Biztonságpiac

A koronavírus-járvány miatt tartott szünet után újból elkezdődik a skóciai függetlenségi népszavazást előkészítő munka – mondta kedden Nicola Sturgeon skót miniszterelnök.

Sturgeon, a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) vezetője az edinburghi parlamentben tartott kedd esti tájékoztatóján kijelentette: az újabb referendumot csak a járvány visszavonulása után lehet megtartani, de a skót kormány 2023 vége előtt mindenképpen szeretné megrendezni a népszavazást.

Sturgeon kijelentette: a jelenlegi parlamenti erőviszonyok alapján “kétség sem férhet ahhoz”, hogy megvan a demokratikus mandátum a függetlenségi népszavazás kiírásához. A skót kormányfő arra utalt, hogy a májusi skóciai parlamenti választásokon az SNP-é lett messze a legnagyobb frakció az edinburghi törvényhozásban, és a párt – jóllehet nem szerzett abszolút többséget – újból kormányt alakíthatott.

A függetlenséget pártoló erők azonban a tavaszi választáson együttesen még nagyobb többséghez jutottak a skót parlamentben, mint legutóbb, mivel az SNP mellett a skóciai Zöldek is egyértelműen elkötelezték magukat az újabb függetlenségi népszavazás megtartása mellett a jelenlegi parlamenti időszakban, és a zöldpárt jelentősen növelte képviselői mandátumai számát.

Parlamenti beszámolójában a skót miniszterelnök kijelentette: a skóciai közigazgatási szolgálat újból hozzákezd a részletes függetlenségi program kidolgozásához, hogy a választók minden szükséges információ birtokában dönthessenek.

Boris Johnson brit miniszterelnök azonban már többször is határozottan elvetette az újabb skóciai függetlenségi népszavazás kiírását. Johnson azzal érvel, hogy Nicola Sturgeon és elődje, Alex Salmond előző skót miniszterelnök egyaránt személyesen ígérte meg a skót függetlenségről 2014-ben tartott népszavazás előtt, hogy az a referendum egy teljes nemzedéknyi időre szól. A 2014-es népszavazáson a résztvevők 55 százaléka arra voksolt, hogy Skócia ne szakadjon el Nagy-Britanniától. A brit EU-tagságról 2016 júniusában rendezett népszavazáson országos átlagban a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre, a skótok 62 százaléka viszont a bennmaradásra szavazott.

Sturgeon azóta sokszor hangoztatott érvelése szerint Skócia nem engedheti meg, hogy egyértelműen kinyilvánított bennmaradási szándéka ellenére London “kirángassa” az EU-ból. A skót miniszterelnök azt is több nyilatkozatában kijelentette, hogy meggyőződése szerint Skócia független országként viszonylag rövid idő alatt visszakerülhetne az Európai Unióba.

The post Újból nekifutnak a skóciai függetlenségi népszavazás előkészítésének appeared first on .

Súlyosbította a Pécsi Ítélőtábla azoknak a vádlottaknak a büntetését, akik pénz ellenében uniós támogatások elnyerését ígérték vállalkozóknak 2017-ben; az elsőrendű vádlott nyolc év börtön helyett tíz év fegyházat kapott.

A táblabíróság a közleményben felidézte: az elsőrendű vádlott elhatározta, hogy hozzátartozói és ismerősei segítségével vállalkozókat keres meg és azt ígéri nekik, hogy befolyásos kapcsolatai útján komoly összegű támogatáshoz juttatja őket.

A vádlott pénzt kért a sértettektől, hogy a pályázatok sikere érdekében az azok odaítélésében, elbírálásában közreműködő hivatalos személyeket megvesztegesse. Hol minisztériumi dolgozónak, hol államtitkárnak adta ki magát, így csaknem 160 millió forintot csalt ki az európai uniós támogatások elnyerésének ígéretével átvert vállalkozóktól.

