Biztonságpiac

Egy év letöltendő és két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a párizsi büntetőbíróság pénteken Alexandre Benallát, Emmanuel Macron francia elnök volt biztonsági főnökét, amiért három évvel ezelőtt egy diákmegmozduláson tüntetőket bántalmazott rendőrségi rohamsisakban és karszalagot viselve, majd elbocsátása után jogosulatlanul használt diplomata útleveleket.

Az elnöki hivatal korábbi alkalmazottjának nem kell börtönbe vonulnia: az egy év letöltendő szabadságvesztést elektromos nyomkövető viselésének kötelezettségével az otthonában kell töltenie. Benallát a bíróság mellékbüntetésként öt évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától, és tíz évre a fegyverviseléstől, bevonták valamennyi fegyverét.

Az elnöki munkatárs ellen, aki jelenleg a magánszektorban biztonsági tanácsadóként dolgozik, eredetileg azért indult eljárás, mert 2018. május 1-én egy diákmegmozduláson tüntetőket bántalmazott. A férfit a Le Monde című francia napilap azonosította az általa 2018. július 18-án közzétett felvételen. Az elnöki hivatal állítása szerint Benalla csak megfigyelőként vett részt a tüntetésen, de a botrány hatására elbocsátották tisztségéből.

Az államfő 30 éves volt bizalmi emberéről utóbb kiderült, hogy a bántalmazást követő elbocsátása után 23 alkalommal használta diplomata útleveleit, amelyeket be kellett volna szolgáltatnia.

“Ön a köztársasági elnökhöz fűződő állítólagos jó viszonyra hivatkozva visszaélt a tényleges hatalmával. Elárulta a kinevezésével járó bizalmat” – fogalmazott a bíróság elnöke az ítélethirdetéskor. Kiemelte, hogy Benallát a munkaköre példamutatásra és szigorra kötelezte volna, ő viszont elfogadhatatlan módon viselkedett. A bírónő úgy látta, hogy a vádlott önhatalmúnak és büntethetetlennek gondolta magát, amikor elbocsátása után jogosultatlanul használta a diplomata útleveleit, és feletesse aláírását ráhamisította egy dokumentumra annak érdekében, hogy 2017-ben törvénytelen módon fegyverviselési engedélyt kapjon.

“Nem vagyok angyal, nem szabályszerűen végzem a dolgokat. Ettől lennék bűnöző?” – kérdezte Benalla még az ítélethirdetés előtt az utolsó szó jogán.

A védelem – amely szerint a médiaőrület ördögként festette le az ügyfelét – a diplomata útlevelek jogosulatlan használatán kívül, amelyet elismert Benalla, felmentést kért.

A három évvel ezelőtt kirobbant Benalla-ügy hónapokon át volt a francia média első számú témája, Emmanuel Macron elnökségének egyik legjelentősebb botrányává vált, és különböző fejleményeivel jelentősen megnehezítette a kormány munkáját. Az ellenzék államügynek minősítette a történteket, az elnöki hivatal “amatőrizmusára” irányítva a figyelmet, a kormányzat viszont Benalla egyéni személyi kisiklásának tekintette a történteket.

A francia szenátus jogi bizottságával párhuzamosan – amely negyven embert hallgatott meg a Benalla-ügyben – 12 különböző vádpontban ítélték el az elnök volt biztonsági főnökét. Felelnie kellett a tüntetésen rögzített bántalmazás miatt, amiért “csoportosan elkövetett szándékos erőszakkal” vádolták. Benalla a perben tagadta a vádat, azt állítva, hogy “szabálysértést elkövető embereket” állított elő, és ez szerinte “állampolgári reakció” volt a részéről. A két diplomata útlevél jogosulatlan használatára, valamint a volt szolgálati útlevelével kapcsolatos hamisításra sem tudott magyarázatot adni.

The post Szabadságvesztésre ítélték Macron volt biztonsági főnökét appeared first on .

Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa üdvözli a büntetés-végrehajtási (bv) szervezetnek a percdíjak csökkentésére tett intézkedését, amely szerint novembertől hat forinttal csökkentek a fogvatartottak telefonhívásainak percdíjai.

Az ombudsmani hivatal közleményében azt írták: az alapvető jogok biztosa szerint a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) érdemben reagált a magas percdíjakról szóló jelentésében foglaltakra. Az alapvető jogok biztosa korábban megállapította, hogy a büntetés-végrehajtás alatt állók telefonos kapcsolattartásának hatályos szabályozása, különös tekintettel az irányadó díjtételekre, a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való alapvető jog sérelmét idézheti elő.

Az alapvető jogok biztosa ezért 2021 nyarán felkérte a bv országos parancsnokát, hogy egyeztessen a mobil- és közösségi telefonhívások percdíjainak csökkentéséről. Ennek is köszönhetően novembertől hat forinttal csökkentek a fogvatartottak telefonhívásainak percdíjai.

Az ombudsman felkérte arra is a parancsnokot, hogy fontolja meg olyan szabályozás kialakítását, amely a nehéz anyagi körülmények között élő fogvatartottak számára is garantálja a magán- és családi élethez, valamint a védelemhez való jog minél teljesebb körű érvényesülését, és lehetővé teszi az elektronikus kapcsolattartás biztosítását, kiszélesítését.

A büntetés-végrehajtás országos parancsnoka arról tájékoztatta az ombudsmant – olvasható a közleményben -, hogy az erre vonatkozó szabályozás módosítását tervezik. A tervek szerint a “szigorúbb rezsimbe sorolt” fogvatartottaknak, indokolt kérelemre engedélyezhetővé válik az elektronikus kapcsolattartás havonta egy alkalommal, legfeljebb harminc perc időtartamban.

Az alapvető jogok biztosa a fentieken túlmenően felkérte a büntetés-végrehajtás országos parancsnokát arra is, hogy a percdíjakat lehetőség szerint évente vizsgáltassa felül.

