Biztonságpiac

Elmondta: az utasbiztosításokhoz kapcsolt assistance szolgáltatás váratlan nehézségek, például közlekedési balesetek vagy betegségek esetén hasznos. A biztosító által megadott telefonszám napi 24 órában hívható, és a bajba jutott utazók magyar nyelven kaphatnak segítséget – tette hozzá.

A nyári hónapokban a leggyakrabban Horvátországból, Ausztriából, Szlovéniából, Szlovákiából és Romániából érkeznek segítséget kérő hívások, sérülések, betegségek, illetve közlekedési balesetek esetén. A tengerparton nyaralók gyakran keresik az assistance szolgáltatót sziklák vagy tengeri sünök okozta sérülések miatt, de érkeznek bejelentések búvárbalesetekről is. Emellett Horvátországban elég sok a közlekedési baleset, ami miatt segítségre szorulnak a magyar autósok – ismertette a szóvivő.

A Trump-kormányzat “megerősíti az Egyesült Államok és Ukrajna közötti, régmúltra visszanyúló védelmi kapcsolatokat, és ennek jegyében további 200 millió dollárt utal az ukrán kormányzatnak” – írta a Pentagon. Ezzel összesen egymilliárd dollárra emelkedett annak a támogatásnak az összege, amellyel az Egyesült Államok a Krím 2014-ben történt bekebelezése óta segíti Ukrajnát.

A Pentagon közleménye szerint a most átutalt összeg az ukrajnai haderő erősítését segíti, és elsősorban a katonai kiképzőprogramokhoz szükséges eszközök beszerzését szolgálja majd. Utalva arra az Ukrajnában nemrégiben elfogadott törvényre, amely az ország és a NATO közötti kiberbiztonsági együttműködést erősíti, az amerikai védelmi minisztérium kommünikéje megjegyezte: a reformok hozzájárulnak Ukrajna védelmi képességeinek növeléséhez, amelynek célja, hogy “az ország hatékonyan megvédhesse területi épségét és demokratikus berendezkedését”.

Rob Portman ohiói republikánus szenátor, a szenátus külügyi bizottságának tagja üdvözölte a bejelentést, és leszögezte: “ez egyértelmű üzenet, hogy Amerika az ukrán nép mellett áll az orosz agresszió elleni küzdelmében”.

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) a múlt héten hívta meg tagjai közé Macedóniát, miután Szkopjénak 27 évig tartó egyezkedés után sikerült lezárnia az ország nevéről folytatott vitát Görögországgal. Macedónia azonban csak akkor válhat a katonai szövetség teljes jogú tagjává, amikor minden hivatalos intézkedést lezárt a névváltoztatással kapcsolatban, vagyis miután sikeres lett az ország nevének megváltoztatásáról szóló népszavazás, az alkotmányt is az új névnek megfelelően módosították és a görög parlament is ratifikálta az egyezményt.

Zoran Zaev miniszterelnök szerda este közölte, hogy az őszi, véleménynyilvánító referendumon várhatóan arra a kérdésre kell majd válaszolniuk a macedónoknak, hogy támogatják-e az ország európai uniós és NATO-tagságát azzal, hogy elfogadják a Macedónia és Görögország között megkötött megállapodást.

A névvita 1991 óta folyt Macedónia és Görögország között, vagyis azóta, hogy Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját. Az ország így a nemzetközi dokumentumokban eddig a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselte, alkotmányában azonban nem szerepelt a Jugoszláviára történő utalás. A névváltoztatást követően a nyugat-balkáni országot Észak-Macedóniának fogják hívni.

A múlt héten a 120 tagú parlament mind a 76 jelenlévő képviselője igennel szavazott az ország NATO-csatlakozására. A legnagyobb ellenzéki párt, a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) is támogatta a határozatjavaslatot annak ellenére, hogy politikusai korábban többször is kifejtették, ellenzik a balközép kormány politikáját, illetve a névváltoztatást, és tüntetésekkel, valamint a képviselőházi ülések bojkottjával fejezték ki egyet nem értésüket.

Sörös László elmondta, a különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés és más bűncselekmény miatt húsz év fegyházra ítélt elsőrendű vádlott nem bocsátható feltételes szabadságra. A tényállás szerint az elsőrendű vádlott albérlőként költözött be a sértett nyíregyházi lakásába, társa pedig a főbérlő gyermekkori barátja volt.

