Biztonságpiac

A Brassó Megyei Törvényszék hétfői jogerős határozata ugyan részben megsemmisítette a Beke számára kedvezőtlen elsőfokú határozatot, de csak annyi engedményt tett a székelyföldi elítéltnek, hogy nem 2021 januárjában folyamodhat a bírósághoz újabb szabadon bocsátási kéréssel – amint az elsőfokú ítéletben szerepelt – hanem már 2020. november 25-én megteheti ezt. A jogerős ítélet kivonatát a romániai bíróságok portálján közölték.

A Brassói Bíróság múlt héten első fokon elfogadta a székelyföldi terrorper másik vádlottjának, Szőcs Zoltánnak a feltételes szabadlábra helyezését.

Bekét és Szőcsöt 2018. július 4-én ítélte 5-5 év letöltendő börtönbüntetésre a bukaresti legfelsőbb bíróság, terrorista cselekmények, illetve ezekre való felbujtás miatt. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom kézdivásárhelyi, illetve erdélyi elnöke ellen hozott ítélet általános megdöbbenést váltott ki az erdélyi magyarság soraiban, hiszen az első fokon eljáró bukaresti táblabíróság megalapozatlannak tartotta az ügyészség által összeállított vádirat nagyobb részét, és csak 11, illetve 10 hónap börtönbüntetést rótt ki rájuk, amennyit már korábban vizsgálati fogságban töltöttek.

Bekét és Szőcsöt a romániai szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) állította bíróság elé, mert lehallgatott beszélgetéseikből és a Beke István lakásán talált petárdákból a román hatóságok arra következtettek, hogy házi készítésű bombát akartak robbantani Kézdivásárhely főterén 2015-ben, a december elsejei román nemzeti ünnepre szervezett katonai parádén. Az erdélyi magyar közvélemény az első pillanattól fogva úgy tekintette, hogy koncepciós eljárás folyik a kézdivásárhelyi fiatalok ellen. Letartóztatásuk után hetekig tüntettek Kézdivásárhelyen. Jogerős elítélésük után több rendkívüli perújítási kérelmet nyújtottak be, de ezek mindegyikét elutasították a romániai bíróságok.

The post Egyelőre nem szabadulhat a Romániában terroristaváddal elítélt Beke István appeared first on .

Hétfőn a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat közleményben, Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke pedig sajtótájékoztatón tudatta: megfellebbezte a nyomozást lezáró és az erőszakos cselekményeket elkövető személyeket felmentő ügyészi rendeletet, de a fellebbezést elbíráló ügyész is ugyanazt a döntést hozta, mint kollégája. Ezért a Mikó Imre szolgálat pert indított az ügyben. Az EMNP elnöke azt jelentette be, hogy – a Romániában nép ügyvédjének nevezett – ombusmanhoz fordul az ügyben.

Az erdélyi magyar közösség soraiban felháborodást váltottak ki a kivizsgálást lezáró moinesti ügyész nyilvánosságra került megállapításai. Az ügyész – miután csak román szemtanúkat hallgatott meg – úgy ítélte meg, hogy a “Kifele a magyarokkal az országból!” csupán egy “magyarellenesnek vélt jelszó”. Szerinte ez nem minősül gyűlöletkeltésnek vagy diszkriminációra való uszításnak, mert nem egy egész közösség, hanem csupán a katonatemető elé élő láncot vonó magyarokra vonatkozott. Az Active Watch bukaresti emberi jogi szervezet a román Igazságügyi Felügyelet kivizsgálását kezdeményezte az ügyben.

A jogvédelmi szolgálat közölte: a februári ügyészségi rendeletre benyújtott fellebbezésükre június 12-én kaptak választ, ám Gheorghe Braila ügyész is úgy látta, hogy a temetőnél nem történt bűncselekmény. Ezért a szolgálat pert indított, melynek a következő tárgyalását szeptember 30-án tartják.

“Úgy véljük, hogy ez esetben, az ügyész állításaival ellentétben a nyomozó szervek nem teljesítették a törvény által előírt kötelezettségeiket, ezért kérjük az ügy kivizsgálásának folytatását” – idézte a közlemény ki Benkő Erika RMDSZ-es képviselőt, a jogvédelmi szolgálat igazgatóját.

Csomortányi a hétfői nagyváradi sajtótájékoztatóján kijelentette: azért fordulnak az ombudsmanhoz, hogy minden hazai jogorvoslati lehetőséget kimerítsenek, mielőtt nemzetközi szintre emelnék az ügyet. Csomortányi arra is kitért, hogy az ügyészség Hargita és Bákó megye területvitájában is részrehajlóan járt el, hiszen a Csíkszeredában benyújtott panaszukat a Bákó megyei Moinesti ügyészségére küldte át.

A moinesti ügyészség az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP), valamint a jogvédő szolgálat feljelentése alapján vizsgálta meg a 2019. június 6-i úzvölgyi erőszakos temetőfoglalás ügyét, és rendelte el a nyomozás beszüntetését.

A Bákó megyei Darmanesti város önkormányzata tavaly áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő katonatemetőben, amelyet korábban a székelyföldi Csíkszentmárton község gondozott. A tavalyi hősök napján, június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni ezt.

