You are here

Biztonságpiac

Subscribe to Biztonságpiac feed Biztonságpiac
A magyar biztonsági szakma hírportálja
Updated: 1 day 3 hours ago

Stoltenberg: a NATO csapatai segítenek nyitva tartani a kabuli repülőteret

Tue, 08/17/2021 - 07:35
A NATO csapatai segítenek nyitva tartani a kabuli repülőteret, hogy megkönnyítsék az evakuálási műveleteket, miközben a tálibok a város elfoglalására készülnek – közölte Jens Stoltenberg a NATO főtitkára.

Stoltenberg hozzátette, hogy telefonbeszélgetést folytatott az afganisztáni helyzetről Kanada, Dánia, és Hollandia külügyminisztereivel, valamint Boris Johnson angol miniszterelnökkel. Sajtónyilatkozatában Stoltenberg azt hangsúlyozta, hogy a szövetség egyelőre fenntartja képviseletét az afgán fővárosban, de szükség esetén megteszi a megfelelő intézkedésket.

Az Európai Bizottság illetékes szóvivője elmondta, hogy az EU mindent megtesz a Kabulban dolgozó uniós alkalmazottak és hozzátartozóik biztonságának garantálásáért. “A helyzet nagyon sürgető, az uniós tagállamokkal együtt továbbra is keményen dolgozunk azon, hogy gyors segítséget biztosítsunk számukra” – jelentette ki.

A holland külügyminisztérium bejelentette, hogy afganisztáni képviseletét a kabuli nemzetközi repülőtér mellé költözteti, és hadirepülőgépeket küldött a diplomáciai személyzet kimentésére.

A Reuters hírügynökség vasárnapi információi szerint, a tálib felkelők behatoltak a kabuli elnöki palotába és elfoglalták az épületet. Asráf Gáni afgán elnök vasárnap elhagyta az országot, és Tádzsikisztán irányába távozott.

Erdogan: az iráni nagy fallal megállítjuk a menekülthullámot
Törökország és Pakisztán mindent megtesz annak érdekében, hogy az afganisztáni helyzet mihamarabb stabilizálódjon – jelentette ki vasárnap Recep Tayyip Erdogan. Erdogan hangsúlyozta, hogy országa Afganisztánból Iránon keresztül érkező, és egyre növekvő migrációs hullámmal áll szemben. Rámutatott, hogy ennek megakadályozása érdekében Ankarának és Iszlámábádnak fokoznia kell együttműködését. Az utóbbi hetekben egyre több afgán migráns érkezik Iránon keresztül a kis-ázsiai országba, ami a lakosság körében is aggodalmat kelt. Ankara a közelmúltban az iráni határon épült betonfal meghosszabbításáról döntött, amelynek hossza így 295 kilométer lesz. Erdogan vasárnap korábban az Iráni határon szolgáló parancsnokokhoz intézett szavaiban azt mondta, hogy a fallal teljesen megakadályozzák az átjárást a török-iráni határon.

The post Stoltenberg: a NATO csapatai segítenek nyitva tartani a kabuli repülőteret appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Európai életmódért felelős uniós biztos: minél előbb át kell alakítani az EU menekültügyi rendszerét

Tue, 08/17/2021 - 06:35
Az afganisztáni válság és a fehérorosz vezetés fellépései is azt mutatják, hogy minél előbb át kell alakítani az Európai Unió migrációs rendszerét – írta vasárnapi Twitter üzenetében Margarítisz Szkínász az európai életmódért felelős uniós biztos.

“Az idő lejárt, nem várhatunk tovább az új menekültügyi csomag elfogadásával” – húzta alá Szkínász.

Az olasz La Stampa című lapnak adott nyilatkozatában a biztos kifejtette: az új menekültügyi paktum elfogadása azért várat magára, mert több uniós ország szerint, a migránstömegek kezelése “nem az ő feladatuk, miközben éppen egy együttes fellépésre, csapatmunkára van szükség e téren”. Szkínász szerint az Aljakszandr Lukasenka vezette fehérorosz kormány egyfajta “hibrid fegyverként” használja a menekülteket politikai céljai elérésére, a litván, lett és a lengyel határon. Leszögezte: az EU nem tűrheti az ilyen hibrid támadásokat, és minden eszközét be fogja vetni, hogy ez a minszki vezetés számára is világossá váljon, beleérte a személyi és gazdasági szankciók eszköztárát is.

“Az EU-t senki sem zsarolhatja különösen nem úgy, hogy embereket használ fel eszközként. Ezért is nyilvánvaló, hogy minél előbb el kell fogadni az új menekültügyi egyezményt minden uniós tagállamnak – hangoztatta.

Az EU az új menekültügyi paktumra vonatkozó javaslatát múlt év szeptemberében mutatta be. Az Európai Bizottság gyorsabb eljárásokat határoz meg a menekültügyi és migrációs rendszer egészében. Az új rendszer magába foglalja a származási és a tranzitországokkal folytatott együttműködés javításának módjait, a hatékony menekültügyi eljárások biztosítását, a menekültek sikeres integrációjának modelljét és az Európában maradni nem jogosultak visszatérésének rendszerét.

Emellett, az illegális migráció felszámolása érdekében törvényes bevándorlási lehetőségek megteremtését célozza. Az uniós javaslat továbbá az együttműködésen és az önkéntes alapon működő szolidaritáson alapul, azonban kötelező tagállami hozzájárulásra van szükség az egyes tagországokra nehezedő migrációs nyomás csökkentése érdekében.

The post Európai életmódért felelős uniós biztos: minél előbb át kell alakítani az EU menekültügyi rendszerét appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Moszkva mielőbbi tárgyalásokat sürget a kabuli átmeneti kormányról

Tue, 08/17/2021 - 05:35
Önzésükről lemondva komoly tárgyalásba kell kezdeniük az ország leendő átmeneti koalíciós kormányáról az afganisztáni konfliktusban szembenálló feleknek – jelentette ki Zamir Kabulov, az orosz külügyminisztérium második ázsiai osztályának vezetője a Rosszija 1 televíziónak.

A diplomata a tálibok sikerét a hivatalban lévő afgán kormány gyengeségével magyarázta. “A kormányt húsz éven át támogatták a nyugatiak, az amerikaiak és a NATO-sok képezték ki a hadseregüket. Láthatjuk ennek a kiképzésnek a minőségét” – mondta.

Kabulov, aki Vlagyimir Putyin afganisztáni különmegbízottja a RIA Novosztyi hírügynökségnek azt hangoztatta, hogy Moszkva kész együttműködni az afgán átmeneti kormánnyal, de egyelőre nincs arról szó, hogy Afganisztán törvényes vezetéseként ismerje el az Oroszországban terrorszervezetként számon tartott tálib mozgalmat. “Nem, egyelőre nem ismertük el őket, mindennek megvan a maga ideje, várunk, és meglátjuk” – mondta a diplomata.

Vlagyimir Vinokurov, az orosz külügyminisztérium diplomataakadémiájának professzora, az orosz katonadiplomaták ligájának alelnöke ugyanennek a hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy nemrégiben Moszkvában tárgyalt a tálibok politikai szárnyának vezetője. Az afgán radikálisok megígérték, hogy nem fogják megsérteni a volt szovjetköztársaságok – Tádzsikisztán, Kirgizisztán és Üzbegisztán – határát. A szakértő úgy vélekedett, hogy a tálibokkal azt követően indulnak majd el tárgyalások, hogy végleges bejelentést tesznek a hatalom átvételéről.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő vasárnapi Telegram-bejegyzésében hangot adott véleményének, miszerint az afganisztáni konfliktusban szembenálló mindkét fél egyaránt “az amerikai gondolkodási folyamat terméke”. “A világ elborzadva figyeli az Egyesült Államok soros történelmi kísérletének eredményét” – írta. (Amihez annyit azért érdemes hozzátenni, hogy 1988-89-ben, amikor Oroszország, illetve akkor még a Szovjetúnió távozott Afganisztánból, azt is milyen borzongva figyelte a világ. A -szerk- megj.)