A vádlottak 2015. május 23-án több liter bort ittak meg a lakásban, közben bántalmazták ismerősük élettársát. A főbérlő élettársa védelmére kelt, de a két vádlott őt is többször ököllel megütötte. Az asszony a fürdőszobába menekült, bezárkózott és telefonon értesítette a rendőrséget.

A bántalmazott férfi olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy az orvosi ellátás ellenére rövid időn belül meghalt.

A karikatúra nyolc különböző állatfajt jelenít meg úgy, hogy az egyes példányok fejformái Erdogan arcát idézik. A szerdai panaszt Erdogan ügyvédje, Hüseyin Aydin az államfő megsértése címén nyújtotta be az ankarai főügyészséghez. Aydin a kérelemben azt írta, hogy a rajzot nem lehet a szólásszabadság keretében elbírálni. Kilicdaroglu a CHP keddi parlamenti frakcióülésén arra kérte a párt képviselőit, hogy hozzá hasonlóan osszák meg a karikatúrát a Twitteren.

Kilicdaroglu maga – Erdoganhoz intézve szavait – a következő megjegyzést fűzte az ábra fölé. “El fogod viselni, el kell viselned a bírálatot és a humort! Bebörtönzéssel nem tudod útját állni a kritikának és a humornak” – írta. A bejegyzést a CHP 72 képviselője osztotta tovább.

Az ábra eredetileg 2006-ban az egykori Penguen című török szatirikus hetilap borítóján jelent meg. A karikatúrát az ország sokak által legszínvonalasabb egyetemének tartott Közel-Keleti Műszaki Egyetem (ODTÜ) négy végzős hallgatója a július 7-ei diplomaosztón egy nagyméretű transzparensre tűzte. A diákokat július 11-én az elnök megsértéséért letartóztatták.

Erdogan 2014. augusztusi elnökké választásától a 2016-os puccskísérletig közel kétezer pert indított politikai ellenfeleivel, a sajtóval, de akár egyszerű állampolgárokkal szemben is az őt érintő sértések miatt. Az esetek többségében felfüggesztett szabadságvesztést szabtak ki a bíróságok, majd a török államfő 2016. július 15. után egyszeri gesztusként visszavonta ezeket az eljárásokat. Azóta ismét több hasonló eljárás indult. A török elnök megsértéséért akár négyévi börtöntüntetés is kiszabható.

Tavaly november végén Erdogan 1,5 millió lírás (mintegy 87,3 millió forint) nem vagyoni kártérítési pert kezdeményezett Kilicdaroglu ellen, amiért “megalázó kijelentésekkel” és “valótlan vádakkal” illette őt, gyermekeit és családját. Az eset nem sokkal azután történt, hogy november elején nyilvánosságra került a Paradise-iratok (Paradise Papers) néven elhíresült, offshore cégekről kiszivárgott adatbázis.

“Kedves Erdogan, tudsz róla, hogy gyermekeid, családtagjaid dollármilliókat küldenek egy vállalatnak külföldi adóparadicsomokban?” – fogalmazott Kilicdaroglu a CHP november 21-ei parlamenti frakcióülésén. A perben a napokban döntés született: a bíróság Kilicdaroglut 359 ezer líra (20,9 millió forint) megfizetésére kötelezte.

Markus Söder konzervatív bajor kormányfő eredetileg azt akarta elérni, hogy a bajor határrendőrség a határt eddig kizárólagosan ellenőrző szövetségi rendőrséggel azonos jogköröket kapjon. A berlini szövetségi belügyminisztérium azonban – amelyet Horst Seehofer, Söder szintén bajor konzervatív párttársa vezet – ehhez nem járult hozzá, mert az államhatár ellenőrzése a szövetségi hatóságok feladata, és Berlin nem adta át Münchennek ezt a kompetenciát. Ezért a bajor határrendőrség a szövetségi rendőrség ellenőrzése alatt kezdte meg a határellenőrzéseket. Nincs például joguk arra, hogy a határról bárkit is visszafordítsanak Ausztriába.

