Biztonságpiac

A közlemény utalt arra , hogy az Egyesült Államok és Lengyelország befejezte a védelmi együttműködési tárgyalásokat, amelyek “megszilárdítják a tartós védelmi partneri kapcsolatot”. A tárgyalások eredményeként a védelmi együttműködés keretében rotációs rendszerben már lengyel földön állomásozó 4500 amerikai katonai kontingens létszámát ezer fővel növelik meg.

“A védelmi együttműködés tükrözi a Donald Trump amerikai és Andrzej Duda lengyel elnök által a 2019-ben aláírt közös nyilatkozatban rögzített elképzeléseket” – fogalmazott a minisztérium, utalva arra, hogy az egyezmény gondoskodik a szükséges jogi keretekről, infrastruktúráról, a méltányos tehermegosztásról, amely a felek álláspontja szerint egyaránt elengedhetetlen a védelmi együttműködés elmélyítéséhez.

A Pentagon kiemelte: az Európában állomásozó amerikai haderő nemrégiben bejelentett stratégiai átrendezésével együtt – amely Washington szerint Oroszország elrettentését, a NATO erősítését és a szövetségesek megnyugtatását szolgálja -, az amerikai katonai jelenlét megnövelése Lengyelországban, a NATO keleti szárnyán, “javítani fogja a stratégiai és műveleti mozgékonyságot”.

Trump még júniusban jelentette be, hogy Washington 9500 fővel csökkenti a német földön állomásozó katonái létszámát Mark Esper védelmi miniszter pedig a múlt héten közölte, hogy a katonák kivonását és áttelepítését napokon belül megkezdik. Esper azt jelentette be, hogy a tervezettnél több, összesen 11 900 amerikai katonát vonnak ki Németországból. Csaknem 5600 katonát NATO-tagországokba telepítenek át, 6400 katona pedig visszatér az Egyesült Államokba. Ezzel a németországi amerikai csapatok létszáma 36 ezer főről 24 ezerre csökken. Esper már a németországi csapatkivonás bejelentésekor közölte azt is, hogy Washington és Varsó egyeztet a Lengyelországban lévő amerikai katonák létszámának emeléséről is.

The post Újabb ezer amerikai katona fog Lengyelországban állomásozni appeared first on .

A Fővárosi Főügyészség azt közölte, hogy az 54 éves férfi 2018-ban ötször is úgy rabolta ki régebbi vagy alkalmi ismerőseit, hogy elkábította őket egy gyógyszerhatóanyaggal. A vegyszert italba keverte, megkínálta vele áldozatait, majd az öntudatlan emberek pénzét és mobiltelefonját eltulajdonította. Az egyik eset tragédiával végződött. Erről azt írták, hogy a férfi egy ideig egy idős embernél lakott, ahol egy másik bérlő lakrészébe besurranva lopott. Mivel ez kiderült, a lakást el kellett hagynia, de a bérbeadót rendszeresen látogatta, majd elhatározta, hogy őt is kirabolja.

A vádlott bódítószeres üdítővel kínálta meg volt főbérlőjét, és amikor magatehetetlenné vált, elvitte az értékeit. A sértett nem tért magához, néhány órán belül meghalt. A Fővárosi Főügyészség a többszörös visszaeső terhelt ellen halált okozó testi sértés és más bűncselekmények, köztük rablás bűntette miatt nyújtott be vádiratot a Fővárosi Törvényszékre.

A bűncselekmények – a terhelt előéletére is figyelemmel – akár húsz év szabadságvesztéssel is büntethetők. Az ügyészség indítványozta, hogy ha a vádlott az előkészítő ülésen teljes körűen beismeri bűnösségét és lemond a tárgyaláshoz való jogáról, a bíróság ítélje tizennyolc év fegyházra. A vádlott korábban letartóztatásban volt, jelenleg más ügyben kiszabott jogerős szabadságvesztését tölti – áll a közleményben.

The post Az ügyészség 18 év fegyházat kér egy rablóra, aki egyik áldozata halálát okozta appeared first on .

A következő napokban a Duna mentén a Szigetközben, Komárom, Dunaújváros, Szekszárd, Baja és Mohács térségében, valamint a főváros egyes kerületeiben védekeznek földi módszerrel a kifejlett szúnyogok ellen – közölték. Békés és Csongrád-Csanád megyében, valamint Sopron térségében szintén földi kezeléseket terveznek a szakemberek, légi gyérítés Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyében, továbbá Szolnok térségében lesz.

