Biztonságpiac

Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő és Beni Ganz védelmi miniszter a célzott likvidálások politikájának felújításával fenyegette meg a Gázai övezetet uraló Hamász terrorszervezet vezetőit, ha nem szüntetik be a szomszédos izraeli területek elleni támadásokat – jelentette a Jediót Ahronót című újság.

A ynet értesülése szerint az Izrael és a Hamász közötti tárgyalások egyiptomi közvetítőivel is megüzenték a Hamász vezérkarának a személyük elleni fenyegetést. “Nem csak épületeket tudunk célba venni, hanem a bennük tevékenykedő embereket is” – mondta Ganz szerdán a környék településeinek vezetőivel tartott találkozóján.

A Hamász képviselői ugyanakkor arról tájékoztatták az egyiptomiakat, hogy a “Nagy Visszatérési Menet” néven meghirdetett, 2018-ban és 2019-ben rendezett demonstrációk újraindítását fontolgatják a közeljövőben, amennyiben Izrael nem teljesíti követeléseiket. A határon tavaly péntekenként több ezres tömegtüntetéseket rendeztek, amelyeken főként tizenéves fiatalok számos alkalommal megpróbálták lerombolni a határkerítést, s követeket dobáltak a túloldalon állomásozó izraeli határőrök felé, illetve gumiabroncsokat égettek.

Egyelőre ezen a héten a robbanószerekkel, valamint gyújtószerkezetekkel felszerelt léggömbök Izraelbe eregetése folytatódott a Gázai övezetből, naponta több tucat tüzet okozva az övezettel szomszédos térségben, természetvédelmi területeken, mezőgazdasági művelés alá eső földeken és lakott településeken egyaránt.

Szerdán több száz palesztin tüntetett Gázavárosban a múlt csütörtökön bejelentett, amerikai közvetítéssel létrejött izraeli-egyesült arab emirségekbeli megállapodás ellen, amelynek célja a két ország kapcsolatának normalizálása. A Hamász, illetve a Ciszjordániában a Palesztin Hatóságot irányító Fatah párt közös szervezésében tüntető palesztinok izraeli és amerikai zászlókat égettek, Benjámin Netanjahu és Donald Trump amerikai elnök képmásán tapostak, s azt skandálták, hogy a normalizálás a palesztinok elárulását jelenti.

Ezúttal azonban nem jelent meg az Egyesült Arab Emírségek zászlaja és vezetőjének képe, mint a jeruzsálemi al-Aksza mecsetnél előző héten tartott hasonló demonstráción.

The post Izrael célzott kivégzésekkel fenyegette meg a gázai vezetőket appeared first on .

Elfogták egy csaknem tizenegy évvel ezelőtti érdi gyilkosság feltételezett elkövetőjét Svédországban – közölte a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság.

A nyomozás adatai szerint 2009. szeptember 1-jén éjjel ismeretlenek mentek be egy érdi házába, ahol egy 77 éves férfi kezét és lábát összekötözték, majd magára hagyták. A házat felforgatták, pénz és értékek után kutattak, végül egy mobiltelefont vettek magukhoz, majd elmenekültek. Az esetet a rendőrségnek egy nő jelentette, aki a sértettet a lakásán, földön fekve, testén bántalmazás nyomaival, megkötözve és letakarva találta meg. Az áldozatot kórházba vitték, ahol pár nappal később belehalt súlyos mellkasi és fejsérüléseibe.

A nyomozók bőrszíjakat, késnyelet, szakadt kesztyűt, eltaposott cigarettacsikkeket és kulcscsomót foglaltak le. A rendőrség szakértőket vont be a nyomozásba, tanúkat hallgatott ki, híváslistákat elemezett, de végül a nyomozást 2013 októberében felfüggesztették. Az áttörést öt évvel később egy kiegészítő genetikai szakértői vizsgálat eredménye hozta meg. Ekkor tovább folytatták a nyomozást, majd 2019 novemberében kihallgattak egy férfit, aki az érdi Cs. Tiborra terelte a gyanút.

A 32 éves Cs. Tibor ellen országos elfogatóparancsot adtak ki, később a nemzetközi körözését is elrendelték, és végül július 2-án fogták el Svédországban. A kiadatási eljárás után, augusztus 18-án adták át a Pest megyei rendőröknek, akik őrizetbe vették, majd indítványozták letartóztatását. Az emberölés bűntettével gyanúsított férfi tagadta bűnösségét és nem tett vallomást.

The post Egy 2009-es érdi gyilkosság gyanúsítottját fogták el Svédországban appeared first on .

Jörg Vollmer, a NATO Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnoka találkozott Korom Ferenccel, a Magyar Honvédség parancsnokával Székesfehérváron, az Alba Regia Laktanyában, amely otthont ad a Közép-európai Többnemzeti Hadosztály-parancsnokságnak.

Korom a megbeszélés utáni sajtótájékoztatón elmondta: a Kárpát-medencei régióban a hátországi műveletek koordinálására, a védelmi és válságkezelési feladatokra a magyar kormány partnereivel többnemzetiségű parancsnokság, majd egy teljes hadosztály létrehozását határozta el korábban. Ennek az alakulatnak a horvát parancsnoka augusztus elsejétől látja el feladatait.

A vezérezredes kiemelte, Magyarország a NATO brunssumi parancsnokságának alárendeltségében teljesíti kötelezettségeit, és műveletekben vesz részt az afganisztáni Resolute Support Mission keretében. A korábbi vállalások mellett idén az olasz vezetésű nyugati régióba érkeznek őrzés-védelmi feladatokat végző magyar erők.

Korom közölte: a megbeszéléseken áttekintették a Székesfehérváron állomásozó NATO-erőket integráló szervezet legközelebbi, 2021-ben esedékes képességfelmérését. Szóba került továbbá, hogy 2021 novemberétől egy évre a Magyar Honvédség tábornoki karának tagjai látják el a NATO koszovói válságreagálásban részt vevő nemzetközi erőinek (KFOR) parancsnoki beosztását.

A vezérezredes tájékoztatást adott Vollmernek a haderőfejlesztési programról, amelynek célja, hogy a Magyar Honvédséget a “múltból átvezesse a jövőbe”, megfelelve egyúttal a NATO elvárásának, a GDP két százalékát elérő védelmi kiadási szint elérésének. Vollmer nagyra értékelte Magyarország NATO szerepvállalását és kiemelte, hogy több mint egy évtizede dolgoznak együtt Afganisztánban.

