Biztonságpiac

Múlt hét végén, pénteken riasztották a Magyar Honvédség Gripenjeit – tájékoztatta a Honvédelmi Minisztérium (HM).

A minisztérium közleménye szerint egy cseh felségjelű ultralight P220 Koala típusú légijármű lépett be úgy a magyar légtérbe, hogy nem létesített rádió-összeköttetést a magyar légiirányítással.

A Magyar Honvédség légvédelmi készültséget ellátó Gripenjei azonosították a Romániából Csehországba tartó gépet, amely ezután felvette a kapcsolatot a magyar polgári légiirányítással – írták. A vadászgépek ezt követően visszaindultak a kecskeméti repülőbázisra – közölte a HM.

Megérdeklődtük a minisztériumtól, hogy ilyen esetben mennyibe kerül nagyságrendileg a Grippenek elindítása, illetve, hogy a vétkessel ki lehet-e ezt a költséget fizettetni? A HM Kommunikációs Osztálya az alábbi tájékoztatást adta: “az említett esettel kapcsolatos költségek megtérítésének szabályait, a légvédelmi készenléti szolgálat riasztásából eredő költségek megtérítéséről szóló 221/2018. (XI. 29.) Korm. rendelet határozza meg. Az eddig megismert körülmények alapján nem lehet megállapítani sem a költség nagyságrendjét, sem azt, hogy indokolt-e a költségek megtérítése. A megalapozott döntés meghozatala érdekében az érintett hatóságoknak valamennyi körülményt feltárva le kell folytatniuk a jogszabályokban meghatározott vizsgálataikat”.

The post Riasztották a Gripeneket appeared first on .

A dunai árhullám levonulása határozza meg a szúnyogirtási program folytatását a következő időszakban – jelentette a program végrehajtásáért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

Az árhullámmal érintett területeken hét-tíz nap kell ahhoz, hogy a szúnyogtojásokból kifejlődjenek a szúnyogok, és a kémiai védekezést csak ezt követően lehet elkezdeni. Ebben a helyzetben kizárólag az előző napokban elmaradt kezeléseket pótolják Sopron környékén és Csongrád-Csanád megye néhány településén – írták.

A szúnyogok tömeges elszaporodásához elegendő, ha a gátakon belül néhány centiméteres víztestek alakulnak ki. A szakértők folyamatosan monitorozzák a Duna mentén a rovarok jelenlétét. Felhívják a figyelmet arra, hogy esős időt követően nemcsak a tavak és folyók mentén fejlődnek szúnyoglárvák, hanem szinte bármilyen vízben. Ezért fontos, hogy megszüntessük a ház körüli tenyészőhelyeket.

Célszerű azokat a kerti tárgyakat, amelyekben megáll az esővíz, kiüríteni vagy lefedni, a ház körüli vízelvezető árkokat rendben tartani – olvasható a közleményben.

The post OKF: a dunai árhullám alakítja a szúnyogok elleni védekezést appeared first on .

A mostani dunai árhullám biztonsággal levezethető az árvízvédelmi töltések között vagy a kijelölt ártereken – tájékoztatta az Országos Vízügyi Főfelügyelőség (OVF).

Az elmúlt héten Nyugat-Európában rendkívül heves esőzéseket okozó hideg örvény a Duna vízgyűjtőjét kevéssé érintette, a magyarországi árvízi helyzetet elsősorban a szombaton, leginkább Ausztria területén hullott jelentős mennyiségű csapadék befolyásolja – írták

A magyar szakaszon az árhullám Nagybajcsnál várhatóan kedden tetőzik, a harmadfokú készültségi szintet megközelítő, esetleg azt elérő vízállással. Lejjebb, Komárom és Esztergom térségében várhatóan elsőfokú készültséget kell majd elrendelni. Budapestnél szerdán várható a folyó tetőzése, a rakpart szintje alatt, ezért a fővárosban árvízvédelmi készültséget valószínűleg nem kell elrendeli – fűzték hozzá.

A közlemény szerint a védvonalakon figyelőszolgálatot állítanak fel és a beavatkozóegységeket készenlétbe helyezik. Mivel a víz a töltések között marad, a védekezés elsősorban a szivárgó vizek megfigyelésére, az általuk okozott károk megelőzésére koncentrál.

Ugyanakkor az OVF fokozott óvatosságra inti a vízitúrázókat, mivel a következő napokban a Dunán és a mellékágrendszerekben jelentősen megnő a víz sodrása, ezért sokfelé kell nagyobb mennyiségű uszadékra számítani. Az előrejelzések szerint egyébként szárazabb légtömegek érkeznek a Duna vízgyűjtő területére, a német és osztrák szakaszon már meg is indult az apadás – közölte az OVF.

The post Az OVF szerint biztonságosan levezethető a dunai árhullám appeared first on .

Az elmúlt hét csapadékos időjárása miatt megszűnt a fokozott tűzveszély a hazai erdő- és mezőgazdasági területek jelentős részén, ezért július 20-ától Budapesten és Magyarország tíz megyéjében visszavonja a hatóság a tűzgyújtási tilalmat – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

Keddtől a tűzgyújtási tilalom Budapesten, valamint Baranya, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Pest, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém és Zala megyében szűnik meg.

A Nébih közölte: változatlanul érvényben marad a fokozottan tűzveszélyes időszak minősítés Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Ott továbbra is tilos a tűzgyújtás a külterületi ingatlanokon fekvő erdőkben és fásításokban, valamint 200 méteres körzetükben, ideértve a térképen jelölt területeken található tűzrakóhelyeket, a vasút- és közútmenti fásításokat, valamint a parlag- és gazégetést is.