A Tisza-tó melletti településeken a még mindig jelentős “szúnyogártalom” miatt mindkét eljárást alkalmazni fogják – tették hozzá. A szúnyoglárvák elleni védekezéshez biológiai úton előállított készítményeket használnak: közvetlenül a vízbe juttatják a baktérium által termelt speciális fehérjekészítményt, amely az alkalmazott dózisban csak a szúnyoglárvákra hat.

A kifejlett szúnyogok elleni kémiai készítmény a mezőgazdaságban is elterjedt, jól ismert piretroid típusú hatóanyagot tartalmaz. A szúnyogok érzékeny rovarok, így az ellenük való védekezéshez szükséges hatóanyagból hektáronként kevesebb mint egy grammot kell kijuttatni – jelezték. A készítmény melegvérűekre, emberre és háziállatokra nem jelent veszélyt, hatására csak az érzékenyebb rovarok pusztulnak el – hangsúlyozták.

Elővigyázatosságból az érintett területeken bejelentett méhészeket értesítik a kezelések pontos időpontjáról, az önkormányzatok pedig a lakosságot tájékoztatják. A szúnyogirtás heti programja a katasztrófavédelem honlapján megtalálható – olvasható a közleményben.

The post Több mint négyszáz településen folytatódik a szúnyogírtás appeared first on .

A NAV azt közölte, hogy a férfi több mint 810 gramm kokaint és 66 gramm heroint próbált a saját testében átcsempészni Magyarországon, de a NAV reptéri munkatársai gyanút fogtak a viselkedése miatt, ezért CT-vizsgálatot végeztettek.

Az utas Madridból érkezett a zöld folyosón keresztül. A pénzügyőrök igazoltatták, majd átvizsgálták a csomagját és a ruháját. Bár ekkor még kábítószergyanús anyagot nem találtak, de a Semmelweis Egyetemen végzett CT-vizsgálaton a röntgen kimutatta, hogy nagyjából félszáz idegen test található az utas gyomrában.

A férfi ellen a pénzügyőrök feljelentést tettek a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság nyomozóinál kábítószer birtoklása bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt – áll a közleményben.

The post NAV: kokaint és heroint találtak egy utasnál a repülőtéren appeared first on .

Vang Ven-pin, a kínai külügyminisztérium szóvivője hétfői sajtótájékoztatóján jelentette be a döntést, semmissé téve azt a megállapodást, amely alapján gyanúsítottakat adnának ki Hongkongból Új-Zélandnak.

A wellingtoni vezetés kedden jelentette be, hogy felfüggeszti a Hongkonggal kötött kiadatási egyezményt. A döntést a júniusban bevezetett nemzetbiztonsági törvény által keltett aggodalmakkal indokolták. Új-Zéland ezzel Ausztráliát, Kanadát – amelyek szintén a brit Nemzetközösség tagjai – és az Egyesült Királyságot követte a sorban a Hongkonggal kötött kiadatási egyezmények felfüggesztése tekintetében.

Ven-pin szerint az új-zélandi kormány lépésével politikai ügyet csinált a Hongkonggal folytatott igazságszolgáltatási együttműködéséből, Kína belügyeibe avatkozott be, ráadásul súlyosan megsértette a nemzetközi jogot, valamint a nemzetközi kapcsolatok alapvető normáit.

A Peking által június 30-án elfogadott, majd azonnal hatályba is lépő nemzetbiztonsági törvényt kifejezetten Hongkongra szabottan dolgozták ki. A jogszabály a jogsértések négy kategóriájaként a szakadár tevékenységet, a felforgatást, a terrorizmust, valamint a nemzetbiztonság veszélyeztetésére külföldi országokkal vagy külső elemekkel való összejátszást sorolja fel, és egyes esetekben lehetővé teszi a gyanúsítottak kiadását Kínának.

Kína az “egy ország, két rendszer” elve alapján nagyfokú autonómiát ígért Hongkongnak a korábban brit gyarmati uralom alatt álló város anyaországhoz történő 1997-es visszakerülését követő ötven évre. Hongkongi demokráciapárti politikusok és aktivisták szerint azonban Peking egyre növeli a befolyását, és korlátozza a hongkongiak szabadságjogait.

