Biztonságpiac

Az Európai Uniónak meg kell fontolnia azt, hogy felfüggeszti a fehéroroszok unióba történő beutazásához szükséges vízumok engedélyezését, ez egy fontos lépés lenne annak ellenére, hogy az EU továbbra is fenn akarja tartani a kapcsolatot fehérorosz emberekkel – jelentette ki Ylva Johansson belügyekért felelős uniós biztos az Európai Parlament állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottságának (LIBE) meghallgatásán.

A LIBE hétfői rendkívüli ülésének fő napirendi pontja a fehérorosz vezetés Litvániára gyakorolt “migrációs nyomása” volt. Litvánia állítása szerint az Aljakszandr Lukasenka vezette rezsim, bosszúból a fehérorosz ellenzékiek melletti litván kiállás és az uniós szankciók miatt, légi járatokkal szállít illegális bevándorlókat Minszkbe, majd továbbküldi őket a balti állam felé.

Johansson elmondta: az év eleje óta több mint 22-szeresére nőtt a Fehéroroszországból Litvániából érkező illegális bevándorlók száma, mintegy 1600-an lépték át a litván határt, és a helyzet hétről hétre romlik. Hozzátette: “nem világos egyelőre, hogyan működik a folyamat, de úgy tűnik, hogy menekülteket szállító kereskedelmi járatok érkeznek Minszkbe a török és az iraki fővárosból, Isztambulból és Bagdadból minden nap. A bevándorlókat ezután a hatóságok a litván határhoz küldik, és az ellenőrizetlen pontokon belépnek az ország területére.

“Az Európai Bizottság kész tízmillió euróval támogatni Litvániát a Fehéroroszországból érkező illegális bevándorlók ügyének kezelésében” – jelentette ki a biztos, hozzátéve, hogy az összeget a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból lehet lehívni a következő hónap folyamán. Azt is elmondta, hogy a hétvégén a litván hatóságok aktiválták az uniós határvédelmi ügynökség, a Frontex gyorsreagálású csapatok létrehozására szolgáló sürgősségi mechanizmusát.

“Litvánia operatív igényeire gyors reagálást kell biztosítani: értékelésünk szerint ez legalább hatvan határmunkást, tolmácsokat, harminc gépkocsit, két helikoptert és egy hőkamerával felszerelt járművet jelent” – mondta Johansson. Hozzátette: “Litvániának minden létező uniós segítséget meg kell adnunk. A menekülteket nem használhatja politikai eszközként a minszki vezetés.”

The post Uniós biztos: megfontolandó a fehérorosz vízumok felfüggesztése appeared first on .

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden leszögezte, hogy az őshonos népek után az országában élő nemzeti kisebbségekről is lesz törvény, de mivel nem tetszik neki ez a kifejezés, várhatóan az előterjesztésben “nemzeti közösségeknek” fogják őket nevezni.

Erről az államfő újságíróknak beszélt egy humanitárius kérdésekkel foglalkozó fórumon – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál.

“Jelenleg aktívan zajlik az Ukrajna nemzeti közösségeiről szóló törvény kidolgozása. Nem kisebbségek, hanem közösségek! Mert Ukrajnában egyetlen nemzetiség sem érezheti magát kisebbségnek, kevésbé fontosnak, kevésbé védettnek vagy kevésbé boldognak. Senki sem lehet kisebbségben, mert mindannyian Ukrajna állampolgárai vagyunk” – hangoztatta Zelenszkij, kiemelve, hogy minden nemzeti közösségnek “az ukrán társadalom szerves részévé kell válnia hagyományaik és identitásuk elvesztése nélkül”.

Kifejtette, hogy nem szereti a “nemzeti kisebbség” kifejezést. “Már államfővé válásom előtt megértettem, hogy ez úgy hangzik, mintha az ember egyenlőtlennek érezné magát.” Hangsúlyozta, hogy az alkotmány szerint az ukrán nép Ukrajna összes állampolgárából tevődik össze, tekintet nélkül azok nemzetiségére.

Zelenszkij elmagyarázta, hogy a nemzeti közösségek és az őshonos népek között az a különbség, hogy az őshonosnak minősített krími tatárok vagy a krimcsákok számára nincs Ukrajnán kívül más állam, ahol nyelvüket és hagyományaikat védenék. Például az oroszok, a románok, a zsidók vagy a görögök viszont az ukrajnai nemzeti kisebbségek közé tartoznak, mert “e népek hagyományait más államok ápolják”. “Ukrajnának meg kell védenie a nyelvet, a hagyományokat, a vallást és az őshonos népeket, valamint az úgynevezett nemzeti kisebbségeket, vagyis más szóval a nemzeti közösségeket. Ezért lesz törvény nemcsak az őshonos népekről, hanem a nemzeti közösségekről is. Ez védeni fogja a nemzeti közösségek jogait” – szögezte le az elnök, ugyanakkor arra nem tért ki, mikorra várható ennek a törvénynek a parlamenti elfogadása.

Az őshonos népekről július 1-jén elfogadott törvényt ért oroszországi bírálatokra reagálva Zelenszkij emlékeztetett arra, hogy az ukrán alkotmány szerint vannak Ukrajnában nemzeti kisebbségek és őshonos népek. Az utóbbiakról szóló törvénynek pedig védenie kell őket nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is – tette hozzá.

Orosz részről mások mellett Vlagyimir Putyin is több ízben bírálta az őshonos népekről szóló ukrán jogszabályt. Egyszer azt mondta, hogy a törvény az embereket Ukrajnában “őshonosokra, első-, másodosztályú és egyéb kategóriákba sorolja, ami a náci Németország eszméire emlékezteti őt”, másszor pedig tömegpusztító fegyverhez hasonlította a jogszabályt. Kijev mindezt határozottan visszautasította, önkényesnek nevezve az orosz elnök értelmezését.

Magyar részről többször elhangzott az a kérés, hogy az Ukrajnában élő magyarokat is sorolják az őshonos népek közé. Legutóbb Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke június 10-én kérte ezt levélben az ukrán államfőtől. Kijev ezt rendre azzal utasította el, hogy a magyar kisebbségnek van anyaországa, amely nyelvét és hagyományait védi, ezért több más nemzetiséggel együtt nem sorolható az őshonos népek kategóriájába. Ugyanakkor minden alkalommal elhangzott az ígéret, hogy készül a törvényjavaslat, amely a nemzeti kisebbségek jogi védelmét biztosítja Ukrajnában.

The post Zelenszkij szerint lesz törvény a nemzeti kisebbségekről appeared first on .

Első fokon két év, négy évre felfüggesztett szabadságvesztésre és pénzbüntetésre ítélték, valamint két évre eltiltották a járművezetéstől büntetőfékezése miatt Berki Krisztiánt, közismert celebet.

