Karla Quintana (centre), head of the Independent Institution on Missing Persons in Syria, visits Al Marjeh Square in Damascus, a place where families of missing persons display photos in the hope of finding their loved ones. Credit: IIMP Syria
By Louis Charbonneau
May 8 2025 (IPS)
Major-power cutbacks and delayed payments amidst conflict and insecurity are testing the very principles and frameworks upon which the international human rights infrastructure was built nearly 80 years ago.
Human rights need defending now more than ever, which is why the United Nations leadership needs to ensure that its efforts to cut costs don’t jeopardize the UN’s critical human rights work.
The Trump administration’s review of US engagement with multilateral organizations and its refusal to pay assessed UN contributions—which account for 22 percent of the UN’s regular budget—have pushed the cash-strapped international organization into a full-blown financial crisis.
China, the second biggest contributor, continues to pay but has been delaying payments, exacerbating the UN’s years-long liquidity crisis. With widespread layoffs looming, UN Secretary-General Antonio Guterres has been forced to dig deep for cost-saving measures.
A six-page memo seen by Human Rights Watch—entitled “UN80 structural changes and programmatic realignment” and marked as “Strictly Confidential”—outlines proposals for eliminating redundancies and unnecessary costs across the UN.
The proposals include consolidating apparently overlapping mandates, reducing the UN’s presence in expensive locations like New York City, and cutting some senior posts.
While some UN80 proposals have merit, the section on human rights is worrying. It suggests downgrading and cutting several senior human rights posts and merging different activities. But at a time when rights crises are multiplying and populist leaders hostile to rights are proliferating, any reduction of the UN’s human rights capacities would be shortsighted.
Efficiency and cost-effectiveness are important, but the UN’s human rights work has long been grossly underfunded and understaffed. The Office of the High Commissioner for Human Rights gets just 5 percent of the UN’s regular budget.
Countless lives depend on its investigations and monitoring, which help deter abuses in often ignored or inaccessible locales. Investigations of war crimes and other atrocities in places like Sudan, Ukraine, Israel/Palestine, and elsewhere are already struggling amidst a UN-wide hiring freeze and pre-Trump liquidity shortfall.
For years, Russia and China have lobbied to defund the UN’s human rights work. There is now a risk that the United States, which has gutted its own funding for human rights worldwide, will no longer oppose these efforts and will instead enable them.
During these trying times, the UN should be reminding the world that its decades-long commitment to human rights is unwavering.
IPS UN Bureau
Follow @IPSNewsUNBureau
Excerpt:
Louis Charbonneau is UN director, Human Rights WatchTizennégy év véres polgárháború után Szíria 2024 decemberében végül letaszította a Baasz-rezsimet. A történelmi fordulat azonban nemcsak a despotizmus végét jelentette, hanem egy új elvben demokratikus államrend kísérletét is. Ennek alapját a 2025. március 13-án kihirdetett Alkotmányos Nyilatkozat adja. A dokumentum a hatalommegosztás, az alapvető szabadságjogok és a jogállamiság mellett tesz hitet, ugyanakkor kimondja, hogy „az állam vallása az iszlám, és az iszlám jogtudomány a jogalkotás fő forrása” (3. cikk) E kettős üzenet, mint a demokratikus ígéretek és a vallásjogi klauzula azonnal vitát gerjesztett a sokfelekezetű társadalomban. Miként egyeztethető össze a nyitott pluralista kormányzás egy, az iszlám elsődlegességét rögzítő alkotmányos kerettel? A kérdés különösen éles egy olyan országban, ahol a lakosság mintegy 74 %-a szunnita, de a vallási mozaikot jelentős alavita, keresztény és drúz kisebbségek teszik teljessé.