The post Kína felfüggeszti az Új-Zélanddal kötött kiadatási egyezményét appeared first on .

A férfi déltájban ment be az Universal bank fiókintézetébe, és azt állította, hogy a hátizsákjában robbanószer van. A helyiséget mindenki elhagyta, a fiókvezető önként jelentkezett, hogy ott marad túsznak – tájékoztatott Anton Herascsenko belügyminiszter-helyettes a Facebook-oldalán.

Közzétette a férfi arcképét is. Közölte, hogy az előzetese információk szerint a férfi Szuhrob Karimov, 1988-ban született üzbég állampolgár. Közösségi oldalainak vizsgálata alapján Herascsenko hozzátette, hogy nagy valószínűséggel mentálisan kiegyensúlyozatlan ember.

Az UNIAN ukrán hírügynökség értesülése szerint a férfi azt követelte, hogy engedjék hozzá a média képviselőit, mert “interjút” akar adni. Az Ukeajinszka Pravda hírportál értesülése szerint “szentlélekként” mutatkozott be, és “a világ minden elnökének letartóztatását” követelte.

A hírportál beszámolója alapján az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) Alfa különleges alakulata a rendőrséggel közösen megrohamozta a bankhelyiséget, és akkor fogták el, amikor épp a média képviselőivel beszélt. Jelenleg még a bombaszakértők átkutatják a helyiséget, van-e robbanószer benne.

The post Újabb túszdráma Ukrajnában: egy férfi robbanószerrel fenyegetőzött, de gyorsan őrizetbe vették appeared first on .

A Brassó Megyei Törvényszék hétfői jogerős határozata ugyan részben megsemmisítette a Beke számára kedvezőtlen elsőfokú határozatot, de csak annyi engedményt tett a székelyföldi elítéltnek, hogy nem 2021 januárjában folyamodhat a bírósághoz újabb szabadon bocsátási kéréssel – amint az elsőfokú ítéletben szerepelt – hanem már 2020. november 25-én megteheti ezt. A jogerős ítélet kivonatát a romániai bíróságok portálján közölték.

A Brassói Bíróság múlt héten első fokon elfogadta a székelyföldi terrorper másik vádlottjának, Szőcs Zoltánnak a feltételes szabadlábra helyezését.

Bekét és Szőcsöt 2018. július 4-én ítélte 5-5 év letöltendő börtönbüntetésre a bukaresti legfelsőbb bíróság, terrorista cselekmények, illetve ezekre való felbujtás miatt. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom kézdivásárhelyi, illetve erdélyi elnöke ellen hozott ítélet általános megdöbbenést váltott ki az erdélyi magyarság soraiban, hiszen az első fokon eljáró bukaresti táblabíróság megalapozatlannak tartotta az ügyészség által összeállított vádirat nagyobb részét, és csak 11, illetve 10 hónap börtönbüntetést rótt ki rájuk, amennyit már korábban vizsgálati fogságban töltöttek.

Bekét és Szőcsöt a romániai szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) állította bíróság elé, mert lehallgatott beszélgetéseikből és a Beke István lakásán talált petárdákból a román hatóságok arra következtettek, hogy házi készítésű bombát akartak robbantani Kézdivásárhely főterén 2015-ben, a december elsejei román nemzeti ünnepre szervezett katonai parádén. Az erdélyi magyar közvélemény az első pillanattól fogva úgy tekintette, hogy koncepciós eljárás folyik a kézdivásárhelyi fiatalok ellen. Letartóztatásuk után hetekig tüntettek Kézdivásárhelyen. Jogerős elítélésük után több rendkívüli perújítási kérelmet nyújtottak be, de ezek mindegyikét elutasították a romániai bíróságok.

The post Egyelőre nem szabadulhat a Romániában terroristaváddal elítélt Beke István appeared first on .

Hétfőn a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat közleményben, Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke pedig sajtótájékoztatón tudatta: megfellebbezte a nyomozást lezáró és az erőszakos cselekményeket elkövető személyeket felmentő ügyészi rendeletet, de a fellebbezést elbíráló ügyész is ugyanazt a döntést hozta, mint kollégája. Ezért a Mikó Imre szolgálat pert indított az ügyben. Az EMNP elnöke azt jelentette be, hogy – a Romániában nép ügyvédjének nevezett – ombusmanhoz fordul az ügyben.