A Fővárosi Törvényszék a közleményében – a vádlottat meg nem nevezve – azt írta: a terhelt 2018 márciusában a KRESZ több előírását is megszegve vezetett egy személygépkocsit, majd miután megelőzött egy autóbuszt – a forgalmi helyzet szempontjából indokolatlanul – hirtelen fékezett. Az autóbusz vezetője azonnal lassított és vészfékezett, de így sem tudta elkerülni az ütközést az autóval.

“A szándékos veszélyhelyzet-okozás miatt történt ütközés következtében” az autóbuszban több mint 2,5 millió, míg a gépkocsiban több mint 14 millió forint anyagi kár keletkezett – tették hozzá.

A bíróság a vádlottat közúti veszélyeztetés és jelentős, illetve nagyobb kárt okozó rongálás miatt bűnösnek mondta ki. Enyhítő körülményként vették figyelembe az időmúlást, a vádlott büntetlen előéletét, valamint azt, hogy egy kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik. Súlyosító körülménynek számított a többszöri KRESZ-szabályszegés, a kettőnél több halmazat, továbbá a vádlott közlekedési előélete – emelte ki a törvényszék.

Az ítélet ellen az ügyész súlyosítás miatt jelentett be fellebbezést. A vádlott és védője három nap gondolkodási időt kért – olvasható a közleményben.

The post Büntetőfékezés miatt két évre eltiltották a járművezetéstől Berki Krisztiánt appeared first on .

Izrael biztonsághoz való joga vitathatatlan, emellett az Európai Unió is határozottan kiáll, és Brüsszel elítéli a terrorizmust is, ugyanakkor azt várja az új izraeli vezetéstől, hogy kínáljon politikai perspektívát a palesztinokkal szembeni konfliktus megoldására – jelentette ki Josep Borrell, az EU kül-és biztonságpolitikai főképviselője az uniós tagállamok külügyminiszteri tanácskozását követő sajtótájékoztatón.

A főképviselő hangsúlyozta: “az EU-nak szoros kulturális, politikai és történelmi kötelékei vannak Izraellel, éppen ezért is volt fontos, hogy Jaír Lapid izraeli külügyminiszter részt vett a tanácskozáson, mert így tiszta lappal tudjuk újrakezdeni kétoldalú kapcsolataink megerősítését”. Mint mondta, építő jellegű, nyitott és barátságos eszmecserét folytattak Lapiddal egyebek között a közel-keleti régióban zajló békefolyamatról és az iráni atomalkuval kapcsolatban.

Borrell hozzátette: az izraeli-palesztin válság megoldása Izrael biztonságához is hozzájárul, ezért az EU üdvözli, hogy Jaír Lapid is nyíltan a kétállami megoldást támogatja, ahogy az unió is.

“Az EU olyan politikai folyamat építését szeretné elősegíteni, amelynek célja a béke és a biztonság megteremtése mind az izraeliek, mind a palesztinok számára” – mondta Borrell, hozzátéve, hogy “ez nem fog egyik napról a másikra megtörténni, ismerve az új izraeli kormány különleges összetételét”. A főképviselő azt is megjegyezte, hogy az unió kész lesz újraindítani a 2010-ben felfüggesztett munkát az EU-Izrael társulási tanácsban, amennyiben az uniós tagállamok is egyetértenek ezzel, és “Izrael is megteszi, ami a dolga, tehát változtat a múltban kialakult helyzeten, különösen a palesztin területeken létesített illegális izraeli telepek vonatkozásában”.

Borrell elmondta továbbá, hogy a tanácskozáson szóba került az etiópiai Tigré tartományban immáron nyolc hónapja folytatódó humanitárius válság. “Az EU készen áll arra, hogy szankciókat alkalmazzon Etiópiával szemben, annak érdekében, hogy előmozdítsa a békét és a humanitárius segítségnyújtást az északi Tigré régióban” – emelte ki Borrell.

Közölte továbbá, hogy az EU korlátozó intézkedéseket helyezett kilátásba azok ellen a libanoni tisztviselők ellen, akik már hónapok óta fenntartják a politikai válságot, amely összeomláshoz fog vezetni a közel-keleti országban. Továbbá az unió újabb szankciócsomagot irányoz elő a fehérorosz vezetés ellen is, mivel az országban egyre romlik a sajtó- és a szólásszabadság helyzete, ráadásul Minszk migrációs nyomás alá helyezi Litvániát és Lengyelországot azáltal, hogy előre kitervelten illegális bevándorlókat küld a két ország határához.

Beszámolt arról is, hogy a külügyminiszterek jóváhagyták az EU Mozambikban telepítendő katonai misszióját, amelynek célja, hogy a kiválasztott katonai egységeket az iszlamista erők felszámolására képezze ki. Borrell a tanácskozás további témáit ismertetve felszólította a kubai hatóságokat, hogy engedélyezzék az országban kirobbant békés kormányellenes tüntetéseket, és vegyék figyelembe a tüntetők panaszait.

A szigetországban vasárnap több ezren vonultak utcára, hogy így tiltakozzanak a nehéz gazdasági helyzet és általánosságban véve is a “diktatórikus” vezetés és a rossz kormányzás ellen, illetve a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások ellen. Sajtóforrások arról számoltak be, hogy a helyi hatóságok hogy több helyen erőszakosan léptek fel a békés tüntetőkkel szemben, s a mobilinternetet is lekapcsolták az illetékes szervek.

The post Borrell: Izrael biztonsághoz való joga vitathatatlan appeared first on .

Az Ukrajnát elkerülő Északi Áramlat-2 vezeték nem szünteti meg Ukrajna tranzitország szerepét az Európai Unióba irányuló orosz földgázszállításokban – jelentette ki Angela Merkel német kancellár hétfőn Berlinben az ukrán államfővel folytatott megbeszélése előtt.

A kancellár Volodomir Zelenszkijjel tartott tájékoztatóján kiemelte, hogy Németországnak “Ukrajna tranzitország, és az is marad”. Ukrajnában “erős az aggodalom” a befejezés előtt álló beruházás miatt, és ezt “komolyan vesszük és mindent megteszünk azért, hogy nagyon világossá tegyük, hogy az Északi Áramlat-2 nem helyettesíti a megígért tranzitszállításokat” – mondta Merkel.

Kifejtette, hogy az ügyről nemcsak az ukrán elnökkel tárgyal, hanem Joe Bidennel is a szerdán kezdődő washingtoni látogatásán, mert Németország mellett az Egyesült Államok is “nagy jelentőséget tulajdonít” az ukrajnai gáztranzitnak. A kancellár kérdésre válaszolva jelezte: nem számol azzal, hogy washingtoni tárgyalásain sikerül közös álláspontra jutni a fejlesztést ugyancsak ellenző amerikai kormánnyal. A többi között arról is szólt, hogy Németország másfél millió adag oltóanyaggal támogatja Ukrajnát a koronavírus-járvány elleni védekezésben.

