Biztonságpiac

Ellentétes az uniós joggal a bírák fegyelmi felelősségére vonatkozó lengyel szabályozás – ismertette a főtanácsnok álláspontját az Európai Unió Bírósága.

Az ügy előzménye, hogy az Európai Bizottság (EB) 2019 októberében az uniós bírósághoz fordult, mivel álláspontja szerint a 2017-ben létrehozott fegyelmi rendszer létrehozásával Lengyelország nem teljesítette az uniós jogból eredő kötelezettségeit. A EB ez év március végén ismét keresetet nyújtott be, és ideiglenes intézkedések meghozatalát kérte az igazságszolgáltatást érintő, 2020. február 14-én hatályba lépett szabályozások miatt Lengyelországgal szemben indított kötelezettségszegési eljárás ügyében.

A bizottság szerint az elfogadott rendelkezések több eleme sérti az uniós jogot, ugyanis kiszélesítik a fegyelmi bűncselekmény fogalmát, és ezáltal növelik azon esetek számát, amelyekben a bírósági ítéletek politikai ellenőrzés alá vethetők.

Evgeni Tancsev főtanácsnok kiemelte, hogy a bírákkal szemben fegyelmi eljárást a szakmai kötelezettségszegés legsúlyosabb formái miatt kell indítani, nem pedig az – általában a tények és a bizonyítékok értékelését és a jog értelmezését magában foglaló – bírósági döntések tartalma miatt. Ezenkívül – jegyezte meg – annak puszta lehetősége, hogy a bírákkal szemben, ítéleteik tartalma miatt fegyelmi eljárás indulhat, illetve szankciók szabhatók ki, kétségtelenül visszatartó hatással jár a bírósági intézményre nézve, ami összeegyeztethetetlen az igazságszolgáltatás függetlenségével.

“Megengedhetetlen, hogy megrendüljön a bizalom az emberekben a bíróság pártatlansága iránt egy demokratikus társadalomban” – jelentette ki a főtanácsnok. A főtanácsnok indítványa nem köti a bíróságot, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy döntéshozatalkor az uniós bíróság gyakran azonos álláspontra helyezkedik vele.

The post A bírákra vonatkozó lengyel fegyelmi szabályozás ellentétes az uniós joggal appeared first on .

Őrizetbe vették Magyarországon a tavaly novemberi veszprémi ékszerbolti rablás egyik, Romániában elfogott gyanúsítottját, társait továbbra is keresik – közölte a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság.

A 2020. november 4-én délután, egy veszprémi ékszerboltban történt bűncselekmény ügyében a megyei főkapitányság csoportosan és felfegyverkezve, jelentős értékre elkövetett rablás és rongálás gyanúja miatt nyomoz – írták. Az eljárás adatai szerint egy hattagú társaság rontott be maszkban, csuklyában az áruház épületében működő ékszerüzletbe, és betörték az üvegvitrineket. A boltban dolgozó férfi próbált védekezni, ezért a támadók botokkal és kalapácsokkal bántalmazták.

Végül a hat ember mintegy 12 millió forintnyi értéket zsákmányolt, a rongálással pedig mintegy négymillió forint kárt okozott. A nyomozók a szemle, az adatgyűjtés és a nyomok elemzése eredményeként az elkövetők közül két román embert azonosítottak. Az egyik gyanúsítottat a román rendőrök az európai elfogatóparancs kibocsátása után egy hónapon belül elfogták.

A 29 éves férfit a magyar nyomozók csütörtökön, május 6-án átvették, őrizetbe vették és gyanúsítottként hallgatták ki. Másik, azonosított társát továbbra is keresik, és zajlik a többi elkövető felkutatása is. A Veszprém Megyei Főügyészség azt közölte, hogy indítványozta az őrizetbe vett férfi letartóztatását.

The post Őrizetben a veszprémi ékszerbolti rablás egyik gyanúsítottja appeared first on .

Őrizetbe vették Franciaországban egy neonáci csoport hat tagját, akik egy szabadkőműves páholy ellen terveztek merényletet – jelentette be pénteken a párizsi terrorelhárítási ügyészség.

A tájékoztatás szerint a Becsület és Nemzet elnevezésű csoport tagjait kedden állították elő egy februárban indult előzetes eljárás keretében. Három, 29 és 56 év közötti gyanúsított, két férfi és egy nő ellen javasolnak vádemelést a vizsgálóbírók terrorista bűnszövetkezet gyanújával. A másik három gyanúsítottat, szintén két férfit és egy nőt szabadon engedték a kihallgatások után, ellenük egyelőre nem indul eljárás. Igazságügyi források szerint a gyanúsítottak egy szabadkőműves páholy ellen akartak merényletet végrehajtani, de a támadás részleteit még nem dolgozták ki.

A gyanúsítottak robbanószerkezetekről kommunikáltak egymás között, és terepszemlét is tartottak, a rendőrség ennek köszönhetően tudta őket leleplezni. A házkutatások során neonáci iratokat találtak. Rendőrségi források szerint a csoport egyes tagjai kapcsolatban álltak az összeesküvés-elméletek francia mozgalmának egyik ismert alakjával, a Malajziában élő Rémy Daillet-val. Több terrorelhárítási eljárás is folyik Franciaországban szélsőjobboldali csoportok ellen. Április elején a terrorelhárítási ügyészség egy másik szélsőséges csoportosulás, az OAS kilenc tagja ellen indított eljárást.

A 2017-ben feloszlatott csoport tagjait azzal gyanúsítják, hogy politikusok, többek között Christophe Castaner akkori kormányszóvivő és belügyminiszter, illetve Jean-Luc Mélenchon, a radikális baloldali Lázadó Franciaország vezetője, valamint muzulmán vallási helyek ellen terveztek merényleteket.

A csoport központi figurája, a 24 éves Logan Alexandre Nisin az ideológiailag a szélsőjobboldali nézeteket valló Anders Behring Breivik norvég terroristához és tömeggyilkoshoz állt közel, őt a Facebookon dicsőítette, lőgyakorlatokra járt és merénylettervei megvalósítására bűnszövetkezetet kívánt szervezni. A nyomozást lefolytató vizsgálóbíróknak kell arról dönteniük, hogy bíróság elé küldik-e a csoport volt kilenc tagját.

Egy évvel később egy másik szélsőjobboldali csoportot leplezett le a terrorelhárítási ügyészség, amely szintén muzulmán célpontokat választott merényletterveihez, 2020 őszén pedig a Hadműveleti erők akciója elnevezésű, fehér felsőbbrendűséget hirdető csoport 15 tagját gyanúsították meg, ellenük még folyamatban van az eljárás.

Három évvel ezelőtt hat olyan embert tartoztattak le, akik a Facebookon szerveztek merényletet Emmanuel Macron államfő ellen.