Az erdélyi magyar közösség soraiban felháborodást váltottak ki a kivizsgálást lezáró moinesti ügyész nyilvánosságra került megállapításai. Az ügyész – miután csak román szemtanúkat hallgatott meg – úgy ítélte meg, hogy a “Kifele a magyarokkal az országból!” csupán egy “magyarellenesnek vélt jelszó”. Szerinte ez nem minősül gyűlöletkeltésnek vagy diszkriminációra való uszításnak, mert nem egy egész közösség, hanem csupán a katonatemető elé élő láncot vonó magyarokra vonatkozott. Az Active Watch bukaresti emberi jogi szervezet a román Igazságügyi Felügyelet kivizsgálását kezdeményezte az ügyben.

A jogvédelmi szolgálat közölte: a februári ügyészségi rendeletre benyújtott fellebbezésükre június 12-én kaptak választ, ám Gheorghe Braila ügyész is úgy látta, hogy a temetőnél nem történt bűncselekmény. Ezért a szolgálat pert indított, melynek a következő tárgyalását szeptember 30-án tartják.

“Úgy véljük, hogy ez esetben, az ügyész állításaival ellentétben a nyomozó szervek nem teljesítették a törvény által előírt kötelezettségeiket, ezért kérjük az ügy kivizsgálásának folytatását” – idézte a közlemény ki Benkő Erika RMDSZ-es képviselőt, a jogvédelmi szolgálat igazgatóját.

Csomortányi a hétfői nagyváradi sajtótájékoztatóján kijelentette: azért fordulnak az ombudsmanhoz, hogy minden hazai jogorvoslati lehetőséget kimerítsenek, mielőtt nemzetközi szintre emelnék az ügyet. Csomortányi arra is kitért, hogy az ügyészség Hargita és Bákó megye területvitájában is részrehajlóan járt el, hiszen a Csíkszeredában benyújtott panaszukat a Bákó megyei Moinesti ügyészségére küldte át.

A moinesti ügyészség az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP), valamint a jogvédő szolgálat feljelentése alapján vizsgálta meg a 2019. június 6-i úzvölgyi erőszakos temetőfoglalás ügyét, és rendelte el a nyomozás beszüntetését.

A Bákó megyei Darmanesti város önkormányzata tavaly áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő katonatemetőben, amelyet korábban a székelyföldi Csíkszentmárton község gondozott. A tavalyi hősök napján, június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni ezt.

The post Úzvölgyi katonatemető: a bíróságon és az ombudsmannál folytatódhat az eljárás appeared first on .

Felidézték: áprilisban emeltek vádat a holland állampolgárok ellen, akik tavaly augusztusban jelentős mennyiségű kábítószert hoztak Magyarországra, hogy a fesztiválon értékesítsék, de tetten érték őket. A Fővárosi Törvényszék június végén kihirdetett elsőfokú ítéletében a hollandokat bűnösnek mondta ki jelentős mennyiségre elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettében, és öt év szabadságvesztésre, valamint négy év Magyarországról történő kiutasításra ítélte őket.

A határozat kihirdetése után a törvényszék a vádlottak letartóztatását megszüntette és – bérelt lakásban – bűnügyi felügyeletbe helyezte őket a másodfokú eljárás befejezéséig. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség kezdeményezte a két vádlott ismételt letartóztatását és indítványozta a fegyházbüntetés súlyosítását – közölték.

The post Súlyosbítást kér az ügyészség a Szigeten lebukott holland drogkereskedők ügyében appeared first on .

A hadsereg által közzétett videofelvételek szerint egy négytagú csoport, amelynek legalább egy tagja fegyveres volt, a határhoz ment, ahol robbanószerkezeteket kezdtek telepíteni. Az izraeli katonaság a légierő segítségével rakétacsapást mért rájuk. Az incidens a Golán-fennsík déli részén, Eliad település közelében történt éjszaka. A támadás helyszínén korábban, a szíriai polgárháború idején Izrael tábori kórházat működtetett a Szíriából érkezett sebesültek megsegítésére.

A katonai szóvivő közlése szerint egyelőre nem világos, hogy melyik katonai szervezethez tartoztak a határsértők, de feltételezik, hogy az Iránból támogatott libanoni síita Hezbollahhoz, amely állásokat épített ki az elmúlt két évben ebben a térségben.

