Biztonságpiac

Román kollégájával, Mihai Fiforral közösen tartott sajtóértekezletén Williamson rámutatott: Románia kulcsfontosságú szerepet játszik a NATO-ban, területén ballisztikus rakéták elhárítására szolgáló rendszer működik. A brit védelmi miniszter országa és a NATO szolidaritásáról biztosította vendéglátóját. Megjegyezte: a NATO minden irányból növekvő kihívásokkal szembesül, Nagy Britannia például az Atlanti-óceán északi részén észlelte az orosz tengeralattjárók fokozódó tevékenységét.

Fifor Oroszország politikai és katonai “agresszivitásáról” beszélt, úgy vélte: Moszkva “militarizálni” akarja a Fekete-tenger térségét, hibrid taktikával, az úgynevezett “befagyott konfliktusok” felmelegítése révén próbálja destabilizálni a volt szovjet államokat és a szomszédos szövetséges országokat. Ilyen körülmények között a NATO-nak összehangoltan és egységesen kell fellépnie, hogy garantálni tudja a Fekete-tenger térségének biztonságát – hangoztatta a román védelmi miniszter.

Fifor egy két napja adott interjújában elhangzott, Romániában nagy politikai vihart keltő bakiját kijavítandó csütörtökön is kihangsúlyozta, hogy Romániában nincsenek ballisztikus rakétái az amerikai rakétaelhárító rendszer támaszpontjául szolgáló dél-romániai Deveselun. Elszólása miatt, amely támadó fegyverzet jelenlétére utalt, az ellenzék azonnal lemondását követelte, hiszen azzal azt a vádat támasztotta alá, hogy a Romániába telepített rakétavédelmi rendszer Oroszországot fenyegeti.

Williamson és Fifor csütörtökön a Fekete-tenger partvidékén található Kogalniceanu legitámaszpontot is felkeresi, ahol májustól augusztus végéig a brit légierő négy Eurofighter Typhoon típusú harci repülőgéppel – a román légierő gépeivel közösen – teljesít járőrszolgálatot a NATO keleti szárnyának légterében.

Fórizs Ildikó közölte: a július 30-án hozott határozat szerint a vádlott a kijelölt lakását engedély nélkül nem hagyhatja el, mozgását nyomkövetővel ellenőrzik. “Kisbandiék” ügyében a másodfokú tárgyalás várhatóan októberben kezdődik az ítélőtáblán – tette hozzá.

A Debreceni Törvényszék tavaly júliusi ítéletében különösen nagy kárt okozó, bűnszervezetben, üzletszerűen, számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekményekkel elkövetett csalás bűntettében hat vádlottat ítélt 3,5-5 év közötti fegyházra. A hatodrendű vádlott, Lakatos András öt évet kapott azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható.

Az elsőfokú ítélet ellen az ügyészség és a védelem is fellebbezett, így került az ügy a táblabíróságra, amely most megszüntette “Kisbandi” letartóztatását.

Simon Ernő debreceni fellebbviteli főügyésznek az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint “a vádlott kiterjedt bűnözői kapcsolatai, széleskörű idegennyelv-ismerete, az Európai Unió területén és azon kívüli országokban fennálló üzleti és egyéb érdekeltségei, külföldi családi kapcsolatai változatlanul szökésének reális veszélyét jelentik”, de fennáll a bűnismétlés veszélye is. A főügyészség álláspontja szerint az elektronikus nyomkövetés csökkenti ugyan a szökés veszélyét, de a megakadályozására nem alkalmas.

Simon emlékeztetett arra, hogy vádlottat 2015-ben nemzetközi elfogatóparancs alapján külföldön fogták el, mivel a büntetőeljárás alatt megszökött. A fellebbviteli főügyészség mindezek miatt, a vádlott letartóztatásának elrendelése céljából fellebbezett a végzés ellen, így a kényszerintézkedés ügyében a Kúria dönt majd.

A 36 éves férfit külföldi terrorista szervezetben viselt tagsággal és a háborús fegyverek használatáról szóló törvény megsértésével gyanúsítják a hazájában zajló polgárháborúban folytatott tevékenységével kapcsolatban. A közleményben Hamad A. néven azonosított gyanúsítottat a Baden-Württemberg tartományi Calw járásban lévő otthonában fogták el, és házkutatást is tartottak nála.

Az állam elleni súlyos bűncselekmények ügyében illetékes hatóság szerint a férfi az al-Kaida nemzetközi iszlamista terrorhálózat szíriai szervezeteként számon tartott – mára a Dzsebhat as-Sám elnevezés használatára áttért – an-Nuszra Front tagjaként tevékenykedett, legkésőbb 2013-tól. Az első időszakban pokolgépeket készítő specialistaként, majd amikor a terrorszervezet fegyveresei elhódították a szíriai kormányerőktől a Tabka nevű várost, kinevezték az iszlám jogrend, a saría betartását ellenőrző helyi testület vezetőjének.

