Biztonságpiac

Kalmár Gyula közölte: a vádirat szerint a többgyerekes középkorú párnak 2008-ban született egy kislánya, akit 2016-ban írattak általános iskolába. A gyermek abban a tanévben 594 óráról hiányzott igazolatlanul, ezért osztályt kellett ismételnie. A következő tanévben 640, a 2018/2019-esben pedig 682 órát mulasztott, ezért kétszer megint osztályt kellett ismételnie.

Az iskola folyamatos jelzései, a családsegítő felhívásai nem értek célt a szülőknél, akik magatartásukkal súlyosan veszélyeztették a kislányt. A gyermeket a gyámhatóság már 2014-ben védelembe vette, de ez sem volt elegendő a tankötelezettség teljesítésének biztosításához – tette hozzá a főügyész-helyettes.

A Füzesabonyi Járási Ügyészség kiskorú veszélyeztetésének bűntettével vádolja a szülőket, és felfüggesztett börtönbüntetés, valamint pénzbüntetés kiszabását, emellett foglalkozástól, illetve meghatározott tevékenységektől történő eltiltást, valamint pártfogó felügyelet elrendelését indítványozza.

The post Vádat emeltek a szülők ellen, mert nem járatták iskolába gyereküket appeared first on Biztonságpiac.hu.

A világszerte komoly feltűnést keltő ügy egyik döntő mozzanataként Sajid Javid akkori brit belügyminiszter tavaly februárban megvonta a brit állampolgárságot a jelenleg húszéves, Londonban született Shamima Begumtól, abból a feltételezésből kiindulva, hogy Begum édesanyja brit-bangladesi kettős állampolgár, és az ő révén lányának is van a brit mellett bangladesi állampolgársága.

Az 1981-ben kelt brit állampolgársági törvény lehetővé teszi a brit állampolgárság megvonását, ha a mindenkori belügyminiszter úgy ítéli meg, hogy ez a lépés a közjó érdekében áll. A brit kormány ugyanakkor a London által is aláírt nemzetközi jogi kötelezettségek alapján senkit nem tehet hontalanná, vagyis a brit állampolgárság nem vonható meg olyanoktól, akiknek nincs más állampolgárságuk.

A bangladesi kormány már Javid tavalyi határozatának másnapján közölte Londonnal, hogy Begum nem bangladesi állampolgár, és “fel sem merülhet” annak a lehetősége, hogy valaha is beutazzon Bangladesbe. Begum jogi képviselője keresetet nyújtott be a londoni fellebbviteli bírósághoz annak elérésére, hogy a fiatal nő visszatérhessen Nagy-Britanniába és rendezett körülmények között, jogi úton követelhesse vissza brit állampolgárságát.

A bírói fórum határozatában helyt adott a keresetnek, kimondva, hogy Begumnak Szíriából nem volt lehetősége megfelelő jogorvoslatra a miniszteri döntés ellen. A végzés szerint a nő hazatérhet Nagy-Britanniába és bírósági eljárást kezdhet állampolgárságának helyreállítása végett. A brit belügyminisztérium nyilatkozatában “csalódást keltőnek” nevezte a határozatot, és közölte, hogy fellebbezést nyújt be.

Begum jelenleg egy kelet-szíriai menekülttáborban él, és többször jelezte, hogy szeretne hazatérni Londonba. A nőt a The Times című konzervatív brit napilap kutatta fel és készített vele óriási vihart kavaró interjút tavaly februárban. Begum, akinek ügye azóta is a brit sajtó figyelmének középpontjában áll, az interjúban elmondta: Szíriában férjhez ment az Iszlám Állam egy holland fegyvereséhez, akitől két gyermeke született, de mindkettő meghalt, főleg alultápláltságból eredő betegségekben. Begum az interjú készítésének idején harmadik terhességének kilencedik hónapjában járt, és nem sokkal később fia született, aki egybehangzó és több forrásból megerősített londoni médiabeszámolók szerint azóta szintén meghalt.

Az akkor 15 éves Begum és két barátnője, a szintén 15 éves Amira Abase és a 16 esztendős Kadiza Sultana 2015 februárjában a londoni Gatwick repülőtérről kíséret nélkül Törökországba utazott, onnan átjutottak Szíriába és ott csatlakoztak mindhárman az Iszlám Államhoz. Az ügy annak idején komoly feltűnést keltett Nagy-Britanniában, és számos bírálat érte a brit hatóságokat, amiért a három fiatal lány akadálytalanul Szíriába utazhatott.

A tavalyi Times-interjúban Begum elmondta, hogy az Iszlám Állam mindhármuknak “férjet szerzett”, ám Sultana nem sokkal később egy légitámadásban életét vesztette, és mindkét barátnőjének férje is meghalt a harcokban. Elmondta azt is, hogy az ő férje egy szíriai ellenzéki fegyveres csoportnak megadta magát, azóta nem hallott felőle.

The post Hazatérhet és perelhet az Iszlám Állam-tagsága miatt brit állampolgárságától megfosztott nő appeared first on Biztonságpiac.hu.

