Biztonságpiac

A cseh-orosz diplomáciai konfliktus után belpolitikai botránnyá fajult a dél-morvaországi vrbeticei lőszeraktárban 2014 őszén történt robbantások ügye Csehországban.

Miután Prága április közepén az orosz katonai titkosszolgálatokat (GRU) jelölte meg a robbantások elkövetőjeként, cseh-orosz diplomáciai konfliktus robbant ki, amely diplomaták kölcsönös kiutasítása után a nagykövetségek által alkalmazott csehek, illetve oroszok számának a korlátozásához is vezetett.

Néhány nappal a robbanás elkövetőinek nyilvános megnevezése előtt Jan Hamácek belügyminiszter, megbízott külügyminiszter bejelentette: Moszkvába utazik, hogy a koronavírus elleni orosz vakcina beszerzéséről tárgyaljon. Később azt mondta, útjának bejelentése csak elterelő manőver volt, nehogy az oroszok idő előtt megtudják, mit akar Prága bejelenteni.

A Seznam Zprávy hírportál kedd reggel jól értesült forrásokra hivatkozva cáfolta Hamácek akkori bejelentését. A portál azt írja: Hamácek azért akart Moszkvába utazni, hogy a vrbeticei robbanások elkövetőinek eltussolása ellenében egymillió Szputnyik V vakcinát kérjen az oroszoktól, illetve azt, hogy Moszkva Prágát javasolja a tervezett orosz-amerikai elnöki találkozó színhelyéül.

Hamácek ezt az elképzelését állítólag egy áprilisi prágai munkaértekezleten több cseh titkosszolgálati és rendőri vezetővel, a főállamügyésszel, valamint a moszkvai cseh nagykövettel is megvitatta.

Hamácek keddi nyilatkozatában hazugnak és spekulatívnak minősítette a Seznam Zprávy értesülését a bejelentett, majd lemondott moszkvai útról. A három jobboldali ellenzéki pártot (ODS, TOP 09, KDU-CSL) tömörítő Spolu (Együtt) választási szövetség szerint azonban Hamácek tervei kimerítik a hazaárulás fogalmát, ezért a képviselőház azonnali összehívását követelik. A nem nyilvános ülésen a képviselőházat a cseh titkosszolgálatok tájékoztatnák a vrbeticei robbanás hátteréről és körülményeiről. A képviselőház vezetése egyelőre nem reagált az ellenzék követelésére.

The post Országos botránnyá dagadt a vrbeticei lőszeraktárban történt robbantások ügye appeared first on .

Továbbra is a szélsőjobboldali törekvések jelentik az első számú fenyegetést Németország biztonságára – mondta Horst Seehofer német belügyminiszter kedden Berlinben, a politikai indíttatású bűncselekményekről készített 2020-as statisztika bemutatóján.

A politikai indíttatású bűncselekmények ugyan az összes bűncselekmény alig egy százalékát teszik ki, de jól tükrözik a társadalom állapotát – mondta a miniszter. Hozzátette, hogy tavaly jelentős mértékben, éves összevetésben 8 százalékkal emelkedett az ilyen bűncselekmények száma – 44 692-re -, ami a társadalom “eldurvulását” jelzi. Az esetek többsége – 52,8 százaléka – szélsőjobboldali motivációjú volt.

Egy év alatt 23 604 szélsőjobboldali bűncselekményt regisztráltak. Ennél többet egyszer sem jegyeztek fel a rendszeres adatfelvétel 2001-es kezdete óta – húzta alá a miniszter, hozzátéve, hogy a szélsőjobboldali erőszak kilenc halálos áldozatot szedett tavaly. Kiemelte, hogy a szélsőbaloldali és a szélsőséges iszlamista meggyőződésből fakadó politikai indíttatású bűncselekmények is nagyban veszélyeztetik Németország biztonságát.

Új fejlemény a koronavírus-világjárvány lassítását szolgáló intézkedéseket bíráló és a vírus létét vagy veszélyességét megkérdőjelező körök, a magukat másként gondolkodóknak nevezők (Querdenker) mozgalmának tüntetésein megmutatkozó erőszak – fejtette ki Seehofer. Hangsúlyozta, hogy a járvány körüli ügyekhez kritikusan viszonyuló emberek tüntetésein a rendőröket vagy más állami tisztségviselőket és újságírókat érő támadások valójában Németország szabadságra épülő berendezkedése ellen irányulnak.

A szövetségi bűnügyi hivatal által készített kimutatás szerint a politikai indíttatású bűncselekmények kategóriájában tavaly leginkább az erőszakos cselekmények száma emelkedett, éves összevetésben 18,82 százalékkal 3365-re. Ezek többsége – 1526 eset – a szélsőbalhoz köthető. A szélsőbaloldalhoz a bűncselekmények valamennyi típusát együttvéve 10 971 eset soroltak.

A politikai bűncselekmények jellemző típusa az úgynevezett gyűlölet-bűncselekmény. Ilyen esetben a jogsértés motivációja az áldozat valamely társadalmi csoporthoz tartozása. Németországban tavaly 10 240 ilyen esetet regisztráltak. Van köztük például 2351 antiszemita, 1026 iszlámellenes, 222 németellenes és 141 keresztényellenes bűncselekmény.

The post Továbbra is a szélsőjobb a legnagyobb biztonsági fenyegetés Németországban appeared first on .

Részben beismerték bűnösségüket a budapesti Ráday utcai kollégium felgyújtása miatt megvádolt fiatalok a Fővárosi Törvényszéken kedden tartott előkészítő ülésen – közölte a bíróság sajtóosztálya.

A tűzben egy ember meghalt és több milliárd forintos kár keletezett. A vád szerint a két akkor 15 éves fiú és 16 éves társuk 2019. január 23-án együtt töltötte az időt, az elsőrendű vádlott pedig felvetette, hogy gyújtsanak fel valamit. Egy kisboltban közösen vettek acetont az égés gyorsítására, majd a harmadrendű vádlott javaslatára elhatározták, hogy a ferencvárosi kollégium ajtajának támasztott matracot gyújtják fel. Volt helyismeretük, tudták, hogy az épület lakott. Este fél kilenckor az elsőrendű vádlott két társa közreműködésével meggyújtotta a matracot, majd elfutottak.

A tűz gyorsan átterjedt az egész épületre, a kollégium egyik lakója rossz felé menekült, forró levegőt lélegzett be és életét vesztette. A kollégiumból kilencven, a mellette lévő társasházból ötven embernek kellett kimenekülnie. A kár több mint négymilliárd forint: a tűz miatt a kollégium épületét el kellett bontani, a bontás költsége csaknem 220 millió forint volt, az újraépítésé pedig csaknem négymilliárd. A kollégiumi szobák berendezésében több mint negyvenmillió forint kár keletkezett, a diákotthon lakóit pedig 15 millió forintot meghaladó kár érte.