Mohammad Szohail, a tálibok Katarban működő politikai irodájának szóvivője orosz sajtójelentések szerint kijelentette, hogy az általa képviselt radikális iszlamista mozgalom szavatolja a kabuli orosz nagykövetség biztonságát. Az afgán fővárosban működő orosz diplomáciai képviselet közölte a TASZSZ hírügynökséggel, hogy nem készül a személyzet evakuálásra és szintén kifejezte készségét az átmeneti kormánnyal való együttműködésre. A követség szerint a helyzet kissé feszült, de nincs háború Kabulban.

A tálibok vasárnap megkezdték a bevonulást Kabulba és bejelentették, hogy átvették az ellenőrzést Afganisztán egész területe fölött. A kialakult helyzetről Putyin telefonon tárgyalt Savkat Mirzijojev üzbég elnökkel. A felek megállapodtak az illetékes szakminisztériumok közötti együttműködés erősítéséről és a rendszeres személyes kapcsolattartásról.

Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlamenti felsőház elnökhelyettese vasárnapi Facebook-bejegyzésében “megfutamodásnak” minősítette az Egyesült Államok és szövetségesei afganisztáni csapatkivonását. (Lásd korábbi megjegyzésünket! -szerk-) A politikus arra figyelmeztetett, hogy az Afganisztánban jelen lévő Iszlám Állam (IÁ) fokozott érdeklődést mutat Közép-Ázsia iránt, ami fenyegetést jelent Oroszországra és szövetségeseire nézve, függetlenül attól, hogy a terrorszervezet kiegyezik-e majd a tálibokkal vagy sem.

Rámutatott, hogy a fordulat nyomán a terrorizmus bázisa jöhet létre Afganisztánban, ahonnan menekültek áradata indulhat el, elsősorban Európába. (Nyilván van oka, hogy nem Oroszország a menekültek célpontja. A -szerk- megj.) Koszacsov szerint ezért Oroszországnak az Egyesült Államokkal és másokkal is közös érdekei vannak a térségben.

Sürgette, hogy a régió országainak diplomáciája – beleértve Kínáét, Indiáét és Pakisztánét is – egységes álláspontot képviseljen, megakadályozandó, hogy “a táliboknak akár eszükbe is jusson kalandba bocsátkozni a szomszédos országokban. Fontosnak nevezte továbbá, hogy az Oroszországot, Fehéroroszországot, Örményországot, Kazahsztánt, Kirgizisztánt és Tádzsikisztán tömörítő Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB) növelje katonai potenciálját.

Vinokurov egyébként úgy vélekedett, hogy a tálibok új nevet adhatnak Afganisztánnak. Az országot szerinte az iszlám törvényei szerint vezérelt, Mohamed próféta örökösének tekintett személy által vezetett kalifátussá nyilváníthatják.

The post Moszkva mielőbbi tárgyalásokat sürget a kabuli átmeneti kormányról appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Az Egyesült Államok evakuálja az amerikai nagykövetség személyzetét

Tue, 08/17/2021 - 04:35
Az Egyesült Államok evakuálja a kabuli amerikai nagykövetség – még az afgán fővárosban tartózkodó – személyzetét, miután a tálibok betörtek a városba – jelentette be vasárnap Anthony Blinken amerikai külügyminiszter az ABC amerikai televíziónak adott interjújában.

A tárcavezető úgy fogalmazott: “az intézkedés szerint az embereink elhagyják azt a területet, és a repülőtérre mennek”. Blinken megerősítette azt az információt is, hogy az amerikai nagykövetség munkatársai megsemmisítettek “dokumentumokat és egyéb tárgyakat”, mielőtt elmenekültek volna a nagykövetségről. “Ezt nagyon szabályosan és rendezett módon, az ott lévő amerikai erők segítségével teszik, akik szavatolják a biztonságot” – fogalmazott a külügyminiszter.

Hírügynökségi beszámolók szerint az Egyesült Államok kabuli nagykövetségének evakuálásakor amerikai katonai helikopterek szálltak fel a nagykövetség területéről, és fekete füstöt bocsátottak ki magukból Kabul felett, miközben az amerikai tisztviselők azon dolgoztak, hogy a “kényes anyagok” ne jussanak a tálibok kezébe.

Blinken védelmébe vette Joe Biden azon döntését, miszerint véget vetett a közel húsz éves amerikai katonai missziónak Afganisztánban. Hozzátette, hogy Bident kötelezte a Donald Trump volt amerikai elnök által 2020-ban a tálibokkal kötött kivonulási megállapodás. Ha Biden lemondta volna a kivonulást, “visszatértünk volna a tálibokkal vívott háborúba”, és kénytelenek lennénk több tízezer amerikai erőt visszavezényelni Afganisztánba – mondta Blinken.

“Egyszerűen tévedés” lenne azt gondolni, hogy az amerikai erők fenntarthatták volna az eredeti állapotokat Afganisztánban – ezt már a CNN hírtelevíziónak mondta a külügyminiszter. A tárcavezető elismerte, hogy a tálibok területfoglalása gyorsabban történt, mint gondolták. Blinken szerint az elsődleges cél, hogy minden amerikai biztonságosan elhagyja az országot.

Egy a CNN-nek nyilatkozó amerikai tisztviselő szerint az amerikai nagykövetség dolgozóinak többségét már kimenekítették a diplomáciai épületből. Egy nevét elhallgató, a kabuli repülőtéren tartózkodó forrás pedig arról számolt be, hogy kaotikus helyzet alakult ki a légikikötőben, miután a legtöbb külföldi megpróbálja elhagyni az országot. “Nagy tömegek próbálnak bejutni a repülőtérre, és az egyik részen lövöldözés tört ki” – mondta a szemtanú.

Sajtóinformációk szerint Zalmay Khalilzad, az Egyesült Államok afganisztáni különmegbízottja korábban arra kérte a tálibokat, ne lépjenek be Kabulba, amíg az amerikai állampolgárok nem távoznak. Ezzel kapcsolatban a külügyminiszter azt mondta: az Egyesült Államok nem kért semmit a táliboktól. “Nem kértünk semmit a táliboktól. Azt mondtuk nekik, hogy ha megzavarják a személyzetünket és a kiürítési műveleteinket, akkor gyors és határozott válaszra számíthatnak.”

A tálibok gyors területfoglalása miatt Washington péntekre virradóra bejelentette: háromezer katonát küld a kabuli nemzetközi repülőtérre, hogy segítsék a diplomaták és az amerikai állampolgárok evakuálását. “Komolyan vesszük a helyzetet, és ez az egyik oka annak, hogy ezeket az erőket Kabulba költöztetjük, hogy segítsünk ebben a különleges küldetésben, mert tudjuk, hogy az idő értékes árucikk” – fogalmazott Kirby, az Egyesült Államok védelmi minisztériumának szóvivője.

