Biztonságpiac

A szerződés összértéke 269 millió euró, nagyjából 97,44 milliárd forint.

A közepes teherbírású, többcélú helikoptereket a PZL-Mielec repülőgépgyárban fogják gyártani, ahol a Sikorsky/Lockheed Martin Európának szánt Black Hawk helikopterei készülnek.

Raed Arafat katasztrófavédelmi államtitkár felidézte, hogy a közbeszerzési eljárás 2018-ban kezdődött, majd miután senki sem jelentkezett az első kiírásra, tavaly januárban versenytárgyalást hirdettek, amelyen az olasz Leodnardo S.P.A. és az Airbus Helicopters Romania is részt vett. Előbbi sokkal drágábban csak nyolc helikoptert kínált, de az Airbus ajánlata is tíz százalékkal meghaladta a beszerzésre szánt pénzkeretet.

A harmadik ajánlat azonban megfelelőnek bizonyult, az államtitkár szerint kiváló képességekkel rendelkező, teherszállításra, súlyos állapotban lévő sérültek szállítására, vagy akár erdőtüzek oltására alkalmas helikopterekről van szó, amelyekben négy-négy hordágy fér el, alkalmasak akár a tengeri kutató-mentő akciókra is.

A Lucian Bode román belügyminiszter jelenlétében aláírt keretmegállapodás megkötésénél a PZL-Mielec, a Sikorsky és a Lockheed Martin vállalat képviselőin kívül Lengyelország, illetve az Egyesült Államok bukaresti nagykövetségének megbízottja is jelen volt.

A helikoptereket 2023 végén szállítják le, és hamarosan megkezdődik a pilóták és a műszaki személyzet kiképzése.

The post Lengyelországban gyártott Black Hawk helikoptereket kap a román katasztrófavédelem appeared first on .

A körözést októberben adta ki a tárca, de nem nevezte meg a bűnügyet, amelynek címén akarta kézre keríteni az informatikust. A fehérorosz állampolgárságú Szaveljev, aki – maga is a szabadságvesztését töltve – a szaratovi büntetés-végrehajtás tbc-kórházának számítógépén dolgozva bukkant rá a felvételekre, időközben Franciaországban folyamodott menedékért.

Szerdai sajtójelentések szerint az ügyészség beszüntette a Gulagu.net informátora elleni büntetőeljárást, amelyet információhoz való jogosulatlan hozzáférés címén indított ellene.

Vlagyimir Oszecskin, az elítéltek jogainak védelmében fellépő Gulagu.net alapítója szeptember végén-október elején videofelvételeket hozott nyilvánosságra az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN) Szaratovi megyei 1. tbc-kórházában rabok ellen állítólagosan elkövetett fizikai és nemi erőszakról.

Oszecskin azt mondta akkor, hogy a szervezete több mint ezer hasonló tartalmú, az FSZIN archívumaiból származó videofájl birtokába jutott és ezeket kijuttatta Oroszországból. A felvételek szerinte megerősítik, hogy az oroszországi büntetés-végrehajtási és előzetes letartóztatási intézményekben rendszerszintű a kínzás.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője korábban kijelentette, hogy Vlagyimir Putyint tájékoztatták a börtönökben elkövetett kínzásokról szóló jelentésekről. Ennek nyomán az illetékes hatóságoknál vizsgálat indult.

Anton Jefarkin, a FSZIN ügyvezető Szaratov megyei parancsnoka szerdán közölte, hogy az ügy kipattanása, vagyis a videofelvételek nyilvánosságra kerülése óta öt büntetőeljárás indult és a büntetés-végrehajtás 18 alkalmazottját bocsátották el, további 11 ellen pedig fegyelmi eljárást folytattak le. Jefarkin leszögezte: biztos benne, hogy hasonló dolgok a jövőben nem fordulhatnak majd elő és ennek érdekében mindent elkövet majd a munkatársaival.

The post Visszavonták az orosz börtönökben elkövetett kínzások leleplezője elleni körözést appeared first on .

“Nagyon hamar, a jövő hét elején kiterjesztjük a Fehéroroszország elleni szankciókat” – mondta von der Leyen újságíróknak a találkozó után, megjegyezve, hogy a korlátozások magánszemélyekre és szervezetekre is vonatkoznak majd. Hírügynökségi információk szerint az Európai Unió mintegy 30 személyt és szervezetet, köztük Uladzimir Makej fehérorosz külügyminisztert és a Belavia nevű fehérorosz légitársaságot is célba veszi az intézkedésekkel.

“Megvizsgáljuk azon légitársaságok szankcionálásának lehetőségét, amelyek elősegítik az embercsempészetet Minszk, majd az Európai Unió és Fehéroroszország között fekvő határ felé” – mondta von der Leyen. Az Európai Bizottság elnöke hozzátette: megérti, hogy az Egyesült Államok olyan szankciókat készített elő Fehéroroszország ellen, amelyek december elején lépnek hatályba.

A Fehéroroszországgal szomszédos európai uniós tagállamok, Litvánia, Lengyelország és Lettország határaihoz hónapok óta érkeznek illegális bevándorlók, legtöbbjük Irakból. Az Európai Unió azzal vádolja Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnököt, hogy az rendszere szervezi a menekültek szállítását a határra, megtorlásul a Minszk ellen elrendelt nyugati büntetőintézkedésekért.

Fehéroroszország az EU-t hibáztatja, a kelet-európai állam külügyminisztere szerdán azt mondta: az Európai Unió a határ menti migrációs válság “kiprovokálásával” ürügyet teremtett a Minszk elleni újabb szankciók bevezetésére.

A Fehér Ház a találkozó előtt közölte, hogy a két vezető tárgyal majd az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi és gazdasági kérdésekről, a klímaváltozásról, valamint olyan regionális kérdésekről, mint Ukrajna vagy a Nyugat-Balkán ügye.

“Biden elnök megerősíti, hogy támogatja az Európai Uniót mint az Egyesült Államok alapvető partnerét” – közölte Emily Horne, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője.

The post Von der Leyen: az EU kiterjeszti a Fehéroroszország elleni szankciókat appeared first on .

