Biztonságpiac

Titkosítják Hongkongban az új nemzetbiztonsági törvénnyel kapcsolatos feladatok ellátására felállított bizottság munkáját – közölte Carrie Lam hongkongi kormányzó.

A CGTN kínai nemzetközi hírcsatorna által közvetített sajtóértekezleten a hongkongi kormányzó elmondta: bár az elnöklete alatt működő bizottság első, hétfői ülése után közleményt adtak ki, a továbbiakban a munkát zárt ajtók mögött, a részletek nyilvánosságra hozatala nélkül folytatják majd.

Az új nemzetbiztonsági bizottság a hongkongi politika kidolgozását, az ottani helyzet értékelését, valamint a fontosabb feladatok és műveletek koordinálását látja el. Felállítását a Peking által június 30-án megszavazott, azonnal hatályba lépő nemzetbiztonsági törvény tette szükségessé. Lam főtanácsadójaként a pekingi vezetés Luo Huj-mingot, a központi kormányzat hongkongi képviseleti irodájának vezetőjét jelölte ki, aki ebben a minőségében szintén részt vesz a bizottság munkájában.

Lam az új nemzetbiztonsági törvénnyel kapcsolatban a kínai központi kormányzat álláspontját hangoztatta: a törvény a nemzetbiztonságra veszélyt jelentő bűncselekmények négy kategóriáját bünteti, ezért csupán maroknyi emberre vonatkozik. A hongkongi lakosság nagy része továbbra is élvezheti a hongkongi törvények által garantált szabadságjogait – húzta alá.

Az új törvénnyel kapcsolatban több demokratikus ország azzal vádolja Pekinget, hogy a Hongkongban alkalmazott “egy ország, két rendszer” elve helyett az “egy ország, egy rendszer” elvére tér át. A hongkongi kormányzó erről úgy vélekedett: a nemzetbiztonsági törvény az “egy ország” erősítését hivatott biztosítani, amely a “két rendszer” stabil működésének alapját jelenti.

Ezen a nyáron a Magyar Vöröskereszt ifjúsági tagozatának több mint 320 önkéntese 19 balatoni strandon részesíti elsősegélyben a bajba jutottakat.

A vöröskereszt a közleményében azt írta: a fiatalok a vízben és a vízparton szerzett sérüléseket látják el tizenkét Balaton-parti település strandjain, minden nap 10 és 18 óra között. A karitatív szervezet a koronavírus-fertőzés megelőzésére az augusztus 23-ig tartó program ideje alatt kiemelt figyelmet fordít a Nemzeti Népegészségügyi Központ ajánlásainak betartására, így idén nemcsak elsősegélynyújtó felszerelésekkel, hanem egyéni védőfelszerelésekkel is ellátja önkénteseit – tették hozzá.

A közlemény kitér arra is, hogy tavaly csaknem háromezer esetben segítettek a fiatalok a nyaralóknak. A leggyakoribb esetek a kagyló okozta vágás, a rovarcsípés és a különböző sportsérülések voltak.

A Balatoni Elsősegélynyújtó Szolgálat 2007-es indulása óta hétszer életet mentettek, és több mint negyvenezer esetben nyújtottak szakszerű segítséget a vöröskeresztes önkéntesek. Tavaly óta nemcsak a sérülések ellátását végzik, hanem a lakosságnak és az üdülő vendégeknek elsősegélynyújtási bemutatókat is tartanak. Tavaly a roadshow-kon mintegy 3500 érdeklődőnek tanították meg az újraélesztést és adták át a legfontosabb ellátási ismereteket.

Átadták a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE), a Ludovika Campus-projekt keretében felújított Ludovika szárnyépületét.

“Szemünk láttára, lépésről lépésre, épületről épületre növekszik a Ludovika Campus” – hangsúlyozta Gulyás Gergely. A beruházás első öt éve alatt összesen 10 ezer embernek adott munkát, amellyel csaknem hetvenezer négyzetméternyi új épület jött létre. A Ludovika kapcsán indult városfejlesztés első ütemére nettó 34 milliárd forintot fordítottak – közölte a miniszter, hozzátéve, hogy a mindenkinek nyitott Orczy park százezer négyzetméterrel bővült.

Ahogy halad előre az építkezés – folytatta -, úgy formálódik az NKE, és úgy lesz képes egyre összetettebb, bonyolultabb feladatok ellátására a campus. Az egyetem közössége pedig egyre inkább kihasználhatja a kínálkozó lehetőségeket a tisztképzéstől kezdve egészen a diplomáciai akadémiáig.

“Aki a múltat végképp el akarja törölni, az egyszerre akarja eltörölni az értékeket és a múlt tapasztalatait” – mondta Gulyás, kiemelve: meg kell őrizni és használatba kell venni mindazt, amit a múltból megőrizni érdemes. A Ludovika pedig ennek a múltnak egy olyan hősi fejezete, amelyet mind szellemiségében, mind épített valóságában helyreállítani helyes és indokolt döntés volt – jelentette ki.

A politikus úgy fogalmazott: a Ludovika története küzdelem annak megteremtéséért, hogy legyen önálló, felelős magyar közszolgálat. A közszolgálati egyetem küldetésének azt nevezte, hogy Magyarország szolgálatára minden tekintetben alkalmas és felkészült fiatalokat bocsásson ki. Itt formálódik a magyar közszolgálat jövője – hangoztatta. A Miniszterelnökség vezetője reményét fejezte ki, hogy amikor professzionális államigazgatásról, modern és szolgáltató államról beszélnek, akkor azokra támaszkodhat majd a magyar állam, akik az NKE-n szerzik meg diplomájukat.

