Biztonságpolitika

The authorities have struggled to contain the fallout, as frightened migrants flee the country.

Zord

A Massachussetts Légi Nemzeti Gárda 102. vadászezredének F-15-ösei voltak az első katonai repülőgépek, amelyek a World Trade Centert 2001. szeptember 11-én ért támadás után New York fölé érkeztek. Az USA kontinentális területének légterét hagyományosan a Légi Nemzeti Gárda védte, egységei közül az Otis 102. vadászezrede repülte elsőként az F-15 Eagle típust.

Az esemény 25. évfordulója alkalmából egy korábbi írásomat ajánlom az olvasó figyelmébe. 

***

Fotó: USAF / 102nd Fighter Wing

The AU–EU partnership should embrace the plurality within both unions, make interests transparent, and enable pragmatic cooperation between coalitions of willing countries, helping to bring proclaimed ambitions closer to actual practice, explain Benedikt Erforth and Lena Gutheil.

The AU–EU partnership should embrace the plurality within both unions, make interests transparent, and enable pragmatic cooperation between coalitions of willing countries, helping to bring proclaimed ambitions closer to actual practice, explain Benedikt Erforth and Lena Gutheil.

Aktív, passzív, cél egy képen. Akármilyen légi célok is dominálják egy adott kor és egy adott helyzet hadviselését, sose fölösleges a légvédelem különböző működési elvű szenzorairól elmélkedni. Így az ehavi hírbejegyzés képéhez kapcsolódóan sem. 

 

Zord

Május 15-én egy kis csapat gyűlt össze a HungaroControl Igló utcai épületében, hogy élve a nem mindennapi lehetőséggel, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér ikonikus irányítótornyának teraszáról dokumentálja a péntek délutáni forgalmat. Erre a napra nyoma sem maradt az addig verőfényes májusi időjárásnak. Az idei év első komolyabb zivatarrendszere borult időt és esőt ígért, de ki az, akit egy kis csapadék elrettent egy ilyen lehetőségtől?

Ahhoz, hogy az Igló utcából eljussunk a toronyba, a HungaroControl minibuszába szállunk és belépünk a repülőtér üzemi területére. Ez nem egy „rendben, hajtson tovább” mozzanat és éppen úgy zajlik, mintha repülőgépre szállnánk: minden nálunk lévő csomag és tárgy – beleértve a nadrágból kihúzott övet is - tálcára kerül, jómagunk pedig átballagunk a detektoros kapun. Minden rendben találtatik, elköszönünk a kedves hölgyektől, és visszaülünk a buszba. A toronyhoz vezető szervizút megkerüli az 1-es pálya város felőli végét, a 13R küszöböt. A túloldalon haladva elmaradt mellettünk a kompenzáló betonon parkoló Airbus A340-es, a bozót mellett hasaló ex-Malév Boeing 767-es, a tűzoltógyakorlatokra használt, hajtóműveitől megfosztott A321-es és végül leparkolunk az irányítótorony lábainál.

[...] Bővebben!

Kellemes hangulatú, mondhatni családias és szerencsére jóidős repülőnapot rendeztek idén is Pöstyénben északi szomszédaink - nem mellékesen ingyenes részvétellel és ingyenes parkolással az érdeklődő adófizetők számára.

Surfin' Orca :-)

Balti méhecskére szigorúan csíkos lepkefogóval kell menni.

Zord

Sion schlägt Thun trotz langer Unterzahl in letzter Minute. Dabei haben aber nicht alle Sittener überzeugt – wer hat wie abgeschnitten? Hier findest du die Noten zum 3:2-Sieg der Walliser.

Wer hat wie abgeschnitten? Hier findest du die Noten der Lugano-Spieler zum 3:1-Sieg gegen Basel.

Wer hat wie abgeschnitten? Hier findest du die Noten der FCB-Spieler zur 1:3-Niederlage gegen Lugano.

