Biztonságpiac

Ezrek vonultak az utcákra csütörtök este Izraelben tiltakozásul egy tizenéves lány ellen elkövetett tömeges nemi erőszakcselekmény miatt – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet.

Országszerte, harminchárom helyszínen több ezer tiltakozó fejezte ki felháborodást a múlt héten, Eilaton elkövetett bűncselekmény miatt, amelyben a nyilvánosságra került vádak szerint 30-an erőszakoltak meg egy 16 és fél éves, ittas lányt egy szállodában. A tüntetők a többi között “nem vagy egyedül” és “részegség nem beleegyezés” táblákat tartottak magasba a demonstrációkon.

A fiatal lány barátnőivel utazott a vörös-tengeri kikötővárosba és népszerű nyaralóhelyre, ahol egy vendéglőben szeszes italt fogyasztott, majd felment a szálloda egyik szobájának mosdójába. Ebben a szobában történt a bűncselekmény, több tucat fiatal férfi erőszakolta meg egymás után.

A rendőrség eddig két gyanúsítottat tartóztatott le, és külön nyomozócsoportot alakított a bűnügy feltárására, minden tettes kézre kerítésére. Egyikük telefonüzeneteket küldött az áldozatnak, amelyben azt állította telefonos videofelvételek is készültek a történtekről. A szálloda biztonsági kameráinak felvételein a férfiak a folyosón álltak sorba a lány megerőszakolásához.

Számos törvényhozó és nőjogi aktivista mellett Benjámin Netanjahu miniszterelnök is felháborodásának adott hangot az esettel kapcsolatban, “emberiesség elleni bűnténynek” nevezte a történteket.

The post Közfelháborodást okozott egy tizenéves lány elleni tömeges nemi erőszak appeared first on .

Iszlamista terrortámadásnak minősítette a berlini ügyészség a német fővárosban szándékosan okozott balesetsorozatot, amelyben hatan megsérültek.

A német főváros déli és délnyugati részét átszelő A100-as autópályán kedd este három baleset történt, hatan megsérültek, köztük hárman súlyosan. A berlini rendőrség szerdai tájékoztatása szerint megállapították, hogy a balesetek egész biztosan nem véletlenül történtek. A feltételezett elkövető szándékosan ütközött autójával más járműveknek, motorkerékpárokat és robogókat szemelt ki célpontnak.

A feltételezett elkövetőt három rendbeli gyilkossági kísérlettel gyanúsítják, várhatóan előzetes letartóztatásba helyezik. A kihallgatásán tett kijelentései alapján “vallásos-iszlamista indíttatásból” követte el a bűncselekményeket. Azonban “pszichés labilitásra” utaló jeleket is feltártak nála. Az ügy feltárására alakított nyomozócsoport egyelőre nem talált arra utaló jeleket, hogy a gyanúsított terrorszervezet tagja volna – áll a rendőrség közleményében.

Egybehangzó sajtójelentések szerint a gyanúsított egy harmincéves iraki elutasított menedékkérő. A Bild című lap szerint hazájából Finnországba távozott, és onnan érkezett Németországba 2016-ban. Ideiglenes tartózkodási engedélye 2020 végén jár le.

Az autópályás ámokfutás azzal ért véget, hogy a harmadik karambolban a férfi autója működésképtelenné vált. Ekkor kiszállt és a kocsi tetejére helyezett egy fémdobozt, amelyről azt állította, hogy robbanószerkezetet tartalmaz, és működésbe hozza, ha bárki megközelíti. Szemtanúk szerint egy kés is volt nála és az Allahu akbar kiáltást hallatta. A helyszínre riasztott rendőrök főleg egy arabul beszélő rendőr közreműködése révén tudták őrizetbe venni – áll a beszámolókban.

Több német lap arról is beszámolt, hogy a gyanúsított tavaly négy hónapig együtt lakott egy terrorcselekmény elkövetésére hajlandónak tartott, regisztrált közveszélyes iszlamistával egy menedékkérőket befogadó otthonban.

Margarete Koppers berlini főügyész szerdán a tartományi rangú főváros törvényhozásának jogi bizottsága előtt számolt be a nyomozás első eredményeiről. Sajtójelentések szerint elmondta, hogy a férfinek többször volt már dolga a rendőrséggel súlyos testi sértés gyanúja és hivatalos személy elleni erőszak gyanúja miatt. Az utóbbi ügyben 2018-ban pszichikai állapota miatt felmentették és elrendelték gyógykezelését. Koppers azt is elmondta, hogy a balesetsorozat ügyében nem találtak további lehetséges gyanúsítottakra, segítőkre, tettestársakra utaló nyomokat.

The post Terrortámadás volt a berlini balesetsorozat appeared first on .

Hősi halott magyar katonák maradványait exhumálták Budapesten – tették közzé a Magyar Honvédség hadisírgondozási Facebook-oldalán.

Azt írták: a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársai augusztus 12-én öt magyar katona – egy XI. kerületi építkezésen előkerült – földi maradványait tárták fel és exhumálták.

A feltárás során nem találtak olyan leletet (például azonossági jegytokot vagy névvel ellátott személyes tárgyat), amelynek alapján már a helyszínen azonosíthatták volna az elesett hősöket. A későbbi vizsgálatok során viszont kiderült, hogy egyenruha-maradványok, gázálarc, személyes tárgyak (zsebkés, pénztárca) is előkerültek.

A múzeum munkatársai történeti kutatást is kezdtek annak reményében, hogy megállapíthassák az elesett magyar katonák személyazonosságát. A hősi halottak méltó eltemetéséről a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum gondoskodik majd – közölték.