Nemzeti sorskérdés, hogy évfolyamról évfolyamra felépüljön az a közösség, amelynek tagjai a maguk idején hatékonyan képesek szolgálni a klasszikus európai értékekre, a kereszténységből kinövő kultúrára és szolidaritásra, valamint szubszidiaritásra épülő szabad és szuverén államot – zárta szavait Gulyás.

A Ludovika – a nemzeti szuverenitás elvesztése után, 1944-től kezdődött – hetven éve “a szétesettség és az enyészet ideje volt”. Az épületet és az intézményt, a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémiát és az épületét a kommunisták “se lenyelni, se kiköpni nem tudták”. A XVIII. században létrejött történeti kert 2010-re megsemmisült, a park lepusztult és zűrös hely lett – mondta Fürjes Balázs. Elmondta, a most átadott szárnyépület eredeti homlokzatát megőrizték, és a több mint nyolcezer négyzetméter hasznos alapterületű épületben XXI. századi irodák, szemináriumi termek, nyelvi laborok, és a ludovikás hagyományokat őrizve két vívóterem is várja a hallgatókat. Fürjes felelevenítette édesapja, Fürjes Sándor hadnagy, posztumusz dandártábornagy történetét, aki 1944-ben a Ludovikán végzett az utolsó évfolyamon, és akit 1944. november 14-én a Ludovika épületében tartóztattak le a nyilasok.

A Koltay András, az NKE rektora elmondta, hosszú idő után a szárnyépület végre visszakapja azt a funkciót, amelynek betöltésére épült, azaz újra egyetemi épület lesz. A felújításról szólva úgy fogalmazott: “ami történt, az végeredményben nem más, mint a történelem viharkárainak helyreállítása”. Koltay emlékeztetett: a Ludovika katonai akadémia főépülete 1936-ra készült el, és az akadémia a hazai katonai képzés legmagasabb fokú intézménye volt. Az átadott épületben 92 iroda, nyolc tanterem, három nyelvi labor és számítógépterem is helyet kapott – közölte, hozzátéve, hogy a szárnyépület átadásával az egyetem elhagyja az ikonikus Ménesi úti campusát.

Újabb, rendőrökre támadó férfiak őrizetét rendelték el a Debreceni Regionális Ügyészség készenlétes ügyészei, ezúttal három férfi ellen kellett intézkedniük – közölte Keresztes Imre, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője.

A főügyész más eljárásokban ugyancsak rendőrökre támadók őrizetbe vételeiről számolt be.

Az újabb, hétfő este elrendelt őrizeteket két ügyben rendelték el. Az egyik előzménye, hogy családi konfliktust követően egy Hajdú-Bihar megyei nő ideiglenes megelőző távoltartást kért a vele együtt lakó férjével szemben. Amikor kihirdették az erről szóló határozatot, a férfi nem működött együtt a rendőrökkel, ezért kényszerítő eszközt alkalmaztak vele szemben. Ekkor a házaspár egyik fia a jogszerűen intézkedő rendőrökre támadt, egyiküket meglökte, majd dulakodni kezdett velük és mindkettőjüket megütötte. A rendőrök testi kényszert alkalmaztak vele szemben és próbálták megbilincselni, ám ekkor megjelent a pár másik fia is, aki megpróbálta ellökni az egyik rendőrt a testvérétől, és dulakodni kezdett vele.

A többszörösen büntetett előéletű fiatal testvérpárt hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt hallgatták ki gyanúsítottként. Nem éltek panasszal az őrizetbe vétel ellen és vallomásukban a bűncselekmény elkövetését is elismerték.

A másik ügyben egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei rendőri intézkedés során akarta elkerülni egy apa és fia az alkoholszondás ellenőrzést. Miközben az idősebb férfi próbálta az autóval elhagyni a helyszínt, a fiatalabb hátulról megragadta az egyik rendőr nyakát és azt megszorította. A fiatalembert hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt hallgatták ki gyanúsítottként, a bűncselekmény elkövetését részben elismerte.

A Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség mindkét esetben elrendelte az elkövetők őrizetét, és a napokban bíróság elé állításukat tervezi az elkövetés helye szerint illetékes bíróságokon. A főügyész korábban is hasonló esetekről számolt be: akkor egy hajdú-bihari és egy szabolcsi férfit vettek őrizetbe amiért a velük szemben más-más okból intézkedő rendőröket fenyegettek és támadtak meg a hétvégén.

Oroszország az érdekeinek megfelelő mértékben válaszolni fog a Nagy-Britannia által a Magnyitszkij-ügy okán bevezetett személyes szankciókra – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak kedden Moszkvában.

“Csak sajnálkozni tudunk az ilyen ellenséges lépésekkel kapcsolatban. Természetesen érvényesülni fog a kölcsönösség elve, és az ellenintézkedéseket olyan mértékben hozzuk meg, amely megfelel az Oroszországi Föderációi érdekeinek” – mondta. Dominic Raab brit külügyminiszter hétfőn közölte, hogy a szankciókat vezet be 25 orosz, 20 szaúd-arábiai és két mianmari állampolgár, illetve két észak-koreai szervezet ellen. Az oroszok elleni büntetőintézkedéseket a Magnyitszkij-ügyben játszott szerepükkel indokolta.

