You are here

Biztonságpiac

Subscribe to Biztonságpiac feed Biztonságpiac
A magyar biztonsági szakma hírportálja
Updated: 2 months 3 weeks ago

Húsz évig kémkedett az oroszoknak egy osztrák ezredes

Tue, 11/13/2018 - 13:56
Húsz évig kémkedett az oroszoknak egy osztrák ezredes, aki tevékenységéért összesen 300 ezer eurót (csaknem 100 millió forintot) kapott Moszkvától – írta weboldalán a Kronen Zeitung című osztrák napilap.

A védelmi minisztérium egyik szóvivője csütörtök este megerősítette, hogy a kém lelepleződött. A 70 éves salzburgi ezredes a többi között az osztrák légierőről, tüzérségi fegyverekről, a migrációról és a hadsereg magas rangú tisztjeiről továbbított információkat titkos csatornákon keresztül az orosz katonai hírszerzésnek.

Az osztrák hadsereg egy baráti külföldi ország segítségének köszönhetően leplezte le a kémet, aki ellen eljárást indítottak.

Sebastian Kurz osztrák kancellár Bécsben sajtóértekezleten bejelentette, ha a gyanú beigazolódik, “az nem javít az Európai Unió és Oroszország kapcsolatán”. Kurz felszólította az orosz felet, hogy bocsásson rendelkezésre minden információt az ügyben.

Categories: Biztonságpolitika

Biztonságpiac évkönyv 2018: Többszörösen kontrollált logikai és fizikai adatvédelem

Tue, 11/13/2018 - 11:01
2018. május 25-én lép életbe az Európai Unió egységes adatvédelmi rendelete (General Data Protection Regulation, GDPR). A GDPR rövidítéssel ismertté vált szabályozás számos feladatot ró a telekommunikációs szolgáltatókra, a T-Systems Magyarország Zrt.-nél értelemszerűen az átlagosnál is nagyobb előkészítési munkálatokkal kellett számolni.

A cégnek hatalmas mennyiségű diszkrét adattömeg védelméről kell garantáltan gondoskodni, mivel a vezetékeken és az éterben történő kommunikáció során (telefon, fax, mobiltelefon, SMS, e-mail stb.) gigantikus mennyiségű adat és információ keletkezik. Kaszás Zoltán vezérigazgatóval a már megvalósult adatvédelmi fejlesztéseket és a tervezett projekteket tekintettük át.

– Az új európai adatvédelmi törvény végrehajtásához kapcsolódóan milyen beruházások, fejlesztések történtek a T-Systems-nél az elmúlt években?
– Már a most tapasztalható erős GDPR-megfelelési trend előtt évekkel megkezdtük azokat a belső információvédelmi fejlesztéseket, amelyek csökkentik a működési kockázatainkat. Ezt saját jól felfogott érdekünkben azért tettük, hogy egy stabil, biztos hátországot tudhassunk magunk mögött, védve a saját és ügyfeleink által ránk bízott adatokat.

– Hogyan valósult meg ez a gyakorlatban?
– Ma már az alapinfrastruktúrák természetes részei például az antivírusrendszerek, a tűzfalak, a spam filterek vagy a jogosultságkezelő rendszerek – ezek az elődcégeknél is évtizedek óta működő kontrollok voltak. Erre építettünk rá újabb védelmi rétegeket, úgymint az auditadatok központi gyűjtését és kiértékelését támogató log-elemző rendszert, az IPS-t és a határvédelmünket megerősítő Web és Mail proxy, Network Access Control, illetve Honeypot megoldásokat.

– Csak a külső alkalmazások gyenge vagy támadható pontjait vizsgálták?
– A klasszikus hálózatbiztonsági megközelítésen túl a belső alkalmazásaink sérülékenységeit is alaposan kielemeztük, majd kijavítottuk a feltárt hiányosságokat. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy ezek nem egyszeri akciók voltak. Évek óta rendszeres belső és külső auditok keretében vizsgáljuk alkalmazásaink sérülékenységeit, és amilyen gyorsan lehet, orvosoljuk a feltárt hibákat. Míg korábban egy-egy alkalmazásunk vizsgálatára évente csak egyszer került sor, addig mára ez az intervallum egyetlen hónapra csökkent. A gyakoribb vizsgálatok sajátos következményeként viszont azzal kellett szembesülnünk, hogy újra és újra ugyanazokkal a korábban már feltárt sérülékenységekkel is szembetaláljuk magunkat, aminek az az oka, hogy a szoftvergyártók nem jönnek ki elég gyorsan az alaposan letesztelt javításokkal vagy új verziókkal.

– Üzleti szoftverek esetében ez valóban váratlan probléma. Milyen megoldást találtak?
– Úgy határoztunk, hogy egy plusz védelmi réteget húzunk fel az alkalmazásaink elé a Web Application Firewall technológiával, amivel gyorsan el tudjuk rejteni a sérülékenységeket a támadók elől, így az átlagos „védtelenségi időt” nagyságrendekkel lecsökkenthetjük. Ez a probléma megoldásának a technológia része, de a folyamatainkon is változtatni kellett annak érdekében, hogy egy magasabb biztonsági szintre léphessünk. Ezt úgy valósítottuk meg, hogy a belső IT-folyamatainkba kötelező biztonsági kontrollpontokat is beépítettünk. Az adatbiztonság alapelvei közé tartozik, hogy a biztonsági ellenőrzések és javítások kihagyhatatlanok az igény felmerülésétől kezdve a tervezésen keresztül egészen a tesztelésekig. Ezen ellenőrzések hatékonyságát és mélységét a legmodernebb tesztelő, sérülékenységelemző és etikushacker-eszközökkel támogatjuk. Ezen a területen hatalmasat fejlődtünk az elmúlt két évben.

– Milyen külső vagy belső minősítési vizsgálatokon kell megfelelni?
– A T-Systemsnek összesen hét, nemzetközi tanúsítvánnyal is rendelkező irányítási rendszere van, ezek közül a nagy auditor cégek által végzett ISO 27001, ISO 20000, NATO AQAP auditokon ellenőrzik a rendszereink megfelelőségét. A sok nagy ügyfélnek köszönhetően azonban szinte állandóan zajlik nálunk valamilyen audit, amelyek során az általuk megbízott auditor cégek közvetlenül vizsgálják a biztonsági szintünket. Ezenkívül minden második munkanapra esik egy biztonsági belső audit, amelyek során a saját eszközeinket, folyamatainkat és nem utolsósorban a kollégák biztonságtudatosságát ellenőrizzük. És ezzel elérkeztünk a legfontosabb sikertényezőhöz, az emberhez…

– Sok cégnél éppen az emberi erőforrást tartják a kritikus tényezőnek, éppen ezért a legkönnyebben lecserélhetőnek…
– Nálunk ez nem így van, sőt nagyon nem így van. Meggyőződésem, hogy a T-Systems legnagyobb értéke a munkatársak szaktudása, együttműködése és lojalitása. Ez persze azt is jelenti, hogy a legnagyobb kockázataink is a humán faktorból származnak. A cégvezetés támogatja a kollégák innovatív gondolkodásmódját, kreativitását és kezdeményezőkészségét, éppen ezért nem merev szabályokat alkalmazunk, hanem bízunk munkatársaink biztonságtudatosságában és folyamatosan fejlesztjük is azt. A szokásos képzéseken túl konkrét szituációkban is mérjük és fejlesztjük a kollégák tudatosságát – például a biztonsági csapatunk által indított „áladathalász” e-mailekkel. E mögött is egy biztonsági beruházás áll, egy olyan phishing szoftvert illesztettünk a rendszerbe, amellyel nemcsak elküldeni tudjuk az adathalász leveleket, hanem azt is pontosan visszamérhetjük, hogy ki milyen szinten volt biztonságtudatos. És gyorsan rövidre is zárjuk a kört: az érintett munkatárs azonnal a bemért szintnek megfelelő és személyre szabott e-learning oktatást kaphat.

