Biztonságpiac

Pilóta nélküli eszközök felderítésére alkalmas komplex szenzorrendszert fejlesztett ki 2,8 milliárd forintból az Antenna Hungária Zrt. által vezetett konzorcium, amely 1,9 milliárd forintot meghaladó vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el – közölte az Antenna Hungária.

A fejlesztés során létrehoztak egy működő műszaki mintarendszert, amely számos elemében prototípus szintű összetevőkből épül fel, amelyek így önálló termékként is piacképesek. A tájékoztatás szerint a projekt eredményeként létrejött szenzor lehetőséget biztosít a pilóta nélküli légi járművek ellenőrzésére, mely probléma a világ minden táján jelentkezik. Jelenleg az eszközök technológiai fejlődése lényegesen nagyobb ütemben halad, mint az érzékelésük.

A teljes rendszer nemzetközi szinten is újdonságnak számít, példaként említik a szélessávú rádiófrekvenciás 3 dimenziós iránymérést, ami költséghatékonyságával és visszajátszó tulajdonságával számít egyedinek a piacon.

A rendszer kognitív és adaptív képessége révén számos környezetben bevethető. Az öntanuló képességének köszönhetően nagyon zajos, sűrű városi környezetben is használható. A rendszer alapvetően polgári célú alkalmazásra készült, de ezen terület innovációja visszahat az ország védelmi nemzetbiztonsági fejlesztéseire is, ennek révén tovább bővíthető az esetleges felhasználók köre – írták.

The post Pilóta nélküli eszközök felderítésére fejlesztett szenzorrendszert az Antenna Hungária vezette konzorcium appeared first on .

Vádat emeltek hét ember ellen, mert tavaly nyáron elraboltak és súlyosan bántalmaztak egy férfit, akinek a szabadon bocsátásáért húszmillió forintot követeltek – közölte a Fővárosi Főügyészség.

Azt írták, hogy az emberrablás kitervelőjének, egy 48 éves, autókereskedőnek tartozott a sértett. A férfit emiatt előbb a saját otthonában bántalmazták, majd betuszkolták az autójukba, és egy XVII. kerületi autószerelő-műhelybe vitték (amelyet a 48 éves férfi bérelt), és közölték vele, hogy a szabadon bocsátásáért húszmillió forintot kérnek.

A vádlottak a férfit sanyargatták, életének kioltásával, családja bántalmazásával fenyegették, és hogy ne tudjon elmenekülni, egy farúddal eltörték a sípcsontját is. A férfi nem tudta kifizetni a követelt összeget, de megígérte, hogy nem tesz feljelentést, és sérülései okaként egy motorbalesetet nevez meg. Ilyen feltételekkel a vádlottak a sértettet végül másnap autóval a XVI. kerületi, Csömöri úti felüljáróhoz vitték és ott kitették.

A sértett hazament, de később életveszélyes sérülésekkel kórházba került. A 48 éves férfi és egy vádlott-társa még a kórházban is megfenyegette családja bántalmazásával adósát.

A Fővárosi Főügyészség az ügyben emberrablás, különösen súlyos hátrányt okozva elkövetett emberrablás, valamint életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt nyújtott be vádiratot. A főügyészség a vádlottakra végrehajtandó fegyház-, illetve börtönbüntetés kiszabását indítványozta – áll a közleményben.

The post Emberrablás miatt vádat emeltek hét ember ellen Budapesten appeared first on .

Nem engedték belépni Ukrajnába Forró Krisztánt, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnökét, akit meg nem nevezett okok miatt 2023 októberéig tiltólistára tett az ukrán hatóság.

Forró a Facebook-oldalán számolt be arról, hogy szerdán a Záhony-Csap közúti határátkelőn át Ungvárra tartott a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség meghívására, azonban az ukrán határőrizeti szervek nem engedélyezték az Ukrajnába való belépését.

Az intézkedés során egy ukrán nyelvű formanyomtatványt is kapott, amelyben az áll, hogy “Forró Krisztiánt, a Szlovák Köztársaság állampolgárát illetően a meghatalmazott ukrán állami szerv döntést hozott arról, hogy megtiltja a belépését Ukrajnába”. A politikust 2023. október 26-ig tiltották ki Ukrajnából, de ennek okát sem írásban, sem szóban nem közölték a hatóság képviselői.

A felvidéki magyar politikus az MTI tudósítójának telefonon elmondta, hogy értetlenül áll a történtek előtt, mivel korábban sohasem járt Ukrajnában, és más országokban sincs tiltólistán. Forró azt is közölte, hogy útja során szeretett volna megismerkedni a kárpátaljai magyarok életével, találkozni a közösség szervezeteinek, intézményeinek képviselőivel.

Az incidens kapcsán az MKP az illetékes szlovák szervek bevonásával kér majd tájékoztatást az ukrán szervektől arra vonatkozóan, hogy “egy szlovák állampolgárt miért nem engednek be Ukrajnába”.

The post Barátságtalan: nem engedték be Ukrajnába a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának elnökét appeared first on .

Az Agrárminisztérium (AM) megújította a mezőőrök és a hegyőrök szolgálati viszonyának szabályozását. Az új jogszabály a mintegy 430 mezei őrszolgálat számára a korábbihoz képest átláthatóbban tartalmazza a képzések szabályozását, a nyilvántartásba vételt, illetve a szolgálati jogviszony egyes szabályait – közölte az AM.

A közlemény szerint a mezei őrszolgálatok tevékenysége igen jelentős a vidéki térségekben élőknek. Feladatuk a külterületi termőföldek őrzése, valamint a termőföldön lévő, illetve ahhoz tartozó termények, haszonállatok, valamint az ott található különböző vagyontárgyak védelme. Ezzel a tevékenységgel a települési közrend és közbiztonság védelméhez kapcsolódnak, szorosan együttműködve a rendőrséggel. Létrehozásukra a települési önkormányzatoknak van lehetősége.

Jelenleg mintegy 430 mezei őrszolgálatban közel 750-en teljesítenek szolgálatot, akiknek 98 százaléka húszezer lakos alatti településen, ezen belül is, többségük, 75 százalékuk ötezer lakos alatti településen működik – írták.

Az új rendelet 2021. november 4-én lép hatályba.

The post Megújult a mezőőrök és hegyőrök munkájának szabályozása appeared first on .