A szankciók mások mellett Alekszandr Basztrikint, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) elnökét, Viktor Griny főügyészhelyettest és Alekszej Anyicsin volt belügyminiszer-helyettest érintik, több bíró és belügyi munkatárs mellett. Szergej Magnyitszkij könyvvizsgáló orosz belügyi vezetőket leplezett le, akik szerinte 230 millió dollárnak megfelelő összeget sikkasztottak el az orosz költségvetésből. Az orosz hatóságok mégis ellene indítottak eljárást. Magnyitszkij 2009-ben, 37 évesen, előzetes letartóztatásban, tisztázatlan körülmények között meghalt.

Emiatt az Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia és a három volt szovjet balti állam is szankciókkal sújtotta azokat, akiknek szerintük közük volt a halálához, és a büntetőintézkedéseket kiterjesztették az emberi jogokat egyéb módon megsértő tisztségviselőkre is. Magnyitszkijt az orosz sajtóban megjelent hírek szerint is agyonverhették, ám az ügyészség szerint szív- és érrendszeri elégtelenség okozta a halálát.

Egy orosz elnöki bizottsági vizsgálat megállapította, hogy a könyvvizsgálót nem megfelelő körülmények között tartották fogva, és a börtönhatóságok megtagadták orvosi ellátását. Később hasonló következtetésre jutott az Európa Tanács is.

Újabb akciót tartottak a rendőrök az illegális gyorsulási versenyek visszaszorítása érdekében – közölte a rendőrség.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) közleménye szerint péntek éjszaka tartották a közlekedési akciót, amely a gyorshajtás és az illegális gyorsulási versenyek visszaszorítására irányult, de az engedély nélkül átalakított autókat is ellenőrizték. Az akció Budapest egész területére kiterjedt.

Az ellenőrzés alatt 62 járművezető lépte túl a megengedett sebességhatárt, volt olyan autós is, aki a megengedett hetven helyett 123 kilométer/órás sebességgel közlekedett a Hungária körúton. Egy autóst meg akartak állítani, mert figyelmen kívül hagyott egy kötelező haladási irány jelzőtáblát, de a sofőr továbbhajtott. A rendőrök a férfit utolérték és elfogták. Kiderült, hogy a rendőrség, a Pesti Központi Kerületi Bíróság, a Fővárosi Törvényszék és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is elfogatóparancsot adott ki ellene.

A rendőrök nyolc helyszíni bírságot szabtak ki, öt esetben engedély nélküli átalakítás miatt vontak be forgalmi engedélyeket, egy embert ittas vezetés, egyet pedig körözés miatt fogtak el és állítottak elő. A BRFK az ellenőrzéseket továbbra is folytatni fogja az illegális gyorsulási versenyek visszaszorítása érdekében – áll a közleményben. A fővárosban legutóbb júniusban volt hasonló – akkor több napon át tartó – rendőri akció.

Közös nyilatkozatban ítélte el kedden a német, a francia, az egyiptomi és a jordániai külügyminiszter Ciszjordánia jelentős részeinek tervezett izraeli annektálását.

Az 1967-ben elfoglalt palesztin területek bármely részének beolvasztása Izraelbe ellenétes lenne a nemzetközi joggal, és veszélyeztetné a közel-keleti békefolyamatot – áll Heiko Maas német, Jean-Yves Le Drian francia, Számeh Sukri egyiptomi és Ajmán Szafadi jordániai külügyminiszter nyilatkozatában.

“Nem fogadnánk el az 1967-es határok semmilyen módosítását, amelyről a konfliktusban érintett felek nem állapodtak meg” – emelték ki, hozzátéve, hogy az esetleges egyoldalú határmódosítás “komoly következményekkel” járna a térség biztonságát és stabilitását illetően, illetve nagyban akadályozná az “átfogó és igazságos béke” kialakítását célzó törekvéseket.

Egy ilyen lépés az Izraelhez fűződő viszonyra is hatást gyakorolna – hangsúlyozta Németország és Franciaország, valamint az Izraellel egyaránt határos Egyiptom és Jordánia külügyminisztere. Aláhúzták, hogy a nemzetközi jog és az ENSZ vonatkozó határozatai alapján továbbra is az izraeli-palesztin konfliktus megegyezésre épülő, kétállami megoldását pártolják, és felajánlották segítségüket a tárgyalásokhoz vezető út megnyitásához.

Izrael 1967-ben, a hatnapos háborúban Jordániától elfoglalta Ciszjordániát, Egyiptomtól pedig a Gázai övezetet. A palesztinok ezeket a területeket jövőbeli államuk részének tekintik. Ciszjordánia hivatalosan nem része Izraelnek, a nemzetközi közösség a Jordán folyó nyugati partját megszállt területnek tekinti, ám a területen épített zsidó telepeken több mint félmillió izraeli él. A korábban Ciszjordánia részét képező Kelet-Jeruzsálemet Izrael már 1980-ban egyoldalúan annektálta.

Az izraeli kormánykoalíciós megállapodás értelmében Benjámin Netanjahu miniszterelnök az Egyesült Államokkal egyeztetve júliusban megkezdheti az elcsatolás előkészítését. A nemzetközi közösség nagy része elítéli az izraeli kormányt tervét, figyelmeztetve, hogy Ciszjordánia bekebelezése tovább erősítheti a békétlenséget izraeliek és palesztinok között.

Egyelőre nem tett vallomást a csecsen férfi meggyilkolása miatt őrizetbe vett két férfi Ausztriában – erről Roland Scherscher, az osztrák Alkotmányvédelmi és Terrorizmuselhárító Hivatal alsó-ausztriai vezetője tájékoztatta hétfőn az osztrák sajtót.