Erdőterületen tüzet rakni a tűzgyújtási tilalom visszavonása után is csak a kijelölt és kiépített tűzrakóhelyen szabad, szélcsendes időszakban úgy, hogy az a környezetre veszélyt ne jelentsen. A tüzet nem szabad felügyelet nélkül hagyni, távozás előtt pedig gondoskodni kell a biztonságos eloltásáról. Fokozott figyelemmel kell eljárni az erdőn kívüli, illetve a lakott területeken is, mert a felügyelet nélkül hagyott tűz könnyen továbbterjedhet. A tűz őrzéséről és eloltásáról, a tűzvédelmi szabályok betartásáról a tűz gyújtója minden esetben köteles gondoskodni.

Az aktuális tűzgyújtási tilalomról és a tűzgyújtási szabályokról a www.erdotuz.hu és a www.katasztrofavedelem.hu honlapon lehet tájékozódni.

The post Budapesten és tíz megyében keddtől megszűnik a tűzgyújtási tilalom appeared first on .

Szabadon bocsátották hétfő délután a terrorizmus vádjával elítélt székelyföldi Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt, miután a Brassó Megyei Törvényszék jogerős ítéletben hagyta jóvá a terrorizmus vádjával elítélt székelyföldiek feltételes szabad lábra helyezését .

Mind Bekét, mind Szőcsöt a családja várta a börtön előtt. A bíróságok portálján hétfőn délután még csak a Szőcsre vonatkozó ítélet kivonata volt elolvasható. Eszerint a törvényszéki bírák megalapozatlannak tartották, és elutasították az elsőfokú szabadon bocsátási határozat ellen benyújtott ügyészségi fellebbezést.

Beke és Szőcs 2020 májusa óta kérhette a feltételes szabadlábra helyezést. Azóta négy, erre vonatkozó kérést nyújtottak be, a börtön illetékes bizottsága a jó magaviseletük alapján valamennyi esetben ajánlotta a szabadon bocsátást. Beke eddigi kéréseit rendre elutasították a bíróságok. Szőcs szabadon bocsátását már két korábbi alkalommal is elrendelte a Brassói Bíróság, az ügyészség fellebbezése után azonban a Brassó Megyei Törvényszék megváltoztatta a döntést.

A terrorizmus vádjával elítélt székely férfiaknak hat hónap múlva lejár a büntetésük.

Bekét és Szőcsöt 2018. július 4-én ítélte öt-öt év letöltendő börtönbüntetésre a bukaresti legfelsőbb bíróság, terrorista cselekmények, illetve ezekre való felbujtás miatt. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi, illetve erdélyi elnöke ellen hozott ítélet általános megdöbbenést váltott ki az erdélyi magyarság soraiban, hiszen az első fokon eljáró Bukaresti Táblabíróság megalapozatlannak tartotta az ügyészség által összeállított vádirat nagyobb részét, és csak 11, illetve 10 hónap börtönbüntetést rótt ki rájuk, amennyit már korábban vizsgálati fogságban töltöttek.

A két férfit a romániai szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) állította bíróság elé, mert lehallgatott beszélgetéseikből, és a Beke István lakásán talált petárdákból a román hatóságok arra következtettek, hogy házi készítésű bombát akartak robbantani Kézdivásárhely főterén 2015-ben, a december elsejei román nemzeti ünnepre szervezett katonai parádén.

Az erdélyi magyar közvélemény az első pillanattól fogva úgy tekintette, hogy koncepciós eljárás folyik a kézdivásárhelyi fiatalok ellen. Letartóztatásuk után hetekig tüntettek Kézdivásárhelyen. Jogerős elítélésük után több rendkívüli perújítási kérelmet nyújtottak be, de ezek mindegyikét elutasították a romániai bíróságok.

The post Szabadok a terrorizmus vádjával elítélt székelyek appeared first on .

A terrorizmus elleni küzdelem jegyében az Európai Unió Tanácsa további hat hónappal megújította a terrorszervezetek tagjait, valamint a velük összeköttetésben álló természetes vagy jogi személyeket és szervezeteket felsoroló uniós jegyzéket – közölte az uniós tanács.

A tájékoztatás szerint az EU azért hosszabbította meg a terroristák uniós jegyzékét, mert a benne sorolt terrorszervezetekkel összeköttetésben álló emberek vagy szervezetek továbbra is fenyegetést jelentenek, az Európai Unió területén vagy azon kívül jelenleg is aktívak. A jegyzékben 14 ember és 21 szervezet neve szerepel.

A velük szemben alkalmazott korlátozó intézkedések között pénzeszközök és egyéb bevételek befagyasztásával kapcsolatos rendelkezések, valamint a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos intézkedések szerepelnek. Sem közvetlenül, sem közvetett módon nem bocsátható rendelkezésükre semmilyen pénzeszköz, pénzügyi eszköz vagy gazdasági forrás.

A jegyzékbe vétel kritériumai között terrorcselekmény végrehajtása vagy ilyen jellegű cselekmény megkísérlése, illetve elősegítése miatt indított büntetőeljárás során kimondott elmarasztaló ítélet szerepel. A jegyzéket rendszeresen, legalább 6 havonta felülvizsgálják.

A szankciórendszer nem azonos az Oszama bin Ladennel, az al-Kaida nemzetközi terrorhálózattal, az afganisztáni szélsőséges tálibokkal vagy az Iszlám Állam nevű terrorszervezettel kapcsolatban álló emberek és szervezetek pénzügyi forrásainak befagyasztásáról szóló, 1989-es ENSZ BT-határozatot végrehajtó uniós rendszerrel.

Az Európai Unió a 2001. szeptember 11-i terrortámadások nyomán a terrorizmus elleni fellépés részeként ugyanazon év decemberében állította össze a terrorcselekményekben részt vevő emberek, csoportok és szervezetek jegyzékét, akikre, illetve amelyekre a korlátozó intézkedések vonatkoznak.

The post Az EU fél évvel meghosszabbította a terrorizmus elleni küzdelmet szolgáló korlátozó intézkedéseket appeared first on .