The post Úzvölgyi katonatemető: a bíróságon és az ombudsmannál folytatódhat az eljárás appeared first on .

Felidézték: áprilisban emeltek vádat a holland állampolgárok ellen, akik tavaly augusztusban jelentős mennyiségű kábítószert hoztak Magyarországra, hogy a fesztiválon értékesítsék, de tetten érték őket. A Fővárosi Törvényszék június végén kihirdetett elsőfokú ítéletében a hollandokat bűnösnek mondta ki jelentős mennyiségre elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettében, és öt év szabadságvesztésre, valamint négy év Magyarországról történő kiutasításra ítélte őket.

A határozat kihirdetése után a törvényszék a vádlottak letartóztatását megszüntette és – bérelt lakásban – bűnügyi felügyeletbe helyezte őket a másodfokú eljárás befejezéséig. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség kezdeményezte a két vádlott ismételt letartóztatását és indítványozta a fegyházbüntetés súlyosítását – közölték.

The post Súlyosbítást kér az ügyészség a Szigeten lebukott holland drogkereskedők ügyében appeared first on .

A hadsereg által közzétett videofelvételek szerint egy négytagú csoport, amelynek legalább egy tagja fegyveres volt, a határhoz ment, ahol robbanószerkezeteket kezdtek telepíteni. Az izraeli katonaság a légierő segítségével rakétacsapást mért rájuk. Az incidens a Golán-fennsík déli részén, Eliad település közelében történt éjszaka. A támadás helyszínén korábban, a szíriai polgárháború idején Izrael tábori kórházat működtetett a Szíriából érkezett sebesültek megsegítésére.

A katonai szóvivő közlése szerint egyelőre nem világos, hogy melyik katonai szervezethez tartoztak a határsértők, de feltételezik, hogy az Iránból támogatott libanoni síita Hezbollahhoz, amely állásokat épített ki az elmúlt két évben ebben a térségben.

“Az izraeli hadsereg a szíriai rezsimet teszi felelőssé minden, a területén történt eseményért, és nem engedi meg Izrael szuverenitásának bármilyen megsértését” – szögezte le a katonai szóvivő.

Izrael északi határán feszült helyzet alakult ki az utóbbi időkben, miután Damaszkuszban mintegy két héttel ezelőtt egy légicsapásban megölték a Hezbollah egyik harcosát. A szervezet bosszút esküdött, mire Izrael a libanoni határon megemelte a készültség szintjét.

Néhány nappal a damaszkuszi támadás után egy Hezbollah-osztag behatolt Izrael területére a libanoni határnál a vitatott hovatartozású Seba ültetvényeknél, majd visszavonult, miután az izraeli hadsereg tüzet nyitott rájuk. A Hezbollah tagadta részvételét az incidensben.

Izrael 1967-ben foglalta el Szíriától a Golán-fennsík nyugati részét, majd 1981-ben törvénnyel Izraelhez csatolta a területet. Ezt az annektálást csak az Egyesült Államok ismerte el 1919 márciusában.

The post Izraeli katonák végeztek négy határsértő fegyveressel a szíriai határnál appeared first on .

Zavartalanul halad a forgalom az M7-es autópálya Letenye felé vezető oldalán Siófok-Sóstó térségében, ahol hétfő délelőtt baleset miatt teljes útzár, majd sávkorlátozás volt érvényben – írta a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság a rendőrség honlapján.

Batta Zsolt Iván, a főkapitányság sajtóreferense elmondta: egy teher- és egy haszongépjármű, valamint egy személygépkocsi eddig tisztázatlan körülmények között ütközött össze a sztráda 98. kilométerénél. Hozzátette, az eddigi adatok szerint a haszongépjármű sofőrje és utasa sérült meg, az egyik könnyebben, a másik súlyosan, utóbbihoz mentőhelikopter is érkezett.

A HM azt közölte: a honvédelmi miniszter autója is érintett volt a reggeli órákban az M7-es autópályán, tisztázatlan körülmények között történt balesetnek. A minisztérium autójában utazók – köztük Benkő Tibor honvédelmi miniszter – nem sérültek meg. A miniszter mielőbbi gyógyulást kíván a baleset sérültjeinek – tették hozzá.

A baleset körülményeit a rendőrség vizsgálja – írták.

The post Nem sérült meg a siófoki balesetben a honvédelmi miniszter appeared first on .

A 32 éves, többszörösen büntetett előéletű Roman Szkripniket még július 23-án állították meg járőrök Poltava belvárosában egy lopott autóval. A férfi egy gránát felrobbantásával fenyegetőzött és túszul ejtett egy rendőrtisztet, majd a hatóságok által számára biztosított másik járművel kihajtott túszával együtt a városból. Később a rendőrtisztet elengedte, a gépkocsit elhagyta és egy erdőbe menekült be, ahol a rendőrök nyomát vesztették. Nyolc napon át kutattak utána nagy erőkkel, még helikoptert is bevetettek.

Anton Herascsenko belügyminiszter-helyettes a Facebookon közzétett bejegyzésében leírta, hogy szombatra virradó éjjel egy rendőr egy lakatlan házban megtalálta Szkripniket a Poltava megyei Opisnya falu mellett. A férfi azonban újból túszul ejtette a rá találó rendőrt, és ismét a gránát felrobbantásával fenyegetőzött, ezen kívül egy szolgálati fegyver is volt nála.