Söder szerdán a határnál fekvő Kirchdorfban arról beszélt, hogy a bajor határrendőrség a szövetségi rendőrökkel együtt biztonságosabbá teszi a határt és környékét. “Ezzel azt a világos üzenetet küldjük a nemzetközi embercsempészeknek, hogy egyre kevésbé kifizetődőbb átlépni a német határokat, és még kevésbé kifizetődőbb Bajorországban próbálkozni” – fogalmazott Söder.

Bajorországban a kilencvenes évek végéig létezett a szövetségi határőrség mellett tartományi határőrség is. Söder azt szeretné, hogy a június 1-jén újraalapított bajor határrendőrség a következő tíz év alatt ezer fősre bővüljön, és az osztrák után a cseh határon is megkezdhesse az ellenőrzéseket.

A német-osztrák és a német-cseh határ a schengeni övezeten belül szabadon átjárható. Az osztrák határ esetében Németország a migrációs válság miatt ideiglenesen visszaállíthatta a határellenőrzést. A szövetségi rendőrség eddig három helyen, az autópályákon tartott ellenőrzéseket Bajorországban. A Rheinische Post című regionális lap jelentése szerint az év első öt hónapjában körülbelül 18 ezer, engedély nélkül beutazó menekültet vagy migránst fogtak el, akiknek mintegy negyede érkezett Ausztria felől.

Az acél- és alumíniumtermékekre már kivetett, valamint az európai autókra kilátásba helyezett amerikai vámokról Merkel azt mondta: az intézkedések sok ember jólétét veszélyeztetik szerte a világban. Említést tett arról is, hogy a BMW német autógyártó vállalat legnagyobb gyára nem Európában, hanem a dél-karolinai Spartanburgben található, az Egyesült Államokban.

“Nevezzük nevén a dolgokat: mi nem akarjuk ezeket a vámokat” – szögezte le a kancellár. Merkel azt is világossá tette, hogy szerinte a gépjárművekre kivetett vámok sértenék a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályait, és az Európai Unió kész válaszul hasonló intézkedéseket hozni, de szerinte ez lenne “a rosszabbik megoldás”.

Merkel egyúttal megerősítette: kitart tavalyi megállapítása mellett, hogy Európa nem hagyatkozhat arra, hogy az Egyesült Államok rendet teremt a világban, és a környező térségekben a saját kezébe kell vennie a dolgok irányítását. A kancellár aláhúzta: továbbra is abban hisz, hogy a multilaterális diplomácia az, amely olyan eredményeket tud produkálni, amelyekkel a végén mindenki elégedett.

A konzervatív német kancellár Donald Trump és Vlagyimir Putyin csúcstalálkozójára is kitért. Jó lenne, ha az lenne a normális, hogy az amerikai és az orosz elnök találkozik egymással – foglalt állást ezzel kapcsolatban Merkel. Kiemelte: minden ilyen találkozónak örül, mert ez mindenkinek hasznára válhat. Nem szabad természetesnek lennie, hogy 2005 óta nem járt orosz elnök a washingtoni Fehér Házban – húzta alá.

Merkel a kormányzó konzervatív uniópártok között az elmúlt hetekben kirobbant migrációs vitáról is említést tett, és arra az álláspontra helyezkedett, hogy a megosztottságot a társadalomban is csak párbeszéddel lehet áthidalni. Világossá tette, hogy az ő kötelessége és felelőssége az, hogy a kormány működőképes legyen, és sikerült módot találni a vita rendezésére. Mint mondta: ebből következik, hogy a jövőben is együtt tud dolgozni Horst Seehofer szövetségi belügyminiszterrel, aki Merkel pártjának bajorországi testvérpártját, a Keresztényszociális Uniót vezeti, és aki pár hete egyoldalú intézkedésekkel és lemondással fenyegetőzött, ha nem lehet visszafordítani a határról azokat a menedékkérőket, akik már más uniós országban is adtak be menedékkérelmet. Merkel megjegyezte, hogy a vita miatt sokak bizalma megingott a kormányban, és dolgozni fog azon, hogy visszaszerezze. Világossá tette azt is, hogy nem áll szándékában lemondani, kitölti hivatali idejét.