A 2025-ös Müncheni Biztonsági Konferencián Asaad Hasan al-Shaibani, Szíria új külügyminisztere, a „New Dawn for Damascus: Prospects for Syria’s Transition” (Új hajnal Damaszkusz számára: Kilátások Szíria átmenetére) című panelbeszélgetésen vett részt. Beszédében al-Shaibani hangsúlyozta Szíria elkötelezettségét a nemzeti egység és a szektarianizmus elutasítása mellett. Kiemelte, hogy az új szíriai kormány a kompetenciára épül, és a hatalom a szíriai nép kezében lesz. Ezen kívül megerősítette Szíria területi szuverenitás iránti elkötelezettségét, különösen a Golán-fennsík tekintetében, kijelentve, hogy az szíriai terület, és senkinek nincs joga azt másnak adni. Al-Shaibani foglalkozott a nemzetközi szankciók kérdésével is, rámutatva, hogy azok akadályozzák Szíria gazdasági helyreállítását és stabilitását. A külügyminiszter beszédében kitért a kormányzati reformokra is, beleértve az állami televízió közvetítéseinek újra indítását és a diplomáciai testületek átszervezését, amelyek célja a korábbi rezsimhez köthető tisztviselők leváltása. Ezek az intézkedések az átláthatóság és a nemzetközi közösségbe vetett bizalom helyreállítását célozzák. Al-Shaibani beszédében megerősítette Szíria függetlenségét és elkötelezettségét a nemzetközi kapcsolatokban, kijelentve, hogy az ország nem kíván alárendelődni semmilyen regionális hatalomnak. Ezenkívül bejelentette, hogy a meglévő szerződéseket nem újítják meg, és Szíria nem lesz alárendelve semmilyen regionális tengelynek. Összességében al-Shaibani beszéde a nemzeti egység, a területi szuverenitás, a szankciók enyhítésének szükségessége és a kormányzati reformok iránti elkötelezettség hangsúlyozására összpontosított. Miközben megerősítette Szíria függetlenségét a nemzetközi kapcsolatokban.
Az etnikai és vallási megoszlás valamint a meghatározott jövőkép után a következőkre érdemes keresni a választ. A poszt-Asszad Szíriában milyen intézményi, jogi és társadalmi mechanizmusok tehetik lehetővé a demokratikus részvétel és a vallási ideológiák közötti fenntartható egyensúlyt. Véleményem szerint három kulcsterületet érdemes áttekinteni.
A 2025 márciusában kiadott Alkotmányos Nyilatkozat 3. cikke rögzíti a korábbi idézetet. „Az iszlám az állam vallása; az iszlám jogelvek a jogalkotás fő forrását képezik.” Ugyanakkor a 7. cikk kifejezetten biztosítsa a szabadvallás gyakorlását. „Minden szíriai polgárnak joga van saját vallását szabadon gyakorolni és vallási hitét megválasztani.” A kettős rendelkezés arra utal, hogy az új szír állam inkább egy „muszlim többségű pluralista állam” modelljét képzeli el. Az ilyen kettős jogi konstrukció Tunézia 2014-es alkotmányához hasonlítható, ahol az iszlám elsődleges kulturális forrásként szerepel, ám a világi jogelv dominál a politikai intézményrendszerben. Ugyanakkor jogvédő szervezetek (pl. Syrian Center for Legal Studies) felhívják a figyelmet arra, hogy ha a „fő forrás” jogilag kötelező érvényű, akkor korlátozhatja a kisebbségek házassági, oktatási vagy vallásváltási szabadságát. Különösen, ha a bíróságokat részben vallási alapelvek szerint működtetik.
A három legnagyobb jelenlegi hatalmi centrum másként viszonyul a valláshoz. HTS (Hayʾat Tahrir al-Sham) retorikájában 2024 óta szerepel a „tanácskozó iszlám demokrácia” (shura) fogalma, de a szervezet jogrendszere az Idlíbi Emírség évei alatt erősen saria-alapú maradt. A vezetőjük, Abu Mohammed al-Dzsoláni, 2025 januárjában úgy nyilatkozott: „A demokrácia számunkra azt jelenti, hogy a nép választ, de az iszlám elvek mentén él.” SDF (Szíriai Demokratikus Erők) és politikai szárnya, a Szíriai Demokratikus Tanács (SDC), szekuláris és közösségi alapú megközelítést vall. A kurd többségű régiókban elfogadott 2020-as „Társadalmi Szerződés” szerint. „Vallás és állam szétválasztása a közösségi autonómia egyik alapköve.” SNA (Szíriai Nemzeti Hadsereg) inkább konzervatív szunnita értékrendet követ, de nyitott az intézményi pluralizmusra. Török támogatása miatt a politikai iszlamizmus dominanciája mérsékeltebb formát ölt. Ez a politikai sokféleség lehetőséget teremt egy „kompromisszumos államforma” kialakítására, de csak akkor, ha a vallási és nem vallási pártok közötti alkotmányos párbeszéd nem alakul át befolyási harccá.
