Biztonságpiac

Előkészítő eljárást indított a rendőrség annak érdekében, hogy kiderüljön: történt-e bűncselekmény, kell-e nyomozást elrendelni Óbudán, ahol lakótelepi lépcsőházakban kihelyezett szórólapok lakásmaffia tevékenységére figyelmeztetik a lakókat. Állítólag ugyanis több idős ember gyanús körülmények között elhunyt, miután eltartási szerződést kötött – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK).

Azt írták, hogy a BRFK-ra egyetlen ilyen bejelentés érkezett; az idős ember halálának körülményeit szakértők bevonásával vizsgálják, idegenkezűség gyanúja eddig nem merült fel.

A rendőrök meghallgatták az ügyben az óbudai lakosokat szórólapon figyelmeztető lakásszövetkezeti elnököt, a BRFK közlése szerint “a sajtónyilatkozatokkal ellentétben konkrét információt nem, csak feltételezéseket hozott a nyomozóhatóság tudtára”. Hozzátették: az előkészítő eljárásban ezt is ellenőrzik a nyomozók.

A közlemény arra is kitér, hogy a rendőrök a lakótelepen csaknem kétszáz embert hallgattak meg, de eltartási szerződéssel kapcsolatos gyanús halálesetről nem találtak adatot. Újra elővették a korábbi években természetes úton bekövetkezett halálesetek aktáit is, de egyelőre ezekben sem akadtak gyanús körülményekre – tették hozzá.

A rendőrség azt kéri, hogy ha bárkinek bűncselekményről vagy annak akár a leghalványabb gyanúját felvető konkrét esetről van tudomása, haladéktalanul tegyen bejelentést bármelyik rendőri szervnél, hívja a 112-őt, vagy – akár névtelensége megőrzése mellett – a Telefontanú 06-80-555-111 zöldszámát.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy egy előnytelen szerződés megkötése önmagában nem feltétlenül büntetőjogi kategória. A BRFK azt tanácsolja, hogy egy ilyen döntést csak jól átgondolva, hozzátartozókkal, barátokkal megbeszélve, lehetőleg saját ügyvéddel konzultálva, ingatlanszakértő véleményét kikérve hozzanak meg – írták.

The post Vizsgálják, kell-e nyomozni óbudai eltartási szerződések és halálesetek miatt appeared first on .

Már négyen követtek el öngyilkosságot azon rendőrök közül, akik az amerikai törvényhozás, a Capitolium épületét védték annak januári ostromakor – erről számolt be kedden a Washington Times című amerikai napilap.

A WUSA9 nevű televíziós csatorna szerint a fővárosi rendőrség hétfőn erősítette meg, hogy véget vetett életének egy 26 éves rendőr, Kyle DeFreytag.

DeFreytag az ostrom után elrendelt kijárási tilalom betartásáért felelt, amelyet azután vezettek be, hogy tüntetők rendőrökkel csaptak össze, és betörtek a kongresszus épületébe, azt követően, hogy Donald Trump előző amerikai elnök az elektori szavazatok hitelesítésének leállítására szólított fel.

A rendőrség nem sokkal azután tudatta DeFreytag halálhírét, hogy megerősítette: a múlt csütörtökön szintén öngyilkosságot követett el Gunther Hashida rendőr. “Hashida rendőr hős volt, aki életét kockáztatta a Capitoliumunk, a kongresszusi közösség és demokráciánk védelméért” – fogalmazott Nancy Pelosi demokrata párti házelnök. “Minden amerikai hálával tartozik neki a január 6-án és az egész, önzetlen szolgálata során tanúsított nagyfokú bátorságáért és hazafiasságáért” – tette hozzá.

A Capitoliumot védő rendőrök közül elsőként Howard Liebengood követett el öngyilkosságot, 51 éves korában. Halálának hírét a capitoliumi rendőrség januárban erősítette meg. Néhány héttel később önkezével vetett véget életének Jeffrey Smith washingtoni rendőr is.

A Capitolium január 6-i ostromának kivizsgálásával megbízott kongresszusi bizottság a múlt héten kezdte meg munkáját. A első, múlt keddi ülésen az egyik rendőr, Michael Fanone – akit az ostrom során összevertek – bírálta a Republikánus Párt egyes tagjait. “A kollégáimmal szembeni közöny szégyenteljes” – fogalmazott Fanone. A bizottság tagja, Adam Kinzinger illinois-i republikánus képviselő közölte: a vizsgálat során alaposan szemügyre veszik, hogy mit csinált és milyen beszélgetéseket folytatott a republikánus hívekkel Trump.

Az amerikai törvényhozás épületét január 6-án ostromolták meg, Trump gyújtó hatású beszéde után. Az előző elnök nem ismerte el vereségét, és arról írt a közösségi oldalain, hogy a választást elcsalták. A Capitoliumban a szenátus épp a demokrata párti Joe Biden győzelmét hozó novemberi elnökválasztás eredményeit készült hitelesíteni.

Az összecsapásokban öten életüket vesztették, köztük a biztonsági erők egyik tagja. Brian Sicknick összeesett, amikor összetűzésbe került a támadókkal, és meghalt. Az igazságügyi orvos szakértő később megállapította, hogy halálát természetes ok idézte elő.

The post Öngyilkossági hullám tört ki a Capitoliumot védő rendőrök között appeared first on .

Letartóztattak egy férfit, aki kisebb “robbanószerarzenált” rejtegetett otthonában – közölte a Budapest Környéki Törvényszék.

Közleményük szerint a férfi és testvére több hónappal ezelőtt egy lakatlan ingatlannál szedett össze csaknem 880 tételnyi robbanóanyagot, robbanószert és lőszert. A hatóságok hétfőn kutatták át a férfi ingatlanát, ahol megtalálták az eltulajdonított eszközöket.

Az ügyben a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság robbanóanyag és robbanószer engedély nélküli megszerzésével elkövetett robbanóanyaggal és robbanószerrel visszaélés és más bűncselekmény miatt nyomoz.

A törvényszék kiemelte: figyelemmel a férfi terhére rótt bűncselekmény tárgyi súlyára és a várható büntetésre – 2-12 év szabadságvesztés -, fennáll a szökés, elrejtőzés veszélye. Mindemellett a férfi a közvetlen családtagjai által lakott ingatlanon rejtette el a robbanószereket, bűntársa pedig ismeretlen helyen tartózkodik. Így a férfi szabadlábon hagyása esetén a tanúk és mások befolyásolásával veszélyeztethetné a bizonyítást. Továbbá a bűnismétlés veszélye is fennáll, ezért az ügyészi indítvány szerint a letartóztatása indokolt.

A Budakörnyéki Járásbíróság nyomozási bírója meghallgatta a férfit, majd elrendelte letartóztatását az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozandó határozatáig, de legfeljebb szeptember 4-ig.

A döntést az ügyész tudomásul vette, míg a gyanúsított fellebbezett ellene. A végzés nem végleges, de végrehajtható – olvasható a közleményben.

The post Olyat gyűjtött, amit nem kellett volna: tetartóztatták appeared first on .

Megvizsgálja szeptemberben az orosz kultuszminisztérium társadalmi bizottsága, hogy a színházak repertoárpolitikája összhangban áll-e nemzeti fejlesztési és a nemzetbiztonsági stratégiával – jelentette ki Mihail Lermontov, a testület elnöke az Interfax hírügynökségnek nyilatkozva.

Lermontov szerint a bizottsághoz több panasz érkezett be az állami finanszírozásban részesülő orosz színházak repertoárpolitikájával kapcsolatban. Mint mondta, társadalmi vitára kell bocsátani, hogy vajon ez összhangban áll-e a Vlagyimir Putyin elnök által nemrégiben elfogadott nemzetbiztonsági stratégiával.

A vitát a tisztségviselő szerint a színházak, a társadalom és a kulturális minisztérium képviselőinek bevonásával szándékoznak lebonyolítani. Az eljárás határidejét Lermontov nem nevezte meg.