A Facebook közösségi portált érintő ítéletében a luxembourgi székhelyű uniós bíróság kimondta, hogy a nemzeti törvényhozóknak szigorúbb intézkedéseket kell tenniük a felhasználói adatok továbbítása terén a magánélet védelme érdekében.

A bírák aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy az úgynevezett adatvédelmi pajzs rendelkezései alapján továbbított adatok “nem korlátozódnak a feltétlenül szükséges információkra” az uniós állampolgárok adatainak amerikai feldolgozásakor. Mint emlékeztettek, az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) szerint az érzékeny adatok csak akkor továbbíthatók valamely unión kívüli országba, ha az adott ország ezen adatok számára megfelelő védelmi szintet biztosít. Az adatok továbbítása csak akkor lehetséges, ha az érintettek érvényesíthető jogokkal és hatékony jogorvoslati lehetőségekkel rendelkeznek.

A bíróság ezzel összefüggésben arra figyelmeztetett, hogy a személyes adatok védelméről szóló amerikai korlátozások nincsenek úgy szabályozva, hogy megfeleljenek az uniós jogban a feltétlenül szükséges mértékű arányosság elve követelményeinek. Az említett amerikai szabályozásból semmilyen módon nem derül ki, hogy léteznének a személyes adatok továbbítását, felhasználását és tanulmányozását érintően a nem amerikaiak számára szóló garanciák.

Kijelentették, az adattovábbítás szabályait felügyelő hatóságok kötelesek felfüggeszteni vagy megtiltani a személyes adatok unión kívüli országba irányuló továbbítását, ha úgy vélik, hogy az általános adatvédelmi kikötéseket ebben az országban nem tartják be vagy nem lehet őket ott tiszteletben tartani. Illetve akkor, hogy a továbbított adatok védelme, amelyet az uniós jog megkövetel, más eszközzel nem biztosítható.

Mindezek ismeretében az uniós bíróság kimondta: az Egyesült Államokkal kötött, személyes adatok átadásáról szóló megállapodást semmisnek kell tekinteni, mert az adatvédelmi rendelet nem biztosít az érintetek számára jogorvoslati lehetőséget olyan szerv előtt, amely az uniós jogban megkövetelt garanciákkal lényegében azonos biztosítékokat nyújtana. Illetve nem hatalmazzák fel az illetékes ombudsmant arra, hogy az amerikai hírszerzési szervezetekkel szemben kötelező erejű határozatokat hozzon.

A bíróság ugyanakkor úgy ítélte meg, hogy a személyes adatok unión kívüli országokban működő vállalatoknak való továbbítására vonatkozó, az általános szerződési feltételekről szóló európai bizottsági határozat továbbra is érvényes. Ez azt jelenti, hogy az adatátvitel folytatódó ellenőrzése mellett az EU-nak és az Egyesült Államoknak új rendszert kell kidolgozni, amely biztosítja, hogy az európaiak adatai ugyanolyan védelemben részesüljenek az Egyesült Államokban, mint az unióban.

Az Európai Bizottság azonnal felveszi a kapcsolatot amerikai partnereivel, hogy konstruktív és intenzív munkát kezdeményezzen egy megerősített és tartós adatvédelmi mechanizmus kidolgozása érdekében – közölte Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa. Reynders hangsúlyozta, az Európai Bizottság tanulmányozni fogja a bíróság ítéletét, és fontolóra veszi, hogy miként lehetne még biztonságosabbá tenni az uniós állampolgárok adatainak továbbítását az Egyesült Államokba. Elmondta, az uniós bizottság már a bírósági határozat meghozatala előtt számos új forgatókönyvet készített az uniós adatvédelmi pajzs megújítására. Az ítélet remények szerint megvilágítja, hogy a szabályozás mely pontjain kell szigorítani az alapvető jogok megerősítéséhez.

The post Az uniós bíróság érvénytelenítette az Egyesült Államokkal kötött, személyes adatok átadásáról szóló megállapodást appeared first on Biztonságpiac.hu.

A távmeghallgatással lefolytatott bizonyítási eljárás után a bíróság a vádlottat bűnösnek mondta ki közfeladatot ellátó személy elleni erőszak miatt és három év börtönre ítélte, és elrendelte három felfüggesztett szabadságvesztés büntetésének végrehajtását is – közölték.

A vádlott és védője felmentésért fellebbezett.

A közlemény szerint a férfi április 19-én súlyosan ittas állapotban felhívta a mentőket, hogy koronavírusra jellemző tüneteket észlel magán. A mentők kórházba vitték, ahol több egészségügyi dolgozó rászólt, hogy tartsa be a kötelező egymás közötti távolságot. A férfi erre trágár szavakkal illette a kórház személyzetét, agresszíven viselkedett, az őt csillapítani igyekvő egyik beteghordót ököllel próbálta megütni. A sértettnek aztán sikerült a vádlottat földre teperni és a biztonsági szolgálat segítségével a rendőrök megérkezéséig a helyszínen tartani – írták.