Kirby arról is beszámolt, hogy a Pentagon további 4500-5000 katonát küldött Katarba és Kuvaitba. Közülük ezren Katarban az amerikai hadseregnek dolgozó és a tálibok megtorlásától tartó afgánok vízumkezelését segítik majd. A 82. légideszant hadosztály 3500-4000 katonáját pedig készenléti egységként Kuvaitba telepítették, arra az esetre, ha “még több emberre lenne szükség”, mint a Kabulba tartó 3000 fegyveres – tette hozzá Kirby.

The post Az Egyesült Államok evakuálja az amerikai nagykövetség személyzetét appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Afganisztáni mentőakcióra készül a német hadsereg

Mon, 08/16/2021 - 16:35
Az Afganisztánban maradt németek, helyi segítőik és családtagjaik kimentésére készül a német hadsereg (Bundeswehr).

Az ntv hírtelevízió információi szerint a hadsereg nagyszabású műveletet tervez, akár tízezer embert is kimenthetnek az egyre inkább a szélsőséges iszlamista tálibok ellenőrzése alá kerülő ázsiai országból.

Eddig a németek mellett csak a Bundeswehr afgán segítői és családtagjaik, nagyjából 2500 ember kimenekítését tervezték. Az új terv szerint a külügyminisztérium, a német segélyszervezetek és más szervezetek, köztük médiumok helyi munkatársait – például tolmácsokat vagy az újságírók helyismerettel és kapcsolatokkal rendelkező segítőit, az úgynevezett fixereket – is Németországba szállítják családostul, mert életveszélyben vannak.

A tálibok már több ilyen embert, köztük a német sajtó munkáját segítő afgánokat is megöltek, amiért együttműködtek külföldiekkel.

Angela Merkel az akcióról szombaton egyeztetett Annegret Kramp-Karrenbauer védelmi miniszterrel, Heiko Maas külügyminiszterrel és Horst Seehofer belügyminiszterrel.

A Bild am Sonntag című vasárnapi lap szerint a művelet már hétfőn elkezdődhet. Központja az üzbegisztáni főváros, Taskent lesz, ahonnan a légierő (Luftwaffe) szállítógépei Kabulba repülnek. A tálibok bosszúja elől kimenekítendő afgánok és a német állampolgárok biztonságról a gyorsreagálású hadtest (DSK) ejtőernyős vadász egységei gondoskodnak. Taskentből a kimenekítettek charterjáratokkal jutnak majd el Németországba.

A Bundeswehr a szövetségi parlament (Bundestag) ellenőrzése alá tartozik, műveleteihez parlamenti felhatalmazás szükséges. Az afganisztáni mentőakció engedélyezésére azonban a már Kabult fenyegető tálibok előretörése miatt nincs idő, ezért a Bundestag utólag ad majd felhatalmazást a küldetésre.

Az utolsó német katonai egység június végén tért haza Afganisztánból, lezárva a Bundeswehr csaknem húsz évig tartó küldetését.

Németország az Egyesült Államok után a második legnagyobb létszámmal vett részt az amerikai földön 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadások miatt elindított, NATO-vezetésű afganisztáni hadműveletekben, vagyis a Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erő (ISAF) és az Eltökélt Támogatás (RS) munkájában. Előfordult, hogy egyszerre több mint ötezer német katona volt az ázsiai országban.

Az afganisztáni biztonsági helyzet május óta romlik a tálibok offenzívája miatt. A lázadók a nemzetközi haderő kivonulását kihasználva átfogó offenzívát indítottak a kormányerők ellen, azóta nagy területeket vontak uralmuk alá, kiszorítva az ellenállást alig tanúsító kormányerőket. Szombaton a tálibok Kunár és Paktia tartomány székhelyét is elfoglalták, így már 22 tartományi székhely van a kezükön Afganisztán 34 tartományából, és az ország területének több mint kétharmadát tartják ellenőrzésük alatt.

The post Afganisztáni mentőakcióra készül a német hadsereg appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Mi mindenre hasznosítható az árnyékolt elektronikai kábel?

Mon, 08/16/2021 - 10:30
Mire lehetnek jók az árnyékolt elektronikai kábelek korszerű változatai? Miben rejlik az alkalmazásuk hozzáadott értéke? Illetve mi mindenre érdemes figyelni annak érdekében, hogy az árnyékolt elektronikai kábel hosszabb távon is kiszolgálja az igényeket? A cikkből kiderülnek a válaszok.

Mitől árnyékolt az árnyékolt elektronikai kábel?

Az árnyékolt elektronikai kábel megnevezésének a kulcsa leginkább az összetételében rejlik. Attól lesz árnyékolt, hogy a kábel gyártásakor egy plusz réteg is beépítésre kerül. Nyilván ennek a plusz rétegnek kiemelt funkciója is van, másképp nem beszélhetnénk árnyékolt elektronikai kábelről.

A plusz rétegnek köszönhetően viszont a különféle elektromos eszközök összekötése és használata alacsonyabb zajszint mellett működhet. Mindezzel együtt az árnyékolt kábel magasabb minőséget, jobb ellenállást és fokozottabb teljesítményt jelenthet.

Úgyhogy értelemszerűen nem is a véletlen műve az, hogy a professzionális villanyszerelők előszeretettel alkalmazzák. Rövidesen rátérünk persze a felhasználás lehetőségeire is.

Hol és milyen körülmények között hasznosítható leginkább az árnyékolt elektronikai kábel?

Plusz rugalmasságot és lehetőséget biztosíthat az árnyékolt elektronikai kábelek hasznosítását illetően, hogy igény szerint akár a száraz, akár a nedves helyiségekben is bátran használhatók. Vagyis szóba jöhet a hasznosításuk a háztartási körülmények mellett akár a professzionális, ipari körülmények között is.

Egyébként nem ritkán az utóbbi hasznosítási mód kerül megvalósításra a gyakorlatban. Az Elektrikstore.hu-nál beszerezhető árnyékolt elektronikai kábelek például egytől egyig kiválóan alkalmasak arra, hogy a segítségükkel megoldott legyen a mérés-, az irányítás- vagy a szabályozástechnika berendezéseinek az összekötése.

Méghozzá nemcsak átmeneti jelleggel és kétes minőségben. Elvégre az árnyékolt elektronikai kábelek hasznosításának az egyik legfontosabb hozzáadott értéke pontosan abban rejlik, hogy tartós megoldást kínálnak felhasználói szempontból.

Amivel az árnyékolt elektronikai kábelek alkalmazása kapcsán nem árt számolni

Már a használat első másodperceiben is tapasztalható, hogy az árnyékolt elektronikai kábelek modern változatai meglehetősen hajlékonyak. Ez a fajta rugalmasság persze megkönnyíti a munkát, ugyanakkor túlzásba nem érdemes esni ebben a tekintetben.

Merthogy az árnyékolt elektronikai kábelek rövid és hosszabb távon is az aránylag kisebb mechanikai igénybevétellel szemben lesznek ellenállók. Vagyis erősen javasolt figyelni arra, hogy tartós és erőteljes mozgatásnak ne legyenek kitéve.

Amennyiben a felsorolt szempontok mindegyikére sikerül figyelni, és a korszerű árnyékolt elektronikai kábeleket rendeltetésszerűen alkalmazzuk, akkor jó eséllyel maradéktalanul kiszolgálhatják az igényeinket.

The post Mi mindenre hasznosítható az árnyékolt elektronikai kábel? appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Izrael visszahívta Varsóból nagykövetségének vezetőjét

Mon, 08/16/2021 - 08:35
Izrael visszahívta Varsóból nagykövetségének (ügyvivő) vezetőjét az elkobzott lengyelországi ingatlanok visszaszolgáltatását akadályozó törvény miatt – jelentette a The Times of Israel hírportál.

