Biztonságpolitika

A 2025 áprilisi kasmíri támadás, amely 26 civil életét követelte, és az azt követő geopolitikai válaszok jól szemléltetik, hogy a Kasmír körüli konfliktus továbbra is súlyos biztonsági és diplomáciai kérdést jelent a dél-ázsiai térségben. A támadás rávilágít a Pakisztán és India közötti folyamatos viszályokra, amelyek különösen a Kasmír területén fokozódnak. Az 1947-es brit gyarmati felosztás óta Kasmír folyamatosan konfliktusok és nemzetközi feszültségek forrása, és a 2025-ös események csak tovább mélyítik a térség bizonytalan jövőjét. A támadást követő válaszreakciók és a nemzetközi közösség szerepe is azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy miként kezelhető a térség hosszú távú biztonsági problémája.

A támadás lefolyása és célpontjai

2025. április 22-én támadás történt az India által ellenőrzött Kasmír területén, a festői Pahalgam városában. Pahalgam, amely a Baisaran-völgyben található, ismert turisztikai célpont, és híres a zarándoklatokról, különösen a vallásos túrázókról. A támadás időpontjában körülbelül ezer turista tartózkodott a környéken, közöttük indiai és nem indiai állampolgárok is. A fegyveres támadók a The Resistance Front (TRF), a Lashkar-e-Taiba (LeT) terrorszervezet egyik helyi szárnyának tagjai voltak. A támadás célpontjai férfi, nem muszlim turisták voltak, akik éppen az egyedülálló hegyvidéki tájat élvezték. Az indiai hatóságok gyorsan reagáltak, és a következő napokban biztonsági intézkedéseket vezettek be a térségben, hogy megakadályozzák a további támadásokat.

A támadás célja nem csupán a turisták megölése volt, hanem politikai üzenetet is közvetített. A támadók az indiai kormányzat regionális politikájára, különösen a demográfiai változások ellen tiltakoztak. Az indiai hatóságok egyre inkább indiai telepeseket telepítenek Kasmírba, és Pakisztánt azzal vádolják, hogy a függetlenség iránti vágyat képviselő terrorista csoportokat támogatja a térségben. A támadás következtében 26 ember vesztette életét, köztük 25 indiai és egy nepáli állampolgár. Az indiai kormány azonnal Pakisztánt vádolta, és a támadást közvetlenül a Pakisztánban székhellyel rendelkező terrorista csoportok számlájára írta. A válaszlépések az indiai politikai és katonai irányvonalak szigorodását eredményezték, amelyek a két ország közötti diplomáciai viszonyokat továbbra is erősen befolyásolják.

A támadás következményei a két ország viszonyában

A 2025-ös kasmíri támadás súlyos diplomáciai és katonai következményekkel járt India és Pakisztán számára. Miután a támadás történt, India gyorsan vádakat fogalmazott meg Pakisztán ellen, és a támadást a pakisztáni alapú Lashkar-e-Taiba (LeT) terrorszervezettel hozta összefüggésbe. India szerint Pakisztán nem csak hogy nem akadályozza meg az ilyen támadásokat, hanem bizonyos terroristacsoportok számára védelmet és támogatást nyújt. Az indiai kormányzat szerint Pakisztánnak felelősséget kell vállalnia a történtekért, és ha nem tesz lépéseket a terrorizmus felszámolására, az újabb feszültségeket és katonai összecsapásokat vonhat maga után. Pakisztán viszont határozottan elutasította az indiai vádakat, és a támadást egy „hamis zászlós műveletként” értékelte. A pakisztáni kormány szerint India manipulálja a helyzetet, hogy a nemzetközi közösség előtt Pakisztánt felelőssé tegye, miközben a valós okok másutt keresendők. A pakisztáni vezetés hangsúlyozta, hogy a támadás mögött nem állhatott hivatalos pakisztáni támogatás, és India válaszai tovább rontják a két ország közötti diplomáciai viszonyt.

A két ország közötti viszony gyorsan elmélyült a vádaskodások és a diplomáciai lépések következtében. India válaszul több szankciót vezetett be Pakisztán ellen. Lezárta az indiai-pakisztáni határon található fontos közúti átkelőhelyeket, és a pakisztáni állampolgárok számára vízumot vont vissza. Emellett India diplomáciai szinten is egyértelműen jelezte, hogy a helyzet rendezéséhez Pakisztánnak érdemi lépéseket kell tennie a terrorizmus felszámolásában. Ezen túl India a két ország közötti kereskedelem korlátozásával és további gazdasági szankciók bevezetésével fenyegetett, hogy nyomást gyakoroljon Pakisztánra.

Pakisztán válaszként szintén kemény intézkedéseket tett. Lezárta légtérét az indiai repülőgépek előtt, felfüggesztette a két ország közötti kereskedelmet, és több nemzetközi egyezményt is felmondott, amelyek hosszú éveken át biztosították a két ország közötti diplomáciai viszonyt. A pakisztáni vezetés ezzel arra kívánta felhívni a figyelmet, hogy India reakciója túlzott és káros hatással van a térség stabilitására. Ez a kölcsönös vádaskodás és szankciók fokozódása tovább mélyítette a két ország közötti bizalmatlanságot, és minden eddiginél nagyobb mértékben rávilágított arra, hogy a Kasmír kérdése nemcsak egy területi vitáról, hanem egy komplex geopolitikai és vallási konfliktusról szól, amely évről évre egyre élesebb politikai feszültségeket eredményez.

A nemzetközi közösség reakciója és a regionális stabilitás

A kasmíri támadás és annak következményei gyorsan a nemzetközi közösség figyelmének középpontjába kerültek, mivel a két atomhatalom közötti feszültségek ismételten a globális biztonságot fenyegető válságot eredményeztek. Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ), az Európai Unió és más nemzetközi szervezetek egyaránt aggódtak a helyzet eszkalálódása miatt, mivel a két ország közötti közvetlen katonai összecsapás akár egy teljesen új háborúhoz vezethetett volna. A régió destabilizálódása a nemzetközi közösség számára is egyértelmű jele annak, hogy a Kasmír kérdése nem csupán két ország problémája, hanem a globális biztonság és a nemzetközi jog kérdése is.

Az ENSZ különösen aggódott a katonai válaszlépések fokozódása miatt, és arra szólította fel India és Pakisztán vezetőit, hogy tegyenek lépéseket a feszültségek enyhítése érdekében, valamint keressenek békés megoldást a konfliktus rendezésére. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a helyzet gyors rendezését sürgette, és hangsúlyozta, hogy a két ország közötti bármilyen katonai összecsapás súlyos következményekkel járhat nemcsak a két ország, hanem a teljes dél-ázsiai térség stabilitására is.

Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és más nyugati hatalmak azonnal kifejezték aggodalmukat a helyzet eszkalálódása miatt, és arra szólították fel a feleket, hogy tartsák tiszteletben a nemzetközi jogot, valamint a nukleáris fegyverek elterjedését gátló egyezményeket. Az Egyesült Államok kifejezte elkötelezettségét, hogy megakadályozza a térség további destabilizálódását, és támogatásáról biztosította India és Pakisztán közvetlen diplomáciai tárgyalásait. Az Egyesült Királyság és más országok is támogatták az ENSZ szerepvállalását, és diplomáciai eszközökkel próbálták megakadályozni, hogy a két ország közötti konfliktus szélesebb körű háborúvá fajuljon.

A Kasmír körüli helyzet eszkalálódása nem csak a két érintett államot, hanem a regionális stabilitást is veszélyeztette.

A Dél-Ázsiai térség, amely már így is különböző etnikai, vallási és politikai feszültségekkel küzdött, a Kasmír körüli válság hatására még inkább egy törékeny állapotba került.

A helyzet a regionális hatalmak, mint Kína és Afganisztán számára is komoly kihívásokat jelentett, mivel ezek az országok közvetlenül is érintettek a dél-ázsiai geopolitikában, és mindegyikük saját biztonsági érdekeit próbálta érvényesíteni a konfliktus során.

Kína, mint Pakisztán szoros szövetségese, diplomáciai és gazdasági támogatásáról biztosította Pakisztánt, és figyelmeztette Indiát, hogy ne szítson újabb konfliktusokat a térségben.

Afganisztán, amely szintén érintett a térség politikai és biztonsági helyzetében, szoros figyelemmel kíséri a két ország közötti konfliktust, mivel a Kasmír körüli feszültségek továbbra is kihatnak a régió biztonságára és gazdasági fejlődésére.

A nemzetközi közösség által képviselt békés rendezési igyekezetek azonban nehezen találtak érdemi fogadtatásra. India és Pakisztán politikai vezetése mindkét fél számára alapvető és szuverén kérdésként kezelte a Kasmír kérdését, így a nemzetközi közvetítés elfogadása egyre nehezebbnek tűnt. A diplomáciai erőfeszítések ellenére a két ország közötti bizalomhiány és történelmi sérelmek továbbra is gátolták a békés megoldásokat, és mindkét fél számára a katonai megoldás lehetősége továbbra is fennállt.

Kasmír és a globális biztonság

A kasmíri támadás és annak következményei nem csak regionális, hanem globális biztonsági szempontból is komoly aggályokat vetnek fel. A két atomhatalom, India és Pakisztán közötti feszültségek egy újabb háborús konfliktus kitörését is előidézhetik, amelynek következményei messze túlmutatnának a dél-ázsiai térség határain. A Kasmír körüli helyzetet a nemzetközi közösség mindenképpen a globális biztonság egyik legnagyobb kihívásának tekinti, mivel a két ország nukleáris hatalom, és egy közvetlen katonai összecsapás könnyen globális következményekkel járhat.

Kasmír területe, amelyet India és Pakisztán több évtizede vitat, kulcsfontosságú a két ország geopolitikai érdekei szempontjából. A terület stratégiai jelentőséggel bír mindkét fél számára: India számára Kasmír nemcsak a vallási és etnikai megosztottságok felszínre kerülésének helyszíne, hanem az indiai államiság egyik alappillére. Pakisztán számára Kasmír az önállóság és a vallási kisebbségek jogainak védelmének szimbóluma. A terület birtoklása kulcsfontosságú mindkét ország nemzeti identitása és belpolitikai stabilitása szempontjából.

A globális biztonsági környezetben a Kasmír kérdése több szempontból is kiemelt figyelmet érdemel. India és Pakisztán már számos alkalommal álltak egymással szemben fegyveres konfliktusokban, és a 2025-ös támadás során ismét világossá vált, hogy a két ország közötti rivalizálás képes további eszkalálódásra. Az egyik legnagyobb aggodalom, hogy a két ország nukleáris fegyverekkel rendelkezik, és egy közvetlen katonai összecsapás – amely már több alkalommal is közvetlenül a szakadék szélén táncolt – könnyen elvezethet egy nukleáris háborúhoz, amely nemcsak a két országot, hanem az egész világot veszélyezteti. A nukleáris fegyverek jelenléte különleges figyelmet kíván, mivel mindkét ország rendelkezik atomtöltettel és megfelelő fejlettségi szinttel ahhoz, hogy nukleáris csapásokat mérjenek egymásra. A két ország közötti háborús konfliktus növeli a nukleáris fegyverek használatának esélyét, és ennek a következményei az egész globális biztonságot veszélyeztethetik.

A nemzetközi közösség és a globális nagyhatalmak – különösen az Egyesült Államok, Oroszország, Kína és az Európai Unió – kiemelten fontosnak tartják a térség stabilitásának fenntartását, tekintettel arra, hogy egy indiai–pakisztáni konfliktus eszkalációja súlyos, akár globális következményeket is vonhat maga után. A nagyhatalmak diplomáciai úton igyekeznek biztosítani, hogy a két ország közötti feszültség ne lépjen át a kontrollálhatóság határán, és a konfliktus kezelése során mindkét fél tartsa tiszteletben a nemzetközi jogot, különösen a nukleáris fegyverek alkalmazásának tilalmát. A helyzet diplomáciai megoldásának fontosságát hangsúlyozó állásfoglalások egyben tükrözik azt a felismerést, hogy a dél-ázsiai térség stabilitása alapvető jelentőségű a nemzetközi biztonsági rend egészének fenntartása szempontjából.

Következtetés

A 2025-ös kasmíri támadás nem csak egy újabb fejezetet írt a két atomhatalom, India és Pakisztán közötti több évtizedes, mélyen gyökerező konfliktus történetében, hanem rávilágított arra, hogy a Kasmír kérdése nem csupán két ország szuverenitását érintő területi vita, hanem egy globális biztonsági kihívás, amely közvetlenül hatással van a világpolitika és a nemzetközi stabilitás alakulására. A támadás következményei, amelyek súlyosan fokozták a két ország közötti diplomáciai és katonai feszültségeket, mindkét fél részéről gyors és drámai válaszlépéseket váltottak ki, amelyek tovább élezik a helyzetet, és fokozzák a régióban már eleve jelenlévő bizonytalanságot. A Kasmír körüli helyzet eszkalálódása, különösen a nukleáris fegyverekkel rendelkező két ország közötti háborús esélyek, évről évre nagyobb mértékben aggasztják a nemzetközi közösséget.

Bár a nemzetközi közvetítés és a diplomáciai erőfeszítések folyamatosak, a helyzet bonyolultsága és a két ország közötti bizalmatlanság mindkét fél számára az egyik legnagyobb kihívást jelenti. A diplomáciai válaszok ugyan próbálták megakadályozni a helyzet további eszkalálódását, a geopolitikai érdekeik és a történelmi sérelmek továbbra is gátat szabnak bármilyen tartós és stabil megoldásnak. A Kasmír területi kérdése, amely mindkét ország nemzeti identitásának szerves része, mindvégig központi szerepet játszott, és továbbra is meghatározza a két fél közötti kapcsolatokat.

A Terrortámadás Kasmírban: új fejezet az indiai-pakisztáni viszályban? bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

1996 tavaszán, heteken át forgott Budapesten az Evita, az a nagyszabású musical, amely az egykori argentin elnök, Juan Perón feleségének, Eva Perónnak az életét dolgozta fel. A forgatáson használt homokszínű, argentin felségjelű katonai járművek és különböző veterán gépkocsik elhelyezésére a budaörsi repülőtér nagy hangárja nyújtott megoldást. A repülőgépeket a hangár keleti felébe fűzték össze vagy a szabadban nyűgözték, a nyugati részt a járművek vehették birtokba. Fontos megjegyezni, hogy az Evitához használt típusok közül nem mindegyik állt rendszerben az argentin hadseregben. A fotókat – egy kivételével – Kovács Gyula készítette, és bocsátotta rendelkezésemre.

*

Willys Jeep

A második világháború ikonikus terepjárója hivatalosan negyedtonnás teherautóként szerepelt a US Army járműjegyzékében. Nem kevés készült belőle, gyártási darabszáma súrolta a 650 ezret. Argentínához annyi köze mindenképpen volt, hogy a háború után polgári hasznosításra kínált Willysek egyik célcsoportja a pampákon dolgozó marhapásztorok voltak. A korabeli reklámkatalógus kiemelte, hogy a Jeep sebessége és terepjáró képessége ideálissá teszi a járművet a terület bejárására és az állatok terelésére.

[...] Bővebben!

Már az ókori görög mitológia ismerői is találkozhattak Pandorával, akit az istenek alkottak földből és vízből, hogy rendkívüli szépséget varázsoljanak testének. Zeusz, a haragvó villámlás istene, Prométheusz halandó tette miatt hozta létre őt, hogy bosszút álljon az embereken.

Az ő története azóta is élénken él az emlékezetünkben. Vajon miért? Mert Pandora nyitotta fel azt a titkos dobozt, melyből a világ minden baja, szenvedése kiszabadult, éppen csak a remény maradt a szelencében.