Laurent Nunez, a hírszerzés országos koordinátora januárban egy televíziós interjúban elmondta, hogy 2017 óta öt szélsőjobboldali merényletet sikerült meghiúsítani. Aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a fehér felsőbbrendűséget hirdető mozgalom erősödik, tagjai mintegy 1000-1500-an lehetnek.

The post Szabadkőműves páholy ellen tervezett merénylet egy francia neonáci csoport appeared first on .

Életét vesztette egy 31 éves nő, három gyerek anyja, miután a férje élve felgyújtotta a nyílt utcán a délnyugat-franciaországi Bordeaux-hoz közeli Mérignacban – közölték rendőrségi források.

A tragédia kedd este történt, amikor szemtanúk arra lettek figyelmesek, hogy egy férfi egy nőt fegyverrel üldöz az utcán, majd többször lábon lőtte. Miután a nő összeesett, a férfi a még életben lévő feleségét gyúlékony folyadékkal leöntötte és felgyújtotta. A házaspár háza részben tűz martaléka lett, a tűzeset körülményei egyelőre nem ismertek.

A bordeaux-i ügyészség tájékoztatása szerint a 44 éves férfit fél órával a tragédia után őrizetbe vették a Mérignackal szomszédos Pessac településen. Egy 12-es kaliberű puskát, egy gázpisztolyt és töltényeket találtak nála.

Az ügyészség élettárs által elkövetett szándékos emberölés és gyújtogatás miatt indított eljárást a férfi ellen, akinek már korábban is volt dolga rendőrséggel. A házaspár nem élt együtt, a férjet 2000. június 25-én a bordeaux-i büntetőbíróság 18 hónap börtönbüntetésre ítélte, amelyből kilenc hónapot két év próbaidőre felfüggesztettek az ügyészség tájékoztatása szerint.

Alain Anziani, a hetvenezer lakosú Mérignac polgármestere elmondta: a tragédia a kisváros nyugodt, polgári negyedében történt, és nagyon megrázta a helyieket. A tragédia szemtanúinak az önkormányzat pszichológiai ellátást biztosít. A pár 3, 7 és 11 éves gyereke a nővel élt a tűz martalékává lett házban. A gyerekek nem voltak otthon, amikor a tragédia történt, jelenleg a mentők pszichológiai szolgálata vigyáz rájuk – közölte az ügyészség.

Hivatalos adatok szerint Franciaországban tavaly kilencven nőt ölt meg jelenlegi vagy korábbi partnere, 2019-ben 146 volt az áldozatok száma. Január 1. óta 39 nő halt bele a párja vagy a korábbi párja erőszakos támadásába.

The post Egy férfi a nyílt utcán gyújtotta fel a feleségét appeared first on .

Az Európai Unió fontolóra veszi, hogy katonai kiképző missziót küldjön Mozambikba, a misszió segítene felszámolni az iszlamista terrorista csoportok jelentette fenyegetést és az annak nyomán kialakult feszültséget az országban – közölte Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, a tagországok védelmi ügyekért felelős minisztereinek egynapos találkozóját követően.

Mozambik nemrégiben kérte az Európai Unió segítségét fegyveres erőinek kiképzéséhez az országban egyre gyakrabban tapasztalt terrorista tevékenység elleni küzdelemhez és a biztonsági helyzet stabilitására – tájékoztatott Borrell, aki fontosnak nevezte, hogy még az év vége előtt megvalósulhasson az ország ilyen módon történő támogatása.

A hozzájárulás – mint utalt rá – hasonló lenne az EU nyugat-afrikai, vagy a Száhel-övezetében szerepet vállaló, az iszlamista lázadókkal küzdő nemzetbiztonsági erőknek szakértői képzést és tanácsokat nyújtó EU-misszióhoz. Hozzátette: a mozambiki misszió megvalósulása esetén inkább katonai, mint polgári misszió lenne, vagyis az EU-tagállamok fegyveres erői katonai oktatókat küldenének az országba. Portugália már felajánlotta, hogy civil személyzetet és katonai oktatókat küld Mozambikba, ha a misszió megvalósul – tette hozzá.

Értesülések szerint a tagállamok védelmi feladatokért felelős miniszterei megvitatták azt a javaslatot, amelyet tizennégy uniós tagország, köztük Németország és Franciaország nyújtott be olyan gyorsreagálású katonai erő létrehozására, amely azonnali beavatkozásra képes nemzetközi válságok kirobbanása esetén. A legkevesebb ötezer katonából álló haderő hajókkal és repülőgépekkel is rendelkezne.

Sajtóinformációk szerint Lengyelország nem támogatta az uniós haderő létrehozásának ötletét, álláspontja szerint ugyanis egy ilyen katonai képesség összességében gyengítené NATO-t a tagállami rendelkezésreállás lekötöttsége miatt.

Mariusz Blaszczak lengyel nemzetvédelmi minisztert korábbi nyilatkozatában megjegyezte, az EU-nak és védelmi képességeinek összhangban kell lenniük a NATO-val. Lengyelország nem akarja, hogy az EU védelmi képessége a NATO vetélytársa legyen. Európa erős védelmi képessége elsősorban az erős nemzeti hadseregeken alapul, amelyek a NATO keretein belül alkotnak szövetséget – tette hozzá.

Az uniós tanács soros elnökségét betöltő Portugália arról tájékoztatott, hogy a tagállamok hozzájárultak Kanada, Norvégia és az Egyesült Államok részvételéhez az állandó strukturált együttműködés (PESCO) katonai mobilitásra vonatkozó kezdeményezésében. A felsorolt államok lesznek az elsők, amelyek meghívást kapnak egy PESCO kezdeményezésben való részvételre – közölték.

A 2020 novemberében létrehozott katonai mobilitásra vonatkozó PESCO-kezdeményezés lehetővé teszi a katonai személyzet és eszközök gyors és zökkenőmentes mozgását az egész EU-ban, akár vasúti, közúti, légi vagy tengeri úton.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a nap folyamán tartott rövid beszédében üdvözölte, hogy az uniós tagállamok hozzájárultak Kanada, Norvégia és az Egyesült Államok részvételéhez a katonai mobilitásra vonatkozó kezdeményezésében.

“A nem uniós szövetségesek alapvető fontosságú szerepet játszanak Európa védelmének biztosításában” – fogalmazott a főtitkár.

The post Katonai kiképző missziót küldene az EU Mozambikba appeared first on .

A hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság emberiesség elleni bűntettek és háborús bűncselekmények miatt 25 év letöltendő börtönbüntetésre ítélte Dominic Ongwen ugandai hadurat, az Úr Ellenállási Hadserege (LRA) nevű, hírhedt ugandai gerillacsoport egyik alvezérét.