Jaír Lapid külügyminiszter antiszemitának és erkölcstelennek nevezte Twitter-fiókjának szombat esti bejegyzésében az új lengyel törvényt, amely a második világháború előtti lengyelországi ingatlanok visszaszolgáltatását nehezíti.

A parlamenti jóváhagyás után szombaton a lengyel államfő elé került törvénymódosítás értelmében harminc év elmúltával nem lehetne kétségbe vonni a közigazgatási eljárások során hozott döntéseket, ezen belül az akár évtizedekkel ezelőtt – például a holokauszt idején – elkobzott vagyonról szólókat sem.

Andrzej Duda lengyel államfő szombaton bejelentette, hogy az amerikai és az izraeli ellenkezés dacára aláírja az új szabályozást.

Korábban a holokauszt-túlélők gyermekeként született Antony Blinken amerikai külügyminiszter is tiltakozott a lengyel jogszabály miatt. Az amerikai, valamint az izraeli fél ugyanis úgy értelmezi a törvénymódosítást, hogy az csorbítja a holokauszt-túlélők jogait, lehetetlenné téve számukra és utódjaik számára a háború során elkobzott vagyonuk visszaszerzését.

“Lengyelország nem először hagyott jóvá antiszemita és erkölcstelen törvényt. Utasítottam a varsói nagykövetség vezetőjét, hogy haladéktalanul térjen vissza Izraelbe határozatlan idejű egyeztetésre” – írta Lapíd, és azt is bejelentette, hogy a további válaszlépésekről egyeztetni fognak az amerikai diplomáciával.

Az új nagykövetnek hamarosan át kellett volna vennie hivatalát Varsóban, de a jeruzsálemi külügyminisztérium egylőre nem indítja őt útnak, meghatározatlan ideig nem foglalhatja el állomáshelyét. Jelen pillanatban már nincs ott a volt nagykövet sem, ügyvivő vezeti a képviseletet, őt most visszarendelték.

“Lengyelország ma este antidemokratikus, nem liberális országgá vált, amely nem tiszteli az emberi történelem legnagyobb tragédiáját. Soha nem szabad hallgatnunk. Izrael és a zsidó nép bizonyosan nem fog hallgatni” – írta Lapid.

“Szégyenletes döntés ez, a holokauszt emlékének gyalázatos megvetése” – nyilatkozta Naftali Bennett a törvényről. “Izrael súlyos lépésnek tekinti egy olyan törvény jóváhagyását, amely megakadályozza, hogy a zsidók kártérítést kapjanak a holokauszt idején tőlük eltulajdonított vagyontárgyakért, és sajnálja, hogy Lengyelország úgy dönt, hogy továbbra is kárt okoz azoknak, akik mindent elveszítettek” – tette hozzá Bennett.

“Holokauszt-túlélők fiaként mélyen nyugtalanít a Lengyelországban elfogadott törvény, amely hatékonyan megakadályozza az igazságszolgáltatást a holokauszt áldozatai és családjaik számára” – nyilatkozta Beni Ganz védelmi miniszter.

“A vagyon-visszaszolgáltatás kicsi, de jelentős részt jelent a túlélők jogérvényesítésében, valamint a világ egyik legnagyobb népirtásában elhunytak elismerésében” – tette hozzá Ganz, és felszólította Izrael nemzetközi partnereit, hogy egyhangúlag ítéljék el a lengyel lépést.

The post Izrael visszahívta Varsóból nagykövetségének vezetőjét appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Putyin kitüntette a Törökországban lezuhant orosz tűzoltógép személyzetét

Mon, 08/16/2021 - 07:35
Lezuhant az orosz légierő egyik, az erdőtüzek oltására kivezényelt repülőgépe szombaton Törökországban. A katasztrófa körülményeivel kapcsolatban részletek egyelőre nem ismeretesek.

Vlagyimir Putyin posztumusz Bátorságrenddel tüntette ki a tűzoltógép személyzetét. Az orosz védelmi minisztérium -Adana környékén leszállás közben hegynek ütközött- Be-200-as kétéltű repülőgépén öt orosz katona és három török állampolgár tartózkodott.

A Bátorságrenddel kitüntetett öt orosz tiszt között volt Jevgenyij Kuznyecov ezredes, a haditengerészet pilótája, aki részese volt a tűzoltógép arktiszi berepülésének, egyebek között egy, a Ferenc József földön végrehajtott leszállásnak. Kuznyecov ismert volt Oroszországban amiatt, hogy főszereplője volt a 2016-ban készült az Utánégető, Visszatérés című dokumentumfilmnek, a film egy krími repülőezredről szólt, amely a Szovjetunió széthullása után Ukrajnához került.

A szerencsétlenül járt Be-200-ast július 8-án vezényelték Törökországba az erdőtüzek elleni küzdelem támogatásra. Az orosz katonai tárca szakértői bizottságot küldött a helyszínre a baleset okának tisztázására.

Törökországot immár több mint két hete sújtják az erdőtüzek, legkevesebb 270 helyen lobbantak fel a lángok, szerte az ország területén – derült ki korábban az Anadolu török állami hírügynökség jelentéséből.

The post Putyin kitüntette a Törökországban lezuhant orosz tűzoltógép személyzetét appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Lezártak egy katonai bázist egy “feltehetően fegyveres személy” miatt Washington DC-ben

Mon, 08/16/2021 - 06:35
Lezárták pénteken az Egyesült Államok szövetségi fővárosában, Washington DC-ben található Joint Base Anacostia-Bolling katonai támaszpontot, miután egy fegyveres személyt észleltek – jelentette az amerikai sajtó.

A létesítmény Facebook-oldalán közzétett első bejegyzésben azt írták, hogy a lezárást a bázis déli oldalán észlelt “feltehetően fegyveres személy” miatt rendelték el. A leírás szerint a keresett személy “közepes testalkatú afroamerikai férfi, akinél Gucci márkájú táska van”.

“Ha összetalálkozik az illetővel és biztonságban el tud menekülni, akkor fusson el! Ha nem tud biztonságban elfutni, akkor rejtőzzék el! Zárja be az ajtót, kapcsolja le a villanyt, halkítsa le a mobiltelefonját, és maradjon csendben!” – állt a támaszpont első bejegyzésében.

Később a létesítmény a közösségi oldalon újabb tájékoztatót tett közzé, amelyben azt írták, hogy a hatóságok két embert keresnek: “az egyikük átlagos testalkatú, raszta frizurát viselő afroamerikai férfi, kék farmernadrágban, a másikuk szintén afroamerikai férfi, aki zöld nadrágot és fehér felsőt visel, és ő lehet, hogy megsebesült”.

A szövetségi főváros rendőrkapitánysága közölte, hogy tisztjei egy, a katonai bázis közelében hallott lövések ügyében kezdték meg az intézkedést, és ekkor a gyanúsítottak a bázis felé rohantak. A rendőrség beszámolója szerint nincs információjuk arról, hogy bárki áldozatul esett volna a lövöldözésnek.

A Washington délkeleti részén található, 905 hektáros támaszponton a légierő, a tengerészgyalogság és a parti őrség egységei is jelen vannak, valamint itt található a haditengerészet bűnügyi nyomozószolgálatának (NCIS) washingtoni irodája, továbbá a Védelmi Hírszerző Ügynökség (DIA) székhelye is.