Az ügyészség halált előidéző közveszély okozásával vádolja a három fiatalt. Az előkészítő ülésen az elsőrendű vádlott annyiban ismerte el bűnösségét, hogy a matracot meggyújtotta, a másodrendű vádlott pedig annyiban, hogy az öngyújtót átadta az elsőrendű vádlottnak. A harmadrendű vádlott a vádirattal egyezően ismerte el bűnösségét, de a tárgyaláshoz való jogáról nem mondott le – írták.

Mindhárom vádlott kifejezte sajnálatát amiatt, hogy a tűz miatt meghalt egy ember.

A vád, a védelem és a sértetti képviselő előadta bizonyítási indítványait, majd a bíróság tárgyalásra utalta az ügyet. Az eljárás szeptember 22-én vádlottak és tanúk meghallgatásával folytatódik – közölte a Fővárosi Törvényszék.

The post Részben beismerték bűnösségüket a Ráday utcai kollégium felgyújtásával vádolt fiúk appeared first on .

Megalakult a Magyarországi Drón Koalíció; az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), a Széchenyi István Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), valamint a HungaroControl Zrt. kezdeményezésére létrehozott szervezet alapító tagjainak száma meghaladja a hatvanat — jelentette be Palkovics László innovációs és technológiai miniszter.

Palkovics közölte, a drónokkal összefüggő gazdasági lehetőségek indokolják a magyarországi drón koalíció létrehozását, ugyanis az Európai Bizottság becslései szerint húsz év múlva több mint százezer embert foglalkoztatnak majd a drónokkal összefüggő területek, amelyeknek a gazdasági hatásai elérik vagy meghaladják majd a tízmilliárd eurót. Magyarország is szeretne ehhez a folyamathoz csatlakozni és előkelő helyet kíván kivívni magának a drónok alkalmazása, kutatása és gyártása területén – fűzte hozzá a miniszter. Hozzátette, a drón koalíció célja egy stratégia kidolgozása.

Gál András Levente, a Digitális Jólét Program (DJP) szakmai vezetője elmondta: itt az ideje a Magyarországi Drón Koalaíció megalakításának, hiszen az országban a drónokkal összefüggésben vannak még szabályozási, szervezési, fejlesztési és gyártási teendők is. A DJP közleménye szerint a most létrejött együttműködési fórum koordinációs feladatait a Közlekedéstudományi Intézet és a Digitális Jólét Program látja el.

A drón koalíció céljai közé tartozik, hogy a biztonságos üzemeltetés, és támogató jogszabályi keretrendszer mellett ösztönözze a drónok széleskörű elterjedését.

A koalíció feladata, hogy állandó szakmai és együttműködési fórumot biztosítson a fejlesztők, a felhasználói oldalt képviselő piaci és állami szereplők, valamint az akadémiai és szakmai szervezetek között. Emellett támogatást kíván nyújtani a pilóta nélküli légijárművek felhasználásához, fejlesztéséhez, oktatásához, teszteléséhez köthető DroneMotive kezdeményezésnek. A szervezet szellemi műhelyként is működik, ezért a tervek szerint szakértői- és munkacsoportokat hoz létre, valamint konferenciákat is szervez a jövőben – olvasható a DJP közleményében.

A sajtótájékoztató végén a miniszter, Józsa János, a BME rektora és Rohács Dániel, a BME tanszékvezetője, a Magyarországi Drón Koalíció elnöke aláírta a koalíció alapító okiratát. A szervezet több mint hatvan alapító tagja – köztük minisztériumok, háttérintézmények és érdekképviseleti szervek, valamint akadémiai és iparági szereplők – online követte az eseményeket.

The post Palkovics: megalakult a Magyarországi Drón Koalíció appeared first on .

Bekérette az Európai Unióhoz (EU) rendelt orosz nagykövetet az unió külügyi szolgálata (EEAS) – közölte az Európai Bizottság (EB).

A nagykövetet tájékoztatták: az EU elítéli és elfogadhatatlannak tarja Oroszország bejelentését arról, hogy megtiltja a beutazást az EU nyolc állampolgárának, köztük több magas rangú uniós és tagállami tisztségviselőnek.

A pénteken bejelentett orosz intézkedés David Sassolinak, az Európai Parlament (EP) elnökének, Vera Jourovának, az EB értékekért és átláthatóságért felelős alelnökének, igazságügyi biztosnak, valamint hat uniós tagállam tisztségviselőjének tiltja meg a beutazást Oroszországba. A moszkvai külügyminisztérium indoklásában egyebek mellett kifogásolta, hogy az EU a közelmúltban “illegitim” és “alaptalan” korlátozó intézkedéseket vezetett be orosz állampolgárok és szervezetek ellen.

Az uniós külügyi szolgálat közleményében emlékeztetett, hogy az uniós intézmények vezetői, Ursula von der Leyen, az EB, Charles Michel, az Európai Tanács, valamint David Sassoli, az EP elnöke pénteken a lehető leghatározottabban elítélték az orosz döntést.

Felidézték, hogy Oroszország nemrégiben cseh diplomatákat utasított ki, továbbá, hogy Moszkva kormányrendeletet fogadott el úgynevezett ellenséges államokról. Az intézkedések hatása aggodalomra ad okot – közölték. Az Európai Unió fenntartja magának a jogot, hogy az orosz lépésekre megfelelő válaszintézkedéseket hozzon – tették hozzá.

The post Az EU bekérette az unióhoz rendelt orosz nagykövetet appeared first on .

Washington válaszolna bármilyen meggondolatlan vagy agresszív orosz lépésre, de nem törekszik az Oroszországgal fennálló feszültség további eszkalációjára — nyilatkozta Antony Blinken amerikai külügyminiszter.

Blinken, aki a hét vezető ipari hatalom (G7) külügyminisztereinek hivatalosan kedden kezdődő londoni értekezletére érkezett a brit fővárosba, Dominic Raab brit külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján kijelentette: az Egyesült Államok a viszony további éleződése helyett azt szeretné, ha Oroszországhoz fűződő kapcsolatai stabilabbak, kiszámíthatóbbak lenne.

“Ha Oroszország lépéseket tesz ebben az irányban, mi is így teszünk” – tette hozzá.

Blinken kijelentette: Joe Biden amerikai elnöknek alkalma lesz ezt közvetlenül is kifejteni Vlagyimir Putyin orosz államfőnek kettejük találkozóján. Az amerikai külügyminiszter nem bocsátkozott részletekbe arról, hogy mikor várható az amerikai-orosz csúcstalálkozó. Hozzátette ugyanakkor: vannak olyan területek, amelyeken az Egyesült Államoknak és Oroszországnak egyaránt kifejezett érdeke, hogy megpróbálja felkutatni az együttműködés lehetséges módjait. E területek közül is valószínűleg a legfontosabb a hadászati stabilitás – mondta Blinken a hétfő esti londoni sajtótájékoztatón.