Zelenszkij hangsúlyozta, hogy Kijev továbbra is az ország biztonságát veszélyeztető tényezőnek tartja az Északi Áramlat-2 vezetéket, és nem ígéreteket, hanem garanciákat kíván a tranzitország státusz megőrzésére. Azt tartaná a legjobbnak, ha a gázvezeték ügyét beemelnék a kelet-ukrajnai válság békés rendezéséről az úgynevezett normandiai formátumban – azaz Ukrajna, Németország, Franciaország és Oroszország részvételével – elkezdett tárgyalási folyamat témái közé. A négyes formációt pedig az energetikai kérdésekben ki kellene egészíteni az Egyesült Államokkal, és minél hamarabb meg kellene rendezni egy csúcstalálkozót – tette hozzá az ukrán elnök.

Az Északi Áramlat-2 a Németországot Oroszországgal közvetlenül összekötő – a Balti-tenger felszíne alatt futó – Északi Áramlat vezetékrendszer új vezetékpárja. A beruházást végző cég vezetőjének egy hétfői nyilatkozata szerint legkésőbb augusztusban elkészülnek a munkával. A német kormány kezdettől támogatta a beruházást, amelytől a földgázellátás biztonságának erősödését várja. A beruházás ellenzői, köztük a washingtoni vezetés attól tartanak, hogy inkább a moszkvai befolyás erősödhet Németországban, és a Kreml az eddiginél is nagyobb nyomás alá helyezheti Ukrajnát.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter júniusi berlini bemutatkozó látogatásán azt mondta, hogy továbbra sem értenek egyet Berlinnel, de nem a már több mint kilencven százalékban elkészült beruházás befejezését akarják megakadályozni, hanem igyekeznek biztosítani, hogy Oroszország ne használhassa fegyverként az energiahordozókat Ukrajna vagy más országok ellen.

The post Merkel: az Északi Áramlat-2 nem iktatja ki az ukrán gáztranzitot appeared first on .

A tálibok visszaállítanák az iszlám törvénykezés, a saría radikális formáját Afganisztánban, ha ismét hatalomra kerülnének – erről a szélsőséges iszlamisták egyik “bírája” beszélt a Bild című német lapnak adott interjújában.

A 38 éves Gul Rahim tolvajok végtagjainak levágásáról beszélt, nők számára kiállítandó házelhagyási engedélyekről, illetve arról, hogy kivégzési módszerként falakat dönthetnek meleg férfiakra Afganisztán központi részén található körzetében, amely a kormányellenes szélsőségesek uralma alatt áll.

Kijelentette, hogy célja a saríában meghatározott büntetések kiterjesztése Afganisztán egész területére, amint a tálibok átveszik az ellenőrzést az ország felett az amerikai csapatok kivonulása nyomán. “Mindig is ez volt a célunk” – hangsúlyozta.

Rahim beszámolt egy bűnügyről, amelyben nemrég hozott ítéletet. Egy fiatal férfit abban találtak bűnösnek, hogy egy házból ellopott egy gyűrűt, így a tettes kezének levágását rendelte el. “Megkérdeztem a gyűrű tulajdonosát, hogy nem akarja-e a tettes lábának levágását, mivel nemcsak ellopta a gyűrűt, de be is tört a házba, így ez két bűncselekménynek számít” – ismertette a bíró, aki szerint a károsult megelégedett az elkövető kezének levágásával.

Egy másik ítéletében emberrablók és embercsempészek felakasztását rendelte el. Arra a kérdésre válaszolva, hogy homoszexuális férfi esetében milyen büntetést írnak elő a tálibok, a bíró azzal felelt, hogy csak két lehetőség van. “Megkövezik őt, vagy egy fal mögé kell állnia, amelyet rádöntenek. A falnak 2,4-3 méter magasnak kell lennie” – mondta Rahim. Beszélt az afganisztáni nők helyzetéről is. Mint mondta, a nők elhagyhatják majd otthonukat, de csak előzetes engedély birtokában. Iskolába is járhatnak majd, de a tanárnak is nőnek kell lennie, és mindenkinek kötelezően fejkendőt (hidzsábot) kell viselnie.

A lap megjegyezte, hogy Rahim beszámolója a tálibok “igazságszolgáltatásáról” az 1990-es években uralomra került iszlamisták legszörnyűbb éveit idézik fel, akiket csak az amerikai katonai beavatkozás űzött el a hatalomból.

A külföldi csapatkivonáson felbátorodott tálibok az elmúlt hetekben számos stratégiai fontosságú körzetet foglaltak el, elsősorban az Iránnal, Üzbegisztánnal és Tádzsikisztánnal közös határ mentén. A kormány jelenleg újraszervezi erőit a stratégiai fontosságú területek visszaszerzése és annak érdekében, hogy megvédje az általa ellenőrzött városokat a tálibok előrenyomulásától. Bár a leginkább az Egyesült Államok és a NATO által pénzelt afgán biztonsági erők egyes esetekben ellenállást tanúsítottak az ország egyes részein, a kormányerők nagy része látszólag feladta a harcot. A tálibok több mint harmadát ellenőrzik az Afganisztánban található 421 körzetnek és körzeti központnak. Joe Biden a múlt héten jelentette be, hogy augusztus 31-én véget ér az Egyesült Államok katonai szerepvállalása Afganisztánban.

The post Egy tálib bíró visszaállítaná a saría radikális formáját Afganisztánban appeared first on .

Felfüggesztett börtönbüntetést kapott az a férfi, aki a helytelen maszkhasználat miatt utastársára támadt egy buszon – közölte a Fővárosi Törvényszék hétfőn.

A férfi április 18-án a Csepelről Kőbánya-Kispestig közlekedő autóbuszon rászólt egy utasra, aki a száját és orrát nem takarva viselte maszkját, amelyet akkor még kötelező volt hordani. A felek szóváltása verekedésbe torkolt. A vádlott a sértett férfi karját leszorította, és kilencszer a fején, oldalán és hátán megütötte, majd legalább négyszer megrúgta, miután áldozata a földre került. Az orvosszakértői vélemény szerint a sértett a fején és jobb térdén nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett.

A Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság úgy ítélte meg, hogy a vádlott szándéka súlyosabb sérülések okozása volt. A bíróság enyhítő körülményként értékelte a férfi büntetlen előéletét, a teljes, bűnösségre is kiterjedő beismerő vallomását, és azt, hogy a cselekmény kísérleti szakban maradt. Ugyanakkor súlyosító körülményként értékelte a történtek garázda jellegét, hogy tömegközlekedési eszközön és a veszélyhelyzet idején történt, valamint azt, hogy több mozzanatból állt és hosszabb ideig tartott.

A bíróság a férfit egy év börtönbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását két év próbaidőre felfüggesztette – közölte a Fővárosi Törvényszék. Az ítéletet az ügyészség, valamint a vádlott és védője is tudomásul vette, így az véglegessé vált.

The post Durván megverte utastársát, felfüggesztettel megúszta appeared first on .

A kínai haditengerészet távozásra szólított fel egy amerikai rombolót, amely behajózott a Dél-kínai-tenger Kína által sajátjának tartott részére – jelentette a CGTN kínai nemzetközi hírcsatorna a kínai hadsereg hétfői közlésére hivatkozva.