A megbeszélésekre úgy ment el, mintha személyi védelemre jogosult állami vezető lenne, társai a Terrorelhárítási Központ (TEK) gyakorlóruházatához hasonló ruhát viseltek, illetve a TEK fegyverzetéhez hasonló, lőfegyvernek kinéző airsoft fegyvereket tartottak maguknál.

Az első fokon eljáró Kaposvári Törvényszék a vádlottat hatrendbeli befolyással üzérkedés miatt nyolc, míg az általa bevont társait szintén befolyással üzérkedés miatt két évtől öt és fél évig terjedő börtönbüntetésre ítélte. Azokat a vádlottakat, akik pénzt adtak az elsőrendű vádlottnak, hogy vesztegesse meg a döntésre jogosult embereket, hivatali vesztegetés bűntette miatt pénzbüntetésre ítélték.

A fellebbezések után eljáró Pécsi Ítélőtábla megállapította, hogy a vádlottak a bűncselekményeket bűnszervezetben követték el, ezért az elsőrendű vádlott büntetését tíz év fegyházra, társaiét háromtól hét évig terjedő fegyházbüntetésre súlyosította, egyiküket ugyanakkor az ellene bűnsegédként elkövetett befolyással üzérkedés bűntette miatt emelt vád alól felmentette.

A hivatali vesztegetés miatt pénzbüntetésre ítélt vádlottak elsőfokú ítéletét helybenhagyták. Az ítélet az elsőrendű vádlott társai közül két emberre nem jogerős, esetükben fellebbezések várhatók. A többi vádlott ítélete jogerőre emelkedett.

The post Befolyással üzérkedett, nyolc évet kapott, fellebbezett… nem kellett volna appeared first on .

Az ukrán védelmi minisztérium felderítő főcsoportfőnöksége (GUR) volt a szervezője annak a diverziónak, amelyet augusztus 23-án krími Perevalnoje település közelében követtek el egy gázvezeték ellen – közölte az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).

Az FSZB szerint a robbantásért a GUR herszoni területi alegysége, az úgynevezett Tavrija operatív szolgálat és Krími Tatár Nép Medzslisze elnevezésű szervezet tehető felelőssé. A szolgálat közleményében az áll, hogy a diverziót Riza Jagjajev-Veliulajev, a GUR ügynöke, Makszim Martinyuk, a GUR munkatársa és Viktor Zelinszkij, a Tavrija parancsnoka szervezte meg, Kirill Bidanov, a GUR vezetője utasítására.

A tájékoztatás értelmében Bidanov és Jagjajev-Veliulajev 2016-ban részese volt egy meghiúsított terrortámadásnak, amely során megölték az FSZB egyik alkalmazottját. Jagjajev-Veliulajev ezt követően Ukrajnába szökött át.

Az FSZB szerint az ő utasítására utazott át a medzslisz két tagja Herszonba, ahol robbantási kiképzést kaptak, valamint ígéretet arra, hogy a diverzió végrehajtásáért kétezer dollárt kapnak jutalmul. A robbantást Ukrajna augusztus 24-én ünnepelt függetlenségi napjával hangolták össze. Az FSZB nyilvánosságra hozta két elfogott elkövető beismerő vallomását.

A medzslisz a 2016-ban történt oroszországi betiltását megelőzően elvileg a krími tatárok két és fél évente ülésező “parlamentje”, a kurultáj 250 fős végrehajtó szerve volt. Vele szemben 2014-ben, a félsziget Oroszország általi elcsatolása nyomán, létrehozták a Krím elnevezésű régióközi társadalmi mozgalmat, amely kimondta, hogy immár ez a mozgalom, nem pedig a medzslisz a krími tatárság érdekeinek “valós és vitán felül álló” képviselője. A medzslisz volt és jelenlegi csúcsvezetőit terroristának bélyegezték.