A tájékoztatás szerint az elsőfokon eljáró bíróság az elsőrendű vádlottat társtettesként elkövetett halált okozó testi sértésben és garázdaságban, valamint ittas állapotban elkövetett járművezetés miatt mondta ki bűnösnek. Ezért őt öt év hat hónap börtönbüntetésre ítélték, és nyolc hónapra eltiltották a közúti járművezetéstől.

A másodrendű vádlott társtettesként elkövetett halált okozó testi sértés és garázdaság miatt öt év börtönbüntetést kapott – közölték. A két vádlottat emellett több mint 1,8 millió forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezte a bíróság. A bírói indoklás szerint a sértett bántalmazása áttételesen és közvetetten volt kapcsolatban halálával. A maga számára is ismeretlen szívbetegséggel rendelkező férfit 12 kis és közepes erejű ütés érte, és ezek, valamint a pszichés stressz is hozzájárultak a halálát okozó keringési rendellenességhez.

Az ügyben a bíróság 11 különböző szakértő véleményét hallgatta meg, a végső álláspontot az Egészségügyi Tudományos Tanács közreműködésével alakították ki. A döntés ellen a vádlottak és védőik felmentésért, míg az ügyész a középmértéket megközelítő, a jelenleginél súlyosabb büntetésért fellebbezett, így az ügy másodfokon folytatódik.

The post Öt évvel meg lehet úszni egy garázdaságban elkövetett halált okozó testi sértést appeared first on .

Steffen Seibert közleménye szerint az ügyvezető szövetségi kormány vezetője telefonon tárgyalt az orosz államfővel a lengyel-fehérorosz határon kialakult migrációs helyzetről.

A kancellár hangsúlyozta: “embertelen és teljesen elfogadhatatlan”, hogy “a fehérorosz rezsim eszközként használja a menekülteket az Európai Unió ellen”. Egyben megkérte az orosz elnököt, hogy a válság feloldása érdekében vesse latba befolyását a minszki rezsimnél.

Az SPD-frakció külpolitikai szóvivője, Nils Schmid áthidaló megoldásként azt javasolta, hogy az EU kérjen segítséget Ukrajnától a menedékjogi eljárások lebonyolításához. Az elképzelés szerint a Fehéroroszországból az EU-ba igyekvő menedékkérőket Ukrajnában kellene elhelyezni kérelmük elbírálásának idejére.

A napokban több ezer ember jelent meg a fehérorosz-lengyel határon abban a reményben, hogy bejuthatnak az EU-ba. Az illegális határátlépések száma hetek óta emelkedik. A lengyel kormány több mint tízezer katonát mozgósított a folyamat feltartóztatására.

Az első számú célpont Németország. A határőrizetért felelős szövetségi rendőrség adatai szerint a január-júliusi időszakban csupán 26-an érkeztek Németországba illegálisan a Fehéroroszország-Lengyelország útvonalon. Augusztusban viszont már 474 ilyen, jogcím nélküli belépést regisztráltak, szeptemberben 903-at, októberben pedig 5285-öt. Német biztonsági körök becslése alapján naponta átlagosan 800-1000 ember érkezik repülővel a Közel-Keletről Minszkbe.

The post Lengyel menekültválság: Merkel Putyin közbenjárását kérte a válság rendezéséhez appeared first on .

A közös sajtóértekezleten Michel “brutális, hibrid, hirtelen és méltatlan” támadásról beszélt a fehérorosz határon történtekről. Az egész EU nevében szolidaritását fejezte ki Lengyelországnak. Az ilyen támadással szembesülve, határozottan, egységesen, az alapértékekre támaszkodva kell reagálni – hangsúlyozta.

Morawiecki diplomáciai kezdeményezést helyezett kilátásba a menekültek szállításában közvetlenül vagy közvetve részt vevő országokkal szemben. ‘Kemény eszközökkel rendelkezünk, szembe tudunk szállni a családok, a gyermekek és a nők biztonságát és egészségét veszélyeztető rendszer ellen” – jelentette ki.

Hozzáfűzte: a légi szállítóknak is tudatában kell lenniük, milyen eszközök alkalmazhatók “annak a veszélynek a megelőzésére, amelynek a Fehéroroszországba szállított embereket kiteszik”. Közölte: a Minszkkel szembeni új szankciók “már az asztalon vannak” és zajlanak a tagállamok közötti, egységes álláspont kidolgozását célzó egyeztetések.

A lengyel kormányfő bejelentette: az Európai Tanács és az Európai Bizottság (EB) a legközelebbi napokban megfontolja a helyzetet lényegesen és ténylegesen befolyásoló lehetséges lépéseket. Megvitatják az EU-t jobban védő “fizikai infrastruktúra létesítését és finanszírozásának lehetőségeit” – fogalmazott. A konfliktus első vonalában lévő államok határai az EU határai is egyben – emlékeztetett.

Aláhúzta: a legutóbbi események “távolról nézve” migrációs válságnak tűnhetnek, de valójában nem migrációs, hanem politikai válságról van szó, amelynek célja az egész EU destabilizálása.

A történteket az “állami terrorizmus megnyilvánulásának”, valamint Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök “csendes bosszújának” nevezte, amiért az EU támogatta a demokratikus törekvéseket Fehéroroszországban.

A lengyel miniszterelnök közölte: azt kérte Micheltől, hogy az ET videokonferencia formájában minél hamarabb vitassa meg a Fehéroroszországgal szembeni szankciók bővítését, valamint az oda menekülteket szállító légitársaságok elleni büntetőintézkedéseket. Michelhez hasonlóan ő is említette az Európai Unió ez ügyben közel-keleti fővárosokban elindítandó diplomáciai akcióját.

Hangsúlyozta: Lengyelország jelenleg az EU és a NATO keleti szárnyát védi. Örömét fejezte ki, hogy az előző migrációs válságoktól eltérően az EU most “egy hangon beszél”. A lengyel-fehérorosz határ “az elvek állama és a jogtalanság állama, az embereket élő pajzsként használó állam közötti határ” – jelentette ki.

Elmondta: Charles Michellel az orosz és a fehérorosz propaganda témáját is felvetették. Ennek célja szerinte olyan benyomást kelteni, mintha az EU, ezen belül Lengyelország és Litvánia aránytalanul és helytelenül reagálna a határon zajló fejleményekre.