The post Az ombudsman üdvözli, hogy olcsóbban telefonálhatnak a fogvatartottak appeared first on .

A fogvatartottak és a börtöndolgozók egészségének megóvása érdekében hétfőtől, november 8-ától ideiglenesen újra szünetel a látogatófogadás a hazai büntetés-végrehajtási (bv-) intézetekben és intézményekben – jelentette be a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP).

A járványügyi helyzet értékelése alapján, a BVOP operatív törzsének javaslatára született meg az ideiglenes intézkedés, amellyel minimalizálni akarják annak a lehetőségét, hogy járvány alakuljon ki a börtönök falain belül – közölték.

Az intézkedés célját a reintegrációs tisztek kiscsoportos foglalkozásokon ismertetik a fogvatartottakkal. A legfrissebb járványügyi tudnivalókról az ország valamennyi börtönében plakátokkal és a zárkákban nézhető zártláncú televíziókon videofilmmel tájékoztatják az érintetteket. A legutóbbi ilyen filmben Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője mondta el a legfontosabb tudnivalókat – írták.

A hozzátartozókat levélben és a BVOP honlapján, a bv.gov.hu oldalon tájékoztatják az új szabályról.

A BVOP kiemelte: a megelőző intézkedések mellett kiemelt figyelmet fordítanak az elítéltek családtagjaikkal való kapcsolattartásának folyamatos biztosítására. Ennek érdekében minden fogvatartott számára elérhetővé tették a Skype-alapú élő, online telefonálási lehetőséget, és megnövelték a hagyományos telefonbeszélgetések időtartamát is.

The post BVOP: hétfőtől nem lehet látogatókat fogadni a börtönökben appeared first on .

Több mint négymilliárd forintnyi kárt okozott egy bűnszervezet a költségvetésnek úgy, hogy nem fizette meg az útdíjakat, a bírságokat, valamint az adókat és a járulékokat — közölte a Fővárosi Főügyészség.

Az elsőrendű vádlott, egy 48 éves férfi elhatározta, hogy létrehoz egy olyan bűnszervezetet, amely – árufuvarozás keretében – elsősorban az útdíjfizetés kijátszására épül. Ennek érdekében a gépjárművek üzembentartóiként közbeiktattak ténylegesen nem működő, vagyontalan cégeket, élükre pedig strómanokat ültettek.

A bűnszervezet a strómancégek nevében végezte az árufuvarozást, és a munkavállalókat is oda jelentették be a foglalkoztatást terhelő adók és járulékok elkerülése érdekében. A bűnszervezet tagjai 2016 januárja és 2018 októbere között útdíjak, bírságok, valamint adók és járulékok meg nem fizetésével a vád szerint több mint 4 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak az állami költségvetésnek. Ebből 3,5 milliárd forint volt az útdíjak meg nem fizetése miatt kiszabott bírság összege.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozása után a Fővárosi Főügyészség bűnszervezetben, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, közokirat-hamisítás és más bűncselekmények miatt nyújtott be vádiratot – közölték. Az ügyben tizenegy vádlott van: a bűnszervezet irányítója és két tagja, egy, a költségvetési csalásban közreműködő vádlott, valamint hét stróman. A főügyészség fegyház-, illetve börtönbüntetés kiszabására, valamint pénzbüntetésre és vagyonelkobzásra tett indítványt – áll a közleményben.

The post Az útdíjfizetés kijátszásával milliárdos kárt okozó csalók ellen emeltek vádat appeared first on .

Peking elutasította a Pentagon, az amerikai védelmi minisztérium jelentését, miszerint Kína a várakozásokat meghaladó ütemben bővíti nukleáris robbanófejei számát.

A Pentagon éves, a kínai hadi és biztonsági fejlesztéseiről szóló, szerdán kiadott jelentése szerint Kína bevetésre kész nukleáris robbanófejeinek száma 2027-re a 700-at, 2030-ra pedig akár az ezret is elérheti. Ez két és félszerese lenne a tavaly becsült mennyiségnek – mutatnak rá a jelentésben.

Vang Ven-pin, kínai külügyi szóvivő sajtótájékoztatóján manipulációnak nevezte az amerikai jelentést, mellyel szerinte Washington riogat a “kínai fenyegetés” veszélyével. Úgy vélekedett, hogy a jelentés “figyelmen kívül hagyja a tényeket és hemzseg az előítéletektől”.

A Global Times című kínai lap internetes kiadásában csütörtökön vezércikkben tárgyalta a Pentagon jelentését, amely szerint Kína szárazföldön, vízen és levegőben működő, nukleáris fegyverhordozók fejlesztésébe és bővítésébe fektet, továbbá kiépíti a nukleáris arzenálja jelentős bővítéséhez szükséges infrastruktúrát. A lap szerint azonban a Pentagon által említett számadatok ellenőrizhetetlenek, hiszen Kína szigorúan bizalmas államtitokként kezeli a nukleáris fegyvereit érintő részleteket. A cikk szerzője hangsúlyozta: Kína az egyetlen nagyobb atomhatalom, amely ígéretet tett, hogy konfliktus esetén nem fog elsőként alkalmazni nukleáris fegyvert – vagyis csak atomtámadásra adott válaszlépésként élne a lehetőséggel. Kína továbbá azt is több alkalommal kijelentette – olvasható a cikkben -, hogy nukleáris arzenálját a nemzetbiztonság által megkövetelt, legalacsonyabb szinten tartja.

A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) becslései szerint a világ atomfegyvereinek több mint kilencven százaléka Oroszország és az Egyesült Államok birtokában van. Oroszország az intézet számításai alapján 6255, az Egyesült Államok pedig 5550 nukleáris robbanófejet tudhat magáénak, vagyis Kína még a Pentagon által valószínűsített, ezerdarabos arzenál elérésével is messze elmaradna a két vezető atomhatalomtól.

The post Peking elutasítja a Pentagon kínai atomfegyverekről szóló jelentését appeared first on .