A NATO parancsnoknak Korom az Alba Regia Laktanyában tartott állománygyűlésen Partnerség Érdemjelet adományozott a Német Szárazföldi Erők parancsnokaként a közös feladatok végrehajtása érdekében végzett tevékenységét elismerve. A kitüntetést – amelyből évente legfeljebb ötven adományozható – elsőként kapta meg a parancsnok.

The post Székesfehérvárra látogatott a NATO összhaderőnemi parancsnoka appeared first on .

A történelem már sokszor bebizonyította, hogy a szabadság az egyik legfontosabb, legértékesebb kincse az emberiségnek – hangsúlyozta a honvédelmi miniszter az augusztus 20-ai katonai tisztavatáson tartott köszöntőjében csütörtökön Budapesten, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren.

Benkő Tibor hozzátette: a Magyar Honvédségnek és a magyar katonáknak mindig készen kell állniuk e szabadság megvédésére. “Erre akkor lehetünk képesek, ha erős Magyar Honvédséget építünk” korszerű haditechnikai eszközökkel, jól felkészült katonákkal és vezetésükre alkalmas honvédtisztekkel – mondta a miniszter. Megjegyezte, elsődleges feladat követni az elődök példáját, akik értéket teremtettek Magyarország és a magyar emberek számára.

A katonáktól azt kérte, dolgozzanak úgy, hogy példaképek lehessenek, és törekedjenek arra, hogy beosztottjaikról, katonáikról mindig legjobb tudásuk szerint gondoskodjanak. A miniszter felidézte: a katonák arra tesznek esküt, hogy Magyarország, a magyar emberek érdekeit, hazájukat, szeretteiket, bármilyen körülmények között, ha kell, életük feláldozásával is megvédik. Ezzel az ember saját életét hazája, nemzete szolgálatába állítja – tette hozzá.

Benkő a katonáktól azt kérte: szolgáljanak úgy, hogy a társadalom elismerően szóljon hitvallásukról és áldozatvállalásukról; mutassanak példát hazaszeretetből, hűségből, a haza iránti elkötelezettségből, bátorságból, hősiességből, lojalitásból, szerénységből és alázatból. Álljanak a magasztos küldetés élére – folytatta -, “emeljük olyan magasra a nemzet lobogóját”, hogy mindenki, aki fontosnak érzi hazája védelmét és biztonságát, a honvédelem ügyét, felsorakozhasson alatta.

Idén a Kossuth Lajos téren 79-en tették le katonai esküjüket. Benkő hozzájuk szólva kiemelte: olyan időszakban kezdhetik meg szolgálatukat, amelyre méltán lehetnek büszkék. Megjegyezte azt is, hogy a kormány biztos, kiszámítható, elismert életpályát teremtett számukra. Hogy mennyire lesznek sikeresek és eredményesek, az csak “önökön múlik”. Ezért folyamatosan tanuljanak, képezzék magukat, akarjanak mindig a legjobbak közé tartozni! Mutassanak példát a katonáiknak és a társadalom minden tagjának – mondta a miniszter.

A honvédtisztjelöltek – folytatva a 2011-ben újraindított ludovikás hagyományt – fogadalmukat kardrántással, “a hazáért mindhalálig!” felkiáltással erősítették meg. Az avatás végén egy magyar zászlót húzó katonai helikopter, valamint egy-egy – helikopterekből és vadászgépekből álló – kötelék húzott át a Kossuth tér felett.

The post Benkő: a magyar katonáknak mindig készen kell állniuk a szabadság megvédésére appeared first on .

Eszméletlen állapotban, mérgezéssel fektették kórházba Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikust, miután az őt szállító repülőgép rendkívüli leszállást hajtott végre Omszkban.

Omszk első mentőkórházának intenzív osztályán a politikust lélegeztetőgépre kötötték. Anatolij Kalinyicsenko, a kórház helyettes főorvosa délután közölte, hogy állapotát sikerült stabilizálni. Egy korábban azt mondta, hogy az orvosok “reálisan küzdenek (Navalnij) életéért”. Kira Jarmis, az orosz ellenzéki politikus sajtótitkára és az omszki egészségügyi hivatal szerint kómába esett. Alekszej Venegyiktov, a független hangvételű Eho Moszkvi rádió főszerkesztője úgy értesült, hogy Navalnij már önállóan lélegzik.

A politikus csapata kihívta a rendőrséget a kórházba, ahol híradások szerint megjelentek a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) emberei is. Hivatalos diagnózist egyelőre nem közöltek, de a tervek szerint ez még a nap folyamán megtörténik.

“Nincs bizonyosság afelől, hogy (a páciens) állapotának oka mérgezés. Természetesen a mérgezést az állapotromlás egyik lehetséges okaként vizsgáljuk” – nyilatkozott Kalinyicsenko doktor.

Jarmis a Twitteren azt írta, hogy Navalnij reggel óta csak egy feketeteát ivott. Feltételezése szerint a vloggert megmérgezhették.

“Az orvosok azt mondták, hogy a meleg folyadék felgyorsította a toxin feszívódását” – írta Jarmist.

A sajtótitkár emlékeztetett arra, egy éve Navalnijt “megmérgezték” a fogházban, úgy vélekedett, “nyilvánvaló, hogy most is ugyanazt tették vele”. Az Eho Moszkvi rádiónak azt mondta, hogy a politikus a gépen nem sokkal a felszállás után verejtékezni kezdett, majd arra kérte Jarmist, hogy beszéljen hozzá, hogy a hangjára összpontosíthasson, mielőtt elájul. A szóvivő a feltételezett mérgezést a szeptember 13-án esedékes regionális és parlamenti pótválasztásokkal hozta összefüggésbe.

Jaroszlav Asihmin, aki 2013 óta a politikus kezelőorvosa, a Meduza ellenzéki hírportálnak nyilatkozva közölte, hogy tárgyalások folynak Navalnij Nyugat-Európába, Strasbourgba vagy Hannoverbe való szállításáról, ezt azonban megnehezítik a Covid-19-járványhelyzet miatt bevezetett közlekedési korlátozások. Asihmin doktor úgy vélekedett, hogy Hannoverben jobb toxikológiai kivizsgálást kaphatna, mint Moszkvában, ugyanakkor Kalinyicsenkóhoz hasonlóan azt mondta, hogy a mérgezés nem bizonyított.