The post Hősi halott magyar katonák maradványait exhumálták Budapesten appeared first on .

Több mint ötszáz leendő iskolaőr kezdte meg felkészülését a napokban, de a fővárosban és néhány megyében még mindig várják a jelentkezőket – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK).

Mint írták, a 120 órás tanfolyam során négy vizsgát kell teljesíteni. Az iskolaőrök bruttó 220-230 ezer forintot kereshetnek majd. Csaknem 1500-an jelentkeztek, a pályázók közül az alkalmassági és kiválasztási eljárás után mintegy ötszázan kezdték meg a képzést. A pedagógiai-pszichológiai alapképzési modul mellett bűnmegelőzési és konfliktuskezelési, valamint rendvédelmi felkészítési és gyakorlati modult is teljesíteni kell, ezek sikeres elvégzését iskolaőri vizsga követi – közölte az ORFK.

A pedagógiai-pszichológiai képzés oktatóit az Emberi Erőforrások Minisztériuma jelöli ki. A bűnmegelőzési leckéket a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács által felkért szakemberektől sajátíthatják el az érintettek, a rendvédelmi felkészítést pedig a megyei rendőr-főkapitányságok munkatársai végzik.

Az iskolaőrök feladata az intézményi házirend betartatása lesz, munkájuk során – a szükségesség és az arányosság elvének megfelelően – használhatnak gumibotot, bilincset, gázspray-t. Intézkedési jogosultságuk csak az iskola területére terjed majd ki, tanítási időben. Mintegy ötszáz állami intézmény érintett, vagyis ha minden kiválasztott sikeresen teljesíti a képzést, akkor lesz elegendő iskolaőr.

Bár az eredetileg megszabott jelentkezési határidő már lejárt, az esetleges fluk­tuáció kezelésére Budapesten, valamint Pest, Bács-Kiskun, Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében továbbra is várják a jelentkezőket – tudatta az ORFK.

The post Néhány megyében még toboroznak iskolaőröket appeared first on .

Nincs helye a fehérorosz belügyekbe való külső beavatkozásnak – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak szerdán Moszkvában.

“A jelenlegi helyzetben az a fő, hogy ne történjen külső befolyásolás, beavatkozás mindabba, ami Fehéroroszországban történik. Sajnálattal állapítjuk meg, hogy kísérletek történnek a közvetlen beavatkozásra. Az efféle beavatkozást megengedhetetlennek tartjuk” – mondta.

Peszkov konkrét példákat nem hozott fel a beavatkozásra, csak annyit mondott, hogy a fehéroroszoknak maguknak kell megtalálniuk a megoldást, mégpedig tárgyalásos úton, saját jogrendjük keretei között. A szóvivő szerint jelenleg nincs szükség arra, hogy Oroszország a Fehéroroszországgal létrehozott Szövetségi Állam vagy a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete keretében segítséget nyújtson Minszknek.

Elmondta, hogy Vlagyimir Putyin a külső beavatkozás ellen emelte fel szavát az Angela Merkellel és az Emmanuel Macronnal folytatott keddi telefonbeszélgetése során is. Normálisnak nevezte ugyanakkor, hogy az orosz vezető telefonon rendszeresen konzultál Aljakszandr Lukasenkával.

Azokkal a hírekkel kapcsolatban, hogy orosz katonai járműveket vezényeltek át a fehérorosz határ közelébe, Peszkov annyit mondott, hogy “az orosz haditechnika az Oroszországi Föderáció területén található, ezért nincs mit kommentálni”. A szóvivő egyúttal a Kreml aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a fehérorosz erőszakszervezetek agresszív magatartást tanúsítottak az orosz sajtó munkatásaival szemben. Hangsúlyozta ugyanakkor a hivatalos akkreditáció beszerzésének fontosságát.

Szergej Lavrov külügyminiszter rámutatott: a fehérorosz vezetés elismerte, hogy az elnökválasztás nem volt “ideális”, és megpróbál párbeszédet kezdeni azokkal az emberekkel, akik jogaik megsértése ellen tüntetnek. Aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a Fehéroroszországban kialakult belső nehézségeket külső erők beavatkozásra és a számukra kedvező szabályok bevezetésének kierőszakolására próbálják felhasználni.

“Az, amit most európai fővárosokból, mindenekelőtt a Baltikumból, Lengyelországból és az Európai Parlamentből hallunk, nem Lukasenkáról, az emberi jogokról és a demokráciáról szól. Minden a geopolitikáról szól, azokról a szabályokról, amelyeket nyugati partnereink be akarnak vezetni a mindennapi életbe kontinensünkön és a világ más részein” – hangoztatta.

“Senki sem titkolja, hogy a posztszovjet térségért folytatott küzdelemről van szó. Ennek a helyzetnek tanúi voltunk a Szovjetunió megszűnése után. Legutóbbi példája ennek nyilvánvalóan Ukrajna” – tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy Fehéroroszország maga is képes megoldani a problémáit. Emlékeztetett arra, hogy 2004-ben és 2014-ben Ukrajna esetében “pusztító” erejűnek bizonyult az a logika, amely az Oroszország és az EU közötti választásra kényszerítette a helyieket. Utalt arra is, hogy 2014-ben az európai közvetítés kudarccal zárult.

Az orosz diplomácia vezetője kifogásolta, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodája nem küldött megfigyelőket a fehérorosz elnökválasztásra, holott meghívást kapott, bírálatát viszont internetes forrásokra alapozza. Felhívta a figyelmet arra, hogy az iroda általában nem kifogásolja, hogy a Baltikumban több százezer (orosz nemzetiségű) ember nem szavazhat, mert nem kapja meg az állampolgárságot.