Az ENSZ emberi jogi főbiztos a feszültség csökkentésére szólított fel
Tűrhetetlennek nevezte az ENSZ emberi jogi főbiztosa a lengyel-fehérorosz határon kialakult migránsválságot és a feszültség csökkentésére szólított fel. Közleményében Michelle Bachelet felszólította az érintett kormányokat, azonnal tegyenek lépéseket a helyzet rendezésére, összhangban a nemzetközi emberi jogi törvényekkel, valamint a menedékkérőkre vonatkozó rendelkezésekkel. Hozzátette, hogy az “uszító beszédek és a csapatok mozgósítása” csak növeli a migránsok kiszolgáltatottságát és a rájuk leselkedő veszélyeket. Bachelet továbbá sürgette a feleket, biztosítsák a segélymunkások, a jogászok és a sajtó belépését a térségbe. “Nem szabad az itt lévő emberek százait még egy éjszakára a szabad ég alá kényszeríteni, megfelelő szállás, étel, ivóvíz és orvosi ellátás nélkül” – áll a közleményben, amelyben leszögezi, hogy a nemzetközi jog szerint senkit nem szabad megakadályozni abban, hogy védelmet keressen.

The post Lengyel menekültválság: Michel szerint az EU-nak határozottan kell reagálnia a támadásra appeared first on .

A Felsőrajk és Pötréte térségében is területekkel rendelkező vadásztársaság két tagja, egy 36 éves, ausztriai tartózkodási hellyel rendelkező, nagykanizsai születésű férfi és egy 38 éves alsórajki férfi még 2017 nyarán utazott Ausztriába, egy karintiai vadaskertbe. Annak osztrák tulajdonosával – aki a perben negyedrendű vádlottként szerepelt – megegyeztek abban, hogy kilencezer euróért megvásárolnak egy nála nevelt, értékes agancstrófeájú gímszarvasbikát, majd Magyarországra szállítják.

A nem természetes környezetben felnevelt gímszarvas vadászatát a magyarországi törvények is tiltják, az osztrák jogszabályok szerint pedig ugyancsak tilos a vadaskertben nevelt állat vadászati célú hasznosítása. Ennek ellenére az osztrák férfi Magyarországra szállította a gímszarvast, amelyet ideiglenesen Alsórajkon, a másodrendű vádlott édesanyjának ingatlanján helyeztek el.

A két fővádlott időközben egy vadászatszervezéssel foglalkozó, mezőhegyesi székhelyű cég képviselőjével – megtévesztéssel, fényképek alapján – megállapodott abban, hogy vendégvadászoknak kínálják fel az állatot kilövésre. A 2017 szeptemberében érkezett francia vadászok számára a 12-13 kilogramm agancssúlyú, elkábított bikát a Pötréte és Felsőrajk határában lévő vadászterületre szállították a vádlottak, majd amikor az állat az ellenszertől lábra állt, az egyik vendégvadász lelőtte.

Az internetes felületeken is ismertté vált állatot – mint szabályos vadászaton elejtett gímszarvas trófeáját – néhány nappal később a Zala Megyei Kormányhivatal vadászati szervénél bemutatták bírálatra, ez alapján a hatóság hamis tartalmú közokiratban rögzítette a kilőtt vad trófeájának adatait. Ezt követően a megtévesztett francia vadász 35 ezer eurót, vagyis közel 11 millió forintot fizetett ki a vadásztársaságnak a trófea ellenértékeként.

Az ügyben harmadrendű vádlottként szereplő, a két fővádlottat segítő 43 éves hivatásos vadászt, valamint az osztrák vadaskert tulajdonosát a bíróság még februárban, tárgyalás mellőzésével ítélte el. Bűnsegédként elkövetett csalás miatt fejenként 450 ezer forint pénzbüntetést szabtak ki.

Vándor Virág, a Zalaegerszegi Törvényszék szóvivője a Nagykanizsai Járásbíróság keddi, előkészítő ülésen hozott ítéletéről közölte: a történteket elismerő első- és másodrendű vádlott társtettesként elkövetett csalás, illetve közokirat-hamisítás miatt húsz hónap – két évre felfüggesztett – börtönbüntetést kapott. Mindkét vadász előzetes mentesítésben részesült, azaz olyan hatósági erkölcsi bizonyítványt kaphat, amelyben “a bűntettesek nyilvántartásában nem szerepel” kitételt tüntetik fel.

A döntést mindkét vádlott tudomásul vette, de az nem jogerős, mert az ügyész három nap gondolkodási időt tartott fenn a fellebbezés megfontolására.

The post Svéd minta: vadaskertben nevelt szarvasbikával csaptak be egy francia vadászt Zalában appeared first on .

A város egyik központi utcájában egy júliusi reggelen tűnt fel a falfestmény, és azóta többször megpróbálták megsemmisíteni, mindeddig sikertelenül. Kedden baloldali aktivisták dobálták meg tojással az alkotást. Aida Corovicot és Jelena Jacimovicot a rendőrség előállította, de rövid időn belül távozhattak a kapitányságról. Ezzel egy időben baloldali tüntetők jelentek meg a falfestménynél, akik az aktivista szabadon bocsátását követelték, míg szélsőjobboldali tüntetők az általuk hősnek tartott Mladic arcképét akarták megvédeni. A helyszínt a rendőrség különleges egysége biztosította, összecsapásra nem került sor.

Szerdán a megtisztított rajzra fehér festéket és meszet öntött egy baloldali politikus, és ezzel megsemmisítette a háborús bűnökért elítélt katonai vezető képét. A Szerb Jobboldal (Srpska Desnica) nevű párt vezetője, Misa Vacic bejelentette, hogy helyreállítják a falfestményt, amelyet a baloldali Szociáldemokrata Párt egyik vezető tagja, Djordjo Zujovic tett tönkre.

Mladicot a hágai nemzetközi törvényszék életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte háborús bűnök és népirtás címén. Mladic vezetésével a boszniai szerb hadsereg 1995 júliusában előre kitervelten és módszeresen lemészárolt mintegy 8700 bosnyákot, főleg férfiakat és fiúkat Srebrenicában. A cél a muszlim közösség kiirtása volt. A délszláv háborús bűnöket kivizsgáló törvényszék több ítéletében népirtásnak minősítette a boszniai szerb erők gyilkosságsorozatát. A történteket a második világháború óta Európában elkövetett legszörnyűbb mészárlásnak tartják.