Az állampolgárok elégedettek a Belügyminisztérium (BM) által irányított szervek munkájával – emelte ki a belügyminiszter az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága előtti éves meghallgatásán.

Pintér Sándor hangsúlyozta: az elmúlt időszakban rendkívüli terhelés alatt dolgozott a BM, kiemelt terhet jelentett az illegális migráció és a koronavírus-járvány is, azonban kiemelkedő eredményességgel végezték el a feladatukat. Hozzátette: egy közvélemény-kutatás szerint a magyar rendőrség munkájára egy 1-től 5-ig terjedő skálán az állampolgárok mintegy 33 százaléka adott jelest, 34 százaléka jót, 20 százaléka közepest, és mindössze 11 százalék értékelte elégségesnek vagy elégtelennek a rendőrség munkáját.

A belügyminiszter elmondta: az elmúlt időszakban tovább csökkent a bűncselekmények száma, az elmúlt 9 hónapban nem érte el a 100 ezret, és a felderítések eredményessége megközelíti a 80 százalékot, ami kevés európai országban mondható el. Nagyobb a közbiztonság, elhivatottabbak a rendőrök és eredményesebben dolgoznak – összegzett.

A miniszter elmondta, az illegális migráció tavaly és idén is rendkívüli módon terheli az ország határait, idén 101 ezren akartak bejönni illegálisan az országba, ez a szám csak 2015-ben volt magasabb, akkor 391 ezer volt. Emellett hétszáznál több embercsempészt is elfogtak, ami növeli a börtönök telítettségét. A miniszter megjegyezte: meg kell erősíteni a határok védelmét, erre több tervük is van, az egyik, hogy “kitágítják a különféle fegyveres biztonsági őrzésnek a lehetőségét a határvédelemben”.

Pintér elmondta: az Afganisztánból kimenekített segítők ellátását megszervezték, és az egyházakkal együtt dolgoznak majd a Magyarországon letelepedni kívánók integrációjában. A katasztrófavédelemmel kapcsolatban elmondta, csökkent a tűzesetek és a kisebb közlekedési forgalom miatt kevesebb műszaki mentést kellett végezniük.

A büntetés-végrehajtásról azt mondta, amíg a pandémia miatt elrendelt korlátozások okán más országokban rendszeresek voltak a “nemkívánatos események”, a magyar börtönökben ilyen nem volt. Elmondta azt is, a szigorúbb ítélkezési gyakorlat miatt nő a fogvatartottak száma, és bár jelenleg megvan a 4 négyzetméter fogvatartottanként, szükséges újabb konténerbörtönök kialakítása Kiskunhalason és Csengelén.

Szólt arról is, a Nemzeti Védelmi Szolgálat megfelelően látta el feladatát, de a hálapénz tekintetében “javítani kell az általános erkölcsi hozzáálláson”. Közölte: a titkosszolgálatok törvényesen, a jogszabályoknak megfelelően végzik munkájukat.

A belügyminiszter a hivatásosaknak juttatandó fegyverpénzről elmondta, a hat hónapnyi keresetnek megfelelő összeget mindenki megkapja, de akinek a folyósításkor nincs meg a három év szolgálata, annak a hátralévő időre vállalnia kell, hogy nem hagyja el a testületet. A miniszter szerint a hivatásosok életpálya-modellje bevált, de a körülmények változása miatt döntött úgy a kormány, hogy nem az életpálya-modellt alakítja át, hanem fegyverpénzt ad.

Pintér a kötelező oltásra vonatkozó kérdésre úgy fogalmazott: “az ország biztonságát beteg emberekkel nem tudjuk szolgálni”. Megjegyezte, a kórházban senki nem kaphatja el a fertőzést, és a büntetés-vágrehajtásnál is komoly gondokat okozna, ha bejutna a fertőzés. A rendőrségnél egyébként a különböző egységeknél 68-96 százalék az átoltottság. A miniszter jelezte, kellő rugalmassággal fogják kezelni a kérdést.

A miniszter elmondta, az operatív törzs folyamatosan figyelemmel kíséri a járvány alakulását. Elmondta: a törzs csütörtökön 107 halottat jelentett, de ez adattorlódás miatt volt ilyen magas. Mint mondta, bízik abban, hogy a kórházak a harmadik hullámhoz hasonlóan bírni fogják a terhelést, mindenki megkapja a megfelelő orvosi ellátást, és egy orvost sem állítanak olyan helyzet elé, hogy döntenie kelljen, melyik betegét mentik meg.

Megjegyezte: a negyedik hullám beindult, ezért döntöttek például a közösségi közlekedésen a kötelező maszkhasználatról. “Miután súlyosbodik a helyzet, ismételten szigorúbb intézkedések lesznek, úgy gondolom, hogy vagy ennek a hétnek a végén, vagy a következő héten a kormányülésen” – mondta. Jelezte azt is, egy projektcsoport dolgozik azon, hogy milyen új módszerek szükségesek a halálos áldozatok számának csökkentése érdekében.

Kérdésre Pintér elmondta, az iskolaőri rendszer beváltotta a hozzá fűzött reményeket és sokkal több igény érkezik, mint amit teljesíteni tudnak. Elmondta azt is, hogy a felszerelt háromezer határvadász 91 százaléka jelenleg is szolgál. A miniszter közölte, hogy sokkal többen vannak szolgálatban az állami kórházakban, szakrendelőkben, mint mielőtt döntöttek volna az egészségügyi szolgálati jogviszony bevezetéséről.

A belügyminiszter parlamenti beszámolóját a bizottság hat kormánypárti igen szavazattal, egy nemmel és egy tartózkodással elfogadta.

The post Pintér: az állampolgárok elégedettek a BM alá tartozó szervek munkájával appeared first on .

Az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága elfogadta Pintér Sándor belügyminiszter beszámolóját a Pegasus-ügyben, az érintett szolgálatok minden esetben törvényesen jártak el, bírói, illetve igazságügyi miniszteri engedéllyel végezték a munkájukat – mondta Kósa Lajos, a bizottság, zárt ülése után.