Dmitrij Peszkov, elnöki szóvivő közölte, hogy a Kreml, ha ilyen kéréssel fordulnak hozzá, kész lesz segíteni abban, hogy Navalnijt külföldi gyógykezelésre evakuálják. Mint mondta, ha a laboratóriumi vizsgálat megállapítja a mérgezés tényét, az ügyben nyomozás indul. Közölte: a Kreml tudatában van annak, hogy Navalnit súlyos állapotban kezelik Omszkban és hogy a legjobb helyi orvosok moszkvai szakértőkkel konzultálnak, és mindent megtesznek, amit csak lehet. Peszkov közölte, hogy Vlagyimir Putyin elnök külön nem, csak az általános sajtószemle keretében kap tájékoztatást Navalnij állapotáról. Egyúttal mielőbbi jobbulást kívánt az ellenzéki aktivistának, “mint bármely orosz állampolgárnak”.

Sajtójelentések szerint Navalnij az elmúlt napokban Novoszibirszkben tartózkodott, ahol a szeptemberi választásokon indulni szándékozó ellenzéki jelöltekkel találkozott. Innen a politikus Tomszkba indult tovább, ahonnan éppen Moszkvába tartott, amikor a repülőgépen rosszul lett.

A politikus reggel a tomszki reptér bécsi kávézójában ivott teát. Az Interfax szerint a vendéglátó egység biztonsági kamerájának videofelvételét vizsgálják. Navalnij felesége, Julija a nap folyamán megérkezett az omszki kórházba, de ott, ellenzéki sajtóforrások szerint nem engedték be a férjéhez és felvilágosítást sem kapott az állapotáról.

Navalnijt tavaly július végén a fogházból, ahol nem engedélyezett tüntetés szervezése miatt adminisztratív elzárását töltötte, kórházba szállították. Csapata szerint megmérgezték, orvosai szerint viszont allergiarohama volt, és egy nap után visszaküldték a cellájába. 2017-ben sebfertőtlenítőt loccsantottak az arcába, aminek következtében az egyik szemének sérülése miatt külföldi gyógykezelésben részesült.

A jogi végzettségű, 44 éves Navalnij az orosz parlamenten kívüli ellenzék legismertebb képviselője. A 2011-2012-es oroszországi hatalomellenes megmozdulások egyik fő szervezője volt, a 2013-as moszkvai polgármester-választáson pedig meglepetésre a második helyen futott be. Az elmúlt években több országos korrupcióellenes tüntetést kezdeményezett. Több nem engedélyezett megmozdulás miatt elzárásra ítélték.

A 2018-as elnökválasztáson Navalnij megpróbálta Vlagyimir Putyin kihívójaként pozícionálni magát, ám a Központi Választási Bizottság – a függőben lévő büntetéseire hivatkozva – elutasította jelöltként történő bejegyzését.

Navalnij júliusban a bíróság által kirótt súlyos bírság terhe miatt kénytelen volt feloszlatni az általa alapított Korrupcióellenes Küzdelem Alapítványt. Az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy Navalnijt 2012-ben és 2014-ben politikai indítékkal tartóztatták le Oroszországban, amivel megsértették emberi jogait.

A lengyel külügyminisztérium aggódik Navalnij mérgezése miatt
Aggodalmának adott hangot a lengyel külügyi tárca Navalnij mérgezésével kapcsolatban csütörtökön közzétett állásfoglalásban. A varsói külügyminisztérium “aggodalommal követi az Orosz Föderáció egyik legismertebb rendszerellenes ellenzéki politikusának feltételezett megmérgezése körüli fejleményeket. Bízunk abban, hogy a politikus hamarosan visszanyeri egészségét” – áll a lengyel külügyi tárca közleményében.

Borrell is nagyon aggödik
Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikáért felelős főképviselője, aggodalmát fejezte ki Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus mérgezése miatt egy Twitter-üzenetében. “Aggodalommal értesültem Navalnij feltételezett megmérgezéséről. Amennyiben a mérgezés gyanúja beigazolódik, a vétkeseket felelősségre kell vonni” – írta Borrell. A főképviselő emellett reményét fejezte ki, hogy az orosz politikus mielőbb visszanyeri egészségét.

The post Nem könnyű ellenzékinek lenni oroszországban: Navalnijt megmérgezhették appeared first on .

Ezrek vonultak az utcákra csütörtök este Izraelben tiltakozásul egy tizenéves lány ellen elkövetett tömeges nemi erőszakcselekmény miatt – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet.

Országszerte, harminchárom helyszínen több ezer tiltakozó fejezte ki felháborodást a múlt héten, Eilaton elkövetett bűncselekmény miatt, amelyben a nyilvánosságra került vádak szerint 30-an erőszakoltak meg egy 16 és fél éves, ittas lányt egy szállodában. A tüntetők a többi között “nem vagy egyedül” és “részegség nem beleegyezés” táblákat tartottak magasba a demonstrációkon.

A fiatal lány barátnőivel utazott a vörös-tengeri kikötővárosba és népszerű nyaralóhelyre, ahol egy vendéglőben szeszes italt fogyasztott, majd felment a szálloda egyik szobájának mosdójába. Ebben a szobában történt a bűncselekmény, több tucat fiatal férfi erőszakolta meg egymás után.

A rendőrség eddig két gyanúsítottat tartóztatott le, és külön nyomozócsoportot alakított a bűnügy feltárására, minden tettes kézre kerítésére. Egyikük telefonüzeneteket küldött az áldozatnak, amelyben azt állította telefonos videofelvételek is készültek a történtekről. A szálloda biztonsági kameráinak felvételein a férfiak a folyosón álltak sorba a lány megerőszakolásához.

Számos törvényhozó és nőjogi aktivista mellett Benjámin Netanjahu miniszterelnök is felháborodásának adott hangot az esettel kapcsolatban, “emberiesség elleni bűnténynek” nevezte a történteket.

The post Közfelháborodást okozott egy tizenéves lány elleni tömeges nemi erőszak appeared first on .

Iszlamista terrortámadásnak minősítette a berlini ügyészség a német fővárosban szándékosan okozott balesetsorozatot, amelyben hatan megsérültek.

A német főváros déli és délnyugati részét átszelő A100-as autópályán kedd este három baleset történt, hatan megsérültek, köztük hárman súlyosan. A berlini rendőrség szerdai tájékoztatása szerint megállapították, hogy a balesetek egész biztosan nem véletlenül történtek. A feltételezett elkövető szándékosan ütközött autójával más járműveknek, motorkerékpárokat és robogókat szemelt ki célpontnak.