In Zusammenarbeit mit DAZN präsentiert Blick die Highlights der Partie Valencia – Barcelona (0:5).

Es werden über 44 Prozent sein, die die AfD bei den Landtagswahlen in Sachsen-Anhalt erreichen. Der Erdrutsch-Sieg sorgt auch international für Aufregung. Die Presse-Reaktionen im Überblick.

Szeptember 6-án tartanak tartományi választást a németországi Szász-Anhalt (Sachsen Anhalt) tartományban. Szász-Anhalt tele van történelmileg jelentős helyekkel, itt található például Wittenberg, a reformáció bölcsője, valamint Quedlinburg és Magdeburg csodálatos városai, melyek a középkori Németország, a Német-Római Császárság ékkövei voltak.

A sajtó figyelmének középpontjába azonban nem a régió szépsége vagy a választás puszta ténye repítette a tartományt. Történelmi jelentőségét az adja ennek a választásnak, hogy először fordulhat elő olyan, hogy a hagyományos pártoktól jobbra található csoportosulás egyedül kormányozzon egy tartományt. Az AfD most erre készül. A jelenlegi felmérések alapján reális esélye lehet a pártnak a szükséges mandátumok összegyűjtésére. Az INSA legfrissebb felmérése szerint az AfD 43%-on, a centrumban elhelyezkedő CDU 22%-on, a szélsőbaloldali Linke 12%-on, míg a szociáldemokrata párt 7%-on áll. Ők úgy tűnik, biztosan bekerülnek a tartományi döntéshozásba. Akiknél ez még kérdés, azok a Zöldek (5% körül), valamint a szélsőbaloldali BSW (4%).

Az Alternatíva Németországért párt népszerűségének hátterében a mainstream pártokkal szembeni elégedetlenség áll. A német választók szerint az elmúlt évtizedek CDU-SPD kormányzata nem adott megfelelő választ a migráció, a klímaváltozás, az orosz–ukrán háború, valamint az európai versenyképesség helyzetét érintő kérdésekre. A rendelkezésre álló információink alapján kétféle eredménye lehet ennek a választásnak. Vagy az AfD sikeresen megszerzi a mandátumok 50%-át (42 helyet a 83-ból), vagy az összes többi párt összefogva (CDU-Linke-SPD-Zöldek) próbál meg valamiféle tartományi kormányzást végezni. Az AfD sikere a központi források elvesztésével járhat, míg a négypárti koalíció a tartományi stabilitás teljes felszámolásával (ahogy látjuk azt Türingiában, ahol a legutóbbi választáson 30% feletti eredménnyel az AfD nyert, de kormányt nem tudott alakítani, azóta pedig már bőven 40% felé mérik a pártot helyben).

Sokaknak furcsa lehet, hogy miért kell az AfD-nek a mandátumok 50%-át megszerezni, miért nem fog össze inkább valamelyik kisebb párttal a szükséges mandátumok megszerzése érdekében. Erre a válasz igen egyszerű: a német politikából ismerős kifejezés, a tűzfal (Brandmauer). Ez a mainstream pártok által felállított fal arra szolgál, hogy az AfD-t távol tartsák a hatalomtól. A német média és a mainstream pártok által szélsőségesnek vélt AfD-vel ennek okán senki nem kíván együttműködni, vagy koalícióra lépni.

Biztonságpolitikai szempontból is érdemes megközelíteni a kérdést. Németország Európán belül az egyik leghatározottabban Oroszország-kritikus ország, ezzel szemben az AfD pragmatikusabb Oroszország-politikát követel, valamint a kapcsolatok újraértelmezését, az északi gázvezetékek újbóli megnyitását. Különösen érdekes helyzetet teremthetne tehát, ha a központi Ukrajna-politikától lényegesen eltérő nézetrendszerrel rendelkező párt kerülne hatalomra. Sajtóinformációk szerint a berlini kormányzat már kidolgozott egy potenciális cselekvési tervet egy AfD-győzelemre. Ebben a forgatókönyvben a központi kormányzat szövetségi kényszert (Bundeszwang) alkalmazhat a tartománnyal szemben, amennyiben az nem hajlandó eleget tenni az ország NATO-vállalásainak (például nem engedi át a fegyvereket, vagy nem támogatja külföldi katonák állomásoztatását). Érdemes azonban megjegyezni, hogy a honvédelem és a külpolitika Németországban kizárólagos szövetségi hatáskör (Bundessache), így egy tartományi kormánynak jogilag nagyon minimális mozgástere van a nemzetközi biztonságpolitikai és katonai kötelezettségek blokkolására.