Két embert letartóztatott a Budai Központi Kerületi Bíróság a szabálytalan OKJ-vizsgáztatás ügyében, a házaspár a gyanú szerint kenőpénzért szervezett a jelentkezőknek az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő vizsgákat – közölte a Fővárosi Törvényszék.

Közleményükben azt írták: a gyanú szerint egy kormánytisztviselő férfi egy informatikus közreműködésével úgy alakította át a vizsgaszervezésre használt felületet, hogy létrehoztak egy “titkos felületet”, amelynek a tartalmát csak a férfi és a vele együttműködők láthatták. Ezen a felületen lehetőség volt arra, hogy kizárólag a kormánytisztviselő jelölhesse ki a vizsgabizottság tagjait, biztosítva, hogy a felesége cégétől jelentkezők sikeresen vizsgázzanak.

A szabálytalan vizsgák lebonyolításához a gyanúsítottak alkalmanként több százezer forintot fogadtak el. Az ügyészség a házaspár letartóztatását a szökés, elrejtőzés veszélyére, valamint a bizonyítás megnehezítésének veszélyére hivatkozva indítványozta, míg harmadik társuk esetében azt kérte, hogy a munkahelyéhez kapcsolódó személyes, elektronikus és telefonon történő távoltartást rendeljék el.

A bíróság megállapította, hogy a gyanúsított házaspárnál a bizonyítás megnehezítésének, meghiúsításának veszélyétől tartani lehet, és elrendelte a letartóztatásukat. Az informatikus esetében azonban – aki beismerő vallomást is tett – nem rendelte el a távoltartást.

A végzés nem végleges.

Az esetről a Központi Nyomozó Főügyészség számolt be csütörtökön. Azt közölték, hogy a házaspár férfi tagja korábban egy megyei kormányhivatal osztályvezetőjeként dolgozott. A szabálytalanul lebonyolított sikeres vizsgák ellenértékeként 2019 őszétől a pár több mint húsz vizsgázótól esetenként 150 ezer és 440 ezer forint közötti juttatást kapott.

Az ügyben a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség vezető beosztású személy előnyért hivatali kötelességét megszegve, bűnszövetségben elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt folytat nyomozást.

The post Letartóztatták a szabálytalan OKJ-vizsgáztatással gyanúsított házaspárt appeared first on .

A katonák bebizonyították, hogy nem csak a fegyverekhez értenek – jelentette ki a honvédelmi miniszter szombaton Budapesten, az altisztavatáson.

Benkő Tibor a Hősök terén esküt tett mintegy 400 altiszthez is szólva hangsúlyozta: nemcsak a fegyverek mesteri kezelőinek kell lenniük, felkészültnek kell lenniük arra is, hogy akár katasztrófahelyzetben, akár olyan pandémiás helyzetben is lehessen rájuk számítani, mint amilyen az elmúlt mintegy másfél évben sújtja Magyarországot és a világot. A miniszter leszögezte: a katonák bebizonyították, hogy a Magyar Honvédségre bármikor, bárhol, bármilyen feladatban lehet számítani. A katonák mindig “ott vannak, ahol a haza, a nemzet érdeke megköveteli”: ha kell, a határok mentén vagy a kórházakban, ha kell, külföldön szolgálják a nemzet érdekeit – mondta Benkő .

A miniszter köszönetet mondott a szülőknek azért, hogy gyermekeiket úgy nevelték, az “emberi élet legdrágább kincsét”, az életüket ajánlják az ország védelmének szolgálatába, s vállalták ennek a rendkívül sok lemondással, megpróbáltatással járó, kitartást igénylő szolgálatnak az ellátását. Ez a hivatás, ez a szolgálat egész embert kíván, testben és lélekben egészséges, rátermett, a hazájuk iránt elkötelezett, lojális fiatalokat – emelte ki.

A katonákhoz szólva a miniszter gratulált az eddig elvégzett munkájukhoz, gratulált a kiváló eredménnyel végzetteknek. Egyúttal arra biztatta őket, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a legjobbak legyenek és bármilyen feladatban lehessen rájuk számítani. Szolgálatuk legyen példaértékű az ország minden állampolgára előtt, és a nemzetközi szerepvállalásban is – tette hozzá.

Benkő kitért arra is: látható, hogy a biztonsági környezet a térségben és a világban egyaránt rendkívül törékeny. Egyik pillanatról a másikra törnek ki olyan erőszakos cselekmények, amelyekkel szembe kell nézni. A kormány ezért is fontosnak tartja, hogy Magyarországnak legyen egy erős, ütőképes, elkötelezett, jól kiképzett katonákból álló, kiváló technikai eszközökkel ellátott honvédsége – mondta, megjegyezve: a technikai eszköz “önmagában keveset ér”, ha nincs mellette a katona, aki mesterien tudja kezelni. Kitért arra is, a kormány gondoskodik arról, hogy a katonák megbecsült állampolgárok legyenek, erkölcsileg és anyagilag egyaránt, ezért is indították el az életpályamodellt.

A miniszter a katonákhoz szólva azt mondta: nincs más dolguk, csak a katonai eskü és az altiszti hitvallás szellemében élni. Szolgálatukhoz sok sikert, erőt, egészséget és katonaszerencsét kívánt, és azt kérte, soha ne feledjék az általuk elmondottakat: a hazáért “erős akarattal”.

Sándor Zsolt, a Magyar Honvédség parancsnokának megbízott helyettese megnyitó beszédében kiemelte: az önálló magyar altisztképzés csaknem 100 éves. Azóta sok minden megváltozott, de egyvalami változatlan maradt: a hivatástudat. Honvéd altisztnek lenni nem egy munka, hanem hivatás – szögezte le. A vezérőrnagy elmondta: az altisztek összekötő kapcsolatot jelentenek a tisztek és a legénységi állomány között. Az altiszti kar meghatározó szerepet tölt be a kis alegységek vezetésében, továbbá a bonyolult haditechnikai eszközök kezelésében is. Kitért arra, hogy a Zrínyi honvédelmi és haderőfejlesztési program az altiszti állományra is felelősséget ró.

