Feed aggregator

Le diocèse catholique aux armées organise du 18 au 20 mai son 60e pèlerinage militaire international au sanctuaire marial de Lourdes, où sont attendus une quinzaine de milliers de soldats appartenant à quarante nations. Ce n'est certes plus l'époque bénie du sabre et du goupillon dont se moquaient en chanson Jean Ferrat et Georges Brassens. Mais, au nom même de la laïcité et de la diversité, les quatre principales religions en France ont droit de cité au sein de l'institution de défense, avec leurs aumôneries respectives.

- Défense en ligne / France, Religion, Armée, Spiritualité

In Italien haben sich die Fünf-Sterne Bewegung zusammen mit der Lega auf ein gemeinsames Regierungsprogramm einigen können. Damit fehlt nur noch ein Premierminister.

As Europe’s domestic production of natural gas is steadily declining and demand is projected to remain stable, import requirements will rise in the coming decades. There are only two options to meet the increasing demand for gas imports – pipeline gas and liquefied natural gas (LNG).

Former professional skateboarder Kent Lingeveldt has turned his sport into a business.

Cape Town's "Day Zero" when taps would run dry, has been postponed - but drought problems remain.

Pristina ‘understands’ the decision of Spanish Prime Minister Mariano Rajoy not to attend the EU-Western Balkans summit in Sofia, but “Kosovo is not Catalonia”, Kosovo's President Hashim Thaçi told EURACTIV.com.

As Italy gets closer to having a cabinet dominated by the 5-Star Movement, the rejection of this force by the liberal ALDE group in January 2017 increasingly looks like a strategic mistake.

On May 22, the Investment Facilitation Forum (IFF) holds an event that seeks to clarify the role of investment hubs and explore how their activities are linked to the EU tax agenda, financial regulation and the assistance to developing countries. Ahead of the event, the IFF president shares his view on the importance of distinguishing between investment hubs and tax havens.

The EU starts enforcing its general data protection regulation on 25 May - but Belgium, Bulgaria, Cyprus, Czech Republic, Greece, Hungary, Lithuania and Slovenia won't be ready. The delay will cause legal uncertainty.

Turkish President Recep Tayyip Erdoğan holds a rally in the Bosnian capital Sarajevo to drum up support among the Turkish diaspora. Three days after the EU-Western Balkans summit in Sofia, Bulgaria, the Balkans confirm their strategic position.

Lange waren die Auseinandersetzungen im Gazastreifen nciht mehr so schlimm wie derzeit. Heute beraten die Islamischen Stataten über die Lage.

381964 Communication and Media Relations Section

A three-day workshop on anti-corruption draft legislation review for 30 representatives of government institutions, law enforcement agencies, civil society and the business community of Kyrgyzstan concluded on 18 May 2018 in Bishkek.

Aimed at strengthening the capacities of relevant anti-corruption stakeholders in identifying potential corruption risks in the legislative drafting process, the workshop was organized by the Office of the Co-ordinator of OSCE Economic and Environmental Activities (OCEEA) in co-operation with the OSCE Programme Office in Bishkek.

The workshop provided participants with theories and practical tools on sound legal drafting and transparent analysis of draft legislation. Participants also learned how to identify corruption risk factors and to produce final review reports. 

“This workshop is a joint practical anti-corruption activity, which gives representatives of the public sector, business community and civil society of Kyrgyzstan an opportunity to co-operate more closely in anti-corruption matters,” said Kurban Babayev, Associate Anti-Corruption Officer at OCEEA.

Eni Gjergji, Acting Regional Development Officer at the OSCE Programme Office in Bishkek said that corruption remains one of the most pressing challenges of our time. “Promotion of good governance and the fight against corruption are high on the agenda of the OSCE and our Programme Office in Bishkek.”

The workshop is part of an OSCE-led regional extra-budgetary project on fostering a participatory approach to preventing corruption in Central Asia. The project is designed to assist governments, as well as civil society and business sector, in developing and implementing national corruption prevention policies. It is funded by Austria, Belgium, Luxembourg, Norway, Serbia and Liechtenstein.

Pour les dirigeants de l’UE, une exemption « permanente » et « illimité » aux droits de douane imposés par Trump est une condition sine qua non à toute négociation commerciale.