A bizottsági elnök a kétórás zárt ülést követően azt mondta, a tanácskozáson felmerült kérdésként, hogy a bizottság tagjai betekinthetnek-e a program beszerzése kapcsán keletkezett szerződéscsomagba. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ellenzéki vezetésű nemzetbiztonsági bizottság ülésén a bizottság minden tagja – így az ellenzékiek is – betekinthetett és be is tekintett ezekbe az iratokba. Hozzátette: a honvédelmi bizottság tagjai csak akkor tehetnék ezt meg, ha a nemzetbiztonsági bizottság erre engedélyt ad.

Arra a felvetésre, hogy az ellenzéki képviselők szerint a meghallgatás sikertelen volt, mert egyetlen konkrét személlyel kapcsolatban sem kaptak konkrét válaszokat, Kósa elmondta: természetes, hogy a konkrét megfigyelt személyekkel kapcsolatban “senki nem fog konkrét választ kapni”, mert ezzel személyiségi jogaik sérültek volna. Tájékoztatása szerint a Belügyminisztérium a szoftver beszerzésekor vállalta, hogy annak használatakor senkinek nem sérti az emberi jogait.

Kósa hozzátette: ezek az adatok csak akkor lennének kiadhatók, ha a nemzetbiztonsági bizottság felállítana egy vizsgálóbizottságot az ügyben, de ilyen kezdeményezés nem volt. Hangsúlyozta: a zárt ülésen kiderült, hogy minden esetben törvényesen jártak el az érintett szolgálatok, bírói, illetve igazságügyi miniszteri engedéllyel végezték a munkájukat.

A bizottság elnöke újságírói kérdésre válaszolva megerősítette, hogy a Belügyminisztérium szerezte be a szoftvert, de – mint mondta – ő nem lát ebben kivetnivalót. A techóriások szélesebb körű megfigyelést végeznek az állampolgárokkal kapcsolatban, mint az állam – jegyezte meg.

The post Kósa: a szolgálatok törvényesen jártak el a Pegasus-ügyben appeared first on .

Újabb, a fehérorosz határ közelében történt incidensről számolt be csütörtökön a lengyel nemzetvédelmi tárca, a közlemény szerint a fehérorosz katonák azzal fenyegették a lengyel katonákat, hogy tüzet nyitnak rájuk.

Az eset előzménye az volt, hogy szerdán a lengyel határőröket támogató katonák egy hozzávetőleg 250 fős migránscsoportot észleltek a határon létesített drótkerítés fehérorosz oldalán. A menekülteket kísérő fehérorosz katonák azzal fenyegetőztek, hogy tüzet nyitnak a lengyel katonákra, de utóbbiak nem ültek fel a provokációnak – olvasható a nemzetvédelmi tárca Twitter-oldalán. A fehérorosz katonák magatartását a közlemény a helyzet eszkalálására tett újabb próbaként értelmezi, aminek célja az is lehetett, hogy eltereljék a figyelmet a határsértési kísérlettől.

A lengyel külügyminisztérium szerdán egy hasonló, keddre virradóan történt incidensről számolt be, melynek során három egyenruhás, de azonosítatlan fegyveres személy lengyel területre lépett Fehéroroszország felől. Az eset miatt a varsói fehérorosz ideiglenes ügyvivőt bekérették a varsói külügyminisztériumba. Hasonló fehérorosz provokációkról a lengyel hatóságok korábban is beszámoltak.

A NATO brüsszeli főparancsnokságának sajtóosztálya szerdán a PAP hírügynökséggel közölte: a szervezetet nyugtalanítja a lengyel-fehérorosz határon tapasztalható eszkalálódás. Megengedhetetlennek nevezték, hogy Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök rendszere “hibrid taktikájának” keretében felhasználja az illegális bevándorlókat, és a nemzetközi jog tiszteletben tartására szólították fel Minszket.

A NATO mellett az uniós tagországok is azzal vádolják Lukasenkát, hogy az ő utasítására szállítanak menekülteket egyes EU-tagországok – Lengyelország mellett Litvánia és Lettország – határaihoz, megtorlásul a fehérorosz rendszer elleni nyugati büntetőintézkedésekért.

Lengyelországban csütörtökön hatályba lépett a keleti migrációs nyomás miatt a fehérorosz határon létesített kerítés megerősítéséről szóló különleges törvény, az új létesítményt bejelentések szerint néhány héten belül kezdik el építeni. Mariusz Kaminski lengyel belügyminiszter közölte: a határfal a jövő év első felében fog elkészülni. Az akadályt a többi között az Egyesült Államok és Magyarország tapasztalatát felhasználva létesítik. Közlése szerint a mozgásérzékelőkkel és kamerákkal felszerelt, szögesdróttal is ellátott acélfal 5 méter magas lesz, és a határ 180 kilométeres szakaszán létesítik ott, ahol a Bug folyó nem képez természetes határt.

A lengyel határőrség az év eleje óta több mint 30 ezer határsértési kísérletet észlelt a lengyel-fehérorosz határon, amelynek térségében szeptember óta rendkívüli állapot van érvényben. Szeptemberben 7,7 ezer, októberben pedig közel 17,3 ezer ilyen határsértést regisztráltak.

The post Vasfüggöny épül a lengyel-fehérorosz határon appeared first on .

Több mint ezer arany ékszert találtak a pénzügyőrök Röszkén egy német személyautóban, a 90 millió forint értékű szállítmányt lefoglalták — közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

Némedi-Varga Éva, a NAV Csongrád-Csanád Megyei Adó- és Vámigazgatóságának referense közölte, a belépésre jelentkező sofőr járművének tüzetes átvizsgálása során felfedezték, hogy a kocsi padlólemezét házilag átalakították, ahonnan több mint ezer ékszer – karkötő, medál, fülbevaló, gyűrű, nyaklánc – került elő.