Egy orosz állampolgárságú férfi szombat este a nyílt utcán agyonlőtt egy másik, szintén Oroszországból származó, csecsen nemzetiségű férfit a Bécshez közeli Gerasdorfban. Az áldozatot több golyótalálat is érte. A gyilkosság után két férfit vettek őrizetbe, a feltételezett elkövetőt autós üldözés után Linzben fogták el. A másik, szintén csecsen férfi az áldozattal együtt érkezett a helyszínre, és a gyanú szerint nem zárható ki, hogy szerepe van a gyilkosságban. A két férfi a kihallgatások során “csöndes” volt, így az indíték egyelőre nem ismert. Az osztrák hatóságok nem zárják ki, hogy politikai gyilkosság történt.

Az áldozat, a 43 éves Mamichan Umarov a hazájában rendőr volt, 2005-ben érkezett Ausztriába, és 2007-ben kapott menedékjogot. Büntetett előéletű volt: embercsempészetért és hamis tanúzásért is elítélték már; legutóbb 2019 szeptemberében szabadult, akkor feltételesen helyezték szabadlábra.

A férfi áprilistól az interneten 29 videót tett közzé, ezekben élesen bírálta az Oroszországi Föderációhoz tartozó Csecsenföld vezetését; Ramzan Kadirov csecsen elnököt és annak családját sértő szavakkal illette; szerinte ugyanis az elnök semmibe veszi az emberi jogokat, klánként és korrupt módon irányítja országát. A Bécsben működő csecsen közösség szerint Martin B. emiatt életveszélyben volt, a fejére vérdíjat is kitűztek. Korábban védelmet kért az alkotmányvédelmi hivataltól (LVT), és azt terjesztette magáról, hogy rendőri védelem alatt ál.

Karl Nehammer belügyminiszter a történtek kapcsán kijelentette: nem tűrik el, hogy osztrák területen kövessenek el erőszakos cselekményeket. Hozzátette: teljesen fel kell tárni az ügyet, ugyanis túl gyakori, hogy külföldi konfliktusokat hoznak be Ausztria területére. Arról is beszélt: határozottan lépnek fel az erőszakos vagy radikális, a jogállamiságot megtaposó csoportok ellen. Leszögezte: Ausztriában nincs helyük a párhuzamos társadalmaknak, és a törvény a legszigorúbban büntetni fogja őket.

Közben Khuseyn Iskhanov, Ausztriában élő egykori csecsen politikus keddre demonstrációt hirdetett a bécsi Orosz Nagykövetség elé. Azt követelik az osztrák hivataloktól, derítsék fel a gyilkosságot, szerintük ugyanis nem zárható ki, hogy politikai gyilkosság történt, amelyben az orosz titkosszolgálatoknak és ügynökhálózataiknak is szerepük volt.

A 47 országot tömörítő Európa Tanács rasszizmusellenes bizottsága (ECRI) hétfőn hivatalos közleményben óva intette tagállamait “az etnikai és faji profilon alapuló” rendőrségi ellenőrzésektől, valamint felhívta a figyelmet a rendszerszintű rasszizmus és a faji egyenlőtlenségek felszámolásának fontosságára.

A strasbourgi székhelyű testület felszólította a tanács tagállamainak kormányait, hogy küldjenek erőteljes üzeneteket, és tegyenek határozott lépéseket az úgynevezett “faji alapú profilozás” és nyilvántartásba vétel ellen, még akkor is, ha országaikban csak elszigetelt esetekről van szó, mivel a rendfenntartó szervekbe vetett bizalom a biztonságos társadalmak alapköve.

Az ECRI továbbá sürgeti azt is, hogy a tagállami rendvédelmi szervek tagtoborzáskor legyenek figyelemmel arra, hogy a felvettek összetétele tükrözze a népesség sokszínűségét, valamint független testületek létrehozására szólít fel, amelyek az esetleges rendőrségi visszaélések kivizsgálásra hivatottak. A nyilatkozat szerint a faji alapú profilozás megalázottság és igazságtalanság érzetét kelti azoknak a csoportoknak a körében, amelyek ki vannak ennek téve, továbbá megbélyegzést, negatív sztereotípiákat és a társadalomtól való elidegenedést eredményez amellett, hogy akadályozza a pozitív közösségi kapcsolatok kialakulást.

“Alapvető fontosságú egy olyan rendőrségi kultúra megteremtése, amely szerint a rasszizmusnak nincs helye a rendvédelmi szerveknél” – hangsúlyozza a közlemény.

A testület mindemellett arra is felszólít, hogy a nemzeti hatóságok “fokozzák a tudatosságot a faji egyenlőség és a múltbéli gyarmatosítás, illetve rabszolgatartás történelmi összefüggéseivel kapcsolatban”.

Szankciókat jelentett be hétfőn a brit kormány orosz, szaúdi és mianmari állampolgárokkal, valamint észak-koreai belügyi intézményekkel szemben, emberi jogi visszaélések címén. Ez az első eset a brit EU-tagság január végi megszűnése (Brexit) óta, hogy Nagy-Britannia az uniós szankcióintézkedésektől függetlenül, önállóan döntött büntetőintézkedésekről.

Dominic Raab brit külügyminiszter a londoni alsóházban hétfő este bejelentette, hogy a szankciók 25 orosz, húsz szaúd-arábiai és két mianmari állampolgárt, illetve két észak-koreai szervezetet érintenek. Az orosz állampolgárok ellen a brit kormány a Magnyitszkij-ügyben játszott szerepük miatt hozott büntetőintézkedéseket.