“Az izraeli hadsereg a szíriai rezsimet teszi felelőssé minden, a területén történt eseményért, és nem engedi meg Izrael szuverenitásának bármilyen megsértését” – szögezte le a katonai szóvivő.

Izrael északi határán feszült helyzet alakult ki az utóbbi időkben, miután Damaszkuszban mintegy két héttel ezelőtt egy légicsapásban megölték a Hezbollah egyik harcosát. A szervezet bosszút esküdött, mire Izrael a libanoni határon megemelte a készültség szintjét.

Néhány nappal a damaszkuszi támadás után egy Hezbollah-osztag behatolt Izrael területére a libanoni határnál a vitatott hovatartozású Seba ültetvényeknél, majd visszavonult, miután az izraeli hadsereg tüzet nyitott rájuk. A Hezbollah tagadta részvételét az incidensben.

Izrael 1967-ben foglalta el Szíriától a Golán-fennsík nyugati részét, majd 1981-ben törvénnyel Izraelhez csatolta a területet. Ezt az annektálást csak az Egyesült Államok ismerte el 1919 márciusában.

The post Izraeli katonák végeztek négy határsértő fegyveressel a szíriai határnál appeared first on .

Zavartalanul halad a forgalom az M7-es autópálya Letenye felé vezető oldalán Siófok-Sóstó térségében, ahol hétfő délelőtt baleset miatt teljes útzár, majd sávkorlátozás volt érvényben – írta a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság a rendőrség honlapján.

Batta Zsolt Iván, a főkapitányság sajtóreferense elmondta: egy teher- és egy haszongépjármű, valamint egy személygépkocsi eddig tisztázatlan körülmények között ütközött össze a sztráda 98. kilométerénél. Hozzátette, az eddigi adatok szerint a haszongépjármű sofőrje és utasa sérült meg, az egyik könnyebben, a másik súlyosan, utóbbihoz mentőhelikopter is érkezett.

A HM azt közölte: a honvédelmi miniszter autója is érintett volt a reggeli órákban az M7-es autópályán, tisztázatlan körülmények között történt balesetnek. A minisztérium autójában utazók – köztük Benkő Tibor honvédelmi miniszter – nem sérültek meg. A miniszter mielőbbi gyógyulást kíván a baleset sérültjeinek – tették hozzá.

A baleset körülményeit a rendőrség vizsgálja – írták.

The post Nem sérült meg a siófoki balesetben a honvédelmi miniszter appeared first on .

A 32 éves, többszörösen büntetett előéletű Roman Szkripniket még július 23-án állították meg járőrök Poltava belvárosában egy lopott autóval. A férfi egy gránát felrobbantásával fenyegetőzött és túszul ejtett egy rendőrtisztet, majd a hatóságok által számára biztosított másik járművel kihajtott túszával együtt a városból. Később a rendőrtisztet elengedte, a gépkocsit elhagyta és egy erdőbe menekült be, ahol a rendőrök nyomát vesztették. Nyolc napon át kutattak utána nagy erőkkel, még helikoptert is bevetettek.

Anton Herascsenko belügyminiszter-helyettes a Facebookon közzétett bejegyzésében leírta, hogy szombatra virradó éjjel egy rendőr egy lakatlan házban megtalálta Szkripniket a Poltava megyei Opisnya falu mellett. A férfi azonban újból túszul ejtette a rá találó rendőrt, és ismét a gránát felrobbantásával fenyegetőzött, ezen kívül egy szolgálati fegyver is volt nála.

Herascsenko szavai szerint a túsznak a férfi lelövése után három másodperce volt, hogy félreugorjon a gránát felrobbanásáig, és sikerült is sértetlenül megúsznia. Hozzátette még, hogy a túszejtőnek lett volna lehetősége megadnia magát, és “életben maradt volna, noha hosszú éveket töltött volna börtönben, de ő ezt az utat választotta”.

The post Az ukrán rendőrök megtalálták és lelőtték a poltavai túszejtőt appeared first on .

Azt írták: a gránáthoz tartozó több mint százéves gyújtószerkezeten még tökéletesen kiolvasható az 1916-os gyártási évszám. A robbanótest szállítható állapotban volt, ezért a tűzszerészek a Magyar Honvédség központi gyűjtőhelyére vitték, ahol oktatási anyagot készítenek majd a különleges eszközből – tették hozzá.