A színházi repertoárokat mások mellett Szvjatoszlav Ribasz író is bírálta, aki egy, a múlt hónapban a Lityeraturnaja Gazeta hasábjain megjelent cikkében úgy vélekedett, hogy egyes bemutatott darabok nincsenek összhangban a július 2-án kiadott, a nemzetbiztonsági stratégiát taglaló elnöki rendeletben is megfogalmazott nemzeti eszmével.

Ribasz emlékeztetett az 2015-ben kirobbant botrányra, amikor Borisz Mezdricset, a Novoszibirszki Állami Akadémiai Opera- és Balettszínház volt igazgatóját és Tyimofej Kuljabint, a Tannhäuser opera rendezőjét a hívők érzelmeinek megsértésével vádolták. Felidézte a 2016-ban a vorkutai bányászati és közgazdasági főiskola 53, a Soros Alapítvány által kiadott történelem tankönyvével kapcsolatban kirobbant vitára is.

“A mindenütt jelen lévő Soros szellemében való értelmezési szabadságnak csak azután lett vége, hogy az egyikben (a könyvek egyikében) az orosz elnök elleni sértések szerepeltek” – írta.

Ribasz szerint Prokofjev Háború és béke operájának a brit Graham Vick által a szentpétervári Mariinszkij Színházban színre vitt változata eltorzította Tolsztoj karaktereit, Natasa Rosztovát például prostituálnak állította be. Az amerikai John Neumeiert, aki a moszkvai Bolsoj Színházban rendezte meg az Anna Karenyinát, a cselekmény eltorzításával vádolta meg, amiért Karenyinből elnökjelöltet csinált.

Nehezményezte a Konsztantyin Bogomolov rendezésében a Csehov Moszkvai Művészszínházban színre vitt Muskétások a modern Oroszországban élnek, és “egyszerűen lubickolnak a mindent legyőző közönségességben”. Ribas ennek fényében pusztán figyelemelterelésnek minősítette, hogy a moszkvai Gorkij Művészszínház botrányt kavart azzal, hogy a Sztálinról szóló, A csodálatos grúz című darabban felléptette Olga Buzova felkapott hírességet.

Az író az orosz klasszikusok, a nemzetközi eszme “határozott és visszavonhatatlan” védelmére szólított fel. Követendő példaként a (második világháborús szovjet) “Győzelem” melletti kiállást nevezte meg.

Orosz kulturális miniszter: a tárcánál nem merült fel a színházi repertoárok cenzúrázása

Az orosz kulturális minisztériumban nem merült fel a színházak repertoárja feletti ellenőrzés, az ország alkotmánya tiltja a cenzúrát – idézték szerdán orosz lapok Olga Ljubimova tárcavezetőt. A miniszter hangsúlyozta, hogy a társadalmi bizottság “egyes tagjainak elképzelései és eszmefuttatásai” nem tévesztendők össze a tárca állásfoglalásával. Ljubimova szerint a Lermontov által vázolt javaslatokat nem vitatták meg a misztériummal. “Az Oroszországi Föderáció jogszabályaival összhangban az orosz kulturális minisztériumnak nincs joga beavatkozni a kulturális intézmények alkotó tevékenységébe, ez egy független folyamat”- jelentette ki a miniszter újságíróknak a sajtóbeszámolók szerint. Hozzátette, hogy ha a kultúra területén megsértik a hatályos jogszabályokat, az illetékes hatóságoknak jogukban áll ezt értékelni. Ljubimova szerint a kulturális minisztérium feladata az, hogy biztosítsa az átfogó párbeszédet, amelyben minden fél megszólalhat, hogy szükség esetén közösen lehessen megalapozott döntést hozni a nyilvánosságot érintő aktuális kérdésekben.

The post Agyrém: nemzetbiztonsági szempontból vizsgálná az orosz színházak repertoárját a kultuszminisztérium társadalmi bizottsága appeared first on .

Nem egy, hanem két teherkocsi szabadult el a felújítás alatt álló 3-as metró alagútjában múlt pénteken. A halálos áldozattal járó balesetben megsérült két ember még aznap elhagyhatta a kórházat – közölte a BKV Zrt.

A közlemény szerint a metró középső szakaszának munkaterületén, a Corvin-negyed és a Kálvin tér között történt a baleset július 30-án. A Nagyvárad téren elszabadult két teherkocsi, amelyen két ember tartózkodott. A kocsik három embert elsodortak, egyikük meghalt, a másik kettő megsérült. Őket kórházba vitték, de aznap elhagyhatták az intézményt.

A baleset halálos áldozata és sérültjei is a felújítást végző vállalkozó szakemberei, akik a kezelésükben lévő munkaterületen dolgoztak saját eszközeikkel. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) szakértők bevonásával vasúti közlekedés veszélyeztetése miatt indított büntetőeljárást ismeretlen tettes ellen – írták.

A 3-as metró felújításának koordinálását végző Metró Felújítási Projekt Igazgatóság munkatársai és a BKV dolgozói együttérzésüket fejezték ki.

The post BKV: nem egy, hanem két kocsi szabadult el a múlt heti balesetben appeared first on .

Az Európai Unió és a NATO is elítélte kedden a Mercer Street tartályhajó ellen szándékosan elkövetett, két emberéletet követelő dróntámadást, és a hajózás biztonságának szavatolására hívták fel a figyelmet.

Az EU és a NATO arra reagált, hogy a múlt héten az Arab-tengeren támadás ért egy tartályhajót, és életét vesztette a hajó román nemzetiségű parancsnoka és a legénység egy brit tagja. A NATO közleményben hangsúlyozta, a hajózás szabadsága minden szövetséges ország számára létfontosságú, meglétét a nemzetközi joggal összhangban biztosítani kell.

Emlékeztettek: az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és Románia arra a következtetésre jutott, hogy nagy valószínűséggel Irán a felelős az incidensért. Ezzel összefüggésben kijelentették, a szövetségeseket továbbra is aggasztják Irán destabilizáló lépései, és felszólítják Teheránt, hogy tartsa be nemzetközi kötelezettségeit.

Nabila Massrali, az Európai Bizottság illetékes szóvivője a testület szokásos sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva kijelentette: elfogadhatatlan minden olyan fellépés, ami a hajózás biztonságát és szabadságát korlátozza. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a támadás “összetett körülményeinek” kivizsgálására van szükség, az érintett országoknak pedig kerülniük kell minden olyan lépést, ami veszélyeztetheti a békét és a térség stabilitását.

A támadást a múlt csütörtökön hajtották végre az Arab-tengeren a libériai zászló alatt közlekedő, japán tulajdonú, izraeli üzemeltetésű, közepes méretű tartályhajó ellen. A Mercer Street nevű hajó a tanzániai Dar es-Salaamból tartott az egyesült arab emírségekbeli el-Fudzseirába, és éppen a középkelet-ománi Dukm kikötővárostól körülbelül 280 kilométerre északkeletre tartózkodott. Teherán tagadta érintettségét az ügyben.

The post Az EU és NATO is elítélte a Mercer Street tartályhajó elleni támadást appeared first on .

Felakasztva találtak rá egy fehérorosz aktivistára Kijev egyik parkjában, nem messze a lakóhelyétől – jelentette be az ukrán rendőrség.

Vitalij Sisav – akinek eltűnését hétfőn közölték – egy Kijevben bejegyzett nonprofit szervezet, az Ukrajnai Fehérorosz Ház vezetője volt, amely aktívan segítette a fehérorosz hatóságok által üldözött ellenzékieket.

A rendőrség szándékos gyilkosság, illetve öngyilkosságnak álcázott emberölés ügyében indított nyomozást. A hatóságok lefoglalták az áldozat személyes tárgyait, köztük a mobiltelefonját. A kijevi rendőrség arra kért mindenkit, aki ismerte Sisavot, hogy adjon tájékoztatást a férfi életének utolsó heteiről, pszichés, érzelmi állapotáról, az őt ért esetleges fenyegetésekről. A teljes kép a történtekről a tanúk kihallgatása, a térfigyelő kamerák felvételeinek elemzése, a szakértői vizsgálatok és a nyomozati munka alapján áll össze – tették hozzá a rendőrségnél.