Az elmúlt héten az amerikai védelmi minisztérium, azaz a Pentagon épületét is lezárták, miután az intézmény melletti metró-, és buszállomásnál halálra késeltek egy helyi rendőrt. A gyanúsítottat akkor a rendőrség lelőtte. A férfi a helyszínen belehalt sérüléseibe.

The post Lezártak egy katonai bázist egy “feltehetően fegyveres személy” miatt Washington DC-ben appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Stoltenberg még mindig politikai megoldást vizionál Afganisztánban

Mon, 08/16/2021 - 05:35
A NATO továbbra is elkötelezett az afganisztáni konfliktus politikai megoldása mellett – írta sajtóközleményében Jens Stoltenberg, a brüsszeli székhelyű szervezet főtitkára a szövetség nagyköveteinek pénteki, rendkívüli tanácskozását követően.

Stoltenberg hangsúlyozta: a NATO célja továbbra is az afgán kormány és a biztonsági erők “lehető legnagyobb mértékű” támogatása. Hozzátette, hogy a diplomáciai képviseletek biztonsága elsődleges fontosságú, a szövetség egyelőre fenntartja diplomáciai jelenlétét Kabulban, de szükség esetén megteszi a megfelelő lépéseket

A NATO-főtitkár kiemelte továbbá, hogy a NATO-szövetségeseket mélységes aggodalommal tölti el a tálibok offenzívájával járó nagyfokú erőszak, beleértve a civilek elleni támadásokat, a gyilkosságokat és a súlyos emberi jogi visszaéléseket. “A táliboknak meg kell érteniük, hogy a nemzetközi közösség nem fogja elismerni őket, ha erőszakkal veszik át az országot” – nyomatékosította.

“Továbbra is folyamatosan értékeljük a helyszíni fejleményeket, és állandó kapcsolatban állunk az afgán hatóságokkal és a nemzetközi közösség többi tagjával” – közölte a főtitkár.

Április 14-én Joe Biden közölte döntését, amely szerint befejezik az amerikai haderők afganisztáni állomásoztatását, véget vetve ezzel az amerikai hadsereg leghosszabb külföldi hadműveletének. A bejelentés óta a dél-ázsiai országban fokozatosan romlik a biztonsági helyzet, a tálibok egyre intenzívebben támadnak, és az ország 34 tartományának felét már bevették. Több nyugati ország közölte, hogy biztonsági okokból átmenetileg bezárja kabuli nagykövetségét, és evakuálja az ott dolgozókat.

The post Stoltenberg még mindig politikai megoldást vizionál Afganisztánban appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Pentagon: “mélyen aggasztó” a tálibok gyors területfoglalása

Mon, 08/16/2021 - 04:33
“Mélyen aggasztó” a tálibok gyors területfoglalása Afganisztánban – mondta pénteki sajtótájékoztatóján John Kirby, az Egyesült Államok védelmi minisztériumának szóvivője.

“Természetesen aggaszt minket a tálibok előrenyomulásának sebessége” – fogalmazott Kirby. “Ez az a pillanat, amikor az afgánok egyesülhetnek, az ország vezetése és a hadsereg. A végkifejletnek nem kell elkerülhetetlennek lennie” – tette hozzá a szóvivő.

A radikális iszlamista tálibok elfoglalták Afganisztán második legnépesebb városát, Kandahárt, és péntekre Hilmend tartomány fővárosa, Laskargáh is elesett. A tálibok az ország középső részén fekvő Gor tartomány székhelyét, Csagcsaránt is megszerezték. Csütörtökön két tartományi székhely, Gazni és Herát városa került a szélsőségesek kezére. Az elmúlt nyolc napban a tálibok az afgán tartományi székhelyek közel felét már elfoglalták. A nagyvárosok közül már csak Kabul, Mazar-i-Saríf és Dzsalálábád áll a kormányerők felügyelete alatt. A radikális iszlamisták jelenleg a dél-ázsiai ország területének nagyjából kétharmadát ellenőrzik.

Kirby pénteken azt mondta: az afgán főváros “jelenleg nincs közvetlen veszélyhelyzetben, de a tálibok egyértelműen megpróbálják elszigetelni Kabult”. A Pentagon szóvivője hozzátette: “Ez nem különbözik attól, ahogyan az ország más részein cselekedtek, elszigetelték a tartományi fővárosokat, amelyek néha kénytelenek voltak megadni magukat.”

A helyzet alakulása miatt Washington péntekre virradóra bejelentette: háromezer katonát küld a kabuli nemzetközi repülőtérre, hogy segítsék a diplomaták és az amerikai állampolgárok evakuálását. “Komolyan vesszük a helyzetet, és ez az egyik oka annak, hogy ezeket az erőket Kabulba költöztetjük, hogy segítsünk ebben a különleges küldetésben, mert tudjuk, hogy az idő értékes árucikk” – fogalmazott Kirby, aki hozzátette, hogy a bevetésre küldött tengerészgyalogosok egy csoportja már meg is érkezett Kabulba.

A szóvivő szerint az afgán erők továbbra is képesek lennének arra, hogy visszaverjék a tálibok támadásait. “Többen vannak, van légierőjük. Egy alkalmas légierő, amely nem mellesleg többet repül naponta, mint az amerikai. Modern felszereléssel rendelkeznek… Előnyben vannak a kiképzést tekintve, amelyet az elmúlt 20 év alatt nyújtottunk számukra. Megvannak az anyagi, fizikai és kézzelfogható előnyeik. Itt az ideje, hogy kihasználják ezeket az előnyöket” – mondta Kirby.

A szóvivő arról is beszámolt, hogy a Pentagon további 4500-5000 katonát küldött Katarba és Kuvaitba. Közülük ezren Katarban, a korábban az amerikai hadseregnek dolgozó és a tálibok megtorlásától tartó afgánok vízumkezelését segítik majd. A 82. légideszant hadosztály 3500-4000 katonáját pedig készenléti egységként Kuvaitba telepítették, arra az esetre, ha “még több emberre lenne szükség”, mint a Kabulba tartó 3000 fegyveres – tette hozzá Kirby.

The post Pentagon: “mélyen aggasztó” a tálibok gyors területfoglalása appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Agyonlőtték az oktatási miniszter arab főtanácsadóját Izraelben

Mon, 08/16/2021 - 01:10
Agyonlőtték Szahar Iszmailt, Jafit Sasa-Biton oktatási miniszter arab kisebbséggel kapcsolatos ügyeinek főtanácsadóját, az Új Remény párt országos listájának 17. helyezettjét Izraelben – jelentette a ynet.

A Karmiel melletti Rámá faluba, Iszmail otthonához kiérkező mentők csak a halál beálltát tudták megállapítani. Az ismeretlen tettes háza közelében, az utcán lőtte le gépfegyverrel az ismert arab közszereplőt, aki korábban a jobboldali Likud pártban, majd Gideon Szaárral együtt távozva az Új Reményben politizált.

Az ötvenéves politikust felesége és hat éves kisfia gyászolja. A rendőrség vizsgálatot indított a gyilkosság ügyében. 2021 eleje óta 74 embert gyilkoltak meg az arab kisebbség körében Izraelben.

Sasa-Biton oktatási miniszterasszony hivatala közleményt adott ki, amely szerint a tárca vezetője megdöbbenéssel fogadta a gyilkosság hírét, és folyamatosan kapcsolatban áll Iszmail családjával. “Az oktatási minisztérium családja osztozik a család súlyos bánatában és gyászában” – írták.