A polgárháború alatt és után több tucat interfaith kezdeményezés jött létre, gyakran női vezetés alatt vagy ifjúsági fórumokon. A következő három mozgalom ezen tevékenységre példa.
Ezek a programok képesek csökkenteni az ellenségképeket, és hozzájárulnak ahhoz, hogy a vallás ne az elválasztás, hanem a társadalmi kohézió forrásává váljon.
A belső kihívásokat kiegészíti a térséget befolyásoló nagy hatalmi és regionális érdekek. Az ország jövőjét meghatározó demokratikus és vallási-politikai egyensúly kialakítását számos nagyhatalmi és regionális szereplő igyekszik formálni. Ezek az államok részben egymással versengenek és közben részben lokális szereplőkön keresztül alakítják kapcsolataikat. Törökország érdekérvényesítő szerepe az országban a következők mentén alakul. Közvetlen befolyással a Szíriai Nemzeti Hadsereg (SNA) fő támogatója, logisztikai, katonai és politikai tevekénységgel. Ankara részben saját határbiztonságát és a kurd autonómia megakadályozását tartja szem előtt. Ideológiailag Erdogan kormánya a politikai iszlám mérsékelt formáját támogatja. Hasonlóan a Törökországban működő AKP retorikájához ami visszaköszön az SNA politikai elitjének világképében is. Amit ezzel a tevékenységgel el akar érni az egy Szírián belüli, törökbarát, konzervatív, de formailag pluralista kormányzat. Aki nem biztosít széles autonómiát a kurdoknak, de nem is radikalizálódik HTS-módra. Az Egyesült Államok a decentralizáció és vallásszabadság mellet áll ki. Fő szövetségesük a kurd vezetésű Szíriai Demokratikus Erők (SDF). Fő törekvése pedig egy decentralizált, stabil Szíria, ahol a radikalizmus nem éled újjá, és ahol Irán és Oroszország befolyása minimális. Oroszország épen ezért egy stratégiai és ortodox védelmi pillér kiépítésén fáradozott. Jelenleg az Ukrajna elleni támadása miatt most kisebb erősséggel tud a terültre figyelni. Érdekei azonban továbbra is vannak. Moszkva továbbra is megtartotta korábbi támaszpontjait (Tartusz, Khmejmím). Politikailag Moszkva nem ellenez egy új szíriai alkotmányos rendet, de ragaszkodik ahhoz, hogy az ortodox keresztény kisebbségek (főleg a görög ortodox egyház) védelmet élvezzenek. Emellett a vallási radikalizmus visszaszorítása orosz nemzetbiztonsági érdek. A következő eszközökkel próbálja elérni ezt. Diplomáciai vétó az ENSZ-ben, fegyverexport, mediációs szerep a HTS és SNA közötti háttértárgyalásokban. Irán, mint regionális szereplő síita egyházi befolyással igyekszik jelen lenni. Jelenleg ez már egy gyengülő tevékenység jellemezi. Korlátozottan, de a korábbi rendszer szereplőivel foglalkozik. A szíriai síita kisebbségek ugyan (pl. alaviták) elvesztették központi hatalmi szerepüket, de Teherán továbbra is aktív a humanitárius hálózatokban és egyes milíciákban. Tevékenységének célja a vallási síita közösségek védelme és az iráni befolyás regionális visszacsatolása. A HTS előre törésével, valamint az alavita elit visszaszorulásával Irán befolyása erősen gyengült, bár még megmaradt néhány titkosszolgálati csatorna és síita szent helyekhez kapcsolódó pénzügyi kontroll. Az Európai Unió, mint normatív erő és rekonstrukciós fölérendeltség jelenik meg ebben a témában. Középpontban nála a demokratizálódás, vallási kisebbségek védelme, női jogok és az újjáépítés van. Mindezt az EU elsősorban gazdasági eszközökkel kívánja befolyásolni a folyamatokat. Programok, mint eszközök. Humanitárius segítség (ECHO), civil társadalmi támogatások (Instrument for Pre-accession Assistance), vallásközi párbeszédprogramok (pl. Berghof Foundation). A kívánt cél egy inkluzív, decentralizált, vallási szempontból toleráns Szíria, amely hosszú távon részese lehet a Földközi-tengeri partnerségnek. Az Öböl menti államokból két országot emelnék ki. Szaúd-Arábiát és Katart. Szaúd-Arábia a vahabita irányzatot preferáló vallási támogatások révén próbálja növelni befolyását főként a SNA és egyes arab törzsek között. Ellenzik az iráni jelenlétet és a síita autonómiát. Katar diplomáciailag közelebb áll a HTS-hez, és finanszíroz humanitárius és oktatási projekteket Idlíb tartományban. A versengő vallási értelmezések és mecénások gyakran egymással is versengenek, ami polarizálja a helyi közösségeket.