Nem jogerősen kilenc év börtönre ítélték azt a férfit, aki 2008-ban Nyíregyházán halálra verte 22 éves élettársát. A támadót tette után tíz évvel, Dominikán fogták el és adták át a magyar hatóságoknak.

Resán Dalma, a Nyíregyházi Törvényszék sajtószóvivője közleményében azt írta, az ítéleti tényállás szerint a vádlott 2003-tól élt élettársi kapcsolatban a sértettel Nyíregyházán. Kapcsolatuk nem volt kiegyensúlyozott, gyakran veszekedtek, a vádlott többször bántalmazta az asszonyt.

A férfi féltékenysége miatt 2008. május 3-án ismét szóváltás alakult ki közöttük. A férfi többször megütötte élettársát, aki hiába kért segítséget a velük közös telken, de külön lakrészben élő szomszédoktól. A vádlott tovább folytatta a bántalmazást addig, amíg az asszony eszméletét vesztette, majd másnap a még mindig magatehetetlen nőt magára hagyva külföldre szökött. Egy ismerősük rátalált a 22 éves nőre, aki azonban nem sokkal később a kórházban meghalt.

A férfi külföldön új családot alapított és vállalkozásba kezdett, 2018-ban a Dominikai Köztársaságban nemzetközi elfogatóparancs alapján fogták el és adták át Magyarországnak.

Resán kitért arra, hogy a vádlott elismerte a bántalmazást, de az “intenzitását vitatta”, és azt mondta, nem akarta a sértett halálát. A törvényszék azonban arra a köbvetkeztetésre jutott, hogy a vádlott, aki hosszabb időn át, folyamatosan bántalmazta a sértettet, belenyugodott tette következményébe. Az emberölés miatt kiszabott ítélet ellen az ügyészség súlyosításért, a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett.

The post Kilenc év börtönre ítélték az élettársát halálra verő nyíregyházi férfit appeared first on .

Az Európai Unió polgári védelmi mechanizmusán keresztül segíti Ausztriát az ország északkeleti részében található Hirschwang régióban egy hete kitört erdőtűz leküzdésében – tájékoztatott az Európai Bizottság.

Ausztria október 29-én aktiválta az uniós polgári védelmi mechanizmust, amelyen keresztül az EU koordinálja a katasztrófákra és vészhelyzetekre adott válaszintézkedéseket. Az uniós vészhelyzeti koordinációs központ két, Olaszországban állomásozó tűzoltó repülőgépet mozgósított. Az EU közös mentőflottájához tartozó repülőgépeket már bevetették a tűz sújtotta területeken. Mindemellett Németország és Szlovákia is ajánlott fel helikoptereket a tűzoltáshoz, alkalmazásuk folyamatban van.

A lángok múlt hétfőn csaptak fel a magyar határtól alig 70 kilométerre fekvő Rax hegység oldalában. A gyorsan terjedő lángok miatt ez Ausztria valaha volt egyik legnagyobb erdőtüze.

The post Az EU polgári védelmi mechanizmusán keresztül segíti Ausztriát az erdőtüzek leküzdésében appeared first on .

November elején hírszerzési adatok szerint mintegy 90 ezer orosz katona állomásozott az ukrán határ közelében, továbbá a krími és a Donyec-medencei ideiglenesen megszállt területeken – írta az Ukrajinszka Pravda hírportál, a védelmi minisztérium közlésére hivatkozva.

“Az ukrán védelmi minisztérium szorosan figyelemmel kíséri a helyzetet az Ukrajna és Oroszország közötti államhatár közelében, valamint az ideiglenesen megszállt Krím félszigeten, Donyeck és Luhanszk megyékben. Az ukrán hírszerző ügynökségek által közöltek egybehangzók a helyzetről. A tárca hírszerzési főigazgatósága szerint 2021. november elejétől a határunk közelében és az Oroszország által ideiglenesen megszállt területeken összesen mintegy 90 ezer fős haderő összpontosul” – idézte a hírportál a minisztériumot.

A honlapján közzétett közleményben a tárca kifejtette, hogy ezek az erők magukban foglalják a déli és nyugati katonai körzet 8. és 20. hadműveleti alakulatának csapatait, valamint az orosz Fekete-tengeri Flotta erőit és eszközeit. Emellett az ukrán határ közelében állomásoznak az orosz légierő és a légvégvédelem külön alakulatai és egységei. Az ideiglenesen megszállt donyecki és luhanszki területeken az orosz megszálló erők két hadtestet telepítettek.

A minisztérium emlékeztetett arra, hogy 2021 második felében Ukrajna határa közelében az orosz fegyveres erők parancsnoksága nagyszabású parancsnoki és törzsgyakorlatot tartott, amelybe bevonták a déli és nyugati katonai körzet erőit, valamint a központi katonai körzet egyes egységeit és alosztályait, valamint légideszant csapatokat. “Ezen hadműveleti és harci kiképzési intézkedések befejezése után a központi katonai körzethez tartozó egységek és alegységek Oroszország európai részén maradtak, azon belül a szmolenszki régióban lévő Jelnya település környékén, a szmolenszki régióban, mintegy 260 kilométerre az ukrán államhatártól” – közölte a minisztérium.

Hozzáfűzte: Oroszország időnként katonai egységeket dob át ukrán területre, csapatokat von az ukrán államhatár közelébe annak érdekében, hogy fenntartsa a feszültséget a régióban és politikai nyomást gyakoroljon a szomszédos államokra.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy a napokban a The Washington Post amerikai lap számolt be elsőként arról, hogy Oroszország – úgy mint tavasszal – ismét nagyszabású csapatösszevonásokat hajtott végre Ukrajna határainál. A Politico hírportál pedig műholdfelvételeket hozott nyilvánosságra, amelyek állítólag november 1-jén készültek, és amelyek arról tanúskodnak, hogy Oroszország ismét csapatokat és hadi technikát összpontosít az ukrán határ közelében. Kedden azonban Olekszij Danyilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára cáfolta és dezinformációnak nevezte ezeket a sajtóértesüléseket. A védelmi tárca közleménye ehhez képest éles fordulatot jelent.