A hivatalos szerb álláspont szerint kegyetlen bűncselekményeket követtek el Srebrenicában, de ezeket nem lehet népirtásnak minősíteni. Sok szerb továbbra sem háborús bűnösnek, hanem hősnek tartja a boszniai szerb hadsereg egykori parancsnokát.

The post Tojással dobálták meg, és festékkel öntötték le a Ratko Mladicot ábrázoló belgrádi falfestményt appeared first on .

A vádirat szerint az asztalnál ebédre váró kisgyerek kezét két vádlott lefogta, a harmadik pedig kanállal a szájába tette az ételt. A gyerek emiatt sírni kezdett, de az óvodai dolgozók a második kanál ételt is megpróbálták a szájába erőltetni. Csak akkor hagyták abba, amikor a tiltakozó, síró gyerek félrenyelt.

A korábban elsőfokon eljáró Székesfehérvári Járásbíróság az ügyészi indítványtól eltérően mindhárom vádlottat közérdekű munkára ítélte. Az ügyész súlyosításért fellebbezett.

A Székesfehérvári Törvényszék kedden az ügyészi fellebbezésnek megfelelően megváltoztatta az elsőfokú ítéletet és mindhárom vádlott esetében súlyosította a büntetéseket, felfüggesztett börtönt és foglalkozástól eltiltást szabott ki.

The post Elítéltek három óvodai dolgozót kényszeretetés miatt appeared first on .

Az utóbbi 30 év során ez az első olyan helyzet, amikor “ilyen brutális módon támadják és tesztelik Lengyelország biztonságát és határainak integritását” – hangsúlyozta beszéde kezdetén Morawiecki.

Oroszország birodalmi politikája halad előre – jelentette ki. Szerinte Lengyelország keleti határán nem pusztán közvetlen erőszak alkalmazására került sor, hanem “egy megrendezett előadás zajlik”, melynek célja az ország területi egységének megsértése és káosz előidézése az Európai Unió egészében.

A 2015-ös migrációs válsághoz képest viszont most új körülmények között kell szembenézni a helyzettel, közben ugyanis sikerült az EU- és a NATO-partnereket meggyőzni arról, hogy az országhatár védelme egyben a külső uniós határ, a NATO keleti szárnyának védelmét is jelenti – húzta alá a kormányfő.

Kulcsfontosságúnak nevezte a lengyel-fehérorosz határon már elkészült szögesdrótkerítést, amely megakadályozta a hétfőn a határra érkezett, szerinte Minszk által “élőpajzsként” használt menekülttömeg áttörését.

Mariusz Kaminski belügyminiszter szerint jelenleg 2-4 ezer illegális bevándorló tartózkodik a határ fehérorosz oldalán, ők a legközelebbi időben újabb támadást akarnak indítani.

Elmondása szerint a menekülteket heti mintegy kétezres létszámban, nagyjából negyven repülőjárattal szállítják Minszkbe mindenekelőtt Törökország, Szíria, az Egyesült Arab Emírségek és Libanon repülőtereiről. A lengyel kormány részben sikeresen tárgyal az említett országok vezetésével és légitársaságaival, hogy korlátozzák a szállítást – mondta.

A belügyminiszter szerint Oroszország a migrációs válság előidézésével tartósan destabilizálni akarja Kelet- és Közép-Európa térségét és az egész EU-t. Lukasenka politikai célja pedig az, hogy rákényszerítse az EU-t saját hatalma elismerésére és a szankciók visszavonására, valamint arra, hogy partnerként kezeljék őt – értelmezte a helyzetet Kaminski.

Hangsúlyozta: a kormány nem engedi meg, hogy Lengyelország migrációs útvonallá, embercsempészek, szervezett bűnbandák útvonalává váljék.

Mariusz Blaszczak nemzetvédelmi miniszter felszólalásában emlékeztetett: “a nyitott ajtók politikája” Nyugat-Európában terrorcselekményekhez vezetett. Lengyelország – melyen keresztül a menekültek Nyugat-Európába, leginkább Németországba szeretnének eljutni – a határőrök támogatására kivezényelt katonáival jelenleg az egész EU-t védi – mondta.

The post Lengyel menekültálság: Morawiecki szerint Lukasenkát Putyin irányítja appeared first on .

A tájékoztatás szerint a gépet két részletben szállítják át a RepTárba az MH. 86. Szolnok Helikopter Bázisról, a régi repülőmúzeum területéről – ahol 2016 őszéig volt látható -, majd az új helyén tervezik felújítani.

A Li-2T típusú gépet 1952-57 között a Magyar Néphadsereg alkalmazta, majd 1957-ben a MALÉV gépparkjába került HA-LIS lajstromjelzéssel. 1964-es selejtezését követően a pécsi vidámparkban állították ki, ahonnan a Szolnoki Repülőmúzeumba került 2006-ban. Szolnokon visszakapta eredeti katonai zöld festését és 301-es oldalszámát – olvasható a közleményben.

Mint felidézik, a Li-2 az amerikai DC-3 szállító repülőgép licenc alapján gyártott szovjet változata volt. A Douglas gyár alsószárnyas, kétmotoros repülőgépének gyártási jogát 1936-ban sikerült megszereznie a Szovjetuniónak. Az első gépek PSz-84 típusjelzéssel (Passzazsirszkij Szamoljot = utasszállító repülőgép, 84 = repülőgépgyár száma) Borisz Pavlovics Liszunov vezetésével készültek el, majd 1939-től a sorozatgyártásuk is elkezdődött. 1940-ben az Aeroflot, a szovjet polgári repülés alkalmazta a típust, amely 1942-ben kapta meg a Li-2 típusnevet. A második világháború kitörésétől katonai feladatokra használták, egyebek között desszantegységek szállítására, utánpótlások célba juttatására. Az alapvetően nem harci gépnek tervezett repülőgépnek volt felfegyverzett változata is.