Sándor szólt arról is, hogy rendhagyó volt az elmúlt év. A koronavírus-járvány elleni küzdelem az altisztek kiképzésére is hatással volt, továbbá már ebben az időben is szükség volt a most végzett altisztekre. “Az első harcukat sikeresen megvívták, leküzdötték a kihívásokat” – hangsúlyozta, hozzátéve: sok ilyen harc és kihívás vár még rájuk.

A budapesti Hősök terén szombaton 373, a Magyar Honvédség Altiszti Akadémiáján végzett katona tette le ünnepélyes altiszti esküjét. Az ünnepségen elmondták az úgynevezett altiszti hitvallást, ezt követően egy-egy helikopterekből és Gripenekből álló kötelék húzott át a Hősök tere felett.

The post Benkő: a katonák bebizonyították, hogy nem csak a fegyverekhez értenek appeared first on .

Jégkrémet, banáncsipszet, müzlit és ételízesítőket is vissza kell hívni a forgalomból allergén és szennyeződésveszély miatt – olvasható a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) honlapján pénteken közzétett felhívásokban.

Az Auchan csokoládéízű és vaníliaízű jégkrémet feltételezett etilénoxid-szennyezettség miatt nem szabad elfogyasztani – írták. A termék minőségmegőrzési ideje 31/03/2023, forgalmazója az Auchan.

Az áruházlánc egy másik termékét nem jelölt allergén jelenléte miatt hívták vissza, a csomagoláson ugyanis nem tüntették föl, hogy zellert tartalmaz. Az erre érzékeny fogyasztóknál emiatt allergiás reakciókat válthat ki a 250 grammos és 500 grammos csomagban kapható Auchan Nívó Ételízesítő 15 féle zöldséggel és fűszerrel, valamint a 250 grammos és egy kilogrammos csomagban kapható Auchan Optimum Ételízesítő.

Szalmonellaszennyezettség veszélye miatt két termék nem ehető. A 125 grammos Tiger banáncsipsz minőségmegőrzési ideje 21.09.16., tételszáma 2401418. A 150 grammos Tiger müzlimix minőségmegőrzési ideje 21.10.14., tételszáma 2401563. A termékeket a Flying Tiger Copenhagen üzletei forgalmazták. A visszahívott termékek árát a vásárlás helyén megtérítik.

Az etilén-oxid színtelen, igen reakcióképes és gyúlékony gáz, jellegzetes, éterhez hasonló szaggal. Az etilén-oxid a szervezetünkbe juthat levegővel, élelmiszerrel, fogyasztói termékekkel, orvosi eszközökkel, a környezeti terhelés révén, vagy munkahelyünkön is szennyeződhetünk az anyaggal. Az etilén-oxidot a WHO IARC; és az EU is emberen bizonyítottan rákkeltő vegyületnek sorolta be.

The post Nébih: több élelmiszert és ételízesítőt is vissza kell hívni a forgalomból appeared first on .

Lengyelország 250 darab M1A2 Abrams SEPv3 páncélost vásárol az Egyesült Államoktól – írta csütörtökön a Gazeta Polska Codziennie lengyel napilap. Az ellenzék szerint az ügylet jogi kétségeket ébreszt.

Jaroslaw Kaczynski biztonsági ügyekért felelős kormányfőhelyettes, a kormánykoalíciót vezető párt elnöke, valamint Mariusz Blaszczak nemzetvédelmi miniszter szerdán jelentette be az ügyletet – írta a napilap. A korszerű eszközöket Lengyelország keleti részében telepítik a jövő évben, ez lesz az ilyen típusú Abrams páncélosok első rendszerbe állítása Európában. Kaczynski hangsúlyozta: Varsó ahhoz az elvhez tartja magát, hogy “aki békét akar, készüljön a háborúra”.

Blaszczak felidézte: a páncélosokat az amerikaiak a T-14 Armata orosz harckocsi ellensúlyaként fejlesztették ki. A lengyel beszerzés választ jelent a nemzetközi biztonsági kihívásokra – húzta alá. “Feladatunk a lehetséges támadó elrettentése” – fogalmazott. A miniszter közlése szerint a páncélosok, valamint egyéb technikai felszerelés beszerzését nem a lengyel hadsereg korszerűsítésére szánt, folyamatban lévő programokból fedezik, hanem külön forrásokból. Az egész ügylet értéke 23,3 milliárd zloty (1,8 ezer milliárd forint).

A PAP hírügynökség megkeresésére Czeslaw Mroczek, a szejm nemzetvédelmi bizottságának ellenzéki alelnöke úgy nyilatkozott: az ügylet jogi kétségeket ébreszt, mert nem szerepel a hadsereg hosszú távú korszerűsítési programjában. A szejm nemzetvédelmi bizottságának elnöke, Michal Jach viszont aláhúzta: a beszerzés szükségességét a védelmi erők stratégiai áttekintése során állapították meg, a döntés pedig viszonylag rövid időn belül teszi lehetővé a hadsereg megerősítését.

The post Lengyelország 250 Abrams páncélost vásárol az Egyesült Államoktól appeared first on .

Az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok súlyos megsértésének ára van, az Európai Unió kész mérlegelni további korlátozó intézkedések meghozatalát Fehéroroszország ellen – jelentette ki az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője arra reagálva, hogy előző nap a fehérorosz rendőrség átkutatta jogászok, emberi jogi aktivisták és újságírók irodáit és otthonait.

Josep Borrell kijelentette, a szerdai fehérorosz intézkedés újabb bizonyíték arra, hogy az Aljakszandr Lukasenka elnök vezette fehérorosz rendszer szisztematikus és jól szervezett kampányt folytat az összes, az országban még megmaradt másként gondolkodó elhallgattatására és arra, hogy visszaszorítsa a polgárok terét. A rezsimnek le kell állítania az elnyomást, és felelősségre kell vonnia az elkövetőket. Az EU felszólítja a fehérorosz hatóságokat, hogy tartsák be az ország emberi jogi és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartására vonatkozó nemzetközi kötelezettségeit – mondta.