Olekszandr Pavljuk, a Donyec-medencében harcoló ukrán Egyesített Erők parancsnoka kedden Nolan Peterson amerikai újságírónak és katonai szakértőnek nyilatkozva biztosított afelől, hogy az ukrán csapatok készen állnak arra az eshetőségre, ha Oroszország kiélezi a fegyveres konfliktust a térségben. Oroszország már márciusban összevont egy hadgyakorlatra hivatkozva legalább nyolcvanezer katonát Ukrajna keleti határánál és az általa 2014-ben önkényesen elcsatolt Krím félszigeten.

The post Ukrán védelmi minisztérium: Oroszország nem fér a bőrébe appeared first on .

Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) vezetője kedden dezinformációnak nevezte azt a nyugati sajtóban megjelent hírt, amely szerint Moszkva ismét nagyszabású csapatösszevonásokat hajtott végre Ukrajna határainál.

“Az egész társadalom szándékos félretájékoztatása folyik. Maradjunk annyiban, hogy amit ott írnak, az nem igaz. Ma ez nem igaz. Minden folyamatot figyelünk, ez dezinformáció, és nem világos számunkra, hogy miért teszik ezt” – idézte az ukrán Szabadság Rádió a tisztségviselőt.

Danyilov hozzátette: “Nem tudjuk, hogy holnap mi lesz, de akkora csapatösszevonás, amiről írnak, nincs”. Szavai szerint egy hónapja, de még két héttel ezelőtt is ugyanakkora létszámú katonaság és fegyverzet volt orosz oldalon az ukrán határ közelében, mint most.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy a Politico hírportál műholdfelvételeket hozott nyilvánosságra, amelyek állítólag november 1-jén készültek, és amelyek arról tanúskodnak, hogy Oroszország ismét csapatokat és hadi technikát összpontosít az ukrán határ közelében. Korábban ugyanerről számolt be a The Washington Post amerikai lap. Az ukrán védelmi minisztérium Danyilovhoz hasonlóan nem erősítette meg ezeket az értesüléséket.

Oroszország márciusban vont össze hadgyakorlatra hivatkozva legalább nyolcvanezer katonát Ukrajna keleti határánál és az általa 2014-ben önkényesen elcsatolt Krím félszigeten. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter később elrendelte, hogy április 23-tól kezdjék meg a csapatok visszavonását állandó állomáshelyükre. Szerhij Dejneko, az ukrán határőrszolgálat parancsnoka rá egy hétre azonban arról számolt be, hogy hírszerzési információk szerint az orosz csapatokat csak a Krímből vezényelték vissza, Ukrajna keleti határaitól nem.

The post Ukrán védelmi tanács vezetője: dezinformáció az orosz csapatösszevonásról szóló hír appeared first on .

Bosznia-Hercegovina még soha nem volt olyan veszélyben, mint most, a nyugat-balkáni országot a szétesés fenyegeti – figyelmeztet Christian Schmidt, a nemzetközi közösség boszniai főképviselője az ENSZ Biztonsági Tanácsának (ENSZ BT) írt első jelentésében.

A nemrégiben kinevezett főképviselő úgy véli, valós az a fenyegetés, amelyet Milorad Dodik, a háromtagú boszniai államelnökség szerb tagja ismételget évek óta, vagyis az, hogy az ország szerbek lakta része elszakadna Bosznia-Hercegovinától, és független állammá válna. A jelentés szerint a boszniai szerbek utóbbi hetekben tapasztalt bejelentései – kivonulnak Bosznia-Hercegovina szövetségi intézményeiből, valamint a hadseregből, az igazságügyi testületekből és az adózási rendszerből – aggodalomra adnak okot, és voltaképpen az elszakadást készítik elő, hiszen aláássák az állam működését.

Schmidt szerint amennyiben a boszniai szerbek valóban meglépik ezeket a lépéseket, és a nemzetközi közösség mindezt szó nélkül hagyja, akkor az nem csupán az ország, de az egész térség békéjét és stabilitását fenyegeti, és semmissé teszi az 1992-1995-ös boszniai háborút lezáró daytoni egyezményben foglaltakat, amelyek megalapozták Bosznia-Hercegovina létrejöttét.

Dodik a nemzetközi főképviselő állításait propagandának nevezte, amelyek célja az, hogy Schmidt elnyerje a muszlim vallású bosnyákok szimpátiáját. Mint mondta, amennyiben a dokumentum az ENSZ BT elé kerül, az szégyent fog hozni a főképviselőre, hiszen ez lesz az első alkalom, hogy a testület nem fogad el ilyen jelentést, sőt, a főképviselő sem beszélhet az ENSZ BT előtt.

Az 1992-1995-ös boszniai háborút követően Bosznia-Hercegovinát két régióra osztották, a többségében szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra, valamint a túlnyomórészt bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra. A két országrésznek saját kormánya és parlamentje, valamint intézményrendszere van, de az országrészek képviselői a szövetségi intézmények munkájában is részt vesznek.

Dodik évek óta hangoztatja, hogy a többségében szerbek lakta rész kiválna Bosznia-Hercegovinából.

Az ország bosnyák és horvát vezetői Dodik kijelentéseire korábban úgy reagáltak: bármilyen elszakadási terv azonnali választ vonna maga után, és ha a nemzetközi közösség nem lépne közbe, akkor a szövetségi erők akadályoznák meg a boszniai Szerb Köztársaság elszakadását. Az ENSZ BT kedden tárgyalt volna a boszniai jelentésről, a meghallgatást azonban elnapolták.

The post A nemzetközi közösség boszniai főképviselője az ország szétesésétől tart appeared first on .

Különös kegyetlenséggel elkövetett emberölésért 20, illetve 18 év fegyházra ítélt kedden a Zalaegerszegi Törvényszék egy férfit és egy nőt, mert 2020-ban halálra verték szállásadójukat.

A 39 éves férfi és 45 éves, hétgyermekes élettársa egy zalaegerszegi házban lakott, ahová az idős tulajdonos befogadta őket, az együttélésük azonban számos nézeteltéréssel járt. Tavaly februárban a házban vendégeskedett a férfi testvére, akivel mindannyian együtt italoztak, majd a testvér lefeküdt abban a szobában, ahol a pár akkor héthónapos közös gyermeke is aludt.

A ház tulajdonosa és a befogadott pár időközben összeveszett, a hangoskodásra a csecsemő is felébredt, akit nagybátyja próbált nyugtatgatni. A veszekedés azonban egyre durvábbá vált, a férfi arcul ütötte szállásadóját, aki ezután be akart menni a saját szobájába.

