Biztonságpiac

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) közleménye szerint a férfi szombaton délután a 2-es metró Keleti pályaudvari megállójában szóváltás után gázspray-vel lefújta vitapartnerét, majd a helyszínt elhagyta.

Az esetet követően a BRFK VII. kerületi kapitánysága garázdaság vétség gyanúja miatt rendelt el nyomozást ismeretlen tettes ellen. A férfit beazonosították, ellene elfogatóparancsot adtak ki.

A rendőrség éjjel 2 óra 50 perckor fogta el a 26 éves budapesti V. N. Róbertet. Előállították, elszámoltatása folyamatban van – írta a BRFK.

Az eset miatt szombat délután több órán keresztül nem járt a 2-es metró az Örs vezér tere és a Deák Ferenc tér között. Többen rosszul lettek, az utasokat emiatt ki kellett menekíteni.

Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat kommunikációs és pr vezetője szombaton az MTI-vel közölte: húsz embert kellett köhögés és könnyezés miatt megvizsgálniuk. Kórházba senki nem került, és orvosi ellátásra sem volt szükség, az összes tünet átmenetinek bizonyult – tette hozzá

Az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság és a XX. Század Intézet közös időszaki kiállításának főkurátora Schmidt Mária, kurátorai Békés Márton és Tallai Gábor, aki kiemelte: az immáron három szinten, több mint kétezer négyzetméteren elterülő nagyszabású kiállítás első szakasza 2015-ben nyílt meg az Európai testvérháború címmel, ezt követte a második, 2016-ban bemutatott része, A háború urai.

Az Új világ született című, most elkészült szakasz legfontosabb üzenete, hogy az első világháború nem ért véget 1918-ben Európa számára, hanem még évekig elhúzódott. Az új világrend 1922-ben szilárdult meg, amikor a washingtoni konferencia eredményeként az Egyesült Államok megszerzi a világtengerek feletti uralmat – emelte ki Schmidt, a Terror Háza Múzeum főigazgatója.

A kiállítás látványos installációkon, – például a háború utáni évek határváltozásait érzékeltető emeletnyi földgömb – interaktív kiállítási elemeken, érintőképernyős eszközökön böngészhető rengeteg információn és kisfilmeken keresztül mutatja be a háború végét és azt követő éveket, a Párizs környéki békék következményeit, az európai, tengeren túli és magyarországi eseményeket.

A BKK közleménye szerint 13 óra körül fújta ki az egy utas a paprikasprayt. A szerelvény a vészfék meghúzása miatt állt meg, az eddig megjelent hírekkel ellentétben sem tűzeset, sem gázszivárgás nem történt – írták. Hozzátették, hogy a műszaki mentés jelenleg is tart, a mentők szükség esetén a Puskás Ferenc Stadion állomásnál ideiglenes mentősátorban látják el az utasokat. Korábban arról tájékoztattak, hogy műszaki okok miatt nem jár a metró.

A mentési munkák befejezéséig pótlóbusz jár az M2-es metró helyett a Deák Ferenc tér és az Örs vezér tere között – közölte a BKK.

Kolozsi Péter, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivő-helyettese elmondta, hogy a Stadionok és a Keleti pályaudvar metróállomások között megállt szerelvény utasainak a felszínre juttatásához kérték a segítségüket. A katasztrófavédelem nagy erőkkel vonult ki a helyszínre, az összes utast sikerült kihozni a metróból – tette hozzá.

Csécsi Soma, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) szóvivője elmondta, hogy a paprikaspray egy szóváltást követően kerülhetett elő, egy másik utas pedig gázszivárgást feltételezve húzhatta meg a vészféket. A rendőrség ismeretlen tettes ellen, garázdaság miatt nyomoz – közölte.

Az alkotmánymódosítási törvényjavaslatot Petro Porosenko elnök terjesztette be a parlament elé még két és fél hónapja, a törvényhozás pedig szeptember 20-án küldte el előzetes normakontrolra az alkotmánybíróságnak. A taláros testület három napon át tanácskozott zárt ajtók mögött a dokumentumról, és csütörtökön hozott róla döntést.

Porosenko a hír megjelenése után nem sokkal a Facebookon közzétett bejegyzésben kérte a törvényhozást, hogy sürgősséggel tűzze napirendre az alkotmánymódosítást. Kifejezte meggyőződését, hogy Ukrajna EU- és NATO-csatlakozása visszafordíthatatlan.

Az előterjesztés értelmében az alkotmányban rögzítenék, hogy Ukrajna stratégiai célkitűzése a teljes jogú tagság elnyerése az Európai Unióban és az Észak-atlanti Szerződés Szervezetében (NATO).

Elemzők szerint a jelenlegi vezetés ily módon akarja kizárni annak lehetőségét, hogy a jövőben egy új kurzus ismét letéríthesse Ukrajnát az euroatlanti integrációs irányról, miként azt Viktor Janukovics korábbi oroszbarát elnök és kormánya tette hivatali idejében. Ukrajnában március végén lesz a következő elnökválasztás első fordulója, jövő ősszel pedig parlamenti választásokat rendeznek.

Az UNIAN hírügynökség ismertetése szerint a javaslat értelmében az alkotmány preambulumába bekerül egy olyan kiegészítés, amely rögzíti az ukrán nép európai identitását, valamint az ország európai és euroatlanti irányának visszafordíthatatlanságát.

Módosul az államfő, a kormány és a parlament feladataira vonatkozó három cikkely, kiegészülve a NATO- és EU-tagság megszerzésére irányuló stratégiai célkitűzés elérésével járó kötelezettségekkel.

Az átmeneti intézkedések közül törölni javasolja az előterjesztés azt a pontot, amely szerint az Ukrajna területén lévő katonai támaszpontokon külföldi katonai erők csak olyan nemzetközi megállapodásban foglalt bérleti szerződés alapján tartózkodhatnak ideiglenesen, amelyet a parlament ratifikált.

A magyar légiforgalmi szolgálat vezetője kiemelte, hogy a pilóta nélküli járművek száma a világon hat-hét éven belül tízmillióra emelkedhet, Magyarországon 2020-ra a drónos repülések száma elérheti a harmincezret, ennyi kereskedelmi légi járat közlekedik ma naponta Európában. Ezért is kezdeményezte a HungaroControl egy szakmai konferencia összehívását.