– Eddig csak a logikai vagy szoftveres adatvédelemről esett szó. De milyen védelmet kapnak a hardverek?
– Bár nem friss beruházás, de nem szabad megfeledkeznünk a fizikai biztonságról sem. A T-Systems Adatközpont nem csak ügyfeleinknek nyújt biztonságos szerverelhelyezést, természetesen mi magunk is itt üzemeltetjük belső infrastruktúránk jelentős részét. Ha már az ügyfelek biztonságáról beszélünk, el kell mondani, hogy kidolgozás alatt van egy olyan üzleti modell, egy olyan módszertan, amelyben az ügyfelek eredeti igényeit maximálisan figyelembe véve – sőt azokat esetenként kiegészítve – olyan termékeket és szolgáltatásokat adunk az ügyfeleknek, amelyek biztonsági szintje megfelel a kockázat mértékének. Ebben kezdeményezőként kívánunk fellépni, tehát akkor is biztosítani akarjuk a kezünkből kiadott termék biztonságát, ha az eredetileg nem volt az ügyfél kimondott igénye. Röviden összefoglalva: azokat az eredményeket, amelyeket házon belül megvalósítottunk, át akarjuk adni ügyfeleinknek a ránk bízott projekteken keresztül.

– Mely hatóságok milyen meghatalmazással jogosultak a tárolt adatok, illetve a rögzített beszélgetések kikérésére?
– Ebben a kérdésben nagyon egyértelmű feladataink és felelősségeink vannak a Magyar Telekommal közösen, ehhez az elektronikus hírközlésről szóló törvény ad számunkra útmutatót. Természetesen vannak hatósági megkeresések, és mi a törvényesség maximális betartásával, jól definiált folyamatok és felelősségek mellett gyorsan megadjuk a rendelkezésünkre álló információkat. Nagyon fontosnak tartom leszögezni, hogy sem a Magyar Telekom, sem a T-Systems nem rögzít telefonbeszélgetéseket, arra a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnak van kizárólagos törvényi felhatalmazása.

Categories: Biztonságpolitika

Az amerikai rakéták európai telepítése esetén Moszkvának át kell térnie az első csapás doktrínájára

Tue, 11/13/2018 - 08:05
Oroszországnak nem lesz más választása, mint a válaszcsapáséról áttérni az első csapás doktrínájára, ha az Egyesült Államok az európai rakétatelepítés mellett dönt – jelentette ki Viktor Jeszin vezérezredes, az orosz hadászati rakétaerők törzsének korábbi parancsnoka egy interjúban.

A tábornok szerint a Nyugaton “halott kézként” emlegetett, Perimetr elnevezésű orosz nukleáris válaszcsapásmérő rendszer elveszítheti hatékonyságát, ha az Egyesült Államok a szárazföldi telepítésű közepes és rövid hatótávolságú rakéták (INF) felszámolásáról megkötött egyezményt felmondva ilyen eszközöket telepít Európába. Az amerikaiak ebben az esetben ugyanis szert tesznek a lefegyverző első csapás képességére, mert a nukleáris rakéták repülési ideje két-három percre rövidülne le, és mire a Perimetr működésbe lépne, Oroszország csak “az agresszor első csapását túlélő” rakétákat tudná kilőni.

“Őszintén szólva egyelőre nincs hatékony válaszunk az európai állomásoztatású amerikai közepes hatótávolságú rakétákra. És ha az amerikaiak végül elkezdik Európába telepíteni rakétáikat, nem marad más választásunk, mint lemondani a válasz-ellencsapás doktrínájáról és áttérni a megelőző csapás doktrínájára” – mondta.

A tábornok kifejezte meggyőződését, hogy Oroszország számára hatalmas veszélyt jelent, ha amerikai rakéták jelennek meg a határai mentén. Úgy vélekedett, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnöknek a hónap végén, a G20-csúcs alkalmából esedékes találkozóján szó lesz azokról a garanciákról, amelyek szavatolják majd, hogy az Egyesült Államok nem telepít ismét ilyen eszközöket Európába.

Trump október 20-án jelentette be, hogy az Egyesült Államok ki kíván lépni az INF-szerződésből, amire Moszkva “gyors és hatékony” ellenlépéseket – az európai rakétabázisok célba vételét – helyezte kilátásba.

Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov, a kommunista párt főtitkára, három évtizede lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.

Az Egyesült Államok 2013 óta állítja, hogy Oroszország a 9M729, Novator típusú manőverező robotrepülőgépek tesztelésével megsérti az INF-szerződést, mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert. Moszkva ezt tagadja, és a maga részéről azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező repülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással. Az orosz fél azt is kifogásolja, hogy az amerikai csapásmérő drónokra és a ballisztikus rakétaelhárítási gyakorlatok célpontjául kifejlesztett rakétákra szerinte szintén vonatkoznak a szerződésben foglalt korlátozások.

Categories: Biztonságpolitika

Hazaárulásért letartóztatásba helyezték Ukrajnában a krími fellebbviteli bíróság volt elnökét

Mon, 11/12/2018 - 18:59
Két hónapra előzetes letartóztatásba helyezte a kijevi illetékes bíróság hétfőn Valerij Csernobukot, a Krími Autonóm Köztársaság fellebbviteli bíróságának volt elnökét, aki ellen hazaárulás gyanújával indult eljárás – közölte Larisza Szarhan, az ukrán főügyész sajtótitkára az Ukrajinszka Pravda hírportállal.

Hozzáfűzte, hogy a hazaárulás olyan vád, amelynek esetében nem lehet óvadék ellenében szabadlábra helyezni a gyanúsítottat.

Csernobukot szombaton vették őrizetbe Kijevben. Júliusban adtak ki ellene körözést, miután házkutatást tartottak a kelet-ukrajnai Dnyipróban lévő lakásán. A férfi nem tartózkodott otthon, a büntetőeljárásról szóló hivatalos iratot ezért egy rokonának adták át.

Jurij Lucenko főügyész júliusban azzal indokolta a volt bíró ellen indított eljárást, hogy segédkezett krími bíráknak átállni a Krímet megszálló Oroszország oldalára, és az agresszor állam jogszabályához igazodó bíráskodást folytatni az önkényesen elcsatolt félszigeten. A Facebookon két videofelvételt is közzétett ennek alátámasztásául – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda. Ezek egyikén Csernobuk kijelenti, hogy a Krím félszigeten a bírák Oroszország jogszabályai alapján végzik tevékenységüket. A másik felvételen kifejti, hogy szerinte a megszállt félszigeten maradt bírák nem árulók, mert “nem Ukrajna elnökének és nem az ukrán népnek fogadtak hűséget, hanem bírói esküt tettek”.

Az oroszbarát ukrán elnök, Viktor Janukovics leváltását eredményező kijevi Majdan-tüntetések után Oroszország fegyveres erőket vezényelt a fekete-tengeri Krím félszigetre, ahol 2014 márciusában erős katonai jelenlét mellett népszavazást rendezett a terület Oroszországhoz csatlakozásáról. A Krím elszakadását önhatalmúlag kikiáltó, oroszbarát új krími vezetés állítása szerint a referendumon a félsziget lakóinak több mint 96 százaléka támogatta az addig autonóm köztársaságként működő terület elszakadását Ukrajnától.

2014. március 18-án a Kremlben megállapodást írtak alá a félsziget Oroszországhoz csatolásáról, amit rá három nappal az orosz parlament mindkét háza jóváhagyott. A félsziget annektálását Ukrajna mellett a NATO, az Európai Unió tagállamai, továbbá az ENSZ tagországainak zöme nem ismeri el legitimnek.

Kijev hivatalosan 2014. február 20-tól tekinti Oroszország által átmenetileg megszálltnak a Krími Autonóm Köztársaságot.

Categories: Biztonságpolitika

Megállapodással ért véget a lengyel rendvédelmi erők tiltakozása

Mon, 11/12/2018 - 17:05
A lengyel belügyi tárcával kötött megállapodással ért véget csütörtök éjjel a rendvédelmi erők nyár óta tartó tiltakozási akciója. Ennek értelmében többek között a rendőrök, határőrök és börtönőrök béremelésre és a nyugdíjba vonulás kedvezőbb feltételeire számíthatnak.

A rendvédelmi szervek érdekvédelmi szervezetei tavasz óta egyeztettek a belügyminisztériummal munkakörülményeik javításáról. Nyáron ez ügyben országos tiltakozási akciót indítottak, melynek keretében például a rendőrség közúti ellenőrzések során nem szabott ki gyorshajtásért pénzbírságokat. Az utóbbi napokban a sajtó arról számolt be, hogy a rendőrök jelentős hányada betegállományba vonult, zömmel feltehetőleg fiktív okok miatt.