Az Egyesült Államok és Kína viszonyáról szólva Blinken kijelentette: Washington “nem kordában tartani vagy lenyomni akarja Kínát”, de azt szeretné, ha Kína is tartaná magát az elmúlt évtizedekben rengeteg munkával felépített, szabályokra alapuló nemzetközi rendhez. Az amerikai külügyminiszter kiemelte: a jól működő demokráciák legfontosabb eleme a politikai vezetőkön tevékenységüket számon kérő szabad sajtó, amelynek támogatására London és Washington egyaránt elkötelezetten törekszik.

Dominic Raab brit külügyminiszter a hétfő esti közös sajtótájékoztatón ugyanerről szólva hangsúlyozta: a G7-országcsoport értékekre alapuló partnerség, és ennek megfelelően helyénvaló, hogy a Hetek külügyminiszterei éppen a sajtószabadság világnapján találkoznak. Raab kiemelte, hogy az újságírók és általában a médiaszabadság elleni támadások száma riasztó mértékben emelkedik világszerte, és ezért üdvözlendő, hogy az Egyesült Államok a többi G7-országgal együtt egyöntetűen kiáll a demokrácia szempontjából életbevágóan fontos médiaszabadság megőrzéséért.

Hozzátette: a globális médiaszabadság-koalíció társelnökeként Nagy-Britannia együttműködést folytat más partnerországokkal annak érdekében, hogy fény derülhessen a szabad sajtó elleni támadásokra, és támogatást nyújt azoknak az újságíróknak, akik igyekeznek e támadásokra világszerte ráirányítani a figyelmet.

Nagy-Britannia a G7 soros elnökeként júniusban csúcstalálkozón látja vendégül a csoport többi országa – az Egyesült Államok, Japán, Kanada, Németország, Olaszország és Franciaország – vezetőit.

The post Washington nem akarja a feszültség további éleződését Moszkvával appeared first on .

A Szikszói Járásbíróság letöltendő szabadságvesztésre ítélte azt a férfit és három társát, aki tavaly márciusban az Encsi Rendőrkapitányság jogszerűen intézkedő rendőreire támadt – közölte a Miskolci Törvényszék.

A bíróság közlése szerint 2020. március 19-én a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Alsóvadászon egy férfi késsel fenyegetett meg egy másik embert, aki erről bejelentést tett a rendőrségen. Az Encsi Rendőrkapitányság járőrei a helyszínre mentek, intézkedtek, ám a vádlott nem volt hajlandó igazolni magát, trágár szavakat használt és távozásra szólította fel a rendőröket. Időközben a helyszínre érkezett két férfi, akik maguk is bekapcsolódtak a szidalmazásba, kutyának nevezték a járőröket és azt követelték, hogy takarodjanak ki az udvarról.

Az intézkedés közben egyikük megragadta az egyik rendőr karját, így akadályozva a járőrök munkáját, őt csak a könnygáz tartotta vissza a további erőszaktól. Időközben még egy férfi érkezett a helyszínre egy ágvágóval, megöléssel fenyegetve a rendőröket. Később vasvilla és fejsze is előkerült, egyikük egy betondarabbal rohant ki az utcára és a néhány méterre álló rendőrök felé dobta, azt kiabálva, hogy “megdöglötök”. Az eseményeknek az vetett véget, hogy rendőri erősítés érkezett a helyszínre.

A vádlottakkal szemben hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt indult eljárás. Két férfi beismerte a bűncselekmény elkövetését, egyiküket egy év, társát pedig egy év tíz hónap szabadságvesztésre ítélte a bíróság; egy másik vádlott nem jogerősen négy év hat hónap szabadságvesztést kapott, a betondarabbal támadó vádlottat pedig öt év szabadságvesztésre és öt év közügyektől eltiltásra ítélte a járásbíróság és a letartóztatását is fenntartotta. A bíróság döntése ennél a vádlottnál sem jogerős, ő maga és védője is a büntetés enyhítése érdekében fellebbezett. Az eljárás a Miskolci Törvényszéken folytatódik.

The post Rendőrökre támadó férfiakat ítéltek el Borsodban appeared first on .

Épp száz éve ismerte el Magyarország Észtországot, megalapozva a hivatalos diplomáciai kapcsolatot.

Határozott, európai szintű választ kell adni a digitális térben jelentkező új fenyegetésekre, meg kell védeni az állampolgárokat a kiberbűnözéssel és a szélsőséges ideológiák terjedésével szemben – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Észtországban.

A tárcavezető arról számolt be, hogy a koronavírus-járvány miatt az emberek életének egy jelentős része átkerült a digitális térbe, ezért egyre többen vannak kitéve az interneten jelentkező veszélyeknek, a bűnözők, a szélsőséges szervezetek olyanokat is elérnek, akiket korábban nem.

Hangsúlyozta: a NATO tallinni kibervédelmi központjában magyar katonai szakértők is dolgoznak annak érdekében, hogy az euroatlanti szövetség megfelelő választ tudjon adni ezekre a kihívásokra a következő időszakban, illetve a téma meg fog jelenni az Európa Tanács hamarosan kezdődő soros magyar elnökségének prioritásai között is. Hozzátette, az eredményes európai válaszhoz szükség van a világ öt leginkább digitalizált országa közé tartozó Észtország segítségére is.

Szijjártó emellett aláhúzta, hogy a magyar külpolitikának mindig is fontos törekvése volt a balti országok biztonságának fenntartása. Ezért a magyar légierő 2022 végén ismét részt fog venni Észtország, Lettország és Litvánia légterének védelmében négy Gripen típusú repülőgéppel és 95 katonával. Ez lesz a harmadik ilyen alkalom, és a kormány a feladatot már előre elvállalta 2025-re is – mondta.

Szijjártó később közös sajtótájékoztatót tartott Eva-Maria Liimets észt külügyminiszterrel. Utóbbi elmondta, hogy a két ország büszke tagja mind az Európai Uniónak, mind a NATO-nak, ugyanakkor tovább kell erősíteni a kétoldalú együttműködést is. Emlékeztetett továbbá arra, hogy idén van a magyar-észt diplomáciai kapcsolatok felvételének századik évfordulója.

Liimets tájékoztatása szerint az ülésen egyebek mellett érintették a térség helyzetét is, ide értve például az ukrajnai és oroszországi fejleményeket.