Ihor Klimenko országos rendőrfőnök tájékoztatóján elmondta, hogy a holttest megvizsgálásakor horzsolásokat találtak az orrán, a térdén és a mellkasán. “Ilyen sérülések szakértők szerint általában eséstől keletkeznek” – mondta. Hozzátette, hogy hámsérülést találtak a felső ajkán is. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az igazságügyi orvosszakértői vizsgálat állapítja majd meg, hogy a sérüléseit okozhatta-e ütlegelés.

Ukrán hírportálok emlékeztettek arra, hogy Sisak eltűnését hétfőn jelentette be szervezete a rendőrségen kívül az Ukrán Biztonsági Szolgálatnak (SZBU) és a határőrségnek is. A férfi szokásához híven reggel futni indult, de nem tért vissza. Az Ukrajinszka Pravda értesülései szerint a mobiltelefonjáról több úgynevezett “süket” hívást indítottak, azaz a kapcsolat felvétele után a hívó fél nem szólalt meg, később pedig már nem volt elérhető a mobilszáma.

Az Ukrajnai Fehérorosz Ház közlése szerint a telefonját egy Google-fiókon keresztül leválasztották a helykövetésről. A rendőrség előző nap kutyás rendőrök bevetésével is átkutatta azt az erdős részt, ahol futni szokott, de nem akadtak a nyomára. A telefonját is nyomon követték az adótornyokon keresztül, de ez alapján túl nagy területet kellett volna átkutatniuk. Sisav szervezetének tagjai még 22 óra után is folytatták a kutatást eltűnt vezetőjük után az erdős területen.

Az Ukrajnai Fehérorosz Ház kedden közölte, hogy Sisav tavaly ősszel volt kénytelen elhagyni Fehéroroszországot, mert részt vett az Aljakszandr Lukasenka elnök elleni ellenzéki tüntetéseken. A szervezet közölte, hogy Kijevben megfigyelték őt, amiről többször tettek bejelentést az ukrán rendőrségen. Helyi ér fehéroroszországi forrásaik több ízben figyelmeztették őket lehetséges provokációkra, egészen az emberrablásig és a gyilkosságig, de maga Sisak nem tulajdonított ezeknek komoly jelentőséget: általában elviccelte, mondván, hogy legalább a szervezetük “kitör az információs vákuumból”. Meggyőződésük, hogy a fehérorosz “rezsim” áll meggyilkolása mögött – írták közleményükben.

Kijev tavaly augusztus végén csatlakozott az Európai Unió nyilatkozatához, és úgyszintén nem ismeri el, hogy a 2020-as fehéroroszországi elnökválasztás megfelelt volna a demokratikus normáknak. Ukrajna a koronavírus-járvány ellenére megkönnyítette a beutazást, és számos menekültet fogadott be Fehéroroszágból, miután ott ellenzéki tüntetések kezdődtek, amelyeken a választások Aljakszandr Lukasenka elnök javára történt állítólagos elcsalása ellen tiltakoztak, a fehérorosz hatóságok pedig számtalan ellenzékit vettek őrizetbe vagy jogellenesen eltávolítottak az országból. Tavaly szeptemberben két ellenzéki – Anton Radnenkav és Ivan Kravcav – érkezett Ukrajnába, akik kijevi tájékoztatójukon azt mondták, hogy nem önszántukból hagyták el hazájukat, hanem a fehérorosz hatóságok kényszerítették őket erre.

Ukrán híradások hétfőn számoltak be arról, hogy Kriszcina Cimanouszkaja, a Lukasenka rendszerét többször bíráló fehérorosz olimpikon férje is Ukrajnába menekült. Magát Cimanouszkaját, aki a tokiói olimpián vett részt, edzői a Fehérorosz Olimpiai Bizottság utasítására arra próbálták rákényszeríteni, hogy visszatérjen Minszkbe, miután néhány nappal ezelőtt bírálta az edzőket, amiért három fehérorosz futó téves nevezés miatt nem indulhatott az olimpián. Szymon Szynkowski vel Sek lengyel külügyminiszter-helyettes hétfőn közölte: az atléta a tokiói lengyel nagykövetségen jelentkezett, lengyel humanitárius vízumot kap, és a legközelebbi napokban Varsóba utazik.

The post Ukrajnában holtan találtak egy fehérorosz aktivistát appeared first on .

Ukrán közéleti személyiségek, ellenzéki parlamenti képviselők, újságírók és aktivisták levelet küldtek Joe Biden amerikai elnöknek, arra kérve őt, hogy vizsgálja felül azt a döntést, miszerint az Egyesült Államok nem vezet be szankciókat az Északi Áramlat-2 orosz gázvezetéket üzemeltető vállalatokkal szemben – számolt be az Ukrajinszka Pravda című hírportál.

A levélben – amelyet 47-en írtak alá – rámutattak arra, hogy s gázvezetékről nemrég született amerikai-német egyezség veszélyezteti a transzatlanti biztonságba és az ukrajnai reformokba már befektetett amerikai támogatásokat, és nem nyújt megfelelő biztonsági garanciákat a projekt által érintett országok számára.

“A két ország által az Északi Áramlat-2-ről kiadott nyilatkozatban foglaltak az orosz állami költségvetésbe juttatnak több pénzt, amelyet az Egyesült Államok elleni cselekményekre és az Ukrajna elleni katonai agresszió finanszírozására fordíthatnak. Ezt a pénzt önkényuralmi rendszerek támogatására és az ukrán nép mellett a fehéroroszok, a grúzok és Oroszország többi szomszédja ellen fordítják annak megakadályozására, hogy maguk dönthessenek a saját sorsukról” – hangsúlyozták.

Az amerikai elnök közbenjárását kérők úgy vélik, Oroszországnak lehetősége nyílik arra, hogy Ukrajnát és Európát a gázellátás leállításával vagy megszüntetésével zsarolja, illetve szabotálja, és ellehetetlenítse az Ukrajnán keresztüli gázszállítást.

Az aláírók ezért azt szorgalmazzák, hogy töröljék el azt az előírást, amely szerint a szankciókról szóló jelentéseket augusztus végéig be kell nyújtani az amerikai kongresszushoz, vonják vissza az Északi Áramlat-2 elleni szankciók indokolatlan lemondását, és követeljék meg a gázvezeték beindításához szükséges összes tanúsítvány megszerzését.

Kiemelték: az Északi Áramlat-2 olyan európai üzleti körök gazdagodásához is hozzájárul, amelyek védelmezik Vlagyimir Putyin orosz elnök szerintük önkényuralmi politikáját. “Ez nem az az út, amelyhez Amerika vissza kívánt térni. Nagyon nehéz lesz hinni a demokrácia hatalmának helyreállításában anélkül, hogy átgondolnák a döntésüket” – fogalmaztak levelükben.

A levél aláíró között van két képviselő a Petro Porosenko volt elnök vezette Európai Szolidaritás és kettő a Hang párt frakciójából, valamint Aljona Hetymancsuk, az “Új Európa” elemzőközpont igazgatója, vagy Mihajlo Zsernakov, a DEJURE Alapítvány vezetője.

Az Egyesült Államok és Németország másfél hete jelentette be, hogy hivatalosan megállapodott a gázvezeték építésének befejezéséről. Erről közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben Ukrajnának is tettek néhány ígéretet. Berlin például pénzügyi segélyt ígért.

Az Északi Áramlat-2 egy 9,5 milliárd eurós projekt, amelynek keretében két új, összesen évi 55 milliárd köbméter szállítási kapacitású vezetékkel bővül a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlat. Nyomvonala az oroszországi Viborgtól a németországi Greifswaldig tart. Kiépítésével Oroszország elvileg kiiktathatná Ukrajnát mint tranzitországot, és egyetlen útvonalra terelhetné át az Európának szánt orosz gázszállítmányok 80 százalékát.