A Joseph Kony ugandai hadúr vezette milícia alparancsnokát a büntetőbíróság februárban az ellene felhozott hetven vádpontból hatvanegyben – köztük gyilkosságok és nemi erőszak, kínzás és fosztogatás elkövetésében – bűnösnek találta. A 45 éves háborús bűnösre előzetes számítások alapján életfogytiglani börtönbüntetés várt volna, azonban a testület szerint enyhítő körülménynek számított az, hogy Ongwent gyermekkorában elrabolta és erőszakkal besorozta a LRA.

Bertram Schmitt, a bírói kar elnöke, az ítélet kihirdetéskor hangsúlyozta, hogy figyelembe kellett venni Ongwen múltját a döntés meghozatalakor, de hozzátette, hogy a volt hadúr szándékosan követte el brutális bűntetteit. Ongwen ügyvédei ugyanakkor bejelentették, hogy az elítélt fellebbezni fog a határozat ellen.

Ugandát, a Közép-afrikai Köztársaságot, a Kongói Demokratikus Köztársaságot és Dél-Szudánt csaknem húsz éven át félelemben tartotta az LRA, amelynek tagjai – Ongwen vezetésével – gyerekeket raboltak el, akiket katonai szolgálatra köteleztek, és szexuális rabszolgaként tartottak fogva, gyakran megcsonkítvaőket. A mozgalmat irányító Joseph Kony ellen is vádat emelt a hágai bíróság, de őt egyelőre nem sikerült kézre keríteni.

The post Dominic Ongwen ugandai hadúr: 25 év vasban appeared first on .

Két haditengerészeti járőrhajót küld a brit kormány Jersey partjaihoz a “helyzet megfigyelésére”, miután kiéleződött a vita Franciaországgal a térség vizeire vonatkozó halászati szabályozásról.

A normandiai partvidék közelében fekvő, széles körű önigazgatási jogkörökkel bíró sziget nem része az Egyesült Királyságnak, de a brit korona külső függő területei közé tartozik.

Jersey önkormányzata az Egyesült Királyság és az Európai Unió között a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) nyomán kidolgozott kereskedelmi és együttműködési megállapodásra (TCA) hivatkozva nemrég új halászati engedélyezési rendszert vezetett be. Ennek alapján a francia halászhajók akkor kaphatnak halászati engedélyt a térségben, ha igazolni tudják, hogy a múltban is tevékenykedtek a Jersey körüli vizeken.

A francia hatóságok álláspontja szerint azonban Jersey kormányzata erről előzetesen nem konzultált az EU-val, így a rendelkezés a TCA alapján érvénytelen. Annick Girardin, a francia kormány tengerészeti ügyekért felelős minisztere az éleződő vitára reagálva a héten alig burkolt utalást tett arra, hogy Franciaország elvághatja Jersey áramellátását.

Jersey három tenger alatti kábelen Franciaországtól kapja áramszükségletének 95 százalékát. Hírek szerint csütörtökön mintegy száz francia halászhajó tart tiltakozást Jersey kikötőjénél, bár a kikötő blokádját a szervezők nem helyezték kilátásba. A brit kormány azonban bejelentette, hogy a királyi haditengerészet két járőrhajója is a helyszínre tart, azzal a céllal, hogy “figyelemmel kísérje” a francia halászhajók demonstrációját.

A BBC értesülése szerint London a Severn és a Tamar nevű, a dél-angliai Portsmouth kikötőjében állomásozó hajókat vezényelte Jersey szigetéhez. Ennek a járőrhajóosztálynak a tagjai 90,5 méter hosszúak, fedélzeti fegyvereik között tüzérségi és rövid hatótávolságú légvédelmi eszközök vannak.

The post És még ez is: London és Franciaország között éleződik a halászati vita appeared first on .

A hét vezető ipari hatalom (G7) Londonban kiadott szerdai közös nyilatkozata szerint az országcsoport stabil és kiszámítható kapcsolatrendszerre törekszik Moszkvával, de mélységesen aggasztónak tartja Oroszország magatartását. A kommüniké elítéli a nyugat-balkáni térség belső határmódosításairól felmerült spekulációkat is.

A G7-országok – a soros elnöki tisztséget betöltő Egyesült Királyság, valamint az Egyesült Államok, Japán, Kanada, Németország, Olaszország és Franciaország – külügy- és fejlesztési miniszterei több más meghívott ország és szervezet képviselőivel együtt kétnapos tanácskozást tartottak Londonban, mindenekelőtt a júniusban esedékes délnyugat-angliai G7-csúcsértekezlet előkészítésének céljából. A G7-külügyminiszterek a koronavírus-járvány miatt két év óta most találkoztak először személyesen.

A találkozóról szerda este kiadott hosszú, 87 pontból álló zárókommünikében a tagországok megerősítik azt az álláspontjukat, hogy továbbra is a liberális demokrácia és a szabadpiaci gazdálkodás a befogadó jellegű, fenntartható társadalmi-gazdasági haladás legjobb modellje. A G7-országok a közleményben elítélték az újságírók megfélemlítését, zaklatását, az ellenük alkalmazott erőszakot.

Közölték: felkérik diplomáciai képviseleteiket, hogy helyi szintű koordinációval növeljék a fenyegetéssel szembesülő újságíróknak és független médiaorgánumoknak nyújtott támogatást. A G7-csoport miniszterei közölték: mélységesen aggályosnak tartják, hogy Oroszország továbbra is felelőtlen, destabilizáló magatartást tanúsít.

Ennek megnyilvánulásai közé tartozik a kommüniké szerint az orosz fegyveres erők nagyszabású felvonulása Ukrajna határai mentén és a törvénysértő módon annektált Krím-félszigeten, Oroszország rosszhiszemű tevékenysége más országok demokratikus rendszereinek aláaknázására, a kibertérben folytatott ugyancsak rosszindulatú tevékenysége és dezinformációk terjesztése.

A G7-miniszterek a szerdai kommünikében – felidézve erről kiadott korábbi nyilatkozatukat – ismét politikai indíttatásúnak minősítették azokat a vádakat, amelyek alapján az orosz hatóságok bebörtönözték Alekszej Navalnij ellenzéki politikust. A Hetek elítélték azt is, hogy Navalnijt Oroszországban katonai célokra kifejlesztett, novicsok típusú idegméreggel mérgezték meg. A londoni G7-kommüniké szerint a vegyi fegyverek bármiféle használata elfogadhatatlan és ellentmond az e fegyverfajták alkalmazása ellen kidolgozott nemzetközi normáknak.

A G7-külügyminiszterek felszólították Oroszországot, hogy a vegyi fegyverekre vonatkozó konvencióból ráháruló kötelezettségei alapján minden további halogatás nélkül indítson vizsgálatot az ügyben, és adjon hiteles magyarázatot a területén történt vegyifegyver-használatra.