A beteghordó közfeladatot ellátó személynek minősül – hívta fel a figyelmet a főügyészség.

The post Börtönre ítélték a veszélyhelyzet idején kórházi dolgozókra támadó férfit appeared first on Biztonságpiac.hu.

A bírák egyöntetűen elutasították a négy bojkottáló ország fellebbezését az ENSZ szakintézménye, a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) által hozott határozat ellen, miszerint e testületnek van joghatósága arra, hogy az adott ügyben eljárjon. Ezzel megnyílt az út az előtt, hogy az ICAO hozzon hatályos döntést az ügyben.

Katar közlekedési és kommunikációs minisztere üdvözölte a bíróság döntését: “Biztosak vagyunk abban, hogy az ICAO törvénytelennek fogja minősíteni a Katart sújtó intézkedéseket. Ez a döntés is azt igazolja, hogy a bojkottáló országok figyelmen kívül hagyják a nemzetközi jogi eljárásokat” – jelentette ki.

Az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia, Bahrein és Egyiptom bojkottot rendelt el Katar ellen 2017 júniusában, megszakítva az általuk a terrorizmus támogatásával vádolt Katarral fenntartott diplomáciai és közlekedési kapcsolataikat. A bojkott részeként mind a négy állam kitiltotta légteréből az állami tulajdonban lévő Qatar Airways gépeit, így a légitársaság kénytelen volt bezárni irodáit az érintett országokban.

A katari kormány 2018 júniusában perelte be az Egyesült Arab Emírségeket az ENSZ Nemzetközi Bíróságánál az emberi jogok megsértése miatt. A dohai kormány szerint az Egyesült Arab Emírségek számos, a katariakat hátrányosan megkülönböztető intézkedést hozott, közöttük az emírségekből való kitiltást, az oda történő belépést, illetve az országon való átutazást, az emírségek állampolgárainak Katar elhagyására való felszólítását és az emírségek légterének és tengeri kikötőinek lezárását a katari légi és vízi járművek előtt.

Katar szerint ezek az intézkedések sértik a faji megkülönböztetésről szóló ENSZ-egyezmény előírásait, köztük az állampolgárság alapján történő megkülönböztetés tilalmának elvét. Katar és az Egyesült Arab Emírségek részese az egyezménynek, Szaúd-Arábia, Bahrein és Egyiptom viszont nem.

The post A hágai Nemzetközi Bíróság Katar javára döntött az ellene folyó légibojkott ügyében appeared first on Biztonságpiac.hu.

Csao Li-csien kínai külügyi szóvivő keddi sajtótájékoztatóján az ügyről elmondta: Kína határozottan ellenzi, hogy az Egyesült Államok fegyvereket adjon el Tajvannak. Washingtont továbbá az egy Kína elvének tiszteletben tartására szólította fel. “Az Egyesült Államoknak fel kellene függesztenie katonai kapcsolatait Tajvannal, beleértve a fegyvereladásokat is, hogy ne rombolja tovább a kínai-amerikai kapcsolatokat, valamint a Tajvani-szoros békéjét és stabilitását” – fogalmazott Csao.

Kína saját területe részeként tekint az egyébként 1949 óta saját kormányzattal rendelkező Tajvanra. Peking és Tajpej között a viszony több éves közeledés után ismét fagyossá vált azt követően, hogy a Caj Jing-ven tajvani elnök vezette kormányzat elutasította azt az 1992-ben elfogadott, az egy Kína elvét magában foglaló egyezményt, amelyet Peking a tárgyalások alapfeltételeként kezel. A kínai kormányzat azóta diplomáciai eszközökkel igyekszik korlátozni Tajvan mozgásterét a nemzetközi színtéren, gazdasági nyomást alkalmaz Tajvannal szemben, és rendszeres hadgyakorlatokat tart a sziget közvetlen közelében. Tajvan mindazonáltal jelentős amerikai támogatást élvez, annak ellenére, hogy a két fél között nincsen hivatalos diplomáciai kapcsolat. Az Egyesült Államok Tajvan első számú fegyverbeszállítója és kulcsfontosságú partnere.

The post Kína szankciókkal sújt egy amerikai fegyvergyártót tajvani fegyvereladása miatt appeared first on Biztonságpiac.hu.

Pécsi Norbert Sándor elmondta, “Nem véletlen” címmel közlekedésbiztonsági akciót indítottak, hogy felhívják a figyelmet a közutakon és mellettük kialakított munkaterületek biztonságára. A kampányra azért is szükség van, mert megint mélyre süllyedt a közlekedési morál az országban – fogalmazott. Hozzátette, 2018-ban fél éven belül két munkatársukat is elvesztették az M0-ás autóúton. Folyamatosan próbálják felhívni a figyelmet a problémára, de azóta sem telik el úgy hét, hogy ne történjen valamilyen baleset a munkaterületeken – emelte ki.

Szólt arról is, hogy készítettek egy felmérést a közutasok körében, amelynek eredménye szerint nyolcvan százalékukat érte már valamilyen abúzus, 25 százalékukat pedig fizikailag is bántalmazták.