A charmok útja az időn át

Az emberek már ősidők óta vonzódnak a dísztárgyakhoz. A Pandora charmok elődjei, amelyeket egyszerűen csak kagylókból és apró héjakból fűztek össze, az ősi világban már jelen voltak. Leláncolták őket növények nyúlványaira, hogy a természet elemeivel harmóniában hozzák létre sajátos ékszereiket. Későbbi korok találékonyságának köszönhetően az anyagok is sokszínűvé váltak, például kőből vagy csontból faragták ki őket.

A Római Birodalom polgárai számára a charmok személyes tárgyakká váltak. Jelentőségük nemcsak esztétikai szinten nyilvánult meg, hanem gyakorlati célokra is használták őket. Míg a reneszánsz idején talizmánként tekintettek rájuk, addig Viktória királynő uralkodásának idején ezek az apró csodák már szofisztikált formájukban, aranyból és ezüstből pompáztak. Te is úgy érzed, hogy egy jól megválasztott charm tükrözheti a lelked rezdüléseit?

Miért olyan különleges a Pandora kollekció?

A charmok személyes jelentése, üzenete megannyi arcot ölthet. Ezerféle lehetőség rejlik bennük, amelyek mind kis történeteket mondanak el. A Pandora új kollekciója pedig éppen ezeket a sokféleségeket tárja elénk. A szeretet szimbóluma, a szív forma különféle színekben és anyagokban jelenik meg, mint például sárga- vagy fehérarany, de rózsaszín árnyalatban is megtalálható.

De mi teszi igazán magával ragadóvá e kollekció darabjait? Az aprólékosan megmunkált részletek, az ékszerek között megbúvó finomságok. Vonzó például a jin és jang charm, amely az egyensúly és a harmónia allegóriájaként kínálkozik. A kör alakú medál egyik oldala fekete-fehér tűzzománccal kirakott, jelezve a nappalok és az éjszakák örök körforgását. A másik oldal a ragyogó napot idézi, szívmotívummal indulva, parányi gyöngyök sokaságával.

Válaszd a tökéletes darabot

Talán már Te is érezted, hogy a kínálat bősége miatt szinte lehetetlen rátalálni arra az ékszerre, amely a legtökéletesebben fejezi ki a saját személyiségedet. Olykor azonban elég egyetlen pillantás, és tudod, hogy az az egy darab neked készült. Más esetben érdemes mérlegelned, hogy milyen ékszerrel szeretnéd kombinálni a kis charmot. A nyakláncok nyújtotta szabadság, a karperecek praktikus szempontjai mind meghatározhatják a választást.

Ha még mindig maradtak benned kérdések, ne habozz keresni azokat, akik segíthetnek igazán személyre szóló döntést hozni. A Velekey Ékszervilág webáruház szakértői örömmel állnak rendelkezésedre tanácsaikkal, legyen szó ajándékról vagy önkifejezésről. Indulj el az ékszerek világában, és találd meg azt a darabot, amelynek minden apró részlete tükrözi belső világodat!

The post A charmok mindenkit elbűvölnek appeared first on Biztonságpiac.

Az óragyártás világában gazdag hagyományokkal találkozhatunk, de talán kevés más technika mutatja be ilyen szépen a múlt és a jelen harmonikus összefonódását, mint a kék karórák története. Már a 16. században alkalmazták az órakészítők azt az eljárást, amely során az acél alkatrészeket hőkékesítették. Ezzel megelőzték az oxidációt és megerősítették a szerkezetet. De mit is jelent valójában ez az eljárás az órák esetében?

Az acél mint művészi vászon

Képzeld el, milyen bonyolult lehetett évszázadokkal ezelőtt, amikor a mesterek nyílt lángon hevítették az acélt, hogy az a megfelelő módon oxidálódjon, elérve a mélykék árnyalatot. Ez az eljárás nemcsak ellenállóbbá tette az acélt, hanem egy áthatóan elegáns színt adott az órák mutatóinak és számlapjainak. Bár napjainkban már rozsdamentes acél Tissot óra is elérhető, sok órásmester még ma is kezdetleges technikához nyúl, hogy a hagyományos kézi módszereket alkalmazva keltsen életre egyedi darabokat.

A kék szín: az elegancia és a nyugalom jelképe

Voltál már valaha úgy, hogy elmerültél az ég kékjében vagy a tenger végtelen horizontjában? A kék szín régóta kapcsolatban áll a nyugalom és az elegancia fogalmával. Az órák világában különféle márkák emelték ki a saját, jellegzetes kék számlapjukat, pl. gondoljunk a Tissot órákra. A kék árnyalat minden egyes viselőjének egyfajta személyességet, higgadtságot sugároz, különösen igaz ez a sportos órák esetében, ahol a búváróra számlapjainak színválasztása az óceán emlékét idézi fel.

Egy kék karóra választása sosem hétköznapi döntés

Ha úgy érzed, hogy egy kék árnyalatú karórára van szükséged, akkor valószínű, hogy a célod az önkifejezés és a stílusos megjelenés összehangolása. Gondolj csak az olyan modellekre, mint amilyet a Tissot kínál. Az ilyen darabok nemcsak időmérő eszközként szolgálnak, hanem egy életérzés megtestesítői is. És ez nemcsak a mindennapokra igaz: egy jól megválasztott, kék számlapos óra bármilyen alkalomhoz ízlésesen illeszkedik.

Az órák piaca: trendek és időtálló modellek

Miért van az, hogy a kék karórák sosem mennek ki a divatból? A válasz a klasszikus és a modern tervezési elemek összeillesztésében rejlik. Manapság az órák nem csupán a felsőkategóriás luxuscikkek körében elérhetők, hanem a megfizethető modellek között is megtalálhatók a kék számlapos darabok, amelyeket előszeretettel ajánlanak az Órashop.hu szakértői is. Márkák széles palettájával biztosít lehetőséget mindazok számára, akik komolyan keresik az időtálló stílust és minőséget.

Engedd meg, hogy felhívjam rá a figyelmed, hogyan mutat egy ilyen óra a csuklódon. Ez az egyszerű, de elegáns kiegészítő olyan módon emeli ki a stílust, amire talán nem is gondoltál eddig. Az idő múlását jelezheti, de ezenfelül az egyéniségedet is tükrözi, így egy kék karóra valami egészen különlegeset is jelenthet számodra.

The post A kék karórák titka: hagyomány, elegancia és modern stílus appeared first on Biztonságpiac.

A plazmaadás egy teljes mértékben biztonságos eljárás, de fontos, hogy betartsuk a szabályait. Ha például túl gyakran járnánk plazmát adni, annak komoly következményei lehetnek az egészségi állapotunkra nézve. Nézzük most meg, hogy miért nem tanácsos “kijátszani a rendszert”!

Vérünk egészsége

A plazmaadás kapcsán megvannak betartandó jogszabályok, amit minden plazmaadónak részletesen el is mondanak. A Plazma Center munkatársai nagy gondot fordítanak arra, hogy plazmaadó hőseiket tájékoztassák arról, hogy a ferezisre legfeljebb csak minden harmadik napon van lehetőség.

Ennek oka pedig a biológia területén keresendő. A vérplazma nagyon sok fontos alkotóelemből áll, amelyek nélkülözhetetlenek a szervezet működéséhez. Igen, a miénkhez is. Márpedig akkor tudunk a lehető legtöbbet segíteni embertársainknak, ha minél gyakrabban adunk plazmát. Ezt azonban csak akkor tehetjük meg, ha egészségesek maradunk.

Milyen összetevői vannak a vérplazmának?

A vérplazma a vér folyékony részét alkotja, így leginkább vízből áll. Azonban tartalmaz számos olyan alkotóelemet is, amelyeknek köszönhetően ilyen kiemelt jelentőségű anyag válik belőle az egészségügy számára. Ilyenek például a fehérjék, hormonok, véralvadási faktorok, antitestek vagy az elektrolitok.

A túl gyakori plazmaadással a fehérjék és immunglobulinok szintje lecsökkenne, ami fáradékonysághoz, gyengeséghez és az immunrendszer gyengüléséhez vezetne.

A vérplazma olyan fontos elektrolitokat tartalmaz, mint a nátrium, kálium vagy a kalcium. Ezek az anyagok elsősorban az izmok, az idegek és a sejtek működésére hatnak. A túl gyakori plazmaadással az elektrolit-háztartás felborulását idézhetjük elő, ami többek között izomgörcsöket okozhat.

Az immunglobulinok, vagyis antitestek az immunrendszer normális működése szempontjából vannak kiemelt helyen. Ezek hiánya a védekezőrendszerünk gyengüléséhez vezet, ami utat nyit a fertőzések számára.

Egyéb problémák, amit a megengedettnél gyakoribb plazmaadás okozna

Ha a fentiek még nem vették volna el a kedvünket attól, hogy megpróbáljunk különböző plazmaadó központokban is plazmát adni, nem kivárva a szükséges regenerálódási időt, akkor folytatjuk a sort.

A plazmaadás során sok folyadékot veszít a szervezet, ezért is hívják fel a plazmaadók figyelmét minden lehetséges helyen a sok folyadék bevitelére. Ha nem gondoskodunk megfelelően a pótlásról, akkor a kiszáradás tüneteit tapasztalhatjuk magunkon: szédülés, gyengeség, fejfájás és koncentrációs zavar.

A vérplazmában található értékes anyagok között találhatjuk azokat is, amelyek a véralvadásért is felelnek – ezért is jelenthet a plazma hatékony gyógymódot azok számára, akik véralvadási problémával küzdenek. Azonban, ha az előírtnál többször adunk plazmát, könnyen mi is szembesülhetünk ezekkel a gondokkal.

A plazmaadó központok orvosai és asszisztensei mindent megtesznek annak érdekében, hogy óvják az egészségünket. Tegyünk érte mi is!

The post Plazmaadás több helyen is – miért ne tegyük? appeared first on Biztonságpiac.

Az idősebb vagy krónikus beteg családtagok sajnos nagyobb eséllyel szenvedhetnek váratlan balesetet, és az egészségügyi problémák is rendszeresebbek. Mindenki szeretné biztonságban tudni az idősebb rokonokat, amiben már az elektronikai eszközök is hasznos segítséget tudnak nyújtani.

Védelem még a távolból is

Mindannyiunk számára fontos tényező a szeretteink jólléte. Különös figyelmet igényelhet az idősebb korosztály vagy éppen a krónikus beteg családtagok. Egy biztosítás is segít felkészülni a váratlan helyzetekre, aminek a megkötése egyszerűen és gyorsan megoldható a Genertel Biztosító segítségével. Sajnos az idősebbek között gyakrabban következik be egy megcsúszás vagy elesés, de egy hirtelen rosszullét is veszélyes tud lenni. Ha távol élünk tőlük, az még nehezebb helyzetet eredményez, mivel nem tudunk azonnal a segítségükre lenni. Ezért is kell kihasználni a mai technológiai lehetőségeket, amelyekkel áthidalhatjuk ezeket a problémákat.

Kezdjük a sort a Gondosóra programmal, amire minden magyar állampolgár jogosult, aki 65 év feletti és rendelkezik bejelentett belföldi lakcímmel. Egy ingyenes szolgáltatásról beszélünk, amelynek keretein belül az idős rokonunk kap egy jelzőkészüléket. Egy gombnyomással segítséget tud kérni szükség esetén. A szolgáltatás tartalmaz egy 0-24 órában elérhető szakképzett diszpécserszolgálatot, akik a felmerülő problémákban tudnak azonnal segíteni.

Vészhelyzet mellett akkor is rendelkezésre állnak, ha hétköznapi kérdések, bajok merülnek fel, de szükség esetén a hozzátartozókat is be tudják vonni, tájékoztatni őket. A program felhasználói, illetve a rokonok is komfortosabban érezhetik magukat a családtagjuk állapota felől.

Okosórát a nagyszülőknek?

Bizony ma már ez sem egy buta ötlet. Ha egy szimpla segélyhívó készüléknél szélesebb körű megoldást akarunk, illetve a pénztárcánk is lehetőséget ad rá, akkor az okosórák piacán érdemes körülnézni. A speciális, modern órák az SOS gombon kívül más hasznos funkciót is nyújtanak az idősebb rokonoknak. A pulzu, valamint más egészségügyi paraméterek mérésére is alkalmasak, mint a vérnyomás vagy EKG. A GPS helymeghatározó is jól jön, továbbá a gyógyszerek bevételére is tudnak emlékeztetni, de egyes modellek még esésészleléssel is el vannak látva.

Ha az óra viselője elveszíti az egyensúlyát és elesik, az óra visszajelzést kér az állapotról. Ha ez nem érkezik meg, akkor a vészhelyzeti kapcsolattartót vagy a mentőket is tudja értesíteni az eszköz.

A gyógyszerek adagolása is egyszerűbb lehet

Az idősebbek, krónikus betegek körében sok esetben nem csak egyféle gyógyszer bevételére kell minden nap emlékezni. Vannak speciális gyógyszeradagoló eszközök, amelyek minden nap a megadott időben figyelmeztetik a felhasználót, hogy ideje bevenni az aktuális adagot. Külön jelzik azt is, hogy melyik orvosságból mennyit kell bevenni.

The post Idős szeretteinknek is nagy segítséget jelenthet néhány hasznos kütyü appeared first on Biztonságpiac.

Elgondolkodtál már azon, hogyan tehetnéd még kényelmesebbé otthonodat vagy irodádat? Sokan épp ezt keresik, amikor olyan megoldások után kutatnak, amelyek egyszerre praktikusak és esztétikusak.

Magyarországon több városban is lehetőség nyílik arra, hogy közvetlenül kipróbáld, amit kinéztél, és Debrecen ebben különösen izgalmas állomás. A városban található boltok és bemutatóterek sokféle terméket kínálnak, hogy támogatni tudják az otthoni és munkakörnyezetek kényelmesebbé, hatékonyabbá tételét. 

Az otthonod a kényelmed szolgálatában

Az otthon az a hely, ahol leginkább önmagad lehetsz, ahol kikapcsolódhatsz és regenerálódhatsz. Ebben fontos szerepe van a jól megválasztott bútoroknak és kiegészítőknek. Gondolj csak bele, mennyire más érzés egy hosszú nap után lehuppanni egy kedvenc pihenőfoteledbe, vagy éppen mennyivel egyszerűbb az otthoni káoszt rendszerezni, ha megfelelő tárolómegoldásokat használsz. Egy gamer szék például nemcsak az intenzív játékélményt fokozza, de az ergonomikus kialakítása révén egész napos ülést is kényelmesen elviselhetővé tesz.

Ingyenes átvétel helyben: praktikum és kedvezmény

Az online vásárlások világában nem ritka, hogy az emberek között a szállítási költségek miatt nő a feszültség. Szerencsére Debrecenben erre is van megoldás. Amikor a Store11 online kínálatát böngészed, a kiválasztott termékeket akár helyben is átveheted, elkerülve a szállítási díjat. Ez nemcsak költséghatékony, de lehetőséget is ad arra, hogy a termékeket személyesen is szemügyre vedd, és ha valami mégsem olyan, mint amire számítottál, azonnal kérdezhess a barátságos kollégáktól. 

Mindenki talál magának van valamit

Az új bútor vagy kiegészítő kiválasztása nem csak egy egyszerű vásárlás. Figyelembe kell venni a lakók igényeit, az otthonod stílusát, és hogy mi az, ami jobban illik hozzád és családodhoz. A macskák számára ott a kaparófa, míg a kutyáknak a kényelmes fekhely biztosítja a pihenést. A salgó polc pedig elengedhetetlen azok számára, akik szeretnék elraktározni vagy rendszerezni eszközeiket, legyen az a garázsban vagy a műhelyben. És persze, ne feledkezzünk meg azokról az irodai dolgozókról, akik számára a forgószék jelenti a napi kényelmet.