“Szahar Iszmailt, drága, testvérként szeretett barátomat és harcostársamat ma reggel meggyilkolták Rámában. Jószívű, az embereket és az országot szerető, becsületes és bátor vezető, igaz barát volt” – írta Twitter fiókjában régi barátja, Gideon Szaár igazságügyi miniszter, a kormánykoalícióban részt vevő jobboldali Új Remény párt elnöke.

“Nehezen tudom elfogadni, hogy soha többé nem láthatom Szahart örök mosolyával, ahogy tegnapig láthattam. Biztos vagyok benne, hogy az izraeli rendőrség elfogja a gyalázatos gyilkosokat, és bíróság elé állítják őket” – hangsúlyozta Szaár.

Az arab településeken az utóbbi években fokozódott az erőszak, melynek elsősorban a szervezett bűnözés a fő hajtóereje. A rendőrség szerint a tavalyi izraeli lövöldözések több mint 90 százaléka arab közösségekben történt, noha az arab kisebbség Izrael lakosságának csak mintegy ötödét teszi ki.

Az arab izraeliek a rendőrséget hibáztatják, mert szerintük kudarcot vallottak az erős bűnszervezetekkel szemben, és nem törődnek eléggé az arab közösségekben burjánzó erőszakkal, amely magában foglalja a családi viszályokat, a maffiák összecsapását és a nők elleni erőszakot.

The post Agyonlőtték az oktatási miniszter arab főtanácsadóját Izraelben appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Benkő: Magyarország és a magyar emberek biztonsága az első

Sun, 08/15/2021 - 08:35
A nemzeti kormány számára Magyarország és a magyar emberek biztonsága az első – jelentette ki a honvédelemi miniszter a kormány Facebook-oldalán közzétett videójában.

Az ország védelmi képességét ezért tudatosan erősítik, “hiszen megbízható védelem nélkül nincs se biztonság, se gazdasági fejlődés” – mondta Benkő Tibor, hozzátéve, az ehhez szükséges forrásokat a kormány biztosítja. Így “minden idők legnagyobb haderőfejlesztési programját hajtjuk végre” – hangsúlyozta.

A miniszter azt mondta: új alapokra helyezték a honvédelem ügyét, amelynek eredményeként a nemzeti haderő újjáépül. Erre szükség volt – tette hozzá -, mert az elmúlt évtizedekben vagy a politikai akarat, vagy a gazdasági stabilitás, vagy mindkettő hiánya miatt a Magyar Honvédség “tudatos leépítésének voltunk tanúi”. A jelenlegi biztonsági környezetben, a kiberfenyegetettség, a terrorizmus veszélye és a nagy arányú migráció idején ez megengedhetetlen – hangsúlyozta.

Benkő  szerint a hivatásos és szerződéses katonák mellett az önkéntes tartalékos szolgálatot is elengedhetetlennek tartják. Kiemelten kezelik a hazafias honvédelmi nevelést, a katonai pályára irányítást, megteremtik továbbá annak feltételeit is, hogy a nyugállományú katonákról méltóan gondoskodjanak. A miniszter kitért a magyar hadiipar újraindítására, hangsúlyozva, ez nemcsak az ország védelmi képességét növeli, hanem a gazdasági fejlődés mellett a munkahelyteremtést is segíti.

“Erős, ütőképes, a haza védelme iránt elkötelezett honvédséget építünk, amely mindenkor rendelkezésre áll Magyarország és a magyar emberek biztonságát szolgálva” – jelentette ki Benkő. Üzenetét azzal zárta, a videóját megtekintők bízzanak Magyarország védelmi képességében, katonái felkészültségében.

The post Benkő: Magyarország és a magyar emberek biztonsága az első appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Nevelt gyermekeit dolgoztatta egy házaspár Baranya megyében

Sun, 08/15/2021 - 07:35
Kényszermunkával és kiskorú veszélyeztetésével vádol a Baranya Megyei Főügyészség egy házaspárt, amelynek tagjai öt nevelt gyermeküket elhanyagolták és szolgasorban tartották – közölte a főügyészség. A férfi ellen szexuális erőszak miatt is vádat emeltek.

A vád szerint az 1 és 12 év közötti gyermekeket 2013 májusában helyezték ki a jelenleg 55 éves férfihoz és 54 éves feleségéhez egy Pécs melletti kistelepülésre.

A letartóztatásban lévő házaspár 2014-től a gyerekeket kihasználta, dolgoztatta: fát kellett gyűjteniük a közeli erdőben, kapáltak, télen havat lapátoltak, ők végezték a házimunkát, az állatok gondozását. A nevelt gyerekek nem kaptak megfelelő élelmet, a vádlottak vér szerinti hozzátartozóinál jóval kevesebb és kevéssé változatos ételeket ehettek – írták.

Az adatok szerint a férfi a legidősebb – akkor alig több, mint 12 éves – nevelt lányához szexuálisan is közeledett, többször fenyegetéssel vette rá szexuális cselekmény végzésére, annak eltűrésére, ezért az ügyészség vele szemben szexuális erőszak miatt is vádat emelt.

The post Nevelt gyermekeit dolgoztatta egy házaspár Baranya megyében appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Frontex: nőtt az illegális határátlépések száma a tavalyihoz adatokhoz képest

Sun, 08/15/2021 - 06:33

Az Európai Unióba irányuló illegális határátlépések száma, 2021 első hét hónapjában meghaladta a 82 ezret, ami az előzetes számítások szerint 59 százalékkal több az egy évvel korábban mért adatoknál, a határsértések különösen a közép-mediterrán térségben és a Nyugat-Balkán régiójában növekedtek – közölte csütörtökön az EU határ- és partvédelmi ügynöksége (Frontex).

Júliusban a Frontex 17 300 illegális határátlépést regisztrált, 33 százalékkal többet, mint az előző év azonos hónapjában. A határsértések száma június hónaphoz képest mintegy háromezerrel emelkedett. A szervezet júliusi migrációs adatokat összesítő jelentése kiemeli, hogy az EU keleti határain folyamatosan nő a migrációs nyomás: júliusban több mint háromezer illegális belépést regisztráltak Fehéroroszországból a litván határon, míg a lengyel határon 180, a lett határon pedig kétszáz alkalommal kellett intézkedniük a határvédelmi hatóságoknak.

A közép-mediterrán migrációs útvonalon az idei év első hét hónapjában 96 százalékkal több migráns próbálkozott határsértéssel, mint tavaly ugyanezen időszakban, ugyanakkor a nyugat-mediterrán Spanyolországot is érintő úton 32 százalékkal csökkent az illegális határátlépők száma.

Az illegális migránsok többségükben tunéziaiak, bangladesiek, illetve 67 százalékban algériaiak voltak. A jelentés megjegyzi, hogy az algériai határsértők ilyen magas arányának oka az országban jelenleg is fennálló instabil politikai és gazdasági helyzet lehet, amely egyre több embert késztet arra, hogy megpróbáljon Európába jutni.

A nyugat-balkáni útvonalon júliusban 3600 illegális határátlépést észleltek a hatóságok, 67 százalékkal többet, mint tavaly júliusban. A határátlépési kísérletek száma ezen a szakaszon idén kilencven százalékkal nőtt, összesen 22 600-an próbáltak átjutni Európába. A migránsok többsége Szíriából és Afganisztánból, illetve Marokkóból érkezett.

Idén nőtt a szubszaharai, azaz a Szaharától délre fekvő országokból érkező határsértők száma is: az elmúlt hét hónapban 7350 határsértés történt a nyugat-afrikai útvonal mentén, 130 százalékkal több, mint tavaly.