A közlemény szerint a PSz-84/Li-2 típust csaknem húsz évig gyártották. A szocialista országok többsége rendszerbe állította, Magyarországon 31 darab Li-2 volt. Hazánkban a háború után megalakult Magyar-Szovjet Légiforgalmi Rt. pilótái repülték az első gépeket, amelyek 1946 augusztusi érkezésüket követően magyar lajstromjelzést kaptak. 1946. október 15-én szálltak fel az első belföldi járatok, egy évvel később már nemzetközi légiforgalomban is részt vettek. Tizenöt éven keresztül voltak megbízható gépei a magyar polgári légiforgalomnak. Az utolsó Li-2-est a MALÉV flotta búcsúztatta el 1961-ben.

A Magyar Néphadseregben 1949-ben redszeresítették azt a típust, amelyet Tevének neveztek el. A nagyközönségnek az 1951-es díszszemlén mutatkozott be és 1975-ig szolgált a magyar légierőben – szerepel a RepTár közleményében.

The post Újabb repülőgéppel bővül a szolnoki RepTár flottája appeared first on .

A miniszterelnök az előző napi, a határ fehérorosz oldaláról végrehajtott tömeges határsértési kísérletre reagált a bejegyzéssel. A lengyel határ védelmét nemzeti érdeknek nevezte, egyúttal aláhúzta: jelenleg az egész Európai Unió (EU) stabilitását és biztonságát éri fenyegetés. “Nem hagyjuk magunkat megrémíteni, Lengyelország az EU- és NATO-partnerekkel együtt védeni fogja az európai békét” – olvasható a bejegyzésben.

Korábbi kormányzati közlések szerint a határt jelenleg a határőrség mellett mintegy 12 ezer katona védi, valamint rendőrök és az önkéntes területvédelmi erők hétfőn mozgósított alakulatai. A lengyel kormányszóvivő, Piotr Müller szerint a kormány folyamatosan kapcsolatban van az EU határvédelmi ügynökségével (Frontex).

Morawiecki kedd hajnalban a nemzetvédelmi miniszterrel, Mariusz Blaszczakkal együtt Kuznica Bialostocka határátkelő közelében a határőrökkel és az őket támogató katonákkal találkozott. A határátkelő közelében a migránsok hétfő este sátortáborokat vertek az aznapi sikertelen tömeges határsértési kísérletek után. A lengyel katonákhoz intézett beszédében Morawiecki megállapította: a fehérorosz rezsim a hibrid háború új módszereit alkalmazza, a migránsokat “élő pajzsként” használja. Felidézte: Varsó több humanitárius konvojt indított Fehéroroszországba a migránsok megsegítésére, Minszk azonban ezeket nem engedte be. Aláhúzta: az állami szuverenitás mértéke az, mennyire képes megvédeni határait, és professzionálisnak nevezte a lengyel határvédelmet.

A lengyel kormányszóvivő kedd reggel közölte: éjjel a lengyel-fehérorosz határon csak egyéni határsértési kísérleteket regisztráltak, nagyobb incidensre nem került sor.

Stanislaw Zaryn, a titkosszolgálatokat felügyelő lengyel miniszter szóvivője nagyon feszültnek minősítette a helyzetet. Szerinte a határ mentén hétfőtől több helyen is táborozó három-ötezer migránshoz további csoportok csatlakozhatnak, s a Fehéroroszország belterületéről átirányított külföldiek felhasználásával Minszk a lengyel határ tartós destabilizációjára törekedhet.

A lengyel oktatásügyi miniszter, Przemyslaw Czarnek kedd délelőtt bejelentette: a határmenti járásokban az iskolaigazgatók dönthetnek arról, hogy a gyermekek biztonságérzete érdekében áttérnek-e távoktatásra.

A határon fennálló helyzetről kedd délelőtt újra tanácskozott az Andrzej Duda kezdeményezésére hétfőn összehívott válságstáb. Az elnök ezt követően elmondta: a határon táborozó migránsok elsősorban fiatal férfiak, s a fehérorosz fegyveresek akadályozzák meg őket abban, hogy (Fehéroroszország irányában) elhagyják a térséget.

Beszámolt arról, hogy a helyzetről egyeztetett a szövetséges államok vezetőivel. A NATO főtitkárával, Jens Stoltenberggel kedden folytatott telefonbeszélgetése során megállapodtak, hogy “forródrót-kapcsolatban” maradnak – közölte. Határai védelmével Lengyelország megvalósítja az uniós kötelességvállalásait is – húzta alá.

Délután a kormány tagjai a szejm rendkívüli ülésén is beszámolnak a lengyel-fehérorosz határon történtekről.

The post Morawiecki: Lengyelország védeni fogja az európát appeared first on .

Ferenczy Tamás elmondta, hogy a jogerős határozatban az ítélőtábla az egyetem volt gazdasági igazgatóját – az elsőrendű vádlottat – vesztegetés elfogadása, folytatólagosan elkövetett csalás, költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt jogerősen öt év börtönbüntetésre ítélte, ezzel három évvel csökkentette az első fokon eljáró Győri Törvényszék büntetési tételét.

Az ügy további 26 vádlottja közül első fokon még három vádlottat ítéltek szabadságvesztésre, mindegyikük büntetését két évvel csökkentette a táblabíróság. A Győri Törvényszék korábban 11 vádlottat felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt, közülük 7 vádlott esetében csökkentette a próbaidő mértékét a táblabíróság.

Mindezeken túl az elsőfokú ítéletet helybenhagyta a Győri Ítélőtábla. Az eljárásban első fokon a bíróság további hét vádlottat megrovásban részesített, öt vádlottat pedig felmentett.

Az egyetem gazdálkodásával összefüggő vesztegetési ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) 2010 tavaszán indított nyomozást, mert a gyanú szerint az érintettek bűnszervezetet alkotva csúszópénzek fejében kötöttek beszállítói és szolgáltatási szerződéseket, és ezzel több mint százmillió forint kárt okoztak.

A tényállás szerint az elsőrendű vádlott egy nehéz gazdasági helyzetben lévő közintézménynél kezdte meg gazdasági igazgatóként a munkáját. Helyettesével közösen az volt a szándékuk, hogy változtatnak a nehéz helyzeten, de nem állt rendelkezésükre a szükséges szakértelem és megfelelő számú ember, így külső szakmai segítséget vettek igénybe.