The post Ukrán közéleti személyiségek Bidenhez fordultak az Északi Áramlat-2 ügyében appeared first on .

Hetvennégy éves korában elhunyt Furkó Kálmán, a Magyar Honvédség nyugállományú ezredese, a magyar kyokushin karate egyik megalapítója – közölte kedd délelőtt Facebook-oldalán a Honvédelmi Minisztérium.

A honvedelem.hu oldalon kiemelték: Furkó Kálmán “mind a Magyar Honvédségen belül, mind a magyar harcművészeti életben felbecsülhetetlen jelentőségű örökséget hagyott maga után”.

Furkó 1947. január 2-án született Nyírbátorban. Tehetséges, sportszerető gyermekként a Testnevelési Főiskolára (TF) készült. Minden álma volt, hogy olimpiai bajnok súlylökő lesz. Elsőre nem vették fel a TF-re, így az Északi Járműjavítóban technikusként dolgozott. Másodjára úgy vették fel a főiskolára, hogy előtte el kellett mennie tizenegy hónap katonai szolgálatra az egri felderítő zászlóaljhoz. Ott találkozott először a közelharccal, ami óriási hatással volt rá, de ekkor még az atlétikában képzelte el a jövőjét – ismertették.

A főiskolán Galla Ferenc vezette be a test-test elleni küzdelem rejtelmeibe. Az áttörést 1972-ben egy főiskolai karatebemutató hozta el a számára. “A judo- és karateedzéseken tapasztaltaknak köszönhetően olyan komplex szemléletre tett szert, ami hiánypótló volt az akkori sorkatonai kiképzésben” – fogalmaztak.

Amikor 1971-ben végzett a TF-en, előbb Vácra küldték, később a szolnoki felderítő zászlóaljhoz került. “A következő években felderítő katonák ezreit tanította az önvédelem fortélyaira, a magyarországi kyokushin karate egyik alapítójaként pedig elévülhetetlen érdemeket szerzett abban, hogy a stílus nemcsak megvetette a lábát Magyarországon, hanem a legnépszerűbb távol-keleti harcművészeti ággá fejlődött” – hangsúlyozták, hozzátéve: “a haderőben évtizedeken át az ő szellemisége dominálta a közelharckiképzést, a jelenlegi rendszer is sokban merít örökségéből”.

Furkó 1976-tól már nemzetközi karateversenyeken is részt vett. 1977. október 24-én alapította meg Szolnoki LTE néven saját klubját. Mesterként válogatott versenyzők sorát nevelte évtizedeken keresztül. Hosszú ideig volt a Magyar Kyokushin Karate Szervezet elnöke, a Magyar Karate Szakszövetség alenöke és a Magyar Fullcontact Karate Szervezet elnöke, emellett az Európai és a WKO Világszervezet övvizsgabizottságának is tagja volt – írta a honvedelem.hu.

Az 1980-as évek végén forgatott népszerű magyar katonai tévésorozat, az Angyalbőrben több epizódjában is szerepelt a közismert katonatiszt.

Furkó Kálmán számos sport- és állami kitüntetésben részesült: 2016-ban a honvédelmi minisztertől életműdíjat kapott, 2017-ben pedig a karate-világszövetség, a WKO – a világon negyedikként – 8. mesterfokozatot (dant) adományozott neki.

The post A legenda távozott: elhuny Furkó Kálmán ezredes appeared first on .

A rendőrség fokozott jelenlétének köszönhetően nem történt bűncselekmény a Hungaroring területén és a környező kempingekben sem – közölte a Pest megyei Rendőr-főkapitányság a rendőrség honlapján. Azt írták, a rendőrök szabálysértési feljelentést és helyszíni bírságot négy-négy esetben, közigazgatási bírságot kétszer szabtak ki. Szabálysértés miatt négy embert állítottak elő, két embert pedig körözés alapján elfogtak.

The post Magyar Nagydíj: nem történt bűncselekmény a Hungaroring területén appeared first on .

Biztonságos? – talán emlékeznek a Maraton életre-halálra című film többször és hátborzongató módon feltett kérdésére. A Dustin Hoffman által megformált főszereplő nem tudta, mire vonatkozik a kérdés, így nem is tudott érdemben felelni rá kínzás hatására sem. Nem túlzás azt állítani, hogy a munkahelyek esetében sem könnyű a válasz a fenti kérdésre. Mert mihez képest? Egy magas szintű munkavédelmi kultúrával rendelkező nagyvállalat, ahol lehet, kockázatot csökkent. Az üzletmenet stabilitása, a jó hírnév megőrzése arra készteti, hogy törekedjen erre a beszállítói, alvállalkozói körében is. De képessé tehető hasonló biztonsági színvonal fenntartására egy kisvállalkozás? Elvárható tőle egyáltalán? És elvárják? A Magyar Munkavédelmi Akadémia két alapítótagjának segítségével kutattunk a válaszok és a lehetséges megoldás után.

Megvalósítható egyáltalán egy valóban biztonságos munkakörnyezet? Igen. Ez 100 százalékos biztonságot jelent? Nem. Az adminisztratív elemek, a képzések, a munkaszervezési, műszaki, megoldások nélkülözhetetlenek, de nem elégségesek. Sőt, ha kicsit tágabban értelmezzük a munkahelyek biztonságát, testi és lelki egészségre gyakorolt hatását, akkor már a szociális szempontokat, a jó közérzetért felelős munkahelyi légkört, a szervezeti kulturális elemeket is figyelembe kell venni.
Óriási feladat a mindig véges idő, anyagi-, és humánerőforrások mellett egy nagyvállalat keretein belül is kialakítani a termelőképesség és biztonság egyensúlyát, holott a feltételek jellemzően adottak. Sőt, merész kijelentésnek tűnik, de egy biztonságos működés, egyúttal jó üzletmenet feltételeiből jó pár megvan, meglehet a kis-, és középvállalkozások egy részénél is. Néhány tényező megléte azonban nem elégséges ahhoz, hogy egyértelműen biztonságos legyen, és annak is látszódjon egy kkv.
Az elmúlt két évben – nagyvállalati megbízásból teljesített – beszállítói biztonsági auditok sora mutatott rá arra, hogy a kkv szektorból érkező alvállalkozók, beszállítók oldalán aggályos a munkavédelem helyzete – válaszolta megkeresésünkre Csitkó Csaba környezetvédelmi, munkaegészségügyi és munkabiztonsági szakember. A Magyar Munkavédelmi Akadémia alapító tagja kiemelte, még a legveszélyesebb tevékenységeket végző vállalkozások között is többségben voltak azok, amelyek nem rendelkeztek munkavédelmi szakemberrel/szolgáltatóval, vagy olyan külsős szolgáltatásra szerződtek, amelynél a munkavédelmi szaktevékenységre fordított keretösszeg nem haladta meg havonta a 8000 forintot. Csakhogy a helyzet abszurditását megvilágítsuk: havi 40-120 óra, jogszabályban kötelezően előírt munkavédelmi szaktevékenység igénybevételéről beszélünk, ami ilyen díjazás mellett teljesen életszerűtlen, irreális.
Ha csak a rendelkezésünkre álló hivatalos adatokat nézzük, akkor is hasonlóan lesújtó képet kapunk. A KSH adatai szerint 2019-ben a munkavállalók 72 százalékát foglalkoztatták a kkv szektorban (a járványhelyzet torzító hatásai miatt nem a 2020. évet vettük alapul). Ugyanebben az évben az Innovációs és Technológiai Minisztérium Munkavédelmi Főosztályának baleseti statisztikája szerint az összes regisztrált munkabaleset 73 százaléka történt ebben a szektorban, ahol sajnos közismerten nagy az eltitkolt, nem jelentett esetek száma. Mondhatnánk, hogy ez az adat önmagában nem ad okot az aggodalomra.
Ha azonban a jogi, hatósági, gazdasági hatások szempontjából is sokkal drasztikusabb következményekkel járó, súlyos munkabaleseteket nézzük, akkor már 94 százalékért tehető felelőssé a kkv szektor, a halálos eseteknél ez az arány 97 százalék. Igen, a kedvező árak, a rugalmasság és az egyéb előnyök mellett ezt a „kockázati apportot” is beteheti a közös munkába egy kis-közepes méretű beszállító, alvállalkozó. Egyértelmű, hogy ez a helyzet nem csupán az ott dolgozók valós biztonsága szempontjából problémás, de jelentős piaci hátrányt is okoz az adott kisvállalkozásoknak és közvetett kockázatot a megbízóknak.