A Krímet a 2014 márciusában megtartott helyi népszavazás eredményére hivatkozva csatolták Oroszországhoz. Az ENSZ-tagállamok túlnyomó többsége nem ismeri el a lépés legitimitását.

The post Az ukrán katonai hírszerzést gyanúsította meg egy augusztusi krími gázvezeték elleni robbantással az FSZB appeared first on .

A Központi Nyomozó Főügyészség vezető beosztású személy által az előnyért hivatali kötelességét megszegve, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat hét, köztük egy, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) vezető beosztásban dolgozó ember ellen a Fővárosi Törvényszéken.

A Központi Nyomozó Főügyészség azt közölte hogy, az egyik vádlott az APEH-nél adóellenőrként, később a NAV-nál különböző beosztásokban – 2018-ig egy regionális bűnügyi igazgatóságon osztályvezetőként – közszolgálati jogviszonyban állt, míg a többi vádlott cégek ügyvezetői voltak. A vádirat szerint a két vádlott egy harmadik társukkal 2017 környékén abban állapodott meg, hogy a könyvelési szolgáltatást nyújtó céggel kapcsolatban álló vállalkozóknak pénzért felajánlják, hogy a NAV-nál indult és őket érintő eljárásokról adatokat szolgáltatnak és szükség esetén azokat számukra kedvezően befolyásolják.

A megállapodásról később egy újabb személy is tudomást szerzett, és később ezen vádlott is vállalta – további, az eljárás során ismeretlenül maradt vállalkozók irányába – a korrupciós kapcsolatrendszerben a közvetítői tevékenységet. A vádlottak valamennyien szabadlábon védekeznek, közülük többen beismerő vallomást tettek, hivatali jogviszonya a korábbi osztályvezetőnek már nem áll fenn – írták.

A vádiratában a főügyészség – egyebek mellett – arra tett indítványt, hogy a bíróság ítéljen öt vádlottat letöltendő börtönbüntetésre, és rendeljen el vagyonelkobzást (többnyire milliós nagyságrendben) azon terheltek esetében, akik a bűncselekmények elkövetésével gazdagodtak.

A nyomozó főügyészség az ügyben tartott kutatások során az okiratokon, adathordozókon, készpénzen kívül engedély nélkül tartott lőfegyvert, lőszereket és egy hangtompítót is lefoglalt, amely bűncselekmény elkövetése miatt az egyik vádlottat időközben felfüggesztett szabadságvesztés büntetésre ítélték – áll a közleményben.

The post Vádat emeltek egy vezető beosztású NAV-os ellen korrupció miatt appeared first on .

Több tízmillió forintos kárt okozott két augusztusban elfogott férfi, aki BKK-bérleteket hamisított, amelyekre garanciát is vállalt – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) a honlapján.

A BRFK a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) idén márciusban, ismeretlen tettes ellen tett feljelentése alapján indított nyomozást, miután hamis tömegközlekedési bérletek bukkantak fel a fővárosban. A rendkívül jó minőségű hamisítványokat eredeti hőpapírra nyomtatták – írták. A BRFK nyomozói augusztus 23-án Budapesten és Pomázon fogták el a két férfit, és több száz hamis bérletet, a bűncselekményhez használt eszközöket, anyagokat, valamint több mint egymillió forintot foglaltak le tőlük.

Megállapították, hogy a gyanúsítottak több ezer olcsóbb jegy-, illetve bérletszelvényt vásároltak, amelyekről vegyi eljárással eltávolították az eredeti festéket, majd megrendelőik adataival nyomtatták újra a drágább bérleteket. Az eladók garanciát is vállaltak: ha a vevők lebuknak, visszakapják a pénzüket, és kifizetik helyettük a bírságot. A 47 éves K. Zsoltot és a 44 éves K. Krisztiánt nagyobb kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás megalapozott gyanúja miatt indult eljárás, őrizetbe vették őket, majd a bíróság szerdán elrendelte letartóztatásukat – közölték.

