borrell a tanácskozás további témáit ismertetve felszólította a kubai hatóságokat, hogy engedélyezzék az országban kirobbant békés kormányellenes tüntetéseket, és vegyék figyelembe a tüntetők panaszait.

A szigetországban vasárnap több ezren vonultak utcára, hogy így tiltakozzanak a nehéz gazdasági helyzet és általánosságban véve is a “diktatórikus” vezetés és a rossz kormányzás ellen, illetve a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások ellen. Sajtóforrások arról számoltak be, hogy a helyi hatóságok hogy több helyen erőszakosan léptek fel a békés tüntetőkkel szemben, s a mobilinternetet is lekapcsolták az illetékes szervek.

The post Borrell: Izrael biztonsághoz való joga vitathatatlan appeared first on .

Az Ukrajnát elkerülő Északi Áramlat-2 vezeték nem szünteti meg Ukrajna tranzitország szerepét az Európai Unióba irányuló orosz földgázszállításokban – jelentette ki Angela Merkel német kancellár hétfőn Berlinben az ukrán államfővel folytatott megbeszélése előtt.

A kancellár Volodomir Zelenszkijjel tartott tájékoztatóján kiemelte, hogy Németországnak “Ukrajna tranzitország, és az is marad”. Ukrajnában “erős az aggodalom” a befejezés előtt álló beruházás miatt, és ezt “komolyan vesszük és mindent megteszünk azért, hogy nagyon világossá tegyük, hogy az Északi Áramlat-2 nem helyettesíti a megígért tranzitszállításokat” – mondta Merkel.

Kifejtette, hogy az ügyről nemcsak az ukrán elnökkel tárgyal, hanem Joe Bidennel is a szerdán kezdődő washingtoni látogatásán, mert Németország mellett az Egyesült Államok is “nagy jelentőséget tulajdonít” az ukrajnai gáztranzitnak. A kancellár kérdésre válaszolva jelezte: nem számol azzal, hogy washingtoni tárgyalásain sikerül közös álláspontra jutni a fejlesztést ugyancsak ellenző amerikai kormánnyal. A többi között arról is szólt, hogy Németország másfél millió adag oltóanyaggal támogatja Ukrajnát a koronavírus-járvány elleni védekezésben.

Zelenszkij hangsúlyozta, hogy Kijev továbbra is az ország biztonságát veszélyeztető tényezőnek tartja az Északi Áramlat-2 vezetéket, és nem ígéreteket, hanem garanciákat kíván a tranzitország státusz megőrzésére. Azt tartaná a legjobbnak, ha a gázvezeték ügyét beemelnék a kelet-ukrajnai válság békés rendezéséről az úgynevezett normandiai formátumban – azaz Ukrajna, Németország, Franciaország és Oroszország részvételével – elkezdett tárgyalási folyamat témái közé. A négyes formációt pedig az energetikai kérdésekben ki kellene egészíteni az Egyesült Államokkal, és minél hamarabb meg kellene rendezni egy csúcstalálkozót – tette hozzá az ukrán elnök.

Az Északi Áramlat-2 a Németországot Oroszországgal közvetlenül összekötő – a Balti-tenger felszíne alatt futó – Északi Áramlat vezetékrendszer új vezetékpárja. A beruházást végző cég vezetőjének egy hétfői nyilatkozata szerint legkésőbb augusztusban elkészülnek a munkával. A német kormány kezdettől támogatta a beruházást, amelytől a földgázellátás biztonságának erősödését várja. A beruházás ellenzői, köztük a washingtoni vezetés attól tartanak, hogy inkább a moszkvai befolyás erősödhet Németországban, és a Kreml az eddiginél is nagyobb nyomás alá helyezheti Ukrajnát.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter júniusi berlini bemutatkozó látogatásán azt mondta, hogy továbbra sem értenek egyet Berlinnel, de nem a már több mint kilencven százalékban elkészült beruházás befejezését akarják megakadályozni, hanem igyekeznek biztosítani, hogy Oroszország ne használhassa fegyverként az energiahordozókat Ukrajna vagy más országok ellen.

The post Merkel: az Északi Áramlat-2 nem iktatja ki az ukrán gáztranzitot appeared first on .

A tálibok visszaállítanák az iszlám törvénykezés, a saría radikális formáját Afganisztánban, ha ismét hatalomra kerülnének – erről a szélsőséges iszlamisták egyik “bírája” beszélt a Bild című német lapnak adott interjújában.