A gazdasági vezető közben úgy döntött, egyes beosztottjait és saját magát is havonta pluszjövedelemhez juttatja, hogy megoldja a rendszeresen végzett túlórák és esetenként a munkakörön kívüli feladatok javadalmazását. Ennek érdekében szerződést kötött több vádlottal és az általuk megjelölt, érdekeltségi körükbe tartozó társaságokkal.

A szerződések több esetben valótlanok voltak, nem a dátumozásuk szerinti időpontban készültek, és a szerződés tárgya sem fedte a valóságot.

A szerződésben vállalt feladatát a tized- és a tizenegyedrendű vádlott kivételével egyik megbízott sem látta el maradéktalanul, mégis megtörténtek a kifizetések.

Az ügyészség tizennégy embert vádolt vesztegetéssel. A vádpont szerint az egyetem által lefolytatott közbeszerzési eljárásokban az egyetem alkalmazottjai jogtalanul juttattak beszállító vállalkozásokat olyan többletinformációkhoz – egyebek mellett a beszerzés tárgyával, értékével, idejével kapcsolatban -, amelyekkel a szállítók a konkurens vállalkozásokhoz képest előnyre tettek szert, mert olcsóbb árajánlatot adtak.

Ezért cserébe a teljesített beszerzések arányában pénzt fizettek az egyetem dolgozóinak, akik több millió forintot vettek így át, ezzel az egyes vádlottak esetenként magánokirat-, illetve közokirat-hamisítást, költségvetési csalást, valamint befolyással üzérkedést is megvalósítottak.

Az ítélőtábla szerint a törvényszék a vád tárgyává tett bűncselekmények alapjául szolgáló tényállást helyesen állapította meg és a bűncselekményeket helyesen minősítette.

Nem tartotta alaposnak a másodfokú bíróság az ügyész súlyosítás iránti fellebbezését, ugyanakkor helyt adott a vádlottak és védőik enyhítés iránti fellebbezésének, mert a cselekmény elkövetése óta jelentős idő telt és ez nem róható a vádlottak terhére.

A tárgyalás 2012-ben kezdődött a Pécsi Törvényszéken, amelynek bírái akkor elfogultságukról nyilatkoztak, ezért a Pécsi Törvényszéknek nem maradt olyan tanácsa, amely az egyetem oktatóival fennálló munkakapcsolat miatt tárgyilagosan tudott volna eljárni.

Ezután került az ügy a Győri Törvényszékre, ahol 2016-ban határozatban szüntették meg a pert, mert az ügyészség nem tett eleget egy felhívásnak. A Győri Ítélőtábla azonban hatályon kívül helyezte a határozatot, így a tárgyalás újraindult.

A megismételt eljárásban első fokon 2019. május 17-én hozott határozatot a Győri Törvényszék.

The post Enyhítette a büntetések egy részét a másodfokú bíróság a pécsi egyetemi vesztegetés ügyében appeared first on .

Minszk és Varsó hetek óta vitában áll egymással a migráció kérdésében, mivel az EU azzal vádolja Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnököt, hogy ő szervezte meg a bevándorlók és menekültek áradatának érkezését, megtorlásul az országával szemben az ellenzék elleni brutális fellépés miatt elrendelt európai szankciókra.

Fehéroroszország, amely tagadja a vádakat, kedden egy külügyminisztériumi nyilatkozatban “előre” figyelmeztette a lengyel felet, hogy “ne folyamodjon semmilyen provokációhoz” Fehéroroszországgal szemben “a migránsok elleni esetleges törvénytelen harci cselekmények igazolására”.

A tárca elítélte, hogy Varsó, úgymond, “régóta figyelmen kívül hagyja az objektív valóságot, és homokba dugja a fejét, ahelyett hogy megoldást találna súlyos problémákra”. Egyben a lengyelek szemére vetette, “tarthatatlan kísérleteket” tesz arra, hogy “Fehéroroszországra hárítsa a felelősséget” a határon kialakult migrációs válságért.

A fehérorosz védelmi minisztérium szintén nyilatkozatban foglalkozott a kialakult válsághelyzettel, félresöpörve abban Varsó “alaptalan és megalapozatlan” vádjait a felelősségről, és azzal vádolta meg Lengyelországot, hogy szándékosan kelt feszültséget. Minszk szerint a lengyel védelmi minisztérium nem törekszik a kérdés konstruktív megoldására, és szándékosan politikai szintre emeli a jelenlegi konfliktushelyzetet. A Belta állami ügynökség által idézett Ivan Kubrakov fehérorosz belügyminiszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a főként a Közel-Keletről érkező migránsok “legálisan” tartózkodnak Fehéroroszország területén, és “semmilyen törvénysértést” nem követtek el.

Hétfő óta migránsok ezrei gyülekeznek a fehérorosz-lengyel határon abban a reményben, hogy bejuthatnak az EU-ba. A hetek óta tartó illegális határátlépések elszaporodása miatt aggódó Varsó nagy létszámú katonai erőt vetett be. A minszki tájékoztatás szerint hétfő este a varsói fehérorosz nagykövetség védelmi attaséja, Aljakszej Bortnyik a minszki védelmi minisztérium képviselőivel tárgyalt arról az esetről, amelyben Varsó szerint fehérorosz katonák megsértették a lengyel határt, továbbá azokról a vádakról, amelyek szerint érintettek a migrációs válságban.

A külügyi tárca szerint a lengyelek nem mutattak be objektív bizonyítékot állításuk megalapozottságára. Ugyanakkor jelentős katonai tevékenységnek és a kétoldalú megállapodások megsértésének minősítette a több ezer lengyel katona határra vezénylését, mert arról Fehéroroszország, úgymond, nem kapott értesítést.

The post Fehéroroszorszá hergeli, de közben óva inti minden provokációtól Lengyelországot appeared first on .

A Fejér Megyei Főügyészség azt közölte, hogy kérték a bíróságtól a férfi kizárását a feltételes szabadságra bocsátásból, szülői felügyeleti joga megszüntetését mindhárom gyermekénél és eltiltását minden olyan foglalkozástól, ahol 18. életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását végzi, valamint indítványozták letartóztatásának fenntartását.

