Határon túli magyar portálok összesített hírei

A nyilvánosság segítségét kéri a rendőrség a nyitrai illetőségű Gabriel Molnár (56) megtalálásához, akit legutóbb 10 éve láttak, és jelenleg valószínűleg Csehországban tartózkodik.

Euronews: Intenzíven bombázták Harkivot az orosz erők kedden (10. 14.). Egy kórházat is találat ért a kelet-ukrajnai városban: legkevesebb hét ember megsebesült, 50 pácienst evakuálni kellett az épületből. Volodimir Zelenszkij azt mondta, hogy a becsapódások alapján a fő célpontok az energetikai rendszer létesítményei lehettek, és ismét arra kérte szövetségeseit, hogy segítsék a jelenleginél hatékonyabb légvédelmi rendszer létrehozását.

Szerdára (10. 15.) virradóra egy vágányon helyreállt Szádalmásnál (Jablonov nad Turňou/Rozsnyói járás) a vonatközlekedés, „A vonatok az érintett pályaszakaszon csökkentett, 10 km/ó-s sebességgel közlekednek” – közölte a Szlovák Vasúttársaság (ZSSK) a Facebookon.

A Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMÚ) előrejelzése szerint felhős/borús időjárás várható szerdán (10. 15.). Napközben elszórtan – délután fokozatosan helyenként – felszakadozhat a felhőzet. Elvétve zápor vagy eső is előfordulhat – főleg északon és a nyugati határvidéken. A hegyekben cca. 1500 felett havazás valószínű.

Vatikán Állam vezetőjeként XIV. Leó pápa első látogatása az olasz köztársasági elnöki palotába vezetett, ahol Sergio Mattarella államfő fogadta kedden.

Gold boomt: Das Goldvreneli glänzt wie nie, der Preis schoss von 20 auf 600 Franken. ZKB-Experte Simon Lustenberger erklärt im Podcast, weshalb Gold alle Rekorde knackt, gibt Anlageprognosen und zeigt, weshalb auch Silber und Platin profitieren.

Der Goldpreis erreicht Rekordhöhen mit 4131 US-Dollar pro Unze, ein Plus von 56 Prozent seit Jahresbeginn. Trotz steigender Aktienmärkte setzen Investoren aufgrund globaler Unsicherheiten verstärkt auf Gold.

Tausende demonstrieren in Udine vor dem Fussballspiel Italien-Israel gegen die WM-Quali-Partie. Mit Transparenten und Palästina-Flaggen fordern sie den Ausschluss Israels aus der Fifa und die Absage des Spiels. Die Polizei ist in Alarmbereitschaft.

A Szlovákiai Aquaparkok, Fürdők és Uszodák Szövetsége szerint az idei volt az egyik legnehezebb év az utóbbi időszakban. A kedvezőtlen időjárás, az egészségügyi korlátozások, a növekvő költségek és magasabb adók jelentősen visszavetették a forgalmat.

Unbekannte machen aus einem Erste-Klasse-Abteil kurzerhand einen Hühnerstall. Auf einer Fahrt der S6 der Deutschen Bahn reisen so mehrere Hühner. In Köln war für die gefiederten Gäste dann Endstation. In der Schweiz tauchten sogar noch skurrilere Tiere im ÖV auf.

Er erlebt im Herbst seinen zweiten Nati-Frühling: Nico Elvedi. Nachdem er eine Zeit lang in der Nati untendurch musste, lässt der Gladbach-Verteidiger zusammen mit Abwehrchef Manuel Akanji derzeit in der Defensive nichts anbrennen.

Ein Griff ins Regal – und Leere. Was nach Lieferproblemen aussieht, ist ein knallharter Machtkampf um Einkaufskonditionen im Detailhandel.

Schock in Polen: Eine Frau wurde 27 Jahre lang von ihren Eltern in einer Wohnung festgehalten. Die Nachbarn ahnten nichts vom Horror der Tochter, bis ein Zufall zur Befreiung führte. Rettungskräfte waren über den Zustand der Frau entsetzt.

Idén 67 törvényt fogadott el a parlament, 18-at gyorsított eljárásban. A jóváhagyott törvények közül 56 kormánypárti, 11 ellenzéki javaslat volt.

Die Wirtschaftskommission des Nationalrats (WAK-N) lehnt den Ausgleich der realen Progression bei der direkten Bundessteuer knapp ab. Mit 13 zu 12 Stimmen wird beantragt, nicht auf die Vorlage einzutreten. Der Nationalrat entscheidet in der Wintersession darüber.

Kedden elkezdődött a parlament októberi ülésszaka. Szerdától hosszabban ülésezik a törvényhozás, 19:00 óra helyett 20:00 óráig, kivéve a pénteki napokat, amikor 16:00 órakor befejezik a javaslatok megvitatását.

Multilateral development banks are caught in a tricky dynamic: responding to pressures from key shareholders — notably the U.S. — to loosen restrictions on financing for fossil fuels while working to limit greenhouse gas emissions that negatively affect development. Credit: IPS

By Philippe Benoit
WASHINGTON DC, Oct 14 2025 (IPS)

The World Bank and other multilateral development banks recently have begun reconsidering their self-imposed restrictions on financing fossil fuel projects. This change is being prompted in part by the new U.S. administration and is also supported by developing country experts. Yet, the reality remains that greenhouse gas emissions (GHG) from fossil fuels, and specifically the climate change they induce, can severely undermine multilateral development bank projects and overall developing country growth prospects.

Most of these emissions, however, come from richer big economies, not poorer developing ones. Given the negative effects of these emissions, multilateral development banks need to push richer economies away from fossil fuel-produced GHG emissions, even as they consider softening restrictions on lending for fossil fuel projects in poorer countries.