A migrációs vita lezárásának része volt az is, hogy a kormány az év végéig javaslatot készít az EU-n kívülről érkező képzett munkaerő bevándorlásának egységes törvényi szabályozására. Merkel sajtótájékoztatóján azt mondta: ez Németországnak is érdeke. Mint mondta: ennek nagy jelentőséget tulajdonít, mert egyrészt az illegális bevándorlás ellen is alkalmazható lesz, másrészt enyhítheti a munkaerőhiányt azokon a területeken, amelyeken jelenleg nincs elegendő munkavállaló.

Merkel hivatalba lépése óta 23. alkalommal tartott ilyen sajtótájékoztatót, melyen most több mint egy órán át válaszolt a berlini tudósítók kérdéseire.

Az első világháború befejeződésének közelgő 100. évfordulója alkalmából a MÁV Nosztalgia Kft. először szervezett vonatos utazást az egykori hadszínterekre, emlékhelyekre, katonai temetőkbe. A Galícia Expresszel július 15. és 19. között mintegy háromszáz utas vehetett részt az utazáson, a szakmai programokról a Hadtörténeti Intézet és Múzeum történészei és avatott idegenvezetők gondoskodtak.

Kovács Vilmos ezredes külön kiemelte a vendéglátók odaadó munkáját, kiemelkedő szervezőmunkáját. A résztvevők a világháborús emlékhelyek mellett megtekintették a legfontosabb dél-lengyelországi magyar emlékeket, Krakkó számos nevezetessége között az egykori királyi várat, a Wawelt a székesegyházzal, benne Báthory István erdélyi fejedelem, lengyel király síremlékével, Tarnówban, Bem József szülővárosában a tábornok szarkofágját, az 1848-49-es magyar szabadságharc nagyszebeni csatájáról készült Erdélyi Körképet és a magyar-lengyel barátság parkját. Przemyslben, a világháború egyik legnagyobb ostromának színhelyén, ahol nagyon sok magyar katona halt hősi halált, az egykori páncélerőd maradványait és a Hadtörténeti Múzeumot tekintették meg, és Gyóni Géza verseinek felidézésével megemlékeztek a féléves ostrom eseményeiről. A vonattal utazó hagyományőrző katonák bemutatót tartottak a Borek erődnél, ahol az egykor ott harcoló magyar költőnek emléktáblája is van.

A luznai katonai temetőben, melyben a 2015. májusi gorlicei áttörésben hősi halált halt magyar katonák nyugszanak, egyházi szertartással egybekötött megemlékezést tartottak, Florynkában pedig az utazáson részt vevő magyar tábori lelkész újraszentelte a Magyar Királyi Honvédség 30. gyalogezredének felújított temetőjét.

A 2014. decemberi limanowai győztes csata színhelyén, ahol az osztrák-magyar haderő megállította a Krakkó felé irányuló orosz betörést, a katonai temetőben emelkedett ünnepség keretében a résztvevők megkoszorúzták a hősök sírjait, a Tatár Dombon található katonai temetőben pedig a tábori lelkész megszentelte a hősök emlékére állított új fakeresztet.

Az ügy közvetlen előzményeként Sir Cliff házát évtizedekkel ezelőtti szexuális visszaélések gyanúja miatt 2014 augusztusában átkutatták a rendőrök, és ezt a BBC a helyszínről, élő adásban közvetítette. Az énekest négy férfi jelentette fel, azt állítva, hogy a popsztár szexuális bűncselekményeket követett el ellenük. E bűncselekmények a feljelentők szerint 1953 és 1984 között, az ő gyermekkorukban történtek.

Cliff Richard a komoly nemzetközi feltűnést keltő házkutatás idején portugáliai nyaralójában tartózkodott, ám nem sokkal később hazatért, és önként megjelent a területileg illetékes Dél-Yorkshire megyei rendőrségen, ahol kihallgatták. A popsztárt nem vették őrizetbe és vádat sem emeltek ellene, az ügyészség pedig 2016 júniusában közölte, hogy bizonyíték hiányában megszünteti a vizsgálatot.

Sir Cliff az eljárás során végig teljesen megalapozatlannak és hamisnak minősítette a feljelentésben foglalt állításokat, és már a házkutatás után kilátásba helyezte, hogy kártérítési pert indít a BBC és az ügyben eljáró rendőrkapitányság ellen magánéletéhez fűződő jogainak durva megsértése címén.