A G7-országok a londoni miniszteri értekezletről kiadott szerdai kommünikében ugyanakkor megerősítik azt is, hogy érdekükben áll stabil és kiszámítható viszonyrendszer fenntartása Oroszországgal, és folytatják az együttműködést Moszkvával a regionális válságok kezelésében, a fegyverzetkorlátozás és a leszerelés terén, valamint az Északi-sarkvidék békés, fenntartható gazdasági fejlesztésében és környezetének megóvásában.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter már a G7-értekezlet előestéjén tartott londoni sajtótájékoztatóján is leszögezte, hogy Washington – jóllehet válaszolna bármilyen meggondolatlan vagy agresszív orosz lépésre – nem törekszik az Oroszországgal fennálló feszültség további eszkalációjára. Hozzátette: az Egyesült Államok a viszony éleződése helyett azt szeretné, ha Oroszországhoz fűződő kapcsolatai stabilabbak, kiszámíthatóbbak lennének.

“Ha Oroszország lépéseket tesz ebben az irányban, mi is így teszünk” – mondta Blinken a londoni értekezletet bevezető sajtóértekezletén.

A szerda este ismertetett G7-kommüniké a nyugat-balkáni térséggel kapcsolatban leszögezi: a megalapozatlan spekulációk a határok etnikai választóvonalak mentén történő megváltoztatásáról nem kínálnak megoldást a térséggel szembeni kihívásokra, sőt az ilyen határmódosítások fenyegetést jelentenének a regionális biztonságra. A G7-külügyminiszterek közölték: határozottan visszautasítanak minden olyan próbálkozást, amely Bosznia-Hercegovina területi épségének aláásását célozza.

The post G7: stabil kapcsolatrendszerre van szükség Moszkvával, de aggasztó Oroszország magatartása appeared first on .

Jogerősen másfél év – két év próbaidőre felfüggesztett – szabadságvesztésre ítélték azt a rendőrt, aki 2018 februárjában halálos közúti balesetet okozott Újpesten. Két, megkülönböztető jelzést használó rendőrautó ütközött össze, a balesetben a vádlott utasa meghalt.

A halálos közúti baleset okozásának vétsége miatt zajló büntetőügyben a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa szerdán kihirdetett, másodfokú, jogerős határozatával annyiban változtatta meg az elsőfokú ítéletet, hogy a vádlottat – három évre – csak a “B” kategóriájú járművek vezetésétől tiltotta el – tájékoztatta a táblabíróság az MTI-t.

A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa első fokon halálos közúti baleset okozásának vétsége miatt 1 év 6 hónap – két év próbaidőre felfüggesztett – szabadságvesztés büntetésre és három év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte a vádlottat, és kötelezte 640 ezer forint bűnügyi költség megfizetésére. A büntetett előélethez fűződő hátrányok alól ugyanakkor előzetesen mentesítette.

Az ügyről azt közölték, hogy a rendőr törzsőrmesterként szolgáló vádlott 2018. február 15-én éjjel szolgálati autójával megkülönböztető fény- és hangjelzést használva egy rendőrségi helyszínre tartott. Sem ő, sem pedig utasa nem használt biztonsági övet. Egy újpesti kereszteződésben a gépjármű összeütközött egy másik, az adott helyzetben elsőbbséggel bíró, kizárólag megkülönböztető fényjelzést használó rendőrautóval.

A vádlott utasa a helyszínen elhunyt, életét a szabályszerűen használt, bekapcsolt biztonsági öv sem mentette volna meg. A vádlott és a másik rendőrautó utasa nyolc napon túl, a másik sofőr nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett.

A baleset azért következett be, mert a vádlott megkülönböztető jelzéseket használva ugyan, de úgy haladt be 68-72 kilométeres óránkénti sebességgel a tilos jelzés ellenére a kereszteződésbe, hogy nem győződött meg arról, más közlekedő járművet veszélyeztet-e, illetve, hogy a másik, ugyancsak elsőbbségi helyzetben közlekedő jármű vezetője lehetővé teszi-e számára az akadálytalan továbbhaladást – írták.

A másodfokú bíróság szerint az elsőfokú katonai tanács helyesen ismerte fel, hogy a büntetési célok eléréséhez a vádlottal szemben elegendő a próbaidőre felfüggesztett fogházbüntetés és járművezetéstől eltiltás is szükséges. Hozzátették, tévedett azonban az első fok, amikor a vádlottat nem csupán a “B” kategóriájú járművek vezetésétől tiltotta el, hanem ezt kiterjesztette a közúti járművek valamennyi kategóriájára. Ha a bíróság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot az előkészítő ülésen fogadja el, nem szabhat ki súlyosabb büntetést, illetve nem alkalmazhat súlyosabb intézkedést, mint amilyet a vádiratban előterjesztett ügyészi indítvány tartalmaz. Az ügyészség pedig csak a “B” kategóriájú járművek vezetésétől eltiltást indítványozott – jelezték.

Egyetértett a másodfokú bíróság azzal, hogy a jelenleg is szolgálatot teljesítő, kiváló parancsnoki jellemzéssel rendelkező vádlott a szolgálatban megtartható, ezért kimondta: az első fok törvényesen részesítette őt előzetes bírósági mentesítésben – áll a közleményben.

The post Jogerős ítélet született az újpesti rendőrautó-baleset ügyében appeared first on .

Emmanuel Macron francia államfő Napóleon ellentmondásosságát hangsúlyozta a francia császár halálának kétszázadik évfordulóján Párizsban rendezett megemlékezésen elmondott beszédében.

Az elmúlt félévszázadban Macron az első francia elnök, aki megemlékezett Napóleonról, akire sokan a polgári Franciaország megteremtőjeként tekintenek, miközben az 1799 és 1815 közötti, 15 éves hatalomgyakorlása miatt a francia történelem egyik legvitatottabb alakja.

A francia elnöki hivatal által előzetesen “felvilágosult megemlékezésként” beharangozott ünnepséget az 1795-ben létrehozott, tudósokat, művészeket, irodalmi személyiségeket tömörítő Institut de France-ban rendezték, ahol az államfő előtt történészek beszéltek Napóleon történelmi szerepéről.

“Bonaparte Napóleon hozzánk tartozik” – kezdte beszédét Macron, miközben egy ellentmondásos portrét rajzolt fel a volt francia császárról, akinek elítélte az olyan “hibáit”, mint a rabszolgaság helyreállítása, és méltatta a nemzeti szuverenitás védelmezőjét, a törvényalkotót és a nemzetépítőt.

A francia elnök kiemelte, hogy “nem kíván semmit engedni azoknak, akik azzal az indokkal akarják eltörölni a múltat, hogy az nem illeszkedik abba a gondolkodásba, amely a mának felel meg”. Macron ezzel az Egyesült Államokból begyűrűző cancel culture, azaz az eltörlés kultúrája ellen emelt szót.