Herascsenko szavai szerint a túsznak a férfi lelövése után három másodperce volt, hogy félreugorjon a gránát felrobbanásáig, és sikerült is sértetlenül megúsznia. Hozzátette még, hogy a túszejtőnek lett volna lehetősége megadnia magát, és “életben maradt volna, noha hosszú éveket töltött volna börtönben, de ő ezt az utat választotta”.

The post Az ukrán rendőrök megtalálták és lelőtték a poltavai túszejtőt appeared first on .

Azt írták: a gránáthoz tartozó több mint százéves gyújtószerkezeten még tökéletesen kiolvasható az 1916-os gyártási évszám. A robbanótest szállítható állapotban volt, ezért a tűzszerészek a Magyar Honvédség központi gyűjtőhelyére vitték, ahol oktatási anyagot készítenek majd a különleges eszközből – tették hozzá.

The post Ritka első világháborús gránátot találtak egy padláson appeared first on .

A tíz nemzeti park igazgatósághoz tartozó természetvédelmi őrszolgálat jelenleg 253 tagú, mintegy 850 ezer hektár védett természeti terület és kétmillió hektár Natura 2000 terület megóvása érdekében dolgoznak – közölte az Agrárminisztérium. Mint írták, a természetvédelmi őrök feladata sokrétű, nem csupán a védett területek, az ott található növény, állat- és gombafajok megőrzésében van kulcsszerepük, ők biztosítják például az országban nyilvántartott 65 ezer régészeti lelőhely megóvását is. Egy természetvédelmi őr nyolcezer hektáron lát el konkrét szakmai feladatokat.

Részt vesznek zoológiai és botanikai adatgyűjtésben, a védett területek állapotváltozásának felmérésében, segítik az igazgatóságok területkezelési, vagyonkezelési tevékenységét, de bekapcsolódnak a nemzeti parkokban folyó környezeti nevelési munkába is. Évente több ezer bejelentést kapnak bajba került, sérült állatokról – legtöbbször madarakról -, amelyek mentésében aktívan részt vesznek – szerepel a kommünikében.

A természetvédelmi őrök tartják a kapcsolatot a helyi lakossággal és a gazdálkodókkal, ennek köszönhető, hogy az esetek többségében sikerül megelőzni a konfliktusokat és a szankciókat. Az elmúlt években újabb kihívásokkal kellett szembenéznie a természetvédelmi őrzésnek, ilyen például az illegális hulladéklerakás vagy gyújtogatás a védett területeken, védett állatok mérgezése vagy növények engedély nélküli gyűjtése. Egyre gyakrabban kell fellépniük az illegális terepmotorozással és quadozással szemben is.

Magyarország első természetvédelmi őre, Gulyás József 1922-ben kezdte meg munkáját a Kis-Balatonon, az ő nevéhez fűződik a magyar természetvédelem címermadara, a nagy kócsag megmentése. Az első természetvédelmi őrszolgálat 1972-ben jött létre a Hortobágyi Nemzeti Park alapításával.

The post Megemlékeztek a természetvédelmi őrök napjáró világszerte és Magyarországon is appeared first on .

A Hotnews.ro portál pénteken ismertette azt a rendeletet, amellyel a moinesti bíróság melleti ügyészség ügyésze vádemelés nélkül lezárta a nyomozást az úzvölgyi katonatemetőnél tavaly június 6-án történt erőszakos cselekmények ügyében. Amint a Hotnews írja: Daniel Galbeaza ügyész a konfliktus nyomán kizárólag román nemzetiségű tanúkat hallgatott meg, és a nyomozást valamennyi vádpontban lezáró februári rendeletében egy sor valótlan állítást fogalmazott meg. Az egyedüli intézkedés, amit elrendelt, annak a láncnak és lakatnak a visszaadása volt, amellyel korábban a temetőkapu volt bezárva.

Megállapította: a “kifele a magyarokkal az országból!” jelszó akkor minősülne gyűlöletkeltésnek vagy diszkriminációra való uszításnak, ha az a nyilvánosságnak, meghatározhatatlan számú személynek szólna.

“Ebben az esetben a becsmérlő szavakat korlátozott számú személynek címezték, azoknak, akik megtagadták, hogy beengedjék a temetőbe az erre engedéllyel rendelkező személyeket. Úgy értékeljük, hogy az olyanféle magyarellenesnek vélt jelszavak skandálásával, mint amilyen a “kifele a magyarokkal az országból”, nem teljesülnek a büntető törvénykönyv 369. cikkelyében támasztott feltételek. (…) Ezek a jelszavak nem olyan jellegűek, hogy gyűlöletre vagy diszkriminációra uszítsanak, hiszen az uszításnak a személyek egy csoportjára kell vonatkoznia (például fogyatékosok egy csoportjára, homoszexuálisokra, stb.) és nem egy etnikumra, tehát ezek a megnyilvánulások legfeljebb kihágásnak minősülnek” – idézte a Hotnews.ro portál az ügyész megállapításait.