A feltételezett elkövetőt három rendbeli gyilkossági kísérlettel gyanúsítják, várhatóan előzetes letartóztatásba helyezik. A kihallgatásán tett kijelentései alapján “vallásos-iszlamista indíttatásból” követte el a bűncselekményeket. Azonban “pszichés labilitásra” utaló jeleket is feltártak nála. Az ügy feltárására alakított nyomozócsoport egyelőre nem talált arra utaló jeleket, hogy a gyanúsított terrorszervezet tagja volna – áll a rendőrség közleményében.

Egybehangzó sajtójelentések szerint a gyanúsított egy harmincéves iraki elutasított menedékkérő. A Bild című lap szerint hazájából Finnországba távozott, és onnan érkezett Németországba 2016-ban. Ideiglenes tartózkodási engedélye 2020 végén jár le.

Az autópályás ámokfutás azzal ért véget, hogy a harmadik karambolban a férfi autója működésképtelenné vált. Ekkor kiszállt és a kocsi tetejére helyezett egy fémdobozt, amelyről azt állította, hogy robbanószerkezetet tartalmaz, és működésbe hozza, ha bárki megközelíti. Szemtanúk szerint egy kés is volt nála és az Allahu akbar kiáltást hallatta. A helyszínre riasztott rendőrök főleg egy arabul beszélő rendőr közreműködése révén tudták őrizetbe venni – áll a beszámolókban.

Több német lap arról is beszámolt, hogy a gyanúsított tavaly négy hónapig együtt lakott egy terrorcselekmény elkövetésére hajlandónak tartott, regisztrált közveszélyes iszlamistával egy menedékkérőket befogadó otthonban.

Margarete Koppers berlini főügyész szerdán a tartományi rangú főváros törvényhozásának jogi bizottsága előtt számolt be a nyomozás első eredményeiről. Sajtójelentések szerint elmondta, hogy a férfinek többször volt már dolga a rendőrséggel súlyos testi sértés gyanúja és hivatalos személy elleni erőszak gyanúja miatt. Az utóbbi ügyben 2018-ban pszichikai állapota miatt felmentették és elrendelték gyógykezelését. Koppers azt is elmondta, hogy a balesetsorozat ügyében nem találtak további lehetséges gyanúsítottakra, segítőkre, tettestársakra utaló nyomokat.

The post Terrortámadás volt a berlini balesetsorozat appeared first on .

Hősi halott magyar katonák maradványait exhumálták Budapesten – tették közzé a Magyar Honvédség hadisírgondozási Facebook-oldalán.

Azt írták: a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársai augusztus 12-én öt magyar katona – egy XI. kerületi építkezésen előkerült – földi maradványait tárták fel és exhumálták.

A feltárás során nem találtak olyan leletet (például azonossági jegytokot vagy névvel ellátott személyes tárgyat), amelynek alapján már a helyszínen azonosíthatták volna az elesett hősöket. A későbbi vizsgálatok során viszont kiderült, hogy egyenruha-maradványok, gázálarc, személyes tárgyak (zsebkés, pénztárca) is előkerültek.

A múzeum munkatársai történeti kutatást is kezdtek annak reményében, hogy megállapíthassák az elesett magyar katonák személyazonosságát. A hősi halottak méltó eltemetéséről a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum gondoskodik majd – közölték.

The post Hősi halott magyar katonák maradványait exhumálták Budapesten appeared first on .

Több mint ötszáz leendő iskolaőr kezdte meg felkészülését a napokban, de a fővárosban és néhány megyében még mindig várják a jelentkezőket – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK).

Mint írták, a 120 órás tanfolyam során négy vizsgát kell teljesíteni. Az iskolaőrök bruttó 220-230 ezer forintot kereshetnek majd. Csaknem 1500-an jelentkeztek, a pályázók közül az alkalmassági és kiválasztási eljárás után mintegy ötszázan kezdték meg a képzést. A pedagógiai-pszichológiai alapképzési modul mellett bűnmegelőzési és konfliktuskezelési, valamint rendvédelmi felkészítési és gyakorlati modult is teljesíteni kell, ezek sikeres elvégzését iskolaőri vizsga követi – közölte az ORFK.

A pedagógiai-pszichológiai képzés oktatóit az Emberi Erőforrások Minisztériuma jelöli ki. A bűnmegelőzési leckéket a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács által felkért szakemberektől sajátíthatják el az érintettek, a rendvédelmi felkészítést pedig a megyei rendőr-főkapitányságok munkatársai végzik.

Az iskolaőrök feladata az intézményi házirend betartatása lesz, munkájuk során – a szükségesség és az arányosság elvének megfelelően – használhatnak gumibotot, bilincset, gázspray-t. Intézkedési jogosultságuk csak az iskola területére terjed majd ki, tanítási időben. Mintegy ötszáz állami intézmény érintett, vagyis ha minden kiválasztott sikeresen teljesíti a képzést, akkor lesz elegendő iskolaőr.

Bár az eredetileg megszabott jelentkezési határidő már lejárt, az esetleges fluk­tuáció kezelésére Budapesten, valamint Pest, Bács-Kiskun, Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében továbbra is várják a jelentkezőket – tudatta az ORFK.

The post Néhány megyében még toboroznak iskolaőröket appeared first on .

Nincs helye a fehérorosz belügyekbe való külső beavatkozásnak – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak szerdán Moszkvában.

“A jelenlegi helyzetben az a fő, hogy ne történjen külső befolyásolás, beavatkozás mindabba, ami Fehéroroszországban történik. Sajnálattal állapítjuk meg, hogy kísérletek történnek a közvetlen beavatkozásra. Az efféle beavatkozást megengedhetetlennek tartjuk” – mondta.

Peszkov konkrét példákat nem hozott fel a beavatkozásra, csak annyit mondott, hogy a fehéroroszoknak maguknak kell megtalálniuk a megoldást, mégpedig tárgyalásos úton, saját jogrendjük keretei között. A szóvivő szerint jelenleg nincs szükség arra, hogy Oroszország a Fehéroroszországgal létrehozott Szövetségi Állam vagy a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete keretében segítséget nyújtson Minszknek.