The post Az elmúlt húsz évben tizenheten haltak meg a közúti munkaterületeken appeared first on Biztonságpiac.hu.

Erdogan és Trump legutóbb június első felében beszélt egymással telefonon, és ezután a török elnök azt mondta, hogy szerinte a tárgyaláson elért megállapodások “új korszakot” nyithatnak Líbiában. Ibrahim Kalin török elnöki szóvivő hetekkel később úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Államok vonakodik meghatározó szerepet vállalni a líbiai konfliktusban.

Törökország Líbiában a Tripoliban székelő, nemzetközileg elismert egységkormánynak nyújt katonai támogatást, amely a közelmúltban lehetővé tette, hogy megváltozzon a hatalmi erőegyensúly az észak-afrikai országban. Ennek következtében az ország déli és keleti felét uraló Halífa Haftar tábornok 14 hónapon át tartó offenzívája Tripoli ellen összeomlott, és a Fájez esz-Szarrádzs miniszterelnök vezette kormány hadserege erőfölénybe került a hadúr csapataival szemben. Haftar erőit mások mellett Oroszország segíti.

Líbia 2011-ben, Moammer Kadhafi diktátor megbuktatása és meggyilkolása után süllyedt káoszba.

Erdogan és Trump keddi telefonbeszélgetésén egyetértett abban is, hogy jó lenne, ha a török-amerikai kereskedelmi forgalom elérné a százmilliárd dollárt, valamint további kétoldalú témákról és regionális fejleményekről is egyeztettek.

The post Erdogan és Trump összedoldolgozik: Libiának most már biztosan jó lesz appeared first on Biztonságpiac.hu.

A tájékoztatás szerint a hét férfi 2016 és 2018 májusa között 63 alkalommal tört be éjjelente településszéli telephelyekre Bács-Kiskun és Pest megyében, illetve egyszer Németországban. A bűnözői csoport tagjai bútorszéfeket, lemezszekrényeket törtek fel vagy vittek magukkal, de számítástechnikai, műszaki eszközöket és egyéb értékeket is zsákmányoltak.

Egy táblagépen lévő GPS-alkalmazással kiválasztott helyszíneket a betörés előtti napokban feltérképezték. A feladatokat megosztották, így egyesek behatoltak a telephelyre, míg a többiek figyelték a környéket, és walkie-talkie készüléken tartották a kapcsolatot. A helyszínekre külföldi rendszámú autókkal mentek, a betörések során sötét ruhát, maszkot és kesztyűt viseltek, a telephelyek irodáiban lévő kamerákat letakarták vagy elfordították.

A bűncselekmények során szerzett pénzt egymás között egyenlően osztották szét. A bűnszövetség tagjait a rendőrök 2018. május 16-án fogták el. Öt vádlott esetében az is kiderült, hogy kokaint fogyasztottak, ezért őket kábítószer birtoklásával is vádolja az ügyészség. Három férfi bűnügyi felügyelet alatt áll, négyen szabadlábon védekeznek. A hét vádlott összesen 86 bűncselekményt követett el, amelyek közül a legsúlyosabb a jelentős értékre bűnszövetségben, üzletszerűen és dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás.

A vádlottak bűnösségéről a Kecskeméti Járásbíróság dönt.

The post Szabadlábon védekezhet a kétszázmillió forintot zsákmányoló hét fős tolvajbanda többsége appeared first on Biztonságpiac.hu.

A honvédelmi miniszter elmondta, hogy a honvédség mintegy kétezer katonája segítette a járvány elleni védekezést. 105 létfontosságú magyar vállalatnál honvédelmi irányító törzsek koordinálták a munkát. A 108 egészségügyi és szociális intézményben szolgálatot teljesítő kórházparancsnok közül 51 katona volt. Országszerte 1034 idősotthon fertőtlenítését végezték el. Mindemellett a katonák előszűrő sátrakat építettek, járőröztek, segítették a határvédelmet, a humanitárius korridor biztosítását, továbbá őrzés-védelmi feladatokat is elláttak.

A miniszter kitért arra is, hogy a Magyar Honvédség a gazdaságvédelmi akcióterv munkahelyteremtő programjából is kiveszi a részét. A speciális önkéntes tartalékos katonai szolgálat bevezetésével háromezer embert akár egy éven keresztül tudnak ily módon foglalkoztatni. Hozzátette: szolgálatuk végén a tartalékosok hosszú távon is választhatják a katonai szolgálatot, de ehhez szigorúbb feltételeknek kell megfelelniük.

Benkő elmondta, hogy a honvédségnél kiemelten fontos a nyugállományú katonákról való gondoskodás. Ezt segíti az úgynevezett obsitos és veterán program, előbbi valamennyi, hosszabb ideig katonaként szolgált embert érint, utóbbi külön foglalkozik a tűzharcban is részt vett katonákkal. Jelenleg is folynak a tárgyalások a nyugállományú katonák kedvezményeinek, pénzügyi támogatásának megvalósítási lehetőségeiről – ismertette.