Bár a 2024 végén végbement rendszerváltás és az új Alkotmányos Nyilatkozat megnyitotta az utat egy befogadóbb államrend felé, az elmúlt hónapok eseményei azt mutatják, hogy a kormány és egyes kisebbségi csoportok közötti feszültségek továbbra is fennállnak, sőt helyenként erősödtek. A kurd közösséghez köthető Szíriai Demokratikus Erők (SDF) és az új kormány közötti tárgyalások az autonómia kérdésében február végén megszakadtak, miután a damaszkuszi vezetés elutasította az Északkelet-Szíriában már évek óta működő önigazgatási modell alkotmányos elismerését. Az alavita közösség helyzete szintén érzékeny kérdés, különösen Latakia és Tartusz térségében, ahol a helyi lakosság részben a Baasz-rezsim korábbi pozícióinak elvesztése miatt szkeptikusan tekint az új kormányzatra. Márciusban több alavita civil szervezet nyílt levelet intézett az Igazságügyi Minisztériumhoz, követelve az alavita bírák és köztisztviselők jogtalan leváltásának kivizsgálását. Ezzel egy időben a szunnita többségű területeken megerősödött az a narratíva, hogy a rendszerváltás valódi célja a korábbi alavita dominancia megtörése volt. Ez pedig etnikai színezetet adhat a politikai tisztogatásoknak. A keresztény kisebbségek, különösen a görög ortodox közösség, aggodalmukat fejezték ki a vallási oktatás kötelező iszlamizálása miatt. Az új tanterv, amely 2025 februárjától vezették be, kötelezővé teszi a Korán idézetein alapuló etikai modulokat az általános iskolákban. Bár a kormány szerint ezek általános erkölcsi tanításokat tartalmaznak, több keresztény iskolafenntartó közösség (pl. Aleppóban és Homszban) a vallásszabadság megsértésének tartja az intézkedést. Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy a kormány részéről tett reformígéretek ellenére az intézményi bizalmatlanság és az egyes kisebbségi csoportok marginalizálódása továbbra is fennáll. A retorikai szintű nyitás és a de facto gyakorlat közötti különbség egyre több konfliktust szül.
Szíria hosszú és fájdalmas úton jutott el a poszt-autokratikus korszak kezdetéhez. Az új vezetés demokratikus nyitása és reformígéretei valódi lehetőséget kínálnak a társadalmi megbékélésre, de csak akkor, ha ezek a szándékok nem merülnek ki szimbolikus gesztusokban. A vallási és etnikai kisebbségek szerepe nem csupán jogi kérdés, hanem a nemzeti egység és politikai stabilitás záloga is. A közelmúlt eseményei ugyanakkor azt mutatják, hogy e közösségek bizalma törékeny, és gyorsan elillan, ha a kormányzat részéről nem tapasztalnak tényleges részvételi lehetőséget és egyenlő bánásmódot.
A következő évek kulcskérdése nem az lesz, hogy Szíria képes-e újraépíteni lerombolt városait, hanem az, hogy képes-e újraépíteni a társadalmi kohéziót a bizalom, a részvétel és a pluralizmus intézményein keresztül.
Szerző: Hetzer Miklós
A Új hajnal vagy új törésvonalak? Szíria és a vallási kisebbségek viszonya 2025-ben bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.