Az ügyészség többszörösen minősülő szexuális erőszak bűntette, továbbá kiskorú veszélyeztetése miatt emelt vádat. A vádlott 2020 októbere és 2021 február 14-e között többször szexuális cselekményt végzett a lányával egy Fejér megyei településen. A vádirat szerint a férfi 2012-ben élettársi kapcsolatot létesített egy nővel, egy lány- és két fiúgyermekük született. A férfi bántalmazta élettársát, a nő ezért többször elköltözött.

A vádlott, kihasználva élettársa munkavégzés miatti távollétét, valamint azt, hogy a hétéves lányuk betegség miatt többször nem ment iskolába, többször szexuális cselekményt végzett vele a másik két kiskorú gyermeke jelenlétében. A férfi a fiait azzal fenyegette meg, ha elmondják valakinek a történteket, megveri őket.

A nő 2021. február 14-én este élelmiszert vásárolt, mialatt a vádlott otthon tartózkodott a három gyermekkel. A férfi a bejárati ajtót kulcsra zárta, majd a lányával a másik két kiskorú jelenlétében szexuális cselekményt végzett. A hazaérkező élettársa az ablakon benézve észlelte a cselekményt, a férfit felelősségre vonta, aki távozott otthonról. A rendőrség a férfival szemben elfogatóparancsot bocsátott ki, majd elfogta.

A vádlott cselekményének következtében a gyermekeknél érzelmi traumára utaló jelek mutatkoztak, amelyek súlyos hatással lehetnek a későbbi fejlődésükre. A vádlott a két fiúnál a kiskorúak felügyeletéből adódó kötelezettségét súlyosan megszegte, mindkét kiskorú értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését veszélyeztette.

The post Tizenhat év fegyházat kaphat a kislányát szexuálisan bántalmazó férfi appeared first on .

Fehéroroszországnak fel kell hagynia az emberi életek veszélyeztetésével – fogalmazott a bizottság elnöke. Elmondta, hogy beszélt a lengyel, a litván és a lett kormányfővel, akiket az Európai Unió teljes szolidaritásáról biztosított. Von der Leyen felszólította a tagállamokat a fehérorosz hatóságokkal szembeni kiterjesztett szankciórendszer jóváhagyására is.

Tájékoztatott arról, hogy Margarítisz Szkínász európai értékekért felelős uniós biztos, a bizottság alelnöke és Josep Borrell, az EU kül – és biztonságpolitikáért felelős főképviselője társaságában a küldő- és a tranzitországokba utazik a héten. A bizottság képviselői fel kívánják hívni a helyi vezetők figyelmét: tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy állampolgáriakat ne téveszthesse meg a fehérorosz vezetés.

A bizottság emellett meg fogja vizsgálni, miként lehet szankcionálni azokat a harmadik országbeli légitársaságokat, amelyek aktívan részt vesznek az emberkereskedelemben.

A testület továbbá az ENSZ-szel és szakosított szervezeteivel közösen feltérképezi, hogyan lehet megelőzni a humanitárius válság kialakulását, és biztosítani azt, hogy a migránsok a nemzeti hatóságok támogatásával biztonságosan visszakerülhessenek származási országukba – mondta Ursula Von der Leyen,

The post Von der Leyen: Elfogadhatatlan, hogy a fehérorosz vezetés céljai elérésére használja fel a migránsokat appeared first on .

A Fővárosi Törvényszékhez eljuttatott hétfői közleményében azt írta, hogy a férfit különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalásban és hamis magánokirat felhasználásában találták bűnösnek.

Az ítélet szerint a vádlott 2013 novembere és 2014 februárja között több magas kockázati fedezetű élet- és balesetbiztosítási szerződést kötött különböző biztosítótársaságoknál azért, hogy “önmagának egy későbbi időpontban sérülést okozva a biztosítási összegeket felvehesse”.

Mint közölték, 2014. július 30-án egy vidéki vasútállomáson az indító jelzés után szándékosan bemászott egy éppen induló vonatszerelvény utolsó vagonjának utolsó tengelye elé, így az induló vonat kerekei átmentek a lábán.

Lábai olyan súlyosan roncsolódtak, hogy azokat térdtől lefelé amputálni kellett. A vádlott felesége 2014. augusztus 1-én “a káreseményt bejelentette” a biztosítóknak, amelyek többsége csalás gyanúja miatt nem teljesített a kifizetést. A bűncselekménnyel veszélyeztetett kárérték közel hatszázmillió forint – ismertette a törvényszék.

Kitértek arra is, hogy a bíróság enyhítő körülményként értékelte az időmúlást, a vádlott büntetlen előéletét, továbbá, hogy a csalások – mint írták – “kísérleti szakban maradtak”.

Azt is figyelembe vették, hogy bár a balesetet a terhelt idézte elő, de “cselekményével a saját mindennapi életvitelét is megnehezítette”, ugyanakkor súlyosító körülményként értékelték a halmazati elkövetést.

Az ítélettel szemben a vádlott és védője felmentésért fellebbezett, míg az ügyészség három munkanap gondolkodási időt tartott fenn a fellebbezésre.

The post Vonattal vágatta le a lábát, felfüggesztett börtönre ítélték csalásért appeared first on .

Az “Island” osztályú hajók az egyesült államokbeli Baltimore-ból indultak el, és a dél-ukrajnai Odesszában fognak kikötni. A közlemény szerint a hajók részét képezik annak a 2,5 milliárd dollár értékű katonai segítségnek, amelyet az Egyesült Államok 2014 óta eddig nyújtott Ukrajnának. Az amerikai külképviselet megjegyezte, hogy a hajók növelik az ukrán haditengerészet és a NATO-erők kompatibilitását.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy szeptember 7-én ukrán haditengerészek érkeztek az Egyesült Államokba, hogy kiképzésen vegyenek részt ezeken a hajókon. Okszana Markarova, Ukrajna egyesült államokbeli nagykövete október 22-én a Facebookon azt írta, hogy várhatóan novemberben három ilyen típusú járőrhajó érkezik Ukrajnába.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szeptember eleji egyesült államokbeli látogatása alatt született megállapodás arról, hogy Ukrajna – a már korábban egyeztetett 250 millió dolláros segítségen felül – további 60 millió dollár értékben kap kiegészítő katonai támogatást az amerikai kormánytól egyebek között “a határai mentén jelentősen megnövekedett orosz katonai tevékenység, a kelet-ukrajnai tűzszünet megsértése és egyéb provokációk miatt”. A két ország védelmi minisztere erről Washingtonban írt alá dokumentumot, amelyben újabb Javelin páncéltörő rakéták szállítása is szerepel. Októberben két – fegyvereket és orvosi felszereléseket tartalmazó – szállítmány érkezett meg Ukrajnába ennek a kiegészítő támogatásnak a részeként.