A választás eredményétől függetlenül a kérdés marad: meddig tartható távol az AfD a hatalomtól, és vajon a vele szemben felállított tűzfal nem hajtja-e a vizet inkább a jobboldali párt malmára? Nem tudjuk, de a választás kapcsán ma este okosabbak leszünk.

 

– Nagy-Bato Jonatán Imre

A Történelmi választás Németországban bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

SEDE Opinion on the draft general budget of the European Union for the financial year 2027
Committee on Security and Defence
Mārtiņš Staķis

Source : © European Union, 2026 - EP

Introduction

The disintegration of the Socialist Federal Republic of Yugoslavia in the early 1990s produced one of the most complex and violent conflict sequences in post–Cold War Europe.

Although the wars of the Yugoslav dissolution are often treated as a single regional crisis, they unfolded in distinct phases, each characterized by different actors, military strategies, and geopolitical implications. The first two phases—the Slovenian Ten-Day War and the Croatian War of Independence—set the structural, military, and political conditions for the subsequent escalation of violence in Bosnia and Herzegovina.

The origins of these conflicts lie in the gradual erosion of Yugoslavia’s federal cohesion after the death of Josip Broz Tito in 1980. Economic decline, hyperinflation, rising unemployment, and regional disparities undermined the legitimacy of federal institutions. Simultaneously, nationalist political elites gained influence in several republics, promoting competing visions of sovereignty and territorial control. By 1990, multi-party elections across Yugoslavia produced governments with sharply divergent political agendas, making the continuation of the federation increasingly untenable.

The Yugoslav People’s Army (JNA), once regarded as a stabilizing force, became increasingly aligned with Serbian political interests. This shift weakened its legitimacy in other republics and contributed to the perception that the federal military apparatus was no longer neutral. As Slovenia and Croatia moved toward independence, the JNA attempted to preserve Yugoslavia’s territorial integrity, but its operational limitations and internal fragmentation quickly became evident.

The following sections examine the first two phases of the Yugoslav dissolution—the Slovenian and Croatian conflicts—through a security-political and military-scientific lens, highlighting their strategic dynamics, operational characteristics, and broader implications for regional stability.

2. Phase: The Slovenian and Croatian Conflicts (1991–1995)

2.1 The Ten-Day War in Slovenia (June–July 1991)

Slovenia’s declaration of independence on 25 June 1991 marked the beginning of armed confrontation between republican forces and the federal military. The JNA launched a limited operation aimed at securing border posts and reasserting federal authority. However, the Slovenian Territorial Defense Forces employed decentralized, flexible tactics, leveraging their familiarity with the terrain and strong local support.

The conflict lasted only ten days and resulted in relatively low casualties. The Brioni Agreement, brokered by the European Community, ended hostilities and paved the way for the JNA’s withdrawal. From a security-political perspective, the Slovenian conflict demonstrated the JNA’s inability to conduct rapid, decisive operations against motivated local forces. It also revealed the reluctance of the international community to intervene militarily at this early stage, relying instead on diplomatic pressure.

The Slovenian phase had two major strategic consequences. First, it exposed the JNA’s internal divisions, as many Slovenian and Croatian officers refused to participate in operations against their own republics. Second, it created a precedent for unilateral secession, encouraging Croatia and later Bosnia and Herzegovina to pursue independence despite the risk of armed conflict.

