Biztonságpiac

A Németországban állomásozó amerikai katonák létszámának bejelentett csökkentése gyengíteni fogja a NATO-t – szögezte le szerdán Norbert Röttgen.

A berlini szövetségi parlament, a Bundestag külügyi bizottságának elnöke az Augsburger Allgemeine című újságnak nyilatkozva úgy vélte, hogy az amerikai védelmi miniszter állításával szemben a lépés nem erősebbé, hanem gyengébbé teszi majd az észak-atlanti szövetséget.

“Az Egyesült Államok katonai ereje nem nőni, hanem csökkenni fog, különös tekintettel Oroszországra, valamint az állandó konfliktusokra a Közel-Keleten” – emelte ki.

Röttgen rámutatott, hogy az amerikai csapatok országa biztonságához is hozzájárultak, ugyanakkor Németország rendkívül fontos logisztikai központként is szolgált az Egyesült Államok globális katonai jelenléte szempontjából.

“Mindig is hangsúlyoztam, hogy szívesen látjuk az amerikai katonákat Németországban, és reméltem, hogy megelőzhető lesz a létszámuk csökkentése” – fogalmazott.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár arról számolt be, hogy az amerikai kormány a szerdai bejelentést megelőzően konzultált a szövetség tagjaival. “Európa békéje és biztonsága fontos Észak-Amerika biztonsága és prosperitása szempontjából, s ebben az egyre kiszámíthatatlanabbá váló világban együtt erősebbek vagyunk” – húzta alá.

The post Német külügyi bizottsági elnök: az amerikai csapatkivonás gyengíti a NATO-t appeared first on .

Az Egyesült Államok heteken belül megkezdi a korábban bejelentett csapatcsökkentést Németországban – jelentette be az amerikai védelmi miniszter.

Mark Esper közölte, hogy 11 900 amerikai katonát vonnak ki Németországból. Csaknem 5600 katonát NATO-tagországokba telepítenek át, mintegy 6400 katona pedig visszatér az Egyesült Államokba. Ezzel a németországi amerikai csapatok létszáma 36 ezer főről 24 ezerre csökken.

Esper leszögezte: a lépést úgy hajtják végre, hogy ezzel “erősítik a NATO-t, egyben Oroszország elrettentését”.

A német földről kivont katonák közül mintegy kétezret Belgiumba és Olaszországba – és ezzel a Fekete-tenger térségéhez közelebb – telepítenek át. Az amerikai légierő 2500 tagja továbbra is az Egyesült Királyságban lévő mildenhalli támaszponton marad, nem kerül sor korábban tervezett átcsoportosításukra Németországba. Hozzáfűzte, hogy Donald Trump és Andrzej Duda lengyel elnök megállapodása értelmében Washington előirányozza amerikai haderő lengyelországi telepítését is.

A miniszter bejelentette, hogy megszűnik az Európában állomásozó amerikai haderő (Eucom) németországi főparancsnoksága is: ezt Stuttgartból a belgiumi Monsba helyezik át, ahol a NATO-parancsnokság is található. Elmondta, hogy a jövőben szó lehet a Stuttgartban lévő Afrikai parancsnokság (Africom) áthelyezéséről is, de ez ügyben még nem született döntés.

A miniszter kifejtette: a lépésekre az amerikai Országos Védelmi Stratégia felülvizsgálatának keretében kerül sor, a cél e stratégia prioritásainak biztosítása. A kormányzat jelenleg több mint fél tucat Harci Parancsnokság státuszát vizsgálja felül, s ezt a folyamatot gyorsította fel Trump júniusi döntése az Európában állomásozó amerikai erők átcsoportosításáról.

Esper fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy az Európában állomásozó amerikai csapatok mérete és összetétele többször is változott a NATO története során. Mint mondta: ezeket a változásokat időnként a fenyegetések jellegének megváltozása, időnként a nemzetközi környezet átalakulása eredményezte, de néha egyszerűen azért került rá sor, mert új NATO-tagok csatlakozásával megváltoztak a NATO határai is. A mostani döntéssel Esper reményei szerint a NATO “jobb és erősebb lesz”.

The post Amerikai védelmi miniszter: az amerikai csapatkivonás erősíti a NATO-t appeared first on .

Katonák és rendőrök meggyilkolására készülő iszlamista terroristákat fogtak el Szentpéterváron – közölte az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) társadalmi kapcsolatokért felelős központja.

Az FSZB szerint a csoport tagja arra készültek, hogy a támadásokat követően a Közel-Keletre távoznak, hogy ott csatlakozzanak az Iszlám Állam nemzetközi terrorszervezethez, amelynek a finanszírozásában is szerepet játszottak. A gyanúsítottak egy meg nem nevezett közép-ázsiai ország állampolgárai. A hatóságok vizsgálják, hogy végeztek-e propagandamunkát és tagtoborzást is Oroszországban.