“A császárságból lemondtunk a legrosszabbról, a császárból megszépítettük a legjobbat” – fogalmazott Macron, elítélve Napóleon “önkényes és magányos hatalomgyakorlását”. A rabszolgaságnak a helyreállításáról a francia elnök úgy vélte, hogy “elárulta a felvilágosodás szellemiségét”.

A rabszolgaság egyértelmű elnöki elítélését nagyon várták a tengerentúli francia megyék, Guadeloupe, Martinique és Réunion szigetének lakói, akiknek többsége a franciák által odahurcolt rabszolgák leszármazottja.

Macron ugyanakkor megemlékezett “a stratégáról, a törvényhozóról, a nemzetépítőről”, “Franciaországnak azon részéről, amely meghódította a világot”. Kitért arra az államférfira is, aki “márványba véste az emberek közötti polgári egyenlőséget a polgári törvénykönyvben, a törvény általi védelmet pedig a büntető törvénykönyvben”. Macron szerint a francia állam “ezt a fejlődést tükröző munkát folytatta a nők és férfiak közötti egyenlőség megteremtésével, és a halálbüntetés eltörlésével”, miután Napóleont sok bírálat érte azért, hogy a polgári törvénykönyvben a nőt a férjéhez képest alacsonyabb státuszba helyezte.

Az aktuális francia politikai helyzetre utalva. Macron üdvözölte Napóleonban azt a vezetőt is, aki “rendezte a viszonyt a nagy vallásokkal a konkordátum által”. Saját politikai hitvallásával egybecsengve a francia elnök kiemelte, hogy Napóleon pályája annak a bizonyítéka, hogy “egyetlen ember megváltoztathatja a történelem menetét”, ezért “érdemes kockáztatni”.

Az ellenzék azonnal bírálta az államfőt.
A radikális jobboldali Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés vezetője és elnökjelöltje sajnálatának adott hangot amiatt, hogy Emmanuel Macron “csak sebtében emlékezett meg arról, aki olyan sokat tett a hazáért”, míg a baloldal azt sajnálta, hogy Napóleon ünneplése közben az államfő megfeledkezett a 150 évvel ezelőtt kezdődött párizsi kommünről.

The post A francia elnök Napóleon ellentmondásosságát hangsúlyozta halálának kétszázadik évfordulóján appeared first on .

A szerdai vihar nyomán 189 esethez riasztották a tűzoltókat, leggyakrabban kidőlt fák, letölt ágak miatt – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivője.

Mukics Dániel azt mondta, hogy a legtöbb riasztás Budapestről és Pest megyéből érkezett, de Vas megye kivételével minden megyében okozott károkat a vihar. A fák sok helyen utakra, kerítésekre, elektromos vezetékekre, járművekre és épületekre dőltek – tudatta, hozzátéve, az erős szél 16 épületben okozott kárt a tető, illetve a kémény megbontásával.

Budapesten, a II. kerületben egy kocsiszínben álló villamosra, a III. kerületben egy társasházra dőlt egy fa. A VI. kerületben útra hulló cserepek, a XII. kerületben leszakadt elektromos vezeték miatt riasztották a tűzoltókat – ismertette.

Mukics azt javasolta, hogy a vihar után mindenki járja körbe az otthonát, nézze meg, milyen károk keletkeztek, és azokat minél hamarabb állítsa helyre. Ha valaki leszakadt elektromos vezetéket lát, ne közelítse meg, hanem hívja a 112-t és a szolgáltatót – mondta a szóvivő.

The post OKF: csaknem kétszáz esethez riasztották a tűzoltókat a vihar miatt appeared first on .

Befejeződött a Debreceni Egyetemen (DE) a Bevezetés az űreszközök üzemeltetésébe című tanfolyam, az ezt elsőként elvégző magyar katonáknak Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára adta át az oklevelet csütörtökön az egyetem aulájában.

A politikus a rendezvényen a közmédiának azt mondta, tíz honvédtiszt olyan oklevelet kapott, amely feljogosítja őket arra, hogy az űrhadviselésben Magyarországot képviseljék. Hozzátette: a nagyhatalmak, de a feltörekvő országok is arra készülnek, hogy kilépjenek az űrbe, és onnan irányítsák a “földi életet”. Az államtitkár szerint ennek vannak nemzetbiztonsági, gazdasági kockázatai és előnyei is.

Magyarország sem a NATO szövetségi rendszeren belül, sem a magyar biztonságpolitikát tekintve nem maradhat le, ezt szolgálják az űrkiképzésben részt vevő katonák. Németh szerint az űrhadviselés a világ olyan kihívásai közé tartozik, mint a terrorizmus, az illegális migráció vagy a kiberhadviselés, utóbbi pedig összefügg az űrben elfoglalt helyével az országnak.

Ferencz Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) űrkutatásért felelős miniszteri biztosa az oklevélátadón azt mondta, “a 21. század emberének a történelmét a világűrben írják”. Köszönetet mondott a katonáknak azért, hogy “elfogadták az ország hívó szavát” és elsőként elvégezték a három egyetem – a DE, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) – példaértékű közös vállalásában megszervezett űrtanfolyamot.

Az űrkutatás nemcsak tudomány, hanem űrtevékenység is: az űrben működő eszközök az emberiség érzékeny infrastruktúrájához tartoznak. Az űripar, az űrtudomány és a Magyar Honvédség jó együttműködéséhez a KKM – amely 2018 óta felügyeli Magyarország űrtevékenységét – a jövőben is minden segítséget megad – jelezte a miniszteri biztos.

Böröndi Gábor altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnokhelyettese kiemelte: elsőnek lenni dicsőség, de nagy felelősség is, mert nincs kitaposott ösvény, eljárás, ezt az “űrkatonák” fogják kialakítani. Hozzátette: 2030-2040 táján a nagyhatalmak a vezetési pontokat kitelepítik a világűrbe, és nyilvánvalóan megjelennek az űrfegyverek is. A tábornok szerint Magyarországon az elmúlt száz év legnagyobb haderőfejlesztése zajlik, amihez van “politikai akarat, támogatás és költségvetés”.

Szilvássy Zoltán, a DE rektora az oklevelek átadása előtt azt mondta, a világon a hadseregek képzésében a nagy egyetemek sokat vállalnak. A három hazai egyetem és a vállalatok együttműködése az űrképzésben a nemzeti összefogás eredménye, hogy speciális ismeretekkel vértezzék fel a katonákat az űrhadviselésre, amely “a legelitebb fegyvernem az új Magyar Honvédség történetében” – tette hozzá.

The post “Űrkatonákat” avattak Debrecenben appeared first on .