The post Frontex: nőtt az illegális határátlépések száma a tavalyihoz adatokhoz képest appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Korrupció miatt tartóztattak le egy ügyvédet és két társát

Sun, 08/15/2021 - 05:35
Korrupciós cselekmény miatt tartóztattak le egy ügyvédet és két társát, akik a legfőbb ügyészre valótlanul hivatkozva kétszázmillió forintért ígértek enyhébb büntetést egy házaspárnak – tudatta a Központi Nyomozó Főügyészség.

A megalapozott gyanú lényege szerint 2021 júniusában egy vállalkozó és alkalmazottja személyes találkozót kezdeményezett egy személlyel, aki ellen nyomozás folyt, és magukat – valótlanul – hivatalos személynek kiadva felajánlották segítségüket. A vállalkozó azt ígérte, hogy ha fizetnek neki 200 millió forintot, letöltendő szabadságvesztés nélkül zárul a férfi és felesége elleni büntetőügy. A vállalkozó arra hivatkozott, hogy a legfőbb ügyész elintézi az ügyet, majd a férfi jelenlétében kihangosított telefonon beszélt egy, a legfőbb ügyész “jobbkezeként” megjelölt személlyel, aki garantálta, hogy az eljárás alatt állóknak nem kell börtönbe vonulnia.

A gyanúsított többször találkozott egy ügyvéddel, aki szintén megerősítette, hogy a vállalkozó képes kedvezően befolyásolni a bíróság döntését, de ehhez védőként őt kell meghatalmazni a folyamatban lévő eljárásban.

A Központi Nyomozó Főügyészség vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés miatt nyomoz az ügyben, gyanúsítottként hallgatta ki a befolyásolásra alaptalanul hivatkozó embereket, és indítványozta letartóztatásukat. A vállalkozó már beismerte a bűncselekmény elkövetését, a Fővárosi Törvényszék pedig elrendelte három gyanúsított letartóztatását.

The post Korrupció miatt tartóztattak le egy ügyvédet és két társát appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Harctéren hagyott tablet alapján sikerült fényt deríteni a Wagner orosz zsoldoscsoport működésének részleteire

Sun, 08/15/2021 - 04:33
Egy líbiai harcmezőn hátrahagyott tableten talált adatokra hivatkozva tárta fel a leginkább zsoldoscsoportra hasonlító Wagner orosz biztonsági cég működésének részleteit a brit közszolgálati médiacsoport, a BBC.

A tabletet a Wagner csoport egyik tagja hagyhatta el Líbia nyugati részén 2020 tavaszán egy harci övezetben. Az ENSZ támogatását élvező líbiai egységkormány erőivel szemben Halífa Haftar tábornok erőit támogató Wagner csoportról mindeddig kevés közvetlen információ állt rendelkezésre. Titkosan működő szervezet, hivatalosan nem is létezik, de becslések szerint mintegy tízezer közreműködője lehetett a csoportnak az utóbbi hét évben.

A tableten tárolt fájlokhoz – köztük robbanószerkezetek használati útmutatóihoz és felderítő drónok felvételeihez – meglepően könnyen hozzá tudtak férni. Egy térképes alkalmazásban orosz feliratozású katonai térképeket találtak a Tripolitól délre fekvő Ain Zara elhagyatott külvárosáról, ahol a Wagner csoport harcosai 2020 februárja és májusa között tevékenykedtek.

A tablet tulajdonosát a fájlok alapján ugyan nem tudták azonosítani, de a térképekbe tűzve kódnevekre bukkantak, amelyek feltehetően a Wagner csoport tagjaira utalhattak. A BBC munkatársai azonosítani tudtak egy harcost a kódnevek, illetve egy ukrán önkéntesek által összeállított adatbázis és egy kiszivárgott ENSZ-jelentés összevetésével.

A tableten talált térképeken a kódnevek mellett fekete pontokkal az aknákat is jelzik Ain Zara lakónegyedeiben.

A Wagner csoport két egykori – névtelenül nyilatkozó – tagja a BBC-nek elmondta, hogy a harcosokat nem közvetlenül a zsoldoscsapatba toborozzák, hanem kezdetben rövid távú szerződésekkel veszik fel olajkitermelő munkásként vagy biztonsági őrként. A fizikai teszteket és a biztonsági átvilágításokat követően kerülnek át a dél-oroszországi Krasznodar melletti nem hivatalos kiképzőtáborba, és ezt követően küldhetik őket külföldi bevetésre. A Wagner csoport alkalmazásában szolgálók az átlagfizetésnek akár tízszeresét is megkereshetik.

Líbiai hírszerzési forrásokból a BBC birtokába jutott egy tízoldalas dokumentum is, amelyből következtetni lehet arra, hogy – az eddigi sajtóhírekkel összhangban – a Wagner csoport valóban összefüggésbe hozható Jevgenyij Prigozsin üzletemberrel. Prigozsin határozottan tagadja, hogy köze lenne a szervezethez.

A BBC birtokába jutott dokumentumokon az aláírásnál a DU monogram szerepel, amely Dmitrij Utkinra, az orosz különleges erők egykori ejtőernyősére utal, aki a Wagner csoport alapítója és teljes körű irányítója. A csoport neve onnan ered, hogy a náci Németországért élénken érdeklődő Utkint egykor “Wagnerként” emlegették. Jelenleg a “Kilencedik” kódnéven szerepel a csoporton belül.

Január elején Vlagyimir Putyin egy újságírói kérdésre azt válaszolta, hogy ha valóban orosz állampolgárok harcolnak Líbiában, akkor azok nem az orosz állam érdekeit képviselik, és nem kapnak pénzt az orosz államtól. Az orosz külügyminisztérium azt közölte, hogy a a Wagner csoporttal kapcsolatos hírek nagyrészt manipulált adatokon alapszanak, és az a céljuk, hogy lejárassák Oroszország líbiai politikáját.

The post Harctéren hagyott tablet alapján sikerült fényt deríteni a Wagner orosz zsoldoscsoport működésének részleteire appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Keresőmunkára kiképezhető kutyákat vásárol a NAV

Sat, 08/14/2021 - 08:35
Keresőmunkára kiképezhető kutyákat vásárol a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV); a gazdák augusztus végéig e-mailben jelentkezhetnek – tudatta a hivatal.

A kiképzők 10 és 36 hónap közötti életkorú, kifogástalan egészségi állapotú, oltási könyvvel vagy útlevéllel rendelkező, transzponder számmal vagy chippel ellátott, nem ivartalanított kutyákat várnak. A sikeres keresőkutya-jelöltek a kiválasztás után 21 napos próbaidőt kapnak. Ivartól és fajtától függetlenül bekerülhet a kiképzési programba a négylábú, ha megfelel a kiírás feltételeinek.

A NAV augusztus 25-ig a navkutyabeszerzes@nav.gov.hu e-mail-címen várja a gazdák előzetes ajánlatát, melynek tartalmaznia kell a kutya hívónevét, fajtáját, ivarát és vételárát. Továbbá a gazdának meg kell adnia e-mail-címét, adatait, illetve jeleznie kell azt is, hogy a kutyát magánszemélyként vagy gazdálkodó szervezetként – például egyéni vállalkozóként, kft.-ként – szeretné eladni.

A hivatal a kutyavásár időpontja előtt felveszi a kapcsolatot azokkal az érdeklődőkkel, akiktől ajánlatot kér: ekkor elküldi az ajánlattételi felhívást, és a kutyavásár, valamint a beszerzési eljárás további részleteit is. A kiírás részletes feltételei megtalálhatók a NAV honlapján.