Észtország és Magyarország között a hivatalos kapcsolatok 1921 elején kezdődtek, amikor Észtország lett az a hely, ahol a szovjet Oroszország és Magyarország képviselői összeültek, hogy tárgyalásokat folytassanak a hadifoglyok és menekültek hazaszállításáról. A magyar küldöttség Észtországba való megérkezését hamarosan tényleges, majd 1921. február 24-i de jure elismerés követte. A tárgyalásokon a magyar küldöttséget Jungerth Mihály vezette, aki hamarosan Magyarország első észtországi hivatalos képviselője lett. 1923-ban pedig az első követ.

The post Száz éve ismertük el az Észt Köztársaságot appeared first on .

Speciális iparbiztonsági feladatokat ellátó járművek és műszerek álltak rendszerbe a katasztrófavédelemnél egy 1,2 milliárd forintos európai uniós támogatásnak köszönhetően – közölte a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság.

Mint írták, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEOP) támogatásával megvalósuló fejlesztések részeként és egyik legnagyobb eredményeként készült el, és állt a közelmúltban Mohácson szolgálatba egy speciális járőrhajó is. A Tűzmadár nevet viselő, magyar gyártású, több mint tizennyolc méter hosszú, hatszáz lóerős hajó elsődlegesen a veszélyes áruk vízi szállításának ellenőrzésében segíti a katasztrófavédelmet, de szükség esetén műszaki mentésre és tűzoltásra is alkalmazható lesz.

A járőrhajó rendszerbe állítása mellett a fejlesztések részeként olyan mobil laborként funkcionáló gépjárműveket is beszerzett a szervezet, amelyek feladata a veszélyes anyagok jelenlétével, kiszabadulásával, környezetbe kerülésével járó balesetek megelőzése, valamint természeti és civilizációs katasztrófák esetén a beavatkozói állomány, a lakosság és az anyagi javak védelme.

Közölték: a gépjárműveken lévő vegyi, biológiai és sugárzásmérő műszerek segítségével számos veszélyes anyagot lehet gyorsan, szakszerűen és megbízhatóan kimutatni, illetve helyszíni mérések, elemzések végezhetők például a kárterület határainak felderítésére, a meteorológiai helyzet meghatározására.

A támogatás segítségével vízanalitikai és vízmintavételi készleteket, bőr- és légzésvédelmi védőeszközöket, vegyifelderítő kézi eszközöket, sugárzás mérésére alkalmas műszereket is vásárolt a katasztrófavédelem.

The post Egymilliárd forintos iparbiztonsági fejlesztés a katasztrófavédelemnél appeared first on .

Vádat emeltek négy salgótarjáni férfi ellen, akik ötödik ismerősükkel együtt motoroztak az erdőben, majd miután társuk frontálisan ütközött egy quaddal, elhajtottak. A balesetet szenvedő férfi meghalt – közölte a Nógrád Megyei Főügyészség vezetője.

Bóna Gyula közölte: a 41-51 év közötti vádlottak és 45 éves ismerősük tavaly május 24-én délután Kazár és Bárna külterületén, az erdei utakon motoroztak. Egy szemből érkező kétszemélyes quad vezetője fékezett és lehúzódott előlük, de az elől haladó sértett így is a járműnek ütközött. A férfi – miután bukósisakjával bezúzta a quad szélvédőjét – az útra zuhant.

Ezután sorban odaérkezett a többi motoros. Odamentek eszméletlen társukhoz, valamint a quadból kiszálló, vérző kezű sofőrhöz, így jól hallották, hogy utóbbi a mobiltelefonján orvosi segítséget kért, és azzal is tisztában voltak, hogy a nehezen megközelíthető erdei helyszínt a helyismerettel nem rendelkező mentők nehezen találhatják meg.

A sofőr – aki telefonon beszélt a mentőirányítással, a rendőrséggel, és az érkező mentőhelikopter személyzetével is – többször kérte a vádlottakat, hogy menjenek a bárnai kocsmához, és onnan vezessék fel a mentőket, de valaki közülük maradjon vele, hiszen ő is megsérült. A vádlottak viszont arra kérték, mondja azt a mentőknek, hogy a sérült motoros egyedül volt, majd visszaültek motorjukra, megfordultak és elhajtottak.

Miközben a földi mentőegység helyismeret hiányában a bárnai kocsmánál várakozott, a baleset helyszínét nem találó mentőhelikopter személyzetét pedig a quad sofőrje telefonon, majd egy tisztásra szaladva karjelzéssel próbálta útba igazítani, a motoros légzése leállt. A quad 75 éves utasa csaknem tíz percen keresztül próbálta mellkaskompresszióval újraéleszteni, majd a mentők sikeresen újra is élesztették a motorost, akit ezután mentőhelikopterrel kórházba vittek, de ott, a szakszerű orvosi ellátása ellenére elhunyt.

A társukat otthagyó vádlottak egy salgótarjáni garázsban utcai ruhába öltöztek, majd kettő közülük visszaindult, hogy társuk motorkerékpárját elszállítsák. A négy motoros ellen a Balassagyarmati Járási Ügyészség segítségnyújtás elmulasztásának vétsége miatt emelt vádat.

The post Ismerősüket cserbenhagyó motorosok ellen emeltek vádat Nógrád megyében appeared first on .

A mai biztonsági veszélyekre a nemzetek szolidaritása jelenti a választ – húzták alá közös hétfői nyilatkozatukban Lengyelország, a három balti ország, valamint Ukrajna elnökei, akik Varsóban megemlékeztek a 230 éve elfogadott lengyel alkotmányról.

Andrzej Duda lengyel, Kersti Kaljulaid észt, Egils Levits lett, Gitanas Nauseda litván, valamint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azokat a nemzeteket képviselték az 1791. május 3-án megszavazott, demokratikus szellemű, az amerikai után a világ második legrégebbi, Európában első alkotmány évfordulóján rendezett ünnepségeken, amelyek az 1795-ig évszázadokon át fennálló Lengyel-Litván Unió területén éltek.

Az államfők aláhúzták: Európát az alapértékekre és az alapelvekre támaszkodva kell építeni, nevezetesen a szabadságra, a szuverenitásra, a területi integritásra, a demokráciára, a jogállamiságra, az egyenlőségre és a szolidaritásra.

Úgy látták: az egyesülő Európának nyitottnak kell lennie minden, ezen értékeket osztó országra és nemzetre. Támogatásukról biztosították azon térségbeli nemzeteket, amelyek “bátran követelik jogaik tiszteletben tartását”, és részesülni akarnak a szabadságban és a demokráciában.

A közös biztonságot érő mai fenyegetésekkel szemben a nemzetek szolidaritása jelenti “a béke, a stabilitás, a fejlődés, a jólét, az ellenállóképesség egyik sarokkövét” – hangsúlyozták.