A Gbakèhouè, un village de l'arrondissement de Dévé, commune de Dogbo, une mère de famille s'est donné la mort ce mercredi 07 mai 2025.
Une femme d'environ 40 ans et mère de jumeaux a ingéré un herbicide. Selon les informations, la victime serait désespérée à cause de dettes accablantes.
Conduite très vite centre de santé, la mère de famille décéda malheureusement à cause de la forte toxicité du produit ingéré.
Le drame s'est produit ce mercredi 07 mai 2025 dans le village Gbakèhouè, commune de Dogbo dans le département du Couffo.
M. M.
La Haute Autorité de l'Audiovisuel et de la Communication (HAAC) poursuit ses travaux de préparation en vue des élections générales de 2026. Ce mercredi 7 mai, les conseillers et cadres de l'institution se sont réunis à Bis Hôtel à Abomey pour la deuxième journée du séminaire consacré à l'appropriation du nouveau Code électoral.
Les répercussions des récentes modifications du Code électoral sur la gestion de la campagne médiatique étaient au centre des échanges de la deuxième journée de l'atelier de la HAAC. Lors de son intervention, François Awoudo, Directeur adjoint du séminaire, a détaillé les implications de ces changements pour la HAAC, notamment en ce qui concerne la régulation de l'espace médiatique durant la période électorale. Avec les élections générales de 2026 en ligne de mire, l'objectif est d'assurer une gestion transparente et équitable des médias, en ligne avec les exigences du nouveau cadre juridique.
L'ancien Conseiller à la HAAC, Franck Kpocheme, a ensuite pris la parole pour partager les enseignements tirés des expériences passées en matière de régulation des médias pendant les élections. Ces retours d'expérience ont permis de mieux cibler les défis spécifiques auxquels l'institution pourrait être confrontée à l'approche de 2026, notamment en matière de contrôle de la communication médiatique.
En fin de journée, les participants ont élaboré un plan d'action opérationnel détaillé pour intégrer les nouvelles exigences du Code électoral dans leur mission de régulation des médias. Ce plan se veut une feuille de route claire pour garantir une couverture médiatique équilibrée et respectueuse des principes démocratiques lors des élections de 2026.
Ce séminaire fait suite à une première journée, durant laquelle les participants ont été formés sur le cadre juridique des élections de 2026 et les innovations majeures introduites par la Loi n° 2024-13, qui modifie et complète le Code électoral.
Le Conseil des Ministres s'est réuni mercredi, le 07 mai 2025, sous la présidence de Monsieur Patrice TALON, Président de la République, Chef de l'État, Chef du Gouvernement.
Les décisions ci-après ont été prises :
I- MESURES NORMATIVES.
Modalités de commercialisation du gaz de pétrole liquéfié.
Il est établi dans notre pays, que plusieurs sociétés agréées se partagent le marché de la distribution du gaz domestique, chacune exploitant ses propres marques de bouteilles.
Une telle fragmentation du marché limite la possibilité pour les consommateurs d'échanger librement une bouteille vide contre une bouteille pleine d'une autre marque, créant ainsi une contrainte d'approvisionnement, notamment en cas de rupture de stock.
Par ailleurs, il s'observe une inégale répartition de l'offre sur le territoire national, certaines communes étant significativement désavantagées. Cette situation oblige les commerçants locaux à prendre en charge les coûts de transport, qu'ils répercutent sur les prix à la consommation.
C'est pourquoi, dans le cadre de sa politique de développement durable, le Gouvernement a engagé une réforme majeure du secteur des hydrocarbures. L'objectif visé est d'accroître la disponibilité et l'accessibilité du gaz domestique, de promouvoir son utilisation en remplacement des sources d'énergie traditionnelles, notamment le bois de chauffe. Ceci participe de la protection des forêts et de l'amélioration des conditions de vie des populations les plus vulnérables, particulièrement en zone rurale.
Par son contenu, ladite réforme consiste à mettre en place un système d'approvisionnement centralisé par la Société Dépôts Pétroliers du Bénin (DPB) SA qui sera propriétaire des bouteilles uniformisées. Le remplissage et la sécurité des emballages relèvent de la responsabilité des gestionnaires des centres d'emplissage.