Raab elmondta: Szergej Magnyitszkij néhai jogász az orosz belügyminisztérium adóügyi vezetőit leplezte le, megállapítva róluk, hogy 230 millió dollárnak megfelelő összeget sikkasztottak. Az orosz hatóságok viszont Magnyitszkij ellen indítottak eljárást adócsalás címén. A jogász előzetes letartóztatásba került és 2009-ben, 37 évesen tisztázatlan körülmények között életét vesztette. A brit kormány által szankciókkal sújtott orosz állampolgárok zöme volt vagy jelenleg is aktív belügyi tisztviselő, akiknek Nagy-Britanniában tartott pénzügyi és egyéb vagyoneszközeit London zárolta. Az érintettek ezentúl Nagy-Britanniába sem utazhatnak be.

Raab hétfő esti alsóházi felszólalásában kijelentette: Magnyitszkij ellen fogva tartói kínzással felérő fizikai és lélektani visszaéléseket követtek el, és fájdalmai ellenére megtagadták tőle az orvosi segítséget. Az ügyben mégis csupán egyetlen embert fogtak perbe: magát Magnyitszkijt, őt is halála után – fogalmazott a brit külügyminiszter.

A szaúdi kormányilletékeseket Dzsamal Hasogdzsi szaúd-arábiai ellenzéki újságíró meggyilkolása miatt sújtotta szankciókkal a brit kormány. Hasogdzsival, aki 2017 óta az Egyesült Államokban élt és a The Washington Post című amerikai újság munkatársa volt, 2018 októberében, Szaúd-Arábia isztambuli konzulátusán végeztek Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörököshöz közel álló emberek. A Hasogdzsi-gyilkosság után  bin Szalmán is deklarálta, hogy övé a végső felelősség, azt azonban tagadta, hogy ő rendelte volna el az újságíró brutális meggyilkolását. Az üggyel összefüggésben London a szaúdi fegyveres erők számos magas rangú tisztje ellen rendelt el vagyonzárolást és beutazási tilalmat, de a szankciós listán szerepel Mohamed el-Otaibi is, aki a Hasogdzsi-gyilkosság idején Szaúd-Arábia isztambuli főkonzulja volt.

A brit kormány szankciókkal sújtotta a mianmari hadsereg vezérkari főnökét és helyettesét is, mivel Nagy-Britannia szerint őket terheli a végső felelősség a muszlim rohingja kisebbség ellen elkövetett atrocitásokért. London ugyancsak büntetőintézkedéseket hozott az észak-koreai állambiztonsági minisztérium tisztviselői ellen, azzal az indokkal, hogy ők irányítják az országban működő börtöntáborokat.

Raab külügyminiszter a londoni alsóházban kijelentette: ezekben a táborokban az elmúlt években több százezren vesztették életüket.

A Facebook és a WhatsApp ezentúl nem ad információkat a felhasználóiról a hongkongi hatóságoknak – jelentette be hétfőn, egymástól függetlenül kiadott közleményében a két internetes közösségi médium.

A közlemény szerint egyáltalán nem adnak információkat sem a hongkongi kormányzattól, sem bármely hongkongi hatóságtól érkező megkeresésekre. A döntés mindaddig érvényben marad, amíg “nem születik újabb értékelés” a kínai parlament által nemrégiben elfogadott és amerikai megítélés szerint Hongkongra kényszerített új nemzetbiztonsági törvény következményeiről.

A kommünikében a Facebook kiemelte: döntésével lényegében azt a világban alkalmazott gyakorlatot követi, amely a felhasználókat érintő információkat kérő kormányzatokra vonatkozik. E gyakorlat szerint a kormányzatoktól kért információkat általában egyenként vizsgálják meg, és mérlegelik a helyi körülményeket, illetve az emberi jogokra vonatkozó nemzetközi normák érvényesülését. Egyes esetekben azonban, amikor tartani lehet az emberi jogok megsértésétől vagy nem maradéktalan tiszteletben tartásától, a különböző médiumok meg szokták tagadni az információ-szolgáltatást.

A Facebook és a WhatsApp bejelentette: Hongkong esetében az emberi jogi aggodalmak miatt felfüggeszti még az egyedi esetek mérlegelését is. A két médium szerint nemcsak az új nemzetbiztonsági törvény “mély elemzésére” van szükség, hanem nemzetközi emberi jogi szakértők véleményének meghallgatására is.

A Facebook kiemelte a szólásszabadság jogának biztosítását, a WhatsApp pedig azt hangsúlyozta, hogy az embereknek joguk van az internetes magánbeszélgetéshez. “A bizalom megőrzése soha nem volt olyan fontos, mint manapság, és mi határozottan kitartunk amellett, hogy biztonságos magánbeszélgetéseket biztosítunk hongkongi felhasználóinknak is” – fogalmazott a WhatsApp.

A Szvetlana Prokopjeva orosz újságíró ellen hozott ítélet a polgári és politikai szabadságjogok korlátozásának számít, a nagy összegű pénzbírság megfizetését az Európai Unió indokolatlannak tartja, a büntetőeljárás azt bizonyítja, hogy az Orosz Föderációban csökken a független újságírás és a civil társadalom mozgástere – jelentette ki az Európai Unió (EU) külügyi szolgálata (EEAS).

Nyilatkozatában a külügyi szolgálat arra emlékeztetett, hogy az elmúlt években gyakran adnak hírt Oroszországból újságírók megfélemlítéséről, fenyegetésekről és erőszakos cselekményekről, miközben a hatóságok korlátozzák a véleménynyilvánítás és a média alapvető szabadságát egyebek között politikai indíttatású letartóztatások és bírósági eljárások révén.

“A sajtószabadság a demokratikus társadalmak sarokköve, csak akkor érvényesül, ha az állampolgárok megbízható információkhoz férnek hozzá, és megalapozott döntéseket hozhatnak” – olvasható a közleményben.