A portál az ügyészségi rendelet egy egész sor valótlan megállapítását is felsorolta, és hozzátette, hogy valójában mi is történt. Idézi az egyik tanú öt másik tanú által is megerősített állítását, amely szerint a temetőnél gyülekező magyarok “viselkedése alkalmas volt arra, hogy erőszakos cselekedetekre uszítson, de a románok nem válaszoltak a provokációra”. Amint a Hotnews nyomatékosítja: ezzel szemben az történt, hogy a magyarok élő láncot vontak a temető elé és imádkoztak, még akkor is, amikor a románok kiabáltak, becsmérlő szavakkal illeték és egyesek kövekkel dobálták őket.

A Hotnews.ro szerint az ügyészség valótlanul írja le a temetőkapu leszakítását is. Az ügyészségi rendeletben ez úgy szerepel, hogy több személy, akik között nők és gyermekek is bementek a temetőbe, és húzni kezdték a kaput, amelyből vékony fadarabok szakadtak le, és így kinyithatóvá vált. Ezzel szemben a valóságban az történt, hogy a kaput leszakították, és a temetőbe betódult románok próbálták ütlegelni az élő láncot alkotó magyarokat.

A moinesti ügyészség az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP), valamint a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat feljelentése alapján vizsgálta meg az ügyet, és rendelte el a nyomozás beszüntetését.

A Bákó megyei Darmanesti város önkormányzata tavaly áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő katonatemetőben, melyet korábban a székelyföldi Csíkszentmárton község gondozott. A tavalyi hősök napján, június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni ezt. Az ügy több per tárgyát képezi.

The post Román ügyészségi bravúr: nem gyűlöletkeltő a “kifele a magyarokkal az országból!” jelszó appeared first on .

Az elmúlt napok átlagosnál melegebb időjárása miatt az alföldi térség erdőterületein található avar, gyep és tűlevélréteg kiszáradása miatt fokozott tűzveszély alakult ki. A hétvégi kánikula miatt tovább romolhat a helyzet, és fennáll a nagy területű koronatüzek kialakulásának kockázata is – írták.

A tilalom idején tilos tüzet gyújtani a külterületi ingatlanokon fekvő erdőkben és fásításokban, valamint a kétszáz méteres körzetükben, ideértve a térképen jelölt tűzrakóhelyeket, a vasút és közút menti fásításokat, valamint tiltott a parlag- és a gazégetés is.

Az aktuális tűzgyújtási tilalmakról a www.erdotuz.hu és a www.katasztrofavedelem.hu honlapon elhelyezett térkép segítségével tájékozódhatnak az érdeklődők – közölték.

The post Tűzgyújtási tilalmat rendeltek el három megyében szombattól appeared first on .

A “vendetta” következtében egy ember meghalt, ketten életveszélyes, hárman súlyos, heten pedig könnyű sérülést szenvedtek – közölte Latorovszky Gábor megbízott főkapitány-helyettes. A rendőrség 12 ember ellen csoportosan, felfegyverkezve elkövetett garázdaság, egy ellen pedig emberölés megalapozott gyanúja miatt indított eljárást, és kezdeményezte a letartóztatásukat – tette hozzá.

Csütörtök este, nem sokkal negyed kilenc után kaptak bejelentést arról, hogy egy érdi benzinkútnál tömegverekedés tört ki és lövések is eldördültek. A járőrök elhagyott botokat és késeket találtak a benzinkút területén. Négy sérülthöz pedig mentőt kellett hívni – mondta.

“A rendőrség nem engedi a vendettát, a leghatározottabban fellép az ilyen cselekményekkel szemben” – fogalmazott a főkapitány-helyettes.

Az alezredes – kérdésre válaszolva – nem erősítette meg azt a sajtóinformációt, hogy enyingi és érdi roma családok tagjai vettek részt a tömegverekedésben, csak annyit árult el róluk, hogy Fejér és Pest megyeiek. A sajtótájékoztatón levetítették a benzinkút térfigyelő kameráinak felvételeit. Ezeken az is látható, hogy egy autó nagy sebességgel tolatva elüt egy férfit, aki a jármű alá kerül, a töltőállomás vendégei pedig riadtan ugranak el a botokkal és késekkel támadó férfiak elől.

The post “Vendetta” Érden: egy ember meghalt appeared first on .

Tarnai Richárd elmondta: a Pest Megyei Kormányhivatal élelmiszerbiztonsági felügyelői folyamatosan ellenőrzik a Pest megyei és a budapesti élelmiszerboltokat, vendéglátóipari helyeket, ennek keretében különösen súlyos esetre bukkantak a főváros XIII. kerületében.

Az élelmiszerüzlet és főként a raktárhelyiségek rendkívül koszosak, nem megfelelő higiéniai állapotúak voltak. A raktárban számos lejárt fogyaszthatósági és minőségmegőrzési idejű terméket találtak, a kormányhivatal munkatársai 59 tétel, összesen 201 kilogramm élelmiszert azonnal kivontak a forgalomból. Ezzel sikerült megakadályozni, hogy a vevők ezekből vásároljanak – tette hozzá a kormánymegbízott.