A közlemény szerint a gyanúsított részt vett számos fegyveres akcióban, a többi között 2013 novemberében a Mahin nevű városnál egy műveletben, amellyel a terroristák elfoglalták a szíriai hadsereg második legnagyobb lőszerraktárát. Azt nem közölték, hogy a férfi mikor és hogyan került Németországba.

A betegnél, a 48 éves Greg Manteufelnél június végén először influenzához hasonló tünetek léptek fel, láza volt és hányt. Másnap reggel magasra szökött a láza és félrebeszélt, ekkor szállított őt kórházba felesége, aki észrevette, hogy a férfi testén zúzódások nyomai vannak, mintha valaki összeverte volna baseball ütővel. Egy héten belül a férfi mindkét lábát amputálták térd alatt, majd később mindkét kezét eltávolították.

Az orvosok a vér egy ritka fertőzését diagnosztizálták, amelyet a kutyanyálban található capnocytophaga canimorsus baktérium okoz. A baktérium a legtöbb egészséges kutya és macska nyálában jelen van és általában nem veszélyes emberre – ismertette az esetet a medicalxpress.com tudományos hírportál.

Manteufel esetében azonban a baktérium bekerült a véráramban, és vérmérgezést idézett elő. A zúzódások a testén a vérmérgezés okozta bőrfoltok voltak.

A beteget antibiotikummal kezelték, hogy legyőzzék a fertőzést, de rögök zárták el a véráramlást a végtagokba, ami a szövetek és az izomzat elhalásához vezetetett, azért volt szükség az amputálásra, hogy megmentsék életét.

A betegnek volt még egy műtétje, amikor halott szöveteket és izomzatot távolítottak el az amputálás helyéről a két lábon és még két újabb hasonló műtét vár rá. A férfinél orr-rekonstrukciót is végre kell hajtani üszkösödés miatt.

Az amerikai nemzeti orvostudományi könyvtár feljegyzései szerint igen ritkán fordul elő, hogy kutyákkal és macskákkal érintkezve, nyálukból embert fertőz meg a baktérium.

Az izraeli légierő szerda éjjel hajtotta végre a támadást az Iszlám Állam fegyveresei ellen a Golán-fennsík szíriai oldalán, kétszáz méterre az izraeli-szíriai határtól. Reggel, a terep átfésülésekor találták meg a holttesteket, mellettük a kalasnyikovokat, gránátokat és valószínűleg robbanóöveket a légicsapás helyszínén.

Az al-Arabija tévétársaság jelentése szerint ugyanebben az időben Jordánia hadserege is támadást intézett az Iszlám Államnak a jordániai határához közeledő harcosaira. Az Interfax orosz hírügynökség közlése szerint az orosz katonai rendőrség egységei nyolc ellenőrző pontot létesítettek a Golán-fennsíkon az Izrael és Szíria közötti demarkációs zónában, hogy megakadályozzák az esetleges összetűzéseket.

“Bassár el-Aszad szíriai elnök hadserege ezekben a napokban fejezi be a Golán-fennsík szíriai részének elfoglalását, és elkezdte a fennsík déli területének visszaszerzését az Iszlám Államtól, ezért az Iszlám Állam harcosainak szétszóródását látjuk a Jarmuk völgyében a határ mellett. Így vettük észre a terroristák mozgását”- közölte az izraeli hadsereg szóvivője.

“Úgy véljük, hogy a fegyveresek az Iszlám Államhoz tartoztak, és Aszad elől menekültek. Nem okozott meglepetést az esemény. A hírszerzésünk figyeli ezt a területet, és készen áll. Nem ismerjük egyértelműen szándékaikat, de a határkerítés felé törekedtek. Az incidens során nem kerültek veszélybe izraeli települések vagy katonai erőink” – tette hozzá.

A ynet értesülései szerint egy, mintegy háromszáz fős egység még nem adta meg magát a szíriai kormányerőknek ezen a területen, amelynek többi részein Aszad már visszaszerezte az ellenőrzést. Avigdor Liberman védelmi miniszter az izraeli légvédelem északi támaszpontjára látogatott. “Véleményünk szerint visszatértünk a polgárháború előtti helyzethez, ismét van vitathatatlan felelős és központi hatalom Szíriában” – jelentette ki Liberman.