A rendvédelmi szakszervezetek képviselői a belügyminisztérium székhelyén csütörtök délelőttől este 10 óráig egyeztettek Joachim Brudzinski belügyminiszterrel. Ezt követően a miniszter és Rafal Jankowski szakszervezeti vezető bejelentette, hogy megállapodásra jutottak. A megállapodás aláírásával véget ért a tiltakozó akció. A megegyezést Jankowski nagyon jónak minősítette.

A belügyi tárca közleményében ismertetett részletek szerint a jövő év elejétől 655 zlotyval (49 ezer forinttal) emelkednek a fizetések, 2020 januárjától pedig további 500 zlotyval (37 400 forinttal) többet kapnak a rendvédelmi alkalmazottak. A nem vezető posztokon dolgozó rendőrök esetében a bruttó havi fizetés jelenleg 2800 zloty (209 600 forint) és 4300 zloty (322 ezer forint) között mozog.

Emellett az összes rendvédelmi dolgozó számára az órabérrel megegyező szintre emelik a túlórákért járó fizetést, miközben eddig csak a tűzoltóknak fizettek a heti negyvenórás keretet meghaladó munkáért, ők eddig a rendes órabér hatvan százalékát kapták. A rendőrségnek és a határőrségnek a pluszmunkáért idáig csak szabadság járt.

Javul a helyzet a nyugdíjügyben is: míg eddig a rendvédelmisek 55 éves korban, 25 éves szolgálati idő után vonulhattak nyugállományba, az új előírások szerint ez jövő év júliusától életkortól függetlenül, a szolgálati idő letöltése után lehetségessé válik.

Categories: Biztonságpolitika

A horvát rendőrök elfogták a velencei Dózse-palotából ékszereket lopó tolvajokat

Mon, 11/12/2018 - 14:00
Horvát rendőrök olasz kollégáikkal közös akcióban több hónap nyomozás után először négy horvát, majd egy szerb állampolgárt tartóztattak le, akik még januárban több millió dollár értékben loptak el ékszereket a velencei Dózse-palotából – közölte a horvát belügyminisztérium.

Egy több mint kétmillió dollár értékű rubinkövekkel övezett különleges, hibátlan tízkarátos gyémántbross és egy egymillió dollár értékű harminc karátos gyémántból készült, körte alakú, kisebb gyémántokkal díszített fülbevaló az indiai kézművesség csodáit bemutató kiállításról tűnt el a velencei Dózse-palotában. A mogulok és maharadzsák kincsei című kiállítást a katari emír másodszülött fiának, Hamad bin Abdulláh asz-Száni sejknek a gyűjteményéből rendezték meg, a lopás a tárlat zárónapján történt.

A horvát rendőrség közleménye szerint egy 60, egy 43 és két 48 éves horvát állampolgárt tartóztattak le, egyikük összefüggésbe hozható a Rózsaszín Párducok nevű nemzetközi ékszertolvajbandával.

“A vádlottak ellen büntetőjogi eljárás folyik Velencében, összehangolt akcióban Zágráb megyében és Isztria megyében tartóztatták le őket európai elfogatóparancs alapján” – közölte a rendőrség.

Egyik letartóztatott horvát állampolgár – aki több hamis személyigazolvánnyal is rendelkezik – összefüggésbe hozható számos nagyobb ékszerrablással Európában, amelyet a Rózsaszín Párducok nevű nemzetközi ékszertolvajbanda követett el, és aki ellen Svájc is európai elfogatóparancsot adott ki a 2011-ben Bázelben, a “Baselworld 2011” elnevezésű kiállításon nyolcmillió svájci frank értékben ellopott ékszerek ügyében.

Ugyanezen akció keretében csütörtökön a szerb-horvát határon, a Sid-Tovarnik határátkelőn a horvát rendőrök letartóztatták a bűnbanda ötödik tagját is, egy 54 éves szerb állampolgárt, aki ellen szintén európai elfogatóparancs volt érvényben – olvasható a rendőrség honlapján.

Categories: Biztonságpolitika

Biztonságpiac évkönyv 2018: A XXI. századnak nem a technológiáról, hanem az emberről kell szólnia

Mon, 11/12/2018 - 11:04
Neves nemzetközi szervezetek részvételével zajló kutatásokban vesz részt a Rendőrség Tudományos Tanácsa (RTT). A szervezet nemzetközi elismertségét mi sem jelzi jobban, mint az, hogy ezekben a projektekben az RTT kapta a megkereséseket a konzorciális együttműködésre. A Biztonságpiacnak Németh József, az RTT elnöke nyilatkozott a kutatások irányairól, jelentőségéről, valamint a testület tudományos munkájáról.

– Hogyan foglalhatók össze a Rendőrség Tudományos Tanácsának tevékenysége, munkájának eredményei az elmúlt mintegy négy esztendőre visszatekintve?
– Már az induláskor megpróbáltuk felvázolni azt a stratégiát, amely a kutatásokban, az innovációban utat mutathat és a tanács munkáját segítheti. Bár a tanács újjáalakítása óta eltelt közel négy esztendő, egyes kutatások még nem zárultak le. Az Európai Unió Horizont 2020-as programjához kapcsolódó pályázatok 2016-ban indultak, két ilyen, konzorciális keretek között zajló projektünk 2019-ben zárul, két másik pedig a következő években. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által közzétett adatok alapján az RTT munkája révén az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) a H2020 Biztonságos Társadalmak alprogram legsikeresebb magyar pályázója, a Magyarország által elnyert összes támogatás több mint 25 százalékát az ORFK kapta. Ezt azért tekintjük különösen nagy érdemnek, mert közvetlen uniós forrásokról van szó, amelyek elbírálása Brüsszelben történik. Ez év júliusában a Számítógép-vezérelt Kritikus Infrastruktúra Védelme projekt keretében kerül majd sor egy nagyszabású, terminálkiürítési gyakorlatra. Ezenkívül folynak olyan kutatásaink is, amelyek nem az innovációs területen zajlanak, hanem a humán oldallal foglalkoznak. A XXI. századnak nemcsak a technológiáról, hanem az emberről is kell szólnia. Ez a projekt például a jövőtudatos humánerőforrás-gazdálkodást vizsgálja, többek között azt, hogy „milyen legyen a jó rendőr”. A kutatás témája részben a kiválasztáshoz, részben pedig az oktató- és nevelőmunkához kapcsolódik. A 2017-ben indult kutatás-fejlesztési projektjeink kimondottan a határvédelem témaköréhez kapcsolódnak – ezek a határőrizeti célú robotrajok, illetve az okos mobilitás fejlesztését célzó projektek. Ezeken kívül említést érdemel a KÖFOP (Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Program) keretében zajló munka: a Rendészettudományi Lexikon készítése – amely egy már-már történelmi hiányt fog pótolni –, valamint a turizmusbiztonság kutatása, illetve fejlesztése már konkrét nemzetgazdasági előnyöket hozhat.

– Az RTT megalakulásakor milyen hiátust érzékeltek a rendőrségi munka tudományos hátterének meglétében, illetve kidolgozottságában?
– Azt le kell szögezni, hogy hasonló kezdeményezések elődeink részéről is voltak, azonban korábban nem volt lehetőség ilyen tartalmú és volumenű pályázatokon szerepelni, nem voltak olyan mértékben strukturáltak, nyilvánosak vagy éppen rendszerezettek, hogy konkrét szakmai területekre fókuszáltak volna. Nekünk már megvoltak az újszerű EU-s és hazai pályázati lehetőségek, így a tevékenységünk tervezettebbé, áttekinthetőbbé, hatékonyabbá vált úgy, hogy közben persze megfelelünk a kor követelményeinek is. Az RTT újjáalakulását megelőzően nem voltak ilyen típusú pályázati lehetőségek, innovatív kutatások. Összességében sikerült megfelelnünk a saját koncepciónknak, bízom benne, hogy a következő egy-két évben olyan eredményeket publikálhatunk, amelyek a gyakorlati életbe is haszonnal ültethetők át. Az nagyon sokat elmond minderről, hogy a magyar rendőrség az elsők között volt, amely a hasonló nemzetközi szervezetek közül részt vett a Horizont 2020-as pályázatokban. A magyar rendőrség és a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. együttműködése e téren példaértékű.