The post Ritka első világháborús gránátot találtak egy padláson appeared first on .

A tíz nemzeti park igazgatósághoz tartozó természetvédelmi őrszolgálat jelenleg 253 tagú, mintegy 850 ezer hektár védett természeti terület és kétmillió hektár Natura 2000 terület megóvása érdekében dolgoznak – közölte az Agrárminisztérium. Mint írták, a természetvédelmi őrök feladata sokrétű, nem csupán a védett területek, az ott található növény, állat- és gombafajok megőrzésében van kulcsszerepük, ők biztosítják például az országban nyilvántartott 65 ezer régészeti lelőhely megóvását is. Egy természetvédelmi őr nyolcezer hektáron lát el konkrét szakmai feladatokat.

Részt vesznek zoológiai és botanikai adatgyűjtésben, a védett területek állapotváltozásának felmérésében, segítik az igazgatóságok területkezelési, vagyonkezelési tevékenységét, de bekapcsolódnak a nemzeti parkokban folyó környezeti nevelési munkába is. Évente több ezer bejelentést kapnak bajba került, sérült állatokról – legtöbbször madarakról -, amelyek mentésében aktívan részt vesznek – szerepel a kommünikében.

A természetvédelmi őrök tartják a kapcsolatot a helyi lakossággal és a gazdálkodókkal, ennek köszönhető, hogy az esetek többségében sikerül megelőzni a konfliktusokat és a szankciókat. Az elmúlt években újabb kihívásokkal kellett szembenéznie a természetvédelmi őrzésnek, ilyen például az illegális hulladéklerakás vagy gyújtogatás a védett területeken, védett állatok mérgezése vagy növények engedély nélküli gyűjtése. Egyre gyakrabban kell fellépniük az illegális terepmotorozással és quadozással szemben is.

Magyarország első természetvédelmi őre, Gulyás József 1922-ben kezdte meg munkáját a Kis-Balatonon, az ő nevéhez fűződik a magyar természetvédelem címermadara, a nagy kócsag megmentése. Az első természetvédelmi őrszolgálat 1972-ben jött létre a Hortobágyi Nemzeti Park alapításával.

The post Megemlékeztek a természetvédelmi őrök napjáró világszerte és Magyarországon is appeared first on .

A Hotnews.ro portál pénteken ismertette azt a rendeletet, amellyel a moinesti bíróság melleti ügyészség ügyésze vádemelés nélkül lezárta a nyomozást az úzvölgyi katonatemetőnél tavaly június 6-án történt erőszakos cselekmények ügyében. Amint a Hotnews írja: Daniel Galbeaza ügyész a konfliktus nyomán kizárólag román nemzetiségű tanúkat hallgatott meg, és a nyomozást valamennyi vádpontban lezáró februári rendeletében egy sor valótlan állítást fogalmazott meg. Az egyedüli intézkedés, amit elrendelt, annak a láncnak és lakatnak a visszaadása volt, amellyel korábban a temetőkapu volt bezárva.

Megállapította: a “kifele a magyarokkal az országból!” jelszó akkor minősülne gyűlöletkeltésnek vagy diszkriminációra való uszításnak, ha az a nyilvánosságnak, meghatározhatatlan számú személynek szólna.

“Ebben az esetben a becsmérlő szavakat korlátozott számú személynek címezték, azoknak, akik megtagadták, hogy beengedjék a temetőbe az erre engedéllyel rendelkező személyeket. Úgy értékeljük, hogy az olyanféle magyarellenesnek vélt jelszavak skandálásával, mint amilyen a “kifele a magyarokkal az országból”, nem teljesülnek a büntető törvénykönyv 369. cikkelyében támasztott feltételek. (…) Ezek a jelszavak nem olyan jellegűek, hogy gyűlöletre vagy diszkriminációra uszítsanak, hiszen az uszításnak a személyek egy csoportjára kell vonatkoznia (például fogyatékosok egy csoportjára, homoszexuálisokra, stb.) és nem egy etnikumra, tehát ezek a megnyilvánulások legfeljebb kihágásnak minősülnek” – idézte a Hotnews.ro portál az ügyész megállapításait.