Alekszandr Bortnyikov, az FSZB igazgatója júliusban közölte, hogy Oroszországban az elmúlt tíz évben csaknem 160, tavaly pedig 43 terrorcselekményt sikerült megakadályozni. A szolgálat az elmúlt hetekben az ország több régiójából és a fővárosból is merényletkísérletek megakadályozásáról számolt be.

The post Már-már minden napra sikeresen előz meg az FSZB egy-egy terrorakciót appeared first on .

Új központba költözhettek a Csongrád-Csanád megyei polgárőrök. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság Szeged Határrendészeti Kirendeltségének épületében kapott helyet az egyesület.

A két új irodát 2020. július 29-én ünnepélyes keretek között adta át Dakos József rendőr dandártábornok, megyei rendőrfőkapitány Túrós Andrásnak az Országos Polgárőr Szövetség elnökének. Dakos az ünnepségen hangsúlyozta, a rendőrség számára fontos a szervezetek közötti szoros együttműködés a közrend és közbiztonság fenntartásában és a határőrizeti feladatok ellátásában. Ennek az együttműködésnek a jegyében segítették a Csongrád Megyei Polgárőr Szervezetek Szövetségét, amikor új székhelyet kerestek.

Túrós kiemelte, az új irodákban a megyei szövetség megfelelő körülmények közt dolgozhat a jövőben. A polgárőrséget a rendőrség legfontosabb stratégiai partnerének, a közös szolgálatot pedig az együttműködés királynőjének nevezte.

Gémes László a Csongrád-Csanád Megyei Közgyűlés elnöke beszédében hangsúlyozta, a közös munka sikerét bizonyítja, hogy kiemelkedően jó a megye lakosságának szubjektív közbiztonságérzete.

Az átadáson részt vett Mikecz Péter a Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal főigazgatója, illetve a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság képviseletében Mészáros Zoltán tűzoltó ezredes is.

Az új központ a Szeged Határrendészeti Kirendeltség épületében kapott helyet. A korszerűen felszerelt irodákat már használhatják a szolgálatot ellátó polgárőrök.

The post Új irodát kaptak a polgárőrök CSongrád-Csanád megyében appeared first on .

Vádat emelt a Kecskeméti Járási Ügyészség egy férfi ellen, aki bűntársaival két kecskeméti céghez betörve több mint 38 millió forintot lopott el – közölte a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség.

A férfi és ismeretlen bűntársai még 2018 szeptemberében, egy éjjel egy kecskeméti céghez törtek be. Letaposták a drótkerítést, a biztonsági kamerákat elfordították, majd az épületben egy vaslemez szekrény ajtaját felfeszítve elvittek egy 4,5 millió forintot tartalmazó borítékot, valamint egy üres széfet.

Később, decemberben egy másik kecskeméti cég telephelyére is betörtek. Egyikük bement és kiadta társának a két falhoz rögzített széfet, amelyekben több mint 34 millió készpénz volt. A vádlott a két széfet még aznap délután egy szőlőlugasnál ásta el, de a közelben rendőrök igazoltatták, akik megtalálták a zsákmányt.

A szabadlábon védekező, büntetett előéletű vádlottat az ügyészség három rendbeli, üzletszerűen, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopással vádolja. Bűnösségéről a Kecskeméti Járásbíróság dönt.

The post Szabadlábon védekezhet a 38 millió forintot zsákmányoló széftolvaj appeared first on .

A koronavírus-járvány miatt elmaradt kéményellenőrzéseket most pótolják a szakemberek – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF).

A közlemény szerint a kéményseprők a lakosság körében évek óta ingyenesen végzik munkájukat, csak hívni kell őket. Ingyenesen kitakarítják az égéstermék-elvezetőket, ellenőrzik azok szigetelését, tömörségét, külső-belső állapotát, figyelve az esetleg balesetet okozó külső körülményekre – az elszívóberendezésekre és a modern nyílászárók légbevezetőire.

Ha az ellenőrzés során kiderül, hogy a rendszer műszaki állapota már nem tökéletes, bőven van idő kijavíttatni vagy kicserélni az elhasználódott részeket a hideg beállta előtt – hívták fel a figyelmet. A katasztrófavédelem kéményseprőinek ellátási területéhez tartozó települések társasházaiba kötelezően és rendszeresen mennek a szakemberek. Ezek a kötelező feladatok idén, a járvány miatt három hónapon át szüneteltek, a szakemberek az ellenőrzéseket most pótolják.

A családi házban élőkhöz nem automatikusan érkezik a kéményseprő: immár harmadik éve egyénileg kezdeményezhetik az ilyen ingatlanban élők az időpont-egyeztetést a kéményseprőkkel, így ők a közszolgáltatást az egyéni igényekhez igazítva végzik el.