A NAV azt is közölte, hogy jelenleg negyven keresőkutyával dolgoznak, most 13 új kutya beszerzését és szolgálatba állítását tervezik. A képzési idő függ a képzési szakiránytól, az egyfázisú, a bankjegy vagy dohánytermékek, illetve ezek duál képzése 12-14 hetet vesz igénybe. A kábítószer keresésre önálló szakirányként, vagy kombinálva 16 hét alatt képezhető ki megbízhatóan a kutya.

Minden szolgálati kutyához egy kutyavezető tartozik, és a kutya szolgálatból kivonásáig egy párost alkotnak. Minden szolgálati kutya a saját gazdájával, kutyavezetőjével, illetve annak családjával él a saját otthonukban, családi házas környezetben. A szolgálati kutyához a NAV biztosítja az otthonukban elhelyezhető kennelt és kutyaházat, illetve a tartáshoz és ápoláshoz szükséges minden további eszközt.

A szolgálati kutyákat egészségi szempontok, illetve életkoruk miatt vonják ki a szolgálatból, általában 8-10 éves koruk között. Ezek után is a gazdájukkal maradnak, ott tölthetik a megszokott környezetben a “nyugdíjas éveiket” – közölte a NAV.

The post Keresőmunkára kiképezhető kutyákat vásárol a NAV appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Felrobbant egy tűzijáték-lerakat Erdélyben

Sat, 08/14/2021 - 07:35
Felrobbant és leégett egy tűzijáték-lerakat Erdélyben, a Brassó megyei Zernest városban szerda este. A balesetben egy ember meghalt, kettőt pedig füstmérgezéssel vittek kórházba.

A 300 négyzetméteres raktárban mintegy 600 kilogrammnyi tűzveszélyes anyagot tároltak. Az első robbanás nyomán valamennyi tűzijáték sorra felrobbant: a percekig tartó robbanássorozatban a lángok több emeletnyi magasságba csaptak fel és sűrű fekete füst borította be a környéket. A tűzoltók egy órán belül megfékezték a lángokat.

A baleset azért is nagy riadalmat keltett, mert a tüzérségi lőszert is gyártó zernesti fegyvergyár közvetlen közelében történt.

The post Felrobbant egy tűzijáték-lerakat Erdélyben appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Nem vak, bátor: Észak-Afganisztán felszabadítását ígérte a tálibellenes háború parancsnoka

Sat, 08/14/2021 - 06:35
Az afgán kormányerők fel fogják szabadítani Afganisztán északi területeit a tálibok megszállása alól – fogadkozott Abdul-Rasíd Dosztum marsall, volt afgán alelnök.

“2001-ben a tálibok északra vonultak és csapdába estek… most is ez a sors vár rájuk” – hangsúlyozta Dosztum, akit a ToloNews afgán hírtelevízió idézett. A marsall a nap folyamán Asraf Gáni elnök társaságában látogatott el Mazari-Sarífba, hogy megszervezzék a tálibok ostromolta város védelmét. Gáni helyi politikusokkal tartott találkozóján a szélsőségesek elleni művelet megindításáról döntött. Az államfő ígéretet tett volt alelnökének, hogy összehangolja vele a katonai tevékenységet.

A 67 éves, üzbég nemzetiségű Dosztum jelentős tényező az afgán politikai színtéren, annak ellenére, hogy háborús bűnökkel vádolják, amelyeket mindig tagadott. A kegyetlenségéről és a szovjet megszállás idején (1979-89) többszöri átállásáról ismert hadúr Gáni alelnöke volt 2014 és 2020 között, 2020 júliusában nevezték ki marsallnak, amely a legmagasabb afgán katonai rang.

A Reuters brit hírügynökségnek egy neve elhallgatását kérő amerikai védelmi tisztségviselő az amerikai hírszerzés adataira hivatkozva azt mondta: a tálibok 30 napon belül körbezárhatják a fővárost, Kabult, és akár 90 napon belül el is foglalhatják. A tisztségviselő szerint erre a következtetésre a radikális iszlamista felkelők gyors előrenyomulásai alapján jutottak. “Ez azonban még nem lefutott ügy” – tette hozzá a forrás, aki szerint az afgán kormányerők még megtörhetik a tálibok lendületét.

Egy magas rangú uniós tisztségviselő keddi közlése szerint a radikális iszlamisták immár Afganisztán területének mintegy 65 százalékát ellenőrzik. Egy nyugati diplomáciai forrás a Reutersnak arról beszélt, hogy a Kabulba vezető utakat elárasztották az erőszak elől menekülő civilek.

Külföldi biztonsági tisztségviselők a brit hírügynökséggel tudatták: külföldi országok próbálják elérni, hogy alkalmazottjaik gyorsan elhagyhassák Kabult. Az egyikük hozzátette: nemzetközi légijáratokat is segítségül kértek ehhez.

Abdul Satar Mirzakval tábornok, a kabuli kormány belügyminisztere az al-Dzsazíra pánarab televíziónak adott interjújában arra szólította fel a tálibokat, hogy “hagyják abba a brutalitást”. Mint fogalmazott: “ne gyilkoljanak, üljünk le szeretettel és találjunk megoldást. Arra kérem őket, hogy ne semmisítsék meg az épületeinket és az eddigi eredményeinket”.

A kormányzati veszteségek okát a belügyminiszter abban látta, hogy a kormányerők nem tudták megőrizni az utak és az országutak feletti ellenőrzést. Sok térség biztonságát ugyanis légi úton kell biztosítani, de amióta az amerikai és a velük szövetséges haderő megkezdte a kivonulást, egyszerűen jóval kevesebb repülőgépük és helikopterük maradt. “A kivonulásukkal, sajnos, az ország 400 térségében kezdődtek meg a harcok” – fogalmazott.

Az al-Dzsazíra idézte Imrán Kán, pakisztáni kormányfőt is. A politikus közölte: a tálibok addig nem folytatják a béketárgyalásokat az afgán kormányzattal, amíg Asraf Gáni az államfő. A pakisztáni politikus szerint a jelen körülmények között nehéznek ígérkezik a politikai rendezés.

Az Egyesült Államok kitart csapatai kivonásának menetrendje mellett – ezt Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője jelentette ki szokásos napi sajtótájékoztatóján Washingtonban. Psaki megismételte, hogy az afgán kormányerők élvezik az Egyesült Államok támogatását ahhoz, hogy visszaverjék a tálibok támadásait.

A tálibok májusban indítottak átfogó offenzívát a kormányerők ellen, kihasználva, hogy az Egyesült Államok vezette nemzetközi haderő megkezdte a kivonulást az országból. Azóta nagy területeket vontak uralmuk alá, kiszorítva az ellenállást alig tanúsító kormányerőket. Az elmúlt napokban számos várost elfoglaltak, és a kilenc északi tartomány közül már hétnek a székhelyét ellenőrzik. A kormányerők kezén csak Balh tartomány központja, Mazari-Saríf, illetve Farjáb tartomány székhelye, Maimana maradt.

The post Nem vak, bátor: Észak-Afganisztán felszabadítását ígérte a tálibellenes háború parancsnoka appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Pages

THIS IS THE NEW BETA VERSION OF EUROPA VARIETAS NEWS CENTER - under construction
the old site is here

Copy & Drop - Can`t find your favourite site? Send us the RSS or URL to the following address: info(@)europavarietas(dot)org.