Az üzlethez tartozó étkezdében hasonló állapotokat tapasztaltak a felügyelők, például szabálytalan körülmények között, rozsdás, szennyezett hűtőberendezésekben tárolták a húsokat. Az étkezdében szintén lejárt fogyaszthatósági és minőségmegőrzési idejű, nyomon követhetetlen termékeket találtak. A hatóság 53 tételt, 152 kilogramm húst azonnal kivont a forgalomból, amely a meleg idő miatt különösen indokolt volt – hívta fel a figyelmet Tarnai.

A szabálytalanságok miatt eljárás indult. Az ügy még folyamatban van, de jogerős lezárása után a kormánymegbízott szerint akár több tízmillió forint is lehet a bírság.

Tarnai hangsúlyozta, a folyamatosan végzett ellenőrzésekkel a kormányhivatal célja a szabálytalanságok kiszűrése, az egészségre veszélyes termékek forgalmazásának megakadályozása. Felidézte, hogy 2012 után jelentős szigorítások léptek életbe, például a bírságok összegének emelése és a minősített esetek büntető törvénykönyvi kategóriába kerülése. Ennek eredményeképpen tíz százalék alá csökkent a szabálytalanságok aránya – jelezte.

The post Fogyasztásra alkalmatlan élelmiszereket vont ki a forgalomból a Pest Megyei Kormányhivatal appeared first on .

Szabó Ferenc közleményében azt írta, a nő egy rendelőintézetben dolgozott és feladata volt többek között a térítési díj ellenében igénybe vett vizsgálatokért fizetendő pénz átvétele. A befizetésekkel napi szinten el kellett számolnia az intézet felé. A vádirat szerint a nő 2010 januárja és 2018 júliusának közepe között a pozíciójával járó jogosultságot felhasználva az egészségügyi intézet által használt számítógépes programban rendszeresen írt át már kiállított ambuláns lapokon úgynevezett “fizetős kódot” “nem fizetős” kódra.

Emellett a nő térítésköteles vizsgálatokat ingyenes vizsgálatokra kódolt át. Ezekben az esetekben a nő a saját maga által vásárolt bizonylati tömbből adott elismervényt a betegeknek az átvett térítési díjakról, de azt nem fizette be az intézetnek, hanem saját céljaira használta fel. A nő ezzel közel huszonötmillió forinthoz jutott az említett csaknem nyolc év alatt.

Az ügyben a Ceglédi Járási Ügyészség jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntette és információs rendszer vagy adat megsértésének bűntette miatt emelt vádat.

The post Vád alatt a 25 millió forintot sikkasztó rendelőintézeti dolgozó appeared first on .

A feltehetően kábítószer-túladagolásban elhunyt harmincéves Jusko maradványait öt szatyorban találták meg egy hűtőszekrényben, miután felesége ügyvédje felhívta a rendőrséget. A jogász elmondta, az asszony nem akarta, hogy megtudják, milyen “dicstelenül” ért véget a férje, ezért úgy gondolta, jobb, ha inkább nyomtalanul eltűnik.

A holttestet feldarabolta, de nem tudta, hogy mit kezdjen vele. Jusko szombaton halt meg.

Az esetről beszámoló hírügynökségek felhívták a figyelmet arra, hogy Szentpépterváron az utóbbi időben elszaporodtak a darabolós ügyek. A legismertebbé Oleg Szokolov történész esete vált, aki tavaly novemberben gyilkolta meg fiatal élettársát.

Nemrégiben egy fiatal szentpétervári férfi ismerte el, hogy felaprította a felesége testét, és a város közelében is kifogtak a folyóból egy részekre szabdalt hullát.

The post Kardos menyecske: nem életbiztosítás ukrán rappernek lenni appeared first on .



“Tudjuk, hogy 33 (orosz) állampolgárt őrizetbe vettek Fehéroroszországban és még kétszázat köröznek. Nincs információnk arról, hogy törvénybe ütköző dolgot követtek volna el, ami ennek oka lehetett” – mondta az incidensre adott első hivatalos orosz reagálásban.

“Látjuk és halljuk Minszk képviselőinek hivatalos bejelentéseit arról, hogy oroszoknak állítólag közük van olyan tervekhez, amelyek célja a helyzet destabilizálása Fehéroroszország területén az elnökválasztás küszöbén. Semmilyen más információval nem rendelkezünk” – hangoztatta a szóvivő, “inszinuációnak” nevezve a vádat.

Peszkov közölte, hogy egyelőre nem szerepel napirenden, hogy Vlagyimir Putyin és Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök ebben az ügyben telefonon beszéljen egymással. Szavai szerint a Kreml arra számít, hogy “kimerítő tájokoztatást” kap az ügyben, miután a fehérorosz külügyminisztérium képviselői találkoztak Dmitrij Mezencev minszki orosz nagykövettel (az ukrán diplomáciai képviselet vezetőjével együtt), és a két ország szakszolgálatai is kapcsolatba léptek egymással.

Arra a felvetésre válaszolva, hogy a Fehéroroszországban őrizetbe vett személyek között vannak ukrajnai születésűek is, Peszkov leszögezte, hogy Moszkva nem ismeri el ukrán állampolgárságukat. “Ők orosz állampolgárok” – mondta.