Mindezek mellett a debreceni üzletben azzal is találkozhatsz, hogy folyamatosan a legfrissebb trendeket követve újítanak, így mindig naprakész lehetsz az otthonod berendezését illetően. Az ügyfélbarát hozzáállás és a széles termékválaszték kombinációja lehetővé teszi, hogy valóban a számodra legmegfelelőbb megoldást válaszd.

Debrecen nemcsak kultúrájának és gasztronómiájának köszönhetően vonzó célpont, hanem azért is, mert számos lehetőség kínálkozik arra, hogy az otthonod és munkahelyed a legtöbbet hozza ki belőled és családodból. Ha legközelebb erre jársz, ne hagyd ki a lehetőséget, hogy felfedezd a termékeket.

The post Kényelmi extrák az otthonokban és irodákban appeared first on Biztonságpiac.

Természetes igényünk, hogy szabadidőnket a lehető legkényelmesebben és pihentetően töltsük, főként a melegebb hónapokban, amikor a kert vagy a terasz a nyugalom szigetévé válik.  

Egy jól megválasztott kerti napozóágy vagy hintaágy nemcsak a pihenésnek kedvez, hanem stílusos kiegészítője is lehet a kültérnek. Akár egy könyv mellett szeretnél elnyújtózni, akár a délutáni szunyókálásra használnád a bútordarabokat, új szintre emelheted az otthoni kikapcsolódást. 

A mömax napozó- és hintaágy kínálata változatos, a széles választék lehetővé teszi a stílusos, különböző anyagokból készült berendezési tárgyak mindenki igényét kielégíthetik. 

Az anyagválasztás fontossága

Számos különböző anyagból készülhetnek a napozóágyak, mindegyiknek más előnye és hátránya van. A fa napozóágyak, különösen a teakfa vagy akác, természetes megjelenésükkel jól illenek a zöld környezetbe. Emellett strapabíróak és időjárásállóak, azonban rendszeres karbantartást igényelnek. A nedvességtől óvjuk ezeket a bútordarabokat, esős időben és télen fedett, páramentes helyen tároljuk őket.

A fémvázas változatok alumíniumból vagy acélból készülnek. Az alumínium napozóágyak könnyű súlyúak és kevésbé hajlamosak a korrózióra, mint az acélból készült modellek.

A műanyag felhasználásával készült kerti bútorok kevésbé elegánsak, áruk azonban kedvezőbb, mint a korábban felsorolt eszközök, illetve idővel törékennyé válhatnak a nap káros sugárzása miatt. Ügyelnünk kell a textillel borított vagy puha párnákkal rendelkező kiegészítőkre is, ezeket ne hagyjuk a napon és az esőtől is védjük meg.

A karbantartásról

Azoknak, akik a kényelem mellett egy különleges színfoltra is vágynak a kertben, érdemes elgondolkodniuk egy különleges napozósziget vagy dizájnos hintaágy beszerzésén. A napozószigetek gyakran kerek vagy félkör alakú, árnyékolóval ellátott pihenőhelyek, amelyek több személy befogadására is alkalmasak. Igazán ideálisak egy délutáni családi pihenéshez. 

A legkelendőbbek a fonott rattan, a vízálló textil és a puha párnák kombinációjával készült modellek, melyek egyaránt időjárásállóak és komfortosak. A dizájnos hintaágyak között találunk egyedi baldachinos kialakítású, stílusos színvilággal és ergonomikus formával készült darabokat, melyek egyszerre kínálnak ringatózó és esztétikai élményt.

Prémiummodellek is kaphatók

Ha még többet szeretnél kihozni a kertben töltött szabadidőből, válaszd az állítható árnyékolóval ellátott modellt, mely védelmet nyújt az UV-sugárzástól. A prémiummodellek beépített asztalkával, pohártartóval, sőt még USB-töltővel is rendelkeznek. Így még ideálisabbak a pihenéssel, kikapcsolódással töltött idő komfortosabbá tételéhez.

A napozóágyak és hintaágyak különböző helyeken elhelyezve tudják a legtöbben nyújtani. Az árnyékos, lombos és széltől védett területre helyezzük a hintaágyat, míg a napozáshoz a kevésbé eldugott helyet válasszuk a kertben, de itt is lehet szélvédett a terület.

The post Mire figyeljünk, ha napozó- vagy hintaágyat keresünk a kertbe? appeared first on Biztonságpiac.

Az illóolajok már régóta az egészségmegőrzés elkötelezett segítői, és manapság újra a figyelem középpontjába kerültek – nem véletlenül. Az aromás növényi kivonatok hatása messze túlmutat az illatokon: természetes összetevőik miatt egyre több területen alkalmazzák őket, és ez alól nem kivétel a szájápolás sem.

Azoknak, akik a hagyományos megoldások helyett inkább a természet erejére támaszkodnának, a Vespeo illóolajok valódi kincset jelentenek. A szájhigiénia fenntartásához mindennapos odafigyelés szükséges, főként akkor, ha valaki kivehető fogszabályzót vagy más hasonló eszközt visel. 

Ezek rendszeres fertőtlenítése esztétikai és egészségügyi szempontjából is fontos. A koncentrált növényi olajok természetes antibakteriális tulajdonságaik révén segítenek elérni a normál egyensúlyt a szájhigiénia terén. A citrusos és mentolos aromák kellemes illatot hagynak maguk után, a szájban pedig megmarad a temészetes baktériumflóra. 

Több mint egyszerű illat – komplex hatások természetesen

Az illóolajkeverékek ereje abban rejlik, hogy a bennük található összetevők együtt dolgozva felerősítik egymás jótékony hatását. Így egyetlen csepp is olyan intenzív és kellemes élményt adhat, amely órák múltán is megmarad. 

A szegfűszegből, fahéjból vagy borsmentából kinyert olajok hatására garantált a friss lehelet és az egészséges szájüregi egyensúly. Egyes kutatások szerint ezek a természetes kivonatok képesek alacsonyan tartani a fogszuvasodásért felelős baktériumok számát is, így a prevenciós szájápolásban is óriási hasznukat vehetjük.

Modern eszközökkel támogatott természetesség

Az illóolajok hatékonysága tovább fokozható speciálisan tervezett szájápolási eszközökkel, amelyek például UV-fénnyel társítva még aktívabban fertőtlenítik a fogszabályzó síneket. Ez a kettős megközelítés – a természet és technika – új perspektívákat nyit a higiénia terén. Nem mellesleg azok is bátran használhatják, akik érzékenyek a vegyi anyagokra vagy környezettudatosabb megoldásokat keresnek. 

A természetből merítve – de tudatosan

Bár az illóolajok sok pozitív hatással bírnak, érdemes mindig körültekintően használni őket. Tartsuk be a hígításra vonatkozó előírásokat, és mindig figyeljünk arra, hogyan reagál a szervezetünk az egyes termékekre. Attól függetlenül, hogy természetes összetevőket tartalmaz, okozhat allergiás reakciókat. Mindig megbízható forrásból származó keveréket használjunk, a piacon ugyanis sok a hamisítvány, amiknek használata nem hozza meg a várt eredményt. A valódi összetevőket tartalmazó olajkeverékkel garantált a friss és egészséges szájhigiénia.

Az illóolajokat érdemes közelebbről is megismerni, hiszen izgalmasak, sokrétűek és meglepően hatékonyak is, ha okosan használjuk őket. Bátran kisérletezzünk hát az illatokkal és a gyógyító növényi erőkkel.

The post A természetes frissesség ereje – illóolajokkal a szájhigiénia szolgálatában appeared first on Biztonságpiac.

Beludzsisztán a dél-ázsiai régió egyik leginstabilabb területe, ahol az etnikai, gazdasági és geopolitikai feszültségek egymást erősítve idéznek elő tartós biztonsági kihívásokat. A beludzs népcsoport függetlenségi törekvései évtizedek óta fegyveres konfliktusokhoz vezetnek, különösen Pakisztán területén, ahol a Balochistan Liberation Army (BLA) nevű terrorszervezet központi szerepet játszik. A csoport tevékenysége a NATO afganisztáni kivonulását követően erősödött fel, kihasználva a térség geopolitikai átrendeződését. A kínai gazdasági érdekeltségek, különösen a Kína–Pakisztán Gazdasági Folyosó (CPEC) projekt, újabb konfliktusforrást jelentenek, mivel a helyi közösségek a fejlesztésekből nem részesülnek, míg a nyersanyag-kitermelésből származó haszon túlnyomórészt külföldi szereplőkhöz kerül. A BLA válaszul célzott támadásokat hajt végre kínai és pakisztáni célpontok ellen, ezzel súlyosbítva a térség biztonsági helyzetét. A cikk igyekszik feltárni a konfliktus gyökereit, a BLA megerősödésének okait, valamint a nemzetközi szereplők közül Kína szerepét a térségben. A jelenlegi folyamatok alapján a térségben folyamatosan nő a feszültség és az instabilitás, ami regionális szinten is komoly biztonsági kockázatot jelent.

Bevezetés

Beludzsisztán egy történelmi régió, amely az Iráni-fennsík dél-keleti részén, az Arab-tenger partján helyezkedik el. A mintegy 18-19 millió fős beludzs törzs nem rendelkezik saját országgal, elsősorban Pakisztán (Beludzsisztán tartomány), kisebb részben pedig Irán (Szisztán és Beludzsisztán tartomány) és Afganisztán (Nimruz, Helmand és Kandahar tartományok) területén élnek. Miután a valamikori Brit India – amely az iráni területeket leszámítva addig lefedte Beludzsisztánt – függetlenedett, a beludzsok is több sikertelen felkelést indítottak, hogy önálló államot hozhassanak létre. Ezek elsősorban Pakisztán Beludzsisztán tartományát (ez az ország legnagyobb, de egyben legszegényebb tartománya is) érintették, ahol 1948 és 1977 között kisebb megszakításokkal folyamatosan jelen volt ez az igény, amit különböző fegyveres csoportok próbáltak meg kihasználni. Az ezredforduló után ismét felerősödtek a szeparatista hangok, és az elmúlt bő két évtizedben újra különböző terrorszervezetek és fegyveres milíciák harcolnak a kormányerőkkel. A harcoknak már több tízezer áldozata van halottakban, sebesültekben és eltűntekben, de előfordul, hogy civileket rabolnak el és kínoznak meg, ahogyan a beludzs nők ellen elkövetett nemi erőszak is gyakori jelenség. A felkelők elsősorban azért lázadtak fel Iszlámábád ellen, mert véleményük szerint Beludzsisztán el van hanyagolva, nem érkeznek beruházások a területre, az itteni etnikai, vallási és nyelvi kisebbségek nincsnek megfelelően képviselve. További probléma, hogy az itt kitermelt nyersanyagokat elszállítják, és a térség nem részesül érdemben az ezek eladásából származó bevételekből.

A BLA

A felkelő fegyveres szervezetek közül az egyik legjelentősebb a BLA (Balochistan Liberation Army), amely a 2000-es évek elején jött létre. Az különbözteti meg a legtöbb hasonló beludzs milíciától, hogy a BLA egyértelműen Beludzsisztán teljes függetlenségét tűzte ki céljául, miközben más szervezetek megelégednének a területi autonómia garantálásával is. Megalakulásuk okai között említik a terület kizsákmányolását, a beludzsok rendszerszintű diszkriminálását, valamint a beludzs identitás felszámolását célzó állami lépéseket. A csoportot 2006-ban, egy Pervez Musarraf pakisztáni elnök elleni merényletkísérlet után először Pakisztán, majd az azóta eltelt szűk két évtizedben többek között az USA, az Egyesült Királyság, Irán, Kína és Oroszország is terrorszervezetté nyilvánította. Ettől kezdve magasabb intenzitású lett a pakisztáni kormányerők és a BLA közötti harc, ami odáig vezetett, hogy 2009-ben Brahamdagh Khan Bugti, a csoport akkori vezetője arra szólította fel a beludzs lakosságot, hogy öljenek meg minden más etnikumú embert a tartományban. Az ezt követő etnikai tisztogatásokban mintegy 500 punjabi származású – többségében civil – ember vesztette életét. A 2010-es években folytatódtak a különböző merényletek, elsősorban továbbra is a punjabi származású civilek, valamint kormánytisztviselők, rendőrök és katonák ellen, ezek következtében becslések szerint 300 000 főnek kellett elhagynia otthonát 2014 októberéig. Nawab Khair Bakhsh Marri, a BLA-vezér 2014-ben hunyt el, és az utódlás során kitört belső harcok következtében a szervezet kettészakadt, létrejött a United Baloch Army (UBA), a két csoport pedig ezt követően egymással is folyamatos harcban állt. A 2010-es évek végére valamennyire sikerült visszaszorítani a terrorszervezetet, köszönhetően a Beludzsisztánba vezényelt jelentős számú pakisztáni katonának, de miután a NATO 2021-ben kivonta csapatait Afganisztánból, a BLA menedéket talált az ország déli tartományaiban – amelyek szintén a történelmi Beludzsisztán részeit képezik. Ezáltal pedig képes volt újra megerősödni, amit jól bizonyít, hogy az elmúlt években rendszeresen hajtanak végre terrortámadásokat, ráadásul az online térben is egyre aktívabbak, ahol sikeresen terjesztik a saját narratívájukat a propaganda segítségével.

Kína szerepe

A Kínai Népköztársaság az elmúlt két évtizedben egyre szorosabban működik együtt a pakisztáni kormánnyal, ami Beludzsisztánt is érinti. 2005 óta a kínai állam 68 milliárd dollár értékben fektetett be tőkét Pakisztánba, ennek a 74%-át az energiaszektorba. Ezeknek a befektetéseknek a döntő többsége 2015 után érkezett a Kína-Pakisztán Gazdasági Folyosó (CPEC) projekt keretein belül. Ez egy nagyjából 3000 km hosszú útvonal, ami Pakisztánon keresztül kötné össze Kínát a Perzsa-öböl térségével, jelentősen lerövidítve így például az innen származó kőolaj útját, aminek így nem kéne megkerülnie Dél-Kelet-Ázsiát a Malaka-szoroson keresztül. Ez a projekt is része Hszi Csin-ping kínai elnök grandiózus Egy Övezet Egy Út kezdeményezésének. A gazdasági folyosó dél-nyugati vége pedig pont Beludzsisztán tartományon keresztül éri el az Arab-tengert, ezen belül is a kínai tulajdonban lévő Gwadar kikötővárosa a legfontosabb pont, amelynek mélytengeri kikötőjét Kína 2013 óta fejleszti. Az infrastruktúrafejlesztésen túl komoly kínai szerepvállalás figyelhető meg a beludzsisztáni nyersanyagok kitermelésében is. Jó példa erre a Saindak környékén működő bányahálózat, amit a kínai Metallurgical Construction Corp (MCC) üzemeltet, és ami elsősorban aranyat, ezüstöt és rezet termel ki. 2021 óta azonban elapadni látszik a Pakisztánba érkező kínai tőke. Ez egyrészt a covid járvány hatásaival magyarázható, másrészt pedig azzal, hogy Pakisztánban a pénzügyi környezet nem kedvez igazán a befektetéseknek. Illetve azt is ki kell emelni, hogy ez az időszak pont egybeesik a NATO afganisztáni kivonulásával, és a korábban is időről-időre ismétlődő szeparatista támadások különböző kínai érdekeltségek ellen ezután jóval gyakoribbak lettek. Ezek együttesen okozták azt, hogy a pekingi kormányzat más területekre fekteti be a pénzét. Mindezek ellenére Asif Ali Zardari pakisztáni és Hszi Csin-ping kínai elnökök 2025 februárjában elkötelezték magukat a CPEC 2.0 projekt megvalósítása mellett, ami alapvetően ipari és mezőgazdasági fejlesztéseket foglal magába, illetve egy jelentős technológiai transzfert is. Ezen célok megvalósulása azonban erősen kérdéses, a korábban ismertetett tényezők miatt.