Szepessy szerint céljuk a szabályozott integrálás, és az, hogy a magyar szolgáltató megkerülhetetlen legyen ebben az iparágban. Ezért is indultak el egy uniós pályázaton, amelyek a drónok repülését menedzseli. Ennek részeként már elkészült, de jogi szabályozás hiányában még nem működik egy honlap, amely amellett, hogy a drónok regisztrálására szolgál, képes meteorológiai és légtérhasználati információkkal is ellátni a felhasználókat.

A vezérigazgató kitért arra is, hogy a világ vezető államai 60 milliárd dollárt fektetnek az iparágba, Magyarországon 2025-re 72 milliárd forint bevétele származhat az iparágnak.

Solymár Károly Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium infokommunikációért felelős helyettes államtitkár kiemelte, hogy a drónok felhasználását a kormány kiemelten kezeli, mivel a honvédség és a rendőrség mellett olyan magyar vállalatok is érdeklődnek a technológia iránt, mint a Magyar Posta.

Hangsúlyozta: a jövő azoké az egymással kommunikáló, egymás mozgására reagáló eszközöké, amelyek képesek emberi beavatkozás nélkül is működni. Ezzel kapcsolatban Magyarországon jelentős tudás halmozódott fel, ezért együtt kell dolgozni azért, hogy a szabályozás támogassa a drónok innovációját, de ne jelentsen veszélyt a légiforgalom biztonságára.

A drónok jövőbeni felhasználásával kapcsolatban előadásában Honti Pál, a TedX Danubia kurátora azt mondta, ha a drónok képesek lesznek rajban repülni, akkor létrejöhet egy “drónnet”, egy hálózat, amely mindenhol jelen lesz. Ennek segítségével nem csak a szállítmányozás oldható meg, de hosszútávon a drón az embert is helyettesítheti.

Az orléans-i büntetőbíróság nem rendelte el az abbé elzárását, aki kérheti a letöltendő börtönbüntetése enyhítését. Fort 2002 és 2010 között volt Orléans püspöke, s 2017-ben indult eljárás ellene, amiért nem tett feljelentést Pierre de Castelet apát ellen, akit 2012-ben vádoltak meg egy 15 éves kiskorú sérelmére elkövetett szexuális bántalmazás miatt.

Az abbé ellen 2008-ben tett panaszt az egyik állítólagos sérelmezett, Olivier Savignac a püspökségen. A férfi a levelében azt írta, hogy 1993-ban az eucharisztikus mozgalom egyik délnyugat-franciaországi táborában zaklatta őt az abbé. Miután nem kapott a levelére választ, személyesen kereste fel az orléans-i püspököt, akinek elmondta: tucatnyi fiatal volt az abbé áldozata a táborozás alatt. Fort azonban nem fordult a hatóságokhoz, ezért a püspök nyugdíjba vonulása után, a panaszos újabb levelet írt az új püspöknek, aki viszont azonnal feljelentést tett az ügyben, s megindult az ügyészségi eljárás.

Az ítélethirdetést követően a sérelmezett elégedettségének adott hangot: “Meghallgattak. Hálás vagyok a hazámnak” – mondta.

“Az ítélet mutatja, hogy az áldozatokat most már meghallgatják. Mindannyiunk kötelessége feljelentést tenni ilyen ügyekben” – tette hozzá ügyvédje, Edmond-Claude Frety. A püspök ügyvédje azt mondta, még nem tudja, hogy az ügyfele, aki nem jelent meg az ítélethirdetésen, fellebbezni kíván-e.

Ez volt az első 2001 óta, hogy egy francia püspöknek azért kellett bíróság elé állnia, mert elhallgatott egy pedofil ügyet. Tizenhét évvel ezelőtt a dél-franciaországi Bayeux püspökét, Pierre Picant három hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték egy hasonló ügyben.

Ez utóbbi ügy miatt a francia püspöki konferencia 2016-ban jelezte, hogy mindent olyan pedofilügyet kivizsgál, amelyben papok érintettek, még a múltban történteket is. A döntésre azt követően került sor, hogy Lyonban az egyházmegye több tagja, köztük Franciaország egyik legbefolyásosabb és legismertebb katolikus vezetője, Philippe Barbarin bíboros, lyoni érsek ellen is rendőrségi vizsgálat indult papi pedofília elhallgatása miatt.

Az elnök a Fox televízióban vasárnap sugárzott interjújában azt fejtegette, hogy a terroristavezért a pakisztáni Abbotábád városában már 2011-nél jóval korábban el lehetett volna fogni, és bírálta emiatt a bin Ladent likvidáló kommandót felügyelő William McRaven admirálist, a különleges hadműveletek akkori főparancsnokát.

Az interjúban Trump a 2014-ben visszavonult McRaven admirálist Hillary Clinton akkori külügyminiszter (későbbi demokrata elnökjelölt) “rajongójának” és Barack Obama akkori elnök “támogatójának” nevezte, és őt okolta azért, hogy bin Ladent nem találták meg korábban.

“Pakisztánban élt a katonai akadémia mellett, Pakisztánban mindenki tudta róla, hogy ott van” – fogalmazott az amerikai elnök.

Az al-Kaida terrorszervezet vezetőjét 2011. május 2-án likvidálta egy kis létszámú amerikai kommandós alakulat, s mint az akcióban részt vevő egyik katona későbbi könyvéből kiderült, rövid tűzharcban végeztek vele. Barack Obama elnök rendkívüli televíziós beszédben jelentette be az akciót.

Trump az interjúban kitért Pakisztán szerepére is, kifogásolva, hogy a korábbi amerikai adminisztráció a terrorizmus elleni háborúra is hivatkozva jelentős összegekkel támogatta Iszlámábádot.

McRaven, aki korábban már bírálta Trump elnököt, hétfőn a CNN hírtelevíziónak azt mondta: rajongója mind George W. Bushnak, mind Obamának, mindkét elnök idején szolgálatot teljesített. “Csodálom mindazon elnököket, párt-hovatartozásuktól függetlenül, akik megadják a hivataluknak járó tiszteletet, és akik ezt a hivatalt arra használják fel, hogy emberpróbáló időkben egyesítsék a nemzetet” — fogalmazott a visszavonult tábornok a CNN-nek adott interjújában.