Moszkvában ugyanakkor nem nézik jó szemmel, hogy a Nyugat fegyverekkel és katonai eszközökkel látja el Ukrajnát. A múlt hónap végén Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő egy tájékoztatóján kijelentette: az Ukrajnába érkező fegyverek és hadfelszerelés, valamint az ország területén a NATO-tagállamok által létrehozott kiképzőközpontok erősítik Kijevnek azt a meggyőződését, hogy lehetséges az erőszakos megoldás a Donyec-medencében. “Felszólítjuk a nyugati fővárosokat, amelyek fegyvert pumpálnak Ukrajnába – elsősorban Washingtont, de Berlint és Párizst is, mint a normandiai formátum tagjait -, hogy hagyjanak fel az ország militarizálásának ösztönzésével, és befolyásukat arra használják, hogy Kijevet politikai és diplomáciai eszközökkel tereljék vissza arra az útra, amely a Donyec-medencei tartós békéhez vezet” – hangoztatta az orosz külügyi szóvivő.

Ezt megelőzően Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője mondta újságíróknak, hogy destabilizálódáshoz vezethet a Donyec-medencében, ha Törökország csapásmérő drónokat szállít Ukrajnának. Zelenszkij – miután az ukrán hadsereg először vetett be török gyártmányú, Bayraktar típusú csapásmérő drónt a Donyec-medencei konfliktusövezetben – válaszul kijelentette, hogy Ukrajna csak védelmi célokra használja ezeket a pilóta nélküli repülőgépeket.

The post Két járőrhajót adott az Egyesült Államok Ukrajnának appeared first on .

Mint mondta, az Aljakszandr Lukasenka vezette fehérorosz rezsim, a menekültek kihasználásával “kétségbeesett” kísérleteket tesz az Európai Unió destabilizálására, amelynek következtében ismét több száz illegális bevándorló gyűlt össze a fehérorosz-lengyel határon.

“A legfontosabb feladat most az, hogy hatékonyan védjük meg a határainkat, olyan uniós értékeken alapuló eszközökkel, amelyek méltányosak és humánusak az érintettekre nézve” – emelte ki.

Hozzátette: közös uniós határt, csakis közös eszközökkel lehet a legjobban védeni, ehhez az uniós hatóságok – a Frontex határvédelmi ügynökség, az EASO menekültügyi és az Europol bűnüldözési hivatalok – nyújthatnak segítséget.

A szóvivő szerint ezek a hatóságok segítenek a menekültek nyilvántartásba vételében, a menedékkérelmek feldolgozásában, és erősítik az embercsempészet elleni küzdelmet. Lengyelországnak először is hivatalosan kérnie kell ezt a segítséget, ahogyan azt a bizottság korábban is szorgalmazta – tette hozzá.

Dana Spinant bizottsági vezető szóvivő nyomatékosította: az Európai Unió nem finanszíroz se falakat, se szögesdrót-kerítéseket, helyettük inkább a határok védelméhez kapcsolódó felszereléseket és kapacitások megerősítését támogatja pénzügyileg.

Peter Stano uniós külügyi szóvivő arról tájékoztatott, hogy az EU-tagállamok kormányait tömörítő tanácsban, már tárgyalások folynak arról, hogy sürgősen módosítani kell a már folyamatban lévő szankciókat az elnyomó minszki vezetés ellen, úgy hogy azok már az aktuális hibrid fenyegetésekre válaszoljanak.

The post Uniós szóvivő: Lengyelországnak igényelnie kellene az uniós hatóságok segítségét a migráció kezelésében appeared first on .

A katonai jogban a törvényen kívüliség felel meg a terrorszervezetté nyilvánításnak.

Izrael fenntartja, hogy a hat megbélyegzett civil szervezet a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) erőszakos múlttal rendelkező egyik kisebb frakcióját, a Népi Front Palesztina Felszabadításáért (PFLP) szolgálta, bár ezt az érintett csoportok cáfolják. Ganz lépését számos izraeli és nemzetközi bírálat érte.

Annak, hogy a múlt hónapban Ganz a Terrorelhárítási Iroda döntése alapján terrorista szervezeteknek nyilvánította őket, eddig viszonylag csekély közvetlen hatása volt, tovább működhettek törvényes keretek között, mert Ciszjordániában és így hivatalosan Izrael joghatóságán kívül tevékenykednek.

Mostantól viszont Izrael hivatalosan eljárhat a hat palesztin szervezet, a Bisan Kutatási és Fejlesztési Központ, a palesztin bebörtönzötteket támogató Addameer emberi jogi csoport, a Palesztin-Nemzetközi Védelem a Gyermekekért, a palesztin területeken történt jogsértéseket dokumentáló Al-Hak, a Palesztin Női Bizottságok Uniója és a Mezőgazdasági Munkabizottságok Uniója ellen.

Az 1967-ben elfoglalt területek katonai közigazgatását végző izraeli katonai parancsnokság vezetője hivatalos jogi felhatalmazással rendelkezik a Jordániától elfoglalt Ciszjordánia felett, és döntése alapján már bezárhatják a civil csoportok irodáit, és letartóztathatják tagjaikat.

A hadsereg illetékesének indoklása szerint bőséges, változatos és megbízható információkkal rendelkezett arról, hogy a PFLP nevű palesztin terrorcsoport egyik szárnyát képviselték.

Korábban a Háárec című újságnak egy meg nem nevezett biztonsági tisztségviselő azt mondta, hogy legfőképp azért minősítették terrorszervezetté e palesztin civil csoportokat, hogy ezzel megakadályozzák adománygyűjtésüket.

Izrael az elmúlt hetekben az Egyesült Államok kormányával is konfliktusba került a döntés miatt, ugyanis Washington azt állította, hogy nem értesítették előzetesen a lépésről.

The post Az izraeli hadsereg törvényen kívülinek minősített hat palesztin jogvédő csoportot appeared first on .