A pár követte a tulajdonost és tovább bántalmazta. A földre került, jajveszékelő áldozatot ütötték, rúgták és taposták. A testvér telefonon a rendőrséget akarta hívni, de fivére a hívást megszakította.

Miután az áldozat már nem adott életjeleket, a pár tagjai a holttestet először fel akarták darabolni és elégetni, de az is eszükbe jutott, hogy elássák. Végül kitakarítottak a házban, majd elmentek, miután a holttest köré ruhaneműket pakoltak és meggyújtották, de ezzel csak füstöt tudtak okozni.

A vádlottak megpróbálták a felelősséget a férfi testvérére hárítani, aki a gyilkosságot végül bejelentette a rendőrségen. Az egyéb bizonyítékok mellett azonban a poligráfos vizsgálat is kétségbe vonta a két vádlott szavahihetőségét.

A törvényszék a bűncselekmény idején feltételesen szabadlábon lévő 39 éves férfira társtettesként, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt 20 év fegyházbüntetést szabott ki, amelyből feltételesen sem szabadulhat. A nőt ugyanezen okból 18 év fegyházra ítélték, ő a büntetés kétharmadának letöltése után feltételesen szabadon bocsátható.

A férfi és a nő, valamint a védők felmentésért fellebbeztek.

The post Szállásadójuk megöléséért súlyos fegyházbüntetésre ítéltek egy zalaegerszegi párt appeared first on .

Aktuális biztonsági kérdésekről, a védelmi reformokról és más közös érdeklődésre számot tartó kérdésekről tárgyalt kedden Szlovéniában Matej Tonin szlovén védelmi miniszter magyar kollégájával, Benkő Tiborral – közölte a szlovén védelmi minisztérium.

Tonin elismerte, hogy Magyarország fejlettebb hadsereggel rendelkezik, mint Szlovénia, hiszen – mint mondta – a modernizációs folyamat ott 2015-ben elkezdődött. A két miniszter ennek ellenére számos téren tapasztalatot cserélt, különösen a létszámerősítést illetően.

A magyar honvédelmi miniszter kiemelte: kulcsfontosságú, hogy megszólítsák a fiatalokat, és meggyőzzék őket arról, hogy a katonai pályát válasszák.

A szlovén tárcavezető szerint az emberi erőforrás és az anyagi ráfordítások kulcsfontosságúak a hadsereg modernizációjához. “Ebben számos előrelépés történt mindkét oldalon, és egyetértettünk abban is, hogy örvendetes lenne, ha a szlovén és a magyar védelmi ipar módot találna mindkét fegyveres erő modernizációs együttműködésének megerősítésére” – húzta alá. Mindkét ország támogatja az EU és a NATO közötti együttműködést – hangsúlyozták a miniszterek.

“Európa védelmének megerősítése nem verseny a NATO-val. Ellenkezőleg, erősebb Európát és ezáltal erősebb NATO-t jelent” – mutatott rá Tonin.

A Nyugat-Balkánnal kapcsolatban Tonin kiemelte: Magyarország kulcsfontosságú szerepet játszik a konfliktusmegelőzésben és a közvetítésben Koszovó kapcsán. A két miniszter mindazonáltal abban is egyetértett, hogy Észak-Macedónia megérdemli az esélyt, hogy csatlakozhasson az EU-hoz. Ami a biztonsági kérdéseket illeti Tonin elmondta: “Szlovénia elkötelezett a közvetlen és tágabb környezete stabilitása és biztonsága mellett”. Hozzátette: egy tiszttel részt vesznek a magyar vezetésű, többnemzetiségű hadosztály-parancsnokság munkájában is, amellyel a NATO-célkitűzésekhez járulnak hozzá.

Benkő Magyarország támogatásáról biztosította Tonint az EU Tanácsának szlovén soros elnökség alatt, és elmondta, hogy Szlovénia mindig számíthat Magyarország támogatására. “Biztos vagyok benne, hogy együtt még sok mindent elérhetünk” – hangsúlyozta.

Délután a két miniszter részt vesz a nyugat-szlovéniai Solkanban megrendezésre kerülő ünnepségen, ahol az első világháborúban, Isonzó térségében elesett magyar katonák emlékére állítanak emlékművet.

The post A védelmi reformról tárgyalt a szlovén és a magyar védelmi miniszter appeared first on .

Hét év fegyházbüntetést kapott egy holland férfi, amiért 2019 augusztusában egy balatoni zenei fesztiválon drogot próbált értékesíteni — közölte a határozatáról a Pécsi Ítélőtábla.

A közleményben azt írták, hogy – a védelem fellebbezése folytán – másodfokon eljáró bíróság keddi ítéletével enyhítette a Kaposvári Törvényszék korábbi határozatát, amellyel a férfit tíz év fegyházbüntetésre ítélték kábítószer-kereskedelem miatt.

A vádlott cselekményét másodfokon jelentős mennyiségű kábítószerre, forgalomba hozatallal elkövetett kábítószer-kereskedelem kísérletének minősítette a bíróság.

A férfi 2019 augusztusában egy balatoni rendezvényen vett részt, ahol kábítószerhatóanyag-tartalmú anyagokat akart értékesíteni, de egy rendőri intézkedés során lebukott. A vádlottat tíz évre kiutasították Magyarország területéről, az ítélet jogerős.

(Emlékeznek még a két fiatal holland drogárusra, akik a Szigetfesztiválon buktak le egy kisbusznyi droggal. Ők négy év börtönnel -nem a szigorúbb fogházzal- megúszták ugyanezt a bűncselekményt. A -szerk- megj.)

The post Hét év szabadságvesztésre ítéltek kábítószer-kereskedelem kísérlete miatt egy holland férfit Pécsen appeared first on .

Hivatalos eljárásban, csoportosan elkövetett bántalmazás és más bűncselekmények miatt vádat emeltek hét rendőr ellen – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség.

A közlemény szerint június 3-án este Budapesten a rendőrök garázdaság miatt intézkedtek egy férfi ellen, akit aztán ellenszegülő és támadó magatartása miatt előállítottak egy kerületi kapitányságra.

A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség vádirata szerint a férfit a rendőrök az intézkedés helyszínén, majd a kapitányságon is többször bántalmazták, emiatt többszörös bordatörést és a felsőtestén zúzódásos sérüléseket szenvedett. A légmell kialakulása a sértettnél életveszélyes állapotot idézett elő, amely orvosi segítségnyújtás nélkül nem lett volna elhárítható.