Az ünnepséget a varsói Királyi Várban rendezték, nyitóbeszédében Duda kitért a fehéroroszországi helyzetre is, támogatva a fehérorosz nép jogát arra, hogy minél hamarabb megvalósítsa európai és szabadságvágyó ambícióit. Duda nyomatékosította: a jószomszédi kapcsolatokat ápoló térségbeli államok elutasítják a birodalmi politika, a befolyási övezetekért folytatott harc minden megnyilvánulását. A Királyi Várban az államfők Európa jövőjéről is értekeztek egy közös pódiumbeszélgetésen.

Az évforduló alkalmából összeült hétfő délelőtt a lengyel és a litván parlament is, a két párhuzamos ünnepi ülést videohíd kapcsolta össze. A varsói szejmben beszédet mondott a lengyel és litván államfő. Nauseda szintén támogatásáról biztosította a fehérorosz, valamint az ukrán szabadságtörekvéseket.

Litvánia “soha nem ismeri el a Krím elcsatolását, és cselekedni fog annak érdekében, hogy szűnjön meg Kelet-Ukrajna tényleges megszállása” – jelentette ki Nauseda.

Fehéroroszországról elmondta: azt Moszkva ellenőrzés alá akarja vonni, meghiúsítani próbálja az ország “bátor lakosainak szabadságvágyát”. “Tiszteletben tartjuk Fehéroroszország szuverenitását, soha nem egyezünk bele, hogy az energetika geopolitikai fegyverré váljon, amely révén a Kreml politikája túszul ejtette” Minszket – fogalmazott a litván elnök.

The post Ötök: a nemzetek szolidaritása válasz a mai biztonsági veszélyekre appeared first on .

Tűzoltónapon, ma szünetel a hivatali ügyintézés a katasztrófavédelemnél – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF).

A közleményben emlékeztettek: Szent Flórián napja, azaz május 4. a katasztrófavédelemnél dolgozók számára munkaszüneti nap. Ezen a napon az ügyfélszolgálati ügyfélfogadás és a hatósági ügyintézés szünetel. Ugyanakkor a szünnapon is kereshető a szervezet e-mailben vagy postai úton. Az írásos megkereséseket a következő munkanapon, május 5-én regisztrálják, és később válaszolják meg.

A munkaszüneti nap nem érinti a készenléti szolgálatot ellátó tűzoltókat. Ahogyan az év minden napján, ezen a napon is csaknem kétezer tűzoltó lesz szolgálatban ötszáz járművel – olvasható a közleményben.

The post Tűzoltónapon szünetel a hivatali ügyintézés a katasztrófavédelemnél appeared first on .

Oroszország megtiltotta a beutazást az Európai Unió nyolc állampolgárának, köztük három magas rangú tisztségviselőnek, David Sassolinak, az Európai Parlament (EP) elnökének, Vera Jourovának, az Európai Bizottság (EB) értékekért és átláthatóságért felelős alelnökének, igazságügyi biztosnak és Jörg Raupachnak, a berlini ügyészség vezetőjének.

Ezt az orosz külügyminisztérium közölte pénteken, kifogásolva, hogy az EU a közelmúltban “illegitim” és “alaptalan” korlátozó intézkedéseket vezetett be orosz állampolgárok és szervezetek ellen.

Az intézkedéssel sújtottak köréhez tartozik Asa Scott, a svéd védelmi kutatóintézet biológiai, radiológiai és nukleáris biztonsági laboratóriumának vezetője, Jacques Maire, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) francia küldöttségének tagja, Ivars Abolins, a Lett Nemzeti Elektronikus Médiatanács elnöke, Maris Baltins, a Lett Állami Nyelvi Központ igazgatója és Ilmar Tomusk, az észt nyelvi felügyelet vezetője.

Közleményében az orosz diplomáciai tárca nehezményezte, hogy Brüsszel minden orosz javaslatot következetesen figyelmen kívül hagy vagy elutasít, amely a problémák párbeszéd útján való rendezését szorgalmazza. A minisztérium szerint az EU “valódi célja az, hogy bármi áron feltartóztassa” Oroszország fejlődését, és ráerőltesse egyoldalú világrend-koncepcióját, amely a “szabályokon”, nem pedig a nemzetközi jogon alapul, ezzel kihívást intézve az orosz kül- és belpolitika önállóságához.

A moszkvai diplomácia azzal vádolta meg Washingtont, hogy ebben bátorítja az EU-t, nem is titkolva érdekeltségét abban, hogy “Európát ismét az éles geopolitikai konfrontáció arénájává” változtassa.

A feketelistára került személyek kitiltását Moszkva nem indokolta meg hivatalosan. A tisztségviselőknek a jelek szerint közük van az Alekszej Navalnij ellenzéki politikus megmérgezése címén Oroszország ellen bevezetett szankciókhoz, az ügyben jogsegélyegyezmény alapján intézett orosz felvilágosítási kérelem visszautasításához, valamint a balti országok orosz kisebbsége nyelvhasználati jogainak megsértéséhez és orosz tömegtájékoztatási eszközök ottani betiltásához.

The post Moszkva kitiltotta az EP elnökét, az EB alelnökét és a berlini ügyészség vezetőjét appeared first on .

rtönA Miskolci Törvényszék társtettesként, különösen nagy értékre elkövetett pénzmosás bűntette miatt négy vádlottat ítélt börtönbüntetésre, amelynek végrehajtását egy idősebb vádlottnál próbaidőre felfüggesztette. A vádlottakkal szemben közel 300 millió forint összegre, valamint ingatlanokra vagyonelkobzást is elrendelt.

Az elsőfokú ítélet tényállása szerint az egyik vádlott baráti kapcsolatban volt azzal a személlyel, aki még 2009-ben egy pénzszállítással foglalkozó cég alkalmazottjaként több száz millió forintot sikkasztott el munkáltatójától és a bíróságok 2012-ben jogerősen szabadságvesztésre ítélték. Még a bűntett elkövetése előtt megállapodtak abban, hogy a közel ötszázmillió forint értékű pénzösszeg megőrzése fejében 150 millió forint „díjazásban” részesül. A rejtekhely biztosítása, valamint később a bűnös eredetű pénz legalizálása céljából további három vádlott közreműködésére volt szükség, amelynek költsége újabb hetvenmillió forint volt. A pénzt műanyag hordókban és háti permetezőben egy szőlőskertben ásták el, ám ismeretlen körülmények között közel 130 millió forint nedvességet kapott és emiatt megrongálódott. A vádlottak 2010 és 2016 év közötti időszakban a hordókban tárolt pénzt különböző módszerekkel próbálták tisztára mosni. Volt közöttük olyan, aki sporteseményekre fogadott, szlovákiai kaszinókban próbált szerencsét, mások gépkocsit, ingatlanokat vásároltak, illetve hiteleiket törlesztették. A dohos bankjegyeket szárítgatni is kellett, két vádlott a sérült bankjegyek kicserélését több ízben is sikerrel kezdeményezte, bankfiókokban beváltatták, vagy készpénz befizetésként jóváíratták. A 2015. évben szabadult sikkasztó az őrzésre átadott több száz millió forintból mindössze 47 millió forintot kapott vissza.