A portál az ügyészségi rendelet egy egész sor valótlan megállapítását is felsorolta, és hozzátette, hogy valójában mi is történt. Idézi az egyik tanú öt másik tanú által is megerősített állítását, amely szerint a temetőnél gyülekező magyarok “viselkedése alkalmas volt arra, hogy erőszakos cselekedetekre uszítson, de a románok nem válaszoltak a provokációra”. Amint a Hotnews nyomatékosítja: ezzel szemben az történt, hogy a magyarok élő láncot vontak a temető elé és imádkoztak, még akkor is, amikor a románok kiabáltak, becsmérlő szavakkal illeték és egyesek kövekkel dobálták őket.

A Hotnews.ro szerint az ügyészség valótlanul írja le a temetőkapu leszakítását is. Az ügyészségi rendeletben ez úgy szerepel, hogy több személy, akik között nők és gyermekek is bementek a temetőbe, és húzni kezdték a kaput, amelyből vékony fadarabok szakadtak le, és így kinyithatóvá vált. Ezzel szemben a valóságban az történt, hogy a kaput leszakították, és a temetőbe betódult románok próbálták ütlegelni az élő láncot alkotó magyarokat.

A moinesti ügyészség az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP), valamint a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat feljelentése alapján vizsgálta meg az ügyet, és rendelte el a nyomozás beszüntetését.

A Bákó megyei Darmanesti város önkormányzata tavaly áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő katonatemetőben, melyet korábban a székelyföldi Csíkszentmárton község gondozott. A tavalyi hősök napján, június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni ezt. Az ügy több per tárgyát képezi.

The post Román ügyészségi bravúr: nem gyűlöletkeltő a “kifele a magyarokkal az országból!” jelszó appeared first on .

Az elmúlt napok átlagosnál melegebb időjárása miatt az alföldi térség erdőterületein található avar, gyep és tűlevélréteg kiszáradása miatt fokozott tűzveszély alakult ki. A hétvégi kánikula miatt tovább romolhat a helyzet, és fennáll a nagy területű koronatüzek kialakulásának kockázata is – írták.

A tilalom idején tilos tüzet gyújtani a külterületi ingatlanokon fekvő erdőkben és fásításokban, valamint a kétszáz méteres körzetükben, ideértve a térképen jelölt tűzrakóhelyeket, a vasút és közút menti fásításokat, valamint tiltott a parlag- és a gazégetés is.

Az aktuális tűzgyújtási tilalmakról a www.erdotuz.hu és a www.katasztrofavedelem.hu honlapon elhelyezett térkép segítségével tájékozódhatnak az érdeklődők – közölték.

The post Tűzgyújtási tilalmat rendeltek el három megyében szombattól appeared first on .

A “vendetta” következtében egy ember meghalt, ketten életveszélyes, hárman súlyos, heten pedig könnyű sérülést szenvedtek – közölte Latorovszky Gábor megbízott főkapitány-helyettes. A rendőrség 12 ember ellen csoportosan, felfegyverkezve elkövetett garázdaság, egy ellen pedig emberölés megalapozott gyanúja miatt indított eljárást, és kezdeményezte a letartóztatásukat – tette hozzá.

Csütörtök este, nem sokkal negyed kilenc után kaptak bejelentést arról, hogy egy érdi benzinkútnál tömegverekedés tört ki és lövések is eldördültek. A járőrök elhagyott botokat és késeket találtak a benzinkút területén. Négy sérülthöz pedig mentőt kellett hívni – mondta.

“A rendőrség nem engedi a vendettát, a leghatározottabban fellép az ilyen cselekményekkel szemben” – fogalmazott a főkapitány-helyettes.

Az alezredes – kérdésre válaszolva – nem erősítette meg azt a sajtóinformációt, hogy enyingi és érdi roma családok tagjai vettek részt a tömegverekedésben, csak annyit árult el róluk, hogy Fejér és Pest megyeiek. A sajtótájékoztatón levetítették a benzinkút térfigyelő kameráinak felvételeit. Ezeken az is látható, hogy egy autó nagy sebességgel tolatva elüt egy férfit, aki a jármű alá kerül, a töltőállomás vendégei pedig riadtan ugranak el a botokkal és késekkel támadó férfiak elől.

The post “Vendetta” Érden: egy ember meghalt appeared first on .

Tarnai Richárd elmondta: a Pest Megyei Kormányhivatal élelmiszerbiztonsági felügyelői folyamatosan ellenőrzik a Pest megyei és a budapesti élelmiszerboltokat, vendéglátóipari helyeket, ennek keretében különösen súlyos esetre bukkantak a főváros XIII. kerületében.