Az első bántalmazást a sértett akkor szenvedte el, amikor az intézkedés kezdetén az egyik rendőr felé lépett, aki előbb eltolta magától a férfit, majd megragadta a nyakát és több másodpercig, kisebb erővel szorította. A férfi ellenállást tanúsított, az autója kulcsát eldobta és egy széket rúgott az egyik rendőr felé, aki erre ököllel fejen ütötte őt.

A kapitányság befogadóhelyiségben a korábban a sértett nyakát megszorító rendőr megragadta a férfit a felső testén, lenyomta egy sámlira, miközben ököllel megütötte a hasát. Később egy rendőr – a korábbi bántalmazó és egy másik kollégája támogatásával – gázspray-t fújt a zárt légterű előállító-helyiségbe, ahol a sértett egyedül volt. Egy óra elteltével három rendőr bement a helyiségbe, és testszerte kitartóan rugdosta, valamint tenyérrel és ököllel ütötte a sértettet.

A bántalmazásban részt nem vevő, de azt észlelő rendőrök a történteket nem jelentették, nem léptek fel ellene, sőt egyikük a támogató jelenlétével segítette az elkövetést, így valamennyien bűncselekményt követtek el a nyomozó ügyészség szerint. A fogdai bántalmazásban részt vevő három rendőr szolgálati viszonya megszűnt, majdnem négy hónapig volt letartóztatásban – áll a közleményben.

The post Rendőrök ellen emeltek vádat, mert súlyosan bántalmaztak egy férfit appeared first on .

A következő tanévben már lehet jelentkezni a Hódmezővásárhelyi Honvéd Középiskola és Kollégium képzéseire – közölte a Honvédelmi Minisztérium (HM).

A közlemény szerint a 2022/2023-as tanévben honvéd kadét ágazati szakképzés – gépjármű mechatronikai technikus, infokommunikációs hálózatépítő és üzemeltető technikus szakmairány -, valamint honvéd kadét közismereti képzés – gimnázium, emelt óraszámú angol nyelvi képzés – indul. Az intézménybe a nyolcadikos diákok az általános középiskolai felvételi eljárásban jelentkezhetnek. A felvételizőknek kötelező a központi írásbeli vizsga, és az intézmény szóbeli felvételit, valamint fizikai alkalmassági felmérést is tart – írták.

Hozzátették: a Modern városok programban támogatott, önálló, többcélú szakképzési intézmény diákjainak kollégiumi elhelyezése az Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár hódmezővásárhelyi Zrínyi Miklós laktanyájában történik majd. A Magyar Honvédség és a HM tervei között szerepel, hogy 2030-ig mintegy tíz honvéd középiskola és kollégium kezdje meg működését Magyarországon.

Az 1992-ben alapított debreceni Kratochvil Károly Honvéd Középiskola után, a honvédelmi középiskolák és kollégiumok száma először az idén nyáron átadott Nyíregyházi Mikecz Kálmán Honvéd Kollégiummal bővült – emlékeztettek.

Ismertették, hogy a honvéd középiskolákban és kollégiumokban, a jelenleg hatályos szakképzési és köznevelési törvénynek megfelelve, a diákok emelt szintű honvédelmi nevelését, oktatását bentlakásos rendszerben, egyedi program szerint végzik. A diákok nem kapnak katonai kiképzést, nincs katonai jogállásuk és nem kötelező katonai pályát választaniuk. A középiskolai tanulmányaik befejezése után a kadétok is felvételizhetnek civil felsőoktatási intézményekbe – olvasható a közleményben.

The post Jövőre már lehet jelentkezni a hódmezővásárhelyi honvéd középiskola képzéseire appeared first on .

Erősödik a szervezett bűnözés Németországban a szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) hétfőn közölt adatai szerint.

A legszélesebb nyomozati jogkörű német rendőri szerv a legutóbbi teljes évről, 2020-ról szóló jelentésében kiemelte, hogy a szervezett bűnözéssel összefüggő eljárásokban gyanúsítottak száma ugyan némileg csökkent az egy évvel korábbihoz képest – 6848-ról 6529-re -, de növekedett a fegyveres gyanúsítottak száma.

Ez arra utal, hogy a szervezett bűnözői csoportok egyre inkább hajlandóak erőszakot vagy megfélemlítést alkalmazni, mind saját tagjaik, például a lemorzsolódók, mind pedig a kívülállók, például ellenséges csoportok vagy rendőrök ellen. A gyanúsítottak terhére rótt bűncselekmények a vagyoni kártól kezdve a fegyvertartáson és fegyverhasználaton át a testi sértésig és az emberölési kísérletig terjednek, ami jól szemlélteti, hogy milyen veszélyt jelentenek a szervezett bűnözői csoportok – áll a jelentésben.

A bűncselekményekből származó nyereség tavaly 1,02 milliárd euró volt, 58 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbi 644 millió euróhoz képest. Ez az adat azt jelzi, hogy a szervezett bűnözés hatalmas profittal kecsegtet. Ugyanakkor ez csak a rendőrséghez eljutott ügyekből származó profit, amelyet jóval meghaladhat az ágazat tényleges nyeresége – mutatott rá a BKA. Hozzátették, hogy egy év alatt 114 millió eurónak megfelelő vagyont, például készpénzt és ingatlanokat koboztak el szervezett bűnözői csoportoktól.

Tavaly 594 eljárást indítottak a német rendőrségnél bűnszervezetek tevékenysége miatt, az egy évvel korábbi 579 után. Az ügyek legnagyobb része, 70 százaléka legfeljebb tíz emberből álló csoportokkal kapcsolatos. A legnagyobb bűnözői csoport 158 tagból állt. Majdnem minden második ügy – 240 eljárás – kábítószer-kereskedelemmel függ össze. Szintén jelentős a gazdasági bűncselekmények – például csalások -, a vagyon elleni bűncselekmények – köztük a bűnszervezetben elkövetett rablások – és az embercsempészettel összefüggő esetek száma.