“Először is meg kell tudnunk, hogy mivel vádolják őket” – tette hozzá és kifejezte reményét, hogy a fehérorosz hatóságok a maradéktalanul tiszteletben fogják tartani az orosz állampolgárok jogait.

Amikor megkérdezték tőle, hogy Oroszország miért nem lép fel a Wagner csoport ellen a csoport Donyec-medencei harci cselekményekben való részvétele miatt, kijelentette: “és mi az a Wagner katonai magáncég? Oroszországban de jure nem létezik ilyen fogalom. Vannak őrzéssel foglalkozó vállalatok, de katonai magáncég nincs” – mondta.

Ugyanakkor megígérte, hogy a Kreml figyelembe fogja venni Zahar Prilepin orosz író kijelentését, miszerint az elfogottak közül ketten-hárman harcostársai voltak a Donyec-medencében. Prilepin 2018 júliusáig a szakadárok oldalán harcolt Délkelet-Ukrajnában.

Mezencev minszki nagykövet az általa vezetett diplomácia képviselet honlapján azt írta, hogy az elfogott oroszok “egy őrző magánvállalat alkalmazottjai lehetnek”, aki átutazóban voltak Fehéroroszországban, kényszerből szálltak meg a fővároshoz közeli Beloruszocska szanatóriumban, mert lekésték a szombaton induló repülőjáratukat, amely egy – meg nem nevezett – harmadik országba tartott. Ott a misszióvezető energetikai infrastruktúra és források őrzését biztosították volna. A diplomata azt állította, hogy a 33 férfi nem szándékozott sokáig fehérorosz területen tartózkodni és a célállomásáról is egy másik útvonalon tértek volna vissza Oroszországba. Mezenncev szerint a gyanúsítottak egy Fehéroroszországban bejegyzett céggel megkötött szerződés alapján léptek az ország területére.

A nagykövet alaptalannak nevezte a vádat, miszerint az orosz állampolgárok megkíséreltek beavatkozni a fehérorosz belügyekbe. Álláspontja szerint az a tény, hogy terepruhát viseltek és nem italoztak a szanatóriumban, önmagában ok a megkülönböztetett médiafigyelemre és a rendvédelmi szervek fellépésére.

Közölte, arra kérte Vlagyimir Makej fehérorosz külügyminiszert, hogy biztosítsa az őrizetbe vettek mielőbbi konzuli láthatásának lehetőségét.

The post Minszki zsoldosok: Moszkva kimerítő tájékoztatást vár appeared first on .

A megalapozott gyanú szerint az érintettek 2013 és 2017 között olyan bűnszervezetet működtettek, amelynek az volt a célja, hogy egy szórólapterjesztéssel foglalkozó gazdasági társaság kijátssza az áfafizetési kötelezettségét. Ennek érdekében az egyik szegedi férfihez köthető cég hamis számlákat fogadott be olyan cégektől, amelyeket kizárólag fiktív számlák kiállítására alapítottak, szórólapterjesztést nem is végeztek. Ezek a cégek olyan alvállalkozókat vontak be, akik vagy nem tettek áfabevallást vagy a bevallott adót nem fizették meg. A bűncselekményt megvalósító tevékenység leplezésére a fiktív számlákat kiegyenlítették, de a számlakibocsátásért járó jutalékok levonása után maradó összeget visszajuttatták a szegedi cég vezetőjéhez.

A bűnszervezet tagjainak letartóztatását indítványozó Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség azt közölte, hogy a nyomozás eddigi adatai szerint a költségvetést érő vagyoni hátrány meghaladja a 250 millió forintot, és a bűnszervezet tetején álló cég vezetőjének másik, építőipari tevékenységgel foglalkozó cége is fogadott be fiktív számlákat, mintegy hárommillió forint adótartammal.

A főügyészség a gyanúsítottak letartóztatását szökés, elrejtőzés, valamint az eljárás meghiúsításának veszélye – és ténye – miatt indítványozta. A bűnszervezet egyes tagjai ugyanis, miután tudomást szereztek az eljárásról, bizonyítékokat próbáltak meg eltüntetni, volt, akit vallomása megváltoztatására próbáltak rábírni, és terhelő adatokat tartalmazó adathordozót akartak hamis nyilatkozattal a bizonyítékok köréből kivonni – közölték.

A Kecskeméti Járásbíróság a bűnszervezet működtetésével gyanúsított hét férfi letartóztatását a jelenlétük biztosítása és a bizonyítás megnehezítésének vagy meghiúsításának megakadályozása érdekében rendelte el, közülük két büntetett előéletű gyanúsított esetében pedig a bűnismétlés veszélyét is megállapította. Egy ember letartóztatását pedig – mivel őt nem gyanúsítják azzal, hogy részt vett a bűnszervezet működtetésében – a konspiráció és a bűnismétlés megakadályozása érdekében rendelte el.

A bíróság döntését az ügyészség tudomásul vette, a gyanúsítottak és a védők fellebbeztek ellene.

A Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség tájékoztatása szerint, a gyanúsítottakat kedden, egy összehangolt akcióban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatóság Csongrád-Csanád Megyei Vizsgálati Osztálya a megyei főügyészség által irányított nyomozásban állította elő.