Leon Panetta, aki a bin Laden elleni akció idején a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) vezetője, majd később az Obama-kormányzat védelmi minisztere volt, közleményt adott ki, amelyben “nevetségesnek” minősítette Trump állításait. Leszögezte, hogy az elnök bocsánatkéréssel tartozik McRaven admirálisnak és mindazoknak, akiknek szerepük volt bin Laden felkutatásában és likvidálásában. Panetta hangsúlyozta: Trump megjegyzései azt jelzik, hogy az elnök “nincs tisztában a hadsereg és a hírszerzés működésével”.

Fran Townsend, George W. Bush kormányzatának terrorelhárítással foglalkozó fehér házi tanácsadója Twitter-bejegyzésben minősítette “gusztustalannak” Trump megjegyzéseit.

Trump a vita láttán “ráerősített” vasárnapi megjegyzéseire: hétfőn Twitter-bejegyzésekben tért vissza a témára. Egyikben azt írta, hogy “természetesen sokkal korábban el kellett volna fogni bin Ladent”, ahogyan erre ő az egyik könyvében is utalt, közvetlenül a Világkereskedelmi Központ tornyai elleni terrortámadás előtt. “Pakisztánnak dollár-milliárdokat fizettünk, és soha nem mondták meg nekünk, hogy (bin Laden) ott él. Őrület” – írta az elnök. Egy másik mikroblog-bejegyzésében szintén Pakisztánról írt, de Afganisztánt is megemlítve. Ismét azt hangoztatta, hogy ezek az országok dollár-milliárdokat kaptak az Egyesült Államoktól, de cserében nem adtak semmit. “Ennek vége” – szögezte le.

A Republikánus Országos Bizottság (RNC, a párt vezető szerve) védelmébe vette az elnök McRaven admirálisra tett megjegyzéseit. Az RNC Twitter-bejegyzésben szögezte le, hogy az admirális Hillary Clinton alelnökjelöltjei között szerepelt, tehát “nehezen nevezhető politikamentes személynek”.

A közlemény szerint a 32 éves nő 2017. szeptember 11-én délután a Budapesti Fegyház és Börtön X. kerületi, Maglódi úti egyik objektumához ment, hogy az ott jogerős büntetését töltő volt élettársával kapcsolatba lépjen.

A vádlott a járdáról kiabált be élettársának a büntetés-végrehajtási intézetbe, ekkor a közelben lakó és éppen arra járó sértett rászólt, hogy hagyja abba a hangoskodást. A nő először trágár szavakkal szidalmazni kezdte az idős férfit, majd odalépett hozzá és többször arcon, fejen ütötte.

A sértett a bántalmazás következtében a földre esett, a fejét beütötte az aszfaltba és elvesztette az eszméletét. A vádlott távozott a helyszínről. A férfit kórházba vitték, de a szakszerű orvosi ellátás ellenére a bántalmazás következtében elszenvedett súlyos fejsérülései miatt pár nappal később meghalt.

A Fővárosi Főügyészség a nő ellen halált okozó testi sértés bűntette miatt emelt vádat, e bűncselekmény büntetési tételének felső határa – a nő többszörösen büntetett előéletére is figyelemmel – 12 év szabadságvesztés.

A főképviselő az uniós tagországok külügyminisztereinek védelempolitikával foglalkozó tanácsülését megelőzően újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy az Európai Uniót fenyegető számos biztonsági kihívás közé léphet a rakétavédelmi szerződés sorsának kérdése.

Az unió véleménye szerint a megállapodás fontos eszköze a béke megőrzésének, ezért teljes mértékben, minden pontját be kell tartani – jelentette ki.

Mogherini aláhúzta, amennyiben kérdések vagy problémák merülnek fel valamelyik fél részéről a szerződést illetően, a helyes magatartás annak betartása, valamint betartatása a másik féllel, és nem a megállapodás felmondása.

Az Európai Unió reméli, hogy a megállapodásból való kilépés vagy annak felszámolása helyett van lehetőség az egyezmény megmentésére. Az unió meggyőződése, hogy meg kell tartani a megállapodást, a benne foglaltakat pedig be kell tartani, ugyanis az alapvető Európa biztonságára nézve – mondta.

“Nem akarjuk, hogy európai területek ismételten más erők harcterévé váljanak, ahogyan az többször előfordult a történelem folyamán. Nem akarunk újabb feszültséget, ezért reméljük, hogy van remény a megállapodás megmentésére és betartására”- tette hozzá Mogherini.

Vlagyimir Putyin a napokban jelentette be, hogy nem hagyná válasz nélkül, ha az Egyesült Államok kilépne a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközökről szóló megállapodásból (INF). Putyin a fegyveres erők fejlesztésével foglalkozó megbeszélésen leszögezte: kétség sem férhet hozzá, hogy Washington döntése nem maradhat válasz nélkül.

Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő, a kommunista párt főtitkára, három évtizede lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.

Az Egyesült Államok 2013 óta állítja, hogy Oroszország a Novator 9M729 vagy SSC-8 jelzéssel ismert manőverező robotrepülőgépek telepítésével megsérti az INF-szerződést, mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert. Moszkva ezt tagadja, és a maga részéről azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező repülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással. Az orosz fél azt is kifogásolja, hogy szerinte az amerikai csapásmérő drónokra és a ballisztikus rakétaelhárítási gyakorlatok célpontjául kifejlesztett rakétákra szintén vonatkoznak a szerződésben foglalt korlátozások.

A Liu nevű írónőt az elmúlt hónapban ítélte börtönbüntetésre Anhui tartomány bírósága “obszcén anyag” alkotása és eladása miatt. Megszállás címet viselő regényében “férfiak homoszexuális viselkedését” ábrázolja, “többek között perverz, például nemi erőszakot és szexuális visszaélést bemutató aktusokat”.