Ezt két éve meg is tette, és ebben az ügyben hozott a BBC számára súlyosan elmarasztaló ítéletet szerdán a londoni felsőbíróság eljáró tanácsa. A bírói testület 122 oldalas végzése kimondja, hogy a BBC jogi megalapozottság nélkül, súlyosan és “bizonyos mértékig szenzációhajhász” módon megsértette az énekes magánéleti jogait.

A határozat elvetette a BBC azon érvelését, hogy a házkutatás közvetítése a szólás- és a sajtószabadság elvei alapján indokolt volt. A BBC úgy keveredett az ügybe, hogy 24 órás hírtelevíziójának stábja, amelyet a rendőrség az időközben kiszivárgott üzenetváltások tanúsága szerint előre értesített, már a helyszínen várta a házkutatásra érkező rendőri egységet és egyenes adásban közvetítette a fejleményeket.

A házkutatást a nézők a földről és a levegőből is figyelemmel kísérhették, a BBC ugyanis egy helikoptert is a helyszínre küldött. A helikopteres stáb kamerái a ház ablakain keresztül arról is részletekbe menő közeli képeket sugároztak, ahogy a rendőrök Sir Cliff személyes holmijában kutakodnak.

Az ügyben parlamenti vizsgálat is lezajlott, amely megállapította, hogy bár a BBC a rendőrséggel folytatott együttműködése során a maga részéről megfelelően járt el, a házkutatás élő közvetítése azonban ennek ellenére “óriási, helyrehozhatatlan károkat” okozott Sir Cliff Richard közmegítélésében.

A londoni felsőbíróság szerdai végzése szerint a popsztárnak megítélt 210 ezer font kártérítésből a BBC-nek 65 százalékot, Dél-Yorkshire megye rendőrségének 35 százalékot kell kifizetnie. Sir Cliff a rendőrséggel két éve peren kívül megállapodott egy 400 ezer fontos kártérítésről is.

A szerdai végzés kihirdetése után az énekes ügyvédje a bíróság előtt felolvasott nyilatkozatában leszögezte: ügyfele a BBC-vel is hasonló megállapodásra törekedett, és “méltányosan járt volna el” a kártérítés összegének meghatározásában, ha a médiatársaság ebbe beleegyezett volna. Az ügyvéd szerint azonban a BBC még bocsánatot sem volt hajlandó kérni és folyamatosan azt hirdette, hogy a történtek a közérdeket szolgáló újságírás határain belül maradtak.

“Most már tudjuk, hogy ez nem így volt” – tette hozzá a jogi képviselő, hangsúlyozva, hogy a szerdán megítélt anyagi kártérítés a legmagasabbak közé tartozik az angol jogtörténetben hasonló ügyek esetében. Sir Cliff, aki ügyvédje mellett állt a nyilatkozat felolvasása idején, csak annyit mondott az újságírók kérdéseire, hogy túláradó érzelmei miatt nem tud nyilatkozni, majd távozott is a bíróság elől.

Cliff Richard minden idők egyik legsikeresebb brit könnyűzenei előadóművésze, karrierje során 21,5 millió lemeze fogyott, kétszer képviselte Nagy-Britanniát az Eurovíziós Dalfesztiválon. II. Erzsébet királynő 1995-ben emelte az énekest a Sir előnév viselésére jogosító lovagi rangra.

A Press Association brit hírügynökség név nélkül nyilatkozó rendőrségi forrást idézve csütörtökön arról számolt be, hogy a Scotland Yard szerint “néhány orosz” követhette el a támadást. A rendőrség szerint mindenképpen “egynél több” támadóról van szó. A 66 éves Szkripalt, az orosz katonai hírszerzés (GRU) volt ezredesét, aki a brit hírszerzésnek (MI6) is dolgozott, és 33 éves lányát hetekig válságos állapotban kezelték Salisbury kórházában.

A Press Association által idézett rendőrségi forrás szerint a Scotland Yard terrorellenes és különleges műveleti ügyosztálya, amely a vizsgálatot vezeti, zártláncú térfigyelő kamerák több ezer órányi felvételét tanulmányozva azonosította a támadással gyanúsíthatók körét, és ezt összevetette az akkoriban Nagy-Britanniába beutazók adataival. Ennek alapján a rendőrség a forrás szerint biztos abban, hogy a gyanúsítottak oroszok. A Scotland Yard hivatalosan nem reagált a hírre.