A terület fontos jellemzője a nemzetköziség. Ezt jelzi, hogy a tavalyi ügyek 72,9 százalékában – 433 esetben – határokon átnyúló együttműködésben történtek a bűncselekmények. A BKA vizsgálta a gyanúsítottak állampolgárság szerinti megoszlását is. Kimutatták, hogy a legnagyobb csoportot a németek teszik ki 38,9 százalékkal. A külföldiek közül az első számú csoport a törököké 657 fővel, utánuk a lengyelek következnek 353 fővel, majd az olaszok 243 fővel. Jelentős még a libanoniak (240 fő), az albánok (230 fő), a szíriaiak (167 fő), a szerbek (137 fő) és a hollandok (119 fő) aránya is.

Azt is vizsgálták, hogy mennyire jellemző a szervezett bűnözésben a Németországba a menekültügyi rendszer révén érkezettek jelenléte. Kimutatták, hogy a menedékkérő, menekült, oltalmazott vagy más menedékjogi státusszal rendelkezők vagy az országban jogcím nélkül tartózkodók aránya 13,6 százalékos. Ez 890 embert jelent. Csaknem kétharmaduk – 63,8 százalékuk – 2014-ig bezárólag, tehát a 2015-ben kezdődött menekülthullám előtt érkezett Németországba.

Ebből arra lehet következtetni, hogy a 2015-ös menekülthullámnak legalábbis eddig nem volt túlzottan nagy hatása a menekültügyi rendszer révén érkezettek részvételére a szervezett bűnözői csoportokban – áll a BKA helyzetjelentésében.

The post Erősödik a szervezett bűnözés Németországban appeared first on .

Megkezdődött Párizsban annak a két férfinak a pere, akit azzal vádolnak, hogy antiszemita indíttatásból ölt meg három évvel ezelőtt egy 85 éves zsidó nőt.

Mireille Knoll késszúrásokkal teli, részben megégett holttestére 2018. március 23-án találtak rá abban a párizsi lakásban, ahol egyedül élt. Az asszonyt 11 késszúrással ölték meg, a lakásban legalább öt helyen gyújtottak tüzet szándékosan. Az eset óriási felháborodást keltett Franciaországban, a zsidó szervezetek és a politikai pártok pár nappal később többezres tiltakozó menetet szerveztek az antiszemitizmus ellen Párizsban.

Az azonnal letartóztatott két gyanúsítottat – a 31 éves Yacine Mihoubot és a 25 éves Alex Carrimbacust – rögtön azzal vádolták, hogy valós vagy vélt vallási hovatartozása miatt gyilkolták meg otthonában a tehetetlen idős zsidó asszonyt, akit ki is raboltak. De a két férfi ellen először “csak” szándékos emberölés miatt indult eljárás. A nyomozók feltételezése szerint az áldozat rablás áldozata lett, jóllehet, nagyon szerény körülmények között élt lakótelepi otthonában, és a rablás ismeretlen okok miatt végződött emberöléssel.

Az ügyészség másfél évvel később két súlyosbító körülménnyel egészítette ki a vádiratot: a megölt nő különösen veszélyeztetett volt, és a bűncselekményt egyértelműen az áldozat vallása miatt követték el.

Az egyik gyanúsított, Mihoub, aki Mireille Knoll szomszédja volt, születése óta ismerte és rendszeresen látogatta a nőt, szívesen ittak meg esténként együtt egy pohár Portói bort. Tettestársa, Carrimbacus, pszichológiai kezelés alatt álló hajléktalan volt. Mindketten büntetett előéletűek, rablásért és erőszakért többször is elítélték őket. A két férfi a börtönben ismerkedett meg, és jelenleg egymást vádolja az emberöléssel.

A hajléktalan azt állítja, Mihoub ötlete volt, hogy menjen vele Knollhoz kirabolni őt, míg Mihoub azt vallotta, ő csak iszogatni hívta magával Alex Carrimbacust a szomszédasszonyához. A hajléktalan szerint a beszélgetés akkor vált hevessé, amikor Mihoub azt állította, hogy Mireille Knoll feljelentette őt, és ezért került börtönbe. A hajléktalan azt is állította, hogy Mihoub átvágta az ágyban fekvő nő torkát, miközben “Allahu Akbart” kiáltott.

Mihoub viszont a kihallgatásán azt vallotta, hogy a társa akarta meglopni Knollt, mert amikor beértek a lakásba, egyből azt kérdezte tőle, hogy gazdag-e, majd elkezdett a holmijai között turkálni. Ezután kiáltást hallott a hálószobából, ahol szerinte Carrimbacus megkéselte az ágyban fekvő nőt. Mindketten a másikat vádolják azzal, hogy a gyilkosságot követően tüzet gyújtott. A nyomozók egyik verziót sem tartották hihetőnek, s mindkét gyanúsítottat manipulatív és hazug személyiségnek minősítik. Egy harmadik személynek, Mihoub anyjának is a bíróság elé kell állnia. Ellene az a vád, hogy egy, a bűncselekményt érintő tárgyat eltüntetett, és ezzel hátráltatta a nyomozást. A rendőrök a nőt azzal gyanúsítják, hogy megtisztította a kést, amellyel a gyilkosságot elkövették.

“Csoda kellene ahhoz, hogy tőlük halljuk az igazságot” – vélekedett Gilles-William Goldnadel ügyvéd, Knoll családjának képviselője. Szerinte egyértelműen “aljas antiszemita” bűncselekmény történt. A vizsgálóbírók az Carrimbacus által vallottak alapján minősítették antiszemita jellegűnek az emberölést. A gyanúsított “hallani vélte”, hogy Mihoub a zsidók jó helyzetéről és pénzügyi lehetőségeiről beszélgetett Knollal, aki pedig azt magyarázta, hogy “nem minden zsidó van jó helyzetben”.

“Yacine Mihoubnak ellentmondásos a viszonya az iszlmaista terrorizmushoz, amely antiszemitizmust hirdet” – írták a vizsgálóbírók, hozzátéve, hogy a férfitól korábban senki nem hallott antiszemita megjegyzéseket.

“A vizsgálóbírók nem tudtak ellenállni a közvélemény nyomásának” – jelentette ki Charles Consigny és Fabrice de Korodi, Mihoub két ügyvédje. ” Carrimbacus vallomásán kívül semmi olyan jel nincs az ügyben, amely antiszemita jellegre utalna” – tették hozzá.

Emmanuel Macron államfő is megszólalt az ügyben, s úgy vélte, hogy Knollt azért ölték meg, mert zsidó volt.