A miniszter kiemelte: mindennek az alapja a biztonság. A honvédelemre, a biztonságra mindig kiemelt figyelmet kell fordítani. Ez volt a szemlélet a 2021-es költségvetés tervezésekor.

Benkő hangsúlyozta: egy év alatt harminc százalékkal, 778 milliárd forintra emelkedik a honvédelmi költségvetés, ami 1,66 százalékos GDP-aránynak felel meg. Várhatóan 2024-re elérjük a NATO által elvárt két százalékos mértéket. Folytatódik a haderőfejlesztési program. Még ebben az évben érkezik 12 Leopard 2A4 típusú harckocsi, 4 Zlin típusú kiképző repülő, és év végéig 18 Airbus H-145 M könnyű helikopter lesz már a Magyar Honvédség hadrendjében – tette hozzá.

The post Benkő: a katonák nem csak a fegyverekhez értenek appeared first on Biztonságpiac.hu.

Egy orosz és egy török páncélozott jármű megsérült az M4-es autópályán. Orosz hírforrások úgy tudják, hogy a robbanásban török katonák is megsebesültek, de számukat nem ismertették. Az értesülést máshonnan nem értesítették meg. A Rosszija 24 orosz hírcsatorna szerint az orosz sérülteket a hmejmími orosz légi támaszpontra szállították, ahol orvosi ellátásban részesültek. Az orosz parancsnokság a török és a szíriai hadsereg segítségével vizsgálatot indított annak a megállapítására, hogy a támadásért melyik fegyveres csoportot terheli a felelősség.

Moszkva és Ankara egymással szembenálló feleket támogat a szíriai konfliktusban, ami már a közvetlen konfrontáció veszélyével fenyegetett a helyszínen. Kettejük megállapodása nyomán márciusban tűzszünet lépett életbe Idlíbben és két ország hadserege közös járőrözésbe kezdett.

Vlagyimir Putyin és Recep Tayyip Erdogan telefonbeszélgetése során a két vezető nagyra értékelte a két ország védelmi minisztériumának együttműködését, amely lehetővé tette a helyzet stabilizálását Idlíbben. A megbeszélésen hangsúlyt kapott a szíriai rendezést elősegítő erőfeszítések növelésének fokozása, egyebek között az asztanai formátumban, a július 1-jei orosz-török iráni csúcstalálkozón elért megállapodások alapján.

A szíriai hadsereg kedden arról számolt be, hogy őrizetbe vette a Magariv asz-Szaura csoport három tagját, akik orosz katonai objektumokról gyűjtöttek értesüléseket. A gyanúsítottak elismerték, hogy amerikai kiképzőktől sajátították el a fegyverhasználatot.

The post Aknára futott egy orosz-török járőrkonvoj Szíriában appeared first on Biztonságpiac.hu.

Csao Li-csien kínai külügyi szóvivő keddi sajtótájékoztatóján kiemelte: Kínának nem áll szándékában “tengeri birodalommá” válni, szomszédjait pedig egyenlő félként kezeli. A szóvivő szerint az Egyesült Államok tölt be destabilizáló szerepet a Dél-kínai-tengeren, mert annak ellenére, hogy nem tart igényt a területre, rendszeresen küldi oda hadihajóit. Csao mindazonáltal arra figyelmeztette Washingtont, hogy hiába igyekszik ellenségeskedést kelteni Kína és a térség többi országa között.

Kína a nyersanyagokban gazdag, 3,5 millió négyzetkilométernyi Dél-kínai-tenger szinte egészét magának követeli, és több, hadi célokra kiépített szigetet hozott létre a vitatott területen. A világ egyik legforgalmasabb hajózási útvonalának számító tenger egyes részeit azonban a Fülöp-szigetek, Vietnam, Malajzia, Brunei és Tajvan is magáénak tartja. Kína azzal támasztja alá saját követelését, hogy 1930 előtt senki nem vitatta a terület fölötti szuverenitását.

Pompeo hétfőn kiadott közleményében azonban törvénytelennek nevezte Peking területi követeléseit, és úgy vélekedett: Kínának nincs joga arra, hogy kiaknázza a part menti erőforrásokat. Az amerikai külügyminiszter továbbá azzal vádolta meg Kínát, hogy “megfélemlítő propagandát” folytat a térség államai ellen.

Álláspontjának alátámasztásakor az amerikai kormányzat rendszeresen hivatkozik arra a 2016-ban született nemzetközi bírósági döntésre, miszerint Kínának nincs jogi alapja a követelt területek feletti szuverenitásra.

The post Peking szerint Kína nem akar tengeri birodalommá válni… pedig de appeared first on Biztonságpiac.hu.

A kormány álláspontja váratlan, mert a témához készült előzetes szakmai háttéranyagokban az áll, hogy a kabinet semleges álláspontra helyezkedik ez ügyben.

“A döntés rendkívül heves vita után született meg” – mondta Benesová újságíróknak, de további részleteket nem árult el. Lubomír Metnar védelmi miniszter rámutatott: a miniszterek egy része – saját magát is beleértve – a heves vita során megváltoztatta korábbi elutasító vagy tartózkodó álláspontját, “tekintettel a biztonsági helyzet alakulására Csehországban”. Részleteket azonban ő sem közölt.