Tien Csün-li, a kínai hadsereg déli műveletekért felelős parancsnokságának szóvivője közölte: az amerikai haditengerészet USS Benfold nevű rombolója hétfőn engedély nélkül hajózott be Kína felségvizére a Hszisa-(Paracel-)szigetek közelében. A szóvivő felszólította az Egyesült Államokat, hogy hagyjon fel a provokatív akciókkal. Az amerikai romboló behajózása a vitatott területre egy napra esik a hágai Állandó Választottbíróság 2016-os döntésének évfordulójával, miszerint Kínának nincsen történelmi jogcíme a Dél-kínai-tenger felett.

Kína a nyersanyagokban gazdag, 3,5 millió négyzetkilométernyi Dél-kínai-tenger szinte egészét magának követeli, és több, hadi célokra kiépített szigetet hozott létre a vitatott területen. A világ egyik legforgalmasabb hajózási útvonalának számító tenger egyes részeit azonban a Fülöp-szigetek, Vietnam, Malajzia, Brunei és Tajvan is magáénak tartja. Kína azzal támasztja alá saját követelését, hogy 1930 előtt senki nem vitatta a terület fölötti szuverenitását.

Az Egyesült Államok gyakran tart hadgyakorlatokat a vitatott területen, amivel a szabad hajózást kívánja biztosítani. Antony Blinken amerikai külügyminiszter úgy foglalt állást: a szabályokon alapuló tengeri rend sehol nincsen akkora fenyegetésnek kitéve, mint a Dél-kínai-tengeren. Blinken Kínát a Dél-kínai-tenger partjain fekvő nemzetek megfélemlítésével és szabad hajózás akadályozásával vádolta.

Motegi Tosimicu japán külügyminiszter közleményben szintén a hágai döntés tiszteletben tartására szólította fel Pekinget, hangsúlyozva, hogy a határozat figyelmen kívül hagyása “aláássa a nemzetközi közösség által alapvető értéknek tartott jogállamiságot“.

The post Kína távozásra szólított fel egy amerikai rombolót a Dél-kínai-tengeren appeared first on .

A következő napokban 125 településen és hat budapesti kerületben folytatódik a szúnyoggyérítés – közölte a program végrehajtásáért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF).

A többi között a Balatonnál, a Velencei-tó környékén és néhány további Fejér-megyei településen, Sopronban és a Fertő-térségében, valamint a Duna mentén Budapesten, Baja, Mohács és Szekszárd környékén irtják a rovarokat – írták. A gyérítések pontos időpontja megtalálható a katasztrófavédelem honlapján. Közölték: az elmúlt hét változékony, esős, szeles időjárása nehezítette a szúnyogok elleni védekezést, ezért a kezeléseket sok esetben, például Szolnok környékén, el kellett halasztani, és a meghirdetett pótnapokon kell megvalósítani.

Előfordulhat, hogy az erre a hétre tervezett beavatkozások egy része is elmarad a változékony időjárás miatt; ezeket szintén később pótolják – írták. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a hétvégi felhőszakadások után rengeteg szúnyogtenyészőhely jött létre a kertekben. Célszerű ezeket a kerti vízgyűjtőket (virágcserepek, vödrök, madáritatók, eldugult ereszek, vízelvezető árkok) kitisztítani, vagy cserélni bennük a vizet, hogy a szúnyogok ne tudjanak kifejlődni – közölte az OKF.

The post Katasztrófavédelem: 125 településen és hat fővárosi kerületben irtják a szúnyogokat appeared first on .

Az Európai Unió újabb fél évvel meghosszabbította az Oroszország ellen bevezetett gazdasági szankciókat, mivel nem történt előrelépés a minszki megállapodások végrehajtásában – közölte az uniós Külügyi Tanács.

A szankciókat az EU az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedésekre válaszul vezette be 2014 júliusában, eredetileg egyéves időtartamra, majd 2014 szeptemberében megerősítette őket.

A tagállami vezetők 2015. márciusi ülésükön a szankciók időtartamát a normandiai négyek – Oroszország, Ukrajna, Németország és Franciaország – által 2015 februárjában tető alá hozott minszki megállapodások teljes körű végrehajtásához kötötték. Mivel erre nem került sor, és tekintve, hogy a megállapodások maradéktalan végrehajtása még mindig várat magára, a tagállami külügyminiszterek az egynapos brüsszeli ülésükön további hat hónapra, 2022. január 31-ig meghosszabbították az intézkedéseket.

A meghosszabbított gazdasági szankciók egyebek mellett a pénzügyi ágazatot érintik, korlátozzák bizonyos orosz bankok és vállalatok hozzáférését az EU elsődleges és másodlagos tőkepiacaihoz, és megtiltják a pénzügyi segítségnyújtást. Emellett a fegyverkiviteli és -behozatali tilalomra, a kettős felhasználású termékek katonai célokra vagy oroszországi katonai végfelhasználók részére történő kivitelére terjed ki, továbbá korlátozza Oroszország hozzáférését a kőolajtermeléshez és -feltáráshoz felhasználható egyes érzékeny technológiákhoz és szolgáltatásokhoz.

The post Meghosszabbította az Oroszország elleni gazdasági szankciókat az EU appeared first on .

Újabb nemzetközi, szélsőségesen jobboldali terrorcsoport törvényen kívül helyezését kezdeményezte hétfőn a brit kormány. London legutóbb áprilisban járt el ugyanígy egy amerikai újnáci csoporttal szemben.

A brit belügyminisztérium ezúttal a The Base (Bázis) nevű, jórészt szintén az Egyesült Államokban gyökerező csoport nagy-britanniai tevékenységének törvényellenessé nyilvánításának folyamatát indította el. A tárca hétfői leírása szerint militáns szerveződésről van szó, amely a fehér felsőbbrendűséget hirdeti és etnikai alapú fehér állam létrehozására törekszik. A csoport az ismertetés szerint 2018-ban alakult, céljainak, ideológiájának számos eleme megegyezik az Atomwaffen Division (Atomfegyver-hadosztály), illetve a National Socialist Order (Nemzetiszocialista Rend) nevű szervezetek céljaival és ideológiájával.

Ez az a két újnáci, szintén elsősorban amerikai gyökerű szerveződés, amelynek nagy-britanniai jelenlétét Priti Patel brit belügyminiszter kezdeményezésére a londoni parlament áprilisban törvényellenesnek nyilvánította. A National Socialist Order nevű csoportosulás a brit kormány szerint az Atomwaffen Division más néven létrejött utódszervezete. A brit belügyminisztérium hétfői tájékoztatása szerint a The Base nevű szerveződés törvényen kívül helyezését is Patel kezdeményezte.