A biztonságpolitikai kérdésekkel foglalkozó, évente megrendezett Aspen Fórumon Rosenstein arról a jelentésről is beszélt, amelyet a tárca az amerikai választásokat fenyegető beavatkozási kísérletekről, köztük a várható kibertámadásokról és az ellenük teendő lépésekről állított össze.

Rosenstein szerint a tárca azzal számol, hogy az orosz beavatkozások folytatódnak. A 2016-ban történteket úgy jellemezte: az csupán “egy terebélyesedő erdő egyik fája” volt. Kifejtette: az orosz hírszerzés emberei nem azért törtek fel amerikai számítógépeket és helyeztek el félrevezető üzeneteket, mert éppen volt egy szabad délutánjuk, hanem mert “minden nap ezt csinálják”.

Az igazságügyi minisztérium jelentéséről Rosenstein azt mondta: a szakemberek összegyűjtötték azoknak a kiberfenyegetéseknek a típusait, amelyekkel a kormányzatnak számolnia kell. Ezek a számítógépes támadások a választási infrastruktúrát és az egyes politikai szervezeteket egyaránt érinthetik – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy a fenyegetések és a folyamatos külföldi beavatkozási kísérletek állandó veszélyt jelentenek az amerikai demokráciára.

Beszédében Rosenstein nem tért ki Donald Trump és Vlagyimir Putyin helsinki csúcstalálkozójára, sem az amerikai elnök azt követő ellentmondásos nyilatkozataira.

Jirí Hynek, a védelmi és biztonsági ipar szövetségének elnöke szerint a visszaesés egyik legfőbb oka, hogy az utóbbi időben a fegyverüzletek nagyon elhúzódnak, és néhány tavalyi is csak az idén zárul.

Csehország 2017-ben 106 országba szállított fegyvereket vagy más hadianyagot. A legnagyobb értékű kivitel – 1,66 milliárd korona – az Egyesült Államokba irányult. Az Európai Uniób belül 901 millió koronával Szlovákia volt a legnagyobb vevő.

Lőfegyvereket és lőszert az Európai Unión kívül 73 országba szállítottak a cseh cégek 9,1 milliárd korona értékben. A cseh lőfegyverek legnagyobb vásárlója az Egyesült Államok volt.

A civilszférának szánt lőfegyver- és lőszerkivitel értéke 3,3 milliárd koronát tett ki. A 2016-os év a cseh fegyver- és hadianyagkivitel terén rekordévnek számít. Csehországban 2017 végén 261 cégnek és egy fizikai személynek volt nemzetközi fegyverkereskedelmi engedélye. A cseh fegyvergyárak termelésük kilencven százalékát értékesítik külföldön. Az EU és a NATO tagállamaiban ez az arány átlagban tíz és harminc százalék között mozog – jegyezte meg a cseh hírügynökség.

Avramopulosz brüsszeli tájékoztatóján elmondta, a megállapodás a hatálybalépését követően lehetővé teszi, hogy az európai határvédelmi ügynökség (Frontex) keretein belül működő, megerősített ügynökség operatív tevékenységeket végezhessen és csapatokat küldhessen Macedónia EU-val határos régióiba, közös műveleteket hajtson végre Macedóniával és annak területén belül, különösen a hirtelen bekövetkező migrációs kihívások esetén.

Kiemelte, hogy a megállapodás lehetővé teszi az ügynökség számára, hogy hatékonyabban tudjon fellépni az EU közvetlen szomszédságában, gyorsan reagáljon a migrációs kihívásokra és megvédje határait. Az uniós biztos reményét fejezte ki, hogy a többi nyugat-balkáni partnerrel folytatott, folyamatban lévő tárgyalások is hasonló eredménnyel zárulhatnak.

A bizottság tájékoztatása szerint ez a második olyan jogi megállapodás, amely az Európai Unió és nyugat-balkáni partnerei közötti tárgyalások eredményeképpen jött létre, az Albániával 2018 februárjában aláírt megállapodást követően. 2018 áprilisában technikai szinten megállapodás született Montenegróval a jogállási megállapodás tervezetéről, és folynak a tárgyalások Szerbiával és Bosznia-Hercegovinával is – közölték.