– Hol található ma a tanács a nemzetközi „térképen”?
– Azokban a nemzetközi projektekben, amelyekről a fentiekben is szó esett, fontos tudni, hogy nem az RTT érdeklődött és jelentkezett a külföldi partnereknél. Külföldről kaptuk a felkéréseket a konzorciális együttműködésekre. Az már önmagáért beszél, hogy meghívások alapján veszünk részt ezekben az uniós projektekben. A négy nemzetközi kutatási projektünk mellett több más próbálkozás is volt, amelyek nem nyertek támogatást. Hozzáteszem, hogy nem miattunk, hiszen azt tudni kell, hogy az uniós pályázati rendszer rendkívül szigorú, gyakran egy apró technikai malőrön múlik például, hogy egy pályázatot időben sikerül-e feltölteni. Az mindenképpen az RTT-t dicséri, hogy minden évben volt olyan nyertes pályázat, amelyben mi is részt vettünk konzorciumtagként. Emellett fontos jelzés az is, hogy nagy volumenű pályázatokról és komoly presztízsű nemzetközi társszervezetekkel együtt gondozott közös projektekről van szó. Kiemelném a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának Határrendészeti Tanszékével folyó közös munkát is, melyet a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal felkérésére a H2020 Biztonságos Társadalmak Információs Napon legjobb gyakorlatként is bemutattunk. Lényege, hogy a tanszék mint tudományos műhely biztosítja a tudományos módszertant és a tudományos háttérmunkát az egyes projektekhez, továbbá elvégzi a pályázatokhoz a rendkívül fontos alapkutatásokat, tekintettel arra, hogy a H2020 program csak alkalmazott kutatásokat támogat.

Nemzetközi tudományos kutatási projektek az ORFK konzorciális részvételével (a Rendőrség Tudományos Tanácsa kezdeményezése alapján

1. Intelligens Hordozható Ellenőrző Rendszerek
Időtartam: 2016. IX. 1.–2019. VIII. 31.
Partnerek: European Dynamics S. A., Athéni Egyetem, Stremble, Manchesteri Városi Egyetem, ITTI, Everis, BioSec, JAS, Leibniz Egyetem, KEMEA, Trainose, lett határőrség

2. Számítógép-vezérelt Kritikus Infrastruktúra Védelme
Időtartam: 2016. V. 1. –2019. IV. 30.
Partnerek: EU-VRi, IBM, Heidelberg Városüzemeltetése, Cork Város Tanácsa, NIS, VTT, SINTEF, IVL, Steinbeis, Fraunhofer, European Dynamics S.A., AIA, Bécsi Orvosi Egyetem, Heidelbergi Főiskola, Wuppertali Egyetem, Stuttgarti Egyetem

3. Határőrizet-célú autonóm robotrajok
Időtartam: 2017. V. 1.–2020. IV. 30.
Partnerek: TEKEVER, ITI, Fraunhofer, Észt Biztonsági Akadémia, VTT, Everis, Északír Rendőrség, Portugál Nemzeti Gárda, Portugál Bűnügyi Rendőrség, NATO, Robotnik, Román Határrendőrség, Román Személyvédelmi Szolgálat, ELETTRONICA, Görög Honvédelmi Minisztérium, CENTRIC, Livorno Kikötői Hatósága, OceanScan, Bolgár Védelmi Intézet, COPTING, CSEM, CNIT, Athéni Egyetem, CAPRITECH

4. Európai határok „okos” mobilitásfejlesztése
Időtartam: 2017. V. 1. –2020. IV. 30.
Partnerek: CERTH, Krétai Műszaki Intézet, Fraunhofer, Norvég Műszaki Tudományegyetem, MORPHO (IDEMIA), SIVECO, Román Határrendőrség, Román Személyvédelmi Szolgálat, Bolgár Védelmi Intézet, FIN, eGOV, EULAMBIA, TechInspire

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

Categories: Biztonságpolitika

Botrány: Macron szerint “legitim” megemlékezni Pétain marsallról

Mon, 11/12/2018 - 07:58
A franciaországi zsidó szervezetek tanácsát (CRIF) megdöbbentette, hogy Emmanuel Macron államfő szerdán “legitimnek” nevezte a megemlékezést Philippe Pétain marsallról az első világháborút lezáró tűzszünet 1918. november 11-i aláírásának közelgő 100. évfordulóján. A francia elnök szerint Pétain az első világháborúban “nagy katona” volt, de “katasztrofális döntéseket hozott a második világháborúban”.

“Az egyetlen dolog, amit megjegyezhetünk Pétainről az az, hogy a francia nép nevében, a nemzet megvetésére ítéltetett az 1945 júliusi perében” – emlékeztetett közleményében Francis Kalifat, a CRIF elnöke.

“Anélkül, hogy tagadnánk, hogy az első világháborúban nagy katona volt, a Magas Törvényszék 1945 júliusban árulásért és az ellenséggel való kollaborálásért halálra és a nemzet megvetésére ítélte” – olvasható a közleményben, amely arra is emlékeztetett, hogy a marsallt az ítéletben katonai rangjaitól is megfosztották.

Emmanuel Macron jelenleg egyhetes körúton van az első világháború franciaországi emlékhelyein. Az észak-franciaországi Charleville-Meziere-ben szerdán az államfő egy kérdésre válaszolva legitimnek nevezte, hogy szombaton Párizsban az Invalidusoknál Pétain marsallra is emlékezni fognak egyetemben az első világháborúban a francia csapatot irányító hét másik marsallal.

Philippe Pétain az első világháborúban tábornok volt, és a fegyverszünetet követően kapta meg a marsalli fokozatot.

“Nagy katona volt, ez tény. A politikai élet mint az emberi természet időnként összetettebb mint hinnénk. Én mindig is szembenéztem hazánk történelmével” – mondta Macron, aki szerint Pétain “katasztrofális döntéseket hozott a második világháborúban”.

A médiában néhány óra alatt hatalmasra nőtt vitát Benjamin Griveaux szóvivő “rossz polémiának” nevezte.

“Nem szabad gyanús csúcstatásokba bocsátkozni. Pétain 1914-ben a hazát szolgálta, 1940-ben pedig elárulta” – mondta a kormányszóvivő.

A két világháború közötti időszakban hősnek számító Pétain marsall által vezetett kollaboráns kormány, amelyet székhelyéről, egy közép-franciaországi városról neveztek el, 1940. július 10. és 1944. augusztus 20. között volt hatalmon a megszállt Franciaországban. Ez idő alatt a Vichy-kormány segítségével 76 ezer francia zsidót deportáltak a nácik haláltáborokba.

Pétain marsall 1945-ös halálos ítéletét Charles de Gaulle tábornok életfogytiglani börtönre változtatta. Pétaint az atlanti partokkal szemben lévő Yeu-szigetének várába börtönözték be, ahol hat évvel később meghalt.

Categories: Biztonságpolitika

Átadták az osztrákok a magyar rendőröknek a szexuális erőszakkal gyanúsított afgánt

Sun, 11/11/2018 - 19:00
Az osztrák rendőrök átadták a magyar nyomozóknak pénteken azt az afgán menekült férfit, aki ellen szeméremsértés és szexuális kényszerítés miatt folytat eljárást a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK).

A BRFK pénteki közleményében, amely a rendőrség weboldalán jelent meg, felidézte: a Magyarországon oltalmazott státuszban lévő 18 éves afgán férfi június 1-jén Budapest VII. kerületében, a Dohány utcában, majd június 20-án a Király utca és a Lövölde tér közötti területen szeméremsértő módon viselkedett. Szeptember 9-én hajnali 3 óra körül pedig Budapest V. kerületében, egy gyorsétterem mosdójában “szexuális aktus eltűrésére” kényszerített egy nőt, majd elmenekült a helyszínről.

A BRFK az ügyben nyomozócsoportot hozott létre és nagy erőkkel kezdte meg az elkövető felkutatását. Az afgán férfi azonosítása után a nemzeti elfogatóparancs mellett kezdeményezték az európai elfogatóparancs kiadását is, amelyet a Budai Központi Kerületi Bíróság soron kívül elrendelt.