Elmondta, hogy Vlagyimir Putyin a külső beavatkozás ellen emelte fel szavát az Angela Merkellel és az Emmanuel Macronnal folytatott keddi telefonbeszélgetése során is. Normálisnak nevezte ugyanakkor, hogy az orosz vezető telefonon rendszeresen konzultál Aljakszandr Lukasenkával.

Azokkal a hírekkel kapcsolatban, hogy orosz katonai járműveket vezényeltek át a fehérorosz határ közelébe, Peszkov annyit mondott, hogy “az orosz haditechnika az Oroszországi Föderáció területén található, ezért nincs mit kommentálni”. A szóvivő egyúttal a Kreml aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a fehérorosz erőszakszervezetek agresszív magatartást tanúsítottak az orosz sajtó munkatásaival szemben. Hangsúlyozta ugyanakkor a hivatalos akkreditáció beszerzésének fontosságát.

Szergej Lavrov külügyminiszter rámutatott: a fehérorosz vezetés elismerte, hogy az elnökválasztás nem volt “ideális”, és megpróbál párbeszédet kezdeni azokkal az emberekkel, akik jogaik megsértése ellen tüntetnek. Aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a Fehéroroszországban kialakult belső nehézségeket külső erők beavatkozásra és a számukra kedvező szabályok bevezetésének kierőszakolására próbálják felhasználni.

“Az, amit most európai fővárosokból, mindenekelőtt a Baltikumból, Lengyelországból és az Európai Parlamentből hallunk, nem Lukasenkáról, az emberi jogokról és a demokráciáról szól. Minden a geopolitikáról szól, azokról a szabályokról, amelyeket nyugati partnereink be akarnak vezetni a mindennapi életbe kontinensünkön és a világ más részein” – hangoztatta.

“Senki sem titkolja, hogy a posztszovjet térségért folytatott küzdelemről van szó. Ennek a helyzetnek tanúi voltunk a Szovjetunió megszűnése után. Legutóbbi példája ennek nyilvánvalóan Ukrajna” – tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy Fehéroroszország maga is képes megoldani a problémáit. Emlékeztetett arra, hogy 2004-ben és 2014-ben Ukrajna esetében “pusztító” erejűnek bizonyult az a logika, amely az Oroszország és az EU közötti választásra kényszerítette a helyieket. Utalt arra is, hogy 2014-ben az európai közvetítés kudarccal zárult.

Az orosz diplomácia vezetője kifogásolta, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodája nem küldött megfigyelőket a fehérorosz elnökválasztásra, holott meghívást kapott, bírálatát viszont internetes forrásokra alapozza. Felhívta a figyelmet arra, hogy az iroda általában nem kifogásolja, hogy a Baltikumban több százezer (orosz nemzetiségű) ember nem szavazhat, mert nem kapja meg az állampolgárságot.

Nehezményezte, hogy az EBESZ nem kíván világos és általános szabályokat elfogadni a választások megfigyeléséről. Ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy a szervezet funkcionáriusainak többsége NATO-tagországokból kerül ki.

The post Kreml: nincs helye a fehérorosz belügyekbe való külső beavatkozásnak appeared first on .

Minden új honvédtiszt számára új szablyát ajándékoz a Magyar Honvédség idén augusztus 20-án.

A koronavírus miatt a katonai tisztavatás lesz a hagyományos Szent István-napi ünnepségek egyetlen eleme, amit idén is megtartanak. Most minden újonnan avatott tiszt egy osztrák-magyar, 1861-es mintájú gyalogostiszti szablyát kap ajándékba. A kardokat egy péceli kovácsmestertől, Berbekucz Viktortól vásárolja a Magyar Honvédség.

A lengyel szabla szó, akárcsak az angol és francia sabre vagy a német Säbel, a szablya szó közvetlen átvételéből származik, vagyis Európa-szerte magyar szóval illették, sőt illetik napjainkban is az ívelt pengéjű, nagyon erős vágóerejű kardokat. “Magát a fegyvert a lovasnomád népek hozták be Európába, és ebben nagy szerepe lehetett a magyaroknak is” – állítja a Magyar Buhurt Szövetség elnöke. Ujvári Ádám hozzátette: “a szablya egyetlen hátránya, hogy páncélozott ellenfelek ellen kevésbé hatékony, így a középkorban háttérbe szorult, és akkor terjedt el újra Európában, amikor a lőfegyverek miatt elkezdtek kikopni a komolyabb páncélzatok a hadviselésből. Magyarországon azonban nem tűnt el teljesen: a betelepített kunok fegyvere is a szablya volt, de a XV. századból is került elő szablya Visegrádról”.

Noha katonai funkcióját a XX. század elejére elvesztette a szablya, a magyar katonai hagyományokból nem kopott ki. Olyannyira, hogy még ma is főszerepet kap augusztus 20-án – olvasható a közleményben.

The post Az újonnan felavatott honvédtisztek új szablyát kapnak appeared first on .

Megpróbált elmenekülni az igazoltatás elől egy dombóvári férfi, aki érvényes jogosítvány nélkül, 150 kilométer/órás sebességgel hajtott egy forgalomból kivont autóval – közölte a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság.

A rendőrök a férfit őrizetbe vették és büntetőeljárást is indítottak ellene – tartalmazza a közlemény.

A tájékoztatás szerint a rendőrök sebességet mértek a 61-es főút 81-es kilométerénél, amikor egy autó 150-nel megelőzte a szolgálati gépkocsit. A szabálysértő után eredtek, ám a sofőr, amikor észlelte a mögötte haladó villogó rendőrautót, ahelyett, hogy lehúzódott volna, megpróbált elmenekülni. A gyorshajtót végül összehangolt rendőri intézkedés eredményeként sikerült megállítani.

Mint kiderült, a 28 éves férfit korábban eltiltotta a vezetéstől a dombóvári rendőrkapitányság, illetve egy olyan autót vezetett, amit ideiglenesen kivontak a forgalomból, továbbá a menekülése során a gyorshajtáson túl még számos szabálysértést elkövetett – közölte a rendőrség.

The post Jogosítvány nélkül forgalomból kivont autóval száguldozott, őrizetbe vették appeared first on .

A regisztrált fertőzések számának emelkedése miatt egyelőre nem lehet tovább lazítani a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozásokat Németországban – mondta Angela Merkel kancellár.