A 38 éves Gul Rahim tolvajok végtagjainak levágásáról beszélt, nők számára kiállítandó házelhagyási engedélyekről, illetve arról, hogy kivégzési módszerként falakat dönthetnek meleg férfiakra Afganisztán központi részén található körzetében, amely a kormányellenes szélsőségesek uralma alatt áll.

Kijelentette, hogy célja a saríában meghatározott büntetések kiterjesztése Afganisztán egész területére, amint a tálibok átveszik az ellenőrzést az ország felett az amerikai csapatok kivonulása nyomán. “Mindig is ez volt a célunk” – hangsúlyozta.

Rahim beszámolt egy bűnügyről, amelyben nemrég hozott ítéletet. Egy fiatal férfit abban találtak bűnösnek, hogy egy házból ellopott egy gyűrűt, így a tettes kezének levágását rendelte el. “Megkérdeztem a gyűrű tulajdonosát, hogy nem akarja-e a tettes lábának levágását, mivel nemcsak ellopta a gyűrűt, de be is tört a házba, így ez két bűncselekménynek számít” – ismertette a bíró, aki szerint a károsult megelégedett az elkövető kezének levágásával.

Egy másik ítéletében emberrablók és embercsempészek felakasztását rendelte el. Arra a kérdésre válaszolva, hogy homoszexuális férfi esetében milyen büntetést írnak elő a tálibok, a bíró azzal felelt, hogy csak két lehetőség van. “Megkövezik őt, vagy egy fal mögé kell állnia, amelyet rádöntenek. A falnak 2,4-3 méter magasnak kell lennie” – mondta Rahim. Beszélt az afganisztáni nők helyzetéről is. Mint mondta, a nők elhagyhatják majd otthonukat, de csak előzetes engedély birtokában. Iskolába is járhatnak majd, de a tanárnak is nőnek kell lennie, és mindenkinek kötelezően fejkendőt (hidzsábot) kell viselnie.

A lap megjegyezte, hogy Rahim beszámolója a tálibok “igazságszolgáltatásáról” az 1990-es években uralomra került iszlamisták legszörnyűbb éveit idézik fel, akiket csak az amerikai katonai beavatkozás űzött el a hatalomból.

A külföldi csapatkivonáson felbátorodott tálibok az elmúlt hetekben számos stratégiai fontosságú körzetet foglaltak el, elsősorban az Iránnal, Üzbegisztánnal és Tádzsikisztánnal közös határ mentén. A kormány jelenleg újraszervezi erőit a stratégiai fontosságú területek visszaszerzése és annak érdekében, hogy megvédje az általa ellenőrzött városokat a tálibok előrenyomulásától. Bár a leginkább az Egyesült Államok és a NATO által pénzelt afgán biztonsági erők egyes esetekben ellenállást tanúsítottak az ország egyes részein, a kormányerők nagy része látszólag feladta a harcot. A tálibok több mint harmadát ellenőrzik az Afganisztánban található 421 körzetnek és körzeti központnak. Joe Biden a múlt héten jelentette be, hogy augusztus 31-én véget ér az Egyesült Államok katonai szerepvállalása Afganisztánban.

The post Egy tálib bíró visszaállítaná a saría radikális formáját Afganisztánban appeared first on .

Felfüggesztett börtönbüntetést kapott az a férfi, aki a helytelen maszkhasználat miatt utastársára támadt egy buszon – közölte a Fővárosi Törvényszék hétfőn.

A férfi április 18-án a Csepelről Kőbánya-Kispestig közlekedő autóbuszon rászólt egy utasra, aki a száját és orrát nem takarva viselte maszkját, amelyet akkor még kötelező volt hordani. A felek szóváltása verekedésbe torkolt. A vádlott a sértett férfi karját leszorította, és kilencszer a fején, oldalán és hátán megütötte, majd legalább négyszer megrúgta, miután áldozata a földre került. Az orvosszakértői vélemény szerint a sértett a fején és jobb térdén nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett.

A Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság úgy ítélte meg, hogy a vádlott szándéka súlyosabb sérülések okozása volt. A bíróság enyhítő körülményként értékelte a férfi büntetlen előéletét, a teljes, bűnösségre is kiterjedő beismerő vallomását, és azt, hogy a cselekmény kísérleti szakban maradt. Ugyanakkor súlyosító körülményként értékelte a történtek garázda jellegét, hogy tömegközlekedési eszközön és a veszélyhelyzet idején történt, valamint azt, hogy több mozzanatból állt és hosszabb ideig tartott.