Az Európai Unió elvárja, hogy Oroszország tiszteletben tartsa nemzetközi és hazai kötelezettségeit, és gondoskodjon arról, hogy az újságírók biztonságban dolgozhassanak, retorzióktól való félelem nélkül. Az unió továbbra is eltökélt abban a tekintetben, hogy megóvja a sajtószabadságot, valamint az összes emberi jogot védelmébe veszi a határain belül és világszerte egyaránt.

Prokopjeva orosz újságírót, az amerikai Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió orosz adásának munkatársát a nyugat-oroszországi Pszkov bírósága hétfőn terrorizmus támogatásában mondta ki bűnösnek, és ötszázezer rubel (több mint kétmillió forint) pénzbírság megfizetésére kötelezte.

Hivatalos személy elleni erőszak miatt őrizetbe vettek egy hajdú-bihari és egy szabolcsi férfit, aki rendőröket fenyegetett és támadott meg a hétvégén – közölte Keresztes Imre főügyész.

Eljárás indult egy előállításban lévő büntetett előéletű szabolcsi férfi ellen. A férfi vasárnap – miután megrongálta a rendőrségi előállító helységet, megközelítőleg százezer forintos kárt okozva – megöléssel fenyegetett meg több rendőrt és egyikük általa ismert rokonát arra az esetre, ha nem engedik szabadon.

A másik eset múlt pénteken történt. A Hajdú-Bihar megyei elkövető családjával egyre erőszakosabban viselkedett – ezért értesítették a rendőrséget -, majd miután hátba szúrt egy férfit, egy élelmiszerüzlethez ment, amelynek ajtaját ököllel kezdte el ütni. A helyszínre érkező rendőrök felszólították, hogy cselekményét hagyja abba. A férfi ekkor egy nyolc centiméter pengehosszúságú késsel a rendőrök felé indult, megölésükkel fenyegette őket, és ezt akkor sem hagyta abba, amikor újabb rendőri egység kapcsolódott be az intézkedésbe. Végül a megerősítő erőként érkező rendőr testi kényszert alkalmazott a férfival szemben, majd több rendőr közös erőfeszítésével megbilincselték és előállították.

Az ügyészség a 31 éves többszörösen, köztük hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt is büntetett, két felfüggesztett szabadságvesztés hatálya alatt álló elkövetőt felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt hallgatta ki gyanúsítottként. A nyomozó ügyészség elrendelte mindkét elkövető őrizetét, és indítványozta letartóztatásukat – olvasható a közleményben.

A Nébih csaknem 236 tonna terméket kivont ki a forgalomból a Tiszavasvári székhelyű Brojlert Kft.-nél.

A Nébih közleményébe kiemelte, hogy szakembereik 2020. május végén tartottak élelmiszer-higiéniai és nyomonkövetési ellenőrzést egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei, bértárolást végző vállalkozásnál. A létesítményben tárolt fagyasztott élelmiszerek tételes átvizsgálása során mintegy 236 tonna esetében állapították meg, hogy azok nem felelnek meg a vonatkozó jogszabályi előírásoknak.

Részletezik, hogy a vizsgálat során többek között egérürülékkel szennyezett, sérült csomagolású, penészes és lejárt fogyaszthatósági, illetve minőségmegőrzési idejű termékeket találtak a szakemberek. Emellett nyomonkövetési szempontból nem megfelelő – jelöletlen, tétel azonosítására szolgáló adatot nem tartalmazó, továbbá hiányos dokumentációjú – élelmiszereket is találtak a raktárban, a raklapok között élő rágcsálók mozogtak, az egyiken fagyott egértetemet is találtak a szakemberek – írják a közleményben.

A hatóság a kifogásolt termékeket kivonta a forgalomból, azok ismételt forgalomba hozatalát megtiltotta, és elrendelte a megsemmisítésüket. A megsemmisítésre történő elszállítás a hatóság folyamatos jelenléte és felügyelete mellett történt. A jogsértésekkel kapcsolatos eljárás folyamatban van, a felelős milliós nagyságrendű bírságra számíthat – közölte a Nébih.

A Fejér Megyei Főügyészség minősített emberkereskedelem bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat azzal a tizenhárom személyből álló bűnszervezettel szemben, amely magyar nőket kényszerített prostitúcióra.

A vádirat szerint a szervezet feje a családfő volt, akinek irányítása mellett felesége, fia és lányai, valamint további nyolc személy 2013 nyarától előbb Bécsben, majd Dunaújvárosban a kizsákmányolás céljából megszerzett magyar nőket – köztük több kiskorút – prostitúcióra kényszerítettek. A sértettek megszerzését és szállítását a családfő és fia koordinálták, a bordélyházakban a prostitúciós tevékenységet a család női tagjai felügyelték. A bűnszervezet további tagjai a sértettek felkutatásában, beszervezésében és szállításában működtek közre, egyeseknek közülük pedig egyfajta futtató-irányító szerepe volt.

A vádlottak fedőtevékenységüket a bécsi hatóságoknál bejelentették, így tényleges cselekményük rejtve maradt. Egyes kiskorú sértetteket részben erőszakkal vettek rá a prostitúcióra, részben pedig úgy, hogy bántalmazással fenyegették őket. A prostitúciós tevékenységből származó bevétel döntő hányadát a sértettektől elvették, és azt a szervezet tagjai egymás között elosztották.