Az afgán férfit az osztrák rendőrök fogták el szeptember 10-én késő este Ausztriában, Linz környékén egy Frankfurtba tartó vonaton. Kiadatási eljárásban péntek délelőtt Hegyeshalomnál átadták az afgán férfit a BRFK nyomozóinak, akik előállították az V. kerületi rendőrkapitányságra. A belvárosi rendőrök őrizetbe vették és szeméremsértés, valamint szexuális kényszerítés bűntett miatt gyanúsítottként hallgatják ki, továbbá kezdeményezték letartóztatását.

Categories: Biztonságpolitika

Maláj utasszállító: az áldozatok hozzátartozói válaszokat követelnek Putyintól

Sun, 11/11/2018 - 17:03
A négy éve Kelet-Ukrajna felett lelőtt maláj utasszállító repülőgép áldozatainak harminc hozzátartozója arra szólította fel Donald Trumpot, hogy követeljen választ Vlagyimir Putyin orosz elnöktől a tragédiával kapcsolatos nyitott kérdésekre.

A hozzátartozók a Twitter internetes közösségi oldalon közzétett levelükben kijelentették: “jogunk van megtudni, hogy mi történt a szeretteinkkel”.

Vasárnap megemlékezést tartanak mintegy ötven ország állam- és kormányfőinek részvételével Párizsban az első világháborút lezáró tűzszünet 1918. november 11-i aláírásának közelgő 100. évfordulója alkalmából. A megemlékezésen a tervek szerint részt vesz az orosz és az amerikai elnök is, akik a hónap végén a G20-ak argentínai csúcstalálkozóján is találkoznak majd.

2014. július 17-én Kelet-Ukrajna felett rakétatalálat érte a Malaysia Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó repülőgépét. A pilótafülke mellett felrobbant rakéta szilánkjainak ezrei fúrták át a Boeinget, amely a levegőben darabokra tört és lezuhant. A gépen utazó mind a 298 ember meghalt, köztük 196 holland állampolgár.

A holland, ausztrál, maláj, ukrán és belga összetételű nemzetközi nyomozócsoport májusban közölte, hogy egy orosz katonai egység rakétája lőtte le az Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó repülőgépet. A Buk-Telar rakéta – megállapításuk szerint – az oroszországi Kurszkban állomásozó 53. légvédelmi dandártól származik. Mint elmondták, a repülőgépet megsemmisítő rakéta nem sokkal a támadás előtt érkezett Kelet-Ukrajnába Oroszországból, ahová a Boeing 777-es lelövése után vissza is vitték a kilövőállást. A nyomozók nem nevezték meg a feltételezett elkövetőket.

Oroszország tagadja, hogy köze lett volna a gép lelövéséhez.

Categories: Biztonságpolitika

Handó: a magyar bíróságok élen járnak a digitalizációban

Sun, 11/11/2018 - 13:58
A magyar bírósági szervezet az európai unió országai között élen jár a digitalizáció terén – mondta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke Szekszárdon.

Handó Tünde a legújabb bírósági digitális fejlesztéseket bemutató rendezvénysorozat első állomásán az Európai Tanács és az Európai Bizottság felmérésére utalva hozzátette: az igazságügyi eredménytábla szerint a magyar bíróságok az unió 28 tagállamát tekintve az első három között vannak a digitalizációban.

Ez jó eredmény, különösen annak fényében, hogy az elektronikus eljárás 2011-ben még csak a cégbíróságokon működött, ma már szinte minden ügyszakban megvan rá a lehetőség – jegyezte meg. Az OBH elnöke a fejlesztések közül kiemelte a Digitális bíróság elnevezésű projektet, illetve a Via video programot, amely a távmeghallgatást teszi lehetővé a bíróságok számára.

Csullag Józsefné, a Szekszárdi Törvényszék elnöke ismertette: a két és fél milliárd forint értékű Digitális bíróság projekt lehetővé teszi a bírósági iratokhoz, határozatokhoz és a közhiteles nyilvántartáshoz való hatékonyabb hozzáférést. Az ügyfelek így személyes megjelenés nélkül, online is hozzáférhetnek folyamatban lévő ügyükkel kapcsolatos információkhoz.

A Széchenyi 2020 program támogatásával, 2019 júniusában záruló fejlesztéseknek köszönhetően létrejön az úgynevezett e-akta, amely a bírósági iratok digitalizált változatát tartalmazza majd, és hamarosan egy korszerű, jól kereshető határozattár is elérhető lesz a bíróságok honlapján.

Categories: Biztonságpolitika

Biztonságpiac évkönyv 2018: Friss munkaerőre és új törvényre van szüksége a magánbiztonságnak

Sun, 11/11/2018 - 11:05
A ma már országszerte jellemző munkaerőhiány mellett számos egyéb területen küzd kihívásokkal a magánbiztonsági ágazat. Mandrik István, a Magyar Biztonsági Vállalkozások Munkaadói Szövetségének elnöke szerint a szektor törvényi szabályozásának javítása egyre égetőbb feladat, az ehhez szükséges szakmai háttéranyagok kidolgozásában a vagyonvédelmi kamara új vezetése megfelelő partner lehet.

A munkaerőpiacon kialakult helyzet elvándorlási folyamatokat indított el az országban, ennek eredményei pedig a vagyonvédelemben, a vagyonőri szakmában is megmutatkoznak – mondta a Biztonságpiac érdeklődésére Mandrik István, a Magyar Biztonsági Vállalkozások Munkaadói Szövetségének (MBVMSZ) elnöke.

Az új munkaerő mindenütt hiányzik az országban, a nyugati határhoz közeli területeken, például Győr-Moson-Sopron megyében komoly vonzerőt jelent, hogy az Ausztriában munkát vállalók euróban kapják a fizetésüket. A szinte valamennyi polgári szakmában érzékelhető munkaerőhiány eredménye, hogy azok a munkavállalók, akik korábban a vagyonőri pályát választották, mostanra magasabb fizetést kaphatnak más területeken. Az alulfizetettség leginkább az ország keleti részein, így például Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében érzékelhető, ahol az alacsony fizetések miatt az ország más területein vállalnak munkát az emberek.

Mindemellett Mandrik szerint országszerte problémát jelent, hogy nincs olyan képzettségű munkavállalói réteg, amely utánpótlást, így egyfajta megoldást tudna jelenteni a belső migrációs helyzetre. A kelet–nyugati irányú, egyelőre nem tömeges munkaerő-elvándorlás az ország egyes részein szinte teljesen kiüríti a munkaerő-kínálatot. Ezzel párhuzamosan jelen vannak hazánkban az olyan multinacionális nagyvállalatok, amelyeknek szükségük van munkaerőre, megfelelő iskolázottsággal, akár betanított munkára is, nagy számban veszik fel a dolgozókat. Ennek a vagyonvédelemben pedig az az eredménye, hogy ezek a nagyvállalatok sem keresik a magánbiztonsági vállalkozásokat, a jobb képességű vagyonőröket pedig saját alkalmazásba veszik, elcsábítják az őrzés-védelemmel foglalkozó cégektől.

Az országon belüli munkaerő-migráció mellett a vagyonvédelemben tapasztalható munkaerőhiány másik oka Mandrik szerint az, hogy míg korábban a munkaügyi központok nagy tömegben indítottak ingyenes vagyonőr-tanfolyamokat, ezek mára eltűntek a piacról. A piacra tehát nem vagy csak alig lépnek be új vagyonőrök, miközben a régebbi alkalmazottak elszivárognak. Mindez ahhoz vezet, hogy a vagyonvédelmi vállalkozások szinte minden jelentkezőt kénytelenek felvenni, a kis cégek pedig, ha nem tudnak bért emelni, nem fognak tudni munkaerőt szerezni. A helyzetet tovább rontja, hogy azok a jellemzően harmincas éveikben járó dolgozók, akikre a legnagyobb szükség lenne a vagyonvédelemben, nagy számban hagyják el az országot.