Ainsi, le présent décret vise à :
– instaurer l'interchangeabilité commerciale des bouteilles de gaz sur l'ensemble du territoire national ;
– faire uniformiser les bouteilles aux couleurs de la Société Dépôts Pétroliers du Bénin SA ;
– responsabiliser formellement les gestionnaires des centres d'emplissage en matière de sécurité et de qualité du service ;
– introduire une nouvelle capacité de bouteilles de 1,5 kg, plus adaptée aux besoins des ménages à faibles revenus.
Une fois les nouvelles dispositions devenues opérationnelles, tout détenteur d'une bouteille vide de gaz domestique pourra l'échanger contre une bouteille pleine de même contenance, auprès d'une station-service ou de tout autre distributeur habilité.
Pour ce faire, à compter de l'entrée en vigueur du présent décret, il est accordé un délai de trois mois à la Société Dépôts Pétroliers du Bénin SA pour racheter les bouteilles en circulation et mettre en œuvre un plan de standardisation progressive visant leurs recoloration, reconditionnement technique et intégration dans le parc commun.
Le ministre de l'Industrie et du Commerce et le ministre de l'Économie et des Finances veilleront à son application effective.
Au titre d'autres mesures normatives, ont été adoptés les décrets portant :
– transmission à l'Assemblée nationale, pour autorisation de ratification, de la Convention régissant la Commission bancaire de l'Union monétaire ouest Africaine ; puis
– attributions, composition, organisation et fonctionnement du Conseil national de l'Eau.
II- COMMUNICATIONS.
II-1. Mission de maîtrise d'œuvre de conception des travaux de réhabilitation et de rénovation de l'embarcadère d'Abomey-Calavi.
Dans le cadre de la mise en œuvre du projet « réinventer la cité lacustre de Ganvié », il est prévu la réhabilitation et la rénovation de l'embarcadère d'Abomey-Calavi. A cet effet, les études architecturales et techniques des bâtiments sont déjà disponibles.
En vue de conduire le chantier avec la qualité requise, il est confié à un groupement qui assure la direction d'exécution des travaux, la réalisation des études techniques des voies et réseaux divers, ainsi que du plan d'actions de réinstallation des personnes affectées par le projet.
II-2. Autorisation de signature de la convention de partenariat entre le ministère de la Santé et le groupe pharmaceutique ROCHE pour la lutte contre les cancers au Bénin.
Le cancer est l'une des principales causes de décès dans le monde et les frais liés à sa prise en charge sont généralement très élevés.
Or, la plupart de ces cancers peuvent être traités avec succès ou évités quand la prise en charge est faite à temps.
Le partenariat avec le groupe ROCHE permettra précisément de développer des solutions adaptées, notamment la prévention des cancers gynécologiques et mammaires à travers le dépistage et la prise en charge des lésions précancéreuses, celle des cancers pédiatriques, le développement des "hôpitaux de jour" en cancérologie ainsi que la prise en charge de certaines hémopathies.
II-3 Contractualisation pour la construction et l'exploitation du Centre d'Enfouissement technique de la commune de Parakou.
L'extension des activités opérationnelles de la Société de Gestion des Déchets et de la Salubrité à la ville de Parakou depuis le 1er octobre 2023 a permis, à ce jour, d'améliorer l'environnement urbain à travers notamment :
le désensablement, le piquetage et le désherbage des principales artères ainsi que des espaces publics ;
le curage des ouvrages d'assainissement pluvial, dont la première fréquence de curage approfondi a été achevée en janvier 2025.
Pendant ce temps, des actions préparatoires ont été engagées pour structurer la gestion des déchets solides ménagers et assimilés. Il s'agit de :
réalisation d'études internes visant à concevoir un dispositif opérationnel adapté aux spécificités de la ville, au vu des infrastructures existantes, des volumes de déchets solides ménagers et assimilés estimés et de l'état de la voirie ;
recrutement de PME spécialisées dans la pré-collecte des déchets, à l'issue d'un appel à concurrence ;
réaménagement progressif des points de regroupement des déchets.