Ez néhány nap átfutási időt igényel, ezért érdemes időben jelezni, ki és mikorra kéri az ingyenes ellenőrzést és tisztítást – áll a közleményben.

The post OKF: elkezdik pótolni a járvány miatt elmaradt kéményellenőrzéseket appeared first on .

Az Európai Unió elhagyására kötelezett illegális bevándorlók kevesebb mint negyven százaléka tér vissza hazájába vagy egy harmadik országba – olvasható a luxemburgi székhelyű Európai Számvevőszék napokban közétett előzetes jelentésében.

Az unió pénzügyeit ellenőrző testület vizsgálatot folytat a bevándorlók visszatérésére irányuló szakpolitikáról és a harmadik országokkal a visszafogadás terén folytatott együttműködésről.

Az előzetes dokumentumból kiderül, hogy 2008 óta minden évben átlagosan félmillió embert köteleznek arra, hogy hagyja el az EU-t, mert szabálytalanul lépett be a területére vagy tartózkodott ott. Az érintetteknek azonban csak 38 százaléka tér vissza származási országába vagy abba az országba, ahonnan az EU-ba utazott. Az Európán kívülre irányuló visszatérések esetében ez az arány még a harminc százalékot sem éri el. A számvevők szerint a visszatérések alacsony arányának egyik okát a menekültek származási országaival való együttműködés nehézségei jelentik.

A jövő év elejére elkészülő jelentés mintegy hatvan olyan, összesen 641 millió eurós projektet fog vizsgálni, amelyek a kiutasított menekültek visszafogadásához és visszailleszkedéséhez kapcsolódnak. Az ellenőrzés során azzal a tíz származási országgal – Afganisztánnal, Marokkóval, Pakisztánnal, Irakkal, Algériával, Nigériával, Tunéziával, Indiával, Bangladessel illetve Guineával – folytatott visszafogadási együttműködést veszik górcső alá, amelyek esetében a legnagyobb a visszatérést elutasító migránsok száma.

A vizsgálatot elindító számvevőszéki tag, Leo Brincat szerint az EU számára sürgető kérdés, hogy hatékony megoldásokat találjanak a migráció kezelésére, mert az egyre nagyobb kihívások elé állítja a tagállamokat. Az Európai Bizottság szeptemberben mutatja be új menekültügyi szakpolitikáját, amelyben a testület nagy hangsúlyt kíván majd helyezni a “külső dimenzióra”, azaz a származási és a tranzitországokkal való szorosabb és hatékonyabb együttműködésre.

The post Az EU-ból kiutasított illegális migránsok kevesebb mint negyven százaléka tér haza appeared first on .

Börtönbüntetést indítványozott az ügyészség egy 47 éves férfivel szemben, aki hosszabb időn át megalázta és bántalmazta az élettársát Hatvanban.

A Heves Megyei Főügyészség szerdán azt közölte, hogy a vádlott 2017 tavaszán ismerkedett meg a nála egy évvel fiatalabb sértettel. Kapcsolatukat a nő szülei ellenezték, mivel aggódtak a férfi erőszakos megnyilvánulásai és gyakori italozása miatt. A sértett ennek ellenére 2018 áprilisában a vádlotthoz költözött, akivel gyakran közösen italozott annak ellenére, hogy a férfi ezen alkalmakkor különösen agresszívvá vált.

Még az összeköltözésük hónapjában, 2018 áprilisának végén a vádlott egy születésnapi összejövetelt követően rátámadt a sértettre, kiabált vele, és egy ollóval a kezében azzal fenyegette meg, hogy kiszúrja a szemét vagy levágja az orrát, végül azonban csak a hajába nyírt bele.

A hasonló incidensek az elkövetkező hónapok során rendszeressé váltak, ám a nő annak ellenére sem szakított az élettársával, hogy az ittasan többször megütötte őt, illetve egyszer arra kényszerítette, hogy térden állva kérjen tőle bocsánatot azért, mert szerinte megszegte egy korábban neki tett ígéretét. Nem sokkal ez után az élettársak már közösen italoztak egy kocsmában, ahonnan ittas állapotban hazafelé tartva a vádlott minden előzmény nélkül rátámadt a nála jóval gyengébb fizikumú nőre, akit két kézzel, ököllel ütlegelt mindaddig, amíg élettársa össze nem esett az utcán. A földön fekvő sértettet a vádlott ezután még fojtogatta is, miközben összetörte a mobiltelefonját, melyen áldozata segítséget próbált hívni. A durva bántalmazásnak csak a közelben lakók határozott fellépése vetett véget.

A sértett – aki ekkor súlyos sérüléseket szenvedett – ezt követően szakított a vádlottal.

A járási ügyészség a vádiratában arra tett indítványt, hogy a bíróság – beismerése esetén három év időtartamú – végrehajtandó börtönbüntetést szabjon ki a férfira – áll a közleményben.