A kancellár rámutatott, hogy az utóbbi három héten megduplázódott – az 1400 körüli szintre emelkedett – az új típusú koronavírussal fertőzöttek naponta regisztrált száma. Ezért a legnagyobb következetességgel be kell tartani és be is kell tartatni a fertőzéshigiéniai szabályokat, és nem lehet tovább lazítani a korlátozásokat – mondta Merkel.

Jelezte, hogy egyelőre nem tartja szükségesnek a megszüntetett korlátozások visszaállítását. Mint mondta, a fertőzések számának emelkedését meg kell fékezni, de “jó hír”, hogy ez a jelenlegi szabályok mellett, és az oktatási rendszer működtetésével és a gazdaság helyreállításának folytatásával együtt is lehetséges.

Hozzátette, hogy a fertőzöttek kiszűrésével és a fertőzési láncolatok feltárásával és megszakításával foglalkozó helyi egészségügyi hivatalok “még” ellenőrzésük alatt tartják a helyzetet.

Hangsúlyozta, hogy Németország “egy világjárvány kellős közepén” van, ezért mindenkinek be kell tartania az alapszabályokat, a maszkviselésről és a társas távolságtartásról szóló előírásokat. Ezek nem szabadon választható, hanem kötelező viselkedési formákat írnak elő, megsértésük pedig veszélyezteti mások egészségét, ezért helyes, hogy számos tartományban pénzbüntetés jár a szabályszegőknek.

A Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI) keddi adatai szerint az utóbbi 24 órában országszerte 1390 ember szervezetében mutatták ki az új típusú koronavírust (SARS-CoV-2). Az igazolt fertőzések száma így 225 404-re emelkedett. A fertőzés okozta betegséggel (COVID-19) összefüggésbe hozott halálesetek száma néggyel emelkedett, 9236-ra. A járvány eddigi csúcspontján, április elején naponta 5000-6000 új fertőzöttet regisztráltak Németországban. Ez a szám júliusban az 500 körüli szintre süllyedt, és a hónap végén indult ismét emelkedésnek. Az esetek számának nagymértékű és gyors növekedése egyelőre nem növelte számottevően az egészségügyi ellátórendszer terheit – ezt jelzi, hogy az intenzív és baleseti ellátási terület szakmai szervezetének (DIVI) nyilvántartásában szereplő 1225 klinika közül a keddi adatok szerint 802-ben vannak szabad intenzív ágyak -, ami annak tulajdonítható, hogy a vírus a járvány legelső szakaszához hasonlóan ismét főleg a fiatalok körében terjed.

The post Merkel: nem lehet tovább lazítani a járványügyi korlátozásokat Németországban appeared first on .

Tizenkét nap alatt hét drogkereskedőt fogtak el a derék fővárosi rendőrök – közölte Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK).

A nyomozók négy rajtaütés keretében, illetve az azt követő házkutatások során, több mint 225 gramm pszichoaktív anyagot, illetve a drog porciózásához használható eszközöket foglaltak le – áll a közleményben.

A tájékoztatás szerint először a Keleti pályaudvaron, majd Hatvanban, később a főváros VIII. és VII. kerületében csaptak le a kereskedőkre, akkor, amikor a drogot értékesíteni akarták.

A hét kereskedő ellen a Budapesti Rendőr-főkapitányság új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntett megalapozott gyanúja miatt folytat büntetőeljárást – közölte a BRFK.

The post Tizenkét nap alatt hét drogkereskedőt fogtak a fővárosi rendőrök appeared first on .

A Magyar Érdemrend középkereszt kitüntetést vette át Benkő Tibor honvédelmi minisztertől Jörg Vollmer, a NATO brunssumi Összhaderőnemi Hadműveleti Parancsnokság parancsnoka (JFC B) Budapesten.

A magas rangú állami kitüntetést Áder János köztársasági elnök, a Magyar Honvédség parancsoka és a honvédelmi miniszter kezdeményezésére, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter javaslata alapján adományozták. A rendezvényen felolvasott köztársasági elnöki határozat alapján a német vezérezredest a magyar-német katonai kapcsolatok kialakításában és megerősítésében vállalt kiemelkedő szerepéért ismerték el.

A Honvédelmi Minisztériumban tartott eseményen Benkő elmondta: a német vezérezredessel folytatott tanácskozáson arról beszéltek, hogy régi kapcsolat, nagyszerű együttműködés van Németország és Magyarország között. A közvetlen kapcsolat 2009-ben kezdődött Afganisztánban, ahol együtt harcoltak a német és magyar katonák a béke megteremtéséért.

Az együttműködés napjainkban folytatódott azzal, hogy székesfehérvári székhellyel létrehozták a többnemzeti hadosztály parancsnokságát, amely a NATO egyik parancsnoki eleme lett – közölte Benkő.

Vollmer megtiszteltetésnek nevezte az elismerést, ezzel együtt azt hangsúlyozta: a sikeres együttműködés sokak érdeme. A német vezérezredes is felidézte, hogy a felek 11 évvel ezelőtt kezdtek együtt dolgozni Afganisztánban.

2014-ben viszont már szinte senki nem érdeklődött Afganisztán iránt, miután kitört az ukrán konfliktus és megtörtént a Krím-félsziget annektálása. Ez is rávilágított arra, hogy a NATO-n belül erősíteni kell a kapcsolatokat, és ebben is kiemelt fontosságú az észak-keleti szárny – mondta a NATO-parancsnok.

The post Magas rangú állami kitüntetést kapott a NATO egyik parancsnoka appeared first on .

Az Európai Unió nem ismeri el a fehéroroszországi elnökválasztás eredményét – jelentette be a német kancellár a huszonhét tagország állam-, illetve kormányfőjének videokonferenciája után.

Angela Merkel kijelentette, hogy a fehéroroszországi elnökválasztás “nem volt sem fair, sem szabad”, ezért az EU nem ismeri el az eredményét. Az EU a békés tüntetők mellett áll, és elítéli a minszki “rezsim” által a demonstrálókkal szemben alkalmazott “brutális erőszakot” – mondta.

Az EU követeli a fehérorosz kormánytól, hogy tartózkodjon az erőszaktól, biztosítsa a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságát, illetve a független sajtó működését. A minszki vezetésnek szabadon kell bocsátania “a politikai foglyokat, méghozzá feltétel nélkül”, és meg kell kezdenie a “nemzeti párbeszédet”.