Az Európai Unió tizennégy tagországa, köztük Németország és Franciaország, olyan gyorsreagálású katonai erő létrehozását javasolja, amely azonnali beavatkozásra képes nemzetközi válságok kirobbanása esetén, a javaslat az uniós védelmi miniszterek csütörtöki ülésének napirendjére kerülhet – közölték az ülés részleteit ismerő uniós források.

A tizennégy uniós tagország, köztük Ausztria, Belgium, Ciprus, Csehország, Németország, Görögország, Franciaország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Portugália, Szlovénia és Spanyolország szerint az Európai Uniónak legkevesebb ötezer katonából álló haderőt kell létrehoznia, hogy szükség esetén segítséget nyújthasson a sürgős beavatkozásra szoruló unión kívüli kormányoknak. A haderő hajókkal és repülőgépekkel is rendelkezne.

A tájékoztatás szerint az uniós gyorsreagálású erő létrehozását egyebek mellett az Egyesült Királyság uniós kilépése indokolja, ugyanis a szigetország hadereje adta az EU katonai jelenlétének legjelentősebb részét. A javaslat az uniós tagországok védelmi minisztereinek csütörtökön tervezett tanácskozásának témái közé kerülhet. A Védelmi Tanács ülését vezető Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő korábban többször felrótta az Európai Uniónak, hogy nem lép fel olyan unión kívüli országok megsegítésére, mint például a polgárháborús viszonyok közé sodródott Líbia.

Közös uniós haderő létrehozásának ötletét a tagállamok először 1999-ben vitatták meg, majd 2007-ben 1500 fő rendelkezésre állásával harcképes egységet hoztak létre válságok kezelésére. Az unió 2021-től közös védelmi költségvetéssel rendelkezik, továbbá védelmi rendszert dolgoz ki 2022-re.

Az uniós védelmi tanács csütörtöki ülésének napirendjén szerepel egyebek mellett számos közelmúltbeli fejlemény és közelgő esemény áttekintése, többek között a Száhel-övezettel, Ukrajnával, Oroszországgal, Columbiával és az ENSZ líbiai fegyverembargójának ellenőrzésére létrehozott, Irini nevű földközi-tengeri uniós művelettel kapcsolatban. A tanács véleménycserét folytat az EU védelmi stratégiájáról, ezen belül is legfőképpen a válságkezelésről. A miniszterek nem hivatalos munkaebéd keretében megbeszélést tartanak Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral az EU és a katonai szövetség együttműködéséről.

The post Több uniós tagállam gyorsreagálású erő létrehozását javasolja appeared first on .

A francia hadseregnek várhatóan nem kell bíróság előtt felelnie az 1994-es ruandai népirtásért, miután a párizsi ügyészség hétfőn indítványozta a hadsereg elleni vizsgálat vádemelés nélküli lezárását.

Három évvel az eljárás megindítását követően tette közzé következtetéseit a vádhatóság az 1994. június végétől augusztus végéig az ENSZ-meghatalmazással folytatott Türkiz Hadműveletre vonatkozóan, amelynek során a francia hadsereg Ruanda délnyugati területén látott el békefenntartó missziót a tutszik ellen folytatott, tervszerűen végrehajtott népirtás megfékezésére.

Az ENSZ adatai szerint a vérengzésekben több mint 800 ezren vesztették életüket 1994. április és július között, többségében a tutszi kisebbségből.

Az ügyben jogvédő egyesületek és a népirtás túlélői felperesként azzal vádolták meg a francia hadsereget, hogy bűnrészese volt a népirtásnak, amikor is szándékosan magára hagyta a tutszi menekülteket a nyugat-ruandai Bisesero térségében, ahol 1994. június 27. és 30. között a szélsőséges hutu milicisták százasával mészároltak le tutszikat. A francia hadsereg csak június 30. után kezdett beavatkozni.

A francia ügyészség vádejtése várható volt, miután a 2018. júliusában lezárult vizsgálatot követően a Ruandában szolgálatot teljesítő öt francia tábornok közül egyet sem gyanúsítottak meg, ami pedig elengedhetetlen lett volna a per megtartásához.

Rémy Heitz párizsi főügyész közleménye szerint a vizsgálatok nem állapították meg, hogy francia katonai erők segédkeztek vagy csatlakoztak a népirtók bűncselekményeihez, illetve, hogy az előzetes megállapodások értelmében ne léptek volna közbe. A 386 oldalas ügyészségi jelentés ugyanakkor nem zárja ki, hogy a francia katonák be nem avatkozása segítségnyújtás elmaradásaként is értelmezhető, ez a bűncselekmény viszont már elévült.

A végső döntést a vizsgálóbírók mondják ki, akik 2005 óta nyomoznak az ügyben. Ők feltehetően lezárják az ügyet, de az is elképzelhető, hogy további vizsgálatokat rendelnek el. A felperesek ezt kérték, szerintük ugyanis nem egyszerűen a francia katonákra, hanem a Francois Mitterrand akkor francia szocialista államfő környezetében dolgozókra is ki kellene terjeszteni az eljárást, az ő szerepüket ugyanis eddig nem vizsgálta az ügyészség.

Az Emmanuel Macron jelenlegi francia elnök által felállított, Vincent Duclert történész vezette bizottság a közelmúltban arra a következtetésre jutott, hogy Párizs “vak volt” a készülő népirtással szemben. “Franciaország elutasította a valóságot” – fogalmazott egy áprilisi lapinterjúben Duclert.

A csaknem ezer oldalas Duclert-jelentés – amelyet a történészekből és jogászokból áló bizottság március végén hozott nyilvánosságra -, kiemelte Mitterrand és az akkori vezérkari főnök felelősségét abban, hogy annak idején folyamatosan figyelmen kívül hagyták a népirtás kirobbanásának veszélyére intő jeleket.

Eric Plouvier, az egyik felperes, a Survie (Túlélés) nevű egyesület ügyvédje az AFP francia hírügynökségnek az “igazság tagadásának” nevezte az ügyészség álláspontját.

“Három évi várakozás után az ügyészség megelégedett annak kijelentésével, hogy a népirtási szándék nem köthető Franciaországhoz, de a Duclert-jelentésben megnevezett felelősök az igazságszolgáltatástól semmilyen választ nem kapnak, miközben tagadhatatlan szerepük volt abban, hogy megtörténhettek a mészárlások” – hangsúlyozta az ügyvéd.

Az egyesületek azt szeretnék, ha a vizsgálóbírók ismét meghallgatnák a francia erők két egykori vezetőjét: Jacques Rosier tábornokot, aki Biseseróban a francia műveleteket vezette és Jean-Claude Lafourcade-t, a Türkiz Hadművelet parancsnokát. A felperesek azt is szeretnék, ha az akkori párizsi vezérkari főnököt is most először kihallgatnák, Mitterrand elnök akkori afrikai tanácsadóival és Hubert Védrine-nel, az elnöki hivatal akkori vezetőjével, későbbi külügyminiszterrel együtt.