Az ékszerszállítmány értéke az előzetes szakértői vélemény szerint megközelíti a kilencvenmillió forintot – tudatta az alezredes. A pénzügyőrök az árut lefoglalták, költségvetési csalás miatt feljelentést tettek, valamint több mint 13 millió forint bírságot szabtak ki.

The post Több mint ezer arany ékszert találtak a pénzügyőrök Röszkén appeared first on .

Pilóta nélküli eszközök felderítésére alkalmas komplex szenzorrendszert fejlesztett ki 2,8 milliárd forintból az Antenna Hungária Zrt. által vezetett konzorcium, amely 1,9 milliárd forintot meghaladó vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el – közölte az Antenna Hungária.

A fejlesztés során létrehoztak egy működő műszaki mintarendszert, amely számos elemében prototípus szintű összetevőkből épül fel, amelyek így önálló termékként is piacképesek. A tájékoztatás szerint a projekt eredményeként létrejött szenzor lehetőséget biztosít a pilóta nélküli légi járművek ellenőrzésére, mely probléma a világ minden táján jelentkezik. Jelenleg az eszközök technológiai fejlődése lényegesen nagyobb ütemben halad, mint az érzékelésük.

A teljes rendszer nemzetközi szinten is újdonságnak számít, példaként említik a szélessávú rádiófrekvenciás 3 dimenziós iránymérést, ami költséghatékonyságával és visszajátszó tulajdonságával számít egyedinek a piacon.

A rendszer kognitív és adaptív képessége révén számos környezetben bevethető. Az öntanuló képességének köszönhetően nagyon zajos, sűrű városi környezetben is használható. A rendszer alapvetően polgári célú alkalmazásra készült, de ezen terület innovációja visszahat az ország védelmi nemzetbiztonsági fejlesztéseire is, ennek révén tovább bővíthető az esetleges felhasználók köre – írták.

The post Pilóta nélküli eszközök felderítésére fejlesztett szenzorrendszert az Antenna Hungária vezette konzorcium appeared first on .

Vádat emeltek hét ember ellen, mert tavaly nyáron elraboltak és súlyosan bántalmaztak egy férfit, akinek a szabadon bocsátásáért húszmillió forintot követeltek – közölte a Fővárosi Főügyészség.

Azt írták, hogy az emberrablás kitervelőjének, egy 48 éves, autókereskedőnek tartozott a sértett. A férfit emiatt előbb a saját otthonában bántalmazták, majd betuszkolták az autójukba, és egy XVII. kerületi autószerelő-műhelybe vitték (amelyet a 48 éves férfi bérelt), és közölték vele, hogy a szabadon bocsátásáért húszmillió forintot kérnek.

A vádlottak a férfit sanyargatták, életének kioltásával, családja bántalmazásával fenyegették, és hogy ne tudjon elmenekülni, egy farúddal eltörték a sípcsontját is. A férfi nem tudta kifizetni a követelt összeget, de megígérte, hogy nem tesz feljelentést, és sérülései okaként egy motorbalesetet nevez meg. Ilyen feltételekkel a vádlottak a sértettet végül másnap autóval a XVI. kerületi, Csömöri úti felüljáróhoz vitték és ott kitették.

A sértett hazament, de később életveszélyes sérülésekkel kórházba került. A 48 éves férfi és egy vádlott-társa még a kórházban is megfenyegette családja bántalmazásával adósát.

A Fővárosi Főügyészség az ügyben emberrablás, különösen súlyos hátrányt okozva elkövetett emberrablás, valamint életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt nyújtott be vádiratot. A főügyészség a vádlottakra végrehajtandó fegyház-, illetve börtönbüntetés kiszabását indítványozta – áll a közleményben.

The post Emberrablás miatt vádat emeltek hét ember ellen Budapesten appeared first on .

Nem engedték belépni Ukrajnába Forró Krisztánt, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnökét, akit meg nem nevezett okok miatt 2023 októberéig tiltólistára tett az ukrán hatóság.

Forró a Facebook-oldalán számolt be arról, hogy szerdán a Záhony-Csap közúti határátkelőn át Ungvárra tartott a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség meghívására, azonban az ukrán határőrizeti szervek nem engedélyezték az Ukrajnába való belépését.

Az intézkedés során egy ukrán nyelvű formanyomtatványt is kapott, amelyben az áll, hogy “Forró Krisztiánt, a Szlovák Köztársaság állampolgárát illetően a meghatalmazott ukrán állami szerv döntést hozott arról, hogy megtiltja a belépését Ukrajnába”. A politikust 2023. október 26-ig tiltották ki Ukrajnából, de ennek okát sem írásban, sem szóban nem közölték a hatóság képviselői.

A felvidéki magyar politikus az MTI tudósítójának telefonon elmondta, hogy értetlenül áll a történtek előtt, mivel korábban sohasem járt Ukrajnában, és más országokban sincs tiltólistán. Forró azt is közölte, hogy útja során szeretett volna megismerkedni a kárpátaljai magyarok életével, találkozni a közösség szervezeteinek, intézményeinek képviselőivel.

Az incidens kapcsán az MKP az illetékes szlovák szervek bevonásával kér majd tájékoztatást az ukrán szervektől arra vonatkozóan, hogy “egy szlovák állampolgárt miért nem engednek be Ukrajnába”.

The post Barátságtalan: nem engedték be Ukrajnába a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának elnökét appeared first on .

Az Agrárminisztérium (AM) megújította a mezőőrök és a hegyőrök szolgálati viszonyának szabályozását. Az új jogszabály a mintegy 430 mezei őrszolgálat számára a korábbihoz képest átláthatóbban tartalmazza a képzések szabályozását, a nyilvántartásba vételt, illetve a szolgálati jogviszony egyes szabályait – közölte az AM.