Nehezményezte, hogy az EBESZ nem kíván világos és általános szabályokat elfogadni a választások megfigyeléséről. Ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy a szervezet funkcionáriusainak többsége NATO-tagországokból kerül ki.

The post Kreml: nincs helye a fehérorosz belügyekbe való külső beavatkozásnak appeared first on .

Minden új honvédtiszt számára új szablyát ajándékoz a Magyar Honvédség idén augusztus 20-án.

A koronavírus miatt a katonai tisztavatás lesz a hagyományos Szent István-napi ünnepségek egyetlen eleme, amit idén is megtartanak. Most minden újonnan avatott tiszt egy osztrák-magyar, 1861-es mintájú gyalogostiszti szablyát kap ajándékba. A kardokat egy péceli kovácsmestertől, Berbekucz Viktortól vásárolja a Magyar Honvédség.

A lengyel szabla szó, akárcsak az angol és francia sabre vagy a német Säbel, a szablya szó közvetlen átvételéből származik, vagyis Európa-szerte magyar szóval illették, sőt illetik napjainkban is az ívelt pengéjű, nagyon erős vágóerejű kardokat. “Magát a fegyvert a lovasnomád népek hozták be Európába, és ebben nagy szerepe lehetett a magyaroknak is” – állítja a Magyar Buhurt Szövetség elnöke. Ujvári Ádám hozzátette: “a szablya egyetlen hátránya, hogy páncélozott ellenfelek ellen kevésbé hatékony, így a középkorban háttérbe szorult, és akkor terjedt el újra Európában, amikor a lőfegyverek miatt elkezdtek kikopni a komolyabb páncélzatok a hadviselésből. Magyarországon azonban nem tűnt el teljesen: a betelepített kunok fegyvere is a szablya volt, de a XV. századból is került elő szablya Visegrádról”.

Noha katonai funkcióját a XX. század elejére elvesztette a szablya, a magyar katonai hagyományokból nem kopott ki. Olyannyira, hogy még ma is főszerepet kap augusztus 20-án – olvasható a közleményben.

The post Az újonnan felavatott honvédtisztek új szablyát kapnak appeared first on .

Megpróbált elmenekülni az igazoltatás elől egy dombóvári férfi, aki érvényes jogosítvány nélkül, 150 kilométer/órás sebességgel hajtott egy forgalomból kivont autóval – közölte a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság.

A rendőrök a férfit őrizetbe vették és büntetőeljárást is indítottak ellene – tartalmazza a közlemény.

A tájékoztatás szerint a rendőrök sebességet mértek a 61-es főút 81-es kilométerénél, amikor egy autó 150-nel megelőzte a szolgálati gépkocsit. A szabálysértő után eredtek, ám a sofőr, amikor észlelte a mögötte haladó villogó rendőrautót, ahelyett, hogy lehúzódott volna, megpróbált elmenekülni. A gyorshajtót végül összehangolt rendőri intézkedés eredményeként sikerült megállítani.

Mint kiderült, a 28 éves férfit korábban eltiltotta a vezetéstől a dombóvári rendőrkapitányság, illetve egy olyan autót vezetett, amit ideiglenesen kivontak a forgalomból, továbbá a menekülése során a gyorshajtáson túl még számos szabálysértést elkövetett – közölte a rendőrség.

The post Jogosítvány nélkül forgalomból kivont autóval száguldozott, őrizetbe vették appeared first on .

A regisztrált fertőzések számának emelkedése miatt egyelőre nem lehet tovább lazítani a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozásokat Németországban – mondta Angela Merkel kancellár.

A kancellár rámutatott, hogy az utóbbi három héten megduplázódott – az 1400 körüli szintre emelkedett – az új típusú koronavírussal fertőzöttek naponta regisztrált száma. Ezért a legnagyobb következetességgel be kell tartani és be is kell tartatni a fertőzéshigiéniai szabályokat, és nem lehet tovább lazítani a korlátozásokat – mondta Merkel.

Jelezte, hogy egyelőre nem tartja szükségesnek a megszüntetett korlátozások visszaállítását. Mint mondta, a fertőzések számának emelkedését meg kell fékezni, de “jó hír”, hogy ez a jelenlegi szabályok mellett, és az oktatási rendszer működtetésével és a gazdaság helyreállításának folytatásával együtt is lehetséges.

Hozzátette, hogy a fertőzöttek kiszűrésével és a fertőzési láncolatok feltárásával és megszakításával foglalkozó helyi egészségügyi hivatalok “még” ellenőrzésük alatt tartják a helyzetet.

Hangsúlyozta, hogy Németország “egy világjárvány kellős közepén” van, ezért mindenkinek be kell tartania az alapszabályokat, a maszkviselésről és a társas távolságtartásról szóló előírásokat. Ezek nem szabadon választható, hanem kötelező viselkedési formákat írnak elő, megsértésük pedig veszélyezteti mások egészségét, ezért helyes, hogy számos tartományban pénzbüntetés jár a szabályszegőknek.

A Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI) keddi adatai szerint az utóbbi 24 órában országszerte 1390 ember szervezetében mutatták ki az új típusú koronavírust (SARS-CoV-2). Az igazolt fertőzések száma így 225 404-re emelkedett. A fertőzés okozta betegséggel (COVID-19) összefüggésbe hozott halálesetek száma néggyel emelkedett, 9236-ra. A járvány eddigi csúcspontján, április elején naponta 5000-6000 új fertőzöttet regisztráltak Németországban. Ez a szám júliusban az 500 körüli szintre süllyedt, és a hónap végén indult ismét emelkedésnek. Az esetek számának nagymértékű és gyors növekedése egyelőre nem növelte számottevően az egészségügyi ellátórendszer terheit – ezt jelzi, hogy az intenzív és baleseti ellátási terület szakmai szervezetének (DIVI) nyilvántartásában szereplő 1225 klinika közül a keddi adatok szerint 802-ben vannak szabad intenzív ágyak -, ami annak tulajdonítható, hogy a vírus a járvány legelső szakaszához hasonlóan ismét főleg a fiatalok körében terjed.

The post Merkel: nem lehet tovább lazítani a járványügyi korlátozásokat Németországban appeared first on .

Tizenkét nap alatt hét drogkereskedőt fogtak el a derék fővárosi rendőrök – közölte Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK).

A nyomozók négy rajtaütés keretében, illetve az azt követő házkutatások során, több mint 225 gramm pszichoaktív anyagot, illetve a drog porciózásához használható eszközöket foglaltak le – áll a közleményben.

A tájékoztatás szerint először a Keleti pályaudvaron, majd Hatvanban, később a főváros VIII. és VII. kerületében csaptak le a kereskedőkre, akkor, amikor a drogot értékesíteni akarták.

A hét kereskedő ellen a Budapesti Rendőr-főkapitányság új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntett megalapozott gyanúja miatt folytat büntetőeljárást – közölte a BRFK.

The post Tizenkét nap alatt hét drogkereskedőt fogtak a fővárosi rendőrök appeared first on .

A Magyar Érdemrend középkereszt kitüntetést vette át Benkő Tibor honvédelmi minisztertől Jörg Vollmer, a NATO brunssumi Összhaderőnemi Hadműveleti Parancsnokság parancsnoka (JFC B) Budapesten.

A magas rangú állami kitüntetést Áder János köztársasági elnök, a Magyar Honvédség parancsoka és a honvédelmi miniszter kezdeményezésére, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter javaslata alapján adományozták. A rendezvényen felolvasott köztársasági elnöki határozat alapján a német vezérezredest a magyar-német katonai kapcsolatok kialakításában és megerősítésében vállalt kiemelkedő szerepéért ismerték el.

A Honvédelmi Minisztériumban tartott eseményen Benkő elmondta: a német vezérezredessel folytatott tanácskozáson arról beszéltek, hogy régi kapcsolat, nagyszerű együttműködés van Németország és Magyarország között. A közvetlen kapcsolat 2009-ben kezdődött Afganisztánban, ahol együtt harcoltak a német és magyar katonák a béke megteremtéséért.

Az együttműködés napjainkban folytatódott azzal, hogy székesfehérvári székhellyel létrehozták a többnemzeti hadosztály parancsnokságát, amely a NATO egyik parancsnoki eleme lett – közölte Benkő.

Vollmer megtiszteltetésnek nevezte az elismerést, ezzel együtt azt hangsúlyozta: a sikeres együttműködés sokak érdeme. A német vezérezredes is felidézte, hogy a felek 11 évvel ezelőtt kezdtek együtt dolgozni Afganisztánban.

2014-ben viszont már szinte senki nem érdeklődött Afganisztán iránt, miután kitört az ukrán konfliktus és megtörtént a Krím-félsziget annektálása. Ez is rávilágított arra, hogy a NATO-n belül erősíteni kell a kapcsolatokat, és ebben is kiemelt fontosságú az észak-keleti szárny – mondta a NATO-parancsnok.

The post Magas rangú állami kitüntetést kapott a NATO egyik parancsnoka appeared first on .

Az Európai Unió nem ismeri el a fehéroroszországi elnökválasztás eredményét – jelentette be a német kancellár a huszonhét tagország állam-, illetve kormányfőjének videokonferenciája után.

Angela Merkel kijelentette, hogy a fehéroroszországi elnökválasztás “nem volt sem fair, sem szabad”, ezért az EU nem ismeri el az eredményét. Az EU a békés tüntetők mellett áll, és elítéli a minszki “rezsim” által a demonstrálókkal szemben alkalmazott “brutális erőszakot” – mondta.

Az EU követeli a fehérorosz kormánytól, hogy tartózkodjon az erőszaktól, biztosítsa a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságát, illetve a független sajtó működését. A minszki vezetésnek szabadon kell bocsátania “a politikai foglyokat, méghozzá feltétel nélkül”, és meg kell kezdenie a “nemzeti párbeszédet”.

Gondoskodni kell arról, hogy ebbe a párbeszédbe az ellenzék és valamennyi társadalmi csoport szabadon bekapcsolódhasson. A folyamat megszervezésében és előmozdításában közreműködhetne az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), az elnökválasztáson történt súlyos visszaélések kivizsgálásában pedig részt vehetne az EBESZ emberi jogi intézete, a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) – közölte Merkel.

Az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét betöltő Németország kancellárja külön köszönetet mondott Litvánia és Lengyelország kormányának Szvjatlana Cihanouszkaja fehérorosz ellenzéki elnökjelölt befogadásáért, valamint a helyi civil társadalom támogatásáért. A többi között hangsúlyozta, hogy Fehéroroszország társadalmának függetlenül, külső befolyásolás nélkül kell döntenie jövőjéről. Mint mondta, “Fehéroroszországnak önállóan kell határoznia útjáról”.

Aláhúzta: “nagyon ügyelünk arra, hogy ne mi mondjuk meg Fehéroroszországnak, mi ott a teendő, hanem a fehéroroszországi ellenzék nyilvánítsa ki, hogy mit kíván tenni”.