A pornográfia illegális Kínában. Az ítélet súlyossága azonban heves tiltakozásokat váltott ki a kínai közösségi médiában – írja a BBC.com. A Beijing News kínai hírportál szerint Liu – online művésznevén Tian Ji – fellebbezést nyújtott be a bíróságon.

A hatóságok azután szereztek tudomást a regényről, amikor az népszerűvé vált az online felületeken. Liu több mint hétezer példányt adott el a Megszállásból és más erotikus regényeiből, melyekkel 150 ezer jüant keresett – közölte a Global Times napilap. A közösségi média felhasználói azonban túlzónak találják az ítéletet.

“Tíz év egy regényért? Ez túl sok” – írja egyikük a Weibón. “Azok, akik nemi erőszak elkövetésében bűnösek, kevesebb mint tíz évet kapnak” – utalt egy másik felhasználó egy 2013-as esetre, amikor egy egykori rendőrt nyolc év börtönbüntetésre ítéltek, amiért megerőszakolt egy négyéves kislányt.

Sajtótájékoztatóján a miniszter a német adatvédelmi szabályok miatt nem közölte az érintettek nevét, mindössze annyit mondott, hogy jelentős szerepük lehetett a Szaúd-Arábia isztambuli konzulátusán október elején végrehajtott gyilkosságban.

Rámutatott, hogy a Franciaországgal és az Egyesült Királysággal is egyeztetett büntetőintézkedések nyomán ezen személyek nem léphetnek be a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetbe.

“Akárcsak korábban, még mindig több a kérdés, mint a válasz a bűncselekmény körülményeivel és azzal kapcsolatban, hogy kik állhatnak mögötte” – fogalmazott.

Berlinben a kormányszóvivői tájékoztatón Christopher Burger, a külügyminisztérium szóvivője elmondta, hogy az úgynevezett schengeni információs rendszerben (SIS) rögzített belépési tilalom olyan személyekre vonatkozik, akiket Dzsamál Hasogdzsi előre kitervelt megölésével gyanúsítanak, vagyis a bűncselekmény végrehajtására Szaúd-Arábiából Isztambulba küldött “15 fős kommandóra” és három másik emberre, akik feltehetően részt vettek a művelet tervezésében.

Azokra a kérdésekre, hogy vannak-e köztük a szaúdi uralkodó családhoz tartozó személyek, a szóvivő adatvédelmi előírásokra hivatkozva nem válaszolt.

Philipp Jornitz, a szövetségi gazdasági minisztérium szóvivője hozzátette, hogy a szankciók további elemeként teljes mértékben leállították a Szaúd-Arábiába irányuló hadiipari exportot. Így nemcsak a tervezett üzletekhez szükséges kiviteli engedélyek elbírálását függesztették fel, hanem a már kiadott engedélyek ügyében is “eljárnak”, aminek eredményeként jelenleg egyáltalán nem irányul német hadiipari export a közel-keleti arab országba.

Azokra a kérdésekre, hogy a kormány milyen eszközökkel éri el érvényes exportengedéllyel rendelkező vállalkozásoknál a szállítások leállítását, a szóvivő alkotmányjogi előírásokra hivatkozva nem válaszolt.

Szaúd-Arábia eddig a német hadiipari termékek legnagyobb vásárlói közé tartozott. A szövetségi kormány tavaly 254 millió euró (82,5 milliárd forint) értékű exporthoz járult hozzá, amivel Szaúd-Arábia a hatodik helyen áll az ágazat felvevőpiacainak nagyság szerinti sorában Algéria, Egyiptom, Litvánia, az Egyesült Államok és Ausztrália után.

Berlin előző héten “hatékony és átlátható” vizsgálatot sürgetett az ügyben, miután Szaúd-Arábiában vádat emeltek tucatnyi ember ellen, viszont semmilyen módon nem találták felelősnek Mohamed bin Szalmán trónörököst, pedig sajtóértesülések szerint az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) szerint is ő rendelte el a gyilkosságot.

Az Egyesült Államokban élő Dzsamál Hasogdzsit október 2-án ölték meg Szaúd-Arábia isztambuli konzulátusán, ahová azért ment, hogy beszerezze a szükséges iratokat a házasságkötéséhez. A török hatóságok szerint az újságírót előre kitervelten megfojtották, mihelyt belépett a külképviselet épületébe, holttestét pedig feldarabolták, majd megsemmisítették. Rijád eleinte azt állította, hogy Hasogdzsi elhagyta az épületet és utána tűnt el, majd azzal állt elő, hogy az újságíró dulakodás közben vesztette életét a konzulátuson.

A National Parking Association, az Egyesült Államok több mint 2500 tagot számláló parkolási szövetségének éves expóján folytatott tárgyalások eredményeképp a T2 Systems és az Umojo parkolási technológiai szolgáltatók is együttműködésre léptek az OTT-One Nyrt.-vel.

A T2 Systems az USA piacvezető parkolási technológia szolgáltatója, amely az USA parkolási piacának mintegy 25 százalékát uralja. Az általa működtetett „UNIFI Parking Management Platform” komplex parkolási tranzakció kezelő megoldásokat nyújt önkormányzatok, egyetemek, kórházak, repterek, szállodák, továbbá más közintézmények és vállalatok részére. Az OTT-ONE Nyrt.-vel kötött beszállítói megállapodással a T2 Systems 2019-től kezdődően integrálja ügyfelei részére nyújtott szolgáltatáscsomagjába az Asura AI-alapú rendszámfelismerő megoldását. A technológiai integrációs folyamat már kezdetét is vette. A részvénytársaság a T2 Systems-zel megkötött beszállítói megállapodás eredményeként az Asura megoldásainak értékesítéséből 2019-től kezdődően jelentős árbevételre számít.

Az Umojo piacvezetők közé tartozó felhőalapú, többek között kamerákat, riasztásokat és adatelemzést integráló platformja testre szabható parkolási megoldásokkal áll ügyfelei rendelkezésére, amely egyetlen garázstól kezdve akár egész önkormányzatokat és parkolási portfoliókat képes kiszolgálni. A megállapodás alapján az Umojo az Asura által fejlesztett, teljesen automatizált parkolási menedzsment megoldásokat vásárol az OTT-ONE Nyrt.-n keresztül 2019-től kezdődően az USA teljes területére, 2019-ben legalább 500.000 amerikai dollár értékben.