Gondoskodni kell arról, hogy ebbe a párbeszédbe az ellenzék és valamennyi társadalmi csoport szabadon bekapcsolódhasson. A folyamat megszervezésében és előmozdításában közreműködhetne az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), az elnökválasztáson történt súlyos visszaélések kivizsgálásában pedig részt vehetne az EBESZ emberi jogi intézete, a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) – közölte Merkel.

Az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét betöltő Németország kancellárja külön köszönetet mondott Litvánia és Lengyelország kormányának Szvjatlana Cihanouszkaja fehérorosz ellenzéki elnökjelölt befogadásáért, valamint a helyi civil társadalom támogatásáért. A többi között hangsúlyozta, hogy Fehéroroszország társadalmának függetlenül, külső befolyásolás nélkül kell döntenie jövőjéről. Mint mondta, “Fehéroroszországnak önállóan kell határoznia útjáról”.

Aláhúzta: “nagyon ügyelünk arra, hogy ne mi mondjuk meg Fehéroroszországnak, mi ott a teendő, hanem a fehéroroszországi ellenzék nyilvánítsa ki, hogy mit kíván tenni”.

The post Fehérorosz elnökválasztás: az EU nem ismeri el az elnökválasztás eredményét appeared first on .

A Pest Megyei Főügyészség vádat emelt egy testvérpár ellen, akik egyik kollégájukat egy sérelemért majdnem megölték.

A vád szerint az elkövetők testvérek és mindketten ugyanazon a munkahelyen dolgoztak együtt a sértettel. A fiatalabb elkövető a munka során szóváltásba került a sértettel, ezt elpanaszolta bátyjának is és kérte, hogy védje meg őt. Emiatt 2018 szeptemberének egyik reggelén az idősebb elkövető magához vett egy egykaros súlyzórudat, amelynek egyik végére három körmös anyát csavaroztak fel, így az buzogányszerű ütőeszközként szolgált és a testvérpár elindult munkába azzal, hogy előtte a sértettet megverik.

Az elkövetők bevárták a szintén munkába induló sértettet a lakóhelye közelében, majd odaléptek hozzá és az idősebb testvér trágár szavak mellett arcon ütötte ököllel. Ezután a buzogányszerű súlyzórúddal több alkalommal fején, testén és lábszárán is megütötte. A fiatalabb elkövető kezdetben bátorította a testvérét, majd amikor látta, hogy testvére kezd túllőni a célon már kérlelte, hogy hagyja abba a verést.

A bántalmazás addig tartott, amíg az időközben földre került sértett már nem kelt fel, hanem csak kérte az elkövetőket, hogy ne bántalmazzák tovább. Ekkor őt egy útszéli árokban a sorsára hagyták. A sértett a felsőtestén és a karjain könnyű sérüléseket szenvedett, fején illetve arcán azonban több csontja is eltörött, ezért közvetett életveszélyes állapot alakult ki nála. A súlyosabb következmény elmaradása pusztán a véletlen szerencsének volt köszönhető.

Az ügyben az idősebb testvér ellen emberölés bűntettének kísérlete, míg a fiatalabbal szemben bűnsegédként elkövetett súlyos testi sértés bűntette miatt nyújtott be vádiratot a Pest Megyei Főügyészség.

The post Majdnem emberölésbe torkollott a munkahelyi vita appeared first on .

A fehéroroszoknak külső beavatkozás nélkül kell megoldaniuk az elnökválasztás után országukban kialakul helyzetet – ebben egyeztek meg keddi telefonbeszélgetésükben Andrzej Duda lengyel elnök és Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára a lengyel államfői hivatal honlapján olvasható közlemény szerint.

A két politikus szerint a fehéroroszországi helyzetet nem lehet megoldani a társadalom akaratával ellentétes külső beavatkozással. Stoltenberg arról biztosította Dudát, hogy a NATO “éber marad”, illetékes szervei folyamatosan nyomon követik a szövetség keleti szárnyán fennálló biztonsági helyzetet – idézi a közlemény a lengyel államfői kabinetfőnök, Krzysztof Szczerski beszámolóját.

A lengyel elnök és a NATO főtitkára aláhúzta, hogy a fehéroroszországi helyzet “nincs hatással a NATO jelenlegi katonai aktivitására”, amelynek “kizárólagos célja a tagállamok biztonságának megőrzése”.

Közben Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök az állami televízióban közvetített beszédében közölte: hétvégi parancsának értelmében Fehéroroszország katonai egységeket vezényelt és teljes készenlétbe helyezett a nyugati határára válaszul külföldi kormányoknak a fehérorosz belpolitikai helyzettel kapcsolatos nyilatkozataira.

Vezető lengyel politikusok az utóbbi napokban Lengyelország és a balti országok, illetve az Európai Unió lehetséges közvetítő szerepét szorgalmazták a fehérorosz belpolitikai párbeszéd előmozdításában. Szorgalmazták a politikai foglyok szabadon bocsátását és a szabad fehérorosz választások megszervezését.

Fehéroroszországban augusztus 9. óta tartanak tüntetések, Lukasenka akkor hivatalos adatok szerint a szavaztok 80 százalékával győzött az elnökválasztáson. Az ellenzék szerint a minszki vezetés elcsalta a választást. A szavazatok újraszámlálásának követelésére ezrek vonultak az utcára országszerte. A megmozdulások annak ellenére folytatódtak, hogy a rendőrség brutálisan reagált, sokakat megvertek, legalább két tüntető meghalt, több tucat ember sorsa ismeretlen.

Trump: “nem úgy tűnik, hogy nagy lenne a demokrácia” Fehéroroszországban
“Nekem nem úgy tűnik, hogy nagy lenne a demokrácia Fehéroroszországban” – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök. A fehéroroszországi demonstrációk kapcsán leszögezte, hogy nagy tüntetésekről van szó, amelyek “békéseknek látszanak”. Donald Trump elmondta, “a megfelelő időben” telefonon beszélne majd orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal a fehéroroszországi fejleményekről, az Aljakszandr Lukasenka elnök elleni tüntetésekről. Ezeket “többnyire békésnek” minősítette. Az amerikai elnök hétfőn szólt először a fehéroroszországi helyzetről. Akkor úgy fogalmazott: “Ez egy szörnyűséges helyzet. Nagyon szorosan fogjuk figyelemmel kísérni az ottani eseményeket.” Korábban – még varsói látogatásán, szombaton – az amerikai külügyminiszter, Mike Pompeo közölte, hogy az Egyesült Államok “amennyire tud, megpróbál segíteni a fehérorosz embereknek, hogy kivívják függetlenségüket és szabadságukat”.