The post Fehérorosz elnökválasztás: az EU nem ismeri el az elnökválasztás eredményét appeared first on .

A Pest Megyei Főügyészség vádat emelt egy testvérpár ellen, akik egyik kollégájukat egy sérelemért majdnem megölték.

A vád szerint az elkövetők testvérek és mindketten ugyanazon a munkahelyen dolgoztak együtt a sértettel. A fiatalabb elkövető a munka során szóváltásba került a sértettel, ezt elpanaszolta bátyjának is és kérte, hogy védje meg őt. Emiatt 2018 szeptemberének egyik reggelén az idősebb elkövető magához vett egy egykaros súlyzórudat, amelynek egyik végére három körmös anyát csavaroztak fel, így az buzogányszerű ütőeszközként szolgált és a testvérpár elindult munkába azzal, hogy előtte a sértettet megverik.

Az elkövetők bevárták a szintén munkába induló sértettet a lakóhelye közelében, majd odaléptek hozzá és az idősebb testvér trágár szavak mellett arcon ütötte ököllel. Ezután a buzogányszerű súlyzórúddal több alkalommal fején, testén és lábszárán is megütötte. A fiatalabb elkövető kezdetben bátorította a testvérét, majd amikor látta, hogy testvére kezd túllőni a célon már kérlelte, hogy hagyja abba a verést.

A bántalmazás addig tartott, amíg az időközben földre került sértett már nem kelt fel, hanem csak kérte az elkövetőket, hogy ne bántalmazzák tovább. Ekkor őt egy útszéli árokban a sorsára hagyták. A sértett a felsőtestén és a karjain könnyű sérüléseket szenvedett, fején illetve arcán azonban több csontja is eltörött, ezért közvetett életveszélyes állapot alakult ki nála. A súlyosabb következmény elmaradása pusztán a véletlen szerencsének volt köszönhető.

Az ügyben az idősebb testvér ellen emberölés bűntettének kísérlete, míg a fiatalabbal szemben bűnsegédként elkövetett súlyos testi sértés bűntette miatt nyújtott be vádiratot a Pest Megyei Főügyészség.

The post Majdnem emberölésbe torkollott a munkahelyi vita appeared first on .

A fehéroroszoknak külső beavatkozás nélkül kell megoldaniuk az elnökválasztás után országukban kialakul helyzetet – ebben egyeztek meg keddi telefonbeszélgetésükben Andrzej Duda lengyel elnök és Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára a lengyel államfői hivatal honlapján olvasható közlemény szerint.

A két politikus szerint a fehéroroszországi helyzetet nem lehet megoldani a társadalom akaratával ellentétes külső beavatkozással. Stoltenberg arról biztosította Dudát, hogy a NATO “éber marad”, illetékes szervei folyamatosan nyomon követik a szövetség keleti szárnyán fennálló biztonsági helyzetet – idézi a közlemény a lengyel államfői kabinetfőnök, Krzysztof Szczerski beszámolóját.

A lengyel elnök és a NATO főtitkára aláhúzta, hogy a fehéroroszországi helyzet “nincs hatással a NATO jelenlegi katonai aktivitására”, amelynek “kizárólagos célja a tagállamok biztonságának megőrzése”.

Közben Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök az állami televízióban közvetített beszédében közölte: hétvégi parancsának értelmében Fehéroroszország katonai egységeket vezényelt és teljes készenlétbe helyezett a nyugati határára válaszul külföldi kormányoknak a fehérorosz belpolitikai helyzettel kapcsolatos nyilatkozataira.

Vezető lengyel politikusok az utóbbi napokban Lengyelország és a balti országok, illetve az Európai Unió lehetséges közvetítő szerepét szorgalmazták a fehérorosz belpolitikai párbeszéd előmozdításában. Szorgalmazták a politikai foglyok szabadon bocsátását és a szabad fehérorosz választások megszervezését.

Fehéroroszországban augusztus 9. óta tartanak tüntetések, Lukasenka akkor hivatalos adatok szerint a szavaztok 80 százalékával győzött az elnökválasztáson. Az ellenzék szerint a minszki vezetés elcsalta a választást. A szavazatok újraszámlálásának követelésére ezrek vonultak az utcára országszerte. A megmozdulások annak ellenére folytatódtak, hogy a rendőrség brutálisan reagált, sokakat megvertek, legalább két tüntető meghalt, több tucat ember sorsa ismeretlen.

Trump: “nem úgy tűnik, hogy nagy lenne a demokrácia” Fehéroroszországban
“Nekem nem úgy tűnik, hogy nagy lenne a demokrácia Fehéroroszországban” – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök. A fehéroroszországi demonstrációk kapcsán leszögezte, hogy nagy tüntetésekről van szó, amelyek “békéseknek látszanak”. Donald Trump elmondta, “a megfelelő időben” telefonon beszélne majd orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal a fehéroroszországi fejleményekről, az Aljakszandr Lukasenka elnök elleni tüntetésekről. Ezeket “többnyire békésnek” minősítette. Az amerikai elnök hétfőn szólt először a fehéroroszországi helyzetről. Akkor úgy fogalmazott: “Ez egy szörnyűséges helyzet. Nagyon szorosan fogjuk figyelemmel kísérni az ottani eseményeket.” Korábban – még varsói látogatásán, szombaton – az amerikai külügyminiszter, Mike Pompeo közölte, hogy az Egyesült Államok “amennyire tud, megpróbál segíteni a fehérorosz embereknek, hogy kivívják függetlenségüket és szabadságukat”.