A tárca közölte: a csoport törvényellenessé nyilvánítása azt jelenti, hogy bűncselekményt követ el, aki e terrorszervezethez csatlakozik, és az is, aki másokat a csoport támogatására biztat. A nemrégiben szigorított brit terrorizmusellenes törvény alapján 14 évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatók, akiket e két vádpontban a brit bíróságok bűnösnek találnak. Patel az alsóháznak küldött hétfői átiratában közölte: a brit kormány folytatja az erőteljes fellépést a fehér felsőbbrendűséget hirdető elvetemült csoportosulásokkal szemben, amelyek világszerte igyekeznek megnyerni az erre fogékony embereket gyűlöletteljes ideológiájuknak és az erőszakcselekmények elkövetésére irányuló beteges törekvéseiknek.

A brit belügyminiszter szerint a The Base az erőszakcselekmények magasztalásával és előmozdításával fasiszta, etnikai alapú fehér államszerveződés létrehozására törekszik, és ennek érdekében “faji háború” meghirdetésére készül. Tudható emellett, hogy tagjai fegyverekkel és robbanóanyagokkal tartott kiképzéseken vesznek részt. A szerveződés vezetője számos videófelvételben ösztönözte híveit egyebek mellett gerillahadviselésre vagy “magányos farkasként” elkövethető cselekményekre – áll a minisztérium ismertetésében.

A csoport törvényen kívül helyezéséről szóló rendelettervezet hétfőn került a londoni alsóház elé, és jóváhagyás esetén még e héten érvénybe léphet.

The post Újabb szélsőséges jobboldali terrorszervezetet helyez törvényen kívül a brit kormány appeared first on .

Folytatódnak a megbízhatósági vizsgálatok az egészségügyben – tájékoztatta a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ).

A közlemény szerint az NVSZ megbízhatósági vizsgálatot folytatott a Honvédkórház Szív-, Ér- és Mellkassebészeti osztályának egyik főorvosával szemben. “Esetében a vizsgálat elrendelésére előzetes kockázatelemzés alapján került sor, mivel az általa betöltött munkakörben magas a kockázata annak, hogy a betegek – betegállományra jogosító hamis orvosi igazolás kiadása érdekében, anyagi előnyt kínálva – megvesztegessék” – írták.

A vizsgálat során a főorvos a szolgálat tárgyalótisztjének vesztegetési ajánlatát visszautasította, ezért vele szemben a vizsgálatot befejezték – közölték. “Az eset kapcsán az NVSZ továbbra is fontosnak tartja annak kiemelését, hogy aki a vizsgálat során teljesíti munkaköri kötelességét és elutasítja a felkínált vesztegetési összeget, azt mindezek miatt nem érheti joghátrány” – zárul a közlemény.

The post NVSZ: folytatódnak a megbízhatósági vizsgálatok az egészségügyben appeared first on .

Bosznia-Hercegovina tovább léphet az európai úton, de ehhez először megbékélés szükséges a régióban – írta Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a srebrenicai népírtás 26-ik évfordulója alkalmából.

A főképviselő kiemelte: a srebrenicai mészárlás, amely mintegy nyolcezer ember életét követelte, a modern európai történelem legsötétebb fejezete, és habár a nemzetközi jog szerint népirtásnak minősül, a régióban még mindig jellemző ennek tagadása. Borrell felhívta a figyelmet arra, hogy meg kell szüntetni minden olyan kísérletet, amely a történelem átírására, a népirtás és a háborús bűnök tagadására, valamint a háborús bűnösök dicsőítésére irányul.

“A térség vezetőinek el kell utasítaniuk a gyűlöletet és a megosztó kommunikációt, és elő kell mozdítaniuk a párbeszédet és az együttműködést. A megbékélés elérésének legjobb módja, ha erősebb és jobb társadalmakat építünk, ahol a pluralizmus, az igazságosság és az emberi méltóság érvényesül” – tette hozzá. A főképviselő szerint, az Európai Unió pontosan ezt kínálja Bosznia-Hercegovinának, és ez az oka annak, hogy támogatja a reformokat, a politikai párbeszédet, de mindenekelőtt a megbékélést. Mint írta, a fiatalok a stabilizációban rendkívül fontos szerepet játszanak, mivel ők fogják alakítani az ország fejlődését.

“Bosznia-Hercegovina történelme a közös európai történelem része, és az ország és az egész Nyugat-Balkán jövője az Európai Unióban rejlik. Az unió elkötelezetten támogatja az országot a tényekkel való szembenézésben, és egy jobb jövő kialakításában” – írta Borrell.

A szerb határ közelében, Bosznia-Hercegovinában található Srebrenica a délszláv háború során az ENSZ védelme alatt állt, ezért a környék muszlim bosnyák lakossága ott keresett menedéket. A boszniai szerb erők 1995 júliusában elfoglalták a várost, majd néhány nap alatt mintegy nyolcezer bosnyák férfit és fiút mészároltak le. A vérontást, amelyet a hágai Nemzetközi Törvényszék népirtásnak minősített, a második világháború utáni időszak legszörnyűbb európai tömeggyilkosságaként tartják számon.

The post Borrell: Bosznia-Hercegovina tovább léphet az európai úton appeared first on .

Tizenkét év elteltével kiköltözött a jeruzsálemi miniszterelnöki rezidenciáról Benjamin Netanjahu volt kormányfő, a Likud párt és a parlamenti ellenzék vezére – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet.

Közel egy hónappal a kormányváltás után a Netanjahu család elhagyta a Balfour utca és a Szmolenszkin utca sarkán álló kormányfői rezidenciát, amely az elmúlt 12 évben, a Netanjahu-kormányok idején az egy kézben összpontosított hatalom és az ellene folytatott politikai harc szimbólumává vált Izraelben.

Naftali Bennett kormányfő – legalábbis egyelőre – nem költözteti családját az épületbe, hanem feleségével és négy gyermekével Raananán lévő otthonában marad. A néhány hetes esztétikai és biztonsági felújítás után is csak hetente 3-4 éjszakát tölt majd a hivatalos rezidencián az ott megrendezett politikai találkozók mellett. Netanjahu eredetileg abban állapodott meg Bennettel, hogy e hét szombatjáig kiköltöznek. Ofer Golan, a család szóvivője szerint röviddel éjfél után elhagyták a rezidenciát. A családnak több ingatlana is van Jeruzsálemben, illetve a tengerparti Cezarea előkelő villanegyedében.

Bencion Netanjahu, a volt miniszterelnök édesapja az 50-es években Jeruzsálemben, a Porcim utcában megvásárolt egy kertes házat, amelyet halála után, néhány éve Benjamin Netanjahu felerészben megörökölt testvérével, de öccse részét Spencer Partidge brit milliomos, a politikus egyik gazdag oligarcha-támogatója megvásárolta, és így most elvileg közös tulajdonuk az épület. Emellett a Gáza utcában 188 négyzetméteres, közel 80 négyzetméteres tetőteraszos lakásuk is van, és Cezáreában is van egy villájuk. A ynet értesülése szerint a család egyelőre Cezáreába költözött a Gáza utcai lakás felújításának befejeztéig.