Az ügyészség huszonnégy sértett sérelmére megvalósított minősített emberkereskedelem bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat, és valamennyi elkövetővel szemben végrehajtandó fegyházbüntetés kiszabását indítványozta. Azokkal a terheltekkel szemben, akik jelenleg is letartóztatásban, illetve bűnügyi felügyelet alatt vannak, a kényszerintézkedés ügydöntő határozat kihirdetéséig történő fenntartására is indítványt tett az ügyészség.

A vádiratban indítvány van továbbá a vádlottakkal szemben a tevékenységükből befolyt vagyongyarapodás elvonására is.

“Bontsa a vonalat!” címmel indított kampányt hétfőn a rendőrség Pest megyében az úgynevezett unokázós csalások kivédésére – közölte Latorovszky Gábor, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság megbízott bűnügyi rendőrfőkapitány-helyettese.

A rendőrkapitányságon az idősebb korosztály képviselőinek és a sajtónak tartott tájékoztatón Latorovszky elmondta: a megye 13 rendőrkapitányságán indult el hétfőn egyszerre a “Bontsa a vonalat!” prevenciós kampány. Felidézte, hogy ennél a bűncselekménynél ismeretlenek hívnak fel időseket, és unokájukra vagy más szerettükre hivatkozva próbálnak pénzt kicsalni tőlük. A most induló program célja, hogy az információk átadásával, figyelemfelhívással megakadályozzák az áldozattá válást.

A főkapitány-helyettes elmondta, hogy az országban akár több száz ilyen telefonhívás is indulhat naponta. Beszélt a körzeti megbízottak – a számuk kétszáz fölött van a megyében – szerepéről is, akik helyismeretük révén segíthetik elérni az idősebbeket. Hozzátette: a civilek mellett az egyházakat is megkeresik, hogy minél több embert érjenek el.

Szoboszlainé Schiller Zsuzsanna, a megyei rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési osztályának vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy az elkövetők általában este, az unokára hivatkozva hívják fel az időseket, és már-már síró hangon kérik a nagymama segítségét. “Az elkövetők felkészültek, határozottak és minden hájjal megkentek.” Kiemelte, hatékonyabban tud dolgozni a rendőrség, ha együttműködő partnereket talál. Sok embert tudtak már megszólítani. Az érintett idősebbeket hírlevéllel, plakátokkal, interaktív vetélkedőkkel, kortársképzéssel készítik fel, a résztvevők pedig az ismeretek átadásával, továbbításával segítik a megelőzést. A fiatalabb korosztályokhoz, hozzátartozókhoz is eljutnak – folytatta -, például a Csalóakadémia című rövidfilmmel vagy a közösségi oldalak segítségével.

Az osztályvezető arra hívta fel a figyelmet, hogy ismeretlenek hívása esetén bontani kell a vonalat, és hívni a 112-es segélyhívó számot. Beszélt arról is, hogy nem a telefonkönyv a csalók egyetlen forrása, a közösségi oldalakról, beszélgetésekből is szereznek információkat.

A “Bontsa a vonalat!” speciális, intenzív bűnmegelőzési program során a rendőrség munkatársai személyesen is megkeresik az időseket, tanácsokkal, tájékoztatással, de például olyan szórólapokkal is, amelyek a telefon mellé állítva emlékeztetik őket a veszélyre.

Kína ellenlépéseket helyezett kilátásba hétfőn Kanada ellen, amiért felfüggesztette a kiadatási megállapodását Hongkonggal a különleges közigazgatási státusú városban a múlt héten hatályba lépett, új nemzetbiztonsági törvényre hivatkozva.

Csao Li-csien, a kínai külügyi tárca szóvivője hétfői sajtótájékoztatóján elmondta: Peking fenntartja magának a jogot, hogy ellenlépéseket tegyen Kanadával szemben. Nem részletezte, hogy milyen ellenlépésekről lehet szó. Ottawa a múlt pénteken jelentette be, hogy felmondja a kiadatási megállapodást, valamint korlátozza a katonai és belbiztonsági célokra felhasználható cikkek Hongkongba irányuló exportját, vagyis a kínai anyaországra vonatkozó szabályokat alkalmazza a továbbiakban Hongkongot illetően is.

Az új, Hongkongra szabottan kidolgozott jogszabály a szakadár tevékenységet, a felforgatást, a terrorizmust, valamint a nemzetbiztonság veszélyeztetésére külföldi országokkal, vagy külső elemekkel való összejátszást sorolja fel a jogsértések négy kategóriájaként, és egyes esetekben lehetővé teszi a gyanúsítottak kiadását Kínának. Peking továbbá egy nemzetbiztonsági irodát állít fel Hongkongban, amelynek a feladata, hogy felügyelje a hongkongi kormányzat nemzetbiztonsággal kapcsolatos munkáját, és útmutatást nyújtson számára ezen a téren. Az iroda emellett joghatóságot gyakorol majd egyes, “bonyolultnak” tekintett esetek felett. A törvény ellen számos külföldi kormányzat és nemzetközi szervezet emelt szót, attól tartva, hogy a jogszabály tovább gyengítheti a hongkongi autonómiát.

A kanadai-kínai viszony 2018 végén vált feszültté, miután a kanadai hatóságok amerikai kérésre őrizetbe vették Meng Van-csout, a kínai Huawei telekommunikációs óriásvállalat pénzügyi igazgatóját. Kínában röviddel ezután két kanadait fogtak el kémkedés és államtitkok kiszivárogtatásának gyanújára hivatkozva, jóllehet Kína tagadja, hogy az ügynek bármi köze lenne Meng Van-csouhoz, akinek őrizetbe vétele után Peking súlyos ellenlépéseket helyezett kilátásba. Michael Kovrig volt diplomata és Michael Spavor üzletember ellen a múlt hónapban emeltek vádat Kínában.