A BLA támadásai kínai érdekeltségek ellen

A BLA alapvető problémája a Beludzsisztánban egyre fokozódó kínai jelenléttel az, hogy szerintük a kínai cégek és a pakisztáni kormányzat a helyiek bevonása nélkül döntött ezeknek a projekteknek a megvalósításáról. Továbbá azt is nehezményezik, hogy az itt kitermelt nyersanyagokból származó profitnak csak egy töredéke (a saindaki bányák esetében pl. 5-6,5%) kerül a beludzsisztáni helyi kormányzathoz. Ezeken túl azt kérik még számon a kínai cégeken, hogy nem fejlesztik a környéket, hiába realizálnak óriási profitot, sok helyen még járható utak sincsenek, amiken a munkások meg tudnák közelíteni a bányákat. Nem építenek kórházakat és iskolákat sem, pedig hatalmas szükség lenne ezekre, hogy a térség fel tudjon zárkózni, akár csak Pakisztán többi tartományához. Beludzsisztán összességében is az ország legszegényebb régiója, annak ellenére, hogy kedvező a földrajzi fekvése és kifejezetten gazdag nyersanyagokban. A BLA pedig ezen okok miatt már a 2010-es évek közepétől rendszeresen támadott kínai érdekeltségeket Beludzsisztánban. Ezek célpontjai eleinte a CPEC-hez köthető építkezések és különböző egyéb projektek voltak, de ezekkel az akciókkal nem értek el igazán komoly sikereket, mivel az áldozatok döntő többsége egyszerű munkás volt, akik kevésbé érdekelték Kínát azon túl, hogy az ilyenkor szokásos diplomáciai köröket természetesen lefutotta Peking. Válaszul viszont általában a pakisztáni kormányerők is véres megtorló akciókat hajtottak végre a BLA harcosai ellen. Az első igazán jelentős hatású terrortámadás a Karacsiban található kínai konzulátus ellen irányult 2018 novemberében. A konzulátus és annak kínai személyzete végül megmenekült, több pakisztáni rendőr azonban meghalt a kialakuló tűzharcban, amelyben lelőtték a terroristákat. 2021 után a BLA fokozta tevékenységét a kínai érdekeltségek ellen. Gwadarban rendszeresen támadnak meg kínai munkásokat szállító konvojokat, a Karacsi Egyetem Konfucius Intézete előtt öngyilkos merénylő végzett három kínai tanárral, a Karacsi Nemzetközi Repülőtér mellett pedig további két kínai állampolgár lett bombamerénylet áldozata.

A jelenlegi helyzet

Az elmúlt négy év eseményeit vizsgálva az állapítható meg, hogy amióta a NATO kivonult Afganisztánból, a BLA jelentősen megerősödött, és egyre nagyobb károkat képes okozni, mivel a támadásai számát és méretét is számottevően megnövelte. Az elmúlt években több száz különböző terrortámadást hajtott végre a szervezet, ezek közül a legjelentősebbet 2025 márciusában. Ekkor egy Kvettából (Beludzsisztán fővárosa) Pesavarba tartó menetrendszerint közlekedő utasszállító vonatot térítettek el, amin majdnem 400 utas utazott. A pakisztáni fegyveres erők végül sikeresen visszafoglalták ugyan a vonatot, de az akcióban több tucat civil is életét veszítette a terroristákon túl. Beludzsisztánban az elmúlt időszakban rendszeresek a pakisztáni hadsereg, illetve rendőrség elleni merényletek is, de nem volt előzmények nélküli a vonateltérítés sem, ugyanis a civil célpontok elleni akciók is állandó részét képezik a BLA eszköztárának. Ilyen volt többek között a Kvetta vasútállomásán elkövetett bombatámadás 2024 novemberében, ami 26 halálos áldozatot követelt. A BLA mellett több kisebb terrorszervezet is működik a térségben, amelyek szintén a beludzsok függetlenségéért harcolnak. Ilyen a Balochistan Liberation Front (BLF), vagy az UBA és a Balochistan Republican Army egyesülésével létrejött Balochistan Nationalist Army (amely formálisan ugyan már nem létezik), de meg kell említeni az olyan, egyre radikálisabb diákszervezeteket is, mint amilyen a Baloch Student Organization-Azad is. A számtalan kisebb-nagyobb beludzs milícián, fegyveres csoporton és terrorszervezeten túl mások is tevékenykednek a területen, ezek közül a legfontosabb a pakisztáni tálibok Tehrik-e Taliban Pakistan (TTP) szervezete, amely a legjelentősebb terrorszervezet a pakisztáni-afgán határ térségében. Ezeknek együttesen köszönhető az, hogy Pakisztán, a Global Terror Index (GTI) 2025-ös listáján már a világ terrorizmus által második leginkább sújtott országaként szerepel. Egyedül a 2024-es évben 1099 különböző terrortámadást regisztráltak az országban, amelyekben 1081 ember vesztette életét. Különösen aggasztóak ezek a számok, ha összevetjük őket a 2021-esekkel. Három évvel korábban ugyanis Pakisztán 186 terrortámadással és 275 ezekben elhunyt emberrel még „csak” a 10. helyet foglalta el ebben a rangsorban. Összességében az mondható el, hogy a BLA az elmúlt években hatalmas ütemben nyer teret Pakisztánban, mára már szinte nyílt háborút vívnak a kormányerőkkel. Legfőbb céljuk, hogy a Beludzsisztánban megjelenő kínai érdekeltségeket elűzzék onnan és kiharcolják a beludzsok függetlenségét. Utóbbi nem valószínű, hogy megtörténik, viszont előbbiben értek el részsikereket, elég csak a kínai befektetések csökkenésére gondolni. Az viszont mindenképp aggasztó, hogy Iszlámábád nem képes letörni ezeket a szeparatista mozgalmakat, és Pakisztán dél-keleti részei egyre inkább a polgárháborús állapotok felé sodródnak, főleg, hogy ha a konfliktus eszkalálódna, akkor az gyorsan átterjedhet a szomszédos Irán és Afganisztán területére is. Ez pedig megjósolhatatlan következményekkel járna, a jelenleg is számos konfliktus sújtotta régió biztonsága szempontjából.

A Földrajzi peremvidék, stratégiai középpont: Beludzsisztán a globális erőtérben bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) 2024. november 21-én adott ki nemzetközi elfogatóparancsot Benjamin Netanyahu izraeli miniszterelnök ellen. A vád háborús bűncselekmények, éheztetés, mint hadviselési módszer, polgári lakosság elleni szándékos támadás, valamint emberiesség elleni bűncselekmények, úgy, mint emberölés és üldöztetés a Gázai övezetben. Amikor április elején Netanyahu Budapestre látogatott, Magyarországnak a szerződés értelmében le kellett volna tartóztatnia a kormányfőt, ehelyett bejelentették: hazánk kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból.

Nemzetközi Büntetőbíróság létrejöttének előzményei

A nemzetközi közösségben már a második világháború vége óta érlelődött az igény egy állandó nemzetközi büntetőbírói fórum felállítására, de csak mintegy ötven évvel később valósult meg.

Létrejöttének előfutára a szövetséges hatalmak által létrehozott két ad hoc (eseti) bíróság: a Nürnbergi és a Tokiói Törvényszék, valamint a II. világháborút követő persorozat, ahol a háborús bűncselekmények elkövetőit kívánták felelősségre vonni. Már ezt a folyamatot is több kritika érte, köztük a legsúlyosabb, hogy a nürnbergi perek során olyan bűncselekmények vádjával állítottak elő embereket, amelyekre az elkövetés idejében nem létezett hatályos nemzetközi szabályozás. Ezt követően világossá vált, hogy szükség van egy állandó nemzetek feletti bíróságra, amely törvényben meghatározott esetekben jogosult eljárni.

A 90-es években az ENSZ BT megbízásából újabb két ad hoc törvényszék felállítására került sor, először a Jugoszláv Törvényszék (hivatalos nevén A volt Jugoszláviával foglalkozó Nemzetközi Törvényszék 1993), amely a jugoszláv háborúk során elkövetett nagyszabású katonai atrocitásokat vizsgálta. Az eljárás fő problémája abban állt, hogy a Bíróság Hágában működött, az eljárás alá vont személyeket ott állították elő, a helyi igazságszolgáltatást nem a megfelelő mértékben vonták be. Egy évvel később hozták létre a Ruandával foglalkozó Törvényszéket, amely a népirtást már – tanulva a jugoszláv eset kritikáiból – Ruandával szomszédos országból vizsgálta, afrikai bírók és szakértők bevonásával. A Nemzetközi Jogi Bizottság által még ebben az évben benyújtásra került az ICC-t létrehozó statútum végleges törvénytervezete

Az ICC legitimitása és kihívásai

A Nemzetközi Büntetőbíróság szupranacionális bíróságként az emberiség egészét érintő legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények elkövetőivel szemben hivatott eljárást indítani, mely bűncselekményeket a szervet létrehozó Római Statútum nevesíti. Az 5. cikk szerint ezek a népirtás, emberiesség elleni bűntettek, háborús bűncselekmények és az agresszió.

Általános nézőpont, hogy a háborús bűncselekmények a humanitárius joggal való szoros viszonya miatt elsősorban a nemzetközi jog hatáskörébe tartoznak. Azonban a nyomozás és a felelősségre vonás feladata ezeknél a bűncselekményeknél is végső soron állami, nem pedig a nemzetközi közösség joghatósága alá tartozik. Ezért találkozhatunk a hazai és sok más állam büntető törvénykönyvében a háborús bűncselekményekkel, amely önálló fejezetet képeznek, akárcsak a gazdasági vagy a közlekedési bűncselekmények. Ez az oka továbbá annak is, hogy sokan már annak felállítása során megkérdőjelezték az ICC legitimitását, a szuverenitás megőrzésére hivatkozva nem egy állam tagadta meg vagy vonta vissza az aláírást. Többek között az Egyesült Államok sem csatlakozott formális értelemben; ugyan a létrehozás folyamatában aktívan részt vett és az 1990-es évektől kezdve támogatta egy állandó nemzetközi bíróság létrehozását, a tárgyalásokat követően mégsem írta alá az egyezményt. A visszalépést azzal indokolták, hogy a bíróság ügyésze „ellenőrizetlenül túl nagy hatalmat kap” és „politikai indíttatású vádemelést folytathat az amerikai katonák ellen”. A 2002-ben hatályba lépett egyezményt először Izrael is aláírta, majd később visszavonta azt és jelenleg sem tagja a szervezetnek.

Mind a bíróság, mind pedig az izraeli kormányfővel szemben indított eljárás jogi dimenziói rendkívül sajátosnak mondhatók. Izrael nem tagja az egyezménynek, de Palesztina 2015 óta igen. Izrael állam létezését az ENSZ 165 állama ismeri el, Palesztináét 147. Izrael nem ismeri el az ICC joghatóságát a saját területén, így a Gázai övezetben sem, a palesztin lakosságot azonban saját joga szerint védi az egyezmény. A háború kirobbanását illetően pedig mindkét fél önvédelemre hivatkozik.

Az ICC legitimitását nem csupán a jogtechnikai kérdések miatt vitatják, sokak szerint a szervezet valóban politikai eszközként működik és erre éppen az Izrael-Palesztin konfliktus a példa, ahol egyesek szerint Palesztinát is felelősségre kellene vonni háborús bűntettek vádjával, például az élő pajzs használata (melyet az ENSZ főtitkár is megerősített), vagy a civil célpontok támadása. (Megjegyzés: az ICC elfogatóparancsot adott ki több Hamasz vezető ellen is, de visszavonták azokat, miután a vezetők meghaltak a konfliktusban.) Hasonlóan vitatott a beavatkozás elmaradása Észak-Koreában, Afganisztánban, Jemenben, vagy Szíriában. Az ICC válasza minden esetben az volt, hogy a felsorolt államok nem tagjai az egyezménynek. Ettől függetlenül az ENSZ BT utasítására lehetséges vizsgálatot indítani (ez történt például az al-Bashir-ügyben), érdemes azonban a fenti esetekben megvizsgálni, mely országok és nagyhatalmak milyen szerepet töltöttek be az adott konfliktusokban.

Vannak azonban olyan események is, ahol nem a beavatkozás elmaradása, hanem annak módja a vitás pont: a 2010-es kenyai eljárás során az ICC egyes elkövetőkre való összpontosítása csökkentette a rendszerszintű erőszak visszaszorítását. A kenyai eljárást maga Uhuru Kenyatta és támogatói is politikailag motiváltnak tartották, és azt mondták, hogy az ICC „csak afrikaiakat üldöz”. (Megjegyzés: az ICC 2010 előtt 5 afrikai országban indított hivatalos nyomozást, összesen 14 vádlott ellen, míg más régiókban egyet sem.) A 2005-ös szudáni beavatkozás egyenesen aláásta a béketárgyalásokat és a humanitárius segítség biztosítását, Omar al-Bashir és a szudáni vezetés elzárkózott a nemzetközi közösséggel való együttműködéstől, miután 2009-ben kiadták ellene az elfogatóparancsot. A szudáni eljárás során az is nagy mértékben megnehezítette az ICC munkáját, hogy a Bíróság egy, a Statútumot nem ratifikált állam hivatalban lévő államfőjével szemben kívánt eljárást folytatni. Így az Omar al-Bashir ellen folytatott ügyben nem kerülhetett maradéktalanul sor az immunitás és a büntetőjogi felelősség közötti kollízió feloldására. Az ügy kapcsán Yoweri Museveni, ugandai elnök 2016-ban az ország tagsága ellenére az ICC-t „feleslegesnek” és „kettős mércét alkalmazónak” nevezte, szerinte a Bíróság a nyugati hatalmak érdekeit szolgálja, nem pedig az igazságosságot.

Ezek az esetek kiválóan illusztrálják az ICC nemzetközi igazságszolgáltatásban betöltött szerepének összetettségét és vitatott jellegét. Míg az ICC létfontosságú szerv azt illetően, hogy felelősségre vonja a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőit, jogosnak mondható az az érvelés, hogy bizonyos helyzetekben való részvétele kontraproduktív lehet, megnehezíti a béke elérésére irányuló helyi vagy nemzetközi törekvéseket. Rendszerint az érintett állami vezetők, akik ellen eljárás indul, vitatják annak joghatóságát is. Ez idáig azonban Magyarország nem kérdőjelezte meg a Nemzetközi Büntetőbíróság eljárásának igazságosságát.

A kilépés folyamata

A világ országainak túlnyomó része elismeri az ICC legitimitását, a Netanyahu elleni vádak megalapozottságát, a közelgő választások kapcsán felmerül tehát a kérdés: a Kormány döntése végleges, vagy van lehetőség az újbóli csatlakozásra? Mielőtt a jövőbeli lehetőségeket fontolgatnánk, ne feledkezzünk meg egy igen jelentős tényről: Magyarország még nem lépett ki. A kilépési szándékot ugyan április 3-án Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, majd később a magyar-izraeli sajtótájékoztatón Orbán Viktor is megerősítette a hírt, a teljes kilépést azonban hosszas felmondási eljárás előzi meg. Először szükség van az Országgyűlés felhatalmazására, majd a kilépési kezdeményezés beadását követően Magyarország még legalább egy évig biztosan a szervezet tagja marad. A Statútum 127. cikke értelmében a felmondás nem mentesíti az államot a Statútumból eredő kötelezettségeinek teljesítése alól, a felmondást benyújtó állam továbbra is köteles együttműködni a Bírósággal, továbbá semmilyen módon nem sértheti az olyan ügyek vizsgálatát, amelyeket a Bíróság már a felmondás hatálybalépése előtt vizsgált. Ez idő alatt maga a folyamat is megrekedhet, előfordulhat, hogy végül az ország el sem jut a teljes körű kilépéshez.