Az egy éve minden szombaton megtartott, Netanjahu- és korrupcióellenes tüntetésekről “Balfour” néven elhíresült rezidencián 1974 óta élnek az izraeli kormányfők. Korábban Agion-háznak nevezték az impozáns Bauhaus stílusú villát az azt felépíttető görög-zsidó kereskedőről, Eduárd Agionról, aki a 30-as években Alexandria leggazdagabb, egyben Egyiptom egyik legtehetősebb embere volt. Az 1936-tól 1938-ig felhúzott épületet a korszak egyik legismertebb építésze, Richard Kaufman tervezte.

Egyik legnevesebb lakója II. Péter Jugoszláv király volt 1941-ben 2 hónapig, s az 1948-49-es függetlenségi háború idején tábori kórházként szolgált a zsidók Ecel nevű szervezetének harcosai számára. A villa 1952-ben került állami tulajdonba, s 1974-ig a külügyminiszter rezidenciája volt.

The post Kiköltözött Benjamin Netanjahu volt izraeli miniszterelnök a kormányfői rezidenciáról appeared first on .

Politikai nyomásra hivatkozva elbocsátotta munkatársait a korábban évenként megrendezett, a Tienanmen téri eseményekről megemlékező hongkongi gyülekezés szervezője – számolt be internetes kiadásában a South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap.

A Hong Kong Alliance in Support of Patriotic Democratic Movements of China (Hongkongi szövetség Kína hazafias demokratikus mozgalmainak támogatására) nevű szervezet egy szombati közleményben továbbá azt is bejelentette, hogy 14 tagú bizottsága szintén a felére csökken, miután heten a távozás mellett döntöttek. A maradó hét bizottsági tag közül jelenleg hárman őrizetben vannak, különböző, engedély nélküli gyülekezésekkel kapcsolatos ügyek miatt.

A 32 éve működő szervezet közleményében hangsúlyozta: “Hongkongban a politikai környezet rohamosan romlott az elmúlt év során, a szövetség pedig egyre súlyosabb és nyilvánvalóbb politikai elnyomással szembesült. A vonatkozó óvintézkedések alkalmazásáról szóló döntés a politikai helyzet kiértékelése, valamint sorozatos megbeszélések után született”.

A szervezet munkatársainak munkaviszonya a határozat értelmében július végén szűnik meg, a lecsökkent létszám ellenére azonban a szövetség folytatja a működését. A SCMP cikke szerint jelenleg kevesebb mint tíz ember dolgozik a szövetségnek teljes, illetve részmunkaidőben. A korábban éveken át húsz tagból álló bizottság létszámát még decemberben csökkentették tizennégyre. Richard Tsoi, a bizottság titkára, aki maga is leköszön a posztjáról, a hongkongi lapnak úgy nyilatkozott: a szövetség folytatja a különféle események szervezését, kedden például a Nobel-békedíjas Liu Hsziao-po kínai irodalmár és aktivista emlékére tartanak rendezvényt.

A szövetség, amelynek “működési céljai” között szerepel a Tienanmen téri események miatti elszámoltatás, a kínai egypártrendszer megszüntetése és egy demokratikus ország kialakítása, növekvő nyomás alá került azóta, hogy a hongkongi rendőrség idén már másodjára nem adott engedélyt a június 4-én, a Tienanmen téri események évfordulóján évenként megrendezett gyertyafényes felvonulásra. A szervezet által működtetett, a Tienanmen téri eseményeknek szentelt múzeumot pedig ideiglenesen bezárni kényszerültek, miután a helyi hatóságok vizsgálatot indítottak egy, a működési engedélyével kapcsolatos panaszra hivatkozva.

The post Elbocsátotta munkatársait a Tienanmen téri eseményekről megemlékező hongkongi gyülekezés szervezője appeared first on .

Hatala József neve szinte egybeforrt a biztonsággal. Korábban országos rendőrfőkapitányként biztosította az országot, ma minden idejét a kriminalitás visszaszorításának szenteli. A Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács (NBT) vezetője kiemelt hivatásának tekinti egy olyan jövő megalkotását, ahol minden korosztály biztonságban, egymást segítve, megfelelően felkészülve él együtt.

– Tíz éve még országos rendőrfőkapitányként teljesített szolgálatot. Hogyan emlékszik vissza erre az időszakra? Milyen élményeket, tapasztalatokat szerzett?
– Valóban 2010-ben lettem országos főkapitány. Őszintén mondhatom, hogy ez egy nagyon izgalmas időszak volt számomra. Úgy érzem, hogy a kitűzött céljaimat maradéktalanul teljesítettem. Sikerült a rendőrség működését és morális irányát abba az irányba lendítenem, ami a mai állapotot meghatározza. Napjainkban a magyar rendőrség nemzetközi és hazai szinten is a megbecsült és elismert szervezetek közé tartozik. Az én irányításom alatt – és azóta is – a bűnügyi statisztikák számai nagyon jelentősen javultak. A turizmus elképesztő magasságokban szárnyalt, és a hazánkba látogatók száma is nagymértékben növekedett. Egy szóval összegezve az ország egyre biztonságosabbá vált, ami számomra az egyik legnagyobb eredmény és büszkeség.

– A főkapitányi posztot 2013-ban az NBT vezető beosztása követte. Nagy változásként élte meg?
– Nem tudnám a két beosztásomat egymás elé helyezni. Úgy gondolom, hogy az előző munkaköröm tapasztalatai nélkül, most itt nem nagyon tudnék helytállni. A főkapitányi beosztásnál a szakma és a hivatás csúcsát értem el. Ehhez persze rengeteg minden kellett: szerencse, szorgalom, munkatársak. A mostani beosztásom egy igazi jutalomjáték. Az NBT munkatársai fantasztikusan kreatívak. Hazai és nemzetközi bűnmegelőzési szempontból is felkészültek és hihetetlenül elkötelezettek. Vannak olyan ötleteléseink, amikor nulláról indulunk, majd a végén olyan megoldások bontakoznak ki, hogy magunk sem hisszük el.

– Mivel kezdte az NBT-nél a tevékenységét?
– A bűnmegelőzés, mint szakpolitika sokkal jobban megerősödött, és egyre inkább jelen van napjainkban. Ma már van egy jogszabály, van egy stratégia, van egy szervezet, van egy ehhez szükséges forrás is. Nagyon fontos volt a kezdeti időszakban, hogy pontos képet kapjunk, milyen a magyarországi biztonsági helyzet. Melyek a főbb közbiztonsági problémák, és hogyan alakul a kriminalitás. Ennek kiderítése érdekében különböző kutatásokat és felméréseket végeztünk. Ezáltal viszonylag rövid időn belül tisztába is kerültünk, milyen folyamatok vannak a társadalomban és mi az emberek elvárása. Létrehoztuk a Police Café-t, ahol a rendészeti, bűnmegelőző kollégák az állampolgárokkal közösen megoszthatják a problémákat, igényeket. A kezdeményezés révén olyan tapasztalatokat összegezhettünk, amelyek meghatározták a tízéves stratégiánkat.