The post Fehéroroszország: Duda és Stoltenberg: külső beavatkozás nélkül kell megoldani a helyzetet appeared first on .

A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt vádat emelt négy román állampolgárságú férfi ellen, akik 2018. február 10-én éjjel egy kecskeméti tanya előtt szerszámnyelekkel és szúrószerszámokkal úgy megvertek egy ballószögi férfit, hogy életveszélyes sérüléseket szenvedett.

A vádirat szerint a négy magyar származású, román állampolgárságú férfi Magyarországon alkalmi munkásként dolgozott. 2018 februárjában egy kecskeméti tanyát béreltek több társukkal együtt, ahonnan reggelente egy kisbusszal indultak dolgozni.

2018. február 10-én éjjel az ügy sértettje, egy ballószögi férfi a feleségével és az egyik barátjával együtt gépkocsival tartottak haza egy családi rendezvényről. A sértett és barátja ittasak voltak, ezért a sértett felesége vezetett. Út közben azonban a sértett barátja rosszul lett, ami miatt lehúzódtak az útról a vádlottak által bérelt tanya előtt.

Erre felfigyeltek a vádlottak is, akik azt hitték, hogy a sértett és barátja a kisbuszt akarják ellopni. Kérdőre vonták a sértettet, aki kötekedő stílusban válaszolt, így vitatkozni kezdtek. Ennek során a vádlottak szerszámnyeleket vettek magukhoz, két vádlottnál szúrószerszám is volt. A vita hevében a négy vádlott a sértettre támadt, míg a sértett bokszoló állást felvéve az egyik vádlottat ököllel arcon ütötte.

Ezután egy másik vádlott egy szerszámnyéllel nagy erővel, kétszer a sértettet mellkason és lábon ütötte, mire a sértett hátrálni kezdett és menekülni próbált. A vádlottak azonban a ház közelében utolérték őt és körbevették. Testszerte ütlegelték és rugdosták az időközben földre kerülő férfit, illetve a felkarján és a combján meg is szúrták.

A sértett feleségének kétségbeesett kiáltozására végül a vádlottak abbahagyták a bántalmazást, majd a sértettet a felesége a gépkocsijukkal kórházba szállította. A sértett a bántalmazás miatt a fején és testszerte könnyebb és nyolc napon túl gyógyuló súlyos sérüléseket szenvedett, de a vádlottak két bordáját is eltörték. A bordatörések miatt életveszélyes sérülésként légmell alakult ki.

A szabadlábon védekező vádlottakat a főügyészség életveszélyt okozó testi sértés bűntettével vádolja és felfüggesztett börtön kiszabását indítványozta velük szemben. A vádlottak bűnössége kérdésében a Kecskeméti Törvényszék fog dönteni.

The post Ok nélkül majdnem agyonvertek egy férfit, szabadlábon védekezhetnek appeared first on .

A most zajló honvédelmi és haderőfejlesztési program egyik célja egy erős, ütőképes és korszerű honvédség felépítése, és ezt meg kell ismerniük a nyugállományú katonáknak is – mondta Benkő Tibor honvédelmi miniszter a kecskeméti repülőbázison, ahol a nyugállományú katonáknak és honvédségi alkalmazottaknak tartott előadást a haderőreformról.

A fórumsorozat tavasszal indult Kaposváron, de a tervek szerint az ország minden régiójában megismerhetik majd a nyugállományú katonák a Magyar Honvédség egészen 2032-ig előremutató terveit.

A Magyar Honvédség kötelékében több mint negyvenezer olyan nyugállományú volt katona vagy honvédségi alkalmazott van, aki a honvédség gondoskodási körébe tartozik. Nekik is meg kell ismerniük ezeket a fejlesztéseket és terveket, hiszen valamikor ők is a hazájuk, és a magyar lakosság védelmére tettek esküt – nyilatkozta az előadás után Benkő.

A miniszter elmondta: a program része a nyugállományú katonákról történő gondoskodás is, amit obsitos- és veteránprogrammal segítenek. Benkő megemlítve, hogy maga 43 évig volt katona, így tudja, mindig fontos volt számukra az ország, a haza sorsa, ami iránt elkötelezettek maradtak. Hozzátette: szeretné az egész országot bejárni, hogy mindenütt találkozhasson nyugállományú katonákkal.

Emlékeztetett rá, hogy a Magyar Honvédség most is működtet egy szociálpolitikai alapítványt a rászoruló nyugállományúak segítésére. Az új célkitűzésekről szólva elmondta, arra törekednek, hogy folyamatos támogatást biztosítsanak, nagyobb figyelmet fordítva a nyugdíjasokra. A jelenleg is aktív katonákra már több olyan üzletlánccal kötöttek megállapodást, amelyek kedvezményeket biztosítanak különböző vásárlások esetén és ezeket a lehetőséget terjesztik most ki a nyugállományú katonákra részére is – mondta a honvédelmi miniszter, aki hozzátette: pénzügyi tranzakciókra, kölcsönökre is vonatkoznak majd a kedvezmények.

A honvédelmi és haderőfejlesztési programnak van egy honvédelmi része, ami magáról a katonáról; a kiképzésről, a felkészítésről, az önkéntes katonai szolgálatról, a társadalmi kapcsolatok kialakításáról szól. A másik része a haderőfejlesztés, ami a technikai eszközök megújításáról, a kutatásról, a fejlesztésről és az innovációról szól. A technikai eszközök fejlesztését a légierővel kezdtük, húsz könnyű- és tizenhat közepes, többfunkciós helikopter beszerzésével. A Leopard 2A4 típusú harckocsiból már négy megérkezett, de még idén jön nyolc belőlük. 2023-tól érkeznek a Leopard 2A7-es harckocsik, két év múlva pedig az önjáró lövegek. A páncéltörő rakétákat beszereztük, kiképző- és csapatszállító repülőgépeket vásároltunk és a légvédelmi rakétavédelmi rendszereinket is megújítjuk – sorolta Benkő. A miniszter előadásában arról is beszélt, hogy magyar haderő létszáma folyamatosan emelkedik, a kadétképzés is vonzó sok fiatalnak és az önkéntesek száma is jelentősen gyarapodott.