A felsőház javaslata szerint az állampolgárok jogát a fegyveres önvédelemre és védelemre az emberi szabadságjogok listájába foglalnák bele, amely része a cseh alkotmánynak. “A saját, illetve más ember életének fegyveres védelme a törvény által meghatározott feltételek mellett biztosított” – olvasható egyebek között a javaslatban, amelyet az ellenzéki Polgári Demokratikus Párt (ODS) szenátori csoportja kezdeményezett, és a felsőház is elfogadott.

Az alkotmánytörvény kibővítésének célja – fejtette ki korábban Martin Cervícek, az ODS szenátori csoportjának elnöke – megakadályozni az Európai Unióban tapasztalható “leszerelési tendenciákat”, illetve azt, hogy az önvédelemhez való jogot egyszerű jogszabállyal korlátozni lehessen a jövőben.

A téma az elmúlt hónapokban a cseh sajtóban és a közéletben is nagyon éles volt. Az egyik oldal szerint a fegyveres önvédelem alapvető emberi jog, míg a másik azt állítja, hogy a jogszabály elfogadása a biztonsági helyzet romlásához fog vezetni az országban. Az alkotmánytörvényt módosító javaslat elfogadásához a parlament mindkét házában háromötödös többségre van szükség.

The post Tiszta Amerika: támogatja a cseh kormány az állampolgárok fegyveres önvédelemhez való jogát appeared first on Biztonságpiac.hu.

Az EU-nak határozott politikát kellene folytatnia Ankarával szemben, szilárd értékek alapján – vélekedett Schallenberg Törökország líbiai háborúja, valamint észak-iraki hadműveletei kapcsán. A külügyminiszter “újabb provokációnak” nevezte azt a tervet, hogy az isztambuli Hagia Sophiát múzeumból mecsetté alakítják át.

Ausztria és Törökország között nemrég diplomáciai feszültség alakult ki azt követően, hogy Bécsben törökök ultranacionalista és szélsőjobboldali csoportja rátámadt kurd és baloldali tüntetőkre. Nehammer emiatt egy lapinterjúban keményen bírálta Törökországot. Kijelentette: találtak arra utaló jeleket, hogy Törökország állhat a zavargások mögött.

Kifejtette: 22 személy került a rendőrség látókörébe, részben török állampolgárok, részben pedig török migrációs hátterű osztrákok; egyikük tagja a szélsőjobboldali Szürke Farkasok elnevezésű szervezetnek. Arról is szót ejtett, hogy a törökök professzionális eszközök segítségével szűrték ki a tüntetés kurd résztvevőit. Hozzátette: a nyomozás felgyorsítása érdekében megbíztak egy munkacsoportot, amely az állambiztonsági hivatal közreműködésével folytatja a munkát.

Leszögezte: diplomáciai síkon is következményei lesznek, ha bebizonyosodik, hogy Törökországnak szerepe volt az eseményekben. Ez egyben azt jelentené, hogy Ankara közvetetten beavatkozást hajtott végre egy EU-tagországban – tette hozzá.

The post Osztrák barátaink a török barátainkat bírálják appeared first on Biztonságpiac.hu.

Az orosz diplomáciai tárca közleménye szerint Lavrov a nap folyamán telefonon tárgyalt örmény és azeri hivatali partnerével, Zograb Mnacakanjánnal és Elmar Mammadyarovval. Az orosz külügyminiszter mind nemzeti tárcavezetői, mind az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) a hegyi-karabahi konfliktus rendezéséről tárgyaló minszki csoportja társelnöki minőségében felajánlotta a felek közötti közvetítést. (A másik két társelnök az Egyesült Államok és Franciaország.)

Az orosz külügyminisztérium hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a minszki csoport tagjai tanúsítsanak felelősségteljes magatartást, és helyzetértékelésükben tartózkodjanak az olyan kijelentésektől, amelyek a feszültség további növekedéséhez vezetnek.

A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah az 1990-es évek elején – Örményország támogatásával vívott – véres háború nyomán szakadt el Azerbajdzsántól. Az 1994-ig tartó háborúban 30 ezer ember veszítette életét, és százezrek kényszerültek menekülésre. A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is. Az 1994 óta érvényes fegyvernyugvást mindkét oldalon rendszeresen megsértik.

A vasárnapra virradóra kitört fegyveres összetűzés, amelyért a felek egymást vádolták, nem Hegyi-Karabahnál, hanem a két ország közötti északi határszakaszon, a tartományi székvárostól, Sztyepanakerttől mintegy ötszáz kilométernyire történt.