Az Asura Technologies objektumfelismerő, videóelemző rendszerére október 18-án szerzett kizárólagos, az egész világra kiterjedő értéknövelt viszonteladói jogot az OTT-One Nyrt., továbbá titkosítási algoritmusokat is fejlesztett abba. Így a technológia minden értékesítése – akár közvetlenül, akár az OTT-One helyi partnerein keresztül történik – növeli a társaság eredménytermelő képességét. A mesterséges intelligencián alapuló szoftverrel típustól függetlenül bármilyen kamera képes lehet rendszámok, járműtípusok, fegyverek, szimbólumok, mozgásminták felismerésére, és jól kiegészítheti például a BÉT-en jegyzett cég vénaszkenneres megoldásait. Az Asura Technologies magyar fejlesztőcsapatának „plug and play”, vagyis rendkívül könnyen installálható technológiáját az Intertraffic Amsterdam innovációs díjára is jelölték az év elején.

„Társaságunk a leginnovatívabb technológiák területein, a meglévő tevékenységeinkkel való szinergiákat kihasználva keres hosszú távon is jövedelmező üzleti lehetőségeket. Az Umojo-val kötött szerződés jelentősen hozzájárul már a jövő évi árbevételünkhöz is, az amerikai parkolási piac egynegyedét lefedő T2 Systems-zel való együttműködésben természetesen még ennél is nagyobb az üzleti potenciál” – mondta a bejelentés kapcsán Májer Bálint, az OTT-One vezérigazgatója és igazgatóságának elnöke. „A megállapodások egyben az Egyesült Államok parkolópiacára jelent belépést a számunkra, amelyben komoly növekedési lehetőséget látunk, hiszen a rendszámfelismerő rendszerek lefedettsége az országban jelenleg csupán 15-20 százalékos” – tette hozzá.

Akar, aki a kanadai Halifaxban tartott Nemzetközi Biztonsági Fórumon szólalt fel, egy kérdésre válaszolva azt mondta: fennáll a lehetősége, hogy a tettesek akkor vitték ki bőröndjeikben a szaúdi újságíró feldarabolt holttestét, amikor a gyilkosságot követő órákban elhagyták Törökországot. Akar rámutatott: ez azért nem jelenthetett számukra gondot, mert diplomáciai mentességet élveztek. A török védelmi miniszter ugyanakkor aláhúzta, hogy ez csak egy lehetőség.

Az isztambuli főügyészség szerint az Egyesült Államokban élő újságírót előre kitervelten megfojtották, mihelyt belépett a külképviselet épületébe, majd holttestét feldarabolták és megsemmisítették. Recep Tayyip Erdogan török elnök külpolitikai tanácsadója, Yasin Aktay, illetve a Sabah című, kormányközeli török napilap később azt állította, hogy a feldarabolt holttestet feltehetően savban feloldották.

Ugyanakkor az ügyben illetékes szaúdi ügyészség vádirata szerint Hasogdzsival azután végeztek a főkonzulátuson, hogy ellenállt a hazaszállítása céljából Isztambulba érkező szaúdi csoportnak. A szöveg alapján Hasogdzsit nem megfojtották, hanem méreginjekcióval ölték meg, mielőtt feldarabolták és testrészeit kivitték volna az épületből. Miközben a rijádi büntetőperben csütörtökön már öt elkövetőre halálbüntetést kértek, Hasogdzsi holtteste – amelyet állítólag kivittek az épületből – még mindig nem került elő.

Peszkov nem konkretizálta, hogy melyek lehetnek ezek az Ukrajnával szemben meghozandó lépések, de kijelentette, hogy azok szigorúan összhangban állnak majd a nemzetközi joggal.

Az Azovi-tenger a Fekete-tenger északi öble, amellyel a Krím félsziget és Tamany-félsziget közötti Kercsi-szoros köti össze. A tenger északi és északnyugati partja Ukrajnához, keleti és nyugati partja Oroszországhoz tartozik. A Krím 2014-ben történt annektálása óta a határvonal pontos helye – különösen a Kercsi-szorosban – vita tárgyát képezi a két ország között.

Moszkva és Kijev között az elmúlt hónapokban kiéleződött a feszültség a fekete-tengeri és az azovi-tengeri hajózás és halászat körül. Az ukrán határőrizet csütörtökön közölte, hogy 15, a Krím meglátogatása miatt feltartóztatott hajót horgonyoztat Berdjanszk és Mariupol kikötőjében, és további 940 hajót “törvénysértő” jármű mozgását figyeli.

Vlagyimir Putyin “abszolút törvénytelennek” minősítette, hogy az ukrán hatóságok orosz hajókat tartóztatnak fel az Azovi-tengeren.

Peszkov pénteken kijelentette: Moszkvának nincs oka arra, hogy ne higgyen a “Donyecki Népköztársaságban” a szakadár terület volt vezetője, Alekszandr Zaharcsenko meggyilkolása ügyében folytatott nyomozásnak. A vizsgálat szerint Kijevnek köze lehet az augusztus 31-én elkövetett robbantásos merénylethez.

Arra a kérdésre, hogy mikor fogja ezt a gyanút Moszkva bizonyítékokkal is alátámasztani, kijelentette: az üggyel a szakadár köztársaság hatóságai foglalkoznak. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) egyébként tagadta, hogy köze lenne a gyilkossághoz.

A digitális átalakulás tovább növelte a vállalatok kiberfenyegetettségét, mégsem tesznek eleget a cégek a kockázatok ellen – mutat rá az EY Globális Információbiztonsági felmérése. A hatvan országból összesen 1400 vezető, it-menedzser és információbiztonsági szakértő bevonásával készült kutatásból kiderül, hogy egyre több szervezet ismeri fel az adatvédelmi veszélyek súlyosságát, mégsem költenek eleget informatikai biztonságuk fejlesztésére.

Folyamatban van a szervezetek digitális átállása, a megkérdezett döntéshozók kivétel nélkül több pénzt fordítanak a feltörekvő technológiai megoldásokra, mint egy évvel korábban. Az informatikai terjeszkedés azonban a cégek it-biztonsági fenyegetettségét is növeli. Tavaly január és idén március között közel kétmilliárd személyes és érzékeny adat jutott illetéktelen kezekbe az EY adatai szerint.