Az élelmiszerüzlet és főként a raktárhelyiségek rendkívül koszosak, nem megfelelő higiéniai állapotúak voltak. A raktárban számos lejárt fogyaszthatósági és minőségmegőrzési idejű terméket találtak, a kormányhivatal munkatársai 59 tétel, összesen 201 kilogramm élelmiszert azonnal kivontak a forgalomból. Ezzel sikerült megakadályozni, hogy a vevők ezekből vásároljanak – tette hozzá a kormánymegbízott.

Az üzlethez tartozó étkezdében hasonló állapotokat tapasztaltak a felügyelők, például szabálytalan körülmények között, rozsdás, szennyezett hűtőberendezésekben tárolták a húsokat. Az étkezdében szintén lejárt fogyaszthatósági és minőségmegőrzési idejű, nyomon követhetetlen termékeket találtak. A hatóság 53 tételt, 152 kilogramm húst azonnal kivont a forgalomból, amely a meleg idő miatt különösen indokolt volt – hívta fel a figyelmet Tarnai.

A szabálytalanságok miatt eljárás indult. Az ügy még folyamatban van, de jogerős lezárása után a kormánymegbízott szerint akár több tízmillió forint is lehet a bírság.

Tarnai hangsúlyozta, a folyamatosan végzett ellenőrzésekkel a kormányhivatal célja a szabálytalanságok kiszűrése, az egészségre veszélyes termékek forgalmazásának megakadályozása. Felidézte, hogy 2012 után jelentős szigorítások léptek életbe, például a bírságok összegének emelése és a minősített esetek büntető törvénykönyvi kategóriába kerülése. Ennek eredményeképpen tíz százalék alá csökkent a szabálytalanságok aránya – jelezte.

The post Fogyasztásra alkalmatlan élelmiszereket vont ki a forgalomból a Pest Megyei Kormányhivatal appeared first on .

Szabó Ferenc közleményében azt írta, a nő egy rendelőintézetben dolgozott és feladata volt többek között a térítési díj ellenében igénybe vett vizsgálatokért fizetendő pénz átvétele. A befizetésekkel napi szinten el kellett számolnia az intézet felé. A vádirat szerint a nő 2010 januárja és 2018 júliusának közepe között a pozíciójával járó jogosultságot felhasználva az egészségügyi intézet által használt számítógépes programban rendszeresen írt át már kiállított ambuláns lapokon úgynevezett “fizetős kódot” “nem fizetős” kódra.

Emellett a nő térítésköteles vizsgálatokat ingyenes vizsgálatokra kódolt át. Ezekben az esetekben a nő a saját maga által vásárolt bizonylati tömbből adott elismervényt a betegeknek az átvett térítési díjakról, de azt nem fizette be az intézetnek, hanem saját céljaira használta fel. A nő ezzel közel huszonötmillió forinthoz jutott az említett csaknem nyolc év alatt.

Az ügyben a Ceglédi Járási Ügyészség jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntette és információs rendszer vagy adat megsértésének bűntette miatt emelt vádat.

The post Vád alatt a 25 millió forintot sikkasztó rendelőintézeti dolgozó appeared first on .

A feltehetően kábítószer-túladagolásban elhunyt harmincéves Jusko maradványait öt szatyorban találták meg egy hűtőszekrényben, miután felesége ügyvédje felhívta a rendőrséget. A jogász elmondta, az asszony nem akarta, hogy megtudják, milyen “dicstelenül” ért véget a férje, ezért úgy gondolta, jobb, ha inkább nyomtalanul eltűnik.

A holttestet feldarabolta, de nem tudta, hogy mit kezdjen vele. Jusko szombaton halt meg.

Az esetről beszámoló hírügynökségek felhívták a figyelmet arra, hogy Szentpépterváron az utóbbi időben elszaporodtak a darabolós ügyek. A legismertebbé Oleg Szokolov történész esete vált, aki tavaly novemberben gyilkolta meg fiatal élettársát.

Nemrégiben egy fiatal szentpétervári férfi ismerte el, hogy felaprította a felesége testét, és a város közelében is kifogtak a folyóból egy részekre szabdalt hullát.

The post Kardos menyecske: nem életbiztosítás ukrán rappernek lenni appeared first on .