Az izraeli védelmi miniszter hangsúlyosan utalt Jeruzsálem be nem avatkozási politikájára a szíriai belügyekbe, s ennek feltételeként határozta meg az 1974-es tűzszüneti vonalak további tiszteletben tartását.

A bukaresti képviselőházban július elején nagy szavazattöbbséggel elfogadott jogszabály a férfiak és nők esélyegyenlőségéről szóló, 2002 óta hatályos törvényt módosítja, leszögezve, hogy közterületen és a magánszférában is tilos a szexuális, illetve lelki zaklatás.

A törvényben szereplő meghatározás szerint minden olyan helyzet zaklatásnak minősül, amikor valaki nemi identitása miatt nemkívánatos, sértő, megfélemlítését, megalázását, megsértését célzó vagy eredményező bánásmódban részesül. A szexuális zaklatást arra értik, ha valaki szexuális töltetű, nemkívánatos gesztusok, vagy megjegyzések áldozatává válik, amelyek méltóságának megsértését, megfélemlítését, megalázását célozzák, vagy eredményezik.

A törvénymódosítást kezdeményező Oana Bizgan-Gayral képviselő az indoklásban azt írta, Romániában annyira elterjedt a zaklatás, hogy tízből nyolc nő nem érzi magát biztonságban éjszaka az utcán, négy pedig nappal sem. A nők hetven százaléka nem reméli, hogy bárki közbelépne, ha zaklatás áldozatává válna – teszi hozzá. A “lelki zaklatás” fogalmát a törvény nem tisztázza.

A szabálysértést a most hatályba lépő törvénymódosítás szerint rendőrök, csendőrök, határőrök vagy helyi (önkormányzati alkalmazásban lévő) rendőrök állapíthatják meg és nekik kell majd a bírságot is kiszabniuk. A tettenérés, vagy bizonyítási eljárás módozatait a jogszabály nem részletezi, az alkalmazási előírásokat vélhetően egy később kibocsátandó kormányhatározat, vagy miniszteri rendelet fogja tisztázni.

A közlemény szerint B. Balázst társaival együtt rajtakapták az alkalmazottak, amikor 2001 szeptemberében lopni akart egy budai szálloda egyik szobájából, és amikor megpróbálták őket a rendőrség megérkezéséig visszatartani, a férfi három embert késsel megsebesített.

A tolvajoknak végül sikerült elmenekülniük; a késelő ellen aljas indokból elkövetett emberölés kísérlete miatt indult eljárás. A rendőrök birtokába fél évvel ezelőtt jutottak adatok arról, hogy a férfi feltehetően Mexikóban tartózkodik.

Magyar felkérésre a mexikói hatóságok június 27-én elfogták a más néven élő férfit, akit szerdán szállítottak Magyarországra, gyanúsítottként hallgatták ki, majd őrizetbe vették. Vele szemben a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) folytatja a korábban felfüggesztett eljárást – írták.

Az ukrán védelmi tárca sajtószolgálatának jelentése szerint a miniszter Ungváron megbeszélést folytatott Hennagyij Moszkallal, Kárpátalja megye kormányzójával a 128-as dandár egyik egységének Beregszászon történő elhelyezéséről, valamint a Munkácson és Ungváron található katonai létesítmények, laktanyák infrastrukturális fejlesztéséről, katonalakások kárpátaljai építéséről.

Poltorak Beregszászra látogatott, ahol a város vezetőivel a 2003-ban bezárt helyi laktanya újbóli megnyitásával kapcsolatos kérdéseket vitatta meg.

Beregszászi ukrán nacionalista szervezetek indítványának eleget téve az ukrán hadsereg nyugati parancsnoksága idén februárban hivatalosan kérelmezte a beregszászi városi önkormányzatnál a kommunális tulajdonban lévő egykori laktanya visszaszolgáltatását az államnak. A védelmi minisztérium tervei szerint egy éven belül helyreállítanák az időközben romossá vált kaszárnyákat, és mintegy hatszáz katonát telepítenének családjaikkal együtt Beregszászra.

A beregszászi városi tanács (közgyűlés) márciusban megszavazta, hogy az illetékes hivatalok elkezdik az egykori katonai létesítmény és a hozzá tartozó földterület állami tulajdonba történő átadásával kapcsolatos ügyintézést.

A 2019-es amerikai katonai költségvetés főösszege 716,3 milliárd dollár (közel 200 ezer milliárd forint).

“Hálás vagyok a kongresszus tagjainak mindkét pártban azért, hogy a védelmi költségvetési törvényjavaslatot az idén rekord gyorsasággal fogadták el” – nyilatkozta a szavazás után James Mattis, a Pentagon vezetője.