Melyek a hazánkat érintő kötelezettségek?

A bejelentést követő napokban parázs vita alakult ki a jogásztársadalomban azt illetően, hogy milyen kötelezettségei vannak Magyarországnak a Bíróság felé, vagy, hogy egyáltalán vannak-e. A kérdésben alapvetően két álláspont jelenik meg: az első, hogy Magyarország sosem hirdette ki a Statútumot, a hazai jogalkotási törvények értelmében tehát az sosem vált a belső jog részévé, eszerint itthon az egyezményre alapozva sem eljárást kezdeményezni, sem pedig letartóztatni senkit nem lehet. Ellentétes vélemények szerint Magyarország a 2001-es ratifikálással elfogadta azt, hogy „a nemzetközi közösség egészét érintő legsúlyosabb bűncselekmények nem maradhatnak büntetlenül”. Ezen meggyőződését 2023 nyarán európai uniós szinten is megerősítette, illetve az Alaptörvény Q. cikk (2) bekezdése szerint „Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját”, ennek értelmében a kihirdetés elmaradása egyszerű jogtechnikai kérdés, amelyre nem lehet olyan személy védettségét alapítani, aki ellen háborús bűncselekmények elkövetésének megalapozott gyanúja okán indult eljárás. Mi több, a magyar Büntetőtörvénykönyv is lehetővé teszi, hogy a legfőbb ügyész jóváhagyásával nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett nemzetközi bűncselekmények kapcsán induljon büntetőeljárás.

Mi az üzenete a Kormány bejelentésének?

A kilépés bejelentésének ténye és annak jelentősége többféleképpen értelmezhető. Magyarország ezidáig határozottan kiállt a Nemzetközi Büntetőbíróság legitimitása, a szervezet függetlensége és munkájának fontossága mellett. Korábban sosem merült fel, hogy hazánk nem értene egyet az ICC intézkedéseivel, vagy a Statútum jogi erejével, 2005 és 2014 között Kovács Péter magyar bíró is részt vett a Bíróság tevékenységében. A nemzetközi közösség döntő többsége egyetért a Bíróság működésével, nem meglepő tehát, hogy a kilépés nagy diplomáciai botrányt váltott ki, hiszen egy ilyen bejelentés azt az üzenetet közvetítheti, hogy nem értünk egyet a bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonásával, egy ország kilépése pedig akár a szervezet tekintélyének gyengülésével is járhat. Arról nem is beszélve, milyen következménye lehet a jövőre nézve olyan szempontból, hogy ezzel a lépéssel Magyarország potenciális célpontja lehet olyan állami vezetőknek, akik ellen eljárás indult, vagy jelenleg folyamatban van.

Magyarország döntése mindenesetre jelentős külpolitikai fordulatot jelent és kritikus kérdéseket vet fel a nemzetközi igazságszolgáltatás működésével és jövőjével kapcsolatban.

Szerző: Strasser Lilla

A HUXIT, avagy Magyarország kilépése a Nemzetközi Büntetőbíróságból bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Gondolt már arra, hogy a régi laptopja már nem tudja felvenni a versenyt a mai elvárásokkal? Amikor a mindennapi használat során frusztrálóvá válik a lassú rendszerindítás vagy a folyamatosan akadozó alkalmazások, eljött az idő, hogy fontolóra vegyük az eszköz bővítését. 

Egy átgondolt fejlesztéssel könnyedén növelheti számítógépének teljesítményét, anélkül hogy új eszköz vagy egy másik használt laptop vásárlására lenne szükség. A laptopok fejlesztésének témaköre rendkívül széles, de néhány alapvető lépés segíthet az eligazodásban.

Előkészületek a bővítéshez

Mielőtt belemerülünk a technikai részletekbe, fontos megérteni, milyen célokat szeretnénk elérni a bővítéssel. Gyakori, hogy otthoni használatra szánt laptopok esetében cél a gyorsabb működés, az alkalmazások gördülékeny futtatása, vagy egyszerűen a rendszer stabilitásának javítása. 

A megfelelő bővítési lehetőségek megismerése érdekében alapvető fontosságú a laptop specifikációinak alapos áttekintése. Tudja, mennyi RAM-ot képes kezelni az eszköze? Kompatibilis az új SSD-vel, amelyet beszerelni készül? Az ilyen információkhoz hozzáférhet a gyártói kézikönyvből, illetve az interneten található különböző adatbázisokból. Ezek a források rengeteg hasznos támpontot nyújtanak.

A memória és tárhely bővítésének haszna

Az egyik legegyszerűbb és költséghatékony módja a teljesítménynövelésnek a RAM bővítése. A memóriabővítés által a laptop sokkal gördülékenyebben fog futni, különösen, ha a processzor kapacitása sincs teljesen kihasználva. 

Sokan tapasztalták már, hogy néhány gigabájtnyi extra RAM hatalmas különbséget jelenthet a használati élményben egy mindennapi laptop esetében. Egy használt laptop vásárlásakor is érdemes ezt figyelembe venni, hiszen az ilyen eszközök sok esetben olcsóbbak, és bővítéssel jelentős teljesítménynövekedést el lehet érni.

Az SSD-re váltás szintén nagy előrelépést eredményezhet. Míg a hagyományos merevlemezek lassabbak lehetnek, a szilárdtest-meghajtók gyorsabb adatátvitelt tesznek lehetővé, ami csökkenti az indítási és betöltési időket. Ráadásul, mivel nincsenek mozgó alkatrészek, kisebb az esélye az meghibásodásnak, így az SSD hosszabb távon is megbízhatóbb tárolási megoldást jelenthet.

Processzorcsere: mit érdemes figyelembe venni?

A processzor cseréje ugyan bonyolultabb feladat, de adott esetben jelentős előnyt nyújthat, főként akkor, ha erőforrás-igényes programokat szeretnénk futtatni. Nem mindegyik laptop esetében lehetséges a processzor cseréje, de ha van rá mód, a bővítés jelentős teljesítménynövekedést hozhat a számítógép életében. 

Mielőtt azonban belevágna egy ilyen jellegű bővítésbe, fontos konzultálni egy szakemberrel, hiszen egy rosszul sikerült beavatkozás a laptop alaplapjának károsodásához vezethet. Az új processzor bővítése pedig a hűtés szempontjából is kihívás elé állítja a felhasználót, hiszen erősebb hűtési megoldásokra lehet szükség a megfelelő működés érdekében.

The post Hogyan tehetjük hatékonyabbá a régi laptopunkat? appeared first on Biztonságpiac.

Az építkezés sokaknak egy életre szóló döntés, így teljesen érthető, hogy minden részlet számít. A mai gyakorlatban nem ritka, hogy egy családi ház felépítése szinte teljes egészében egyetlen kivitelező csapat kezébe kerül, ami elsőre talán kényelmes megoldásnak tűnik.

Azonban van, amikor ez a módszer több kérdést is felvet, főként a szakértelem és a munkaminőség terén. Szerencsére a Plan-Épszer Kft. generálkivitelezés szolgáltatása nagyon sokrétű, hiszen az összes részfeladatért a megfelelő szakember felel. Az építkezés náluk nem futószalagszerű munka. Sokkal inkább egy átgondoltan felépített folyamat, ahol minden egyes lépés mögött tapasztalat és szaktudás áll.

Ha mindenki azt csinálja, amihez ért – abból jó dolgok születnek

Az igazán jó eredményhez elengedhetetlen, hogy mindenki azon a területen dolgozzon, amelyben a legtöbb tapasztalata és tudása van. Ez az alapelv már a szervezésben is megmutatkozik: az építkezés első szakaszát olyan szerkezetépítő csapatok végzik, akiket egy statikus vezet, míg a későbbi, részletekre koncentráló munkálatok már az építész irányítása alatt zajlanak.

A kulcs a részletekben rejlik

Az egyes munkafázisokat más-más szakterületen tapasztalt szakemberek végzik. Egy jó rendszerben külön foglalkoznak a zsaluzással, tetőszerkezettel, falazással, betonozással vagy éppen hőszigeteléssel. Ugyanez igaz a kertépítési és térkövezési feladatokra is. Ilyenkor minden munkát olyan emberek látnak el, akiknek ez a saját területük, és már hosszú idő óta foglalkoznak vele – legyenek akár saját alkalmazottak, akár régóta bevált partnerek.

Teljesítmény és minőség egyben

A jól megszervezett, specializált munkavégzés a legcélravezetőbb. Egy ilyen struktúrában mindenki pontosan tudja, mikor lép be a munkafolyamatba, és mi a feladata. Így az építkezés gyorsabbá válik, a hibák lehetősége leredukálódik, és a végeredmény éppen olyan lesz, amilyennek elképzelted. Az ilyen együttműködésekkel nem kell kompromisszumot kötni a részletek rovására, hiszen minden a legnagyobb szakértelemmel készül.

Átláthatóság és bizalom – az alapoktól kezdve

Az építkezéskor a megbízhatóság legalább olyan fontos, mint maga a szakmai tudás. A jó kivitelezés természetesen a precíz munkán múlik, de az is nagyon fontos, hogy az egész folyamat követhető és átlátható legyen. Ha minden részfeladatnak megvan a maga felelőse, ha minden kérdésre válasz születik, akkor az építkezés stresszmentesen zajlik, mind kivitelezői, mind pedig megrendelői részről. 

Egységben az erő

Az építkezés lehet állandó aggodalom, de lehet örömteli folyamat is. Minden azon múlik, mennyire tud összehangoltan működni a sokféle ember, akinek szerepe van benne. Ha mindannyian azt csinálják, amihez a legjobban értenek, akkor abból egy valódi otthon születik. Egy ilyen szoros, egységes, mégis felosztott szakmai teljesítménynél a végeredmény is ezt a hozzáállást sugallja.

The post Generálkivitelezés más szemmel – amikor minden a helyére kerül appeared first on Biztonságpiac.

Az orosz–ukrán konfliktus nemcsak a frontvonalakon, hanem az emberek mindennapjaiban is komoly változásokat hozott. Miközben több millió ukrán állampolgár kényszerült otthona elhagyására, Európa a segélynyújtás és integráció nagy feladatával nézett szembe. A háborús veteránok megjelenése a befogadó országokban komplex kihívásokat jelenthet, különösen a belső biztonság és társadalmi integráció szempontjából. A háború következtében jelentős számú ukrán menekült érkezett Európába, és várhatóan a harcokban részt vett veteránok is megjelennek a befogadó országokban.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint 2023 közepére már több mint nyolcmillió ukrán hagyta el országát. Lengyelország, Németország, Csehország és Románia vált a legfőbb célponttá, ahol sokan ideiglenes vagy tartós menedéket keresnek. Ez a folyamat gyorsan túlterhelte a befogadó országok lakhatási és egészségügyi rendszereit, miközben a munkaerőpiac szereplői is új kihívások elé kerültek. A nyelvi akadályok és a végzettségek elismerésének nehézsége gyakran lassítja a menekültek munkaerőpiaci beilleszkedését, különösen, ha nincs elég nyelvtanfolyam vagy szakmai átképzési program. A befogadó társadalmakban ugyanakkor több helyen jelentős szolidaritás mutatkozott, rengeteg civil szervezet és önkéntes nyújt segítséget – különösen a kezdeti időszakban. Az ukrajnai menekültek nemek és korcsoportok szerinti megoszlása az Európai Unióban a következőképpen alakul:​

• Felnőtt nők: 44,8%​
• Kiskorúak (18 év alattiak): 31,8%​
• Felnőtt férfiak: 23,4%​

Ez az összetétel részben annak tudható be, hogy Ukrajnában a 18 és 60 év közötti férfiak számára általános hadkötelezettség van érvényben, így ők nem hagyhatják el az országot. A háború elhúzódása és az otthoni körülmények bizonytalansága miatt sok ukrán menekült hosszabb távon is az EU-ban marad. A visszatérési szándék csökkenését mutatja, hogy míg 2023-ban a menekültek 77%-a tervezte a hazatérést, addig 2024-re ez az arány 65%-ra esett vissza. A jövőre nézve egy esetleges békemegállapodás után a harctéri tapasztalattal rendelkező családtagok visszatérhetnek szeretteikhez.

Az általános harctéri tapasztalatok mellett véleményem szerint egy új képeségekkel rendelkező veterán állomány jelenhet meg a polgári életben. Gondolok itt arra, hogy az elmúlt években az ukrán hadsereg kiberképzettsége és e képességek fejlődése az orosz–ukrán háború tapasztalatai alapján látványos átalakuláson ment keresztül. Röviden részletezném a főbb fejlődési irányokat, a katonai és civil szféra közötti együttműködést, valamint azt is, milyen várható hatása lehet mindennek a veterán katonák jövőbeni elhelyezkedésére és szerepvállalására.

Az ukrán kiberhadviselés új dimenziói. A harctéri eseményeket egyre inkább kísérik kiberakciók is. Oroszország és Ukrajna konfliktusában már 2015–2016-ban súlyos kibertámadások történtek: például sikerült átmenetileg megbénítani az ukrán áramhálózat bizonyos részeit. Nem véletlen, hogy Ukrajna a NATO-országokkal együttműködve jelentős erőforrásokat fordít kiberbiztonsági védelmének. Ez magában foglalja a kritikus infrastruktúra az energiaszektor, a pénzügyi hálózatok és kormányzati informatikai rendszerek  védelmét, de egyre több jel mutat arra, hogy Kijev offenzív kibercsapásokra is képes lehet. A kiberharc fontos része az információs hadviselés, vagyis a félrevezető és sokszor gyűlöletkeltő kampányok terjesztése a közösségi oldalakon és a médiában. Az álhírek sokszor a menekültek megítélését befolyásolhatják, növelve a társadalmi feszültségeket. A kibertérben tehát egyre inkább összefonódik a katonai, a politikai és a társadalmi szintű befolyásolás.

2014 utáni gyors válasz és szervezeti fejlesztések

• 2016-ban létrejött az Állami Kiberbiztonsági Szolgálat, valamint külön figyelmet kapott a védelmi minisztériumon belüli kiberképességek fejlesztése.
• Civil szervezetek és önkéntes hackercsoportok (pl. Ukrainian Cyber Alliance, InformNapalm) aktívan bekapcsolódtak a védelembe.
• Az ukrán védelmi és informatikai szféra szorosabb együttműködésbe kezdett nyugati partnerekkel, köztük az USA, NATO, EU szakértőivel és technológiai vállalataival.

2022-től: teljes körű háborús környezetben

• Az orosz invázió első napjától (2022. február 24.) kezdve kibertámadások és válaszlépések követték egymást.
• Ukrán kibererők sikeresen visszaverték az orosz GRU által szervezett támadások többségét, emellett saját offenzív műveleteket is végrehajtottak.
• A „IT Army of Ukraine” néven ismert online hadsereg több tízezer informatikai önkéntesből áll, akik összehangoltan hajtottak végre támadásokat orosz kormányzati, banki és logisztikai rendszerek ellen.
• Különösen fontos szerepet játszottak a mesterséges intelligencia alapú célazonosító rendszerek, drónirányítási szoftverek, valamint az E-Support alkalmazások (pl. digitális mozgósítás, adománygyűjtés, információátadás).