“Követeljük az őrizetbe vett emberi jogi jogvédők, valamint a politikai foglyok azonnali szabadon bocsátását, akiknek száma folyamatosan növekszik, és már most meghaladja az 550-et” – fogalmazott. Az EU továbbra is mindent megtesz a fehérorosz nép támogatására, kiáll valamennyi emberi jogi jogvédő, és az elnyomottak mellett – tette hozzá az uniós főképviselő.

A fehérorosz biztonsági rendőrség legalább 14 jogvédő csoport, hírforrás, valamint civil és jótékonysági szervezet irodájában tartott razziát. Köztük volt a Vjaszna emberi jogi szervezet, illetve az ország legrégebbi politikai pártja, a Fehérorosz Népfront is. Az Európai Unió Minszkkel szemben első ízben október elején vezetett be büntetőintézkedéseket, felvette szankciós listára a fehérorosz ellenzéki tüntetések elfojtásának vélelmezett felelőseit.

Az EU június elején abban állapodott meg, hogy megtiltja a fehérorosz légitársaságok számára, hogy átrepüljenek az EU légterén, és hozzáférjenek az Unió területén fekvő repülőterekhez. A lépésre az után került sor, hogy Fehéroroszország leszállásra kényszerítette a minszki repülőtéren a Ryanair Görögországból Litvániába tartó, és éppen a fehérorosz légtérben tartózkodó utasszállító repülőgépét, majd letartóztatta a fedélzeten utazó fehérorosz ellenzéki aktivistát, Raman Prataszevicset és barátnőjét.

Az EU legutóbb június végén határozott arról, hogy a Fehéroroszországgal szemben bevezetett megszorító intézkedések hatályát kiterjeszti és gazdasági szankciókat hagy jóvá. A célzott gazdasági korlátozások a fehérorosz olaj-, műtrágya- és cigarettaipart érintenék, és kiterjednének a távközlésre, az energia-, olaj- és vegyiparra, valamint Fehéroroszország hamuzsír (kálium-karbonát) exportjára, továbbá a pénzügyi szektorra terjednek ki.

The post Borrell: az EU kész további korlátozó intézkedések meghozatalára Fehéroroszország ellen appeared first on .

Nem jogerősen tíz év börtönre ítélte a Nyíregyházi Törvényszék azt a férfit, aki – a most ugyancsak tíz évre ítélt társával – tavaly májusban életveszélyesen bántalmazta és megkéselte az édesapját.

Resán Dalma, a törvényszék sajtószóvivője a közleményében azt írta, a vádlottakat emberölés bűntettének kísérletében, személyi szabadság megsértésének bűntettében, kifosztás bűntettében, információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás kísérletében és okirattal visszaélés vétségében találták bűnösnek.

Az ítéleti tényállás szerint a vádlottak 2020 februárjától közös háztartásban éltek az elsőrendű vádlott édesapjával egy nyíregyházi lakásban, családi problémáik miatt az apa és a fia között rendszeresek voltak a veszekedések. A három férfi 2020. május 22-én együtt italozott az egyik kocsmában, hazaérve azonban ismét összevesztek.

Az idősebb férfit fia előbb életveszélyesen megfenyegette és ököllel többször megütötte, a földre esett sértettet a két vádlott az ágyra ültette, lábait lefogták és pulóverrel összekötözték. A védekezni próbáló idős férfit fia ismét megütötte, megszúrta egy késsel, majd társával különböző ruhadarabok segítségével megpróbálták megfojtani. A megkötözött emberre ezután rázárták a szoba ajtaját, elvették mobiltelefonját, irattárcáját, kulcscsomóját és bankkártyáját – ismertette a sajtószóvivő.

A vádlottak Ausztriába akartak szökni, ehhez Nyíregyházán egy bankautomatából próbáltak készpénzt felvenni a sértett bankszámlájáról. A rendőrök végül a Keleti pályaudvaron fogták el őket.

Az idős férfi a bántalmazás következtében életveszélyes sérüléseket szenvedett. Az előkészítő ülésen mindkét vádlott beismerő vallomást tett és lemondott a tárgyalás jogáról – tette hozzá a szóvivő. Az ítélet ellen a vádlottak és egyikük védője fellebbezett, a másodrendű vádlott védője három nap gondolkodási időt kért.

The post Tíz évet kapott az apját életveszélyesen bántalmazó férfi és a bűntársa is appeared first on .

Kinevezte az ukrán parlament belügyminiszternek Denisz Monasztirszkijt, miután elődje, Arszen Avakov lemondását előző nap elfogadta. Monasztirszkij kinevezését 271 képviselő támogatta a 450 fős törvényhozásban.

“Nem ígérem, hogy minden problémát azonnal megoldok. Ez lehetetlen. Ígérem viszont, hogy szakmailag és elsősorban miniszterként fogom végezni munkámat, és kész vagyok méltósággal szolgálni a nép és az állam érdekét” – hangoztatta a politikus a szavazás előtti felszólalásában.

Szavai szerint munkájában elsősorban a szervezett bűnözés elleni küzdelemre, a rendőrségen belüli törvénysértők felelősségre vonására, a regionális vezetéssel és a társadalommal való kapcsolatépítésre, a közúti biztonság erősítésére, a minisztérium valamennyi tevékenységi körének digitalizálására, a kábítószerek terjesztése elleni küzdelemre, a határvédelemre, valamint az ország belső stabilitásának és védelmének fokozására, a krími és a Donyec-medencei ideiglenesen megszállt területek Ukrajnába történő visszaintegrálására fog koncentrálni.