A vizsgálóbírók azonban többször is elutasították az egykori állami vezetők kihallgatását, amit 2019-ben a fellebbviteli bíróság jóvá is hagyott, azzal a hivatkozással, hogy őket nem lehet a helyszínen meghozott katonai döntések miatt felelősségre vonni.

Egy Ruandában készült jelentés alapján a ruandai kormány alig két héttel ezelőtt mondta ki, hogy a helyi hatóságok kizárják a jogi lépéseket a francia hadsereg ellen. Vincent Biruta ruandai külügyminiszter akkor a Le Monde című francia napilapnak adott interjújában úgy vélte, hogy a jelentés “hozzájárul Franciaország és Ruanda megbékéléséhez”, jóllehet a francia történészek korábban arra jutottak, hogy Párizsnak “súlyos és nyomasztó” felelőssége van a tragédiában.

The post Ruandai népirtás: nem fogják bíróság előtt felelősségre vonni a francia hadsereget appeared first on .

A következő napokban Budapest és Sopron környéki vizekben folytatódik a szúnyoglárvák elleni biológiai védekezés – tájékoztatta az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivője.

A kivitelezést ezúttal elsősorban gépjárműre rögzített, nagynyomású permetezővel végzik, illetve a nehezen megközelíthető területekre gyalogosan juttatják el a biológiai készítményt – közölte Mukics Dániel. Közlése szerint az elmúlt napok esős időjárása kedvez a szúnyogoknak, mert a tavak és folyók mentén víz alá került számos olyan terület, amely ideális élőhelyet biztosít a szúnyoglárváknak.

Ugyanakkor a szúnyoglárvák ellen használt biológiai készítmény a felhasznált dózisban semmilyen más élő szervezetre nincs hatással – ismertette. Felidézte, hogy az elmúlt két hétben csaknem 8000 hektáron végeztek biológiai szúnyoggyérítést, zömében repülőről.

A szóvivő arra is felhívta a lakosság figyelmét, eső után fontos, hogy az erkélyen és a ház körül is felszámolják a szúnyoglárvák fejlődésére alkalmas helyeket.

The post Budapesten és Sopronban gyérítik a szúnyoglárvákat appeared first on .

Letartóztatta a hétfői dunavarsányi gyilkosság gyanúsítottjait a Budakörnyéki Járásbíróság. A férfival a gyanú szerint új élettársának a férje és fia végzett egy vadászkéssel, a házaspár válóperi tárgyalásának napján.

A rendőrség korábban arról tájékoztatott, hogy a 48 éves áldozatot egy ház udvarán szúrták le. A gyilkosság után a rendőrök “ellepték” a települést és térségét, ennek hatására az 54 éves támadó feladta magát a helyi rendőrőrsön. A 27 éves fiát a helyszíntől három kilométerre, a település egyik utcájában fogták el.

A Budapest Környéki Törvényszék azt közölte: az asszony és férje házassága megromlott, a válóperi tárgyalásuk hétfőre volt kitűzve. A nő próbálta titkolni, hová költözött, de a férje és a fia megtudták, hogy az új párjánál lakik.

Hétfő reggel a két gyanúsított – apa és a fia – megjelent az ingatlan előtt és az asszony új élettársát kihívták az utcára. Amikor az áldozat kilépett a házból, a fiú egy teleszkópos bottal, a kerítésen keresztül próbálta őt ütlegelni, majd az apjával együtt behatolt az udvarra, ahol rátámadtak a férfira. Egy szomszéd a férfi segítségére sietett, majd a négy ember dulakodni kezdett.

A fiú a férfit és a szomszédot is többször megütötte egy vascsővel. Mindeközben az apja elővette a vadászkését és hétszer megszúrta a férfit, aki a helyszínen meghalt. Szomszédja nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. A Pest-Megyei Rendőr-főkapitányság az ügyben emberölés és más bűncselekmények miatt indított eljárást.

A törvényszéki közleményben kiemelték: tekintettel arra, hogy az apa terhére kiemelkedő tárgyi súlyú bűncselekmény róható, így fennáll a szökés-elrejtőzés veszélye. Kitértek arra is, hogy a gyanúsítottak elrejtették az elkövetés eszközeit, így azokat szabadlábon hagyásuk esetén feltehetően végleg eltüntetnék a hatóság elől és ezzel megnehezítenék a bizonyítást.

A Budakörnyéki Járásbíróság nyomozási bírója távmeghallgatással megtartott ülésen meghallgatta a gyanúsítottakat és az ügyészi indítvánnyal egyetértve elrendelte a letartóztatásukat, az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során meghozandó határozatáig, de legfeljebb június 5-ig.

A döntést az ügyész és a gyanúsítottak tudomásul vették, de a közös meghatalmazott védő fellebbezett, így a végzés nem végleges, de végrehajtható – olvasható a közleményben.

The post Apja, fia: letartóztatták a dunavarsányi gyilkosság gyanúsítottjait appeared first on .

Terrorfinanszírozás gyanúja miatt betiltottak és felszámoltak egy iszlamista egyesületet szerdán Németországban.

A hivatalosan muszlim segélyszervezetként működő Ansaar International felszámolására országos razziát hajtottak végre, egyszerre tíz tartományban tartottak házkutatásokat. A terror elleni küzdelem sikeréhez “ki kell szárítani a terror pénzforrásait” – hangsúlyozta Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter a műveletről kiadott közleményében, amely szerint az Ansaar International és a befolyási köréhez sorolt egyéb szerveződések “szalafista világképet terjesztenek, és a humanitárius segítségnyújtás leple alatt világszerte a terrort finanszírozzák”.

Az Ansaar International bejegyzett társadalmi egyesület, 2012 óta működik Németországban. Csaknem ötven országban tevékenykedik, közreműködésével a többi között kutakat ásnak ivóvízellátás nélküli településeken, és otthonokat építenek árváknak. Támogatnak vallási intézményeket is, köztük korániskolákat és mecseteket. Az ARD országos köztelevízió jelentése szerint a szervezet adományok révén jelentős összegekkel gazdálkodik, így például 2018-ban tízmillió eurónál (3,65 milliárd forint) is nagyobb bevételre tett szert. Még vasárnap is tartottak egy online árverést, a pénzt szíriai fejlesztési projektekre szánták.

A belügyminisztérium gyanúja szerint a pénzből terrorista szervezeteket is támogatnak, elsősorban a Tahrír as-Sám nevű szélsőséges iszlamista gyűjtőszervezetet vezető szíriai Dzsabhat Fatah es-Sám – korábbi nevén: an-Nuszra Front – dzsihadista csoportot, a Gázai övezetet uraló Hamászt és a szomáliai al-Shabaabot. A terroristáknak juttatott összegek esetében nem tájékoztatják a támogatókat arról, hogy valójában mire költik a pénzüket, így az egyesület a terrorfinanszírozás mellett csalással és okirat-hamisítással is gyanúsítható.