Az ukrán hadsereg kiberképességeinek fejlődése egyedülálló esettanulmány a modern hadviselés és civil technológiai együttműködés terén. A háború  minden tragikuma mellett egy gyors innovációs kényszert hozott, amelyből egy újfajta, digitálisan képzett veterán generáció nő ki. Ez a generáció hosszú távon hozzájárulhat Ukrajna kibervédelmi ellenállóképességéhez, digitális gazdaságához, és akár a nemzetközi kiberbiztonsági tudásmegosztásban is kulcsszerepet játszhat.

Veteránok és a radikalizálódás veszélyei. A háborúból visszatérő katonák helyzetét gyakran háttérbe szorítja a közbeszéd, pedig a szakértők szerint a poszttraumás stressz (PTSD) és más mentális zavarok következtében nőhet a társadalomból való kiszakadás veszélye. Az előttünk lévő békemegállapodás formája is generálhatja a radikalizálódást. A leszerelt katonák nem biztos, hogy tudnak azonosulni a megállapodás részleteivel. Egyes veteránok számára a szélsőséges csoportok alternatív „közösséget” kínálhatnak, miközben a katonai kiképzésükből fakadó tudás és szervezői készség tovább erősítheti e radikális mozgalmakat. Egy európai felmérés azt mutatta, hogy a veteránok között 2-3 százalékkal magasabb az esélye a szélsőséges nézetek elfogadásának, mint az általános népesség esetében. Bár ez elsőre nem tűnik magas aránynak, a kiképzésnek köszönhetően komoly kockázatot jelent, ha ezek az emberek csoportokba szerveződnek. Az ukrán hadsereg aktív létszáma 2025 elején kb. 880 ezer fő volt, ebből mintegy 350 ezer teljesített szolgálatot a frontvonalon. A dezertálások és a leszerelések után a veteránállomány jelenleg több százezer főre tehető, és a háború végéig ez a szám több mint 1 millió főre is emelkedhet. A civil életbe való visszaillesztés, foglalkoztatás és pszichológiai rehabilitáció kihívásait az amerikai tapasztalatok is megerősítik. Az USA-ban több mint 2,7 millió katona tért vissza Irakból és Afganisztánból. A veteránok 11–20%-a szenvedett PTSD-ben, napi 17 öngyilkosságot regisztráltak 2021-ben. A munkába állást gyakran nehezítette a civil végzettség hiánya, az előítéletek és a mentális terhek. Habár sok veterán sikeresen integrálódott, egyesek marginalizálódtak, vagy radikális csoportokhoz csatlakoztak (pl. Capitolium ostroma 2021).

A veteránok magas fokú harci jártassága és fegyverismerete végett célpontjai lehetnek a szervezett bűnözői csoportoknak. A radikalizáció kockázata nő, ha nincs megfelelő mentális és szociális támogatás.

Veteránprogramok a világban. Azokban az országokban, ahol kiépített és jól működő veteránellátó rendszer létezik, a leszerelést követően célzott pszichológiai segítség, rehabilitáció és átképzés áll rendelkezésre. Ez képes csökkenteni a radikalizációra való hajlamot, és segít a veteránoknak abban, hogy civil életükben is hasznosítsák a katonai múlt során megszerzett készségeiket. A közösségi támogatás, a veteránklubok és nonprofit szervezetek bekapcsolódása szintén megelőzheti, hogy a háborús traumák okozta frusztráció miatt a leszereltek perifériára kerüljenek.

Összetett EU-s válaszra van szükség. A menekültek sikeres integrációja, a kibertérben zajló támadások elleni védelem és a veteránok biztonságos visszailleszkedése összehangolt uniós fellépést igényel. Több szakértő szerint az Európai Szociális Alap és más uniós források célzott felhasználása mellett elengedhetetlen a tagállamok közötti rendszeres adatcsere és közös stratégiák kidolgozása. A kiberbiztonsági gyakorlatok, a radikalizációt megelőző projektek és a menekültintegráció is ugyanannak a folyamatnak a része, amelynek célja, hogy Európa biztonságosabb és befogadóbb hellyé váljon.

Szerző: Hetzer Miklós

A Európa új kihívásai: Ukrán veteránok biztonsági kockázata bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Dél-Afrika földtörvénye

2025. januárjában Dél-Afrika elnöke Cyril Ramaphosa jóváhagyta mezőgazdasági földterületekről szó törvényjavaslatot melynek célja, hogy a mezőgazdasági területek támogassák a hosszú távú élelmiszertermelést, és hogy a mezőgazdaság hozzájáruljon a gazdasági növekedéshez. Ezentúl a törvény hangsúlyozza a természeti erőforrások elsődlegességét a fenntartható gazdálkodásban, valamint a mezőgazdasági területekre irányuló országos politikát és szabályozást. Dél- Afrika új földtörvénye csak olyan körülmények között teszi lehetővé a kártalanítás nélküli kisajátítást, amikor az „igazságos, méltányos és közérdekű”.

Amerika ellenszenve a földtörvénnyel szemben

Donald Trump amerikai elnök első ciklusa során tett Afrikával kapcsolatos enyhén szólva negatív kijelentései például a „szarország” megnevezés és az arra való hivatkozás a menekültügy kérdésében máig mély nyomot hagytak sok afrikaiban. Ez a fajta retorikai fellépés nemcsak a nemzetközi közösséget sokkolta, de a diplomáciai kapcsolatokat is kiélezett helyzetbe hozta az Amerikai Egyesült Államok és az afrikai országok relációjában, amely jelenlegi politikai kommunikáció továbbra is tetten érhető a második Trump adminisztráció alatt. A jelenlegi cikkösszefoglaló Donald Trump amerikai elnök intézkedéseiről számol be Dél-Afrikával kapcsolatban.

Miután Dél-Afrika döntött az új földtörvényről, Donald Trump az X közösségi médiában megvádolta Pretoriát, hogy földeket tulajdonít el. Ez a fajta neheztelés az amerikai politika jobb és szélsőjobboldali narratívában a fehér dél-afrikai gazdálkodók esetében régóta jelen van.  A kormányt folyamatosan felszólították, hogy foglalkozzanak a földreformmal és a múltbéli faji szegregáció hatásaival. Így Donald Trump amerikai elnök második ciklusának kezdetén 2025. január 20-án végrehajtóirendelettel nyilvánította ki álláspontját a menekültek kérdésében. Majd 18 nappal később újabb határozatot hozott egy erős üzenettel, miszerint a dél-afrikai fehér afrikánerek privilégiumot kapnak a végrehajtói rendelet alól. Az amerikai elnök felajánlotta az afrikáner farmereknek, hogy aki biztonsági okok miatt el akarja hagyni Dél-Afrikát amerikai állampolgárságot kaphat.

Donald Trump amerikai elnök tanácsadója Elon Musk – aki szintén Dél-Afrikában nőtt fel – négy nappal a végrehajtási rendelet előtt a tulajdonában lévő X közösségi médián keresztül adott hangot véleményének, miszerint Dél-Afrikában „rasszista tulajdonjogi tövények vannak.” Ezt az erős állítását arra alapozta, hogy az új dél-afrikai földtörvény figyelmen kívül hagyja a tulajdonosok bőrszínét. A földtulajdonlás mintái elválaszthatatlanok az apartheid múltjától Dél-Afrikában, de az országban a kisebbségben lévő fehérek kezében összpontosul a politikai hatalom irányítás pont úgy, mint a földtulajdonlás többségi aránya. A kisajátítási törvény szabályozza, hogy a magánterület mikor vehető közhasználatba és milyen körülmények között sajátítható ki földterület kártérítés nélkül, de utóbbira egyelőre még nem került sor.

A két rendelet jelentős diplomáciai szakadást eredményezett Dél-Afrika és az Amerikai Egyesült Államok között. Az első rendelet szerint Donald Trump leállítja a menekültek letelepítését, beleértve az Egyesült Államokba való beutazásra már engedélyt kapott személyeket is, kivéve a fehér etnikumú afrikánereket. Továbbá a második rendelet felfüggeszti a Dél-Afrikának nyújtott pénzügyi támogatások folyósítását.

Dél-Afrika kormányának reakciója az afrikáner-menekültprogramra

A dél-afrikai kormány kijelentette, hogy nem hajlandó részt vállalni „kontraproduktív megafondiplomáciában”, amit Amerika folytat. A dél-afrikai vezetés több szinten, politikai és diplomáciai csatornákon keresztül reagált a bejelentésre, amelyet „sajnálatosnak”, „alaptalannak” és „torzító narratívának” neveztek, miszerint az amerikai miniszterelnök félreértelmezte az új földtörvényt és biztosították arról, hogy Dél-Afrika továbbra is elkötelezett a kereskedelmi, politikai, diplomácia partnerségben az Amerikai Egyesült Államok felé. Ekkorra viszont a Trump adminisztráció már meghozta a Dél-Afrikának nyújtó pénzbeli támogatás felfüggesztéséről szóló rendeletét. Ezek a támogatások a dél-afrikai HIV-programok amerikai finanszírozását teszik lehetővé. A támogatások megvonásával egyidejűleg az Egyesült Államok kormánya kilépett egy éghajlati megállapodásból is, amelynek célja, hogy a fejlett gazdasági országok támogassák a fejletlen országokat, beleértve Dél-Afrikát is és segítsék a szén alapú gazdaságról való átállást a zöld energiára.

Donald Trump az enyhülés jeleit mutatva végül kiterjesztette az általa megfogalmazott menekültek kritériumait és faji hovatartozás nélkül felajánlotta a segítséget a dél-afrikai farmerek részére, aki letelepedni kíván Amerikában.

Marco Rubio és Ebrahim Rasool – diplomáciai szakítás krónikája

2025 márciusában az Egyesült Államok és Dél-Afrika közötti diplomáciai kapcsolat példátlan mélypontra jutott, amikor Marco Rubio amerikai külügyminiszter hivatalosan kiutasította Ebrahim Rasool dél-afrikai nagykövetet az országból. A döntés hátterében nemcsak személyes nézeteltérések, hanem mély ideológiai és politikai szembenállás is állt.

A kiutasítás hivatalos indoklása Rubio részéről az volt, hogy Rasool „fajgyűlölő politikus”, aki „gyűlöli Amerikát és Donald Trump elnököt”. A kijelentést az X-en (korábban Twitter) tette közzé március 15-én, azután, hogy a jobboldali Breitbart médium egyik cikkére hivatkozott, amelyben Rasoolt idézik. aki szerint Trump a 2024-es választások során „kutyasípként” tematizálta a „felsőbbrendűségi ösztönt” és a „fehér áldozati érzést”.  Rubio kijelentései sokkal mélyebbre nyúlnak vissza az Sandile Swana dél-afrikai politikai elemző szerint. A tényleges konfliktust az váltotta ki, hogy Pretoria népirtási eljárást indít a Nemzetközi Bíróságon Izrael, az Egyesült Államok közeli szövetségese ellen a Gázai övezet elleni háborúja miatt.

Februárban Rasool, mint az apartheid ellen küzdő aktivistája a Zeteo hírportálnak azt mondta, hogy amit a dél-afrikaiak az apartheid alatt tapasztaltak, az Palesztinában hatványozottan van jelen. Swana továbbá kifejtette, hogy az apartheid elleni harcban az USA „az apartheid-rezsimet támogatta”. Erre reflektált Rasool, mikor az Egyesült Államok viselkedésére utal miszerint a Trump adminisztráció még most is faji szegregációt és a napírtást támogatja.

A külügyminisztérium hivatalosan közölte: a kijelentések „elfogadhatatlanok az Egyesült Államok számára, nemcsak az elnök, hanem minden amerikai számára” – fogalmazott Tammy Bruce külügyminisztériumi szóvivő.

Hozzátette: Rasool diplomáciai mentességét és kiváltságait visszavonták, és a nagykövetnek 72 órán belül el kellett hagynia az országot.

A döntést nem előzte meg hivatalos figyelmeztetés vagy tárgyalás. Rasoolt és a dél-afrikai nagykövetség munkatársait behívták a külügyminisztériumba, ahol egy diplomáciai jegyzéket kaptak a kiutasításról. A döntés szokatlan volt: az Egyesült Államok ritkán nyilvánít persona non gratának hivatalban lévő nagykövetet, különösen olyan esetben, amikor nem vádolják sem kémkedéssel, sem egyéb bűncselekménnyel. A dél-afrikai külügyminisztérium képviselője megerősítette, hogy Rasool az Egyesült Államokban marad, de azt tervezi, hogy a lehető leghamarabb távozik és ez meg is történt vassárnap mikor feleségével visszatértek Dél- Afrikába.

Tammy Bruce hangsúlyozta külügyminisztériumi szóvívő, hogy az Egyesült Államok elvár egy bizonyos szintű tiszteletet a diplomáciai kapcsolatokban.

Dél-Afrika azonnal reagált. Az elnökség és a Nemzetközi Kapcsolatok Minisztériuma „sajnálatosnak” nevezte a lépést, és felszólította „az érintett feleket, hogy tartsák fenn a diplomáciai tisztességet az ügy kezelésében”. Ramaphosa elnök kormánya egyértelművé tette, hogy bár nem ért egyet a kiutasítással, nem kívánja megszakítani a diplomáciai kapcsolatokat az Egyesült Államokkal.

Rasool kiutasítását követően hazatért Dél-Afrikába, ahol hősként fogadták. A Fokvárosi Nemzetközi Repülőtéren tömegek üdvözölték, ő pedig megafonba beszélve úgy fogalmazott: „A persona non grata nyilatkozat arra való, hogy megalázzon benneteket. De ha visszatérsz a tömegbe, mint ez, és melegséggel… ilyennel, akkor méltóságjelvényként viselem a persona non gratát.”

A BBC-nek adott interjújában Rasool úgy fogalmazott: „Magától értetődő, hogy a Trump kormányban rasszizmus van.” Azt is hozzátette: „Mosolyogtunk a fehér népirtásról szóló hazugságon, mosolyogtunk a segélyek megszakításának büntetésén… végigmosolyogtuk mindezt. De egy ponton Dél-Afrika méltósága is kockán forog.”

Rubio nyilatkozataiban többször megosztotta a Breitbart cikkét, amely szerint Rasool Trumpot „fehér felsőbbrendű mozgalom vezetőjének” nevezte. A republikánus külügyminiszter ez alapján azzal vádolta a dél-afrikai diplomatát, hogy nem alkalmas az USA-ban végzett diplomáciai munkára.

A diplomáciai konfliktus kirobbanása egybeesett azzal, hogy Trump teljesen befagyasztotta a Dél-Afrikának nyújtott pénzügyi támogatásokat, és nyilvánosan kiállt a fehér afrikáner menekültek amerikai befogadása mellett. Rasool e politikát nemcsak diszkriminatívnak, hanem destabilizálónak is nevezte.

A kiutasítás tehát nemcsak két ember, hanem két világkép összeütközését tükrözte: Rubio és Trump az USA önvédelmét és szuverenitását hangsúlyozták, Rasool pedig a történelmi igazságosságot, valamint a dél-afrikai demokratikus jogrend védelmét. A diplomáciai válság e ponton nemcsak a két ország közötti kapcsolatokat terhelte meg, hanem a globális nyilvánosságban is visszhangot váltott ki.

Dél-Afrika jelezte, hogy egyelőre nem nevez ki új nagykövetet Washingtonba, és az Egyesült Államokból is fagyos fogadtatás várható Trump által kijelölt utódjára, Leo Brent Bozell III-ra. A Rubióval való konfrontáció tehát egy szélesebb diplomáciai és ideológiai törésvonal egyik csúcspontjává vált 2025 tavaszán.