The post Benkő: a nyugállományú katonáknak is meg kell ismerniük a honvédelmi programot appeared first on .

Több mint húsz éven át illegálisan váltott pénzt Nagykanizsa belvárosában két férfi. Most emeltek vádat ellenük, miután százmillió forintot meghaladó összeget találtak náluk – tájékoztatta a Zala Megyei Főügyészség szóvivője.

Pirger Csaba közölte: az 58 és 64 éves férfi az 1990-es évek vége óta 2019 januári elfogásáig üzletszerűen váltott pénzt Nagykanizsa központjában, leginkább a Dél-zalai Áruház bejáratánál. Köztudott volt róluk, hogy mivel foglalkoznak, sokan keresték őket, mert kedvezőbb árfolyamot alkalmaztak, mint a hivatalos pénzváltók.

Szinte szabott nyitvatartási időben működtek, 8-tól 16 óráig, szombatonként pedig 13 óráig. Az áruház előtti járdán vagy a bejárati szélfogóban fogadták az ügyfeleket, a szükséges pénz kisebb részét a ruhájukban tartották, a többit pedig a közelben parkoló autóikban.

Munkahelyük nem volt, jövedelmük nagy része illegális pénzváltásából származott, engedélyük ugyanis nem volt ilyesfajta tevékenységre. Amikor a nyomozók rajtuk ütöttek, zsebeikben és kocsijaikban csaknem százmillió forintot, valamint mintegy harmincmillió forint értékben valutát – svájci frankot, kunát, dollárt, eurót, angol fontot és svéd koronát találtak és foglaltak le.

A Zalaegerszegi Járási Ügyészség jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntette miatt emelt vádat a két nagykanizsai férfi ellen.

The post Húsz év után buktatták le a nagykanizsai pénzváltókat, vádat emeltek ellenük appeared first on .

Az Egyesült Arab Emírségek de facto vezetője, Mohammed bin Zájid Ál Nahajan abu-dzabi trónörökös kérésére Izrael a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételéről szóló megállapodás titkos záradékában beleegyezett abba, hogy az emírségek fejlett fegyverrendszereket vásároljon az Egyesült Államoktól – írta a Jediót Ahronót című izraeli újság hírportálja, a ynet.

Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő hivatala és Eli Kohen hírszerzési miniszter tagadta, hogy létezik a záradék. Netanjahu irodája azt közölte, hogy nem változott Izrael szembenállása a közel-keleti országok számára történő fegyvereladásokkal kapcsolatban. Kohen, a biztonsági kabinet egyik tagja a Kan izraeli közszolgálati rádióban azt nyilatkozta, hogy a kabinet nem tárgyalt változásról ebben a kérdésben, és Izrael nem fogadta el az Egyesült Államok álláspontjának bármilyen megváltoztatását.

Beni Ganz izraeli védelmi miniszter sajtótájékoztatón hangsúlyozta kedden, hogy Netanjahu csak utólag értesítette őt az Egyesült Arab Emírségekkel kötendő megállapodásról. Mint mondta “ez nincs rendjén”. Azt is kijelentette, hogy szerinte fenn kell tartani Izrael katonai fölényét a térségben. Korábban maga a kormányfő is közölte, hogy csak utólag mondta el Ganznak és Gabi Askenázi külügyminiszternek – mindketten a kormánykoalícióban részt vevő centrista Kék-Fehér párt politikusai – a békekötést az emírségekkel. A kormányfő azt mondta, azért csak utólag szólt, mert attól tartott, hogy ezek a politikusok kiszivárogtatnák a hírt.

Az amerikai kormányzat a legmodernebb F-35-ös vadászbombázókat és fejlett drónokat ad el az Egyesült Arab Emírségeknek – írta a ynet amerikai és emírségekbeli forrásokra hivatkozva. Hozzátették, hogy ez – a térségbeli izraeli katonai fölénynek véget vető fegyverüzlet – volt az Izrael és az emírségek közötti megállapodás titkos, stratégiai feltétele Mohamed bin Zájid részéről.

A lap szerint ezzel a záradékkal Izrael feladta régóta fennálló ellenállását, amellyel mindeddig megakadályozta stratégiai fegyverrendszerek eladását a régió más országainak. Az Egyesült Államok az 1973-as jom kippuri háború után biztosította Izraelt katonai fölényének fenntartásáról, és megígérte, hogy Izrael hozzájárulása nélkül semelyik más közel-keleti országnak nem ad el fejlett fegyverrendszereket. Ezt azóta is betartották.

Donald Trump azonban korábban kijelentette, hogy szándékában áll stratégiai fegyvereket eladni az Egyesült Arab Emírségeknek és Szaúd-Arábiának, ám ezt a tervet mindeddig akadályozta, hogy az amerikai törvényhozásban tavaly embargót fogadtak el ezekre az eladásokra. Az Izrael és az Egyesült Arab Emírségek közötti teljeskörű diplomáciai kapcsolatok létesítésének szándékát augusztus 13-án jelentették be. A megállapodás magában foglalja Izrael terveinek felfüggesztését Ciszjordánia főként telepesek lakta részeinek annektálására.