A védelmi költségvetésből 69 milliárdot (16 400 milliárd forint) a már folyamatban lévő külföldi hadműveletekre szánnak (Afganisztánban, Szíriában, Irakban, Szomáliában), 2,6 százalékkal tervezik emelni a hadseregnél dolgozók bértömegét, és várhatóan több tízmilliárd dollárt költ majd a Pentagon a haditengerészet, a légierő és az amerikai rakétavédelmi rendszer modernizálására.

Törvénybe foglalták ugyanakkor, hogy a védelmi tárca mindaddig nem adhat F-35-ös harci repülőket Törökországnak, amíg Ankara nem vállal kötelezettséget arra, hogy lemond az Oroszországgal folytatott fegyvervásárlási tárgyalásairól. Törökország ugyanis Sz-400-as orosz légvédelmi rendszerek vásárlásáról folytat tárgyalásokat Moszkvával.

Az amerikai elnök vétóját elkerülendő, a törvényhozók lemondtak arról a törvény-kiegészítésről, amely megakadályozta volna a kormányt a ZTE kínai telekommunikációs vállalattal kötendő megállapodásban. Egyedül Marco Rubio, floridai republikánus szenátor nem szavazta meg ezt a kiegészítést. A ZTE-t korábban az a vád érte, hogy megsértette az Irán és az Észak-Korea ellen hozott szankciókat.

A Pentagon kérésére bekerült a törvénybe az a javaslat is, amely szerint a tárca felhatalmazást kap arra hogy mentesíthessen az amerikai szankcióktól olyan országokat, amelyek orosz fegyverzetet vásárolnak. A védelmi tárca szándéka szerint ugyanis nem akarnak egyes államokat – azért, mert orosz fegyverzetet is vásárolnak – teljesen Oroszország felé tolni. Amerikai sajtóhírek szerint Mattis tárcavezető elsősorban Indiára gondolt, amely Oroszországtól is vásárol fegyvereket és jelenleg éppen légvédelmi rendszerek megvásárlásáról egyeztet Moszkvával, ugyanakkor partner az amerikai fegyverek vásárlásában is.

A védelmi költségvetési törvény szűkíteni rendeli a katonai együttműködést Oroszországgal.

Az Egyesült Államok kormánya szerdán zárolta Soylu és Abdulhamit Gül török igazságügyi miniszter amerikai javait, valamint megtiltotta, hogy amerikai állampolgárok üzleti kapcsolatba kerüljenek a török politikusokkal. Soylu azt írta: Törökországnak Amerikában csak egy tulajdona van, és az a 2016-os puccskísérlet kiterveléséért felelőssé tett, amerikai emigrációban élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok. “Nem hagyjuk őt ott, elvesszük!” – tette hozzá.

Gül szerda este szintén Twitteren tett közzé egy bejegyzést. Aláhúzta: ő Törökország földjén él és hal meg. Nyomatékosította: még egy fája, de egyetlen kurusa (török váltópénz) sincs az Egyesült Államokban vagy bárhol máshol Törökországon kívül. Ha megadatik, talán egy nap majd szülőföldjén, a délkelet-törökországi Gaziantep tartományban vesz magának egy kis olajfaligetet – fogalmazott.

Brunsont a 2016-os puccskísérletet követően tartóztatták le Izmirben, ahol egy kis protestáns templom prédikátora volt. A vád szerint a lelkész támogatta Gülen nemzetközi mozgalmát, továbbá a szeparatista Kurdisztáni Munkáspártot (PKK), és kémkedett az Egyesült Államok javára. Brunson tagadta az ellene felhozott vádakat.

A tiszteletes ügye régóta terheli az amerikai-török viszonyt, de a viszály csak azután robbant ki Ankara és Washington között, hogy a több mint másfél éve előzetesben ülő Brunsont múlt szerdán házi őrizetbe helyezték.

Brunson perében a következő tárgyalást október 12-én tartják.

A Pearl Harbornál lévő katonai támaszponton Mike Pence alelnök és az elesettek leszármazottai ünnepélyes szertartás keretében fogadták az 55 koporsót.

Beszédében az amerikai alelnök a többi között megemlékezett a saját édesapjáról is, aki szintén megjárta a koreai háborút, de hazatért, és mindig azt tanította a gyermekeinek, hogy “az igazi hősök azok, akik ott maradtak”. Pence aztán leszögezte: “egyesek ezt a koreai háborút ‘elfeledett háborúnak’ nevezték el, de most íme, itt a bizonyíték, hogy ezeket a hősöket soha nem feledtük el”.