A gyanúsítottak köre még bővülhet – olvasható a közleményben.

The post Több tízmilliós bérlethamisítás gyanúsítottjait fogták el appeared first on .

Az a cél, hogy Magyarországon minden bajba jutott állampolgár, minden bajba jutott honfitárs azonnali és testreszabott segítséghez juthasson – mondta az igazságügyi miniszter egy műsorban.

Varga Judit a napokban adta át a szolnoki Áldozatsegítő Központot, amely a nyolcadik ilyen intézmény az országban. Az igazságügyi miniszter a rádióműsorban célnak nevezte, hogy 2024-ig minden megyeszékhelyen legyen egy fizikailag is elérhető ilyen központ, egyúttal jelezte, hogy ezek mellett már évek óta folyamatosan működik – napi 24 órában, a hét minden napján hívható – áldozatsegítő vonal is, amelynek száma 06 80 225 225.

A tárcavezető azt nevezte a legfontosabbnak, hogy a bajba jutott állampolgárokat a lehető leggyorsabban, a helyzetükre szabott, legmegfelelőbb segítséghez juttassák, legyen szó jogi segítségnyújtásról, jogi tanácsadásról, azonnali pénzügyi segélyről, rendőrségi feljelentés megtételében való segítségnyújtásról vagy komolyabb krízishelyzetbe került emberek esetében védett házhoz való eljuttatásról.

Az Áldozatsegítő Központok a hozzájuk fordulókat a bürokratikus légkörtől elütő, sokkal barátibb, családiasabb, emberségesebb környezetben fogadják, nem egy hivatali közegben találja magát az oda betérő áldozat – hangsúlyozta a miniszter.

Varga közölte: egy több mint egy éve elfogadott jogszabálymódosításnak köszönhetően bevezették Magyarországon az áldozatok közvetlen megszólítását célzó, opt-out rendszerként emlegetett elérési mechanizmust. Ennek értelmében a személy elleni erőszakos bűncselekmények áldozatait – amennyiben adatai továbbításához a rendőrségen hozzájárult – közvetlenül az áldozatsegítő szolgálat keresi meg és ajánlja fel a segítséget. Az átállás óta – az általánosságban csökkenő bűnügyi adatok mellett – javult az elérés hatékonysága – mondta.

Terveik között szerepel, hogy a személy elleniek mellett más bűncselekményekre is kiszélesítsék ezt a rendszert.

Az igazságügyi miniszter szólt arról, hogy tavaly egy országos kommunikációs kampányt is indítottak, amelynek során létrejött a vansegitseg.hu portál az áldozatok minél szélesebb körű informálása céljából, továbbá Áldozatsegítő Központ néven Facebook-oldal is működik. Közismert színészek bevonásával Hétköznapi történetek címmel video-podcast-sorozat indult, ahol tipikus áldozati helyzeteket dolgoznak fel húsz-harminc perces videókban, aztán szakértővel elemzik az adott szituációt. Ezt már a Nemzeti Közszolgálati Egyetem is használja rendőrök képzése során – jegyezte meg a tárcavezető.

Egyre több ember tud arról, hogy van segítség – mondta Varga Judit, hozzátéve: a telefonvonalat 11-12 ezres évi hívásszám jellemzi, az Áldozatsegítő Központokban dolgozók pedig évente 2-4 ezer közötti esetszámot dolgoznak fel.

Kiemelte: a kormányhivatalok nagyon sokféle szolgáltatást nyújtanak már, ami szintén ennek a rendszernek a része, az Áldozatsegítő Központokban emberséges, az adott szituációhoz alkalmazkodó, lelki segítségnyújtásra van lehetősége az áldozatnak.

The post Varga: minden Magyarországon bajba jutott állampolgárt azonnali segítséghez kell juttatni appeared first on .