The post Három év letöltendőt indítványozott az ügyészség a brutális “barátnak” appeared first on .

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) további fogyasztói károk megelőzése érdekében vizsgálata lezárásáig eltiltotta a Max-Immun Kft.-t a C-peptid termékei reklámozásától. A cég a Vargapeptide termék népszerűsítése során azt állította, hogy a proinzulin C-peptidet tartalmazó kozmetikai bőrápoló spray számos betegség, így például különböző rákbetegségek, a cukorbetegség és a koronavírus gyógyítására is alkalmas – közölte a GVH.

A GVH május végén indított versenyfelügyeleti eljárást a gyógyhatást ígérő C-peptidet tartalmazó kozmetikai termékek reklámjai miatt, mivel vélhetően megalapozatlanok a termékek gyógyhatását ígérő állítások. A reklámok ugyanis azt sugallják, hogy a C-peptid alkalmas számos betegség és rendellenesség, így különböző rákbetegségek, az autizmus, a cukorbetegség, valamint a COVID-19 gyógyítására. A hirdetések többek között azt ígérik, hogy a termék “kitűnő a súlyos kimenetelű koronavírus kezelésére” és “az első külföldi koronavírussal fertőződött beteg, német nyelvű területen harminc óra alatt tünetmentes lett a proinzulin C-peptid alkalmazásával” – írták.

A hatóság kiemelte: a gyógyhatású készítményeket kereső vásárlók a fogyasztók speciális, fokozottan sérülékeny csoportját jelentik, akik a gyógyulás reményében lényegesen érzékenyebben reagálnak az ezt ígérő reklámokra. Mivel az ilyen fogyasztók döntéseiben a várt gyógyító hatás minden egyéb tényezőt megelőz, így akár anyagi erejüket meghaladó kiadásokra is hajlandóak. Mivel a COVID-19 vírusos megbetegedés világszerte továbbra is folyamatosan terjed, és a jelenleg nem áll rendelkezésre ellene oltóanyag, a GVH – ideiglenes biztosítási intézkedésként – halaszthatatlanul szükségesnek ítélte meg a vélhetően megtévesztő kereskedelmi gyakorlat megtiltását.

A hatóság döntése szerint a Max-Immun Rák- és Immunkutató Kft.-nek a Vargapeptide termékcsaládba tartozó vagy bármely más név alatt úgynevezett proinzulin C-peptidet tartalmazó termékek valamennyi elérhető reklámját el kell távolítania. Arra az esetre, ha a cég nem tenne eleget az ideiglenes biztosítási intézkedésnek, a versenyhivatal rendelkezett arról, hogy a reklám közzétevői (Médiaworks, Facebook, Youtube, vimeo.com), valamint a Max-Immun honlapjait üzemeltető tárhelyszolgáltató cég is köteles legyen eltávolítani a reklámokat.

The post A versenyhivatal eltiltotta a Max-Immun Kft.-t a C-peptid termékei reklámozásától appeared first on .

Pozitívan értékelte Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy a kontaktcsoportnak pótlólagos intézkedésekről sikerül megegyeznie a tűzszünet betartása érdekében a délkelet-ukrajnai Donyec-medencei demarkációs vonal mentén – közölte a Kreml sajtószolgálata.

A Putyin és Zelenszkij között Kijev kezdeményezésére létrejött, a délkelet-ukrajnai válságról folytatott telefonbeszélgetésen során “megállapították”, hogy “fokozni kell a minszki kontaktcsoport tárgyalási erőfeszítéseinek hatékonyságát”. A felek pozitívan értékelték a csoport júliusi 22-i megegyezését a tűzszünet ügyében szükséges pótlólagos intézkedésekről, amelyek hétfő nulla órától lépnek életbe, s hangsúlyozták annak fontosságát, hogy a konfliktus részvevői tartsák magukat ezekhez a megállapodásokhoz.

Orosz részről hangsúlyt kapott a “normandiai négyek” – Oroszország, Ukrajna, Franciaország és Németország – vezetői által elfogadott határozatok végrehajtásának prioritása, egyebek kötött a tavaly decemberi párizsi csúcs döntéseié is.

Az orosz elnöki hivatal szerint az eszmecserén Putyin rámutatott arra, hogy az ukrán parlamentnek a Donyec-medencében idén megrendezendő helyi választásokról július 15-én elfogadott határozata ellentétes a minszki megállapodással és veszélyezteti a rendezés kilátásait. Az orosz vezető komoly aggodalmának adott hangot magas rangú ukrán hivatalos személyek azon kijelentéseivel kapcsolatban, amelyek szerint a minszki intézkedéscsomag több rendelkezése elfogadhatatlan számukra, ezért felül kell vizsgálni azokat.