Monasztirszkij eddig a Volodimir Zelenszkij elnök mögött álló, a törvényhozásban egyedült többségben lévő Nép Szolgája párt frakciójának a tagja és a parlament rendészeti bizottságának elnöke volt. A 41 éves politikus jogi végzettséggel rendelkezik, ukrán sajtóforrások Avakov “emberének” tartják. Magát felszólalásában Zelenszkij “csapatának” a tagjaként aposztrofálta. Az elnöknek megköszönte az iránta tanúsított bizalmat, és röviden beszámolt az eddig általa vezetett rendvédelmi bizottság munkájáról.

Monasztirszkijt Zelenszkij javasolta a Nép Szolgája frakciójának keddi ülésén új belügyminiszternek, hivatalosan Denisz Smihal miniszterelnök terjesztette a parlament elé kinevezését.

Elődje, Avakov kedden nyújtotta be lemondását – nem indokolva meg döntését -, a parlament csütörtökön hagyta jóvá távozását a tárca éléről. Avakov több mint hét éven át vezette a belügyminisztériumot: 2014. február 27-én kapta meg kinevezését, azaz még Olekszandr Turcsinov ideiglenes elnöksége alatt, majd mindvégig Petro Porosenko államfősége idején ő volt a tárca vezetője, ezt követően Zelenszkij államfői beiktatása után is megőrizte tisztségét.

The post Kinevezte az ukrán parlament az új belügyminisztert appeared first on .

Letartóztatta a pénzért, védőoltás beadása nélkül védettséget igazoló szabolcsi háziorvost és társát a Nyíregyházi Járásbíróság szombaton – közölte a Nyíregyházi Törvényszék.

A megalapozott gyanú szerint A. A. egy Szabolcs megyei településen látott el háziorvosi tevékenységet, így jogosult volt a koronavírus elleni védőoltás beadására és a védettségi igazolvány kiállításához szükséges adatok jogszabály szerinti rögzítésére. Ezt kihasználva megállapodott vele K.D. másodrendű gyanúsított abban, hogy közvetítőként olyan embereket fog szállítani hozzá, akik szeretnének védettségi igazolványhoz jutni, de nem kívánják beadatni maguknak az ehhez szükséges védőoltást.

A gyanúsítottak megállapodtak abban is, hogy a hozzájuk fordulóktól fejenként ötvenezer forintot fognak kérni azért, hogy a háziorvos az adataikat mint beoltottak adatait a központi rendszerbe rögzítse, és így védőoltás nélkül jogosultakká váljanak védettségi igazolványra. A kifizetett pénzen megosztoztak. Májusban ketten jutottak ily módon védettségi igazolványhoz jogosulatlanul. A másodrendű gyanúsítottat felbujtóként hallgatták ki a nyomozók.

Mivel a két férfit kiemelt tárgyi súlyú bűncselekménnyel – vesztegetés elfogadása és védettségi igazolással való visszaélés – gyanúsítják, a bíróság szerint feltehető, hogy szabadlábra helyezésük esetén elszöknének, elrejtőznének vagy újabb bűncselekményeket követnének el, ezért elrendelték letartóztatásukat.

A végzés nem végleges, gyanúsítottak és védőik fellebbeztek, a kényszerintézkedésről másodfokon a Nyíregyházi Törvényszék fog dönteni.

The post Letartóztatták a pénzért védettségi igazolványokat áruló szabolcsi háziorvost appeared first on .

Összecsapások voltak Jeruzsálemben a Templom-hegyen a muzulmán hívők és a rendőrség között a zsidó Szentély pusztulásának emléknapján – jelentette a The Times of Israel című angol nyelvű izraeli hírportál.

Vasárnap reggel a muzulmán hívők elbarikádozták magukat az Al-Aksza mecset mellett, hogy megakadályozzák a zsidó látogatók érkezését. A rendőrség tömegoszlató eszközökkel, köztük gumilövedékekkel űzte el a jelentésük szerint feléjük köveket dobáló palesztinokat. Később több mint ezer zsidó látogató lépett a Templom-hegyre, ahol a zsidók első és második Szentélye állt, amelyet ezen a napon romboltak le i.e. 586-ban a babiloniak, majd i.sz. 70-ben a rómaiak.

A palesztin média szerint több palesztin aktivistát őrizetbe vettek a rendőrséggel történt összecsapások után. A Palesztin Hatóság elnöke, Mahmúd Abbász elítélte és veszélyesnek nevezte az izraeli eszkalációt. A Szentély pusztulásának évfordulója, tisa beáv a zsidó vallás legfontosabb böjt- és gyásznapja. Az egykori zsidó Szentély helyén a középkor óta az Al-Aksza mecset áll, az iszlám vallás Mekka és Medina után harmadik legszentebb helye.

A reggeli összecsapások után Naftali Bennett miniszterelnök helyzetértékelő megbeszélést folytatott Omer Barlev belbiztonsági miniszterrel és Kobi Sabtai rendőrfőkapitánnyal. A tanácskozáson a miniszterelnöki hivatal közleménye szerint a zsidók Templom-hegyi látogatásának folytatása és rend biztosítása mellett döntött. Az egyezmények szerint a Templom-hegyet, arab nevén a Haram al-Sarifot muzulmánok felügyelik, de a biztonsági kérdésekért az izraeli rendőrség felel. A zsidóknak szabad látogatni, de tilos imádkozni ezen a helyen.

Május közepén a Templom-hegyen történt összecsapások vezettek az Izrael és a Gázai övezetet uraló Hamász szervezet közötti Falak őrzői hadművelethez. Izrael 1967-ben, a hatnapos háborúban foglalta el Jordániától Kelet-Jeruzsálemet, ahol az óváros és benne a Templom-hegy található.

The post Összecsapások voltak Jeruzsálemben a Templom-hegyen a muzulmán hívők és a rendőrség között appeared first on .

Napóleonnak egy feltehetően az 1807-es hadjáraton viselt, fekete filcből készült kétsarkú kalapjára lehet licitálni a Sotheby’s párizsi árverésén, amelyet a francia császár halálának kétszázadik évfordulója alkalmából rendeznek.