Ramaphosa nyugalmi stratégiája: Dél-Afrika válasza a Trump-adminisztrációval való diplomáciai válságra

Ahogy 2025 tavaszára tovább éleződött a Dél-Afrika és az Egyesült Államok közötti viszony, Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök egy négypontos stratégiával próbálta meg hűteni a diplomáciai feszültséget. A Donald Trump vezette amerikai kormány radikális irányváltása, különösen Ebrahim Rasool nagykövet persona non gratává nyilvánítása után, kihívás elé állította Pretoriát: hogyan kezeljék az egyre ellenségesebb retorikát, miközben megőrzik a gazdasági és diplomáciai kapcsolatokat? Vincent Magwenya elnöki szóvivő közvetítette a fokozzák erőfeszítéseiket, hogy elkerüljék az ország és az Egyesült Államok közötti diplomáciai és kereskedelmi feszültségek eszkalálódását, Dél-Afrika nem megy el addig, amíg felülvizsgálja nemzetközi kapcsolati politikáját és Dél- Afrika továbbra is megpróbál klasszikus diplomácia csatornákon keresztül kommunikálni az Egyesült Államokkal annak ellenére is, ha az USA diplomáciájának súlypontja áthelyeződött a közösségi médiára.

A Dél-Afrikai Kereskedelmi Kamara (USA) munkatársa, Neil Diamond meg nem erősített állításai alapján, több mint 67 000 dél-afrikai jelezte, hogy élni kíván Donald Trump amerikai elnök ajánlatával, miszerint menekültként szándékozik letelepedne az országban. A grúziai székhelyű szervezet, amely a dél-afrikai vállalkozásokat képviseli az Egyesült Államokban, Facebook-bejegyzésében közölte, hogy eredményeit átadta az Egyesült Államok pretoriai nagykövetségének. Egyelőre nem adtak ki részleteket a jelentkezés menetéről.  A jobboldali Hudson Intézet nevű agytröszt is felszólított arra, hogy szankciókkal sújtsák a kormány vezetőit, hogy rákényszerítsék őket arra, hogy Dél-Afrika politikáját jobban igazítsák az USA politikájához.  De Ramaphosa ettől függetlenül az Egyesült Államokhoz való közeledésre melyet négy ponton ismertetett.

A válasz nem az elzárkózás volt, hanem egy higgadt, strukturált és politikailag tudatos reakció, amely nem csupán az USA-nak szánt jelzésként szolgált, hanem belpolitikai stabilitást is célozott.

1. Tudatos visszafogottság: „Tartsuk hidegen a Rasool-ügyet”

Ramaphosa első lépése a belső hangulat kontrollálása volt. Az ANC és szövetségesei ugyan köszöntőt szerveztek a hazatérő nagykövet, Ebrahim Rasool tiszteletére a fokvárosi nemzetközi repülőtéren, ám Ramaphosa figyelmeztette támogatóit: tartózkodjanak minden olyan gesztustól, amely lázító lehet, és tovább ronthatja az amúgy is ingatag kapcsolatokat Washingtonnal. Ezzel az elnök jelezni kívánta, hogy a dél-afrikai kormány nem az érzelmi kiélezés útját választja, hanem a diplomácia normáit követi.

2. Diplomáciai érzékenység: Leila Khaled és az utcanévtábla ügye

Az Egyesült Államok főkonzulátusa által is használt Sandton Drive esetleges átnevezése komoly feszültséget generált. A javaslat szerint az utcát Leila Khaledről, egy palesztin-barát aktivistáról nevezték volna el, aki a múltban repülőgép-eltérítésekben is részt vett. A kormány – felismerve a névváltoztatás diplomáciai súlyát – a Nemzetközi Kapcsolatok Minisztériumán keresztül egyeztetéseket kezdeményezett Johannesburg városával. A cél nem az öncenzúra volt, hanem a feszültségmentesítés. Vincent Magwenya elnöki szóvivő szerint az amerikai fél azt is kilátásba helyezte, hogy bezárják a konzulátust, ha az átnevezés megvalósul. A kormány tehát komolyan vette a figyelmeztetést, és aktívan tárgyalt az ügy rendezéséről.

3. Tárgyalások szüneteltetése: nincs delegáció, nincs nagykövet

Dél-Afrika ideiglenesen felfüggesztette a hivatalos küldöttségek kiküldését az Egyesült Államokba. Ez nem csupán politikai gesztus volt, hanem stratégiai lépés, amely reflektált az AGOA-megállapodás körüli bizonytalanságra is. Az Afrikai Növekedési és Lehetőségi Törvény értelmében Dél-Afrika eddig vámmentes hozzáférést élvezett az amerikai piacokon. A megújítás azonban veszélybe került, és a pretoriai kormány azt jelezte, hogy addig nem vesz részt új kereskedelmi egyeztetésekben, amíg az alapvető bizalom helyre nem áll. Ugyanez érvényes az új amerikai nagykövet elfogadására is – Ramaphosa nem kíván elhamarkodott döntést hozni ebben a kérdésben sem.

4. Tények és torzítások: információs ellentámadás

A Ramaphosa-adminisztráció úgy döntött, hogy szisztematikusan cáfolja az Egyesült Államokból érkező torz állításokat – elsősorban a földreformmal kapcsolatban. Az amerikai narratíva szerint Dél-Afrika kártérítés nélkül koboz el földeket, főként fehér farmerektől. Dean Macpherson közmunkaügyi miniszter ugyanakkor világossá tette, hogy az elmúlt tíz évben nem történt kompenzáció nélküli kisajátítás. Magwenya úgy fogalmazott: nem akarják „meghamisítani” a kapcsolatokat, de kötelességük helyesbíteni a tényeket.

A dél-afrikai kormány azt is visszautasította, hogy a nemzetközi politikai kapcsolatait – például Iránnal fenntartott viszonyát – az Egyesült Államok külpolitikai érdekei szerint alakítsa. A hivatalos álláspont szerint Irán történelmi támogatója volt a dél-afrikai felszabadító mozgalmaknak, és a jelenlegi kapcsolatok nem jelentenek semmilyen fenyegetést. Azokat a feltételezéseket is visszautasították, hogy az ország újraindította volna atomfegyver-programját, mivel Dél-Afrika 1994 előtt leszerelte nukleáris fegyverit.

Ramaphosa stratégiája nem a visszavonulás, hanem a pozíciók stabilizálása volt. Az elnök nem csupán a külvilágnak üzent, hanem belső politikai közönségének is: Dél-Afrika nem engedi, hogy külpolitikai nyomásra feladja függetlenségét. Ugyanakkor kerüli a nyílt konfrontációt, és tárgyalási készséget mutat – amennyiben az Egyesült Államok is hajlandó a kölcsönös tisztelet jegyében párbeszédet folytatni. Emma Powell, a Demokratikus Szövetség képviselője a külpolitika felülvizsgálatára szólított fel, mivel Dél-Afrikát most koalíciós kormány irányítja, és az Egyesült Államokkal való jelenlegi feszült kapcsolatok lehetőséget adnak a politika felülvizsgálatára.

Leo Brent Bozell III – az új amerikai nagykövet Dél-Afrikában

A Trump-adminisztráció Ebrahim Rasool dél-afrikai nagykövet kiutasítása után Leo Brent Bozell III-t nevezte meg az Egyesült Államok új pretoriai nagykövetjelöltjeként. A döntést 2025. március végén jelentették be, de hivatalba lépéséhez még a szenátusi megerősítés szükséges.

Ki Leo Brent Bozell III, Trump új dél-afrikai nagykövete?

Leo Brent Bozell III kinevezése 2025 márciusában újabb diplomáciai feszültséget hozott az Egyesült Államok és Dél-Afrika kapcsolatában. A Trump-adminisztráció őt jelölte ki Ebrahim Rasool, a persona non gratának nyilvánított dél-afrikai nagykövet utódjaként. A kinevezés szenátusi jóváhagyásra vár, de már a jelölés híre is heves reakciókat váltott ki.

Bozell konzervatív aktivistaként és médiaszemélyiségként vált ismertté. Washingtonban született, egy jobboldali politikai hagyományokat ápoló családba. Felesége Norma Petruccione, öt gyermekük és több unokájuk van. Neve elsősorban a Media Research Center (MRC) révén ismert, amelyet ő alapított, és amely konzervatív médiafigyelő szervezetként működik.

Bozell neve már korábban is előkerült Dél-Afrikával kapcsolatban: 1989-ben, még az apartheid rezsim utolsó éveiben, az MRC közleményt adott ki, amelyben az Afrikai Nemzeti Kongresszust (ANC) „kommunista-párti, terrorista szervezetnek” nevezte. Ez a kijelentés különösen érzékeny pont Dél-Afrika számára, hiszen az ANC volt Nelson Mandela pártja, amely a felszabadító mozgalmat vezette az apartheid ellen. Bozell korábbi nyilatkozatai és pozíciói évtizedek múltán is visszhangzanak Pretoriában.

A dél-afrikai kormány hivatalosan nem kommentálta Bozell jelölését, de jelezte: „fagyos fogadtatásra” lehet számítani. A korábbi amerikai nagykövet, Reuben Brigety már maga is kedvezőtlen bánásmódban részesült, miután azt állította, hogy Dél-Afrika titokban fegyvereket adott el Oroszországnak. Az ANC hivatalos eseményeire szóló meghívók már neki is elmaradtak – Bozell esetében sem számítanak másra.

A Media Research Center vezetőjeként Bozell rendszeresen bírálta a fősodorbeli médiát, és kiállt a „kultúrharcos” retorika mellett. Jelölése ezt a stílust is exportálja az amerikai külpolitikába. Szakértők szerint Bozell diplomáciai tapasztalatokkal nem rendelkezik, viszont ismert és elkötelezett támogatója Trump politikájának. Ez a tényező döntő lehetett a kiválasztásakor, különösen abban a kontextusban, hogy az új Trump-adminisztráció az ideológiai hűséget gyakran előbbre sorolja a szakértelemnél.

Jelölésének időzítése is jelentős: egybeesett azzal, hogy a dél-afrikai Nemzetközi Kapcsolatok osztályának delegációja épp Washingtonban tárgyalt, többek között G20-ügyekről. Dél-Afrika ugyanis a G20 soros elnöke, így a diplomáciai csatornák intenzív használata elvárható lett volna. A Bozell-jelölés azonban nem az együttműködés jeleként, hanem inkább figyelmeztetésként érkezett.

Dél-Afrika részéről egyelőre nem történt hivatalos válasz Bozell lehetséges fogadásáról, de Vincent Magwenya elnöki szóvivő korábban jelezte, hogy új amerikai nagykövet kinevezését Ramaphosa „nem fogja elsietni”. Hivatalos tárgyalásokat és delegációkat is felfüggesztettek, amíg az USA vissza nem állítja a diplomáciai együttműködéshez szükséges alapvető bizalmat.

Leo Brent Bozell III esetleges kinevezése így nemcsak egy személyi döntés, hanem szimbóluma is annak az új amerikai diplomáciának, amely ideológiai és politikai alapon közelít a külkapcsolatokhoz. A Trump-adminisztráció ezzel nem egyszerűen követet küld Dél-Afrikába, hanem egy politikai állásfoglalást is.

Szerző: Babarik Mária

A Diplomáciai Vihar: az Amerikai Egyesült Államok és Dél-Afrika külpolitikája 2025-ben bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

The world was shocked by Trump’s response to Ukraine’s new deal. In his second administration, it seems that the „rules of engagement” have changed. This article analyzes how the geopolitical terrain is shifting by presenting an analysis based on the three levels of traditional International Relations Theory. Each example is linked to historical and post-cold war examples of these American policy outcomes.

The Art of the Deal 

When analyzing Trump’s deal-making style, the Ukraine negotiations are currently in the exploration or discovery phase. Behind the rhetoric, the Trump administration is looking for the true interests and weaknesses of each party (Ukraine, Russia, the EU, the USA, etc.). Once these underlying factors become evident, the Trump administration will only then „choose a side” by brokering a deal. This is an administration that prefers to „judge” a matter rather than ideologically act on it. This is a departure from former administrations (e.g. Biden-Obama was about spreading a new vision of progressive democracy, Bush was about regional wars as the solution to all problems). Trump prefers business-like deals that gradually expose the true, underlying interests of each party. These deals are designed to gradually become better for each party through good-faith and self-motivated compliance. Ideally, the deal creates its own enforcement with the incentive to comply which is designed within it. This is actually unlike the historic „mafia style” government deals, which are backed by the threat of the state’s sovereign force. In these mafia-style deals, if compliance with an unfavorable settlement is not maintained, then the actor will face diplomatic scolding, sanctions, and eventual military action. This change can be seen by studying the Israel-Palestine solution they proposed in his first term and the compliance-based incentives that „sweetened the deal” as it progressed.

The Cold War is Now (finally?) Over

The bi-polar cold war was fought on three levels, realism (hard military capacity, striking ability, and mobilization), liberalism (trade access, economic capacity, and technology), and constructivism (nationalist/democratic identity, political movements, and propaganda). Since the official end of the cold war, we have seen the gradual dismantling of these three families of systems that were built on both sides. As the Soviet system became less relevant, the „hardness” of the US system also gradually and proportionally decreased. The regression of nuclear capacity and withdrawal of warheads from the former soviet regions was one example of the change in realist power. The re-opening of trade between the first and second world regions was evidence of the dismantling of the cold war economic system of liberal power. A strong example of this was the US energy supply chain that developed to freely include central Asian regions that were traditionally within the Soviet sphere. Finally, the internet crossed the divide for information (and therefore propaganda) to flow across this cold war divide. An early example was the exposure and change in US destabilization activities in Latin America. The exposure and (at least temporary) end of USAID and decline of traditional media outlets shows that the US is significantly decreasing the use of traditional foreign and domestic information warfare through these methods (democracy promotion and propaganda).

Realism: Europe is not NATO

Europe will have to accept that NATO was never a marriage of equals. NATO was an offer of security guarantees to secure both US national interests and US suzerainty. It is a tax in the traditional sense of taxation as a defense levy. Each state is required to pay this tax to retain the benefit of US guardianship. Not every president has been so dogmatic in demanding this (2%) payment, but Trump has been reminding people of this. While it is presented this way because it fits the US internal narrative, NATO defense contribution is not about paying your fair share of a collaborative project; it’s a question of whether you have realist, hard power backing and can bear your own geopolitical risk or not. If you don’t have this backing, and can’t bear this burden, you pay for NATO insurance, assuming you qualify.

Europe again has the choice of building up regional or national defense capacity, which correspondingly will increase their regional sovereignty within the NATO alliance. However, Europe, with certain exceptions for the UK, has been historically and culturally comfortable with a level of overlordship. This is evident in the compromises made in the Habsburg years, alignment with Rome, and the conquering work of Charlemagne. Often, the EU is presented as the solution to the endless wars of Europe. Realistically, NATO is actually this compromise. The EU’s role is economic integration, which addresses the liberalist view of international relations.

Liberalism: The US Has Returned to Securing Global Trade Interests

If the current turn in US foreign policy continues, the upcoming global order is more likely to regress to the historical European pattern (e.g. early British Empire, Dutch, Spanish, and Portuguese Empires) where great powers intervened to protect global interests, trade routes and trade access, while leaving domestic affairs to the individual states. This is likely to mean that the US will prefer Ukraine to exist within „defensible” borders and with a manageable „home rule” situation where it is more ethnically homogeneous.

By validating that it was possible to achieve US energy independence in his first term, the Trump administration is now confident to return to an export-based trading policy. This is similar to mercantilist Britian during the steam-engine phase of industrialization. The steam engine was jealously guarded within industrializing England, and the colonial trade routes were kept open to ensure a strong flow of raw materials, and, to a lesser degree, export markets. Digital products and services will be produced in the USA and the core dual-use technologies will remain there under the national security justification. US government power, both military and diplomatic, will be used to secure the interests of the digital industry in „colonial” markets i.e. all markets that rely on US defence and security backing. This will ensure that the new digital „means of production” will have free access to production inputs, and to a lesser degree, export markets.