A bíróság a férfit egy év börtönbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását két év próbaidőre felfüggesztette – közölte a Fővárosi Törvényszék. Az ítéletet az ügyészség, valamint a vádlott és védője is tudomásul vette, így az véglegessé vált.

The post Durván megverte utastársát, felfüggesztettel megúszta appeared first on .

A kínai haditengerészet távozásra szólított fel egy amerikai rombolót, amely behajózott a Dél-kínai-tenger Kína által sajátjának tartott részére – jelentette a CGTN kínai nemzetközi hírcsatorna a kínai hadsereg hétfői közlésére hivatkozva.

Tien Csün-li, a kínai hadsereg déli műveletekért felelős parancsnokságának szóvivője közölte: az amerikai haditengerészet USS Benfold nevű rombolója hétfőn engedély nélkül hajózott be Kína felségvizére a Hszisa-(Paracel-)szigetek közelében. A szóvivő felszólította az Egyesült Államokat, hogy hagyjon fel a provokatív akciókkal. Az amerikai romboló behajózása a vitatott területre egy napra esik a hágai Állandó Választottbíróság 2016-os döntésének évfordulójával, miszerint Kínának nincsen történelmi jogcíme a Dél-kínai-tenger felett.

Kína a nyersanyagokban gazdag, 3,5 millió négyzetkilométernyi Dél-kínai-tenger szinte egészét magának követeli, és több, hadi célokra kiépített szigetet hozott létre a vitatott területen. A világ egyik legforgalmasabb hajózási útvonalának számító tenger egyes részeit azonban a Fülöp-szigetek, Vietnam, Malajzia, Brunei és Tajvan is magáénak tartja. Kína azzal támasztja alá saját követelését, hogy 1930 előtt senki nem vitatta a terület fölötti szuverenitását.

Az Egyesült Államok gyakran tart hadgyakorlatokat a vitatott területen, amivel a szabad hajózást kívánja biztosítani. Antony Blinken amerikai külügyminiszter úgy foglalt állást: a szabályokon alapuló tengeri rend sehol nincsen akkora fenyegetésnek kitéve, mint a Dél-kínai-tengeren. Blinken Kínát a Dél-kínai-tenger partjain fekvő nemzetek megfélemlítésével és szabad hajózás akadályozásával vádolta.

Motegi Tosimicu japán külügyminiszter közleményben szintén a hágai döntés tiszteletben tartására szólította fel Pekinget, hangsúlyozva, hogy a határozat figyelmen kívül hagyása “aláássa a nemzetközi közösség által alapvető értéknek tartott jogállamiságot“.

The post Kína távozásra szólított fel egy amerikai rombolót a Dél-kínai-tengeren appeared first on .

A következő napokban 125 településen és hat budapesti kerületben folytatódik a szúnyoggyérítés – közölte a program végrehajtásáért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF).

A többi között a Balatonnál, a Velencei-tó környékén és néhány további Fejér-megyei településen, Sopronban és a Fertő-térségében, valamint a Duna mentén Budapesten, Baja, Mohács és Szekszárd környékén irtják a rovarokat – írták. A gyérítések pontos időpontja megtalálható a katasztrófavédelem honlapján. Közölték: az elmúlt hét változékony, esős, szeles időjárása nehezítette a szúnyogok elleni védekezést, ezért a kezeléseket sok esetben, például Szolnok környékén, el kellett halasztani, és a meghirdetett pótnapokon kell megvalósítani.

Előfordulhat, hogy az erre a hétre tervezett beavatkozások egy része is elmarad a változékony időjárás miatt; ezeket szintén később pótolják – írták. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a hétvégi felhőszakadások után rengeteg szúnyogtenyészőhely jött létre a kertekben. Célszerű ezeket a kerti vízgyűjtőket (virágcserepek, vödrök, madáritatók, eldugult ereszek, vízelvezető árkok) kitisztítani, vagy cserélni bennük a vizet, hogy a szúnyogok ne tudjanak kifejlődni – közölte az OKF.

The post Katasztrófavédelem: 125 településen és hat fővárosi kerületben irtják a szúnyogokat appeared first on .

Az Európai Unió újabb fél évvel meghosszabbította az Oroszország ellen bevezetett gazdasági szankciókat, mivel nem történt előrelépés a minszki megállapodások végrehajtásában – közölte az uniós Külügyi Tanács.

A szankciókat az EU az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedésekre válaszul vezette be 2014 júliusában, eredetileg egyéves időtartamra, majd 2014 szeptemberében megerősítette őket.