A délkelet-ukrajnai rendezésről egyeztető kontaktcsoport a héten videokonferencián pótlólagos intézkedésekről állapodott meg a tűzszünet betartása érdekében. Ez egy évvel azt követően történt, hogy a felek 2019. július 21-én, több tucatnyi fegyvernyugvási kísérletet követően kihirdették az úgynevezett határidő nélküli fegyvernyugvást.

Azonban ez sem tartott sokáig és arra késztette a feleket, hogy kiegészítő mechanizmusokat keressenek a fegyvernyugvás betartásához, amelyek július 27-én lépnek majd életbe. Az éjféltől életbe lépő, határidő nélküli tűzszünetre mindkét fél megkezdte a felkészülést, egyúttal leszögezve, hogy fenntartja magának a jogot a másik oldalról érkező “agresszió” elhárítására.

The post Ukrán válság: Putyin és Zelenszkij méltatta a tűzszünet betartatását célzó pótlólagos intézkedéseket appeared first on .

Már nem tölthetik a hétvégéket börtönön kívül az elítélt katalán függetlenségi vezetők, mivel az ügyészség fellebbezése után az illetékes barcelonai bíróság felfüggesztette az erről szóló engedélyt.

Az érintettek július közepén kerültek a legenyhébb, úgynevezett hármas büntetési fokozatba, amely lehetővé teszi, hogy az elítéltek hétfőtől csütörtökig a börtönben töltsék az éjszakákat, ám napközben és a hétvégéken eltávozhatnak.

Az ügyészség azonban fellebbezést nyújtott be az enyhítés ellen, hivatkozva arra, hogy az elítéltek többsége nem töltötte még le büntetése negyedét, szokatlannak nevezte az ilyenkor megítélt kedvezményeket, amelyek a “büntetlenség érzését” keltik, és hangsúlyozta a törvény alkalmazásának egyenlőtlenségét ebben az esetben.

Határozatában a bíróság a kilenc elítélt vezető közül öt esetében rendelte el a könnyítés azonnali megvonását, a többieknél később várható döntés.

Mindannyiukat a 2017. október elsejei alkotmányellenes népszavazás, valamint a katalán függetlenségi nyilatkozat elfogadása miatt ítélték el. Tavaly októberben 9 és 13 év közötti börtönbüntetés szabott ki a legfelsőbb bíróság zendülés miatt, négyüket pedig emellett közpénz hűtlen kezelésének bűncselekményében is bűnösnek találta.

The post Már nem tölthetik a hétvégéket börtönön kívül az elítélt katalán függetlenségi vezetők appeared first on .

Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) három kínai állampolgárt tartóztatott le vízumcsalásért, egy negyedik ellen pedig elfogatási parancsot adott ki, miközben több mint kéttucatnyi amerikai városban vizsgálódik – jelentette be a szövetségi igazságügyi minisztérium Washingtonban.

Az FBI megkezdte a letartóztatott kínaiak kihallgatását. A gyanú szerint mindhárman titokban a kínai hadsereg tagjai, s a vízumkérelem beadásakor ezt elhallgatták. Ugyanezt feltételezik a jelenleg a San Franciscóban található kínai konzulátuson tartózkodó negyedik társukról is.

“A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg e tagjai kutatói vízumokat kértek, elhallgatva valódi hovatartozásukat” – fogalmazott John Demers, az igazságügyi minisztérium nemzetbiztonságért felelős miniszterhelyettese.

John Brown, az FBI nemzetbiztonsági részlegének igazgatóhelyettese közleményt adott ki, amelyben bejelentette, hogy a szövetségi bűnüldözők több mint 25 amerikai városban hallgattak ki a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg tagjaiként azonosított kínai állampolgárokat, akik – a közlemény megfogalmazásában – “elrejtették valódi hovatartozásukat, hogy kihasználják az Egyesült Államokat és az amerikai népet”.

Az FBI azt gyanítja, hogy a San Franciscó-i konzulátus június vége óta bújtatja a keresett negyedik kínai állampolgárt. Az amerikai rendőrök, a szövetségi rendfenntartók azonban engedély nélkül nem léphetnek be külföldi nagykövetségekre és konzulátusok épületeibe.

The post Éleződik az USA és Kína viszonya: kínai vízumcsalokat tartóztattak le appeared first on .

Megvitatta az örmény-azeri határ mentén kialakult helyzetet Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök és egyetértett abban, hogy nincs alternatívája a hegyi-karabahi konfliktus békés rendezésének – közölte a Kreml sajtószolgálata a két vezető telefonbeszélgetéséről.

A török kezdeményezésre létrejött telefonos kapcsolatfelvételről beszámolva az orosz elnöki hivatal közölte: Putyin hangsúlyozta az olyan lépések megengedhetetlenségét, amelyek a feszültség növekedéséhez vezethetnek. Mindkét vezető kifejezte érdekeltségét abban, hogy a konfliktushelyzetet kizárólag békés eszközökkel, tárgyalással oldják meg.