Észak-Korea a múlt pénteken adta át az elesettek maradványait az amerikaiaknak, akik Vonsan kikötővárosból – az amerikai légierő gépén – a dél-koreai Osan katonai bázisra szállították. A maradványok visszaadását Kim Dzsong Un észak-koreai vezető ígérte meg a Donald Trumppal júniusban Szingapúrban tartott csúcstalálkozón. Trump a múlt hét végén megköszönte Kim lépését.

Szerdán az Osan amerikai bázison katonazenekar és tiszteletadó lövés búcsúztatta a koporsókat. Az ünnepségen amerikai és dél-koreai katonai vezetők és az ENSZ képviselői is jelen voltak. A koporsókat ENSZ-zászlóba burkoltan szállították az Egyesült Államokba.

A maradványok első vizsgálata már Dél-Koreában megtörtént, és a szerda délelőtti ünnepségen résztvevő amerikai újságíróknak John Byrd antropológus elondta: nagy valószínűséggel valamennyi maradvány amerikaiaké.

A további részletes vizsgálatok és az elesettek azonosítása az Egyesült Államokban történik, és a szakemberek szerint évekig is eltarthat.

A közleményben azt írták, a két pénzügyőr főtörzsőrmesterként és törzszászlósként teljesített szolgálatot, feladatuk a nemzetközi áru- és utasforgalom, az árut tartalmazó raktér, a csomagolás sértetlenségének, azonosítási jeleinek és a vámzár ellenőrzése és a szállítóeszközök rendszámának, konténerszámának vizsgálata volt. Továbbá meg kellett állapítaniuk, hogy a raktéren kívül található-e áru, valamint a vámterületre be- és kilépő, üresnek jelzett szállítóeszköz valóban az-e.

A vádlottak augusztus 25-én a kilépő teherforgalom okmánykezelését és szemlészi tevékenységet végeztek a kilépő oldali sáv záró-ellenőrző fülkéjében. Ennek során a főtörzsőrmester 41, a törzszászlós 29 esetben önállóan, 32 jármű esetében együttesen végezték a járművek, áruk végponti ellenőrzését, valamint Szerbiába történő kiléptetését – olvasható a közleményben.

A főtörzsőrmester az általa kiléptetett 73 teherjármű közül egy, társa a kiléptetett 61 jármű közül három esetben végzett vizsgálatot – tették hozzá.

A vádlottak a kiléptetett tehergépjármű vezetőjétől legalább öt eurót fogadtak el azért, hogy az ellenőrző vizsgálatot ne végezzék el. Az átvett készpénzt a szemlész fülkében lévő lemezkazettába tették, amelyből a lebukásukkor egy 10 eurós és kilenc öteurós bankjegy került elő – írták.

Az ügyészség a szabadlábon lévő vádlottakat mint társtetteseket hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettével vádolja.

A konopistei kastélymúzeum ezen híres darabja a 16. század harmincas éveiben készült és díszítése Girolami di Tommaso da Treviso korabeli olasz festő munkája. A pajzsot a nácik a háború idején vitték el a kastélyból azzal, hogy az Adolf Hitler náci vezér által Linzbe tervezett gigantikus múzeumban kiállíthassák. A pajzs először Prágába, majd Bécsbe került. További sorsáról azonban évtizedeken át senki semmit nem tudott, míg Ladislav Cepicka cseh történész 2016-ban a philadelphiai művészeti múzeum műtárgyai között rátalált.

Miután hosszas kutatások és tárgyalások alapján a cseh és az amerikai szakértők megbizonyosodtak, hogy Philadelphiában valóban a konopistei pajzsot őrzik, megszületett a megállapodás az értékes műtárgy visszaszolgáltatásáról eredeti tulajdonosának.

A philadelphiai művészeti múzeumba a pajzs 1976-ban került, Carl Otto Kretzschmar von Kienbusch német származású amerikai gyűjtő végrendelete alapján. A Právo szerint a csehek most azt fontolgatják, hogy az értékes pajzsot egy ideig még Philadelphiában hagyják, hogy a művészeti múzeum egy külön kiállítás keretében bemutathassa a műtárgyat és felidézhesse kalandos sorsát is.

Szakértők szerint az előző nap született ítélet megváltoztathatja a saría szerinti házasságok kezelését az Egyesült Királyságban.

A londoni felsőbíróság úgy rendelkezett, hogy a nikah vallási szertartásra, amelyen annak idején a pakisztáni származású pár egybekelt, érvényes a brit családjog. Ez azt jelenti, hogy a feleség bíróság elé viheti a válás ügyét, és igényt tarthat a vagyonmegosztásra. Korábban erre nem lett volna lehetősége.