A multik valós kockázatnak látják
Egy 2020 decemberében, nagyvállalatoknál dolgozó, munkavédelemért is felelős vezetők megkérdezésével végzett kutatás szerint a beszállítói körben az extrém alacsony munkavédelmi ráfordítások gyakorlatát a megkérdezettek 92 százaléka valós kockázatnak tartja, mondta el Révész András, a Magyar Munkavédelmi Akadémia alapító tagja, munka-, és tűzvédelmi szakember, a kutatás egyik szervezője. Ugyanakkor hasonlóan nagy arányban érzékelik azt is, hogy egyre kevesebb speciális tudású, gyakorlott szakmunkással kénytelenek dolgozni a nagyvállalatok alvállalkozói. Ez szintén növeli azt a biztonsági és minőségi rizikót, ami a beszállító mellett a megrendelő üzletmenetét, reputációját is veszélyezteti. És e kockázat messze nem elméleti, hiszen a megkérdezett szakembereket foglalkoztató nagyvállalatok több mint háromnegyedénél csúszott vagy hiúsult meg fontos teljesítés, amelynél többlet erőforrások árán kellett menteni a menthetőt.

A megrendelő kezében a megoldás?
A kutatásba bevont vezetők háromnegyede – saját meglátásuk szerint – egyenrangú partnerként tárgyalnak a vállalat menedzsmentjével, mint a munkavédelem területét legjobban ismerő és arra befolyást is leginkább gyakorolni képes vezetők. Ez azt jelenti, hogy megvan a lehetőségük a beszállítókra is vonatkozó biztonsági elvárások meghatározására és betartására. Biztató arány, de sajnos árnyalja a képet, hogy ugyanezen vezetőknek csupán a felét vonják be valóban az üzleti döntésekbe. Ez magyarázatot ad arra, hogy tízből négy válaszadó szerint mégis elképzelhető, hogy munkáltatójánál olyan alvállalkozók jelennek meg, akik nem képesek az általuk elvárt biztonsági követelmények betartására és mindössze hatoduk tartja kizártnak ezt a lehetőséget.
Tízből nyolc megkérdezett szakember, mint a munkavédelem szakmai irányításáért felelős személy felvállalná, hogy a feladatkiírásokba, tenderanyagokba ajánlásként és pozitív bírálati szempontként szerepeltesse munkahelyi egészségvédelem és biztonság irányítási rendszer (MEBIR) kiépítését, működtetését. Egyszerűnek tűnik. Mégsem általános gyakorlat, hogy kritériumként meghatározzák a nagyvállalatok a MEBIR rendszereket a kkv szektorból érkező beszállítók számára, mivel alig néhányan rendelkeznek azzal, jelentős részük vélhetően bele sem fogna ennek kialakításába. Révész szerint a kisebb cégek vezetői közül a tapasztalatok szerint sokan elegendőnek hiszik, hogy „nálunk már két éve nem volt baleset”, ám ez önmagában nem túl erős lap egy beszállítói, partneri megállapodás megtárgyalásánál.

A MEBIR lényege
A biztonsági feladatok ellátását és a működést a MEBIR egyszerre teszi szabályszerűvé és életszerűvé, egyformán kezeli a felmerülő valós kockázatokat és a túlzó vagy szükségtelen biztonsági intézkedések, beszerzések kérdését.

Az ISO 45001 főbb jellemzői
• A nagyvállalati szektorban a legtöbb beszállítói szerződésnél feltételként határozzák meg a szabvány alapján biztosított munkahelyi egészségvédelmet és biztonságot, így a közbeszerzéseknél, tendereknél versenyelőnyt jelent, ha alkalmazzák.
• A munkahelyi egészségvédelem és biztonság irányítási rendszer alapkövetelménye a felsővezetői részvétel. Ez nem csupán rábólintást, hanem aktív szerepvállalást jelent felelősségvállalással, a szükséges források biztosításával, aktív kommunikációval, a munkahelyi egészség és biztonság stratégiai szintre emelésével és szervezeti kultúrába illesztésével.
• Bevezetése jelentősen csökkenti a balesetek és foglalkozási megbetegedések számát. Ezzel együtt, a munkáltatót terhelő költségeket is, például a táppénz, a munkaerő pótlás, az esetleges kártérítés terheit, továbbá a termeléskiesésből adódó veszteséget.
• A munkavállalók és vezetők biztonság- és egészségtudatossága nő. Viselkedésükben, döntéseikben és cselekedeteikben markánsabban jelenik meg a saját és munkatársaik biztonságának, egészségének védelme. Szabálykövetőbbé válnak, így a vállalkozás jelentős csökkenést ér el a balesetek, bírságok és jogi költségek terén.
• A rendszer részeként működő ellenőrzési és javítási folyamatoknak köszönhetően a kisvállalkozások is egyszerűbben és hatékonyabban tudják menedzselni munkavédelmüket. Biztonságosabbá, kiszámíthatóbbá és hatékonyabbá válik a termelés, ami növeli a vállalkozás jövedelmezőségét, versenyképességét.
• Elemi része a munkavállalók és képviselőik bevonása. A velük folytatott rendszeres konzultáció, az intézkedések és várható fejlesztések, változások kommunikációja, ami jelentősen hozzájárul a képzett munkaerő megtartásához, bővítéséhez.

Akkor lehet biztonságos. De megéri?
A nagyon sokféle tevékenyégű, működésű, termelőképességű kis-, és középvállalkozás miatt erre nincs egyértelmű válasz. Csitkó hangsúlyozta, hogy ezek a kisebb cégek különböznek az erőforrásaikban, ideértve a tudást, a szervezési kapacitást, az időt és nem utolsó sorban a gazdálkodás módját, az anyagi hátteret. Nem kétséges, hogy egy biztonsági irányítási rendszer bevezetése költségekkel jár, emellett szükségessé teszi a közvetlen vezetői részvételt és a valódi együttműködést a rendszer bevezetésével megbízott szolgáltatóval, szakemberrel. Mindez a fejlődés, a minőségi működés melletti elkötelezettséget, formálódó biztonságkultúrát feltételez, ami önmagában is egy szűrőt jelent. Ugyanakkor látható a Magyarországon működő multinacionális nagyvállalatokkal dolgozni akaró, ambiciózus kisvállalkozások azon csoportja is, amelyeknél előbb-utóbb e lépés létkérdéssé válhat. Számukra ajánlott a tájékozódás, tervezés, hiszen megfelelő szolgáltató esetén egy multinacionális környezetben kipróbált biztonsági rendszert kaphatnak a saját vállalkozásuk működéséhez és költségviselő képességhez illesztve.

The post Ha nincs biztonságirányítási rendszer, nem lesz megrendelés appeared first on .

Vállalatunk a Pro Patra Electronics nagy hangsúlyt fektet az általunk gyártott megfigyelő szenzor rendszerek (radarok és kamerák) tesztelésére. Ezek a folyamatok egyrészt a gyártás során előállított rendszerek ellenőrzésesre szolgálnak másrészt a termékfejlesztés elengedhetetlen részei. A rendszerek átfogó fejlesztésének tesztelése részben kültéren történik, amelyek során a fejlesztő munkatársaink valósághű helyzeteket szimulálnak. Ezeket nevezzük terepei méréseknek. A tesztelési eredményeket házon belül kiértékeljük, majd az adott osztályokon dolgozó munkatársak továbbfejlesztik a terméket. Ezeket a teszteléseket alapos szervezési, engedélyeztetési és jól összehangolt előkészítő munka előzi meg. A terepi mérések számos esetben sok kihívást és váratlan fordulatot tartogatnak a csapatunk számára, amelyekből néhány érdekességet az alábbiakban osztunk meg az olvasóval.