A felek késznek mutatkoztak a regionális helyzet stabilizációjára irányuló erőfeszítések koordinálására.

Putyin és Erdogan a telefonbeszélgetés során kitért a kétoldalú viszony kérdéseire, egyebek között a koronavírus-járvány elleni küzdelemre, valamint arra, hogy augusztus 1-től felújítják a két ország közötti légiközlekedést. Török tájékoztatás szerint megvitatták a szíriai és a líbiai helyzetet is. Az orosz elnök felköszöntötte török kollégáját a pénteken kezdődő áldozati ünnep, a Kurban Bayrami alkalmából.

Az örmény-azeri határon július 12-én éleződött ki újból a helyzet; Jereván és Baku egymást tette felelőssé a felújult összetűzésekért. Mindkét ország veszteségekről számolt be. Július 17. óta viszonylagos nyugalom, de gyakorlatilag naponta érkeznek jelentések összetűzésekről. Azerbajdzsán védelmi minisztériuma hétfőn közölte, hogy az ország területén hadgyakorlat kezdődik török katonák részvételével.

A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah az 1990-es évek elején – Örményország támogatásával vívott – véres háború nyomán szakadt el Azerbajdzsántól. Az 1994-ig tartó háborúban harmincezer ember veszítette életét, és százezrek kényszerültek menekülésre. A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is. Az 1994 óta érvényes fegyvernyugvást mindkét oldalon rendszeresen megsértik.

A békés rendezésről 1992 óta folynak tárgyalások az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet minszki csoportjában, Oroszország, az Egyesült Államok és Franciaország társelnöklete mellett.

The post Akkor ez is megoldódott: Putyin és Erdogan megvitatta az örmény-azeri konfliktust appeared first on .

Átmenetet jelentenek a régóta szolgáló és a későbbiekben érkező harckocsik között a Magyar Honvédséghez most érkezett Leopard 2A4-esek – mondta a Magyar Honvédség parancsnoka.

Korom Ferenc elmondta: a hadseregek között mindig komoly verseny folyt a páncélos, páncéltörő eszközök terén. Az elmúlt időszakban a biztonsági környezet jelentősen megváltozott. A honvédelmi és haderőfejlesztési program célja, hogy a honvédség meg tudjon felelni az új kihívásoknak. Ennek jelentős állomása volt, amikor a múlt héten megérkezett az első négy Leopard harckocsi. A gyors manőverező képességű, nagy tűzerővel rendelkező páncélosokat a koronavírus-járvány ellenére időben leszállította a német gyártó, a Krauss-Maffei-Wegmann – emelte ki.

Ezekből a 2A4-esekből 12-őt rendeltek, feladatuk az lesz, hogy átmenetet képezzenek a negyven éve szolgáló T72-esek és a később érkező Leopard 2A7-esek között. A magyar katonák ezekkel a 2A4-esekkel tanulják meg a még modernebb 2A7-esek kezelését. “Vehetünk akármilyen csúcstechnológiát”, ha nincs ember, katona, aki kezelje, az csak gép marad – mutatott rá.

Korom kitért arra is, hogy a magyar katonák ruházatának, kézi fegyverzetének cseréjét is megkezdték, a haderőfejlesztés pedig a légierőt is érinti. Példaként említette az új H145M többcélú helikopterek beszerzését, amelyekből év végére 16 lesz a Magyar Honvédségnél. Ezek mellett nagyobb kaliberű helikopterek is érkeznek majd, amelyek nemcsak légi kutató-mentő, hanem különleges műveleti feladatokat is el fognak látni.

The post Korom: átmenetet jelentenek a most érkezett új harckocsik appeared first on .

Elfogott a rendőrség egy román férfit, aki 147 millió forintot csalt ki 2012-ben, majd egy évvel később, házi őrizetének elrendelése után ismeretlen helyre távozott – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK).

A közlemény szerint az akkor 27 éves férfi és két ismeretlen társa egy internetes oldalról közbeszerzési eljárások, illetve a kiírt tenderek nyertesei közül választott ki cégeket, amelyek nevéhez megtévesztésig hasonló néven új cégeket alapított Angliában. Ezután a csalók arról tájékoztatták a sértetteket, hogy a velük kapcsolatban álló különböző vállalkozások bankszámlaszámai megváltoztak – ezt e-mailben is elküldték -, és arra kérték őket, hogy a továbbiakban a megváltozott bankszámlaszámra utalják a pénzt.

A BRFK és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály nyomozói a román férfit elfogták, őrizetbe vették, és hétrendbeli jelentős kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntett, háromrendbeli különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntett kísérlete, valamint egyrendbeli különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntett miatt gyanúsítottként hallgatták ki.