Indoklásában a bíróság kimondta: a nő és üzletember férje házasságát el kell ismerni, mert a pár, amely 1998-ban kelt egybe Londonban a vallási ceremónián, férjként és feleségként élt, úgy is mutatták be egymást, ugyanúgy éltek, mint azok, akik polgári esküvőt is tartottak.

Az ügynek nagy jelentősége lehet azon muszlim nők számára Nagy-Britanniában, akik csak a saría szerint mentek férjhez, polgári házasságkötésük azonban nem volt. Az ítélet ugyanis megteremtette számukra a hivatalos válás és a vagyonmegosztás lehetőségét és a gyorsabb ügyintézés esélyét.

Egy idén közzétett kormányzati jelentés szerint a muszlim házasságban élő nők közül sokan nincsenek tisztában azzal, hogy nem védi őket a jog, hacsak nem kötnek polgári házasságot is a nikah mellett. Az iszlám vallásjog értelmében a nőknek gyakran – jobbára csupa férfiból álló – saría tanácsokhoz kell fordulniuk, ha véget akarnak vetni a házasságuknak, és számos engedményre kényszerülhetnek. A férfiak nincsenek erre kötelezve.

A válás sokat emlegetett téma lett a brit közéletben az utóbbi időszakban, különösen, miután a fellebbviteli bíróság a múlt héten megtagadta egy 68 éves nőtől, hogy boldogtalanságra hivatkozva elválhasson férjétől, aki nem akarja felbontani a négy évtizede tartó házasságukat. Tini Owens az ítélet értelmében csak 2020-ban kezdeményezheti a válást. Az angol-walesi jog szerint ugyanis – hacsak nem bizonyítható, hogy a házasság hűtlenkedés, észszerűtlen viselkedés vagy elhagyás miatt ért véget – közös megegyezés híján csak úgy lehet kezdeményezni a válást, ha előtte öt évig külön élnek a felek. Közös megegyezés esetén is kétévi különélést ír elő a sokak által elavultnak tartott törvény. Tini Owens azonban csak 2015 februárjában költözött külön férjétől.

Németh Ágnes kifejtette: a rendőrség évek óta dolgozik táborokban, és szervez maga is táborokat. A táborok ingyenesek, és szeretnék minél több gyermek érdeklődését felkelteni ezzel a kezdeményezéssel – magyarázta.

Közölte: általános iskolás gyermekeket várnak a táboraikba, és ezzel is igyekeznek segíteni a szülőknek, akiknek nyáron meg kell oldaniuk a gyermekek felügyeletét. A táborok iránt mindig nagy az érdeklődés, hiszen a szülőknek biztonságot ad, hogy a rendőrség a szervező, így rendőrök vannak a helyszínen, másrészt az ingyenesség is jelenetős vonzerő – mutatott rá.

Megjegyezte: a tábor egyhetes, az Óbudai Szabadidőparkban például négy hétig hetente ötven gyermeket várnak.

Németh úgy vélte, ilyenkor játék közben tanulnak a gyermekek, hiszen reggeltől estig játékos foglalkozásokon vesznek részt, és megtudhatják, hogyan működik a rendőrség, mi egy rendőr feladata, továbbá azt is, hogy mit lehet tenni baj esetén. A cél az, hogy a gyermekek jól érezzék magukat, és közben tanuljanak is – mondta.

Kitért rá: ha bárki, aki tábort szervez, felkéri a rendőrséget, szívesen tartanak foglalkozásokat.

Erdogan hangsúlyozta: nem illő ez a fenyegetőző hangvétel azzal a Törökországgal szemben, amely még mindig a legmagasabb szinten működik együtt a NATO-val. Brunson perére vonatkozóan kijelentette, hogy a török igazságszolgáltatás független, és Ankara ezzel kapcsolatban nem hajlandó kompromisszumot kötni.

Brunsont a 2016-os török puccskísérletet követően tartóztatták le Izmirben, ahol egy kis protestáns templom prédikátora volt. A vád szerint az évtizedek óta Törökországban élő lelkész támogatja az összeesküvésért felelőssé tett nemzetközi gülenista mozgalmat – amelynek az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok a vezetője -, továbbá a szeparatista Kurdisztáni Munkáspártot (PKK), és kémtevékenységet folytatott az Egyesült Államok javára. Ugyan a PKK-t Ankara mellett Washington is terrorszervezetnek tartja, Törökország a Gülen-hálózatot is annak tekinti. Brunson tagadta az ellene felhozott vádakat.

Erdogan szerdán leszögezte: Törökországnak a legkisebb gondja sincs a vallási kisebbségekkel, de az Egyesült Államokban különösen a konzervatív keresztény és a cionista mentalitás összetartása elfogadhatatlan Ankara számára.