2.2 The Croatian War of Independence (1991–1995)

The conflict in Croatia was significantly more intense and prolonged. Croatia’s declaration of independence triggered armed resistance from the local Serb minority, supported by the JNA and Serbian paramilitary formations. The Serb-controlled regions, collectively known as the “Republic of Serbian Krajina,” sought to detach from Croatia and maintain ties with Belgrade.

Military Dynamics

The early phase of the war was marked by the JNA’s conventional superiority. Heavy artillery, armored units, and air support enabled Serbian forces to seize large territories. The siege of Vukovar in late 1991 became a symbol of the war’s brutality: the city was almost entirely destroyed after an 87-day siege, and mass atrocities were committed following its fall.

Croatia, initially lacking heavy weaponry and organizational cohesion, gradually built a more capable military structure. By 1993–1994, the Croatian Army had undergone significant modernization, improving command-and-control systems, logistics, and operational planning. International arms flows, covert training programs, and structural reforms contributed to Croatia’s growing military effectiveness.

Turning Points

The decisive moment came in 1995 with Operation Flash and Operation Storm, two large-scale Croatian offensives that recaptured most Serb-held territories. Operation Storm, conducted in August 1995, involved approximately 130,000 Croatian troops and resulted in the collapse of the Krajina entity. While militarily successful, the operation triggered the displacement of more than 200,000 Serbs, raising long-term humanitarian and political concerns.

Security-Political Assessment

The Croatian conflict highlighted several key features of the Yugoslav dissolution:

• the central role of ethnic territorial claims,
• the fragmentation of command structures within the JNA,
• the increasing involvement of paramilitary groups,
• and the limitations of UN peacekeeping missions (UNPROFOR), which lacked enforcement capabilities.

The war also demonstrated that the balance of power could shift rapidly when a previously disadvantaged actor successfully modernizes its military forces. Croatia’s transformation from a poorly equipped force in 1991 to a capable regional actor by 1995 reshaped the strategic landscape of Southeast Europe.

References (APA 7 Style)

Burg, S. L., & Shoup, P. S. (1999). The war in Bosnia-Herzegovina: Ethnic conflict and international intervention. M.E. Sharpe.

Cohen, L. J. (1993). Broken bonds: Yugoslavia’s disintegration and Balkan politics. Westview Press.

Gow, J. (2003). The Serbian project and its adversaries: A strategy of war and peace. Hurst & Company.

Holbrooke, R. (1998). To end a war. Random House.

Judah, T. (2000). The Serbs: History, myth and the destruction of Yugoslavia. Yale University Press.

Lampe, J. R. (2006). Balkans into Southeastern Europe: A century of war and transition. Palgrave Macmillan.

Mann, M. (2005). The dark side of democracy: Explaining ethnic cleansing. Cambridge University Press.

Ramet, S. P. (2006). The three Yugoslavias: State-building and legitimation, 1918–2005. Indiana University Press.

Silber, L., & Little, A. (1996). Yugoslavia: Death of a nation. Penguin Books.

Sudetic, C. (1998). Blood and vengeance: One family’s story of the war in Bosnia. Penguin Books.

United Nations. (1999). Report of the Secretary-General pursuant to General Assembly resolution 53/35: The fall of Srebrenica. United Nations.

Woodward, S. L. (1995). Balkan tragedy: Chaos and dissolution after the Cold War. Brookings Institution Press.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A The First Two Phases of the Yugoslav Dissolution: A Security-Political Analysis of the Slovenian and Croatian Conflicts (1991–1995) bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Le Conseil des ministres du mercredi 2 septembre 2026 a adopté une série de mesures spéciales destinées à renforcer l'inclusion des personnes handicapées. Elles concernent notamment l'éducation, la mobilité et l'autonomisation économique.

Le Gouvernement entend renforcer les dispositifs en faveur des personnes handicapées. De nouvelles mesures destinées à améliorer leurs conditions de vie et leur participation à la vie sociale ont été adoptées, mercredi 2 septembre 2026 en Conseil des ministres.