A közlemény szerint a mezei őrszolgálatok tevékenysége igen jelentős a vidéki térségekben élőknek. Feladatuk a külterületi termőföldek őrzése, valamint a termőföldön lévő, illetve ahhoz tartozó termények, haszonállatok, valamint az ott található különböző vagyontárgyak védelme. Ezzel a tevékenységgel a települési közrend és közbiztonság védelméhez kapcsolódnak, szorosan együttműködve a rendőrséggel. Létrehozásukra a települési önkormányzatoknak van lehetősége.

Jelenleg mintegy 430 mezei őrszolgálatban közel 750-en teljesítenek szolgálatot, akiknek 98 százaléka húszezer lakos alatti településen, ezen belül is, többségük, 75 százalékuk ötezer lakos alatti településen működik – írták.

Az új rendelet 2021. november 4-én lép hatályba.

The post Megújult a mezőőrök és hegyőrök munkájának szabályozása appeared first on .

Nem jogerősen kilenc év börtönre ítélték azt a férfit, aki 2008-ban Nyíregyházán halálra verte 22 éves élettársát. A támadót tette után tíz évvel, Dominikán fogták el és adták át a magyar hatóságoknak.

Resán Dalma, a Nyíregyházi Törvényszék sajtószóvivője közleményében azt írta, az ítéleti tényállás szerint a vádlott 2003-tól élt élettársi kapcsolatban a sértettel Nyíregyházán. Kapcsolatuk nem volt kiegyensúlyozott, gyakran veszekedtek, a vádlott többször bántalmazta az asszonyt.

A férfi féltékenysége miatt 2008. május 3-án ismét szóváltás alakult ki közöttük. A férfi többször megütötte élettársát, aki hiába kért segítséget a velük közös telken, de külön lakrészben élő szomszédoktól. A vádlott tovább folytatta a bántalmazást addig, amíg az asszony eszméletét vesztette, majd másnap a még mindig magatehetetlen nőt magára hagyva külföldre szökött. Egy ismerősük rátalált a 22 éves nőre, aki azonban nem sokkal később a kórházban meghalt.

A férfi külföldön új családot alapított és vállalkozásba kezdett, 2018-ban a Dominikai Köztársaságban nemzetközi elfogatóparancs alapján fogták el és adták át Magyarországnak.

Resán kitért arra, hogy a vádlott elismerte a bántalmazást, de az “intenzitását vitatta”, és azt mondta, nem akarta a sértett halálát. A törvényszék azonban arra a köbvetkeztetésre jutott, hogy a vádlott, aki hosszabb időn át, folyamatosan bántalmazta a sértettet, belenyugodott tette következményébe. Az emberölés miatt kiszabott ítélet ellen az ügyészség súlyosításért, a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett.

The post Kilenc év börtönre ítélték az élettársát halálra verő nyíregyházi férfit appeared first on .

Az Európai Unió polgári védelmi mechanizmusán keresztül segíti Ausztriát az ország északkeleti részében található Hirschwang régióban egy hete kitört erdőtűz leküzdésében – tájékoztatott az Európai Bizottság.

Ausztria október 29-én aktiválta az uniós polgári védelmi mechanizmust, amelyen keresztül az EU koordinálja a katasztrófákra és vészhelyzetekre adott válaszintézkedéseket. Az uniós vészhelyzeti koordinációs központ két, Olaszországban állomásozó tűzoltó repülőgépet mozgósított. Az EU közös mentőflottájához tartozó repülőgépeket már bevetették a tűz sújtotta területeken. Mindemellett Németország és Szlovákia is ajánlott fel helikoptereket a tűzoltáshoz, alkalmazásuk folyamatban van.

A lángok múlt hétfőn csaptak fel a magyar határtól alig 70 kilométerre fekvő Rax hegység oldalában. A gyorsan terjedő lángok miatt ez Ausztria valaha volt egyik legnagyobb erdőtüze.

The post Az EU polgári védelmi mechanizmusán keresztül segíti Ausztriát az erdőtüzek leküzdésében appeared first on .

November elején hírszerzési adatok szerint mintegy 90 ezer orosz katona állomásozott az ukrán határ közelében, továbbá a krími és a Donyec-medencei ideiglenesen megszállt területeken – írta az Ukrajinszka Pravda hírportál, a védelmi minisztérium közlésére hivatkozva.

“Az ukrán védelmi minisztérium szorosan figyelemmel kíséri a helyzetet az Ukrajna és Oroszország közötti államhatár közelében, valamint az ideiglenesen megszállt Krím félszigeten, Donyeck és Luhanszk megyékben. Az ukrán hírszerző ügynökségek által közöltek egybehangzók a helyzetről. A tárca hírszerzési főigazgatósága szerint 2021. november elejétől a határunk közelében és az Oroszország által ideiglenesen megszállt területeken összesen mintegy 90 ezer fős haderő összpontosul” – idézte a hírportál a minisztériumot.

A honlapján közzétett közleményben a tárca kifejtette, hogy ezek az erők magukban foglalják a déli és nyugati katonai körzet 8. és 20. hadműveleti alakulatának csapatait, valamint az orosz Fekete-tengeri Flotta erőit és eszközeit. Emellett az ukrán határ közelében állomásoznak az orosz légierő és a légvégvédelem külön alakulatai és egységei. Az ideiglenesen megszállt donyecki és luhanszki területeken az orosz megszálló erők két hadtestet telepítettek.

A minisztérium emlékeztetett arra, hogy 2021 második felében Ukrajna határa közelében az orosz fegyveres erők parancsnoksága nagyszabású parancsnoki és törzsgyakorlatot tartott, amelybe bevonták a déli és nyugati katonai körzet erőit, valamint a központi katonai körzet egyes egységeit és alosztályait, valamint légideszant csapatokat. “Ezen hadműveleti és harci kiképzési intézkedések befejezése után a központi katonai körzethez tartozó egységek és alegységek Oroszország európai részén maradtak, azon belül a szmolenszki régióban lévő Jelnya település környékén, a szmolenszki régióban, mintegy 260 kilométerre az ukrán államhatártól” – közölte a minisztérium.