Après ces diligences, il ne reste à ce jour que la mise en place d'un centre d'enfouissement technique conforme aux normes environnementales en vigueur.
C'est en vue d'optimiser la gestion des déchets dans cette ville, que le Conseil a autorisé la contractualisation avec une entreprise expérimentée pour la construction dudit centre et sa mise en exploitation.
III. - RENCONTRES ET MANIFESTATIONS INTERNATIONALES.
Il a été autorisé, sous cette rubrique :
– le séjour au Bénin, du 11 au 14 mai 2025, d'une délégation finlandaise dans le cadre de la restitution du trésor royal « Kataklè » ;
– l'organisation à Cotonou, du 16 au 17 mai 2025, des cinquièmes journées nationales des cliniques privées du Bénin ; puis
– la participation du Bénin à la 42ème session du Conseil des Ministres du Conseil Africain et Malgache pour l'Enseignement Supérieur (CAMES), du 19 au 23 mai 2025 à Conakry, en Guinée.
MESURES INDIVIDUELLES.
Les nominations ci-après ont été prononcées :
– A la Présidence de la République
Directrice générale de l'Agence nationale du Paysage : Madame Olga PRINCE DAGNON
– A la Cour constitutionnelle, sur proposition du président,
Secrétaire général de la Cour : Monsieur G. Romuald IROTORI
– Au Conseil supérieur de la Magistrature
Magistrats élus
au titre du siège :
Titulaire : Monsieur Vihognon Hervé GNANSOUNOU
au titre du parquet :
Titulaire : Monsieur Samuel NOUTOHOU
Suppléant : Monsieur Adéola Paul Richard da MATHA
Au ministère de l'Agriculture, de l'Elevage et de la Pêche
Directeur adjoint de cabinet : Monsieur Innocent TOGLA
Conseiller technique à la Recherche, à l'Agriculture et à l'Alimentation : Monsieur Adolphe ADJANOHOUN
Secrétaire général du ministère : Madame Madeleine Baké Tounkara LAFIA MOROU
Secrétaire général adjoint du ministère : Monsieur Maxime Yao GOUNSE
Directeur général de l'Agence Territoriale de Développement Agricole pôle 6 : Monsieur Abdoulaye Chabi ISSA CHABI.
Fait à Cotonou, le 7 mai 2025,
Le Secrétaire Général du Gouvernement,
Edouard OUIN-OURO.
Urbain Amegbedji, Directeur Général de l'Agence nationale pour l'Emploi (AnpE), a été réélu membre du Conseil d'administration de l'Association mondiale des services publics de l'emploi (WAPES) pour la mandature 2025-2028. Cette décision a été prise lors de l'Assemblée Générale du WAPES, tenue le 6 mai 2025 à Abidjan, en marge du 13ᵉ Congrès de l'association.
Le 13ᵉ Congrès de l'Association mondiale des services publics de l'emploi (WAPES) se déroule du 5 au 9 mai 2025 à Abidjan. Il réunit 150 délégués issus de 86 pays autour du thème “Les politiques actives de l'emploi face aux défis démographiques”.
Le Bénin est représenté par Urbain Amegbedji et Thomas Singbo, Chargé de Programme du Programme Spécial d'insertion dans l'Emploi (PSIE). Les deux délégués du Bénin participent activement aux débats sur l'avenir des services publics de l'emploi et les stratégies de lutte contre le chômage.
En marge des travaux ouverts officiellement ce 7 mai, l'Association a tenu son Assemblée Générale le mardi 6 mai dernier. A cette occasion, l'expertise de M. AmegbedjI a été une nouvelle fois reconnue au sein de cette organisation internationale. Il a présenté des recommandations visant à améliorer le fonctionnement et la gestion de l'association. Ce qui lui a permis de conserver son poste d'Auditeur interne du WAPES.
La réélection de Urbain Amegbedji, Directeur Général de l'AnpE, au CA du WAPES est un signe de confiance.
M. M.
Les relations franco-algériennes connaissent une nouvelle phase de turbulences. Mercredi 7 mai, la porte-parole du gouvernement français, Sophie Primas, a annoncé qu’une phase de concertation […]
L’article Crise diplomatique : la France prépare une « riposte graduée » contre l’Algérie est apparu en premier sur .