A nyomozás során közel hatvanmillió forint összegben sikerült sérült állagú bankjegyeket lefoglalni, amelyeket a bíróság elkobzott.

A vádlottak a pénz bűnös eredetének tudatában összesen mintegy 460 millió forint jogellenes felhasználásában és hasznosításában jártak el. Egyik vádlott ténybeli beismerő vallomása mellett bűnösségét is elismerte. Társai közül ketten azzal védekeztek, hogy az általuk kezelt pénz származásáról nem volt tudomásuk. Az a vádlott, aki a szőlőskertjében elásva rejtegette a jogtalan eredetű vagyont, szintén tagadta a bűncselekmény elkövetését.

A vádhatóság az egyik vádlott terhére a vagyonelkobzás súlyosítása iránt, illetve az azt biztosító – ingatlanokat terhelő – zár alá vétel feloldásának mellőzése céljából jelentett be fellebbezést. Az a vádlott, aki a bűncselekményben vezető szerepet vitt, a szabadságvesztés büntetés enyhítése, a pénzbüntetés mellőzése, valamint a vagyonelkobzás megváltoztatása végett élt jogorvoslattal. Társai elsősorban felmentés, másodlagosan pedig a büntetés enyhítése céljából fellebbeztek.

A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség álláspontja szerint az egy év tíz hónap és négy év három hónap közötti tartamban kiszabott börtönbüntetések további enyhítése a jelentős időmúlás ellenére sem indokolt. A pénzbüntetés és a vagyonelkobzás intézkedés egyaránt törvényes, az ilyen jellegű bűnözés eredményes visszaszorítása érdekében a bűnösen szerzett vagyoni haszon elvonása elengedhetetlen.

A büntetőügyben a másodfokon eljáró Debreceni Ítélőtábla határoz.

The post Hordókban poshadt több száz millió forint appeared first on .

A minimumra csökkenti szolgáltatásait a moszkvai amerikai konzulátus, május 12-től már csak diplomata- és bevándorlóvízumot fog kibocsátani.

Az orosz fővárosban működő amerikai nagykövetség a honlapján publikált közleményben arra hivatkozott, hogy diplomatái múlt héten értesültek az orosz hatóságoktól arról, hogy meg fogják tiltani az amerikai képviseleteknek a külföldi állampolgárok bármilyen minőségben való alkalmazását.

Emiatt a moszkvai nagykövetség orosz állampolgároknak a nem bevándorlói vízumkategóriák közül csak a diplomatavízumot fogja kiadni. Emellett továbbra is csak sürgősségi szolgáltatásokat nyújt majd az amerikai állampolgároknak, valamint “korlátozott számú bevándorlóvízumot ad ki” különleges esetekben.

A moszkvai nagykövetség közölte továbbá, hogy konzuli osztályának alkalmazotti létszámát 75 százalékkal csökkenti. A diplomáciai képviselet azt tanácsolta az amerikai állampolgároknak, hogy orosz vízumuk lejárta esetén június 15-ig hagyják el az országot.

The post Alapjáraton a moszkvai amerikai konzulátus appeared first on .

Korábbi évkönyveinkben a magán- és a közbiztonsági ágazat 188 kiváló képviselőjét interjúvoltuk meg, volt, akikkel többször is készítettünk interjút. A Biztonságpiac.hu létrehozásának tízéves évfordulóján kézenfekvő volt, bár a terjedelmi korlátok nem engedték meg, ha nem is mindenkit, de jónéhányukat megkérdezzünk az eltelt évtized tapasztalatairól.

A jövő „biztonsági őrei” elemzők, operátorok, rendszerfelügyelő szakemberek lesznek, emiatt pedig át kell értékelnünk a vagyonvédelmi képzések jelenlegi folyamatait és tartalmát – állítja a Magyar Biztonságvédelmi Egyesület elnöke. Amellett, hogy Szécsi György lapunk kérésére a szakma elmúlt tíz évének legfontosabb eredményeit összegezte, fél szemmel már a jövőbe tekint.

— Hogyan értékeli a magyarországi vagyonvédelmi piac fejlődését az elmúlt évtizedben?
— Úgy látom, jelentős fejlődés indult el mind a szemlélet, mind a technikai megoldások szempontjából. Ennek a leglátványosabb eredményei például azok a nagy létesítmények, nemzetgazdaságilag fontos objektumok, ahova már minden igényt kielégítő biztonságfelügyeleti rendszereket telepítettek. Emellett a bankbiztonság területén is jelentős fejlődést tapasztalok, a korábban rendkívül gyakori incidensek – bankok, pénzváltók, illetve -szállítók elleni támadások – száma nagymértékben csökkent. Továbbá a kritikus infrastruktúrák biztonságának növelésében is javulást és dinamikus fejlődést láthatunk. A biztonság fontos termelési és társadalmi feltétellé vált az elmúlt évtizedben, ennek hatására pedig új védelmi filozófiák kezdtek kialakulni. Komoly veszélyforrást és kockázatot jelentenek napjainkban a kibertámadások: az online világ kiszélesedésével a nagy cégek, illetve a kormányzatok is felismerték, hogy az információk kizárólagos birtoklása stratégiai kérdés.

— Milyen fejlődés tapasztalható a vagyonvédelemhez kapcsolódó oktatás és képzés területén?
— Társadalmi szempontból is kiemelten fontos fejlemény a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) megalakulása, valamint az egyetemen belül a magánbiztonsági tanszék létrehozása. Ez deklarálja ugyanis azt a tényt, hogy a biztonság önálló tudományterületnek számít – már csak társadalmi szempontból is, hiszen ebből már arra is lehet következtetni, hogyan érzi magát a lakosság. Bár a kilencvenes években még léteztek háromnapos tanfolyamok, mára ennél jóval magasabb szintre lépett a vagyonőrképzés. Megjegyzem, jelenleg is zajlik az új OKJ-képzési rendszer kialakítása, ez 2021 januárjában lép életbe. Ugyanakkor az ötévenként kötelező továbbképzésnek nem igazán látom az értelmét, mivel nem ad sok új információt az őröknek. Bár ezt a képzést törvényileg előírták, véleményem szerint nem váltotta be a korábban hozzáfűzött reményeket.