Az MBVMSZ az elmúlt öt évben folyamatosan szorgalmazta, hogy a szakmát szabályozó törvény az élethez igazodjon, mivel jelenleg a jogszabályok területén nem látszik előrelépési lehetőség az ágazatban. A munkaadói szövetség elnöke szerint hiányzik az az elem a törvényből, amely a mindennapi élethez, a gyakorlathoz igazítja a szakmai tevékenységet. Bár a 2015-ös vagyonvédelmi törvény sok jó eredményt hozott, ma már a szabályozás frissítésére lenne szükség. További problémát vet fel az is, hogy a biztonságtechnikai terület szabályozása „kiesett a rendszerből” – fogalmaz az MBVMSZ elnöke. Noha tőkeerős biztonságtechnikai cégek vannak jelen a piacon, mindez a szakma lemaradását okozhatja. Az új vagyonvédelmi törvény hiánya a jogbiztonságot is veszélyezteti.

Az ágazati helyzet javulása érdekében egy hatékony szakmai érdekképviseletet ellátó kamarára lenne szükség – tette hozzá Mandrik. Ezt a fajta kamarai funkciót támogatná, ha a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SZVMSZK) megalkotná belső, általános szabályrendszerét. Egy ilyen kidolgozott eljárásrend, protokoll mellett szükség volna a kötelező kamarai tagság visszaállítására, ennek hiányában ugyanis csupán néhány ezer fős szervezeti tagsággal lehet számolni, ez pedig nem jelent elégséges szakmai érdekképviseletet. Mindazonáltal az MBVMSZ elnöke előremutatónak tartja, hogy a kamara új vezetése együttműködik a munkáltatókkal és a munkavállalókkal is. Ugyanakkor a jelenlegi vezetés komoly hátrányba került a pénzügyi nehézségek miatt.

Az ágazat helyzetének javítása érdekében az MBVMSZ együttműködik a Belügyminisztériummal és az SZVMSZK-val a kötelező vagyonőri továbbképzés területén, azért, hogy a képzés tartalmi szempontból valóban releváns és szakmai legyen. Emellett a munkaadói szövetség az új magánbiztonsági törvény megalkotását szem előtt tartva „együtt gondolkodik” a kamarával, és – mint azt Mandrik hangsúlyozta – azon dolgoznak, hogy komoly szakmai színvonalat képviselő anyag készülhessen. Ez a gyakorlatban olyan háttéranyagok, javaslatok kidolgozását jelenti, amelyek megfelelő alapokat biztosíthatnak majd az új törvény megalkotásakor.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

Categories: Biztonságpolitika

Benkő: az önkéntesek kiemelt szerepet töltenek be az ország védelmében

Sun, 11/11/2018 - 08:00
Tart az önkéntes területi tartalékosok toborzása, az önkéntes területvédelmi tartalékosok kiemelt szerepet töltenek be az ország védelmében – mondta Benkő Tibor honvédelmi miniszter a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Államigazgatási Kollégium ülésén.

A tárca vezetője szólt arról, hogy elsőként a védelmi tartalékosok rendszerét állították vissza 2011-ben, majd őket követték egy évvel később a műveleti tartalékosok. Megfogalmazása szerint ők a korábban szolgálatot teljesítő katonák, rendőrök, tűzoltók, akik tapasztalataikkal, rutinjukkal sokat jelentettek az ország védelmi képességének javításában.

Az önkéntes területvédelmi tartalékos rendszert a kormány azért hívta életre, hogy járási szinten olyan katonai állomány jöjjön létre, amelyet helyben lehet bevetni különleges helyzetekben, akár természeti katasztrófa idején. Tavaly indult el a toborzás és idén már megalakult az ország keleti, illetve nyugati részének önkénteseit magába foglaló két ezred. A cél az, hogy 2026-ra 20 ezer főre gyarapodjon az ország önkéntes tartalékos állománya.

Borsod-Abaúj-Zemplénben az elmúlt év második félévben kezdődött meg az önkéntesek toborzása és idén januárban megtörténtek az első szerződéskötések. Ma már 277 önkéntes szolgál a megyében, a cél az, hogy 2026-ra 1600-ra nőjön az állomány, és minden járásnak legyen egy századnyi önkéntese.

Categories: Biztonságpolitika

A párizsi terrortámadás összes kitervelőjével és megrendelőjével végeztek a nyugati titkosszolgálatok

Sat, 11/10/2018 - 18:57
A 2015. november 13-i 130 áldozatot követelő párizsi merényletsorozat valamennyi kitervelőjével és megrendelőjével végeztek a nyugati titkosszolgálatok. Az Iszlám Állam dzsihadista szervezet hét magas rangú vezetőjét 2016 és 2017 között célzott drónos támadásokkal ölték meg az amerikai és a francia erők – állítja Matthieu Suc, a Mediapart francia tényfeltáró portál újságírója.

Az oknyomozó újságírónak a héten jelent meg Les espions de la terreur (A terror kémjei) című kötete, amelyből kiderül, hogy a párizsi merényletsorozatot megrendelő terrorsejt az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) csoportjainak mintájára működött.

“Mindet megölték 2016 és 2017 között a nemzetközi erők, egyesével, célzott drónos támadásokkal” – mondta az újságíró szerdán az Europe1 kereskedelmi rádiónak adott interjúban. “A csapásokat elsősorban az amerikaiak végezték, időnként a francia titkosszolgálatok segítségével” – tette hozzá.

A terroristák kivégzését a szerző szerint Francois Hollande előző francia államfő rendelte el, a francia titkosszolgálatok az ő utasítására adták át az információkat az amerikai hadseregnek. A párizsi terrortámadások kitervelői elleni csapásokat a francia kormány nem hozta nyilvánosságra. Suc szerint ennek két oka van.

“Az egyik az, hogy a franciák nem ismerik el, hogy embereket céloznak meg. Egyének csoportja vagy helyszínek ellen támadást indítani háborús cselekmény, egyénre célozni viszont gyilkosság” – hangsúlyozta az újságíró. A másik ok szerinte az, hogy nehéz megerősíteni, hogy a célszemélyek meghaltak.

Suc a kötetben kifejti, hogy az Iszlám Állam stratégiáját a párizsi merényletsorozat kitervelésekor a titkosszolgálatok kijátszására építette. A terrorszervezet tisztában volt azzal, hogy a nyugati titkosszolgálatok számos részlettel rendelkeznek a merénylettervekről, de azokat nem képesek összerakni, s ezt használták ki a dzsihadisták.

Az Iszlám Állam szándékosan elárasztotta az interneten információkkal a nyugati titkosszolgálatokat, mégpedig a gazdaságilag recesszióban lévő országokéit, mert azoknak kevesebb pénzük volt arra, hogy beruházzanak a titkosszolgálataik fejlesztésébe, majd kisebb merényleteket terveltek ki, mielőtt a legjelentősebbet végrehajtották – vélte az újságíró.

Suc szerint a francia titkosszolgálatok gyorsan reagáltak és tanultak a korábbi hibáikból.

“Igen, a szolgálatok fejlődtek. Úgy gondolom, hogy egy november 13-i merénylet, az Iszlám Állam kiképzett katonáiból álló kommandóval többé nem lehetséges” – mondta az újságíró. “Két veszély azonban továbbra is létezik. Az Iszlám Állam 2016-ban újabb illegális bevándorlókat küldött, akik valahol Európában tartózkodnak. Tudjuk, hogy nem nagyon tudnak fegyverhez jutni, de azt nem tudjuk, hol vannak” – tette hozzá. A másik veszélyt szerinte azok az európai radikális iszlamisták jelentik, akiknek nem sikerült eljutniuk Szíriába vagy Irakba harcolni, s jelenleg a titkosszolgálatok elsősorban miattuk aggódnak.

Categories: Biztonságpolitika

Izraelben bevezetik a halálbüntetést a terroristák ellen

Sat, 11/10/2018 - 17:03
Avigdor Liberman védelmi miniszter kezdeményezésére a jövő héten az izraeli parlament, a kneszet megkezdi azt a folyamatot, amellyel törvénybe iktatják, hogy a terroristákat halálbüntetéssel is lehet sújtani – jelentette a kettes kereskedelmi tévécsatorna.

Liberman bejelentése azt jelenti, hogy napokon belül a képviselőtestület elé kerül a országban sokat vitatott törvényjavaslat, amiben vélhetően szerepet játszott az, hogy hétfőn Benjámin Netanjahu miniszterelnök elhatározta, hogy támogatni fogja az indítványt.