Az egyesület betiltását indokolja a német alaptörvénnyel ellentétes “hittérítő tevékenység” is – idézett az ARD az Ansaar International felszámolását elrendelő belügyminisztériumi utasításból, amely szerint a szervezet közreműködésével külföldre utaztatnak gyermekeket, hogy szalafista tanokat neveljenek beléjük. A szalafizmus a Németországban leginkább elterjedt radikális muszlim vallási irányzat. Célja az iszlám jogrend, a saría alapján álló állam kiépítése. Követőinek száma meghaladja a tízezret.

A belső elhárításért felelős szövetségi és tartományi alkotmányvédelmi hivatalok szerint az irányzat németországi jelenléte azért is gond, mert bővíti az iszlamista terroristák úgynevezett toborzási bázisát. A szakértők tapasztalatokon alapuló “ökölszabálya” szerint nem minden szalafista dzsihadista, de majdnem minden iszlamista terrorista a szalafista irányzat követője vagy a szalafista szubkultúrában radikalizálódott.

The post Betiltottak egy iszlamista szervezetet Németországban appeared first on .

Egy 41 éves rendőr volt a halálos áldozata annak a közúti balesetnek, amely szerda hajnalban történt az M70-es autópálya csörnyeföldi pihenőhelyén – közölte a Készenléti Rendőrség.

A gyászhír szerint a rendőr főtörzsőrmester, a Készenléti Rendőrség járőrparancsnoka szolgálatteljesítés közben, közúti balesetben vesztette életét Csörnyeföld közelében. A 41 éves, zalaegerszegi születésű főtörzsőrmester 2009 óta dolgozott a Készenléti Rendőrségnél. A rendőrség megrendülve és együttérzéssel osztozik az elhunyt rendőr családjának fájdalmában – olvasható a rendőrség honlapján.

A Zala Megyei Rendőr-főkapitányság hajnalban adott hírt arról, hogy az M70-es autópálya 15-ös kilométerénél, a Csörnyeföld közelében lévő pihenőhelyen egy gépkocsi nekihajtott egy út mellett álló mikrobusznak. A jármű elgázolt egy embert, aki a helyszínen életét vesztette. A kisbusz vezetőjét a mentők súlyos sérüléssel vitték körházba.

The post Rendőr volt a halálos áldozata az M70-esen szerda hajnalban történt balesetnek appeared first on .

Oroszország kész elősegíteni az izraeli-palesztin rendezési tárgyalások felújítását, amivel kapcsolatban vannak elképzelései – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, amikor szerdán Moszkvában fogadta palesztin hivatali partnerét, Rijád al-Malikit.

“Aggodalommal tölt el bennünket, hogy hogy nincs perspektivikus megállapodás a békefolyamat, a béketárgyalások újraindításáról. Készek vagyunk segíteni ebben, van néhány ötletünk” – mondta Lavrov, de az elképzeléseket nem osztotta meg a nyilvánossággal. Az orosz diplomácia vezetője elmondta, hogy Moszkva, a járványhelyzet függvényében, szeretné mielőbb megtartani az orosz-palesztin kormányközi gazdasági együttműködési bizottság ülését.

Maliki a tanácskozást követően közölte, hogy átadta Lavrovnak Mahmúd Abbász palesztin vezető Vlagyimir Putyinhoz intézett levelét, amelyben köszönetet mondott a palesztinoknak szállított Szputnyik V vakcináért, és kifejtette a Közel-Keletre vonatkozó, kölcsönös érdeklődésre számot tartó témákkal kapcsolatos állásfoglalását. Hangsúlyozta, hogy Palesztina az eddig biztosított félmillió adag után érdekelt további orosz oltóanyag-szállítmányokban. Rámutatott, hogy az orosz oltóanyag volt az első, amely eljutott a palesztin területekre.

A TASZSZ orosz hírügynökség emlékeztetett rá, hogy áprilisban Vlagyimir Szafronkov, az orosz külügyminisztérium közel-keleti rendezés ügyében illetékes különmegbízottja kezdeményezte a közvetítő “kvartett” – Oroszország, az Egyesült Államok, az ENSZ és az EU – miniszteri szintű tanácskozásának összehívását.

The post Moszkva kész elősegíteni a közel-keleti rendezési tárgyalások felújítását appeared first on .

Aljas indokból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt jogerősen 21 év 11 hónap fegyházra ítélte a Pécsi Ítélőtábla kedden azt a Tolna megyei férfit, aki 2019 tavaszán hatéves unokatestvérét szexuális indíttatásból bántalmazta és a kislány halálát okozta Szekszárdon.

A másodfokon eljáró ítélőtábla az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a jogerősen megállapított tényállás szerint a bűncselekmény elkövetésekor 19 éves vádlott 2019. március 8-án követte el a bűncselekményt. Elhívta a kislányt a Séd-patak melletti töltéshez, ahol – szexuális indíttatásból – bántalmazni kezdte a védekezésre képtelen gyermeket. Térkővel többször fejen ütötte, majd a még lélegző kislányt a patakba húzta, és hazament.

A gyermek halálát a fulladás következtében beállt agybénulás okozta, de a korábbi bántalmazás is a halálához vezetett volna. A sértett eltűnését észlelve a családja értesítette a rendőrséget, és rövid keresés után megtalálták a holttestét a patakban.

A bíróság szerint a vádlott mentális retardációban, magatartászavarban és a tinédzserkori drogfogyasztás miatt kialakult fokozódó személyiségzavarban szenved. Több alkalommal kezelték pszichiátrián, de betegségei a kóros elmeállapot szintjét nem érik el, cselekményét pedig beszámítási képessége teljes birtokában valósította meg.

Az első fokon tavaly decemberben ítéletet hirdető Szekszárdi Törvényszék halmazati büntetésül húsz év fegyházra ítélte a férfit, a fellebbezések folytán eljáró Pécsi Ítélőtábla – a cselekmény kiemelkedő tárgyi súlya és a minősítő körülmények nagy száma miatt – súlyosbította az ítéletet 21 év 11 hónap fegyházra.

A bíróság közleményében jelezték: a vádlott a bűncselekmény elkövetésének idején betöltött életkorára tekintettel a másodfokon kiszabott büntetésnél súlyosabb büntetést nem lehetett kiszabni.

Az ítélőtábla az ügyben a kiskorú sértett kegyeleti jogainak védelméért zárt tárgyalást tartott, csak a határozathirdetés volt nyilvános.

The post Csaknem huszonkét év fegyházra ítélték a hatéves unokahúgát meggyilkoló férfit appeared first on .