Tízből kilenc (92%) döntéshozót aggaszt cége kulcsfontosságú tevékenységeinek információbiztonsága, ennek ellenére a megkérdezettek harmada (32%) a vállalati költségvetés töredékét költi erre a területre. Hiába szán jövőre több erőforrást a kibervédelem javítására a válaszadók többsége, ez továbbra is messze elmarad a szükséges értéktől a globális elemzés alapján.

A szervezetek több mint fele átfogó stratégia nélkül próbálja kezelni az információbiztonság területét. Miközben fejlett technológiák – például mesterséges intelligencia, robotizált folyamatautomatizálás és elemzés – használatával optimalizálják működésüket, közel 80 százalékuk még mindig arra törekszik, hogy túllépjen az alapvető kibervédelmen.

„A cégeknek nem elég felismerniük a kibervédelem fontosságát, minél előbb cselekedniük kell, hogy meg tudják védeni saját- és ügyféladataikat. Egy nagyméretű, célzott támadás során például 550 millió adathalász e-mailt küldtek el idén, miközben egy ausztrál államban 1464 hivatalnok használja jelszóként a Password123 kombinációt. Ezen a helyzeten változtatni kell, hiszen egy ügyféladat nem lehet fontosabb egy bűnözőnek, mint az azt kezelő szervezetnek” – emelte ki Zala Mihály, az EY Kibervédelmi szolgáltatások üzletágának vezetője.

A három legértékesebb adattípus az ügyféllel kapcsolatos és pénzügyi információk, valamint a stratégiai tervek a vállalatok számára. A cégek legnagyobb fenyegetésnek az adathalászatot, a malware-t és a leállást okozó kibertámadást tartják, aminek legvalószínűbb forrása a gondatlan vagy rosszindulatú alkalmazott, esetleg egy bűnszervezetet lehet a megkérdezettek szerint.

„A szervezeteknek három területen kell előrelépést tenniük ahhoz, hogy hatékonyan tudják megvédeni érzékeny információikat, ezáltal versenyképességüket. Először is be kell azonosítaniuk az értékes adatokat és kiépíteniük a megfelelő védelmet, ezután optimalizálniuk kell kiberbiztonsági tevékenységeiket, majd it-biztonsági szempontok szerinti tervezéssel valósíthatják meg a digitális átalakulást” – tette hozzá Zala.

– Melyek voltak a legfontosabb, Magyarországot érintő nemzetközi vonatkozású ügyek a nemzetbiztonság területén 2017-ben?
– Az év során elsősorban szakmai ügyekkel foglalkoztunk, de persze teljesen sosem lehet elválasztani ezt a szakmát a politikától. Folytatódott az a kihívás, amellyel 2015-ben Közép-Európa szembesült, ha nem is azonos mértékben, hiszen a menekülthullám némileg enyhült, ami részben a határzárnak köszönhető. Sajnos az EU-t fenyegető terrorizmus nem lankadt, hiszen az elmúlt esztendőben több tragikus esemény is történt. A balkáni helyzet lényegében nem változott: ezen az útvonalon a fegyverkereskedelem, az embercsempészet, a drogkereskedelem folyamatos kihívást jelent. Fontos megjegyezni: Magyarország több mint ezer kilométeres schengeni határt véd. Nem változott Kelet-Ukrajna helyzete sem, Kárpátalján a nyelvtörvény és az integrációs törekvések a helyi magyarság számára állandó veszélyforrást jelentenek. Mindezek mellett a 2017-es „slágertémák” között volt az orosz befolyás és a paksi bővítés kérdése is. Persze az orosz titkosszolgálati jelenlét egész Európában jelentős, ezért ez nem csak sajátosan magyar vonatkozású kérdés. A katonai titkosszolgálat és felderítés számára az iraki-kurdisztáni helyzet jelentett komoly kihívást: az iraki helyzet megváltozásával előállt a kurd konfliktus, amely a NATO-n keresztüli magyar szerepvállalás kapcsán érinti hazánkat.

– Érzékeltek a szolgálatok az elmúlt évben Magyarország ellen irányuló nemzetközi fenyegetést, esetleg támadási szándékot?
– Olyan esemény nem volt, amely bizonyítottan és kifejezetten eszmei, ideológiai háttérből történt volna. Azt azért ne feledjük, hogy a 2016-os Teréz körúti robbantás, illetve a bőnyi rendőrgyilkosság igen aggasztó. Bár ezek az események nem a nemzetközi terrorizmushoz köthetők, mégis a bőnyi eset kapcsán látható, hogy Magyarországon egy paramilitáris szervezet egyik vezetője meggyilkolt egy rendőrtisztet, ráadásul igen komoly fegyverarzenált is találtak náluk. Ezzel az üggyel is folyamatosan foglalkozunk, hiszen ezek azt mutatják, hogy Magyarországon, ha nem is a társadalmi berendezkedést fenyegető mértékben, de vannak olyan szervezetek, amelyek komoly veszélyt jelentenek a közbiztonságra. E szervezetek persze olyan erővel és hálózattal nem rendelkeznek, hogy például fegyveres úton átvehessék a hatalmat, de olyannal igen, amely alkalmas lehet akár egy kisebb falu kiirtására. Azzal a fajta dzsihadista hátterű terrorizmussal, amelyre Európában számtalan példa volt, Magyarországon nem találkozhatunk, azzal azonban igen, hogy hazánkat tranzitországként használták. Tudni kell persze, hogy az újkori típusú nemzetközi terrorizmusnak az a válfaja is megjelent, amikor nem terrorista sejtek szerveznek meg egy támadást, hanem magányos elkövetők – akár az eszmei hátteret jelentő szervezettel való kapcsolattartás nélkül – önradikalizálódás útján hajtanak végre ilyen cselekményeket. Ma már robbanóanyagok nélkül, furgonokkal, késekkel felszerelkezve kísérelhetnek meg támadásokat. Annak a valószínűségét, hogy ilyen terrorcselekmények Magyarországon is megtörténhetnek, nem lehet kizárni, ezek ugyanis nagyon nehezen felderíthetők, mert nem szervezett események. Ennek ellenére kevéssé tűnik valószínűnek, hogy Magyarország szervezett terrorcselekmény célpontja legyen. Az európai titkosszolgálatok ugyanakkor nagyon komoly eredményeket értek el a szervezett támadások felderítésében és elhárításában.