Constructivism: „Democracy Promotion” is Now Over

The early Roman empire saw the role of civilizing tribes as a process of creating access for Roman interests. As the empire grew, it worked harder to create a unity of belief and identity. It became more dogmatic in promoting the constructed Roman idea of domestic society. This led to central instability in the core power regions and peripheral irrelevance on the edges of the empire. It seems that the USA may have avoided this risk of civilizational irrelevance for the time being. The Trump administration is creating conditions that force Ukraine to determine its own national interests clearly, based on its own capacity. This capacity includes the national ability to defend, rule, and populate territory. By focusing on guaranteeing mutual interests that are concretely based in national capacity, US foreign policy is now aligning more closely with traditional IR theory. By withdrawing from more interventionist measures, the US can be more effective at meeting the underlying interest of good and peaceful relations between states.

After WW2, the US used Marshall Plan diplomacy to rebuild and reindustrialize (but not re-arm) post-war Europe. This was a project focused on the recovery of European economic capacity, not a fundamental change of European values. However, sometime between WW2 and the present, and more strongly in the post-Soviet era, the US moved from this approach towards a more active attempt to „re-civilize” parts of Europe. This has been more obvious in the parts of Europe where the traditional values do not neatly fit with modern, western, European values. This effort in re-civilizing is proving to be much more difficult, and much more morally uncertain than anticipated. On a broader scale, the recent US foreign policy efforts in post-communist Europe and Africa have also resembled a missionary effort rather than true foreign policy. Using American power to pressure domestic society to give up their traditional values has been a thinly veiled campaign to religiously convert locals while ignoring liberal and realist considerations of the economy and military. Europe and the EU must be wise not to fall into the same trap.

Conclusion

European powers who want to remain strategically relevant with the current administration will be wise to brush up on each of the three major theories of international relations. It is time for the European community to come out from the shadows of the Cold War. This current administration is much more realist than any we have seen in the last 40-50 years. European leadership, on the other hand, has become increasingly constructivist. This European shift seems to have led to the neglect of the importance of trade relations and military power in international relations. This leads to the risk of finding less common ground on trade and economic issues. When a domestic government spends more effort converting its local (and especially rural) population to a new or innovative religious and moral sensibility, these other dynamics of strength are inevitably left behind. If Ukraine is of core strategic interest to Europe, then the power belongs to Europe to act in a concrete way. Lobbying Washington is not the only answer. Some of the answer must come from European national leadership rebuilding the strength of each member state on liberalist and realist dimensions. This includes the economic and military dimensions. Let the strength of the modern European state meet the challenge of the modern time.

March 4, 2025

Author: Joshua Heinrichs, Strategy, Audit, and Regulatory Expert

A On Ukraine: Trump is Not Stupid, He’s Just Different bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

A forrongó Szíria

A Szíriával kapcsolatos márciusi híreket diplomáciai, politikai, gazdasági és katonai szempontokból lehet összefoglalni.

Március 13-án Gier Pederson ENSZ-követ elítélte Izrael Szíria elleni agresszióját, míg 17-én a szír elnök ellátogatott Brüsszelbe egy konferenciára, ahol az ellene életben lévő terrorista vádak miatti amerikai, ENSZ és EU szankciókat felfüggesztve találkozhatott az euróai vezetőkkel. A konferencia után Németország 300 millió, míg az EU 2.5 milliárd euró támogatásról biztosította az elnököt. Továbbá az is megfigyelhető, hogy Törökország befolyása egyértelműen betömte a Hezbollah és Irán után hátrahagyott űrt.

A brüsszeli konferencia előtt a szír rezsim a Latakiába korlátozódott Aszad-párti erők ellen újabb „terrorellenes” műveletet indított, ami átcsapott kisebb népirtásba. Az atrocitás civil áldozatainak száma minimum 1500 és főleg a kisebbségi keresztény, drúz és alavita közösségek érintettek. Március 13-án a HTS és a kurd SDF egy koalíció megalakításáról tárgyaltak, míg a kormány elfogadta az új alkotmányt. 29-én megalakult egy átmeneti kormány 23 miniszterrel, köztük egy keresztény miniszterrel.

Gazdasági szempontból érdemes megjegyezni, hogy az országban áramkimaradások voltak, ami körülbelül az ország népességének a 80%-át érintette, azonban a helyzet enyhítésére Oroszország humanitárius és gazdasági segélyt küldött az országnak cserébe a kapcsolatok javításáért.

Izrael folytatta a szír haderő demilitarizálását, több légitámadás is volt bázisok és megmaradt eszközparkok ellen, Ennek célja az egyik jövőbeli potenciális ellenfél katonai meggyengítése és a dél-szíriai ütközőzóna biztosítása. Törökország katonákat küld néhány szíriai bázisra, hogy elrettentsék Izraelt és az Iszlám Államot további agresszív lépésektől.

Szerző: Harmath Barnabás

Letartóztatások és radikalizmus: növekvő feszültség Törökországban

Törökországban kétségtelenül a legnagyobb nemzetközi figyelmet kapó esemény az isztambuli polgármester, Ekrem Imamoğlu március 19-i letartóztatása. Erdoğan legfőbb riválisa korábban bejelentette, a CHP (Cumhuriyet Halk Partisi – Köztársasági Néppárt) jelöltjeként indul a pár nap múlva esedékes elnökjelölt-választáson. A bejelentést követően az Isztambuli Egyetem „eddig fel nem fedezett szabálytalanságokra” hivatkozva visszavonta az intézményben 1990-ben megszerzett diplomáját, így a török törvények értelmében megakadályozták, hogy jelöltként induljon. Ezt követően korrupcióra és terrorizmusban való részvétel bűncselekményére hivatkozva március 19-én saját házában, szemtanúk szerint legalább száz rendőr jelenlétében tartóztatták le az ellenzéki politikust. Az eseményeket sosem látott tüntetéshullám követte, a protestálás következtében öt nap alatt több mint 1100 embert vettek őrizetbe, legtöbbjüket azért, mert megszegték a város területére kiterjedő tiltakozási tilalmat, de a letartóztatottak között szép számmal akadnak újságírók és önkormányzati tisztviselők is.

Szintén Isztambulban március 21-én Şişli községben tüzet nyitottak az Iraki Nagykövetség épületére. A rendőrség információi szerint a támadás hátterében egy bűnöző iraki letartóztatása állhat, az eset következtében 12 személyt vettek őrizetbe.

Mindeközben a nemzetközi diplomácia terén is aggasztó a helyzet. Március 26-án a Törökországgal évszázadok óta viszályban lévő Görögországban a függetlenség napját ünnepelték. A nemzeti ünnep alkalmából rendezett katonai felvonulás során a Görög Fegyveres erők egyes katonái törökellenes rigmusokat kiabáltak. A török külügyminisztérium felhívására a görög Haditengerészeti Parancsnokság vizsgálatot indított az eset kapcsán, miután olyan felvételek kerültek körbe, amelyeken a görög katonák nyíltan sértegetik Törökországot és a ciprusi törököket. A török-görög kapcsolatok az elmúlt évtizedben súlyos romlást mutatnak és a fennálló konfliktus fő színtere az utóbbi időben egyértelműen az Égei-tenger.

Érdemes egy pillantást vetni Erdoğan közel-keleti helyzetet érintő retorikájára is. Szakértők szerint a török elnök az utóbbi időben egyre szélsőségesebb kijelentéseket tesz az Izrael-Palesztin konfliktus kapcsán. A helyzet súlyosságát az is jól mutatja, hogy a Nagel-bizottság január óta sürgeti az IDF-et a katonai kiadások növelésére, hogy megfelelően felkészüljenek egy esetleges török támadásra. Március végén egy Korán szavalóverseny díjátadó ünnepségén tartott beszédében Erdoğan felszólította az iszlám világot, hogy etnikai különbségektől függetlenül fogadják el az egységet és „ragaszkodjanak szorosan a testvériségükhöz”. A Ramadan időszakát lezáró látogatásán az isztambuli Grand Camlica mecsetben imádkozva azt kérte: Allah pusztítsa el a cionista Izraelt. Ez utóbbi kijelentése még török mércével is különösen szélsőségesnek bizonyult.

A török belső válságok mellett tehát az izraeli eszkaláció is egyre valószínűbbnek tűnik, ilyen irányú lépések azonban jelentős kihívások elé állítanák a NATO-t.

Szerző: Strasser Lilla

Tárgyalások Szaúd-Arábiában:

Az elmúlt hetekben Szaúd-Arábia több az orosz-ukrán háború lezárására irányuló párbeszédnek is otthont adott. Először február 18-án, Rijádban találkoztak egymással a Marco Rubio amerikai-és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter által vezetett delegációk, majd Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tett látogatást Mohamed bin Szalmán koronahercegnél március 10-én. Egy napra rá egy ukrán delegáció tárgyalt az amerikaiakkal Dzsidában, március 23 és 25 között pedig az USA maratoni tárgyalás-sorozatot folytatott mind az orosz mind pedig az ukrán féllel.

Ezek eddig vegyes eredményeket hoztak, Dzsida után Donald Trump amerikai elnök újraindította az Ukrajnának szánt katonai-és hírszerzési támogatást, amit még a Zelenszkijjel való február 28-ai heves szóváltása után fagyasztott be. Szó esett az amerikai-ukrán ritkaföldfém-megállapodásról, és részleges tűzszünetről is megegyeztek először az energetikai infrastruktúrára majd pedig a Fekete-Tenger térségére vonatkozóan. Ezeket azonban már mindkét fél többször megszegte és abban sincs egyetértés, mik esnek pontosan a hatálya alá, Oroszország az utolsó pillanatban plusz feltételeket szabott a fekete-tengeri tűzszünethez ráadásul eddig az ukrán ásványkincsekről sem született egyezség, ezek miatt pedig kezd egyre türelmetlenebbé válni az amerikai elnök.

Szaúd-Arábia közvetítő szerepe több okból is fontos. Nem tagja a hágai Nemzetközi Büntető Bíróságnak, így Vladimir Putyin orosz elnök is szabadon odautazhat majd egy békeszerződés aláírására, emellett az Egyesült Államoknak is fontos szövetségese a régióban. Modern fegyvereket és biztonsági-garanciákat akar szerezni az USA-tól, Washington pedig az OPEC-ben betöltött vezető szerepét szeretné kihasználni, hogy az olajár csökkentésével kényszerítse tárgyalóasztalhoz Oroszországot, ha szükséges, valamint az is célja, hogy az ország elismerje Izraelt, bár ennek jelenleg rendkívül kicsi az esélye a gázai tűzszünet összeomlása miatt.

Szerző: Rózsa Sándor

Pakisztán 3 millió afgán kitelepítését tervezi

Mintegy 3 millió afgán nézhet szembe kiutasítással Pakisztánból, amennyiben önkéntesen el nem hagyják az országot. A határidő bár március 31-én lejárt, a letartóztatások és deportálások április 10-én fognak kezdődni (az eredeti, április 1-i határidőt kitolták az Eid al-Fitr ünnepnapok miatt).
Ez az utolsó fázisa a még 2023 októberében országos szinten meghirdetett szigorú fellépésnek a Pakisztánban illegálisan élő/tartózkodó külföldiekkel szemben – akik javarészt afgán állampolgárok. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) számításai alapján már kb. 845 000 afgán hagyta el Pakisztánt az elmúlt 18 hónap alatt, ám ez még nem elég a pakisztáni kormánynak. Többségük rendelkezik afgán állampolgársági kártyával vagy bejegyzési igazolvánnyal (Proof of Registration Card – PoR), azonban 1 millió fölött van azok száma, akik semmiféle papírokkal nem rendelkeznek. A hatóságok figyelmeztették az afgán állampolgársági kártyát birtoklókat, hogy hagyják el Iszlámábád és Rawalpindi városát március 31-ig, különben kitoloncolják őket. A PoR kártyával rendelkezők viszont június 30-ig maradhatnak Pakisztánban.
Pakisztán azt nyilatkozta, gondoskodni fog róla, hogy ezúttal ne térjenek vissza a deportáltak az országba.

Szerző: Bánfi Zita

Szerkesztette: Németh Merse

A Közel-Kelet, 2025. március bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Az amerikai haditengerészet utolsó hagyományos meghajtású repülőgép-hordozóját, az egykori USS John F. Kennedyt – becenevén Big Johnt - 2007-ben vonták ki a hadrendből. A jövőjét illetően ugyanaz volt az elképzelés, mint a USS Kitty Hawk esetében. Múzeumhajó és emlékhely lett volna mindkettő, de az átalakítás és a majdani fenntartás horribilis költségeire egyik hajó esetében sem volt fedezet. Így aztán 2025. január 25-én, három évvel a Kitty Hawk után, a Kennedyt is kötélvégre vették a vontatók és elindult a texasi Brownsville-ben működő hajóbontó felé.

Az 1960-as évek első felében egymást érték Amerikában a repülőgép-hordozó átadások. Csak 1961-ben három hajó állt hadrendbe: áprilisban a USS Kitty Hawk, októberben a USS Constellation, végül novemberben az első atommeghajtású hordozó, a USS Enterprise. Bő három évvel később, 1965 januárjában egy újabb hajó, a USS America hadrendbe állítását ünnepelhették az Egyesült Államokban. Az Enterprise jelentette nukleáris kitérő után a Kitty Hawk-osztályba tartozó Americával visszatértek a hagyományos meghajtáshoz és ebből az osztályból egy negyedik hordozót is terveztek. A Kitty Hawk és testvérhajói üzemeltetése során szerzett tapasztalatok révén, a negyedik hordozó tervein annyi módosítást végeztek, hogy végül önálló osztályba sorolták. Nevét az Egyesült Államok 35. elnökéről, John F. Kennedyről kapta és ezzel a Midway-osztályú USS Franklin D. Roosevelt után a második olyan hajó lett, amelyet egy néhai elnökről neveztek el. A USS John F. Kennedy tehát külön osztályt alkotott, de „osztálytársai” nem voltak és 1968. szeptemberi hadrendbe állításával lezárult a hagyományos meghajtású repülőgép-hordozók építése Amerikában. A következő hajó, a USS Nimitz 1975-ben állt szolgálatba, de az már egy új, atommeghajtású osztályt képviselt, és külön fejezetet nyitott az amerikai haditengerészet és tengerészeti repülés történetében.

[...] Bővebben!

Az aktualitás miatt egy kis montázs Cion nálunk járt ragadozóiból...

Zord

Január elsejétől új parancsnok irányítja a szolnoki MH Kiss József 86. Helikopterdandárt. Elődjéhez, az MH Összhaderőnemi Műveleti Parancsnokság parancsnokhelyettesének kinevezett dr. Bali Tamás dandártábornokhoz hasonlóan Kovács Krisztián ezredes is szállítóhelikopteres múlttal érkezett a parancsnoki beosztásba.

Nem először nyílik lehetőségünk egy hosszabb interjúra Kovács Krisztián ezredessel, hiszen az elmúlt években többször is beszélgettünk a szállítóhelikopteres közösség szerepéről - többek között - a 2010-es vörösiszap-katasztrófa, a 2013-as árvíz vagy a 2019-ben véget ért afganisztáni misszió kapcsán. Dandárparancsnoki kinevezése után immár nem a zászlóaljnál, hanem parancsnoki irodájában találkoztunk, ahol szakmai életútjának egy-egy fontosabb mozzanatait elevenítette fel.

[...] Bővebben!