Az Európai Unió arra szólítja fel az örmény-azeri határon kialakult összecsapásokban részt vevő feleket, hogy hagyjanak fel a fegyverek használatával, tartózkodjanak minden, a feszültséget szító fellépéstől és kijelentéstől, valamint hozzanak azonnali intézkedéseket a helyzet további elmérgesedésének megakadályozására – közölte szóvivője útján a Európai Unió (EU) külügyi szolgálata (EEAS). Az uniós szolgálat nyilatkozatában arra is felszólította a szemben álló feleket, hogy szigorúan tartsák tiszteletben a korábbi tűzszünetre vonatkozó megállapodást, erejüket és erőforrásaikat pedig fordítsák a koronavírus-járvány elleni küzdelemre.

The post Lavrov felajánlotta Moszkva közvetítését Jerevánnak és Bakunak, hamár Szíriában bizonyították milyen jól megy ez nekik appeared first on Biztonságpiac.hu.

Szafronov ártatlannak vallotta magát. Ha a bíróság bűnösnek találja, húsz évig terjedő szabadságvesztésre ítélheti. Ivan Pavlov, a vádlott ügyvédje szerint Szafronov, aki a Kommerszant című lapnál katonai szakíró volt, majd a Vedomosztyi szerkesztőségében is dolgozott, a VeraCrypt kódoló szoftverrel titkosított államtitkot jelentő információkat szolgáltatott ki a cseh hírszerzésnek. Mint mondta, a hatóságok nem ismertették a bizonyítékaikat, és védence publikációiban nem találtak titkos értesüléseket.

Szafronov “kész lesz vallomást tenni, ha a vád konkretizálódik. Sosem tagadjuk meg az együttműködést az eljárásbeli ellenfeleinkkel” – mondta az ügyvéd.

Pavlov korábban azt mondta, hogy az FSZB szerint Szafronov 2017-ben szolgáltatott ki a cseh polgári hírszerzésnek (UZSI) az afrikai és a közel-keleti orosz fegyverszállításokra vonatkozó adatokat. A lefortovói bíróság előtt hétfőn többtucatnyian gyűltek össze, hogy kifejezzék Szafronov iránti szolidaritásukat. A rendőrök legkevesebb 15, tiltakozó feliratos pólót viselő és plakátot tartó újságírót előállítottak.

Ellenzéki politikusok és sajtóorgánumok állítása szerint Szafronovot korábbi újságírói tevékenysége miatt támadja a hatalom. Az ügy titkosításának feloldását követelő online petíción hétfőre több mint 55 ezer aláírás gyűlt össze.

Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója szerint ellenben a vád nem áll összefüggésben sem a vádlott mostani, sem korábbi munkakörével. Mint mondta, senkinek sem “tanácsolja”, hogy nyomást gyakoroljon a nyomozásra vagy a bíróságra.A védelem panaszt emelt Szafronov letartóztatása ellen. A moszkvai városi bíróság csütörtökön tárgyalja majd az ügyet.

The post Az FSZB ismertette a vádat a hazaárulással gyanúsított volt orosz újságíróval appeared first on Biztonságpiac.hu.

A jelentés szerint a visszaesés a koronavírus-járvány hatásainak tulajdonítható. Január elejétől körülbelül 36 400 határsértést jegyeztek fel, csökkenő trend elsősorban a földközi-tengeri térség nyugati és keleti migrációs útvonalain volt érzékelhető. Júniusban az illegális határátlépések száma kétszázzal nőtt az előző havi értékekhez képest, a határellenőrök ebben a hónapban 4500 esetről tájékoztattak.

A felmérésből kiderült továbbá, hogy a múlt hónapban a nyugat-balkáni lett a legaktívabb migrációs útvonal: júniusban ott 2050-en próbáltak törvénytelen módon belépni az Európai Unió területére, hetven százalékkal többen, mint májusban. Az idei év első felében ebben a régióban 9300 határsértőt regisztráltak, ami 73 százalékos növekedést jelent a tavalyi év ugyanezen időszakában mért adatokhoz képest. A jogtalan határátlépők többségében szíriai és afgán származásúak voltak.

A keleti mediterrán útvonalon érkezők esetében júniusban mintegy kétszáz illegális határátlépést észleltek a hatóságok, ez a legalacsonyabb összérték ezen az útvonalon 2009 óta. Az év kezdetétől körülbelül 11 900-an próbáltak illegális módon az EU-ba jutni ebben a térségben. A közép-mediterrán útvonalon érkező illegális bevándorlók aránya a múlt hónapban ötven százalékkal csökkent a májusihoz képest, azonban a migránsok száma január eleje óta ebben a régióban a tavalyi adatokhoz képest megduplázódott. A bevándorlók nagyrésze ezen az útvonalon bangladesi és tunéziai származású.

A Frontex adatai azt mutatják, hogy a nyugat-mediterrán útvonalon érkező jogtalan határátlépők többnyire Algériából és Marokkóból érkeztek, és számuk nyolc százalékkal nőtt a májusi statisztikákhoz képest.

The post Frontex: az év első felében csaknem egyötödével visszaesett az illegális határátlépések száma appeared first on Biztonságpiac.hu.

A hatfős csoport vezetője az Azov járásban végrehajtott elfogási kísérlet közben ellenállást tanúsított; egy Kalasnyikov gépkarabélyból tüzet nyitott, majd egy házi készítésű pokolgéppel felrobbantotta magát. A terrorista sejt másik öt tagját őrizetbe vették. Mindannyian egy meg nem nevezett közép-ázsiai ország állampolgárai.