“Több mint három év lankadatlan harc után jövő szerdán végre a kneszet törvénykezési, jogi és alkotmányügyi bizottsága elé kerül a terroristák elleni halálbüntetésről szóló jogszabály, hogy azután első olvasatban megszavazza a törvényhozás plénuma” – írta Liberman kedden Twitter- és Facebook-bejegyzésében.

“Nem alkuszunk meg, és nem állunk meg, amíg csak végre nem hajtjuk a feladatot”- tette hozzá a védelmi miniszter.

Liberman pártja, a Jiszrael Béténu választási programjának már az előző választáson az egyik legfőbb pontja volt a terroristák elleni halálbüntetés törvénybe iktatása, és jövőre ismét parlamenti választásokat tartanak az országban.

Januárban, egy viharos ülést követően – 52:49 arányban – a kneszet úgynevezett előzetes voksolással már megszavazta, hogy a gyilkos terroristák ellen halálbüntetés is kiszabható legyen.

Az akkori vita során az egyik arab képviselő megkérdezte Netanjahut, hogy vajon halálbüntetés kiszabását kérné-e azok ellen a szélsőséges zsidó merénylők ellen is, akik néhány éve Duma faluban megölték egy palesztin család három tagját. A kormányfő azt felelte, hogy elvileg igen. Azóta azonban nem folyt tovább a törvénykezés ebben az ügyben.

Az Izrael által 1967-ben elfoglalt területeken a palesztinok ügyeiben ítélkező katonai törvényszék egyik bírája februárban halálbüntetésről döntött a zsidó Solomon család három tagját meggyilkoló palesztin terrorista ellen, de véleményével kisebbségben maradt a vele közösen döntő bírók között, és végül négyszeres életfogytiglant mértek a Halamis telepesfaluban gyilkoló merénylőre. A Ciszjordániában elkövetett terrorakciók ügyében ítélkező katonai bíróságok elvileg már jelenleg is kiszabhatnak halálbüntetést.

Categories: Biztonságpolitika

Putyin új fegyvereladási stratégia kidolgozását sürgette

Sat, 11/10/2018 - 13:59
A megváltozott körülményekre hivatkozva a hagyományos megközelítések helyett új stratégia kidolgozását sürgette a más országokkal folytatott haditechnikai együttműködés terén Vlagyimir Putyin a szakterületen illetékes bizottság moszkvai tanácskozásán.

Putyin konkrétan ki nem mondva, de az amerikai szankciókra utalva kijelentette, hogy tovább kell növelni a más országokkal folytatott hadiipari együttműködést és hangsúlyozta, hogy ennek a területnek a lehetőségeit “fel kell használni az orosz ipar megújítására és modernizálására, a hazai tudomány támogatására, az erős technológiai potenciál kiépítésére”.

Az orosz vezető elégedettségét fejezte ki az orosz fegyverzetexport nagyságával. “Az utóbbi években a katonai termékek exportszállításának nagysága stabilan magas szintű és eléri a mintegy 15 milliárd dollárt” – mondta.

Putyin azt hangoztatta, hogy Oroszország továbbra is követni fogja a fegyverpiaci tendenciákat és a partnereknek új, kényelmes együttműködési formákat fog felajánlani olyan helyzetben, amikor “a konkurensek gyakran a küzdelem nem jóhiszemű formáihoz folyamodnak”, és az orosz elnök szerint nyomást gyakorolnak rájuk, zsarolják őket, egyebek között politikai jellegű szankciók felhasználásával.

Putyin úgy fogalmazott: ezt azért teszik, hogy “a saját haditechnikájukat erőltessék (rá a vevőkre), még akkor is, ha annak a minősége elmarad az oroszétól és drágább annál”. Az orosz elnök az orosz fegyverek jellemzőinek méltatása mellett azt állította, hogy Oroszország számára fontos, hogy “felelős és lelkiismeretes” partner hírében áll, amely szigorúan tiszteletben tartja a haditechnikai együttműködésre vonatkozó nemzetközi elveket és normákat.

Szavai szerint Moszkva csak védelmi és biztonsági célokra, valamit a terrorizmus elleni küzdelemhez szállít haditechnikát és fegyvert, minden egyes esetben részletes helyzetértékelés alapján, prognosztizálva a helyzet alakulását az adott régióban.

“A megkötött kétoldalú megállapodások mindemellett sohasem irányulnak harmadik országok érdekei és biztonsága ellen” – fogalmazott Putyin.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy az elnök az orosz biztonsági tanács tagjaival kedden megtárgyalta az Irán ellen “törvénytelenül” bevezetett amerikai szankciók kérdését. A gazdasági büntetőintézkedéseket ugyancsak törvénytelennek minősítette a Madridban tárgyaló Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is.

A Krasznaja Zvezda című katonai lap kedden arról írt, hogy az orosz szárazföldi erők fegyverzete és hadfelszerelése az elmúlt években több mint tízezer korszerű típussal bővült, ami által a fegyvernem modern eszközeinek aránya 15-ről 45,8 százalékra bővült. A hadsereg tűzereje 45 százalékkal, az alegységek túlélőképessége harminc százalékkal, manőverező képessége pedig ötven százalékkal nőtt.

A lap szerint a légi és űrerőknél a modern eszközök aránya az elmúlt hat évben harmincról 73,9 százalékra nőtt. A légvédelem megsemmisítő képessége több mint ötven százalékkal erősödött. A légierő 2013 óta évi több mint kétszáz korszerű harci gépet kapott.

Categories: Biztonságpolitika

Nemzetközi elfogatóparancsot adott ki Franciaország a szíriai rezsim három magas rangú vezetője ellen

Sat, 11/10/2018 - 11:03
Nemzetközi elfogatóparancsot adott ki egy francia vizsgálóbíró a szíriai rezsim három magas rangú vezetője ellen. A francia igazságszolgáltatás azzal gyanúsítja őket, hogy részt vettek két, 2013-ban eltűnt és tavaly nyáron halottnak nyilvánított francia-szíriai állampolgár sérelmére elkövetett kínzásokban – erősítették meg francia igazságügyi források a Le Monde értesülését.

A 2011-es szíriai polgárháború kezdete óta ez az első alkalom, hogy Franciaország körözést ad ki a damaszkuszi rezsim tagjai ellen. A párizsi ügyészség kérésének megfelelően az elfogatóparancsot kínzásban, emberiesség elleni bűntettben, valamint háborús bűnökben való bűnrészesség gyanújával adta ki Franciaország.

A három körözött szíriai vezető a damaszkuszi rezsim titkosszolgálatánál dolgozik. Az első Ali Mamluk, aki 2012 óta a szíriai nemzeti közbiztonsági irodát vezeti, korábban a szíriai titkosszolgálatok vezetője volt. A második Dzsamil Hasszán, a szíriai légierő hírszerzési vezetője 2011 óta. A harmadik gyanúsított pedig Abdel Szalam, aki a légierő hírszerzésének egyik damaszkuszi irányítója.

A Le Monde szerint az első két gyanúsított ismert közéleti személyiség Szíriában. A 72 éves Ali Mamluk a szíriai elnök, Bassár el-Aszad jobbkeze, és ellentétben más, nemzetközi szankciókkal sújtott szíriai vezetőkkel, gyakran jár diplomáciai megbízásokkal külföldre, elsősorban a rezsim elszigeteltségének feloldásán dolgozik, legutóbb januárban Rómában fogadta olasz kollegája a lap szerint. A 66 éves Dzsamil Hasszánt pedig a nemzetközi sajtó a szíriai leszámolások legfőbb felelőseként tartja számon.

Az ügyben a párizsi ügyészég 2015-ben indított előzetes eljárást, miután egy Franciaországban élő francia-szíriai állampolgár feljelentést tett két hozzátartozójának eltűnése miatt. Mazen és Patrick Dabbagh, apa és fia 2013-ban Damaszkuszban tűnt el, miután a szíriai titkosszolgálatok letartóztatták őket. Az 57 éves Mazzen Dabbagh a damaszkuszi francia gimnázium oktatási tanácsadója volt, húszéves fia bölcsészhallgató.