Ces décisions s'inscrivent dans la continuité des actions engagées sur la base de la loi n°2017-06 du 29 septembre 2017 portant protection et promotion des droits des personnes handicapées en République du Bénin et de ses décrets d'application.

5.000 élèves handicapés concernés

La première mesure porte sur l'accès à l'éducation. Le Gouvernement prévoit d'exonérer de frais de scolarité 5.000 élèves handicapés présentant un taux d'incapacité important.

La mesure concerne leur scolarisation dans les établissements publics de l'enseignement secondaire ordinaire, mais également les Centres de Promotion Sociale des Aveugles et les centres publics de scolarisation des enfants sourds.

Des aides à la mobilité pour environ 1.000 personnes par an

L'exécutif prévoit également de renforcer l'autonomie fonctionnelle des personnes handicapées démunies grâce à la mise à disposition d'aides techniques et d'appareillages adaptés.

Le dispositif comprendra notamment des fauteuils roulants, tricycles, cannes anglaises, cannes blanches et déambulateurs, ainsi que d'autres équipements destinés à faciliter la mobilité.

Selon la décision, cette mesure devrait permettre d'impacter environ 1.000 personnes handicapées parmi les plus démunies chaque année, avec pour objectif d'améliorer leur qualité de vie et leur participation à la vie sociale.

La dotation pour l'entrepreneuriat portée à 400 millions FCFA

Sur le volet économique, le Gouvernement a annoncé le renforcement du financement des initiatives entrepreneuriales portées par les personnes handicapées.

La dotation annuelle consacrée à ce mécanisme sera doublée, passant de 200 millions à 400 millions de FCFA. Cette augmentation doit permettre d'accompagner un plus grand nombre de bénéficiaires et de faciliter leur accès aux intrants, à la formation et aux technologies nécessaires au développement de leurs activités.

Ces nouveaux financements visent notamment à soutenir la création, le développement et la compétitivité des projets entrepreneuriaux susceptibles de contribuer à la production nationale.

Selon le compte rendu du conseil des ministres, les acquis enregistrés ces dernières années, notamment la distribution de milliers de cartes d'égalité des chances, l'accompagnement de centaines de personnes handicapées dans leurs initiatives entrepreneuriales et le recrutement de plus de 50 personnes handicapées dans le cadre du quota de 5 % et de la majoration de cinq ans d'âge lors de divers concours d'accès à l'emploi public.

La ministre de la Famille et des Affaires sociales est chargée, en lien avec les autres ministres concernés, de veiller à la mise en œuvre diligente de ces mesures. L'objectif est de consolider « l'égalité des chances, gage d'inclusion et d'amélioration des conditions de vie des personnes handicapées ».
M. M.

Dauer des Videos : 135'

Haftungsausschluss : Die Verdolmetschung der Debatten soll die Kommunikation erleichtern, sie stellt jedoch keine authentische Aufzeichnung der Debatten dar. Authentisch sind nur die Originalfassungen der Reden bzw. ihre überprüften schriftlichen Übersetzungen.
Quelle : © Europäische Union, 2026 - EP

Dauer des Videos : 75'

Haftungsausschluss : Die Verdolmetschung der Debatten soll die Kommunikation erleichtern, sie stellt jedoch keine authentische Aufzeichnung der Debatten dar. Authentisch sind nur die Originalfassungen der Reden bzw. ihre überprüften schriftlichen Übersetzungen.
Quelle : © Europäische Union, 2026 - EP

Dauer des Videos : 75'

Haftungsausschluss : Die Verdolmetschung der Debatten soll die Kommunikation erleichtern, sie stellt jedoch keine authentische Aufzeichnung der Debatten dar. Authentisch sind nur die Originalfassungen der Reden bzw. ihre überprüften schriftlichen Übersetzungen.
Quelle : © Europäische Union, 2026 - EP