A XIX. század elején az ilyen kalapokat a sarkokkal előre, illetve hátrafele viselték, ám Napóleon, hogy felhívja magára a figyelmet, elfordítva hordta a fejfedőt. Uralkodása ideje alatt a császár nagyjából 120 kalapot hordott. A fejfedőket általában a Poupart & Cie cég biztosította számára, darabonként mintegy 60 frankos áron. Mára nagyjából húsz kalapja maradt fenn, amelyek többségét múzeumokban őrzik.

A Sotheby’s aukciósház csütörtökön jelentette be, hogy Napóleon halálának kétszázadik évfordulójára emlékezve szerveznek árverést. Az aukció egyik fénypontjának szánják a híres kalap eladását. A szakértők szerint Napóleon ezt a kalapot viselte, amikor I. Sándor orosz cárral aláírta a tilsiti békeszerződést. A kalapot 1814-ben az arisztokrata politikus, Napóleon nagy rajongója, Michael Shaw-Stewart vásárolta meg, és skóciai családi birtokára, Ardogwanba vitte, ahol generációról-generációra szállt.

A kalap a szeptember 15. és 22. között zajló aukción az előzetes becslés szerint 400-600 ezer euróért (144-216 millió forintért) kelhet el. Az árverésen mintegy száz tétel találhat gazdára, a képektől a szobrokon és ezüstneműkön át az ékszerekig és porcelánokig – számolt be róla a The Guardian brit napilap honlapja.

The post Elárverezik Napóleon 1807-es hadjáratán viselt, fekete filc kétsarkú kalapját appeared first on .

Nyilatkozatban fejezte ki sajnálatát a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) pénteken amiatt, hogy az ukrán alkotmánybíróság alkotmányosnak ítélte az ukrán mint államnyelv működéséről szóló jogszabályt.

A KMKSZ úgy vélekedett, Ukrajna alkotmánybírósága “politikai és nem jogi döntést hozott” azzal, hogy alkotmányosnak ítélte a nyelvtörvényként közismert jogszabályt. A még 2019 áprilisában elfogadott jogszabály ellen korábban hevesen tiltakoztak többek között a kárpátaljai magyar szervezetek is, mivel “a törvény felszámolja a kisebbségek valamennyi eddigi nyelvi jogát” – fogalmaztak a dokumentumban.

A nyilatkozatban leszögezték, hogy a törvény “ellehetetleníti a nemzeti és nyelvi kisebbségek nyelveinek a közösségi térben való használatát”. “Úgy véljük, hogy az elfogadott törvény diszkriminatív jellegű, amely alapjaiban sérti az ország polgárainak emberi jogait, drasztikusan tovább szűkíti az Ukrajnában élő nemzetiségek anyanyelvhasználatát” – írták a nyilatkozatban.

A KMKSZ szerint az ukrán alkotmánybíróság által az alaptörvénynek megfelelőnek ítélt nyelvtörvény “ellentmond az ország európai uniós és euroatlanti integrációs törekvéseinek”.

The post A KMKSZ sajnálatosnak tartja, hogy az ukrán alkotmánybíróság döntését appeared first on .

Az ukrán parlament második olvasatban, azaz végleges formában jóváhagyta pénteken a nemzeti ellenállásról szóló, Volodimir Zelenszkij elnök által beterjesztett törvényjavaslatot.

Az előterjesztést – amely lényegében arról szól, miként készítik fel a polgári lakosságot állampolgári feladatainak teljesítésére háború esetén – 313 képviselő szavazta meg a 450 fős törvényhozásban. A javaslat egyebek mellett olyan fogalmakat határoz meg, mint a nemzeti ellenállás, a területi védelem és az ellenállási mozgalom.

A törvény szerint a nemzeti ellenállás “Ukrajna átfogó védelmének egyik alkotóeleme, amely magában foglal egy sor intézkedést, amelyeket Ukrajnában békeidőben egy speciális időszak alatt szerveznek és hajtanak végre az ukrán állampolgárok minél szélesebb körének bevonásával a katonai biztonság, az állam szuverenitásának és területi integritásának szavatolása érdekében, ily módon elrettentve és visszaszorítva az agressziót, és elfogadhatatlan veszteségeket okozva az ellenségnek, ami miatt az kénytelen megállítani az Ukrajnával szembeni agressziót”.

A nemzeti ellenállás összetevői a területi védelem, az ellenállási mozgalom és az ukrán állampolgárok felkészítése a nemzeti ellenállásra. A polgárok felkészítése a nemzeti ellenállásra “olyan intézkedéscsomag, amelyet állami szervek és helyi önkormányzati szervek hajtanak végre a hazafias tudat és a fenntartható motiváció kialakítása, az Ukrajna védelméhez szükséges ismeretek és gyakorlati készségek megszerzése céljából”. A polgárok nemzeti ellenállásra való felkészítésének feladata a segítségnyújtás ahhoz, hogy Ukrajna állampolgárai felkészüljenek arra, miként teljesítsék alkotmányos kötelességüket a hazájuk, Ukrajna függetlensége és területi integritása védelmében, továbbá a lakosság felkészítése a sajátos életkörülményekre harcok sújtotta területen.

A parlament úgyszintén megszavazta azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében az ukrán fegyveres erők létszámát 11 ezerrel megnövelik. Ebből tízezer fog tartozni a területi védelmi erőkhöz, ezer pedig különleges egységekhez. Eszerint az ukrán fegyveres erők teljes létszáma 261 ezer lesz, benne 215 ezer katonával. A területi védelmi erőket kivonják a szárazföldi csapatok kötelékéből, és külön finanszírozásban részesülnek.

Olekszandr Zavitnevics, a nemzetbiztonsági bizottság vezetője felszólalásában kiemelte, hogy az orosz agresszió körülményei között a területi védelem megköveteli a NATO-tagországok tapasztalatainak figyelembevételét.

Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy Oroszország márciusban hadgyakorlatokra hivatkozva jelentős katonai erőt – korábbi kijevi közlések szerint legalább 80 ezer főt – és nagy mennyiségű haditechnikát vont össze Ukrajna keleti határainál és az általa 2014-ben önkényesen megszállt Krím félszigeten. A nyugati országok heves tiltakozása nyomán Moszkva bejelentette, hogy április 23-tól visszavonja csapatait az említett területekről, Kijev szerint viszont mindössze 3500 orosz katonát vontak ki a Krímből. Zelenszkij egy május végén tartott sajtótájékoztatóján nem zárta ki, hogy Oroszország legalább szeptemberig fenyegetésben tartja Ukrajnát. Szavai szerint akkor mintegy 30-35 ezer orosz katona tartózkodott a Krímben, a Donyec-medencei ideiglenesen megszállt területeken pedig mintegy 35 ezer fegyveres, beleértve a háromezer fős orosz kontingenst. “Ezen felül még 47-80 ezret látunk a határok mentén, számuk időről időre változó, hol növekszik, hol csökken” – tette hozzá, megismételve, hogy csupán a Krím félszigetről vont ki Oroszország 3500 katonát, a többi viszont “helyben maradt”.

The post Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti ellenállásról szóló törvényjavaslatot appeared first on .

A Budai Központi Kerületi Bíróság pénteken elrendelte az előzetes kényszergyógykezelését annak a kínai férfinak, aki márciusban egy fővárosi kórház Covid-osztályán sebészeti ollóval szúrt meg egy nőt, aki később életét vesztette.

A Fővárosi Törvényszék tájékoztatása szerint a védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés kísérletével gyanúsított férfi ellen a kényszerintézkedést legfeljebb hat hónapra rendelték el. Hozzátették: a bíróság ezzel egy időben megszüntette a terhelt letartóztatását és elrendelte elmeállapotának – az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben egy hónapig tartó – megfigyelését.

A rendőrség korábbi közlése szerint egy VI. kerületi kórházban sebészeti ollóval többször arcon és mellkason szúrt egy másik beteget egy Covid-osztályon ápolt, kínai állampolgárságú férfi. A megszúrt beteg később meghalt. A gyanúsított kirohant az osztályról, a biztonsági őr megpróbálta visszatartani, de a támadó őt is megsebezte a kezén.

A törvényszéki közlemény ismertette, hogy a gyanúsított cselekménye közfeladatot ellátó személy sérelmére és több személy sérelmére, valamint védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés kísérletének, illetve testi sértés kísérletének megállapítására lehet alkalmas. Ha bűnösnek találják, tíztől húsz évig, vagy akár életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető – írták.

Az ügyészség a szökés, elrejtőzés, valamint bűnismétlés veszélye miatt indítványozta a gyanúsított előzetes kényszergyógykezelését, valamint elmeállapotának megfigyelését, a bíróság ezt – a kommüniké szerint – megalapozottnak találta. A végzés nem végleges.

The post Elrendelték a Covid-osztályon betegtársára támadó férfi előzetes kényszergyógykezelését appeared first on .

Infrastrukturális és technológiai fejlesztések várhatók a kecskeméti repülőbázison és a pápai bázisrepülőtéren; az erről szóló dokumentumot pénteken írta alá Magyarország és az Egyesült Államok.

Babos Tibor miniszteri biztos és Charles R. Miller, az Egyesült Államok Európai Parancsnokságának igazgatója Kecskeméten, az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázison látta el kézjegyével a két ország védelmi együttműködési megállapodásának (Defense Cooperation Agreement) vonatkozó végrehajtási keretegyezményeit.

Babos, a magyar-amerikai védelmi együttműködési megállapodás végrehajtásáért felelős miniszteri biztos azt mondta: a két éve Washingtonban aláírt megállapodás a két ország biztonsága érdekében kötött államközi egyezmény. A kétoldalú védelmi megállapodás megfelelő keret az együttműködés további erősítésére, katonai fejlesztések megvalósítására Kecskeméten, Pápán, Várpalotán és Tatán – tette hozzá. A miniszteri biztos kiemelte: a most aláírt végrehajtási megállapodások e négy helyszín közös fejlesztéseire vonatkoznak.

A kecskeméti repülőbázison és a pápai bázisrepülőtéren alapvetően a légierő érdekében végzett infrastrukturális és technológiai fejlesztések várhatók, Várpalotán és Tatán pedig főleg a szárazföldi alakulatok igényeit szolgáló beruházások valósulnak majd meg – közölte. Babos elmondta, mivel a végrehajtási megállapodások keretegyezmények, a pontos fejlesztésekről további végrehajtási részmegállapodásokat dolgoznak ki a közeljövőben. A védelmi együttműködési megállapodást 2019. április 4-én írta alá John Sullivan amerikai külügyminiszter-helyettes és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Washingtonban.

A miniszteri biztos hangsúlyozta: a kétoldalú megállapodás összhangban van Magyarország NATO-kötelezettségeivel, és segíti teljesítésüket. Ezek között említette a kétszázalékos GDP-arányos védelmi költségvetést, a készenlét erősítésére vonatkozó NATO-elvárás teljesítését és a rendszeres gyakorlatok megtartásának jogi szabályozását. Az Egyesült Államok ilyen típusú védelmi együttműködési megállapodást kötött a közelmúltban a három balti országgal, azt megelőzően Lengyelországgal, Romániával és Bulgáriával.

Az Országgyűlés az erről szóló törvényjavaslatot 167 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el, és 2019. augusztus 22-én lépett hatályba. A megállapodás az új körülményekhez igazítja a fegyveres erők jogállásáról szóló korábbi egyezményt.

The post Katonai fejlesztési keretegyezményt írt alá Magyarország és az Egyesült Államok appeared first on .