Brunson ügye régóta terheli az amerikai-török viszonyt, de viszály csak azután robbant ki Törökország és az Egyesült Államok között, hogy a több mint másfél éve előzetesben ülő Brunsont múlt szerdán “egészségügyi gondokra” hivatkozva házi őrizetbe helyezték.

Trump és Mike Pence amerikai alelnök múlt csütörtökön szankciókkal fenyegette meg Ankarát az amerikai lelkipásztor fogva tartása miatt. A török vezetés a stratégiai partnerségre hivatkozva többször határozottan elutasította és tiszteletlennek minősítette a washingtoni nyilatkozatokat.

Az Egyesült Államok képviselőháza múlt héten elfogadott egy törvényjavaslatot, amely felhatalmazná Donald Trump amerikai elnököt arra, hogy szankciókat alkalmazzon azon országokkal szemben, amelyek Moszkvától és Washingtontól egyaránt fegyvert vagy harcászati eszközt akarnak vásárolni. A javaslatot még a szenátusnak és magának Trumpnak is jóvá kell hagynia. Miközben Oroszországtól vásárol Sz-400-as légvédelmi rakétarendszereket, Törökország összesen több mint száz darabot akar beszerezni az amerikai F-35-ös vadászgépekből is.

Erdogan szerdán egyúttal jelezte: Mevlüt Cavusoglu török és Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a múlt heti telefonbeszélgetést követően személyesen is egyeztet Brunson ügyéről szerdán Szingapúrban a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségéhez (ASEAN) tartozó országok külügyminiszteri találkozóján.

Brunson perében a következő tárgyalást csak október 12-én tartják.

Natalja Szkljarova, a Bulgakov-ház ügyvezető igazgatója szerdán a kora esti órákban közölte, hogy Behemótot kissé megszeppenten, de épen és egészségben, alig fél kilométerre az eltűnése helyszínétől találta meg a rendőrség. Mint kiderült, egy nő az utcán talált rá az elkóborolt, általa gazdátlannak vélt macskára és megpróbálta befogadni.

Az Interfax hírügynökség korábban arról számolt be, hogy a macskát ellopták. A Bulgakov-ház azt közölte, hogy szemtanúk szerint egy nő megragadta a macskát és a Tverszkaja utca irányába indult el vele. Az intézmény emiatt feljelentést tett a rendőrségen.

Behemót, aki Mihail Bulgakov A Mester és Margaritájának egyik emblematikus karakteréről kapta a nevét, bozontos, fekete szőrű szibériai-perzsa keverék. Nyakörvén egy csont alakú lemezre vésve viseli a lakcímét. Behemót mintegy 6 kilót nyom és múzeumi “kollégái” szerint “nehéz természetű”.

A moszkvai kulturális intézmény 2004-ben nyitotta meg kapuit a Bolsaja Szadovaja utca 10. alatt, abban a házban, amelyben valaha az irodalmár is lakott és amelyet A Mester és Margaritában le is írt. Behemót 2005 óta “dolgozik” a múzeumban: saját állatorvosa és stylistja ápolja, különleges étkeztetésben részesül.

Izrael lezárta határát a Golán-fennsíkon, nem szállít több szíriai sebesültet izraeli kórházakba, valamint felfüggesztette a határon egy amerikai szervezettel közösen létrehozott tábori kórházának működését, és már nem küldenek segélyeket sem a határ túloldalára.

A Bassár el-Aszad elnökhöz hű szíriai kormánycsapatok folyamatosan számolják fel az ellenállást az ellenzéki fegyveresek ellenőrizte határ menti falvakban, s ezért az izraeli hatóságok leállították a Jószomszédság projektnek elnevezett humanitárius segélyakciókat.

Az elmúlt évek során a tévé értesülései szerint mintegy ötezer sebesült szíriait kezeltek Izraelben, sokuknak az életét mentette meg a gyors orvosi beavatkozás. Jelenleg is mintegy harminc szíriai sebesültet ápolnak izraeli kórházakban.

Jeruzsálem elutasította azokat a szíriaiakat, akik az ország területére szerettek volna menekülni, és egyelőre nem világos, hogy mi lesz a sorsuk azoknak, akik az utóbbi években együttműködtek Izraellel a határ mentén.

A szíriai kormányerők csütörtökön bevonultak a délnyugati el-Kuneitra tartomány azonos nevű székhelyére, ahol kitűzték zászlójukat, és folytatják előrenyomulásukat a tartományban, amelynek nagy részét már ellenőrzésük alá vonták. Már csak a Jarmúk folyó völgyének térségében tartja néhány állását az Iszlám Állammal szövetséges Hálid ibn al-Valíd Hadserege nevű dzsihadista szervezet.