Mireille Knoll 1932-ben született Párizsban. 1942 júliusában túlélte a Vel d’Hív razziát, amely Franciaországban a zsidók legjelentősebb tömeges begyűjtése volt a náci haláltáborokba történő deportálások előtt. A nő az édesanyjával Portugáliába menekült a második világháború idején, majd visszatért Párizsba, s egy holokauszttúlélőhöz ment feleségül.

A tragédia egy évvel azután történt, hogy egy 65 éves ortodox zsidó nőt, Sarah Halimit 2017-ben a 27 éves szomszédja, Kobili Traore súlyosan bántalmazott, majd “Allahu Akbar” kiáltással lehajította őt az erkélyről. Az eset közéleti vitát indított az iszlamizmushoz köthető “új antiszemitizmusról”. A francia bírósági rendszer legfelsőbb bírósága, a semmítőszék az idén április 14-én elismerte a gyilkosság antiszemita jellegét, ugyanakkor azt is kimondta, hogy nem lehet per az ügyben, miután az elmeorvos-szakértők szerint a kábítószert fogyasztó elkövető a gyilkosságot “delíriumos roham” hatására követte el, ezért nem vonható felelősségre. A férfi a gyilkosság óta pszichiátriai kezelés alatt áll egy kórházban.

Knoll gyilkossága ügyében a per várhatóan november 10-ig tart.

The post Megkezdődött egy nagy visszhangot kiváltott antiszemita jellegű gyilkosság pere Párizsban appeared first on .

Börtönbüntetését töltő száznyolcvanöt elítélt tett panaszt az ellene alkalmazott állítólagos erőszakról a Szaratov megyei Engels város 13. számú börtöntelepének őrizetesei közül, miután jogvédők keresték fel a létesítményt – jelentette be Gyenisz Szobolev, a regionális Társadalmi Megfigyelő Karama elnöke.

A bepanaszolt esetek közül három az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN) 1. megyei tbc-kórházában, 182 pedig magában a börtönben elkövetett erőszakra vonatkozott. További tíz panaszt a fogva tartási körülmények miatt tettek.

Sznyezsana Muntyan, az őrizetesek jogi képviselője hétfőn a TASZSZ-nak azt mondta, hogy a szaratovi 13. börtönben több mint négyszázan panaszkodtak a tbc-kórházban elkövetett kínzásra, illetve arra, hogy magában a büntetés-végrehajtási intézményben megverték és megzsarolták őket. Az ügyvédnő szerint a börtönben elkövetett nemi erőszakra vonatkozó adat egyelőre nincs. Muntyan közölte: a börtönhatóságok nyomást gyakorolnak az elítéltekre annak érdekében, hogy ne emeljenek hivatalosan panaszt.

Október 18-án a elítéltek jogainak védelmében fellépő Gulagu.net projekt, meg nem nevezett forrásra hivatkozva azt állította, hogy a 13. börtöntelepen többszáz rab megtagadta a munkát, s emiatt különleges erőket vezényeltek a létesítményhez. A FSZIN regionális igazgatósága erről október 19-én cáfolatot adott ki.

Szobolev, aki október 20-án járt a börtönben, másnap úgy nyilatkozott, hogy információi szerint verekedés tört ki, de maguk a foglyok vetettek véget neki. Közölte, hogy a rohamegységek behívásáról szóló értesülés nem nyert megerősítést.

Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) regionális parancsnokság október 22-én arról adott ki tájékoztatást, hogy a 13. börtöntelepen történtek után tíz rab ellen három büntetőeljárás indult, amelyet egységesen kezelnek. A vizsgálat arra a megállapításra jutott, hogy október 20-án a börtön egyik lakóépületében nyolc elítélt kilenc másikat bántalmazott “bosszúból” az intézmény vezetésével történő együttműködésükért. A verekedők szétválasztása közben két őr megsérült.

Vlagyimir Oszecskin, a Gulagu.net alapítója október elején videofelvételeket hozott nyilvánosságra a FSZIN szaratovi megyei 1. tbc-kórházában rabok ellen állítólag elkövetett fizikai és nemi erőszakról. Oszecskin azt mondta akkor, hogy a szervezete több mint ezer hasonló tartalmú, a FSZIN archívumaiból származó videófájl birtokába jutott és ezeket kijuttatta Oroszországból. A felvételek szerinte megerősítik, hogy az oroszországi büntetés-végrehajtási és előzetes letartóztatási intézményekben rendszerszintű a kínzás.

A felvételeket egy volt rab, Szergej Szaveljev informatikus mentette el. Szaveljev a BBC orosznyelvű szolgálatának elmondta, hogy a tbc-kórház komputerén dolgozva bukkant rá a felvételekre, amelyeket a börtönszemélyzet által kötelezően viselt kamerák rögzítettek.

Az ügy kipattanását követően, október 6-án elbocsátották a FSZIN Szaratov megyei parancsnokát, Alekszej Fedotovot és az 1 tbc-börtönkórház vezetőjét, Pavel Gacenkót. Emellett felmentették tisztségéből Szergej Szalovot, a kórházigazgató biztonsági és műveleti helyettesét, valamint Anton Bocskovot, az intézmény műveleti osztályának, és Szergej Malcevet, a biztonsági osztálynak a vezetőjét.

Körözést adtak ki a felvételeket megszerző, fehérorosz állampolgárságú Szaveljev ellen is, aki Franciaországban folyamodott menedékért.

The post Oroszországban börtönbüntetésüket töltő elítéltek tettek panaszt erőszakról appeared first on .

Magyarország és Szerbia bővítette az illegális migrációval szembeni együttműködését, a közös járőrözést a szerb-észak-macedón, illetve a magyar-szerb határon – jelentette be a magyar belügyminiszter.

Pintér Sándor a szerb kollégájával tartott határtalálkozóját követő sajtótájékoztatón azt mondta, az illegális migráció visszaszorításáról a két ország egyformán gondolkodik, azonos érdekek alapján hozza meg döntéseit. Közös cél, hogy más európai uniós országok is részt vegyenek ezekben az akciókban, ne csak Szerbia és Magyarország védje meg közösen határait – hangsúlyozta a politikus, példaként Csehországot és Ausztriát említve az együttműködéshez csatlakozó országok között.