– Hova kell fölmenni?
– Oda. – És a felettünk magasodó sziklás peremre mutatott.
Nem volt magas a hegy, de a meredek, sziklás út fölfelé, keresztül mindenféle tüskés bozóton nagyon kimerítő volt. Fel kellett vinni a PGSR-3i Beagle radart, ami önmagában nem nehéz, de a fejlesztési tesztekhez kell generátor, rengeteg kábel és több számítógép. Nem is beszélve a vízről és az ennivalóról, mert egész nap kint leszünk a tűző napon. A radar bírja, nekünk is bírni kell. Nehéz munka ez az iroda kényelméhez szokott mérnököknek.

Ki kell jönni ide a bozótba kora reggel, megküzdeni a tüskékkel, az időjárással, a sziklára mászással. De legalább itt nem zavar senki, nyugodtan dolgozhatunk. A csapat másik része nagyjából tőlünk 40 km-re szintén egy hegy tetején kereste azt a helyet, ahova van rálátásunk. A radar legújabb változata ellát ilyen messzire, de a föld görbülete miatt ezt már nagyon nehéz letesztelni. De mindenképp tesztelnünk kell a technikát, mert egy ügyfélnek ilyen megoldásra van szüksége, tehát kifejlesztettük és a fejlesztők elégedettek a tesztelési eredményekkel.

Néha a mérnökök is kerülhetnek olyan helyzetbe, amikor komolyan aggódni kell a biztonságukért. Széles legelő, nyári napfény, távolban legelésző gulya, idilli környezet a terepi mérésre. A célt játszó mérnök békésen sétálgat. A radar felderítési szektorának a szélén célok jelennek meg. Nagyobb csoport, furán mozognak. A Doppler Audió üzemmóddal azonosítjuk őket. Nagytestű, többlábú, lassan, szakaszosan mozgó célok. Ezek szarvasmarhák, legelészés közben odébb mozognak néha. Semmi gond, messze vannak, nem zavarják a munkánkat.

“Bevédjük” a célkörzetet egy riasztási zónával és folytatjuk a munkát. Emberünk még mindig békésen sétálgat. Aztán egyszer csak jelez a rendszer, valaki belépett a riasztási zónába és közelít a célunk felé. A gulya tart az emberünk felé, méghozzá nagy sebességgel. Megriadhattak valamitől. Rászóltunk az emberünkre, hogy fusson. Először nem vette komolyan, úgy gondolta elsétál előlük. Mi látjuk a radaron, hogy milyen gyorsan jönnek, és mindjárt letarolják. Kiabálunk vele a rádión, hogy fusson az életéért. Nyargal is rendesen, hallva a hangunkban a kétségbeesést. Később visszajátszottuk neki a radar képét, hadd lássa milyen közel volt a bajhoz.

Egy következő tesztelési alkalommal alkalom zuhogott az eső, mert miért is ne tenné. A radar ezt is bírja, de haladni kell a fejlesztéssel, a mérnököknek is bírniuk kell. Legtöbben egy dombon dolgoztak, ponyva alatt vagy a gépkocsiban. Állítgatták a rendszer különféle paramétereit, gyűjtötték, rögzítették az adatokat. Néhányan lent a széles völgyben, több kilométeres távolságban járkáltak célként föl s alá, jobba-balra, ahogy a mérési terv előírta. Az eső eláztatta a kollégákat, csurom víz volt mindenki. A nap végére, amikor elállt az eső, a sötéttel együtt leszállt a sűrű köd is. A radarnak mindegy, ugyanúgy lát. A mérés végén visszahívtuk a célokat a dombhoz. Az egyik emberünk (a radar képernyőn) jól láthatóan rossz irányba indult el a ködben. A radar segítségével, rádión irányítva vezettük vissza.

Kiemelkedő ügyféligény a tankok, helikopterek felismerése radarjel alapján. Ennek érdekében több, harckocsit és helikoptereket alkalmazó fejlesztési mérést kellett megszervezzünk, itthon és külföldön. Ezek a tesztek az alkalmazott céltárgyak üzemóra-költsége miatt igen drágák. Túl sok üresjárat nincs, mert az eszközök óradíját akkor is fizetni kell, ha nem mozgatjuk őket. Ilyenkor több radarral párhuzamosan mérünk, hogy minél több használható adatunk legyen ugyanarról a célról, másrészt, ha valami gond lenne az egyikkel, a mérés leállás nélkül folytatódhat a többivel. Bár az ilyen mérések szigorú menetrendet követnek, fel kell készülni a legváratlanabb helyzetekre is. Az egyik alkalommal a nagy külföldi gyakorlótéren végzett mérés során a célt adó tank valamiért leállt, viszont ugyanabban a pillanatban feltűnt egy, a méréstől független repülési feladatot végző Blackhawk helikopter. A mérnökeink azonnal ugrottak, hogy átállítsák az összes adatgyűjtést a helikopter mérésére. Ingyen cél!

A radaron kívül egy multiszenzoros optikai fejegység családot is fejlesztünk. Ez általában egy hőkamerát, egy nappali színes kamerát és lézeres távolságmérőt tartalmaz. Ebből az igényeknek megfelelően többféle hatótávú, méretű és képességű változatot készítünk. Az optikai rendszerek fejlesztése és tesztelése eltér a radar-fejlesztésnél megszokottaktól. A két rendszert mégis legtöbbször együtt fejlesztjük, mert a felhasználásuk is gyakran együtt történik. A radar nagy területen észleli a mozgó célokat, a kamera rendszer pedig vagy manuálisan, vagy automatikusan megmutatja a célok képét éjjel-nappal. Egyik ilyen rendszerünket a NATO és békepartner hadseregekben rendszeresítették és sikeresen használják határaik védelme és egyéb feladatok során. Ezeket a multiszenzoros (radar+kamera) rendszereket lehet hordozható, járműre és toronyra telepíthető változatban is alkalmazni.

Mindezen rendszerek hálózatba is integrálhatók, központilag felügyelhetők. Sok esetben az ügyfelek meglévő C2/C4I (parancsnoki irányítási, információs) rendszereibe illesztjük. Fejlesztéseink legfőbb inspirációja az ügyfeleink gyakran egyedi, ámde valós igényei. Büszkék vagyunk arra, hogy magyar fejlesztésű és gyártású termékeink hozzájárulhatnak a világ számos országának határvédelméhez.

The post Mérnök a bokorban, avagy terepi fejlesztések a Pro Patria Electronics-nál appeared first on .

Románia teljességgel elfogadhatatlannak tartja, és határozottan elítéli a Mercer Street tartályhajó ellen szándékosan elkövetett, két emberéletet követelő dróntámadást, amelyért Iránt teszi felelőssé – közölte a bukaresti külügyminisztérium.

A múlt heti támadásban életét vesztette a hajó román állampolgárságú parancsnoka és a legénység egy brit állampolgárságú tagja.

A román külügyminisztérium a stratégiai partnerei – az Amerikai Egyesült Államok és az Egyesült Királyság – tájékoztatása alapján arra a következtetésre jutott, hogy az Ománi-öbölben elkövetett támadást Irán koordinálta. Bukarest haladéktalanul magyarázatot követel az iráni hatóságoktól a történtekre, és fenntartja a jogot, hogy nemzetközi partnereivel közösen válaszlépéseket tegyen. Ennek érdekében hétfőn bekérették a román külügyminisztériumba az iszlám köztársaság bukaresti nagykövetét.

Bukarest szerint semmilyen mentség nem létezik egy civil célpont elleni, emberéleteket követelő, és jelentős anyagi károkat okozó támadásra, ezért folytatja a konzultációt szövetségeseivel a megfelelő válaszlépések azonosítása érdekében.