Hozzáfűzte: Oroszország időnként katonai egységeket dob át ukrán területre, csapatokat von az ukrán államhatár közelébe annak érdekében, hogy fenntartsa a feszültséget a régióban és politikai nyomást gyakoroljon a szomszédos államokra.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy a napokban a The Washington Post amerikai lap számolt be elsőként arról, hogy Oroszország – úgy mint tavasszal – ismét nagyszabású csapatösszevonásokat hajtott végre Ukrajna határainál. A Politico hírportál pedig műholdfelvételeket hozott nyilvánosságra, amelyek állítólag november 1-jén készültek, és amelyek arról tanúskodnak, hogy Oroszország ismét csapatokat és hadi technikát összpontosít az ukrán határ közelében. Kedden azonban Olekszij Danyilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára cáfolta és dezinformációnak nevezte ezeket a sajtóértesüléseket. A védelmi tárca közleménye ehhez képest éles fordulatot jelent.

Olekszandr Pavljuk, a Donyec-medencében harcoló ukrán Egyesített Erők parancsnoka kedden Nolan Peterson amerikai újságírónak és katonai szakértőnek nyilatkozva biztosított afelől, hogy az ukrán csapatok készen állnak arra az eshetőségre, ha Oroszország kiélezi a fegyveres konfliktust a térségben. Oroszország már márciusban összevont egy hadgyakorlatra hivatkozva legalább nyolcvanezer katonát Ukrajna keleti határánál és az általa 2014-ben önkényesen elcsatolt Krím félszigeten.

The post Ukrán védelmi minisztérium: Oroszország nem fér a bőrébe appeared first on .

Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) vezetője kedden dezinformációnak nevezte azt a nyugati sajtóban megjelent hírt, amely szerint Moszkva ismét nagyszabású csapatösszevonásokat hajtott végre Ukrajna határainál.

“Az egész társadalom szándékos félretájékoztatása folyik. Maradjunk annyiban, hogy amit ott írnak, az nem igaz. Ma ez nem igaz. Minden folyamatot figyelünk, ez dezinformáció, és nem világos számunkra, hogy miért teszik ezt” – idézte az ukrán Szabadság Rádió a tisztségviselőt.

Danyilov hozzátette: “Nem tudjuk, hogy holnap mi lesz, de akkora csapatösszevonás, amiről írnak, nincs”. Szavai szerint egy hónapja, de még két héttel ezelőtt is ugyanakkora létszámú katonaság és fegyverzet volt orosz oldalon az ukrán határ közelében, mint most.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy a Politico hírportál műholdfelvételeket hozott nyilvánosságra, amelyek állítólag november 1-jén készültek, és amelyek arról tanúskodnak, hogy Oroszország ismét csapatokat és hadi technikát összpontosít az ukrán határ közelében. Korábban ugyanerről számolt be a The Washington Post amerikai lap. Az ukrán védelmi minisztérium Danyilovhoz hasonlóan nem erősítette meg ezeket az értesüléséket.

Oroszország márciusban vont össze hadgyakorlatra hivatkozva legalább nyolcvanezer katonát Ukrajna keleti határánál és az általa 2014-ben önkényesen elcsatolt Krím félszigeten. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter később elrendelte, hogy április 23-tól kezdjék meg a csapatok visszavonását állandó állomáshelyükre. Szerhij Dejneko, az ukrán határőrszolgálat parancsnoka rá egy hétre azonban arról számolt be, hogy hírszerzési információk szerint az orosz csapatokat csak a Krímből vezényelték vissza, Ukrajna keleti határaitól nem.

The post Ukrán védelmi tanács vezetője: dezinformáció az orosz csapatösszevonásról szóló hír appeared first on .

Bosznia-Hercegovina még soha nem volt olyan veszélyben, mint most, a nyugat-balkáni országot a szétesés fenyegeti – figyelmeztet Christian Schmidt, a nemzetközi közösség boszniai főképviselője az ENSZ Biztonsági Tanácsának (ENSZ BT) írt első jelentésében.

A nemrégiben kinevezett főképviselő úgy véli, valós az a fenyegetés, amelyet Milorad Dodik, a háromtagú boszniai államelnökség szerb tagja ismételget évek óta, vagyis az, hogy az ország szerbek lakta része elszakadna Bosznia-Hercegovinától, és független állammá válna. A jelentés szerint a boszniai szerbek utóbbi hetekben tapasztalt bejelentései – kivonulnak Bosznia-Hercegovina szövetségi intézményeiből, valamint a hadseregből, az igazságügyi testületekből és az adózási rendszerből – aggodalomra adnak okot, és voltaképpen az elszakadást készítik elő, hiszen aláássák az állam működését.

Schmidt szerint amennyiben a boszniai szerbek valóban meglépik ezeket a lépéseket, és a nemzetközi közösség mindezt szó nélkül hagyja, akkor az nem csupán az ország, de az egész térség békéjét és stabilitását fenyegeti, és semmissé teszi az 1992-1995-ös boszniai háborút lezáró daytoni egyezményben foglaltakat, amelyek megalapozták Bosznia-Hercegovina létrejöttét.

Dodik a nemzetközi főképviselő állításait propagandának nevezte, amelyek célja az, hogy Schmidt elnyerje a muszlim vallású bosnyákok szimpátiáját. Mint mondta, amennyiben a dokumentum az ENSZ BT elé kerül, az szégyent fog hozni a főképviselőre, hiszen ez lesz az első alkalom, hogy a testület nem fogad el ilyen jelentést, sőt, a főképviselő sem beszélhet az ENSZ BT előtt.

Az 1992-1995-ös boszniai háborút követően Bosznia-Hercegovinát két régióra osztották, a többségében szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra, valamint a túlnyomórészt bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra. A két országrésznek saját kormánya és parlamentje, valamint intézményrendszere van, de az országrészek képviselői a szövetségi intézmények munkájában is részt vesznek.