— Milyen megoldást tartana megfelelőnek?
— A jövőbeli fejlődéshez az élő erős állomány gyakorlati képzését kellene hangsúlyozni, egyfajta kreditrendszerben, felkészítve a vagyonőröket a valódi, életszerű helyzetekre. Az elmúlt évtizedben érzékelhetően nőtt a vagyonőri fizetés, amelyet a munkaerőhiány mellett az őrökkel szemben támasztott „IQ-igény” is indokolt.

— A vagyonvédelmi vállalkozások körében milyen változások indultak meg az elmúlt tíz esztendőben, és milyen feladatok várhatók ennek kapcsán a jövőben?
— A vagyonvédelmi piacon a koncentráció erősödését láthatjuk – felvásárlásokat és összeolvadásokat. E tekintetben nem hiszem, hogy problémát jelentene az, hogy csökken a cégek száma, és növekszik a tudáskoncentráció. A következő tíz év egyik legfontosabb feladata pedig a feketefoglalkoztatás teljes megszüntetése. Változtatásokra van szükség a közbeszerzések rendszerében is: a pályázó cégek szakértelmének, kompetenciájának átvilágítására módszertani rendszerekre lenne szükség, és a legalacsonyabb vállalási díjjal szemben ennek kellene az elsődleges döntési szempontnak lennie. Ezenfelül ki kell dolgozni a vagyonvédelmi szakma tudásbázisát, és egymásra épülő képzéseket kell indítani. Megjegyzem, új veszélyek, új követelmények, új módszerek, új taktikák jelennek meg, amelyek új típusú oktatást igényelnek. Felül kell vizsgálni a mostani rendszert, és a vagyonvédelmi cégek számára kötelezővé kellene tenni a kamarai (Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara) tagságot és a vagyonőrök regisztrációját, de fontos, hogy a szakmában perspektívát, biztonságot és megbecsülést biztosítsunk a dolgozóknak.
Egyre jellemzőbb az intelligens védelmi rendszerek jelenléte, a robotizáció és automatizáció fejlődési trendje megállíthatatlan. Ennek nyomán kialakul az automatizált őrzés-védelem is, amely magában foglalja az épületfelügyeletet, tűzvédelmet, pénzszállítást és számos más funkciót. Már most sok olyan rendszer van, amely egyre inkább kiváltja az élő erős szolgálatot, ezzel együtt pedig az „intelligens vagyonőr” fogalma is kiterjedt elvárásokat, illetve értelmezéseket takar. Szakértők szerint a modernizáció nyomán minden egyes megszűnő munkahely plusz egy új munkahelyet teremt. Ahogy a műszaki fejlődés hatására új védelmi elméletek jelennek meg, a jövő biztonsági őrei elemzők, operátorok, a rendszerek működését felügyelő szakemberek lesznek – emiatt is fontos átgondolnunk a képzés és a továbbképzés jelenlegi folyamatait és tartalmát. A társadalomban tovább kell tudatosítani azt az elvet, hogy egy vagyonvédelmi cég működése része a termelés folyamatosságának, tevékenysége pedig a megtermelt értékben testesül meg.

The post Körkérdés az elmúlt tíz évről: A biztonság termelési és társadalmi alapfeltétel lett az elmúlt évtizedben appeared first on .

Két megyében tizenegy helyszínen összesen háromszáz rendőr vett részt szerda hajnalban abban az akcióban, amelynek keretében egy koszovói férfi által vezetett kábítószer-kereskedő bűnszervezetet számoltak fel a rendőrök – olvasható a police.hun.

A soproni rendőrök még 2020 májusában kaptak információt arról, hogy egy belvárosi lakás postaládáját kábítószer értékesítésére használják. A jelzést követően azonosították a lakás bérlőjét és annak vevőkörét, majd novemberben elfogták a kábítószer terjesztésével foglalkozó gyanúsítottakat, a házkutatás során pedig különösen jelentős mennyiségű extasy-tablettát, továbbá kisebb mennyiségben marihuánát és amfetamint is lefoglaltak.

A nyomozóknak sikerült megtalálniuk a kábítószer-terjesztők beszerzési forrását is, a férfiről kiderült, hogy először havi, majd heti rendszerességgel több kilogramm kábítószerrel látta el dílereit. A hálózat tagjai a Dunántúlon legalább öt megyében értékesítették a kábítószert, főleg marihuánát és kisebb mennyiségben amfetamint, így 2020 nyarától legalább 100 kilogramm kábítószer szervezett értékesítéséért felelősek.

A további nyomozás arra derített fényt, hogy S. Csaba a kábítószert külföldi kapcsolatán keresztül szerzi be, majd szállítja Magyarországra. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KRNNI), a Terrorelhárítási Központ (TEK) valamint a Győr-Moson-Sopron és a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Sopronban nyolc, Zalában két helyszínen egyszerre ütöttek rajta a bűnszervezet tagjain.

Elfogták a szervezet közép és felső szintjén elhelyezkedő valamennyi kábítószer-terjesztőt, délutánra pedig a KRNNI és a TEK munkatársai kézre kerítették az albán származású, koszovói vezetőt, Kristijan S.-t, akinek a búvóhelyén öt kilogramm marihuánát, másfél kilogramm amfetamint és több ezer euró készpénzt foglaltak le.

Az összehangolt akcióban tíz kilogramm, különböző fajtájú kábítószert találtak, lefoglaltak több nagy értékű gépjárművet, készpénzt, ékszereket és órákat. A KRNNI kilenc embert bűnszövetségben, jelentős értékre elkövetett kábítószer-kereskedelemmel gyanúsít, a Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség indítványára a bíróság mindannyiukat letartóztatta.

The post Nemzetközi kábítószer-kereskedő bandát számoltak fel Sopronban és Zalában appeared first on .

Arányos választ helyezett kilátásba Szymon Szynkowski vel Sek lengyel külügyminiszter-helyettes, miután Oroszország pénteken diplomáciai jegyzékben hivatalosan is megerősítette öt lengyel diplomata kiutasítását.

Szynkowski vel Sek sajtóértekezletén közölte: az orosz külügyminisztériumba pénteken bekéretett moszkvai lengyel nagykövet átvette a diplomaták kiutasításáról szóló jegyzéket. “A lépésre számítottunk, hiszen az orosz külügy ezt már korábban jelezte honlapján” – utalt a diplomata a viszály múlt heti fejleményeire.

Moszkva döntését Varsó tudomásul veszi, és fenntartja magának az arányos válasz jogát – jelentette ki Szynkowski vel Sek. Úgy vélte: Oroszország lépései “ártalmasak, destabilizálják a térségbeli helyzetet”. “Adott helyzetben nagyon korlátozottak a párbeszéd lehetőségei” – tette hozzá.