Folytatódnak a honvédelmi fejlesztések – mondta a honvédelmi miniszter egy tévéműsorban.

Benkő Tibor közölte: jövőre 162 milliárd forinttal magasabb lesz a honvédelmi költségvetés, és a 778 milliárd forint 25-30 százalékát fejlesztésekre fordítják. Kiemelte, hogy jövőre már 1,66 százalék lesz a honvédelmi kiadások GDP-hez viszonyított aránya, így egyre közeledünk a NATO által elvárt két százalékos mértékhez. A miniszter azt mondta: a jövő évi költségvetés elsősorban a családok támogatásáról, emellett a gazdaság újraindításáról szól, de kiemelten fontos a biztonság is. A honvédelmi és haderőfejlesztési programot is azért indították el, hogy a biztonságot hosszú távra garantálják.

Benkő jelezte, hogy a beszerzések is folytatódnak, hamarosan érkeznek például a Leopard típusú kiképző harckocsik. Kitért arra is, hogy a katonák a járványügyi készültségi idején is folytatják feladataikat, járőrőznek, fertőtlenítenek, segítik a humanitárius korridorok biztosítását. A honvédség részt vesz a munkahelyteremtési programban is; háromszor ezer embernek biztosít átmeneti foglalkoztatási formát. Az első 800 ember július elsejétől már munkaviszonyban van, fizetést kap.

Benkőt kérdezték a budapesti honvédkórház parancsnokáról is. A miniszter elmondta: az eddigi parancsnok Kun Szabó István a Köztársasági Elnöki Hivatalba kerül, mivel onnan Szegő László az Egyesült Államokba megy szolgálni. Emiatt most megbízták az orvosigazgatót, Wikonkál Norbertet a feladatok ellátásával, és szeptemberben nevezhetik ki az új kórházparancsnokot.

Izrael sikeresen felbocsátott egy újabb kémműholdat – jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet.

A portál idézte az izraeli védelmi minisztérium közleményét, amely szerint az Ofek 16 nevű kémműhold Föld körüli pályára állt, és néhány órával útnak indítása után már megkezdte az adatok továbbítását. Az állami tulajdonban lévő Izraeli Légiipari Vállalat (Israel Aerospace Industries) mérnökei előbb tesztelik a műholdat, amely csak utána kezdi meg operatív tevékenységét.

Beni Ganz védelmi miniszter rendkívüli eredménynek nevezte a korszerű kémműhold kifejlesztését és sikeres röppályára állítását. “A technológiai fölény és az hírszerzés képessége elengedhetetlen Izrael állam biztonsága szempontjából” – mondta Ganz. Hozzátette, hogy Izrael azon 13 ország egyike, amely önállóan is képes műholdak felbocsátására. Izraelen kívül az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Franciaország, Olaszország, Egyesült Királyság, India, Japán, Dél-Korea mellett, Észak-Korea, Ukrajna és Irán rendelkezik ilyen képességekkel.

Izrael első, Ofek 1 nevű hírszerző műholdját 1988. szeptember 19-én lőtték fel, de akkor titokban tették ezt, hogy az ország térségbeli ellenségei nem értesüljenek az ország technológiai fejlettségéről. Legutóbb négy évvel ezelőtt, 2016. szeptember 13-án bocsátották fel az Ofek 11 kódjelű műholdat.

Vádat emelt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség egy házaspár ellen, mert a férj és a feleség a 2014-es országgyűlési választások alkalmával 117 millió forintot elcsalt az általa létrehozott párt állami támogatásából. Az MTI információi szerint a Seres Mária Szövetségesei elnevezésű pártról van szó.

Martossy György, a főügyészség megbízott vezetője hétfői, az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, a vádirat szerint a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével vádolt férjnek és a feleségének is volt egy-egy olyan saját pártja, amely csak formálisan működött, a tagokat ismerőseik közül gyűjtötték össze.

A házaspár 2013-ban egy újabb pártot is alapított, amelynek vezetője egy ismerősük lett, a párt nevében, meghatalmazással azonban a férj járt el. Az új párt a 2014-es országgyűlési választáson 67 egyéni jelöltet állított, így jogosult lett csaknem háromszázmillió forint állami támogatásra, mely összeget a törvény szerint kizárólag kampánycélra – plakátolás, rendezvénytartás, reklám – lehetett költeni.

Ahogy a pénz megérkezett a párt bankszámlájára, egy részét a férj átutalta felesége pártjának számlájára, az asszony pedig azt nagyrészt tovább utalta férje pártjának bankszámlájára – ismertette a megbízott főügyész. Az átutalások jogcíme mindig “kampánytevékenység” volt, de ezt a vádlottak csak kitalálták. Megjegyezte, a pénzből a férj 75 millió forintot készpénzben vett fel, felesége szintén vett ki pénzt pártja bankszámlájáról, valamint Budapesten egy ingatlant is vásárolt. A két vádlott 117 millió forintot tulajdonított el a kampányra kapott állami támogatásból.

A házaspárra börtönbüntetés és pénzbüntetés kiszabását, valamint a jogtalanul szerzett vagyon elkobzását indítványozta az ügyészség a bíróságnak – közölte Martossy. A vádlottak két ingatlanát már zár alá vették, így a vagyonelkobzás részben biztosítva van. Mivel pedig a bűncselekmény elkövetéséhez felhasznált pártok papíron még ma is működnek, a megszüntetésüket indítványozta az ügyészség – tette hozzá a megbízott főügyész.