Bogdan Aurescu külügyminiszter az elmúlt hétvégén telefonon konzultált brit és izraeli partnerével az Ománi-öbölben történt incidensről. A román külügy részvétét fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak, és logisztikai segítséget ígért a román áldozat holttestének hazaszállításához.

A támadást csütörtökön hajtották végre az Arab-tengeren a libériai zászló alatt közlekedő, japán tulajdonú, izraeli üzemeltetésű Mercer Street nevű, közepes méretű tartályhajó ellen. A hajó a tanzániai Dar es-Salaamból tartott az egyesült arab emírségekbeli el-Fudzseirába, és éppen a középkelet-ománi Dukm kikötővárostól körülbelül 280 kilométerre északkeletre tartózkodott.

Bár az iráni külügyminisztérium korábban azt közölte, hogy Teherán nem vett részt a támadásban, Naftali Bennett izraeli miniszterelnök és Antony Blinken amerikai külügyminiszter is kifejezte meggyőződését vasárnap, hogy Irán követte el az agressziót, és válaszlépéseket helyeztek kilátásba.

The post Románia magyarázatot követelt Irántól a Mercer Street tartályhajó elleni támadásra appeared first on .

A júliusi viharkárok miatt a biztosítók csaknem tízmilliárd forintot fizettek már ki vagy különítettek el lakossági, ipari és intézményi, valamint casco károkra – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz).

Az összesítés szerint a júliusi viharok miatt közel ötvenezer lakossági kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz. Ezek alapján a már kifizetett vagy tartalékba helyezett összegek csaknem elérik az ötmilliárd forintot. A Mabisz kiemelte: rég volt ennyi kárt okozó egy hónapnyi viharos időszak az országban. A 2019-es teljes viharszezon lakossági kárkifizetései nem haladták meg a 4,1 milliárd forintot, tavaly pedig 6,6 milliárd forint volt ez az összeg.

A szervezet felidézte azt is, hogy az elmúlt évtizedben a legrosszabb évben is nyolcmilliárd forint körül állt meg a számla. Az ipari létesítményektől, intézményektől csaknem két és fél ezer kárbejelentés érkezett júliusban, mintegy másfél milliárd forint értékben. Július első felének jégverései kirívó károkat okoztak a gépjárművekben is, a casco-val rendelkező gépjárműtulajdonosok közül 6600-an jelentettek kárt, amelyek kifizetésére a társaságok több mint 3,2 milliárd forint tartalékot képeztek.

Mindezeket figyelembe véve a júliusi viharszámla megközelíti a tízmilliárd forintot, de ebben az összesítésben még nincsenek benne az elmúlt hétvégi vihar adatai, valamint a mezőgazdaságban okozott károk – hívta fel a figyelmet a Mabisz.

A kárbejelentések a legtöbb esetben jégveréshez, villámcsapás hatásaihoz, beázáshoz, villámárvizekhez, szélviharhoz kötődnek az ország legkülönbözőbb területeiről, elsősorban Budapestről és Pest, Komárom, Hajdú-Bihar, Baranya, Szabolcs-Szatmár-Bereg, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén megyékből, továbbá Tatáról, Debrecenből, Sellyéről, Érdről, Pécsről, Győrből.

Bár a július 10-e körüli jégverés után egyes társaságoknál az átlagkár meghaladta az ötszázezer forintot, a hónap egészét tekintve a biztosítók 100-160 ezer forint közötti átlagkárral számolnak. Az ilyen nagyságrendű károk elszenvedői jellemzően egyszerűsített eljárással, néhány nap alatt a pénzükhöz jutnak – közölte a biztosítók szövetsége.

Az ipari és intézményi átlagkárok ennél jóval magasabbak, 400-750 ezer forint közöttiek, míg a casco átlagkárok ötszázezer forint körül mozognak.

Magyarországon nagyjából minden negyedik ingatlanra, azaz több mint egymillió otthonra nem kötöttek lakásbiztosítást. Casco-val alig több mint egymillió gépjárműtulajdonos rendelkezik, kevesebb, mint húsz százalék. Ez sem jelent ennyi teljes körű biztosítást, sok ugyanis a rész-casco, amely csak bizonyos típusú biztosítási események, például kizárólag totálkár vagy lopás esetén térít. Emellett léteznek a piacon olyan casco-biztosítások is, amelyek limitált díjért limitált összegig térítik csak meg a gépjárművekben esett károkat – jelezte a Mabisz.

The post Mabisz: tízmilliárd forintot is elérhet a júliusi viharszámla appeared first on .

Négyéves kislány holttestére bukkantak egy zárt autóban az északnyugat-boszniai Donja Piskavicában – közölte a helyi sajtó vasárnap, a horvát újságok pedig arról írtak, az ismert nyaralóhelyen, Porecben a rendőrség letartóztatott egy német párt, mert két gyermeküket és kutyájukat a zárt autóban hagyták a tűző napon, amíg bevásároltak.

A Nezavisne Novine című boszniai napilap internetes oldalának beszámolója szerint a Banja Lukához közel eső faluban egy ház udvarán találták meg a zárt autóban a négyéves kislányt, aki feltételezhetően a hőség miatt vesztette életét. Egyelőre nem lehet tudni, hogyan került az udvaron parkoló autóba a kislány.

A poreci rendőrök viszont azonnal letartóztatták azokat a német állampolgárokat, akik hat és nyolc éves gyermekeiket hagyták a tűző napon zárt autóban egy órára, amíg elmentek bevásárolni – közölte a Jutarnji List. Az autóba zárt gyermekekről és kutyájukról a járókelők tettek bejelentést a rendőrségen. A gyerekeket azonnal kórházba szállították, a szülők ellen a gyermekek jogainak megsértése és állatkínzás miatt indult eljárás.

A Balkánon a napokban rendkívül magas, negyven Celsius-fokot is meghaladó hőmérsékleteket mértek, a térség országainak mindegyikében vörös riasztást adtak ki a hőség miatt.

The post Hőség: zárt autóban maradt kislány halt meg, Horvátországban előállítottak egy német párt gyermekeik veszélyeztetése miatt appeared first on .

A dunai árhullám nagy kiterjedésű csípőszúnyoglárva-tenyészőhelyeket hozott létre a védgátak között, ezért folytatják az elmúlt héten már megkezdett biológiai lárvagyérítést, csökkentve a kifejlett szúnyogok mennyiségét — közölte a Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A legtöbb helyen a víz visszahúzódott, a nagy melegben gyorsan száradtak a területek, de még így is számos pocsolya biztosít életteret a szúnyogoknak. A szakemberek a következő napokban a folyó déli szakaszán megmaradt nagyobb, összefüggő területekre légi úton és terepjáróra szerelt nagynyomású berendezéssel juttatnak ki granulátumot és folyadékot a lárvák gyérítésére – közölték.

Mint írták, a magas hőmérséklet miatt a lárvák rendkívül gyorsan fejlődnek, akár egy hét alatt kialakulnak a rovarok, ezért a Duna mentén tömegesen jelennek meg a szúnyogok.

A jelentős ártalomra tekintettel az országos tisztifőorvos ideiglenes engedélyével légi kémiai védekezések is lesznek. Az önkormányzatok egyedi értesítést kapnak a szúnyoggyérítések pontos időpontjáról, ez alapján értesítik a méhészeket és tájékoztatják a lakosságot. A kezelések helyszínei és időpontjai megtalálhatók a katasztrófavédelem honlapján is – írták.

A katasztrófavédelem tájékoztatása szerint a héten az ország tizenegy régiójában, 244 településen és a főváros hét kerületében lépnek fel a szúnyogok ellen.

A kifejlett szúnyogok elleni védekezés érinti a Szigetközt, Komáromot és környékét, a Dunakanyart, a főváros Duna menti kerületeit, a Csepel-sziget településeit, Dunaújvárost, valamint Szekszárd, Baja és Mohács térségét. A jelentős mennyiségű csapadék következtében több térségben tapasztalható lokális szúnyogártalom, a héten a Velencei-tó és a Balaton környéki településeken végeznek még gyérítést célzó kezeléseket a szakemberek.