Az egyezmény várható aláírása után az Egyesült Arab Emírségek lesz a harmadik arab ország, amelynek Egyiptom és Jordánia után teljes, aktív diplomáciai kapcsolatai lesznek Izraellel.

The post Az emírségek fejlett fegyvereket vehet Washingtontól appeared first on .

Vizsgálat indult a német rendőrségnél egy nyakra térdelős őrizetbe vétel miatt, miután elterjedt az interneten egy videofelvétel az esetről – jelentették német hírportálok.

A széles körben tiltakozást kiváltó felvétel az Észak-Rajna-Vesztfália tartományi főváros, Düsseldorf központjában készült szombat este. A tartományi belügyminisztérium már vasárnap közölte, hogy kivizsgálják az ügyet, és megteszik a szükséges lépéseket, ha kiderül, hogy rendőri túlkapás történt. A vizsgálatot a semlegesség biztosítása érdekében nem a düsseldorfi, hanem a duisburgi rendőrkapitányság végzi el.

Az amerikai Minnesotában májusban erőszakos rendőri intézkedés következtében meghalt George Floyd esetében alkalmazott megoldással egy fiatalkorút vettek őrizetbe, aki megzavart egy étteremben fegyelmezetlenül viselkedő vendégek miatt végzett ellenőrzést, és rárontott a rendőrökre, amikor igazoltatni akarták. A minisztérium tájékoztatása szerint a fiú nem sérült meg az őrizetbe vétel során. A rendőrök előállították, megállapították a személyazonosságát, majd átadták a nevelőinek.

The post Vizsgálat indult a német rendőrségnél egy nyakra térdelős őrizetbe vétel miatt appeared first on .

Három jegyvizsgálót is bántalmaztak a vonatokon péntek és vasárnap között, egyiküket tapétavágóval vágták meg három helyen – közölte a MÁV-START.

A közlemény szerint péntek este egy Lajosmizséről a fővárosba tartó vonaton Dabas és Inárcs-Kakucs állomás között egy jeggyel nem rendelkező férfi tapétavágó késsel a combján, a mellkasán és az arcán vágta meg a jegyvizsgálónőt, majd homlokon ütötte. A támadó elmenekült. A fiatal sértettet korházba szállították, az eset lelkileg súlyosan megviselte – írták. Hozzátették: az elkövetőt keresi a rendőrség, fantomképe a www.police.hu honlapon megtalálható.

Szombaton egy Debrecen felől Budapestre tartó vonaton a jegyvizsgáló többször is hiába figyelmeztetett a kötelező maszkhasználatra egy utast, ezért rendőri segítséget kért. A vonatot Albertirsa állomáson megállították, ekkor az utas megpróbálta megütni a vonatkísérőt, majd leköpte. A rendőrök leszállították a vonatról. Vasárnap este egy Dunakeszi-Gyártelep és Rákospalota-Újpest között közlekedő vonaton egy menetjegy nélküli, botrányosan viselkedő utas keveredett szóváltásba egyik utastársával. Az intézkedő jegyvizsgálót verbálisan és fizikailag bántalmazta, majd leszállt a vonatról. A jegyvizsgáló rehabilitációs szabadságot igényelt és kapott – közölték.

A a MÁV-START kiemelte, hogy az intézkedéseknek köszönhetően az elmúlt években csökkent a vonatkísérőket elleni atrocitások száma: 2018-ban 123, 2019-ben 70, idén 47 esetben bántalmaztak jegyvizsgálót szolgálatteljesítés közben. A MÁV-START az év végéig további 66 testkamerát helyez üzembe a már meglévő 108 mellé – olvasható a közleményben.

The post Három jegyvizsgálót is bántalmaztak vonatokon az elmúlt napokban appeared first on .

Súlyos sérüléseket okozva megverték az őrizetbe vétel után a fehérorosz kommandósok azokat a zsoldosoknak mondott orosz állampolgárokat, akiket július végén fogtak el Minszk közelébe – közölte Zahar Prilepin orosz író a Szvobodnaja Pressza című hírportálnak nyilatkozva.

“Minszkben a buszon srácainkon a szó szoros értelmében ugráltak a fehérorosz különleges egységek katonái. Volt, akinek eltört a bordája, habár erre az ugrálásra a legkevésbé sem volt szükség” – mondta. Prilepin, aki 2017 februárja és 2018 júliusa között zászlóalj-parancsnok volt a délkelet-ukrajnai szakadároknál, korábban elmondta, hogy a Fehéroroszországban elfogottak listáján felismerte “két-három” volt harcostársa nevét.

A 33, orosz útlevéllel utazó férfit, Moszkva szerint egy biztonsági magáncég alkalmazottait, július 29-én vették őrizetbe egy Minszk környéki szanatóriumban. Fehérorosz részről előbb a Wagner orosz zsoldoscsoport tagjainak, majd katonáknak minősítették, és csoportos rendzavarások előkészítésével vádolták meg őket. Két nappal a fehérorosz elnökválasztás előtt az orosz sajtóban olyan hírek jelentek meg, hogy az elfogott csoport Minszken keresztül való tranzitálását vélhetően az ukrán titkosszolgálat szervezte meg. Vlagyimir Putyin és Aljakszandr Lukasenka még aznap telefonon beszélt egymással.

A 32 őrizetest pénteken kiadták az orosz hatóságoknak, egyikük pedig, aki kettős állampolgársággal rendelkezett, Fehéroroszországban maradt.

The post Minszk: megverték majd elengedték az orosz zsoldosokat appeared first on .