Az EU szárazföldi határral rendelkező országai felismerték, hogy Magyarország jó úton jár akkor, mikor határait kerítéssel védi. Ilyen kerítést épít ma már Lengyelország és Észtország, valamint Litvánia, illetve több más szárazföldi határral rendelkező ország is – közölte Pintér. A magyar belügyminiszter kifejtette, megbeszéléseik során érintették a járványhelyzetet. A pandémia várható magasabb hullámainak kezelésére készülve felfrissítették és kiegészítették azokat a szabályokat, melyek meghatározzák, kik léphetik át a határt a másik ország egészségügyi helyzetének veszélyeztetése nélkül.

Aleksandar Vulin szerb belügyminiszter úgy fogalmazott, a közös járőrszolgálat elindítása annak bizonyítéka, hogy a két ország közötti kapcsolatok a lehető legmagasabb szinten vannak jelenleg. A politikus hangsúlyozta, a migrációs válságért egyik ország sem felelős, de annak következményeit kezelni kell. Az illegális migrációnak szociális, egészségügyi és biztonsági kockázata is van – tette hozzá. Szerbiának nem érdeke, hogy “a menekültek parkolójává váljon”, hogy az ország nemzetiségi vagy vallási összetételét bárki megváltoztassa – mondta Vulin.

A magyar határszakasz megerősítése Szerbiának is fontos – tette hozzá, kiemelve, ha a bevándorlók tudják, hogy egy határszakasz megfelelően védett, nem indulnak el arra. A szerb belügyminiszter azt mondta, csak szabad és szuverén országok tudják megvédeni a határaikat, illetve életmódjukat.

The post Közös járőrszolgálat indult a szerb-magyar határon appeared first on .

Spanyolország kiadja az Egyesült Államoknak Hugo Armando Carvajalt, a venezuelai hírszerzés volt katonai vezetőjét, akit egyebek mellett kábítószer-kereskedelemmel vádolnak az amerikai hatóságok – közölte a döntést a központi büntetőbíróság Madridban.

A 61 éves férfi 2019 márciusában érkezett Spanyolországba hamis útlevéllel. Hazájából azután menekült el, hogy nyilvánosan elismerte Venezuela ideiglenes elnökeként Juan Guaidó ellenzéki vezetőt, szemben Nicolás Maduro elnökkel, és ugyanerre biztatta katonatársait is. Az egykori tábornok 2004 és 2011 között vezette Venezuela katonai hírszerzését. 2008-ban az Egyesült Államokban megvádolták, hogy együttműködött a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) gerilláival, és “kokainnal akarták elárasztani” az észak-amerikai országot.

A vádemelés alapján nemzetközi körözést adtak ki ellene, a spanyol hatóságok pedig őrizetbe vették Madridban. Mivel a bíróság nem találta elég pontosnak az ellene felhozott vádakat, először elutasította a kiadatást, és szabadlábra helyezte a férfit. 2019 novemberében újraindították az eljárást, ám Carvajal addigra eltűnt, csaknem kétévnyi bujkálás után szeptemberben fogták el újra egy madridi lakásban.

A volt tábornok megpróbálta a kiadatását tovább késleltetni azzal, hogy dokumentumokat adott át a bíróságnak egy 2016-ban megszüntetett eljárással kapcsolatban, amelyben azt vizsgálták, hogy a baloldali Podemos (Képesek vagyunk), jelenlegi kisebbik spanyol kormánypárt volt vezetői kaptak-e pénzt a venezuelai kormánytól. Carvajalt október 27-ére idézték be tanúskodni az ügyben, de a bíróság szerint ez nem ok arra, hogy felfüggesszék a kiadatást, mivel a férfi más módon is megteheti vallomását, nem csak személyesen.

Egyelőre nem közölték, hogy a volt kémfőnököt mikor adják át az amerikai hatóságoknak.

The post Spanyolország kiadja az Egyesült Államoknak a venezuelai katonai hírszerzés volt vezetőjét appeared first on .

Az Európai Unió elítélte az előző nap Bejrútban tartott síita tüntetésen alkalmazott erőszakot, és önmérsékletre szólított fel a további halálesetek elkerülése érdekében.

Az uniós külügyi szolgálat (EEAS) szóvivője pénteki brüsszeli közleményében hangsúlyozta: az unió arra szólít fel minden felet és a politikai pártok vezetőit, hogy nyugodtan és felelősségteljesen járjanak el annak érdekében, hogy megakadályozzák az erőszak fokozódását Libanon konfliktusokkal terhes időszakában.

Kijelentette: a tavaly augusztus elején, a bejrúti kikötőben bekövetkezett robbantással kapcsolatos vizsgálatnak pártatlannak, hitelesnek, átláthatónak és függetlennek kell lennie, az eljárást a lehető leghamarabb be kell fejezni. Lehetővé kell tenni, hogy az ügymenet teljes mértékben beavatkozásmentes legyen a robbantás felelőseinek elszámoltathatósága érdekében.

A libanoni hatóságok feladata a vizsgálat folytatásának lehetővé tétele minden szükséges pénzügyi és emberi erőforrás bevonásával annak érdekében, hogy fény derülhessen a történtekre – tették hozzá.

Bejrútban lövöldözésbe torkollott a síiták tüntetése, a hatóságok szerint hat ember meghalt, és többtucatnyian megsebesültek, többek állapota válságos. Az incidens a Hezbollah síita szervezetet támogató és a vele szövetséges pártok – egyebek között a síita Amal mozgalom – tüntetésén történt, az igazságügyi palota közelében. A demonstrálók a tavalyi augusztusi bejrúti kikötői robbanás körülményeit vizsgáló bíró, Tarek Bitar ellen tüntettek, vélt elfogultságát kifogásolva.

Tavaly augusztus 4-én a bejrúti kikötő raktáraiban több mint 2700 tonna, szakszerűtlenül tárolt ammónium-nitrát robbant fel. Több mint kétszáz ember halt meg, és Bejrút több negyede romba dőlt. Az áldozatok hozzátartozói és a károsultak közül sokan a hatalmon levő politikai osztályt vádolják korrupcióval és azokkal a mulasztásokkal, amelyek a robbanáshoz vezethettek. Széles körű az elégedetlenség amiatt, hogy több mint egy év elteltével még mindig nem sikerült a felelősöket megnevezni.

The post Az EU elítélte a bejrúti tüntetésen elkövetett erőszakot appeared first on .