A két férfi nyomára a szíriai katonai rendőrség César álnéven ismert volt fotósa segítségével bukkant rá a francia ügyészség. A Szíriából 2013-ban elmenekült fotós 55 ezer felvételt csempészett ki megkínzott emberekről, a világ ekkor értesült arról, hogy a rezsim mit tesz a bebörtönzött ellenfeleivel. Közülük egyetlen francia-szíriai áldozatot sem sikerült azonosítani, de augusztusban a vizsgálat felgyorsult, miután a szíriai rezsim nyilvánosságra hozta Mazen és Patrick Dabbagh halotti bizonyítványát, amelyben a halál okaként szívroham szerepelt.

Az ügyészség 2016 októberben indította meg a hivatalos vizsgálatot a két francia-szíriai állampolgár eltűnése ügyében, és az eljárás lefolytatását az emberiesség elleni bűntetteket és háborús bűnöket vizsgáló vizsgálóbírókra bízta néhány nappal azután, hogy ismeretlen tettes ellen feljelentést tettek a franciaországi családtagok, valamint az Emberi Jogok Nemzetközi Szövetsége és az Emberi Jogok Ligája.

A nyomozás arra derített fényt, hogy apát és fiát 2013 novemberében a szíriai légierő hírszerzéséhez tartozó tisztek tartóztatták le Damaszkuszban, s a rezsim kínzóhelyének számító al-Mezzeh börtönbe szállították, ahonnan Mazen és Patrick Dabbagh egyetlen alkalommal sem tudott hírt adni magáról. A rezsim 2018 nyarán nyilvánította őket halottnak.

A szíriai rezsim vezetői ellen Franciaországon kívül már Németországban, Hollandiában és Nagy Britanniában is indultak hasonló eljárások.

Categories: Biztonságpolitika

Maassen nem tudta tartani a száját, annyi a karrierjének

Sat, 11/10/2018 - 07:58
Elfogadhatatlan kijelentések miatt azonnali hatállyal nyugállományba helyezik a német szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) elnökét, Hans-Georg Maassent – jelentette be Berlinben Horst Seehofer belügyminiszter.

A miniszter elmondta: a belső elhárításért felelős nemzetbiztonsági szolgálat számára emberileg is csalódást okozó vezetőjét arra az időre is felmentik feladatai alól, amíg lezárul a nyugállományba helyezési eljárás, mert nincs meg a bizalom az együttműködés folytatásához.

Kifejtette: Maassen kifejezte sajnálatát egy lapinterjú miatt, amelyben kétségbe vonta, hogy külföldiek elleni hajtóvadászat történt augusztusban Chemnitzben egy német állampolgár halálához vezető késelés után, egy minapi beszédében viszont megismételte az üggyel kapcsolatos állításait, ami elfogadhatatlan.

Elfogadhatatlan módon az is állította beszédében, hogy radikális baloldali erők tevékenykednek a Német Szociáldemokrata Pártban (SPD), és naivnak nevezte a kormány biztonság-, és bevándorlási politikáját, amivel ugyancsak “átlépett egy határt” – mondta Seehofer.

A Chemnitzben augusztus 26-n történt késeléssel az országba menedékkérőként érkezett embereket gyanúsítanak. Az eset demonstrációk sorozatához vezetett. Az emberölés napján tartott első, nem bejelentett tüntetésen és egy nappal később egy bejelentett demonstráción számos erőszakos bűncselekmény történt, amelyeket a német nyilvánosságban az elkövetők idegenellenességének és szélsőjobboldali, jobboldali radikális nézeteinek tulajdonítanak.

Maassen a Bild című lapnak nyilatkozva kétségbe vonta egy videofelvétel eredetiségét, amelynek alapján számos német politikus, köztük Angela Merkel kancellár hajtóvadászatként jellemezte a Chemnitzben történteket.

A felvételen németül beszélő embereket látni, amint külföldinek kinéző embereket kergetnek a chemnitzi belvárosban. Maassen szerint a felvételt azért hozták nyilvánosságra, hogy eltereljék a figyelmet a késelésről, a tüntetések kiváltó okáról. Hozzátette: a hatóságoknak nincsenek hajtóvadászatra utaló információi.

Kijelentése válságot okozott a kormányban, az Angela Merkel vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU), a Seehofer vezette bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU és az SPD koalíciójában, mert a szociáldemokraták a belügyminisztérium felügyelete alá tartozó szolgálat vezetőjének menesztését követelték, Seehofer viszont a védelmébe vette beosztottját, hangsúlyozva, hogy sértett meg jogszabályokat. Végül abban állapodtak meg, hogy áthelyezik a BfV elnöki tisztségéből a tárcához miniszteri tanácsadónak, és nemzetközi ügyek intézésével bízzák meg.

Maassen a belügyminiszter által kifogásolt beszédét október 18-án mondta el Varsóban egy nemzetközi tanácskozáson, amelyen nemzetbiztonsági szolgálatok vezetői vettek részt. Beszédének hétfőn nyilvánosságra jutott szövege szerint elbúcsúzott a kollégáktól és arról is szólt, meglehet, hogy nem a belügyminisztériumban, hanem a gazdaságban vagy a politikában folytatja pályafutását.

Categories: Biztonságpolitika

Négy veszélyes pirotechnikai terméket visszahívtak a piacról

Fri, 11/09/2018 - 19:03
Visszahívtak a piacról négy pirotechnikai terméket, mert használatuk égési sérülést okozhat – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálata.

A közlemény szerint a 3″ Big Bang, a Royal Classic Bombe, a JR 06 nevű rakéták, illetve a Fyrvaerkerens Batteri 16 skud nevű kínai pirotechnikai eszközt nem lehet tovább forgalmazni. A termékek hibája, hogy a földhöz túl közel sülnek el és ezzel égési sérüléseket okozhatnak, illetve a Fyrvaerkerens Batteri nevű termék instabillá válhat, eldőlhet és szintén égési sérüléseket okozhat.

Categories: Biztonságpolitika

Milliárdos gyémántcsempészettel vádolják Izrael egyik leggazdagabb üzletemberét

Fri, 11/09/2018 - 18:59
Milliárdos gyémántcsempészettel gyanúsítják az Oroszországban tartózkodó Lev Levajev izraeli oligarchát, akinek a gyanús üzletekben részt vevő fiát és testvérét letartóztatták a hatóságok – jelentette kedden az izraeli közszolgálati rádió.

A tízes kereskedelmi tévécsatorna értesülése szerint összesen hat embert tartóztattak le, és a fehérgalléros bűnözéssel foglalkozó nyomozók Oroszországban ismeretlen helyen tartózkodó Lev Levajev kihallgatásának engedélyezését kérték az orosz illetékesektől.

A vádak szerint be nem jelentett értékes gyémántokat szállítottak eladás céljából Izraelbe, ahol Levajev LLD Diamonds nevű vállalata nem számolt be azok értékesítéséről, és nem fizettek adót sem az így végrehajtott ügyletek után. Oroszországban létrehozott gyárában Levajev egymás mellett két gyártósort üzemeltetett, az egyiken a legális, a hatóságoknak bejelentett termelés folyt, a másikon pedig az illegális gyémántokat csiszolták.

Minderről az ügyletek egyik vádalkut kötő résztvevője számolt be az izraeli rendőrségnek. Hírek szerint egy hat évvel ezelőtti nagy értékű gyémántcsempészésről is hírt adott. Ekkor Levajev egyik alkalmazottja Izraelbe történt visszaköltözése során csempészett be az országba gyémántokat, amelyeket később eladtak.

A 62 éves Levajev Izrael egyik leggazdagabb oligarchája volt, aki 15 éves korában költözött Izraelbe a volt Szovjetunióból. Gyémánt üzletei mellett felügyeleti jogokat szerzett az Africa-Israel nevű ingatlan konszernben is, de az utóbbi években gazdasági nehézségekkel küzdött, és kénytelen volt megválni ettől a cégétől, Izrael egyik legnagyobb, főként ingatlanfejlesztéssel foglalkozó vállalkozásától.

Categories: Biztonságpolitika

Pages

THIS IS THE NEW BETA VERSION OF EUROPA VARIETAS NEWS CENTER - under construction
the old site is here

Copy & Drop - Can`t find your favourite site? Send us the RSS or URL to the following address: info(@)europavarietas(dot)org.