The post Fehéroroszország: Duda és Stoltenberg: külső beavatkozás nélkül kell megoldani a helyzetet appeared first on .

A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt vádat emelt négy román állampolgárságú férfi ellen, akik 2018. február 10-én éjjel egy kecskeméti tanya előtt szerszámnyelekkel és szúrószerszámokkal úgy megvertek egy ballószögi férfit, hogy életveszélyes sérüléseket szenvedett.

A vádirat szerint a négy magyar származású, román állampolgárságú férfi Magyarországon alkalmi munkásként dolgozott. 2018 februárjában egy kecskeméti tanyát béreltek több társukkal együtt, ahonnan reggelente egy kisbusszal indultak dolgozni.

2018. február 10-én éjjel az ügy sértettje, egy ballószögi férfi a feleségével és az egyik barátjával együtt gépkocsival tartottak haza egy családi rendezvényről. A sértett és barátja ittasak voltak, ezért a sértett felesége vezetett. Út közben azonban a sértett barátja rosszul lett, ami miatt lehúzódtak az útról a vádlottak által bérelt tanya előtt.

Erre felfigyeltek a vádlottak is, akik azt hitték, hogy a sértett és barátja a kisbuszt akarják ellopni. Kérdőre vonták a sértettet, aki kötekedő stílusban válaszolt, így vitatkozni kezdtek. Ennek során a vádlottak szerszámnyeleket vettek magukhoz, két vádlottnál szúrószerszám is volt. A vita hevében a négy vádlott a sértettre támadt, míg a sértett bokszoló állást felvéve az egyik vádlottat ököllel arcon ütötte.

Ezután egy másik vádlott egy szerszámnyéllel nagy erővel, kétszer a sértettet mellkason és lábon ütötte, mire a sértett hátrálni kezdett és menekülni próbált. A vádlottak azonban a ház közelében utolérték őt és körbevették. Testszerte ütlegelték és rugdosták az időközben földre kerülő férfit, illetve a felkarján és a combján meg is szúrták.

A sértett feleségének kétségbeesett kiáltozására végül a vádlottak abbahagyták a bántalmazást, majd a sértettet a felesége a gépkocsijukkal kórházba szállította. A sértett a bántalmazás miatt a fején és testszerte könnyebb és nyolc napon túl gyógyuló súlyos sérüléseket szenvedett, de a vádlottak két bordáját is eltörték. A bordatörések miatt életveszélyes sérülésként légmell alakult ki.

A szabadlábon védekező vádlottakat a főügyészség életveszélyt okozó testi sértés bűntettével vádolja és felfüggesztett börtön kiszabását indítványozta velük szemben. A vádlottak bűnössége kérdésében a Kecskeméti Törvényszék fog dönteni.

The post Ok nélkül majdnem agyonvertek egy férfit, szabadlábon védekezhetnek appeared first on .

A most zajló honvédelmi és haderőfejlesztési program egyik célja egy erős, ütőképes és korszerű honvédség felépítése, és ezt meg kell ismerniük a nyugállományú katonáknak is – mondta Benkő Tibor honvédelmi miniszter a kecskeméti repülőbázison, ahol a nyugállományú katonáknak és honvédségi alkalmazottaknak tartott előadást a haderőreformról.

A fórumsorozat tavasszal indult Kaposváron, de a tervek szerint az ország minden régiójában megismerhetik majd a nyugállományú katonák a Magyar Honvédség egészen 2032-ig előremutató terveit.

A Magyar Honvédség kötelékében több mint negyvenezer olyan nyugállományú volt katona vagy honvédségi alkalmazott van, aki a honvédség gondoskodási körébe tartozik. Nekik is meg kell ismerniük ezeket a fejlesztéseket és terveket, hiszen valamikor ők is a hazájuk, és a magyar lakosság védelmére tettek esküt – nyilatkozta az előadás után Benkő.

A miniszter elmondta: a program része a nyugállományú katonákról történő gondoskodás is, amit obsitos- és veteránprogrammal segítenek. Benkő megemlítve, hogy maga 43 évig volt katona, így tudja, mindig fontos volt számukra az ország, a haza sorsa, ami iránt elkötelezettek maradtak. Hozzátette: szeretné az egész országot bejárni, hogy mindenütt találkozhasson nyugállományú katonákkal.

Emlékeztetett rá, hogy a Magyar Honvédség most is működtet egy szociálpolitikai alapítványt a rászoruló nyugállományúak segítésére. Az új célkitűzésekről szólva elmondta, arra törekednek, hogy folyamatos támogatást biztosítsanak, nagyobb figyelmet fordítva a nyugdíjasokra. A jelenleg is aktív katonákra már több olyan üzletlánccal kötöttek megállapodást, amelyek kedvezményeket biztosítanak különböző vásárlások esetén és ezeket a lehetőséget terjesztik most ki a nyugállományú katonákra részére is – mondta a honvédelmi miniszter, aki hozzátette: pénzügyi tranzakciókra, kölcsönökre is vonatkoznak majd a kedvezmények.

A honvédelmi és haderőfejlesztési programnak van egy honvédelmi része, ami magáról a katonáról; a kiképzésről, a felkészítésről, az önkéntes katonai szolgálatról, a társadalmi kapcsolatok kialakításáról szól. A másik része a haderőfejlesztés, ami a technikai eszközök megújításáról, a kutatásról, a fejlesztésről és az innovációról szól. A technikai eszközök fejlesztését a légierővel kezdtük, húsz könnyű- és tizenhat közepes, többfunkciós helikopter beszerzésével. A Leopard 2A4 típusú harckocsiból már négy megérkezett, de még idén jön nyolc belőlük. 2023-tól érkeznek a Leopard 2A7-es harckocsik, két év múlva pedig az önjáró lövegek. A páncéltörő rakétákat beszereztük, kiképző- és csapatszállító repülőgépeket vásároltunk és a légvédelmi rakétavédelmi rendszereinket is megújítjuk – sorolta Benkő. A miniszter előadásában arról is beszélt, hogy magyar haderő létszáma folyamatosan emelkedik, a kadétképzés is vonzó sok fiatalnak és az önkéntesek száma is jelentősen gyarapodott.

The post Benkő: a nyugállományú katonáknak is meg kell ismerniük a honvédelmi programot appeared first on .