Last decade, multilateral development banks began restricting funding for fossil fuel projects due to concerns about the negative impact of emissions-induced climate change on development, but also under pressure from the U.S., European and other key stakeholders.

The emissions reduction needed to avoid dangerous levels of climate change must come, unsurprisingly, from the world’s biggest economies. This includes China, with 33 percent of carbon dioxide emissions in 2022, followed by the U.S. with 13 percent, the European Union taken as a block, Russia and then Japan. Together, these countries generate 60 percent of the global total

For example, the World Bank announced in 2017 it would largely stop funding gas drilling and extracting projects. Other multilateral development banks followed suit.

Many have noted the economic benefits being denied to poor countries by these restrictions, such as export revenues and power plants fueled by domestic gas reserves. In contrast, Sub-Saharan Africa and South America have contributed little to historical global emissions — 2 percent and 3 percent, respectively, a trend projected to continue.

As the International Energy Agency consistently highlights in its climate scenarios, the emissions reduction needed to avoid dangerous levels of climate change must come, unsurprisingly, from the world’s biggest economies. This includes China, with 33 percent of carbon dioxide emissions in 2022, followed by the U.S. with 13 percent, the European Union taken as a block, Russia and then Japan. Together, these countries generate 60 percent of the global total. India is also a large emitter, but its level is driven more by a massive population than wealth.

These emissions, and specifically the climate change they drive, present two significant risks for multilateral development banks. First, they undermine the development benefits sought by multilateral development bank projects. Second, they create financial risks for these banks by potentially weakening the capacity of developing country borrowers to repay their loans.

The massive 2022 flooding in Pakistan illustrates the potentially devastating economic impact of climate change, as the country suffered over $30 billion in losses — nearly 10 percent of its GDP. This degree of devastation is not feasible to plan for or adapt to. It needs to be avoided.

Unfortunately, various factors stunt a proper appreciation of climate change’s potential destructive impact. First, there is the ‘past is not prologue’ phenomenon, namely the inevitable uncertainties regarding the future. Looking back or even to the present does not provide a full sense of the future potential destructive impact of climate change.

Second, climate change’s impact grows over time, producing more destruction in a more distant future. Its small impact on today’s stock market where short-term horizons drive valuation contrasts significantly with its potentially large-scale economic damage 15 to 20 years from now as climate change predictably worsens over time. That longer period is particularly relevant to multilateral development banks, whose projects often take years to mature, and whose corresponding loans extend beyond 15 years.

Third, the uncertainty inherent in predicting the future is being exploited by climate minimizers to play down the long-term perils of emissions relative to the shorter-term benefits of fossil fuel projects.

As a result, multilateral development banks are caught in a tricky dynamic: responding to pressures from key shareholders — notably the U.S. — to loosen restrictions on financing for fossil fuels while working to limit greenhouse gas emissions that negatively affect development.

Earlier this year, the World Bank’s president proposed an “all of the above” shift in approach, with more natural gas development projects, as well as nuclear power and other alternatives. Although this proposal was welcomed by some, the World Bank’s board in June deferred a decision on natural gas, even as it approved nuclear power.

This debate will continue, including at the World Bank Annual Meetings this October. But the writing is on the wall as the U.S. pushes multilateral development banks to fund more fossil fuel projects.

This discussion, however, hides a thornier and more important development issue: the pressing and inescapable need in supporting the long-term development of poorer countries to address the fossil fuel emissions of the world’s biggest and richest emitting countries. The prospective destructive impact of climate change on the economies of developing countries is too large to ignore.

In order to reduce this risk to multilateral development banks and their poorer developing country borrowers, these banks should launch an initiative to encourage the largest greenhouse gas emitting countries to reduce their emissions [the “Undertaking to Reduce Global Emissions to support Development” (URGED)].

Although these richer countries aren’t susceptible to being influenced through multilateral development bank lending policies (China’s loan levels have dropped significantly, while the US, most EU countries and Japan aren’t even borrowers), they are all leading shareholders of these banks, active on the executive boards and at shareholder meetings and other convenings. This involvement provides an avenue for multilateral development banks to engage with these countries on this emissions topic that affects development.

For example, the “URGED” initiative — built around analytic work, convenings and outreach regarding the negative development impact of wealthy country emissions — could even be launched at the World Bank’s October annual meetings.

Is that likely in today’s political environment? No, but that doesn’t mean it doesn’t make sense.


Philippe Benoit is managing director at Global Infrastructure Advisory Services 2050. He previously worked as division chief at the World Bank and the International Energy Agency, as a director at SG Investment Bank and as senior adjunct research scholar at Columbia University-SIPA’s Center on Global Energy Policy.

[Previously published in The Hill]

Súlyos az állapota a Szádalmásnál történt vasúti baleset egyik sérültjének, a kassai kórházban ápolják, közölte Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi miniszter. Tájékoztatása szerint a többi sérült állapota stabil.

Súlyos az állapota a Szádalmásnál történt vasúti szerencsétlenség egyik sérültjének, a többi páciens állapota stabil. A rendőrség őrizetbe vette az egyik mozdonyvezetőt. Egész éjszaka tartott a helyszínelés, nyomozók, műszaki szakértők, kutyás rendőrök és a vasúti rendőrség részvételével.

Súlyos az állapota a Szádalmásnál (Jablonov nad Turňou) történt vasúti baleset egyik sérültjének, a kassai kórházban ápolják. A többi sérült állapota kielégítő, nincsenek életveszélyben” – tájékoztatott kedden Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi miniszter. (tasr)