Ein 20 Jahre altes Gesetz soll es EU-Unternehmen ermöglichen, die Wirtschaftsblockade der USA gegen den Iran nicht anzuerkennen. Es ist fraglich, was das in der Praxis bringt.

Zusammenfassung:

The Capital Markets Union (CMU) – an initiative of the European Commission – aims to unify and deepen capital markets across EU Member States by removing existing barriers to cross-border investment and, in particular, harmonizing financial and business regulations. However, harmonizing institutional frameworks across the EU Member States that historically have different legal traditions is difficult and requires time. This article summarizes important steps to harmonizing business and financial laws in the EU and discusses empirical and theoretical literature on the role of legal harmonization in deepening and better integrating financial markets.

Die Bauern sind verärgert über die Haltung der Europäischen Kommission, die ihrer Meinung nach das Wohl der Wölfe dem des Nutzviehs vorzieht.

Les dirigeants de l’UE se sont accordés sur une approche commune pour sauver l’accord sur le nucléaire iranien et répondre aux droits de douane imposés par Donald Trump sur l’acier et l’aluminium européen.

Le M5S et la Ligue se sont entendus sur une baisse des impôts couplée à une baisse des dépenses sociales. Une programme qui risque de se heurter à l'hostilité des partenaires européens de Rome.

La Commission européenne tente de soumettre aux 27 l'idée de création de titres de dette commune, qui auraient un risque zéro selon l'exécutif européen.    

Minden szocialista országnak megvolt  a maga Gulágja, Jugoszláviában ez Goli otok volt. A jugoszláv Alcatraz 4,7 négyzetkilométer területű sziget Isztriától keletre a Velebit-csatornában Rab, Sveti Grgur i Prvić szigetek között.

1948 júniusban Bukarestben az összkommunista gyűlésen Sztálin vezetésével a kommunista országok vezetői Josip Broz Titót megvádolták azzal, hogy az imperialista erőkkel szövetkezik. Jovo Kapičić, a titkosrendőrség, az UDBA tábornoka erre így emlékezett: „Felszólították a jugoszlávokat, hogy döntsék meg a titói rezsimet, mert az az imperialisták szolgálatában áll. És ha valaki ezzel járta a vidéket, dicsőítette az oroszokat, Sztálint… hát, mit tehettünk?”

Azt tették, amit a többi szocialista országban a vélt vagy valós ellenséggel: félreállították, elítélték ezeket az embereket. A börtönszigetre internálásuk Tito gondolata volt, de a parancs a belügyminisztertől érkezett: „Jovo, van egy feladat, vegyél magad mellé néhány embert, egy geológust és menjetek Dalmáciába, van ott kis sziget, Goli otok.”

A kopár szigeten az I. világháborúban az osztrák-magyar hadsereg orosz hadifoglyokat őrzött a keleti frontról, majd 1948-ban megnyitották a politikai foglyok börtönét, de őriztek ott néhány II. világháborús bűnökért elítéltet, usztasákat is. 

A foglyok első csoportja 1949. július 9-én érkezett meg. Mind politikai elítéltek, valamilyen módon a kommunista rezsim ellenségei voltak, akiket gyakran csak adminisztratív határozattal, bírósági ítélet nélkül hoztak ide. Ellenséggé válni nagyon könnyű volt abban az időben. A túlélők elmondása szerint ehhez elég volt egy szó, egy vicc, egy tekintet, egy mosoly vagy éppen felhúzott szemöldök, ami nem tetszett valakinek a „hatalmasságok”, vagy az „aggódó polgárok” közül, hogy sokéves kényszermunkán találja magát Goli otokon. 

A hivatalos adatok szerint 16 101 főt tartottak fogva, közülük 413-an meghaltak, de félő, hogy ez a szám sokkal nagyobb. Egyes, de meg nem erősített becslések szerint 3-15 ezer elítélt halt bele az ütlegelésekbe, az alvásmegvonásba, a diftériába, vagy egyszerűen a mélybe vetették őket. A rabok 44%-a szerb, 21,5%-a montenegrói, 16%-a horvát, 5%-a macedón volt. Kisebb számban voltak szlovének és albánok. 