Az Európai Határ- és Parti Őrség feladatai között szerepel a migrációs áramlások nyomon követése, a gyenge határőrizeti pontok azonosítása, valamint az, hogy válaszintézkedéseket hajtson végre azokban az esetekben, amikor az EU valamely külső határát veszély fenyegeti. Részt vesz az illegálisan érkezett migránsok származási országukba való visszaküldésében, de nem vállal szerepet a tagországok közötti visszaküldési mechanizmusban.

Ibolya Tibor a közleményben azt írta, a vádlott a nőket több napra közvetítette ki a külföldi ügyfelekhez, többek között Londonba, Marokkóba és a Seychelles-szigetekre.

A vádirat szerint a nőknek a megrendelő férfi előtti megjelenésért, “rendelkezésre állásért” és a férfiak szórakoztatásáért is fizettek, ha pedig a megrendelő kiválasztott egy nőt, és tőle szexuális szolgáltatást is kért, akkor az alapösszegen túl külön díjat kellett fizetnie.

A nők fejenként akár napi ötszáz eurót is kerestek, amelynek jellemzően a húsz-harminc százalékát a vádlottnak adták – tette hozzá.

Az ügyészség a férfit négy rendbeli üzletszerűen elkövetett kerítés bűntettével vádolja. Az eljárást a Pesti Központi Kerületi Bíróság folytatja – olvasható a közleményben.

A közlemény szerint a “Katasztrófavédelmi rendszerek fejlesztése a Balaton régió területén” elnevezésű projekt keretében várhatóan Balatonszepezdre, Balatonedericsre, Fenékpusztára, Balatonszárszóra és Tihanyba új parti viharjelző állomás kerül, Siófokon, Szigligeten és Keszthelyen pedig vízközepi állomás létesül.

Jelenleg a Balatonon kívül a Fertő tó, a Velencei-tó és a Tisza-tó partjainál üzemel viharjelző rendszer, összesen 43 állomással. Ezek egy része már LED-es technológiával működik, ami jobb láthatóságot és gazdaságosabb üzemeltetést biztosít – tették hozzá.

Mint írták, elsőfokú viharjelzés legalább óránkénti 40 kilométeres erősségű szél esetén lép életbe, ilyenkor percenként 45 sárga fényű villanás jelzi a vízben és a vízparton tartózkodók számára a veszélyt. Ekkor úszni, csónakázni vagy a vízen bármilyen más sporteszközzel tartózkodni csak a parttól számított 500 méteren belül szabad. Óránkénti 60 kilométeres vagy annál erősebb szél esetén másodfokú a viharjelzés, a viharjelzőlámpák ekkor percenként 90-szer villannak fel. Ilyenkor tilos úszni, fürdőzni, csónakkal és más vízi sporteszközzel közlekedni.

A katasztrófavédelem arra kéri a nyaralókat, hogy a szabadidős programok tervezésekor és ezek közben is mindig vegyék figyelembe a viharjelzőrendszer figyelmeztetését, baj esetén pedig hívják a 112-es segélyhívó számot.

A viharjelzőrendszer állomásainak működéséről, az aktuális riasztási fokozatokról a katasztrófavédelem weboldalán, a www.katasztrofavedelem.hu oldalon, vagy a “Tavihar” nevű ingyenes telefonos alkalmazás segítségével lehet tájékozódni.

Az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálatának közleménye szerint a hétfőtől vasárnapig tartó fokozott közúti ellenőrzés Magyarország egész területére kiterjed. Az Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózata (TISPOL) Truck & Bus európai szintű ellenőrzés keretében elsősorban a vezetési és pihenőidővel, a veszélyes áruk szállításával összefüggő szabályok megtartását vizsgálják a rendőrök.

A televízió szerint a 2014-es Erős szikla hadművelet óta a legsúlyosabb veszteség érte az izraeli hadsereget a délután ötkor történt támadásban, de a további részletekről egyelőre hírzárlatot rendeltek el.

A palesztin Hamász katonai infrastruktúrája elleni nagyszabású támadást este nyolc után indították meg, előtte rendkívüli tanácskozást tartott Tel-Avivban a hadsereg főhadiszállásán Benjámin Netanjahu miniszterelnök, Avigdor Liberman védelmi miniszter, és Gadi Ejzenkot vezérkari főnök.