Dodik évek óta hangoztatja, hogy a többségében szerbek lakta rész kiválna Bosznia-Hercegovinából.

Az ország bosnyák és horvát vezetői Dodik kijelentéseire korábban úgy reagáltak: bármilyen elszakadási terv azonnali választ vonna maga után, és ha a nemzetközi közösség nem lépne közbe, akkor a szövetségi erők akadályoznák meg a boszniai Szerb Köztársaság elszakadását. Az ENSZ BT kedden tárgyalt volna a boszniai jelentésről, a meghallgatást azonban elnapolták.

The post A nemzetközi közösség boszniai főképviselője az ország szétesésétől tart appeared first on .

Különös kegyetlenséggel elkövetett emberölésért 20, illetve 18 év fegyházra ítélt kedden a Zalaegerszegi Törvényszék egy férfit és egy nőt, mert 2020-ban halálra verték szállásadójukat.

A 39 éves férfi és 45 éves, hétgyermekes élettársa egy zalaegerszegi házban lakott, ahová az idős tulajdonos befogadta őket, az együttélésük azonban számos nézeteltéréssel járt. Tavaly februárban a házban vendégeskedett a férfi testvére, akivel mindannyian együtt italoztak, majd a testvér lefeküdt abban a szobában, ahol a pár akkor héthónapos közös gyermeke is aludt.

A ház tulajdonosa és a befogadott pár időközben összeveszett, a hangoskodásra a csecsemő is felébredt, akit nagybátyja próbált nyugtatgatni. A veszekedés azonban egyre durvábbá vált, a férfi arcul ütötte szállásadóját, aki ezután be akart menni a saját szobájába.

A pár követte a tulajdonost és tovább bántalmazta. A földre került, jajveszékelő áldozatot ütötték, rúgták és taposták. A testvér telefonon a rendőrséget akarta hívni, de fivére a hívást megszakította.

Miután az áldozat már nem adott életjeleket, a pár tagjai a holttestet először fel akarták darabolni és elégetni, de az is eszükbe jutott, hogy elássák. Végül kitakarítottak a házban, majd elmentek, miután a holttest köré ruhaneműket pakoltak és meggyújtották, de ezzel csak füstöt tudtak okozni.

A vádlottak megpróbálták a felelősséget a férfi testvérére hárítani, aki a gyilkosságot végül bejelentette a rendőrségen. Az egyéb bizonyítékok mellett azonban a poligráfos vizsgálat is kétségbe vonta a két vádlott szavahihetőségét.

A törvényszék a bűncselekmény idején feltételesen szabadlábon lévő 39 éves férfira társtettesként, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt 20 év fegyházbüntetést szabott ki, amelyből feltételesen sem szabadulhat. A nőt ugyanezen okból 18 év fegyházra ítélték, ő a büntetés kétharmadának letöltése után feltételesen szabadon bocsátható.

A férfi és a nő, valamint a védők felmentésért fellebbeztek.

The post Szállásadójuk megöléséért súlyos fegyházbüntetésre ítéltek egy zalaegerszegi párt appeared first on .

Aktuális biztonsági kérdésekről, a védelmi reformokról és más közös érdeklődésre számot tartó kérdésekről tárgyalt kedden Szlovéniában Matej Tonin szlovén védelmi miniszter magyar kollégájával, Benkő Tiborral – közölte a szlovén védelmi minisztérium.

Tonin elismerte, hogy Magyarország fejlettebb hadsereggel rendelkezik, mint Szlovénia, hiszen – mint mondta – a modernizációs folyamat ott 2015-ben elkezdődött. A két miniszter ennek ellenére számos téren tapasztalatot cserélt, különösen a létszámerősítést illetően.

A magyar honvédelmi miniszter kiemelte: kulcsfontosságú, hogy megszólítsák a fiatalokat, és meggyőzzék őket arról, hogy a katonai pályát válasszák.

A szlovén tárcavezető szerint az emberi erőforrás és az anyagi ráfordítások kulcsfontosságúak a hadsereg modernizációjához. “Ebben számos előrelépés történt mindkét oldalon, és egyetértettünk abban is, hogy örvendetes lenne, ha a szlovén és a magyar védelmi ipar módot találna mindkét fegyveres erő modernizációs együttműködésének megerősítésére” – húzta alá. Mindkét ország támogatja az EU és a NATO közötti együttműködést – hangsúlyozták a miniszterek.

“Európa védelmének megerősítése nem verseny a NATO-val. Ellenkezőleg, erősebb Európát és ezáltal erősebb NATO-t jelent” – mutatott rá Tonin.

A Nyugat-Balkánnal kapcsolatban Tonin kiemelte: Magyarország kulcsfontosságú szerepet játszik a konfliktusmegelőzésben és a közvetítésben Koszovó kapcsán. A két miniszter mindazonáltal abban is egyetértett, hogy Észak-Macedónia megérdemli az esélyt, hogy csatlakozhasson az EU-hoz. Ami a biztonsági kérdéseket illeti Tonin elmondta: “Szlovénia elkötelezett a közvetlen és tágabb környezete stabilitása és biztonsága mellett”. Hozzátette: egy tiszttel részt vesznek a magyar vezetésű, többnemzetiségű hadosztály-parancsnokság munkájában is, amellyel a NATO-célkitűzésekhez járulnak hozzá.

Benkő Magyarország támogatásáról biztosította Tonint az EU Tanácsának szlovén soros elnökség alatt, és elmondta, hogy Szlovénia mindig számíthat Magyarország támogatására. “Biztos vagyok benne, hogy együtt még sok mindent elérhetünk” – hangsúlyozta.

Délután a két miniszter részt vesz a nyugat-szlovéniai Solkanban megrendezésre kerülő ünnepségen, ahol az első világháborúban, Isonzó térségében elesett magyar katonák emlékére állítanak emlékművet.

The post A védelmi reformról tárgyalt a szlovén és a magyar védelmi miniszter appeared first on .