Jeruzsálem biztonsági fenyegetésként tekint a Golán-fennsík melletti szíriai területeken zajló, kiterjedt harcokra. Izrael attól tart, hogy Damaszkusz felrúghatja a Golán-fennsíkra vonatkozó, 1974-es tűzszünetet, vagy engedélyezi iráni és libanoni szövetségeseinek, hogy a fennsík közelében állomásozzanak, miután visszafoglalta a szomszédos területeket.

Az Erste Csoport az idei első fél évben 3,374 milliárd euróra növelte díj-, jutalék- és kamatbevételét a 2017 első felében elért 3,292 milliárd euróról. Működési eredménye 1,297 milliárd euróra nőtt 1,289 milliárd euróról, az anyavállalatra jutó nyereség pedig 774,3 millió euróra emelkedett az egy évvel korábbi 624,7 milliárd euróról.

“Minden idők egyik legjobb féléves eredményét érte el az Erste Csoport az idén, a nettó nyereség éves összevetésben 24 százalékkal 774 millió euróra nőtt. A háttérben a nettó kamatbevételek 3,3 és a díjbevételek 5,3 százalékos növekedése mellett az alacsony szintű kockázati költségek állnak, így a költség/bevétel ráta az első negyedévi 64,3 százalékról 58,8 százalékra esett vissza a második negyedévben” – kommentálta az eredménybeszámolót Andreas Treichl, az Erste Group Bank AG vezérigazgatója.

Hozzátette: “azzal számolunk, hogy a működési eredményben megmutatkozó pozitív trend az év második felében is folytatódni fog. Ezt támasztja alá a kelet-közép-európai gazdaságok átlagosnál jobb teljesítménye, amihez hozzájárul az alacsony munkanélküliségi ráta, a béremelkedés, és a gazdasági versenyképesség javulása.”

Az Erste várakozásai szerint a működési környezet elősegíti a hitelállomány bővülését. Az idén a reálgazdasági növekedés 3-4 százalék között várható az Erste Csoport fő kelet-közép-európai piacain – így Ausztriában is. A GDP növekedését elsősorban a stabil belföldi kereslet táplálja, ugyanis Kelet-Közép-Európában a gazdaság bővülését a reálbérek növekedése és a munkanélküliség csökkenése is támogatja. Az Erste megítélése szerint a kelet-közép-európai régió államaiban fennmarad a költségvetési fegyelem.

Az Erste Csoport célja, hogy az idei teljes évben tíz százalékot meghaladó ROTE-arányt (tényleges saját tőkére vetített megtérülési rátát) érjen el. Az idei első fél évben 11,7 százalék, 2017 első felében 9,9 százalék volt az arány.

Az idei évre vonatkozó feltételezéseket alátámasztja a bevételek enyhe növekedése (a hitelállomány nettó 5 százalékot meghaladó arányú bővülését, valamint további kamatemelést feltételezve Csehországban és Romániában), és a költségek kismértékű csökkenése, amelynek hátterében a projektekhez kapcsolódó kiadások mérséklődése és történelmi mélyponton lévő kockázati költségek húzódnak meg.

Ezt Jurij Boriszov, a hadiiparért felelős orosz miniszterelnök-helyettes jelentette ki újságíróknak a RIA Novosztyi hírügynökség hétfői beszámolója szerint. A tisztségviselő emlékeztetett rá, hogy a Vörös téri katonai parádékon bemutatott tankok darabja 250 millió rubelbe (több, mint 1,1 milliárd forintba)kerül.

“Minek árasszuk el Armatákkal a fegyveres erők egészét? A T-72-re hatalmas kereslet van a piacon, mindenki veszi. Az Abramsokkal, a Leclercekkel és a Leopardokkal összevetve, az ár, a hatékonyság és a minőség tekintetében jelentősen meghaladja őket. Ugyanez a helyzet a Bumerangokkal is” – hangoztatta a helyettes kormányfő.

Boriszov szerint Oroszország, annak ellenére, hogy katonai költségvetése töredéke a NATO-országokénak, képes a régi típusok korszerűsítésével is elérni a kitűzött feladatokat. Az Armata nehéz lánctalpas platformra épülő T-14-es harckocsit személyzet nélküli lövegtoronnyal és korszerű fedélzeti berendezésekkel szerelték fel. A csapatoknál történő tesztelése tervek szerint novemberben fejeződik be.

A gumikerekes páncélozott szállító harcjárművek új nemzedékéhez tartozó Bumerang sorozatgyártását és hadrendbe állítását 2019-re ütemezték be.