– Említi a terrorizmus újkori típusát. Magyarország milyen mértékben tekinthető felkészültnek a digitális világ kihívásaival szemben?
– A szakmai tudás és a technológiai lehetőségek rendelkezésre állnak, e téren leginkább kapacitásproblémák vannak hazánkban. Ne felejtsük el azonban, hogy gyakran tűt keresünk a szénakazalban. Utólag majdnem minden terrorcselekménynek megtalálták az előzményeit a világhálón és a kommunikációs hálózatokban. A technológiai fejlődés ugyan rengeteget segít a titkosszolgálatoknak, azonban a feldolgozás és a digitális adatok értékelő elemzése elkerülhetetlenül humán erőforrást igényel.

– A szolgálatok nemzetközi együttműködése mennyiben jelenthet minderre megoldást?
– Az uniós tagországokban rendelkezésre álló információk cseréjét fel kell gyorsítani, ami indokolttá tenné egy európai titkosszolgálat létrehozását. Több értékelő-elemzői státuszra és a jelenleginél sokkal gyorsabb információcserére van szükség úgy, hogy legalább az alapvető információkat tartalmazó adatbázisokat megosszák egymás között a tagországok. Sajnos az egységes európai hírszerzés létrehozása egyelőre csak a szándékok szintjén érzékelhető, de látni kell azt is, hogy ez rendkívül kényes helyzetet jelent valamennyi uniós tagállam számára. A nemzeti szuverenitás megőrzése és a hatékony információszerzés, felderítés és elhárítás érdekellentéteket szül, olykor még egy adott államon belül is. Bár deklaratív szinten vannak előrelépések, de az európai vezetők láthatóan még mindig nem értették meg, hogy a nemzeti szuverenitás részleges korlátozására lehet szükség a hatékonyság érdekében. Előremutató kezdeményezések, gyorsított információáramlás már most is van, de ez a koncepció még nem jutott el a megvalósítási fázisig. Amióta titkosszolgálatok léteznek, a hírszerzés mindig is tabunak számított, mostanra azonban a digitális fejlődés átrendezte a védelmi potenciálokat. A hagyományos titkosszolgálati eszközök már nem mindig elegendők.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

“Immár 5800, aktív szolgálatban lévő katona tartózkodik az amerikai-mexikói határon és ez a plafon, legalábbis pillanatnyilag” – fogalmazott a Pentagon második számú vezetője. Shanahan mindazonáltal hozzátette: a katonák küldetése hivatalosan december 15-ig tart, és addig “még szó lehet létszámnövelésről”.

A katonák határra vezényléséről Donald Trump döntött még a november 6-i félidős választások előtt. Feladatuk az amerikai határhoz közelítő, több ezer fős menekültkaraván megállítása. A katonák mellett a Nemzeti Gárda 2100 tartalékosát is a határhoz vezényelték a határőrök munkájának segítésére.

Szerdán az amerikai-mexikói határhoz látogatott két miniszter is: James Mattis, a Pentagon vezetője és Kirstjen Nielsen, a belbiztonsági tárca irányítója. A két politikus a határ texasi szakaszánál járt, katonákat látogatott meg és megtekintett két menekülttábort.

Úton Texasba, Mattis az őt kísérő újságíróknak nyilatkozva védelmébe vette a katonák kivezénylését. Mint fogalmazott: ez akár jó kiképzést is jelenthet háborús viszonyok esetére. “A határok biztonsága nemzetbiztonsági kérdés” – szögezte le Mattis, és egyúttal “morális küldetésnek” nevezte a határőrök segítését a menekültek visszaszorításában, különös tekintettel a kaliforniai határszakaszra, amelynél már több ezeren táboroznak átjutást remélve.

Álhír, hogy felbukkant egy hat éve ellopott Picasso-festmény: a kép megtalálását bejelentő holland írónő elmondása szerint “tréfa áldozata lett”. Egy belgiumi színházi produkció alkotói közölték, hogy ők csapták be a megtalálót és hamisítvány a Romániában talált, Picassónak tulajdonított festmény – közölte a holland NOS televízió.

Az írónő vasárnap este azt mondta a tévében, hogy két belga filmrendező “performanszának” dőlt be gyanútlanul – idézte a The Guardian online kiadása.

A News.ro hírügynökség vasárnapi jelentése szerint Mira Feticu román származású holland írónő szombaton Hollandia bukaresti nagykövetségére vitte be a Picassónak tulajdonított alkotást, a nagykövetség azonnal értesítette a román hatóságokat. Úgy vélték, a rotterdami műcsarnokból román műkincsrablók által 2012-ben ellopott hét nagy értékű festmény egyikéről, Picasso Harlequin-fej című alkotásáról van szó.

A festményt Feticu egy másik, meg nem nevezett holland állampolgárral együtt találta meg. Feticu 2015-ben a rotterdami műkincslopásból merített ihletet Tascha című regényének megírásához.

Állítása szerint tíz nappal korábban névtelen román nyelvű levelet kapott, melyben a levélíró megjelölte az elásott műkincs helyét. A levélről azonnal értesítette azt a holland nyomozót, akivel együttműködött a regénye megírásakor. Ezután indult el egy holland állampolgárral a megjelölt helyre, ahol egy kő alá rejtve, műanyag fóliába becsomagolva találta meg a képet tartalmazó csomagot.

A News.ro hírügynökség képet is közölt az írónőről, amint kezében tartja a keretéből kivágott festményt és a reprodukciót, amely alapján azonosította a művet.

A műalkotást a nagykövetség átadta a romániai szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészségnek (DIICOT). Az ügyészség vasárnap szűkszavú közleményben erősítette meg: Hollandia bukaresti nagykövetsége bejelentése alapján nyomozást indított az ügyben. A műalkotást hétfőn a Román Művészeti Múzeumba szállítják szakértői vizsgálatra.