A tagállami vezetők 2015. márciusi ülésükön a szankciók időtartamát a normandiai négyek – Oroszország, Ukrajna, Németország és Franciaország – által 2015 februárjában tető alá hozott minszki megállapodások teljes körű végrehajtásához kötötték. Mivel erre nem került sor, és tekintve, hogy a megállapodások maradéktalan végrehajtása még mindig várat magára, a tagállami külügyminiszterek az egynapos brüsszeli ülésükön további hat hónapra, 2022. január 31-ig meghosszabbították az intézkedéseket.

A meghosszabbított gazdasági szankciók egyebek mellett a pénzügyi ágazatot érintik, korlátozzák bizonyos orosz bankok és vállalatok hozzáférését az EU elsődleges és másodlagos tőkepiacaihoz, és megtiltják a pénzügyi segítségnyújtást. Emellett a fegyverkiviteli és -behozatali tilalomra, a kettős felhasználású termékek katonai célokra vagy oroszországi katonai végfelhasználók részére történő kivitelére terjed ki, továbbá korlátozza Oroszország hozzáférését a kőolajtermeléshez és -feltáráshoz felhasználható egyes érzékeny technológiákhoz és szolgáltatásokhoz.

The post Meghosszabbította az Oroszország elleni gazdasági szankciókat az EU appeared first on .

Újabb nemzetközi, szélsőségesen jobboldali terrorcsoport törvényen kívül helyezését kezdeményezte hétfőn a brit kormány. London legutóbb áprilisban járt el ugyanígy egy amerikai újnáci csoporttal szemben.

A brit belügyminisztérium ezúttal a The Base (Bázis) nevű, jórészt szintén az Egyesült Államokban gyökerező csoport nagy-britanniai tevékenységének törvényellenessé nyilvánításának folyamatát indította el. A tárca hétfői leírása szerint militáns szerveződésről van szó, amely a fehér felsőbbrendűséget hirdeti és etnikai alapú fehér állam létrehozására törekszik. A csoport az ismertetés szerint 2018-ban alakult, céljainak, ideológiájának számos eleme megegyezik az Atomwaffen Division (Atomfegyver-hadosztály), illetve a National Socialist Order (Nemzetiszocialista Rend) nevű szervezetek céljaival és ideológiájával.

Ez az a két újnáci, szintén elsősorban amerikai gyökerű szerveződés, amelynek nagy-britanniai jelenlétét Priti Patel brit belügyminiszter kezdeményezésére a londoni parlament áprilisban törvényellenesnek nyilvánította. A National Socialist Order nevű csoportosulás a brit kormány szerint az Atomwaffen Division más néven létrejött utódszervezete. A brit belügyminisztérium hétfői tájékoztatása szerint a The Base nevű szerveződés törvényen kívül helyezését is Patel kezdeményezte.

A tárca közölte: a csoport törvényellenessé nyilvánítása azt jelenti, hogy bűncselekményt követ el, aki e terrorszervezethez csatlakozik, és az is, aki másokat a csoport támogatására biztat. A nemrégiben szigorított brit terrorizmusellenes törvény alapján 14 évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatók, akiket e két vádpontban a brit bíróságok bűnösnek találnak. Patel az alsóháznak küldött hétfői átiratában közölte: a brit kormány folytatja az erőteljes fellépést a fehér felsőbbrendűséget hirdető elvetemült csoportosulásokkal szemben, amelyek világszerte igyekeznek megnyerni az erre fogékony embereket gyűlöletteljes ideológiájuknak és az erőszakcselekmények elkövetésére irányuló beteges törekvéseiknek.

A brit belügyminiszter szerint a The Base az erőszakcselekmények magasztalásával és előmozdításával fasiszta, etnikai alapú fehér államszerveződés létrehozására törekszik, és ennek érdekében “faji háború” meghirdetésére készül. Tudható emellett, hogy tagjai fegyverekkel és robbanóanyagokkal tartott kiképzéseken vesznek részt. A szerveződés vezetője számos videófelvételben ösztönözte híveit egyebek mellett gerillahadviselésre vagy “magányos farkasként” elkövethető cselekményekre – áll a minisztérium ismertetésében.

A csoport törvényen kívül helyezéséről szóló rendelettervezet hétfőn került a londoni alsóház elé, és jóváhagyás esetén még e héten érvénybe léphet.

The post Újabb szélsőséges jobboldali terrorszervezetet helyez törvényen kívül a brit kormány appeared first on .