Az Erős Szikla hadművelet ötven napig, július 8-ától augusztus 26-ig tartott. Ez idő alatt a Gázai övezetben meghalt 2140 ember, 11 ezer pedig megsebesült. Az akcióban több mint 750 palesztin fegyveres, és 66 izraeli katona halt meg.

A HM közleménye szerint az atomerőmű munkatársai csütörtök este értesítették a Magyar Honvédség Légi Vezetési és Irányítási Központját, mivel az atomerőmű körzetében lévő tiltott légtérben kisrepülőgépeket észleltek. A honvédségi központ ezért riasztotta légvédelmi készenléti szolgálatát.

A vadászgépek a tiltott légtér megsértése nélkül azonosították a két AN-2 (Ancsa) típusú repülőgépet, amelyek Dunaújvárosban szálltak fel, majd oda érkeztek vissza. Leszállásuk után a rendőrök “intézkedés alá vonták őket”, a Gripenek pedig visszatértek a kecskeméti bázisra – közölte a HM.

A Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság péntek délután kiadott közleménye szerint csütörtökön húsz óra nyolc perckor érkezett bejelentés arról, hogy az atomerőmű felett egy kisrepülőgép repül, amely vélhetően légtérsértést követ el. Ezzel egy időben egy másik kisrepülőgép Kalocsa térségében is megszegte a légi közlekedés szabályait – írták.

A pilótákat és az utasokat a Dunaújvárosi Rendőrkapitányság munkatársai igazoltatták. A járőrök megállapították, hogy a kisrepülőgépek hatósági engedéllyel szúnyogirtást végeztek.

Az ügyben a Paksi Rendőrkapitányság igazgatásrendészeti osztálya a légi közlekedés biztonságát és védelmét szolgáló szabályok megszegése miatt indít eljárást – közölte a főkapitányság.

Ibolya Tibor a közleményben azt írta, a vádlott ebben az időszakban az egyik budapesti kórházban dolgozott ortopédsebészként, és műtéti beavatkozásokat is végzett. A betegek által önként felajánlott hálapénzt sokszor kevesellte, és nagyobb összeget kért.

A vádirat szerint előfordult, hogy előre közölte a beteggel, mennyit kér, de sokszor csak a műtét után határozta meg az összeget. Egyes esetekben alkudozott a honoráriumról, és a részletfizetést is felajánlotta. Egy beteg köszönetképpen nagyobb értékű könyvet szeretett volna ajándékozni az orvosnak, aki visszautasította, egyértelműen utalva arra, hogy pénzt kér helyette – tette hozzá Ibolya.

A bíróság az orvost vesztegetés kilencrendbeli elfogadásának bűntette miatt két év végrehajtandó börtönbüntetésre ítélte és három évre eltiltotta az orvosi foglalkozástól – olvasható a közleményben. Az ítélet ellen az ügyészség, valamint a vádlott és a védő is fellebbezett.

Mukics Dániel közölte: a tervek szerint ezen a héten 241 településen, közöttük Budapest III., IV., XI., XIII., XVI., XVII., XXI., XXII., XXIII. kerületében, továbbá Baranya, Tolna, Zala, Fejér, Győr-Moson-Sopron és Veszprém megyében, összesen 56 ezer hektáron permetezik a vérszívókat. Arra is emlékeztetett: a múlt héten a Duna felső szakaszán több területen biológiai lárvagyérítés volt, amely az esőzések miatt kialakult tenyészőhelyeket érintette.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a szúnyoggyérítés során kis dózisú deltametrin hatóanyagú irtószert használnak, így az sem az emberekre, sem a melegvérű állatokra, sem pedig a növényekre nem jelent veszélyt. A hatóanyag a kijuttatás után néhány óra alatt lebomlik, tehát hosszan tartó környezeti hatásokkal sem kell számolni.

Emlékeztetett: a katasztrófavédelem által irányított központi szúnyoggyérítés mintegy három hónapja tart, eddig 910 települést és 431 ezer hektárnyi területet érintett. A www.katasztrofavedelem.hu oldalon elérhető a szúnyoggyérítés heti programja, vagyis az, hogy melyik településen, melyik napon permeteznek. Az önkormányzatok a központi program mellett saját költségvetésük terhére önállóan is végezhetnek szúnyoggyérítést – közölte Mukics.