– Önt mennyire változtatta meg az új munkakör?
– A személyiségem egyáltalán nem változott meg. A mai napig ugyanazt gondolom a jóról és a rosszról, a kötelességről, és a hazaszeretetről is, mint korábban. A bűnmegelőzés esetében – a rendszer sajátosságából fakadóan – bizonyos kérdéskörök azonban megváltoztak. De minden más – mint a kapcsolódó tevékenységek – ugyanaz maradt, ugyanolyan jól tudok együtt dolgozni a társszervezetekkel.

– Említette, hogy kutatásokat végeztek, miként változott a kriminalitás hazánkban. Ismertetné az eredményeket?
– Megállapítottuk, hogy a bűnözők folyamatosan keresik a lehetőségeket. A bűnözők abban a helyzetben vannak, hogy a szellemi és anyagi kapacitásokat, akkor és úgy fordítják át különböző területre, ahogy és amiként akarják. Ha találnak egy olyan területet, ahol pénzt lehet keresni, akkor minden erejüket oda fogják csoportosítani. A bűncselekmények évenkénti elkövetéséből le lehet vonni egy tendenciát, így előnybe tudunk kerülni, hiszen mi is arra tudunk koncentrálni. A bűnözésnek, azt kell mondanom, vannak gazdasági, financiális és célszerűségi kérdései. Mi ezeket folyamatosan értékeljük és elemezzük. Ez megkönnyíti a folyamatban lévő ügyek további elemzését is. Mindezek mellett segítségünkre van abban is, hogy tudjuk hova, és milyen irányba tart a bűnözés.

– A digitális térhódítás elterjedésével fifikásabbá váltak a bűnözők?
– A bűnözés és a bűnüldözés mindig is egy verseny volt, és ma is az. Az 1900-as években a szélhámosság és a csalás a kor adott színvonalához igazodott. Az elkövetők és az áldozatok is az adott kor színvonalán éltek. A régi időkben Strasznof Ignác még nem úgy bűnözött, mint a mostani elkövetők. A bűnözés tehát mindig az adott kor műszaki színvonalához igazodik. A fifika viszont állandó. Akinek túl csavaros az agya, az sajnálatos módon ki fogja tudni használni a technikai adottságokat.

– A régi, klasszikus bűncselekmények megmaradtak?
– Néhány típus feledésbe merül, de természetesen a többség tartja magát. A tolvajlás, a rablás, a gyilkosság már az ősidőkben is megvoltak, de jovábbra is jelen vannak például a csodát ígérő készítmények. Furcsán hangzik, de van, ami nem megy ki a „divatból”.

– Hogyan látja: kiket nehezebb rávenni a biztonságra való törekvésre? A fiatalabb vagy az idősebb generációt?
– A biztonság szerintem kortól független. Minden korosztálynak megvan a maga biztonsági szükséglete, csupán azt kell megtalálni, hogy milyen eszközökkel lehet őket elérni, hogy felhívhassuk a figyelmet a rájuk leselkedő veszélyekre. Van egy mondásunk erre vonatkozóan: Ha nem lehet jól kezelni az iránytűt, akkor a hajó a legjobb széllel sem fog célba jutni.

– Milyen elképzelései vannak a jövőt illetően?
– Szeretném, ha továbbra is megvalósíthatnánk az összes tervünket és stratégiánkat. A társadalmi felzárkóztatást mindenképpen előtérbe szeretnénk helyezni a jövőben. Meggyőződésem, hogy enélkül nem lehet bűnmegelőzésről beszélni. Nem csak gondolkodásmódot és szemléletmódot kell tanulni, hanem értéket is. A bűnmegelőzés tulajdonképpen egyfajta értékközvetítés, élmények útján. Egyik legfőbb célunk, hogy a kapott tudással jó döntést tudjanak hozni a felzárkóztatott személyek, tudjanak választani a jó és rossz között, és persze nemet is tudjanak mondani. Úgy vélem, ahol nem kap egy fiatal ilyen jellegű tudást, ismeretet, óhatatlanul is csak annak alapján fog dönteni, amit a közvetlen környezetében tapasztal. Nagyon nagy reményeink vannak a Bűnmegelőzési Központunkkal kapcsolatban is. Egy olyan intézmény létrehozása, ahol minden szükséges információt, tanácsot át tudnánk adni. Ezzel pedig egy régi álmunk válna valóra.

(A cikk a 2020 szeptember 22-én, a Biztonságpiac 2020 Konferencia és Kiállítás alkalmából kiadott évkönyvben jelent meg nyomtatásban.)

The post A bűnüldözés egy örök verseny appeared first on .

A Fejér Megyei Főügyészség több ember sérelmére elkövetett, többszörösen minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt indítványt tett annak a férfinak a letartóztatására, aki huzamos időn keresztül több embert tartott fogva és kényszerített munkára.

A megalapozott gyanú szerint a 44 éves férfi 2018 augusztusában Szekszárdon egy nőnek, 2020 szeptemberében Dunaújvárosban két férfinek, illetve 2020. október végén Veszprémben egy újabb férfinek ígért lakhatást és napi ellátást sárosdi ingatlanán, továbbá anyagi ellentételezést az elvégzett munka fejében. A férfi a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyeket egy bedeszkázott ablakú, fűtetlen, áram és mellékhelyiség nélküli, kívülről lakattal zárható lakókocsiban, illetve az ingatlan ablak nélküli melléképületében szállásolta el.

A sértetteknek ház körüli munkákat és állatfelügyeletet kellett végezniük, munkájukért pénzt nem kaptak, a férfi élelmezésüket sem biztosította folyamatosan, továbbá az egyik sértettnek a bankszámlájára érkező nyugdíját is felvette. Amikor a sértettek kifogásolták ellátásukat, a férfi bántalmazta is őket. A nőnek 2019. szeptember 24-én külső segítséggel sikerült elmenekülnie, míg két férfi gyalog szökött el a fogvatartójától, a negyedik sértettet pedig 2021. június 30-án szervezett akció keretében menekítették ki a rendőrök.

A férfi előélete, továbbá a cselekmények elhúzódó volta alapján fennáll a bűnismétlés veszélye. A bűncselekmény törvényi fenyegetettsége miatt a terhelt szökésének, illetve elrejtőzésének a veszélye is megállapítható, és a cselekmény jellegénél fogva fennáll a lehetősége annak is, hogy a gyanúsított szabadlábon hagyása esetén a bizonyítást megnehezítené. A bíróság az ügyészi indítvány szerint elrendelte a férfi letartóztatását egy hónapra. A bíróság döntése ellen a terhelt és védője fellebbezett.

The post Letartóztatásba került a sárosdi emberkereskedő appeared first on .

A Pápai Bázisrepülőtér csapata nyerte a Magyar Honvédség balatonakarattyai rekreációs kiképzési és konferenciaközpontjában szombaton rendezett I. Amatőr Strandlabdarúgó Kupát.

A Magyar Labdarúgó Szövetség megyei igazgatóságával közösen rendezett tornán nyolc alakulat vett részt – közölte Karajz Máté, a balatonakarattyai központ rendezvényszervezője. A pápaiak mögött második helyen a székesfehérvári, harmadikon a hódmezővásárhelyi együttes végzett, de Szolnokról, Nyíregyházáról, Budapestről Balatonakarattyáról és Debrecenből is érkeztek csapatok.