Az FSZB szerint a terroristák rendőrök, valamint egészségi és oktatási intézmények elleni támadásokra készültek. A házkutatások során a hatóságok gépfegyvereket lőszert, egy robbanószerkezetet és kábítószert foglaltak le.

Alekszandr Bortnyikov, a FSZB igazgatója júliusban közölte, hogy Oroszországban az elmúlt tíz év során csaknem 160, tavaly pedig 43 terrorcselekményt sikerült megakadályozni.

The post Terrorcselekmények megakadályozásáról számolt be az FSZB appeared first on Biztonságpiac.hu.

Az illető vasárnap reggel került összetűzésbe rendőrökkel, akik egy terepszínű ruhát viselő és íjjal felfegyverzett ismeretlenről szóló bejelentésre keresték fel egy erdei ház környékét a Baden-Württemberg tartományi Oppenau közelében.

A férfi az ellenőrzés kezdetén együttműködő volt, majd hirtelen lőfegyvert fogott a rendőrökre, és felszólította őket, hogy helyezzék a földre szolgálati fegyverüket, és lépjenek hátra. Végül a zsákmányolt fegyverekkel eltűnt a francia határtól nem messze fekvő erdő sűrűjében.

A térséget vasárnap lezárták, és nagy erők mozgósításával elkezdték átfésülni a nehezen járható, patakokkal és meredélyekkel szabdalt területet. A keresés első 24 órája nem vezetett eredményre. Hétfőn repülési és drónreptetési tilalmat is elrendeltek Oppenau körül 5,5 kilométer sugarú körben, és újabb egységeket irányítottak a helyszínre. A műveletben a katasztrófavédelmi hatóság és a mentőszolgálat is közreműködik.

A rendőrség szokatlan módon nyilvánosságra hozta a gyanúsított nevét és arcképét. Közleményük szerint a 31 éves Yves Etienne Rausch-t keresik. Felszólították a környék lakóit, hogy ne tevékenykedjenek a szabadban, kerüljék el az erdőt, és semmiképpen ne vegyenek fel stoppost, ha útra kell indulniuk.

Yves Etienne Rausch német állampolgár, bejelentett lakóhelye nincs, rendőrségi ügye volt már, a többi között a fegyvertartásról szóló szabályok megszegése miatt. A rendőrség szerint hetek óta vándorol a környékbeli hegyekben, jól kiismeri magát és igen veszélyes.

The post Hajtóvadászat a Fekete-erdőben appeared first on Biztonságpiac.hu.

Varga Judit felidézte: a Veszprém Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet elődje, a veszprémi várbörtön az évszázadok alatt egyetlen cellából bővült megyei börtönné. A kétezres évek elejére az egykori törvényszéki épületben helyet kapó intézet sok szempontból nem felelt meg a kor kívánalmainak, ezért új helyszínre költözött, és átadásakor az ország legmodernebb intézetének számított. Az igazságügyi miniszter azt mondta, egy börtönnek a XXI. században már más elvárásoknak kell megfelelniük, mint Szent István idejében. Egy “összetett” helyszín, mely egyszerre szól a büntetésről és arról, hogy az elkövetőt a büntetés letelte után visszavezessék a társadalomba. A munkáltatás, az oktatás, a jóvátételi programokban való részvétel mind ezt segíti – tette hozzá.

A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának közleménye szerint Állampusztán, Pálhalmán, Sopronkőhidán és Szegeden 110-110, Tökölön 220, Baracskán és Veszprémben 330-330, Kiskunhalason és Tiszalökön 440-440, Miskolcon pedig 550 fogvatartott – összesen 2750 ember – befogadására alkalmasak azok az új intézeti épületszárnyak, amelyek közös átadóünnepségét a Veszprém Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben tartották. Mint írták, az elkészült beruházások szeptemberre a büntetés-végrehajtási intézetek telítettségét száz százalék alá csökkentik, a fogvatartottak elhelyezésére szolgáló alapterület 25 950 négyzetméterrel bővült.

Németh Éva, a veszprémi intézet parancsnoka elmondta, hogy a bővítéssel a zsúfoltságuk száz százalék alá csökken. Hangsúlyozta: az új objektum mind a személyi állomány, mind a fogvatartottak részére az uniós normáknak és előírásoknak megfelelő elhelyezést biztosít.

A beépített acélszerkezet tömege 510 tonna, a kialakított gipszkartonfalak területe 18 ezer négyzetméter, a telepített csővezetékek hossza 29 ezer folyóméter, az épületek tetejét 28 ezer négyzetméter trapézlemez tető fedi és 941 klímaberendezést is beépítettek. A háromszemélyes zárkák alapterülete 12,5, a hatszemélyeseké 25,5 négyzetméter.

The post Varga: szeptember 30-ig megszűnhet a börtönök túlzsúfoltsága appeared first on Biztonságpiac.hu.