The post Negyedmilliárdos áfacsalással gyanúsított bűnszervezet tagjait tartóztatták le appeared first on .

A 28 éves Reed az ügyiratok szerint tavaly augusztusban ittasan hangos szóváltásba keveredett két nővel az orosz fővárosban, majd agresszívan lépett fel a helyszínre kiszálló rendőrökkel szemben, és az előállítási kísérletnek is ellenállt. Az őrszobára szállítás közben hátulról megragadta a járőrkocsi vezetőjét, amivel balesetveszélyt okozott, és könyökkel megütötte annak társát is.

A tárgyaláson Reed nem ismerte el bűnösségét, és azt állítva, hogy nem emlékszik a történtekre, mert részeg volt. Az elítélt tavaly májusban az orosz barátnője miatt és nyelvtanulási céllal költözött Oroszországba.

Amerikai kommentárok szerint a súlyos ítélet összefüggésben állhat egy készülő orosz-amerikai fogolycserével. Azt feltételezve, hogy politikai indíttatású verdikt született Moszkvában, emlékeztetettek rá, hogy júniusban kémkedés címén 16 évre ítélték Paul Whelant, egy autóalkatrészgyártó michigani cég biztonsági vezetőjét, aki szintén az amerikai tengerészgyalogságnál szolgált, és hogy csalás gyanújával tavaly óta házi őrizetben tartják Michael Calvey amerikai befektetőt.

The post Kilenc évet kapott Moszkvában egy volt tengerészgyalogos amerikai diák rendőrök elleni erőszakért appeared first on .

Ibolya Tibor közleményében azt írta, a vádirat szerint a 23 éves vádlott tavaly december 30-án a délutáni órákban a X. kerületben, a Harmat utcában követni kezdte a vele egy emeletes házban lakó és hazafelé tartó kiskorú sértettet. A vádlott lakásában magához vett egy bozótvágó kést, valamint más, fegyvernek minősülő tárgyakat is, hogy a kiskorút bántalmazza, majd a szomszédban lakókhoz ment és becsengetett.

A lakásban a vádlottal korábban semmilyen kapcsolatban nem álló édesanya és kiskorú gyermekei tartózkodtak. Az ajtót az édesanya nyitotta ki, akire a férfi rátámadt és bántalmazni kezdte. Az édesanya utolsó leheletéig védte gyermekeit, a férfi az elfogástól tartva el is menekült, a nő pedig a helyszínen életét vesztette. A bujkáló támadót a Budapesti Rendőr-főkapitányság egy napon belül elfogta és őrizetbe vette.

A férfi ellen azért is vádat emeltek, mert 2019 decemberében egy másik sértett sérelmére szexuális kényszerítést is elkövetett, illetve gyermekpornográf felvételeket szerzett meg. A Fővárosi Főügyészség a férfi ellen aljas indokból és különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés, minősített eseti szexuális kényszerítés, valamint – felvételek megszerzésében megnyilvánuló – gyermekpornográfia miatt nyújtott be vádiratot a Fővárosi Törvényszékre.

Az ügyészség indítványozta, hogy a bíróság – halmazati büntetésként – ítélje életfogytig tartó fegyházbüntetésre, valamint tiltsa el a közügyek gyakorlásától.

A bűncselekmények tárgyi súlyára, valamint a férfi személyi körülményeire figyelemmel az ügyészség nem lát lehetőséget arra, hogy a jelenleg letartóztatásban lévő vádlott a büntetésből feltételes szabadságra legyen majd bocsátható, ezért indítványozta, hogy a bíróság zárja ki ennek lehetőségét – tette hozzá a főügyész.

The post Tényleges életfogytiglant kér az ügyészség a machetés gyilkosra appeared first on .

A vizsgálati jegyzőkönyv titkosításának feloldását a miniszter részint azzal indokolta, hogy az áldozatok családjai így majd betekinthetnek a szerencsétlenség körülményeibe, részint azzal, hogy ezzel elejét veszik a történtek kapcsán napvilágot látott “spekulációk” további terjedésének is.

A koszovói békemisszió (KFOR) szlovák katonáit hazaszállító AN-24-es repülőgép, 43 személlyel a fedélzetén zuhant le 2006 január 19-én este az észak-magyarországi Hejce település határában, miután nekiütközött a Borsó-hegynek. A szlovák repüléstörténet legnagyobb szerencsétlenségét csak egy katona élte túl, a fedélzeten tartózkodó többi személy – 41 katona és a szlovák védelmi minisztérium egy civil alkalmazottja – a helyszínen életét vesztette.

A szlovák fegyveres erők, a szerencsétlenség okainak felderítésével megbízott bizottsága a vizsgálatot azzal a megállapítással zárta le, hogy a katasztrófa oka egyértelműen ugyan nem bizonyítható, de mivel a műszaki hibát kizárták, vélhetően a gép személyzete mulasztott, mert nem használtak ki minden rendelkezésükre álló eszközt a biztonságos repülési magasság betartásához.