A torna legjobb kapusa, Tóth Tibor és a gólkirály Fekete András is a győztes pápaiaknál játszott. Karajz elmondta: a torna egyrészt a koronavírus-járvány miatt az elmúlt egy évben jelentős társadalmi munkát végző katonák kikapcsolódását szolgálta, másrészt a sporteseménnyel a civil lakossághoz is közelebb szeretnék hozni a honvédséget.

The post A pápai csapat nyerte a honvédségi strandlabdarúgó kupát Balatonakarattyán appeared first on .

A Salgótarjáni Járási Ügyészség vádat emelt egy 27 éves körömi férfi ellen, akinek honvágya támadt, ezért egy közeli ház udvaráról két járművet is elkötött, hogy hazajuthasson.

2018. december 9-én a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei férfi munkavégzés céljából érkezett Salgótarjánba, ahol a munkáltatója a munka végeztével egy panzióban szállásolta el őt és munkatársait. A vádlott 2018. december 11-én este élettársával beszélt telefonon, majd a hajnali órákban – mivel élettársa hiányzott neki és a szálláson nem érezte jól magát – úgy döntött, hogy hazatér Körömre.

Bement szomszédos ingatlan nyitott udvarára, majd annak ellenére, hogy jogosítvánnyal nem rendelkezik és járművezetéstől eltiltás hatálya alatt is állt, egy ott parkoló személygépjárművet az utastérben megtalált kulccsal beindított és hazaindult. Ám nem jutott messzire, mivel néhány méter megtétele után a vízelvezető árokba hajtott.

A vádlottat ez sem tántorította el céljától, visszament a ház udvarára és egy tehergépkocsit is elkötött az abban hagyott kulccsal. Ezzel már Budapestig jutott, itt azonban az üzemanyag kifogyott, így a férfi a furgont szabálytalanul, a forgalmat akadályozva hátrahagyta, és vonattal utazott haza. Arra a nyomozás során nem tudott magyarázatot adni, hogy Nógrád megyéből miért nem Borsod-Abaúj-Zemplén megye felé, hanem a főváros irányába vette az irányt.

A Salgótarjáni Járási Ügyészség vádiratában jármű önkényes elvétele miatt emelt vádat, melyben a többszörös visszaeső vádlottal szemben fegyházban végrehajtandó szabadságvesztés és közügyektől eltiltás kiszabására, valamint arra tett indítványt, hogy a bíróság a 185 ezer forint bűnügyi költséget és a sértettnek okozott 700 ezer forint kárt is a vádlottal fizettesse meg.

The post Legyűrhetetlen honvágya volt, hirtelen felindulásában két autót is elkötött appeared first on .

A srebrenicai népirtás tizenkilenc, közelmúltban azonosított áldozatát temették el a Srebrenicához tartozó Potocari temetőjében vasárnap, a népirtás 26. évfordulóján.

A tavalyi kis létszámú megemlékezést követően az idén ismét több ezren vettek részt a rendezvényen, akik közül több mint háromezren a srebrenicai békemenettel érkeztek meg szombat este. A békemenet csütörtökön indult el a bosznia-hercegovinai Tuzla melletti Nezuk faluból. A résztvevők 110 kilométert tettek meg három nap alatt, ellentétes irányban azt az útvonalat járták végig, amelyen a srebrenicai muszlimok 1995-ben menekültek a tömegmészárlás elől.

A vasárnapi megemlékezésen a felszólalók mind elítélték a 26 évvel ezelőtt történteket, és leszögezték, az akkorihoz hasonló események nem ismétlődhetnek meg. Sefik Dzaferovic a háromtagú boszniai államelnökség bosnyák tagja kijelentette: a srebrenicaiak sorsát a Nagy Szerbia elvének megvalósítása pecsételte meg.

A megemlékezésen részt vett Milo Djukanovic montenegrói, Zoran Milanovic horvát és Vjosa Osmani koszovói elnök, valamint Albin Kurti koszovói miniszterelnök. Videókapcsolaton keresztül üzent a jelenlévőknek Recep Tayyip Erdogan török elnök, Várhelyi Olivér szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős európai biztos, Bujar Osmani észak-macedón külügyminiszter. A török elnök arról biztosította a bosnyákokat, hogy Törökország mindig mellettük áll, míg Várhelyi arról beszélt, hogy nincs különbség népirtás és népirtás között, a különböző bíróságok ítéletei rámutattak, egyetlen elkövető sem úszhatja meg büntetés nélkül.

A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én elfoglalták a várost, és a holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett mintegy nyolcezer muzulmán férfit és fiút elhurcoltak, akiket a következő napokban brutálisan lemészároltak. A vérengzést a hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) több vádlott elleni ítéletben népirtásnak minősítette, a történteket a második világháború óta Európában elkövetett legszörnyűbb mészárlásnak tartják. A hivatalos szerb álláspont szerint szörnyű bűncselekményeket követtek el Srebrenicában, de nem lehet népirtásnak minősíteni.

Kutatócsoportok még mindig dolgoznak az áldozatok holttesteinek felkutatásán, munkájukat azonban nehezíti, hogy az elkövetők a háborút követően sok esetben kiásták és más helyre szállították a tetemeket, hogy elrejtsék a bizonyítékokat. A maradványokat a legtöbb esetben csak DNS-vizsgálattal lehetett azonosítani. A kutatómunka eredményeként minden évben újabb azonosított áldozatokat helyeznek örök nyugalomra.

Ezúttal 19 újonnan azonosított áldozatot temettek el, és ezzel 6671-re nőtt az emlékhelyre eltemetett áldozatok száma. A Potocariban található emlékművön feltüntetett listán 8372 áldozat szerepel azzal a megjegyzéssel, hogy ez még nem végleges adat. Szerbia 2008-ban, illetve 2011-ben fogta el és adta ki az NT-nek a srebrenicai mészárlás fő felelősének tekintett, háborús bűnökkel vádolt Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnököt és a “Balkán mészárosának” is nevezett Ratko Mladicot. Mindkettejüket életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte a bírói testület.

A Nemzetközi Törvényszék, valamint a nemzeti bíróságok eddig 47 embert ítéltek több mint 700 év börtönbüntetésre, valamint négy embert életfogytig tartó szabadságvesztésre népirtásért, emberiesség elleni bűncselekményekért, valamint a srebrenicai bosnyákok elleni más bűncselekményekért. A Srebrenicában történtekért a legtöbb ítéletet a boszniai bíróságok mondtak ki, 25 embert ítéltek el, míg Hágában 14 egykori szerb katonai vezetőt és politikust találtak bűnösnek, Szerbiában öt, Horvátországban pedig két ítélet született a srebrenicai mészárlás ügyében.

The post Újabb 19 áldozatot temettek el Srebrenicában appeared first on .