A jugoszláv tagköztársaságokban erősödő nacionalizmussal együtt erősen túlzó számok is megjelentek, ami a Goli otok és az egész titói Jugoszlávia sötét oldalának agyonhallgatása eredménye. Amikor az ország elkezdett szétesni, ezeket a témákat fegyverként használta a nacionalista politika. A 90-es években Szerbiában 50 ezer fogolyról és 10 ezer halottról beszéltek, majd a szám felment egészen 70 ezerig. 

1948-1956 között csak politikai elítéltek voltak Goli otokon, azután már súlyos bűncselekményeket elkövetőit, gyilkosokat is őriztek itt, majd klasszikus börtönként működött 1988-ig, amikor a börtönt hivatalosan megszüntették.

                                      Az igazgatóság épülete

A teljesen kopár szigeten az épületeket a rabok maguk építették az általuk kézzel faragott kövekből, bármilyen eszköz nélkül. Kőböl faragtak kövekkel valóban szép épületeket. Volt igazgatósági épület, volt látogatói épület, mert 1956-tól a példásan viselkedő elítéltek havonta egy legközelebbi családtagot fogadhattak. Kizólag az őröknek készült tekepálya, amit később mozinak is használtak.

                                          Esővíz tároló a felirattal: Kö a kövön, aztán megint kő!                                      

A szigeten a legnagyobb gondot az ivóvíz hiánya jelentette, megoldásként hatalmas esővíz tárolót építettek.

Volt három üzem is: faipari üzem, ahol búrotokat gyártottak, amiket aztán Amerikába és Mexikóba exportáltak, fémfeldolgozó üzem, ahol traktor-és hajóalkatrészeket, csőelemeket gyártottak. A kőfeldolgozóban terrakotta padlólapokat, betontéglákat stb. készítettek. A gyártáshoz szükséges követ a szigeten lévő kőbányákból nyerték.

Néhány évig hajógyár is működött, ahol három, egyenként 110 tonna teherbírású fából készült hajót építettek, ezek neve Május 1, Május 13 és Május 25 voltak. Később a gyár már csak hajójavítóként működött.

Volt egy be-és kiléptető karantén részleg, itt tartották egy hónapig az érkező foglyokat és itt voltak elbocsátáskor is. Az épület előtt volt az ún. Péter-lyuk, ami az elítéltek kínzásának helye volt. Főleg követ hordattak velük egyik oldalról a másikra. Ez a sziszifuszi munka mentális és fizikai megtörésüket volt hivatott szolgálni. Emellett volt a börtönön belül is börtön azoknak a foglyoknak, akik valamilyen módon megszegték a házirendet. A 102-es részlegben magánzárkák és egy 50 személyes cella volt.

                                                           Péter-lyuk

Az üzemek az államnak dolgoztak, mert nagyon kellett a bevétel, de a titkosrendőrség is jelentős összegeket, súlyos millió dollárokat keresett rajtuk. Az ott készült bútorokat, a kőfeldolgozó termékeit Olaszországba csempészték, egyes adatok szerint ezzel fél év alatt 700 ezer akkori dollárt „kerestek”.

A sziget ma elhagyatott szellemváros, néhány turista, egykori rabok családtagjai látogatják ezt a sötét titkokat rejtő szörnyű helyet.  Hajóval Senjből (Zengg) egy óra alatt lehet eljutni, de Rab-szigetről is közlekednek ide vízi taxik. Amikor még működött a fogolytábor és börtön, a sziget és környéke a hajóforgalom elől elzárt övezet volt, ha repülőgép repült el felette, a raboknak hasra kellett feküdniük.  

                                  A foglyok "lakhelye"

Minden ma itt látható növény vagy fa, az egykori fogvatartottak fájdalmas munkájának eredménye. Ők ültették azokat, és büntetésül gyakran kellett saját testükkel védelmezni az égető napsugarak, vagy éppen a viharos szél, a bora ellen.  

Még mindig megvan a híres "vonal" vagy út, amin az új foglyoknak végig kellett menni az "öreg elítéltek” előtt, akiknek szabad, sőt kötelező volt őket teljes erejükből ütni azokkal az eszközökkel - kötéllel, övvel, lánccal, bottal – amit az őrök adtak a kezükbe. Ez rituálé volt minden alkalommal, amikor Goli otokra új szállítmány érkezett. Ha egy „öreg elítélt” megtagadta az új fogolyok „büntetését”, ő magának is végig kellett a vonalon mennie. Az őrök és a vezetők oldalról nézték, és buzdították a rabokat.