A bíróság 2013 májusában elrendelte a férfi házi őrizetét, ő viszont kijelölt tartózkodási helyéről ismeretlen helyre távozott, ezért nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene.

A csalót hét év után, júliusban Romániában fogták el. A Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ munkatársai a mostanra 35 éves férfit Magyarországra hozták, és Ártándon átadták a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály nyomozóinak. A bíróság elrendelte a férfi letartóztatását. Két társát a rendőrök továbbra is keresik – olvasható a közleményben.

The post Hét év bujkálás után bukott le appeared first on .

Nagy előrelépésnek nevezte a magyar honvédelmi és haderőfejlesztést a honvédelmi miniszter. Benkő Tibor kifejtette: európai viszonylatban is jelentősnek tekinti a magyar haderőfejlesztést és annak ütemét.

Nemcsak a modern technikai eszközök beszerzését, hanem a honvédelmi és haderőfejlesztési program egészét, benne a hazafias honvédelmi neveléssel, a tartalékos rendszerrel, az oktatással és a katonai életpályával – közölte. A miniszter kérdezték a Leopard 2A4HU harckocsikról is, amelyek a múlt héten érkeztek meg a Magyar Honvédséghez.

Benkő azt mondta, ezek a páncélosok átmenetet biztosítanak a keleti technikáról a nyugatira. Nagyon korszerű eszközök, de Magyarországnak a “hatalmas ugrást” a 2023-ban érkező A7-es típusú harckocsik jelentik majd – tette hozzá, megjegyezve: 2023-ban csak Németországnak, Dániának és Magyarországnak lesznek ilyen típusú páncélosaik.

Benkő kérdezték arról is, hogy egy napilap múlt heti cikke szerint 14 milliárd forintba kerül a Magyar Honvédség Airbus repülőinek karbantartása a következő években. A miniszter azt mondta: az említett összeg pontos, a következő öt évben a gépek karbantartását, üzemidő szerinti javítását foglalja magában. Azzal az állítással kapcsolatban, hogy ezek a gépek nem honvédségi, hanem kormánygépek, Benkő kiemelte: a képviselők a Honvédelmi Minisztériumban megtekinthetik a repült órák nyilvántartását. Ezekből kiderül, hogy a repült idő mintegy nyolcvan százalékát katonai jellegű feladatok adták. A kormánytagok szállítása a honvédségi gépekkel egyszerűbb, olcsóbb és biztonságosabb, és ez egy 2005-ben kötött, több minisztérium közötti megállapodás alapján történik – mondta.

The post Benkő: nagy előrelépés a magyar honvédelmi és haderőfejlesztés appeared first on .

Elfogási kísérlet közben agyonlőttek a Moszkvával határos Himkiben egy közép-ázsiai férfit, aki arra készült, hogy terrorcselekményt kövessen el az orosz főváros egy népes helyén – közölte az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).

Az FSZB szerint a gyanúsított, aki egy meg nem nevezett nemzetközi terrorszervezet tagja volt, ellenállást tanúsított és tüzet nyitott a rendvédelmi szervek alkalmazottjaira. A helyszínen – egy elhagyatott garázssoron – egy AKSZ-74 U géppisztolyt, három töltött tárat, két F-1 és RGD típusú gránátot találtak nála a hatóságok, a bérelt lakásán pedig tárgyi bizonyítékokat arra, hogy kapcsolatban állt a terroristák képviselőivel Szíriában, és hogy fegyveres támadást készült elkövetni Moszkvában.

A szolgálat nem közölte, hogy a terrorista melyik közép-ázsiai ország állampolgára volt. A tájékoztatás szerint a hatóságok keresik az esetleges bűntársait.

Alekszandr Bortnyikov, az FSZB igazgatója júliusban közölte, hogy Oroszországban az elmúlt tíz év során csaknem 160, tavaly pedig 43 terrorcselekményt sikerült megakadályozni.

The post Az FSZB már megint terrorcselekményt akadályozott meg appeared first on .

Tűzharc tört ki az izraeli hadsereg és a libanoni síita Hezbollah egysége között a libanoni határnál – jelentette az izraeli 12-es kereskedelmi televízió hétfő délután.

A tévé értesülése szerint a Hezbollah egyik csoportja támadó akciót próbált végrehajtani a vitatott, Seba ültetvények nevű területnél a libanoni-izraeli-szíriai határ háromszögében, de az izraeli hadsereg sikeresen visszaverte.