A szerencsétlenségben életüket vesztettek több hozzátartozója már a vizsgálat lezárta után kétségbe vonta annak megállapításait, és többször is az ügy újbóli kivizsgálását kérték, sikertelenül. A lezuhant gép pilótájának özvegye 2017-ben – a vizsgálat újraindításának elutasítása miatti tiltakozásul – visszaadta a férjének posztumusz adományozott katonai kitüntetéseket.

The post Feloldották a Hejcénél lezuhant szlovák katonai gép vizsgálati anyagának titkosítását appeared first on .

Az eljárás adatai szerint a vádbeli cselekmény idején kórházigazgatóként dolgozó férfi 2013-ban volt szeretőjének lakására ment, megkötözte a nőt, altatót, nyugtatót adott be neki, majd levetkőztette és maró anyagot öntött az altestére, ami másod- és harmadfokú égési sérüléseket, életveszélyt okozott. A sérülések több korrekciós műtét után is maradandóak.

A megvádolt orvos tagadta bűnösségét, a sértett nem tudta egyértelműen azonosítani a támadóját.

Az ügyben több bírósági döntés is született, a megismételt eljárásban 2018 nyarán harmadfokon a Kúria 11 év szabadságvesztést szabott ki jogerősen életveszélyt okozó testi sértés és más cselekmények miatt. Szóbeli indoklásában akkor a Kúria bírája elmondta: az ítéletben megállapított cselekményekért a törvény szerint 2-től 12 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. Súlyosító körülmény többi között, hogy a testi sértést előre kitervelten, aljas indokból, az áldozatnak feldolgozhatatlan lelki sérüléseket okozva, orvosi esküjét megszegve, orvosi tudását felhasználva követte el a vádlott, akinek személye nagy veszélyt jelent a társadalomra. A Kúria akkor külön kiemelte, hogy örökre eltiltja orvosi hivatásától azt, aki azzal ilyen aljas módon visszaélt.

Az elítélt orvos, aki jelenleg is jogerős szabadságvesztés büntetését tölti, időközben az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult az ügyében alkalmazott büntetőeljárási törvény alkotmányellenessége miatt.

Az Ab idén februárban közzétett döntésével az eljárási törvény egyik átmeneti rendelkezését megsemmisítette és elrendelte a jogerős bírói döntéssel lezárt eljárás felülvizsgálatát. Az Ab ugyanakkor hangsúlyozta, hogy sem az alaptörvény-ellenes büntetőeljárási rendelkezés alkalmazásának tilalma, sem az eljárás felülvizsgálatának elrendelése nem érinti a korábbi bírói döntések érdemi részét, az indítványozó bűnösségét. Az Ab döntéséből nem következik, hogy a bíróságnak a megismételt eljárásban a kiszabott büntetést csökkentenie vagy akár mellőznie kellene, az Ab a jogerős ítéletet érdemben nem is vizsgálhatta. Így került ismét a Kúria elé a “lúgos” orvos ügye.

A legfelsőbb bírói fórum június 29-én – a februári alkotmánybírósági döntés után -, a Legfőbb Ügyészség és a védelem felülvizsgálati indítványa alapján eljárva döntött a két éve harmadfokú eljárásban meghozott ítélet fenntartásáról.

A Kúriának ebben a felülvizsgálati eljárásban az Ab határozata alapján azt kellett vizsgálnia, sérült-e a védelem joga a Kúria harmadfokú eljárásában.

A Kúria a felülvizsgálati eljárásban megállapította, hogy a harmadfokú eljárásban a tényállás megalapozottságát érintő vizsgálatot teljes egészében elvégezte, majd kimondta azt is, hogy “a tényállásra figyelemmel a testi sértésként értékelt bűncselekmény kapcsán a vádlottat nyilvánvalóan nem kell felmenteni, illetve vele szemben az eljárást nem kell megszüntetni. Ugyanez irányadó a kifosztás bűntette, illetve az okirattal visszaélés vétsége és a készpénz-helyettesítő fizetőeszközzel visszaélés vétsége kapcsán. Így felmentésnek, illetve az eljárás megszüntetésének e bűncselekmények miatt sincs helye.”

A felülvizsgálati eljárásban a Kúria megállapította, hogy két éve a harmadfokú eljárásban az Ab által meghatározott követelmények teljesültek, a Kúria harmadfokú tanácsa érdemben foglalkozott a védelmi másodfellebbezéssel, így teljes körben megtörtént a bűnösség és a kiszabott büntetés vizsgálata is, ami megfelelt a korábbi büntetőeljárási törvény hatályos rendelkezéseinek, vagyis a védelem számára nem keletkezett előnytelen helyzet.

Július elején a Kúria első félévi tevékenységéről tartott sajtótájékoztatón Kónya István, a legfelsőbb bírói fórum elnökhelyettese már beszámolt a Kúria “lúgos” orvossal kapcsolatos felülvizsgálati döntésének lényegéről. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy az Ab egy törvényi rendelkezés és nem bírósági határozat alkotmányellenességét mondta ki. A Kúriának a felülvizsgálati eljárásban arra kellett választ adnia, hogy a büntetőeljárási törvény alkotmányellenessé minősített átmeneti szabályának mellőzése eltérő érdemi döntést eredményezett volna, és arra jutott, hogy nem.

The post Marad a “lúgos” orvos 11 éves szabadságvesztés-büntetése appeared first on .