                                                    Kész!

Körben mindenütt azoknak az épületeknek romjai láthatók, ahol a foglyokat őrizték. Mindegyiknek beomlott a teteje, egyetlen ép ablaka sincs, a víz-és elektromos hálózat teljesen használhatatlan. Mindennek valódi szimbóluma egy felirat: Kész!, de vannak Titót és a JSzSzK-t éltető mondatok is, vagy éppen ilyen buzdító feliratok: Mi építjük a szigetet, a sziget épít minket. Vannak látogatók, akik a falak kövein egykori rabtársaik, hozzátartozóik bevésett nevét keresik…

A börtönszigetet megálmodó, az egészet kitaláló Josip Broz Tito egyetlen egyszer sem látogatott el ide, bár a történészek állítása szerint a mellette dolgozók mind tudtak arról, hogy mi folyik ebben a „börtönben”.  

Egy dokumentumfilm megszólaltatott egykori elítélteket. Egyikük, aki az első transzporttal érkezett 1949. június 9-én, azt mondta, hogy a szigetre úgy szállították őket a hajókkal, mint annak idején a rabszolgákat Afrikából. „Hajamnál fogva húztak ki a hajóból, a parton egy kicsit vertek, majd azt mondták, rajta fuss!  És te futsz meztelenül, a veréstől kék, zöld foltokkal. De voltak olyanok, akikkel kesztyűs kézzel bántak. Őket nem ütötték, őket csak leköpték… Nem tudtam, hogy mi vár rám, ahogyan a többi 2500 társam sem, akik ott álltunk, hosszan kígyózó sorokban.”

A filmben megszólalók szavaiból az derül ki, hogy az ő megtörésük azzal kezdődött, hogy a saját rendszerük ítélte el őket, az a rendszer, amiben hittek, amiről azt gondolták, hogy az az ő útjuk.

„Az ítélet után kétségbe voltam esve. Három nap és három éjszaka nem aludtam, nem ettem, úgy éreztem, hogy belül minden összetört”.

Volt közöttük olyan is, aki túlélte az usztasák jasenovaci koncentrációs táborát. Hasonló lelkiállapotról számoltak be a szovjetunióbeli Gulag foglyai is, de a koncentrációs táborokba hurcolt zsidók is, akik addig német hazafiak voltak.  

                                   Éljen Tito elvtárs!

Egy-egy barakkban 250 ember lakott, egyidőben a szigeten maximum 4300 embert tarthattak fogva. 1951-ben voltak ennyien egyszerre Goli otokon.

A szigeten ma az egyetlen érték az a kő, amit a házakba és az utakba beépítettek. Mivel kézzel faragott kövekről van szó, a szabadpiacon kivételesen magas áruk van, ha lesz következő tulajdonos, nagyon jó üzletet fog vele csinálni.

Készültek javaslatok arra, hogy négy épületet, amik relatív jó állapotban vannak, újítsanak fel, és alakítsanak ki egy emlékközpontot. Olyan központot szeretnének létrehozni, ahova a turistákon kívül nemzetközi intézményekből is érkeznek különböző emberjogi kérdésekkel foglalkozó szakemberek, kutatók, de emellett lehetőséget teremtenének fürdésre is. Megvan a szándék arra is, hogy mindazok emlékeit, akik egykori táborok, börtönök foglyai voltak itt összegyűjtsék.

„Goli otok sok tekintetben különleges volt. Míg a hitleri táborok kényszermunka- és megsemmisítő táborok voltak, addig a sztáliniak kizárólag munkatáborok. Goli otok kicsit hasonló Guantanamóhoz. Ezt a helyet olyan helynek akarjuk, ahol az emberek elgondolkoznak. Azt akarjuk, hogy megismerjék az itt fogva tartottak szenvedéseit, és mindenképpen el akarjuk kerülni azt, hogy gazdasági vállalkozás legyen” – mondta Darko Bavoljak, az „Ante Zemljar” Goli otok Egyesület elnöke.

 

fotók: lopar.com