A Hezbollah harcosai RPG páncéltörő rakétát lőttek egy, a határon járőröző izraeli katonai járműre, amit a támadókra adott tűzzel viszonoztak. Az akció a Hezbollah válasza volt egy múlt héten Szíriában, Damaszkuszban végrehajtott izraeli légicsapásra, amelyben életét vesztette a Hezbollah egyik harcosa. Az izraeli hadsereg felszólította a határ mentén élőket, hogy tartózkodjanak otthonaikban, és elrendelte a határ menti üdülőlétesítmények, kajakkölcsönzők bezárását. A tűzharc kitörése után lezárták az Izrael északi határvidékéhez vezető utakat, és ellenőrizték a helyi forgalmat, mert attól tartottak, hogy esetleg fegyveresek hatolnak Izraelbe Libanonból.

Benjámin Netanjahu miniszterelnök és Beni Ganz védelmi miniszter bezárta pártjuk éppen folyó frakcióülését, és mindketten a Tel-Avivban található katonai főhadiszállásra utaztak.

Az izraeli hadsereg teljes készültségben volt az északi határon a múlt heti damaszkuszi incidens óta, mert a Hezbollahot vezető Haszan Naszrallah bosszúval fenyegette meg Izraelt. A katonai rádió beszámolója szerint a készültség miatt Aviv Kochavi vezérkari főnök a főhadiszálláson töltötte a hétvégét, és számos alakulatot vezényeltek az északi, libanoni határhoz.

A tűzharc kitörése után bő egy órával Izraelben befejezettnek nyilvánította a hadsereg az incidenst, és feloldották az útelzárásokat és a civilek korlátozásait. Ugyanakkor a tévé szakértői szerint a továbbra is magas készültségben maradnak a határ menti egységek, amíg megbizonyosodnak róla, hogy senki sem hatolt be Izraelbe a határon.

The post Határvillongás Izrael és a Hezbollah között appeared first on .

Katonai konvojok közlekednek a következő napokban Hódmezővásárhely és Tápiószecső között vasúton és az M5-ös autópályán – közölte a Honvédelmi Minisztérium (HM).

Közleményük szerint a Bocskai István Lövészdandár keddtől csütörtök estig rendszerből kivont harc- és gépjárműveket szállít a Magyar Honvédség központi raktárjába. A Hódmezővásárhely-Tápiószecső vasútvonalon kedd estétől szerda hajnalig, míg az M5-ös autópályán szerdán és csütörtökön hajnaltól estig tart a szállítás.

A HM azt kéri, hogy a szállítójárművek, konvojok közelében fokozott óvatossággal, az aktuális útviszonyok, valamint az időjárási és látási körülmények figyelembe vételével közlekedjenek, mivel azok mérete és sebessége, valamint a konvojok hossza és haladásuk módja eltérhet a mindennapi közlekedésben megszokottól – áll a közleményben.

The post Katonai konvojok közlekednek a következő napokban Hódmezővásárhely és Tápiószecső között appeared first on .

Fontos fejlemény, hogy a Donyec-medencében hajnalban hatályba lépett a határidő nélküli tűzszünet, ám azt a konfliktusban részes mindkét félnek maradéktalanul tiszteltben kell tartania – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

Peszkov a kölcsönös bizalom megerősítése felé vezető “lényeges” és “pozitív” lépésként jellemezte a demarkációs vonal mentén az ukrán kormányerők és a szakadárok között 0 órakor életbe lépett tűzszünetet. Mint mondta, Oroszország nem léphet fel a fegyvernyugvás kezeseként, mert nem részese a konfliktusnak.

A délkelet-ukrajnai rendezésről egyeztető kontaktcsoport szerdán videokonferencián pótlólagos intézkedésekről állapodott meg a tűzszünet betartása érdekében. Ezek magukban foglalják a támadós és felderítő tevékenység és bármilyen repülőszerkezetek használatának tilalmát, valamint mindennemű tüzelés – beleértve a mesterlövésztevékenység – beszüntetését. A felek emellett nem helyezhetnek el nehézfegyvereket lakott településeken.

A pótlólagos intézkedésekről szóló megállapodás majdnem pontosan egy évvel azután történt, hogy a felek 2019. július 21-én, több mint 20 fegyvernyugvási kísérletet követően kihirdették az úgynevezett határidő nélküli fegyvernyugvást.

Azonban ez sem tartott sokáig és arra késztette a feleket, hogy kiegészítő mechanizmusokat keressenek a fegyvernyugvás betartásához, amelyek hétfő hajnalban lépett hatályba. Kijev azzal vádolta meg a szakadárokat, hogy már az életbe lépését követő egy órán belül kétszer is, majd reggel kilenckor ismét megsértették tűzszünetet. Az ukrán központi hatalom ellen harcoló fegyveresek ez visszautasították.

Peszkov egyébként “konstruktívnak” és “gyakorlatiasnak” minősítette Vlagyimir Putyin és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnapi, a tűzszünet életbe lépése előtt Kijev kezdeményezésére megtartott telefonbeszélgetését.

The post Ukrán válság: a Kreml szerint mindkét félnek be kell tartania a tűzszünetet appeared first on .