The post Folytatódik a szúnyoggyérítés a Duna mentén appeared first on .

Két vadász vesztette életét vasárnap a közép-boszniai Zavidovici közelében, amikor gyalogsági aknára lépett és felrobbant – közölte a bosznia-hercegovinai szövetségi polgárvédelmi hivatal.

A baleset reggel történt, a holttestek kimentése azonban az aknaveszély miatt több órán át tartott.

Az 1992-1995-ös boszniai háború után több mint egymillió robbanótest maradt a nyugat-balkáni országban, mára körülbelül 200 ezerre csökkent az éles aknák száma. A nagyobb városok, főbb útvonalak és idegenforgalmi szempontból jelentős helyszínek mentén már befejezték az aknamentesítést, az elhagyatottabb területek azonban még mindig veszélyesek. Az aknákkal borított terület nagysága a becslések szerint az ország 2,6 százalékát teszi ki.

A háború lezárása óta mintegy 1100 személy veszítette el valamelyik végtagját aknasérülés következtében. Az első években nagyon magas volt a halálos áldozatok száma is, 1996-ban a rendelkezésre álló információk szerint 110 ember halt meg az egykori harcvonalon, mára ez a szám jelentősen csökkent (évente átlagosan négy-öt halálos áldozatról számol be a sajtó), de még mindig számolni kell tragikus kimenetelű esetekkel.

Bosznia-Hercegovina a világ egyik leginkább aknaveszélyes országának számít, becslések szerint mintegy 1400 négyzetkilométeres területen körülbelül 220 ezer, máig rejtve maradt vagy elfeledett akna található. Ezen a területen körülbelül százezer ember él. A legjelentősebb aknavonal az ország két entitásának, a boszniai Szerb Köztársaságnak és a Bosznia-hercegovinai Föderációnak a határán húzódik.

The post Aknára lépett két vadász Boszniában appeared first on .

Vasárnap országszerte több mint ezerháromszáz helyre riasztották a tűzoltókat a viharos időjárás miatt, jellemzően útra borult fákhoz, megrongálódott épületekhez. A vezetékszakadások miatt 140 településen részleges vagy teljes áramkimaradások voltak – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF).

A tájékoztatás szerint a vasárnap délutáni viharban csaknem száz épület rongálódott meg, százhetven esetben kidőlt fák akadályozták a közúti forgalmat, kilenc esetben pedig a vasúti közlekedésben okoztak fennakadásokat, valamint több tucat helyen az elektromos vezetékek sérültek meg a viharban.

A legtöbb beavatkozás Bács-Kiskun, Baranya, Békés, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt, de Somogy és Borsod megyében is a szokásosnál többször riasztották a tűzoltókat.

Pécsett egy kétszintes családi ház tetőszerkezetét a vihar teljes egészében leszakította, a törmelékek tönkretették az ingatlan kerítését és az utcán álló több autóban kárt tettek. Tiszavárkonyban a sportcsarnok tetőszerkezetét több mint száz négyzetméteren rongálta meg a viharos erejű szél. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Dövény településen egy családi ház tetőszerkezete villámcsapás miatt teljes terjedelmében égett.

Több káreset felszámolása még folyamatban van, főleg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.

The post Vihar: több mint 1300 esethez riasztották a tűzoltókat appeared first on .

Az Egyesült Államok szankciókat vezetett be a kubai rendőrséggel és annak két magas rangú vezetőjével szemben, válaszul a havannai kormány tiltakozókkal szembeni fellépésére – jelentette be az amerikai pénzügyminisztérium.

A tárca közleményében úgy fogalmazott: a szankciók válaszként szolgálnak a Kubában “július 11-én kezdődött békés, demokratikus tüntetések elfojtására irányuló akciókra”.

Az elmúlt hetekben évtizedek óta példátlan tiltakozások voltak a karibi országban. Több ezren vonultak utcára az elnyomás és a nélkülözés ellen tiltakozva. Kuba gazdasága erősen kitett a turizmusnak, amely a koronavírus-járvány miatt összeomlott. Az országot emellett évtizedek óta amerikai szankciók sújtják. Hiány van élelmiszerből és gyógyszerből egyaránt, a járvány pedig súlyosbodik. A kubai kormány a tiltakozásokat erőszakos zavargásoknak minősítette, amelyet Havanna szerint az Egyesült Államok szít, hogy megossza a kubaiakat.

Az intézkedések bevezetésével egy időben Joe Biden kubai-amerikai vezetőkkel tárgyalt a Fehér Házban. Az elnök a találkozón azt mondta: újabb szankciókat vezetnek be a havannai kormány tüntetőkkel szembeni fellépése miatt. Biden arról is beszélt, hogy utasította a pénzügyminisztériumot és a külügyminisztériumot, hogy egy hónapon belül tegyék lehetővé, hogy az amerikaiak utalásokat küldhessenek a kubaiaknak.

Washington az elmúlt héten is büntetőintézkedéseket szabott ki. Akkor a kubai védelmi minisztert és egy belügyminisztériumi különleges egység tagjait sújtották szankciókkal a júliusi kormányellenes tüntetésekkel szembeni erőszakos fellépés miatt. A szankciók elsősorban beutazási tilalmat és az érintettek amerikai pénzügyi eszközeinek befagyasztását foglalták magukban.

Biden akkor azt is bejelentette, hogy az Egyesült Államok térségbeli partnereivel együttműködve fog nyomást gyakorolni Kubára, hogy szabadon engedje az őrizetbe vett politikai foglyokat, helyreállítsa az internetszolgáltatást, és lehetővé tegye, hogy a kubaiak élhessenek alapvető emberi jogaikkal. Az elnök hangsúlyozta, hogy a tüntetőkkel szembeni jogsértések miatt kivetett szankciók csak az első lépést jelentik. Washington megerősíti havannai nagykövetségének állományát, hogy folytassa a konzuli segítségnyújtást és támogatást nyújtson a kubai civil szervezeteknek.

The post Az Egyesült Államok szankciókat vezetett be a kubai rendőrséggel és két vezetőjével szemben appeared first on .

Csehország támogatást nyújt azoknak az afgánoknak és családjuknak, akik segítették a cseh hadsereg misszióját a nemzetközi erők által 2001-től kezdődően megszállt országban. A programról, amely anyagi segítséggel, és szükség esetén menedéknyújtassal is számol, döntött a cseh kormány.

Andrej Babis cseh kormányfő az ülés utáni sajtóértekezleten azt mondta: bizalmas anyagról van szó, ezért részleteket nem hozhatnak nyilvánosságra. “A segítségnyújtást azonnal elkezdjük, a program hivatalos jóváhagyása megtörtént” – válaszolta újságírói kérdésre Babis.

A segélynyújtási programot úgy állították össze – fejtette ki Lubomír Metnar védelmi miniszter -, hogy figyelembe veszik az érintettek szolgálatait, illetve egyéni érdekeit. Metnar szerint elsősorban tolmácsokról van szó, de hangsúlyozta, hogy ezzel kapcsolatban sem lehet a kormány konkrétabb.

“Afgán munkatársaink szolgálatai mindig nagyon fontosak voltak számunkra, eddig is segítettük őket. Ennek tapasztalatai alapján készült el az új program, amely a koalíciós erők kivonulása miatt vált szükségessé” – mutatott rá Metnar. Hangsúlyozta, hogy az afgánoknak nyújtott segítség nem veszélyezteti a cseh állampolgárok biztonságát. A cseh sajtóban megjelent bizalmas értesülések szerint mintegy harminc-ötven emberről és családtagjaikról van szó.

A NATO áprilisban közölte, hogy szeptember 11-ig kivonja békefenntartóit Afganisztánból.

A cseh hadsereg 2002-ben kapcsolódott be a NATO afganisztáni békemissziójába. Az elmúlt két évtized alatt összesen 11 500 cseh katona szolgált Afganisztánban. A misszió során 14 cseh katona vesztette életét.

The post Csehország támogatni fogja a cseh hadseregnek segítő afgánokat appeared first on .