A holland írónő azonban ezután kapott egy emailt a belgiumi Aversben múlt héten bemutatott Az igazi másolat című színházi produkció alkotóitól. Az előadás egy holland képhamisítóról szól, és az alkotók a valóság értékéről kívántak szólni.

Az emailben elmagyarázták az írónőnek, hogy a levél a True Copy (Az igazi másolat) elnevezésű projekt része volt, melyet Geert Jan Jansen megrögzött holland képhamisító ihletett. Jansen hamisítványai 1994-es lefüleléséig elárasztották Európa és a világ műgyűjteményeit.

A két belga rendező, Bart Baele és Yves Degryse weboldalukon közölték: a hamisított Picasso festményt október végén rejtették el a Tulcea megyei erdőben, és három romániai, valamint három hollandiai címre küldtek névtelen levelet, amelyekben megjelölték az elásott műkincs helyét, és várták a fejleményeket. A színházi alkotók bocsánatot kértek a hollandiai román írótól az átverés miatt, és felajánlották, hogy legyen része a produkciónak.

Feticu a Digi 24 hírtelevíziónak nyilatkozva kijelentette: nincs oka szégyenkezni, mert jóhiszeműen, az értékmentés vágyától vezérelve járt el. A Mediafax hírügynökségnek adott nyilatkozatában kijelentette: megtörténhet, hogy az átverés során szerzett élményeit egy újabb regényben írja meg.

Román betörők 2012 októberében hatoltak be a rotterdami Műcsarnokba (Kunsthal), ahonnan hét nagy értékű festményt vágtak ki a képkeretből és vittek magukkal. A festmények – Picasso, Matisse, Monet és Gauguin alkotásai – csaknem 18 millió euróra (5,8 milliárd forintra) voltak biztosítva. Az ügyben a DIICOT hat román állampolgár ellen emelt vádat. A két fővádlott beismerő vallomást tett. Őket 2017 februárjában a Bukaresti Táblabíróság jogerősen 6 év, valamint 5 év 4 hónap börtönbüntetésre ítélte. A perben kétéves börtönbüntetést kapott a fővádlott anyja, aki előbb azt vallotta, hogy elégette a festményeket, később azonban visszavonta a vallomását. A festmények hollétéről a román nyomozóknak nem sikerült információkat szerezniük.

A menekültek visszaköltöztetéséért felelős orosz kormányközi bizottság vezetője közölte, hogy a lakóhelyükre visszatelepült szíriaiak száma, beleértve azokat az embereket is, akik külföldről tértek haza, meghaladta az 1 millió 518 ezret. Beszámolója szerint csak az elmúlt héten csaknem 6 ezren érkeztek Szíriába a határon túlról.

Mint mondta, az ország 322 településén folytatódik a szociális intézmények és az infrastruktúra helyreállítása. Az elmúlt héten 123 lakóházat, két egészségügyi intézményt, négy kenyérgyárat és három elektromos alállomást adtak át.

A tábornok arról számolt be, hogy Európában felélénkült a szíriai humanitárius segélyezés iránti érdeklődés. Mint mondta, a héten Norvégia képviselői folytattak erről tárgyalásokat Moszkvában az orosz védelmi tárca képviselőivel.

Mizincev szerint komoly nehézségek mutatkoznak az amerikai ellenőrzés alatt álló er-Rukban menekülttábor ellátásában, ahová november elején sikerült élelmiszersegélyt eljuttatni. A tábornok az ottani állapotokat a második világháború lágereiéhez hasonlította.

Jurij Taraszov, az orosz védelmi tárca genfi tűzszünet-és segélyügyi képviselője újságírók előtt kijelentette, hogy er-Rukbanban a humanitárius helyzet kritikussá vált, és az egészségügyi ellátás helyzete katasztrofális. Mint mondta, a vezetés képtelen szavatolni a menekültek személyes biztonságát, a táborban elterjedt a lopás, az emberkereskedelem, a prostitúció és a kiskorúak szexuális kizsákmányolása.

Elsőként az NBC televízió jelentette – még csütörtökön este – két meg nem nevezett kormányzati forrásra hivatkozva, hogy az amerikai kormányzat tisztségviselői felkérték az illetékes hatóságokat, vizsgálják meg Gülen kiutasításának jogi lehetőségeit. A New York Magazine pénteki értesülései szerint a Trump-adminisztráció e lépéssel kívánná elérni Törökországnál, hogy ne gyakoroljon nyomást Rijádra a szaúdi újságíró, Dzsamal Hasogdzsi isztambuli meggyilkolása ügyében.

A sajtóértesülések szerint az igazságügyi minisztérium és a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) arra kapott utasítást, hogy vizsgálja meg a Gülen kiutasítására vonatkozó török kérést, a belbiztonsági tárcát pedig arra kérték fel, hogy adjon részletes információkat Gülen amerikai tartózkodásának jogi hátteréről. A Fehér Ház kivált Gülen zöldkártyája megadásának részleteire kíváncsi.

A török hitszónok 1990 óta él önkéntes száműzetésben Pennsylvania egyik kisvárosában. Annak idején orvosi kezelésre érkezett az Egyesült Államokba, majd mivel megromlott viszonya Recep Tayyip Erdogan jelenlegi török államfővel, úgy döntött, nem tér vissza hazájába. A török hatóságok többször kérelmezték kiadatását, a legutóbb a 2016 nyarán történt puccskísérlet után, amikor Gülent és hálózatát sejtették a történések háttérben. Az idős hitszónok mindig következetesen cáfolta ezt a feltételezést.

Az amerikai sajtóértesülések szerint mind a minisztériumi tisztségviselők, mind az FBI munkatársai elutasították a Fehér Ház kérését. Az érintett minisztériumok, továbbá a külügyi tárca nem kívánja kommentálni az értesüléseket, és a Gülent képviselő ügyvéd is elhárította a megszólalást az ügyben.

Az NBC szerint török tisztségviselők egyértelművé tették az október 17-én Ankarában Erodgan elnökkel tárgyaló Mike Pompeo amerikai külügyminiszternek, hogy Törökország Gülen kiadatási ügyének felülvizsgálatát várja Washingtontól.