Varsó múlt csütörtökön minősítette nemkívánatos személynek a varsói orosz nagykövetség három munkatársát. A lépést azzal indokolta, hogy az érintettek megsértették a diplomáciai státusz feltételeit, és Lengyelországnak ártó tevékenységet folytattak. Moszkva ezt követően válaszlépésként kilátásba helyezte öt lengyel diplomata kiutasítását. A jegyzék pénteki átadása ezt a döntést tette hivatalossá.

A lengyel-orosz diplomáciai csörte kezdete időben egybeesett tíz orosz diplomata kiutasításával az Egyesült Államokból, amely lépésre reagálva Moszkva tíz amerikai diplomatát minősített nemkívánatos személynek.

Szombaton viszont Prága utasított ki 18 orosz diplomatát a dél-morvaországi Vrbeticében 2014-ben történt robbanásokkal összefüggésben. Oroszország húsz cseh diplomata kiutasításával válaszolt, mire Csehország csütörtökön további orosz diplomaták kiutasítását helyezte kilátásba. Az utóbbi lépés nyomán a prágai orosz és a moszkvai cseh nagykövetség személyzete egyenlő létszámú lesz.

A visegrádi csoport országai a hétfőn a lengyel soros elnökség által ismertetett közös külügyminiszteri nyilatkozatban szolidaritásukat fejezték ki Csehországgal. A dokumentumot szerdán az országcsoport házelnökei is támogatták.

Csütörtökön Szlovákia bejelentette, hogy Csehországgal való szolidaritása jeléül szintén kiutasít három orosz diplomatát, amire az orosz külügyminisztérium válaszlépéseket helyezett kilátásba. Pénteken a három balti ország is bejelentette orosz diplomaták kiutasítását.

The post Varsó arányos választ ígért Moszkvának diplomatái kiutasítása miatt appeared first on .

Embercsempészéssel gyanúsít a rendőrség két férfit és egy nőt, aki a koronavírus-járvány ideje alatt hamis munkaszerződésekkel és igazolásokkal segített ukrán állampolgároknak jogellenesen Nyugat-Európába utazni – közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Rendőr-főkapitányság.

Mint írták, a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján csütörtökön két településen, öt helyszínen hajtottak végre rajtaütést a megyei főkapitányság bűnügyi nyomozói, valamint a Jonatán közterületi és támogató alosztály munkatársai.

Az akció során elfogott három ember pénzért cserébe ukrán állampolgároknak olyan fiktív munkaszerződéseket és igazolásokat biztosított, amelyekkel megfeleltek a járványügyi készültségi időszak utazási korlátozásaira vonatkozó szabályoknak. A hamis dokumentumokkal a Magyarországra történő belépés mellett a külföldiek jogellenesen Nyugat-Európába utazhattak – olvasható a közleményben.

A bűnszövetségben elkövetett embercsempészés bűntettével gyanúsított három embert a rendőrök őrizetbe vették és indítványozták letartóztatásukat.

The post Embercsempész szabolcsi bűnszervezet bukott le appeared first on .

Franciaországban nemzeti megemlékezésen búcsúztatták el pénteken a Párizshoz közeli Rambouillet-ban azt a rendőrségi alkalmazottat, aki egy héttel ezelőtt iszlamista merénylet áldozata lett.

A rendőrség recepcióján dolgozó 49 éves Stéphanie Monfermét “azért gyilkolták meg, mert a hazáját, Franciaországot szolgálta” – mondta búcsúbeszédében Jean Castex miniszterelnök. A fegyvertelen, egyenruhát nem viselő rendőrségi alkalmazott “annak az embernek a szemében, akinek a nevét nem vagyok hajlandó kimondani, a francia rendőrséget és az állami tekintélyt testesítette meg” – tette hozzá a kormányfő a gyilkosság helyszínéhez közel rendezett búcsúztatáson.

A 28 éve a rambouillet-i rendőrőrsön dolgozó nőt április 23-án késelte halálra egy tunéziai iszlamista a rendőrség bejáratánál a két biztonsági kapu között. A támadó befurakodott az áldozata mögé, majd amikor mögöttük a kapu bezáródott, elővette a kést, és a kapu másik oldalán lévő rendőrök szeme láttára többször megszúrta a nőt. Amikor a második ajtó kinyílt, az egyik rendőr kétszer rálőtt az elkövetőre, aki később életét vesztette.

“Boldog és segítőkész ember volt, ami az időnként nehéz hétköznapokban sokat segített” – mondta Jean Castex a megölt nő portréja előtt, amelyet egyenruhás rendőrök helyeztek el ünnepélyesen. Monfermének posztumusz Becsületrendet, a legmagasabb francia állami kitüntetést adományozta a kormány, amelynek értelmében két gyereke a nemzet árvájának tekintendő, s ellátásukért mostantól az állam felelős.

A búcsúztatáson megjelent Gérald Darmanin belügy-, Eric Dupond-Moretti igazságügyi, Amélie de Montchalin közszolgálati, Marlene Schiappa állampolgári jogokért felelős és Nadia Hai várospolitikáért felelős miniszter, valamint Gabriel Attal kormányszóvivő, az ellenzéki pártok részéről is többen.

A megölt rendőrnőt szűk családi körben, csütörtökön helyezték örök nyugalomra, a temetésen részt vett Emmanuel Macron államfő. A rendőri erők ellen 2014 óta 17 iszlamista merényletet követtek el a terrorelhárítási ügyészség szerint. A búcsúztatáson megjelent mintegy kétszáz rendőr is.

Laetitia Ducros, a SGP rendőrszakszervezet részéről az AFP-nek elmondta: nagyra értékeli, hogy a kormány végre a rendőrség civil alkalmazottait is rendőrként ismeri el, és tudatára ébredt annak, hogy ők is veszélyben vannak, ezért a rendőrségek recepcióit is biztonságosabbá kell tenni.

Az elkövetőt Jamel Gordeche-nek hívták, 36 éves tunéziai állampolgár volt. 2009-ben illegális bevándorlóként érkezett az országba, de 2020 óta munkavállalást is lehetővé tevő tartózkodási engedélye volt, és korábban nem volt ismert a hatóságok előtt. Fuvarozóként dolgozott Rambouillet-ban, a helyi kórházban pszichés zavarok miatt kezelték. A vádhatóság szerint az elkövető a támadást megelőzően felderítette a terepet, tette végrehajtása közben pedig olyan kijelentéseket tett, amelyek terrorista indíttatásra utalnak. Szemtanúk beszámolói szerint a tettes azt kiabálta, hogy “Allahu akbar!”. Az ügyészség a mobiltelefonja átvizsgálását követően közölte, hogy az elkövető dzsihadista és pedo-pornográf internetes oldalakat látogatott.

The post Nemzeti megemlékezésen búcsúztatták el a meggyilkolt rendőrségi alkalmazottat appeared first on .