Több mint 240 ezer fontért (97,2 millió forintért) kelt el egy nem helyettesíthető tokenként (NFT) kínált hamis Banksy-mű a brit graffitiművész hivatalos oldalán keresztül elérhető online aukción: a vevő azt hitte, hogy Banksy első NFT-jét vásárolta meg, pedig csak rászedték, noha a pénzét végül visszakapta.

Az interneten Pranksyként ismert NFT-gyűjtő, aki a 30-as éveiben jár és személyazonosságát nem hozza nyilvánosságra, úgy véli, hogy Banksy honlapját meghekkelték, ő maga pedig egy gondosan kidolgozott átverés áldozata lett. A hacker ugyanakkor hétfő este visszautalta neki a pénzt, leszámítva a nagyjából ötezer fontra rúgó tranzakciós díjat. A brit gyűjtő bizarrnak nevezte az esetet és úgy véli, hogy a hacker megijedhetett – írja a BBC hírportálja.

Banksy honlapján egy – mostanra törölt – NFT nevű új aloldal jelent meg, amely egy online aukciós oldalra vezető linket tartalmazott, a megvásárolható NFT pedig a Great Redistribution of the Climate Change Disaster címet viselte. Miután a férfi a többi licitálónál jóval magasabb ajánlatot tett, az árverés hirtelen véget ért, és az összeg – ethereum kriptovalutában – automatikusan a csalóhoz került.

“Asztali számítógépen és mobiltelefonon is ellenőriztem az URL-t, mielőtt licitáltam. Csak azért mertem ajánlatot tenni, mert Banksy hivatalos oldaláról volt szó. Amikor az ajánlatomat elfogadták, rögtön arra gondoltam, hogy valószínűleg átverés az egész” – jegyezte meg a vevő, aki azt gyanítja, hogy maga a hacker értesíthette őt és másokat is az aukcióról. Banksy egyetlen NFT-t sem készített még, és semmilyen NFT-aukció nem kötődik a művészhez.

A nem helyettesíthető tokenek piacának népszerűsége 2021 februárjában és márciusában szinte felrobbant. Minden NFT-nek van saját blockchainalapú digitális “pecsétje”, amely az eredetiségét és tulajdonosát igazolja.

The post Csaknem százmillió forintért kelt el egy hamis Banksy-NFT appeared first on .

A brit kormány nem ismeri el az Afganisztánban hatalomra jutott tálib vezetést, de “kapcsolattartásra” készen áll – mondta Dominic Raab brit külügyminiszter.

Raab, aki a londoni alsóházban tartott tájékoztatást a képviselőknek az afganisztáni helyzetről, kijelentette: Nagy-Britannia “gondosan kalibrálja” majd cselekedeteit, ahhoz mérve, hogy a tálibok milyen döntéseket hoznak és mit tesznek. Hozzátette: London számonkéri a tálibokon az általuk tett vállalásokat egyebek mellett a terrorizmus, az ország szabad elhagyása és a humanitárius segélyek eljuttatása ügyében, és ehhez a rendelkezésére álló összes politikai, gazdasági és diplomáciai eszközt kész felhasználni.

Nem sokkal korábban, ugyancsak a londoni alsóházban Boris Johnson brit miniszterelnök kijelentette: ha az új kabuli rezsim nemzetközi elismerésre törekszik és hozzá akar jutni a külföldi számlákon befagyasztott több milliárd dollárnyi tőkéhez, akkor nem szabad megengednie, hogy Afganisztán újból a terrorizmus melegágyává váljék. Előző nap, a BBC brit közszolgálati televíziónak nyilatkozva Nick Carter tábornok, a brit fegyveres erők vezérkari főnöke is olyan értelmű nyilatkozatot tett, hogy a tálib vezetés feltételekkel juthat csak hozzá a külföldön lévő afganisztáni vagyoneszközökhöz.

Carter – alig burkolt utalást téve a külső nyomásgyakorlási lehetőségekre – elmondta: több mint kilencmilliárd dollárnyi afgán tőke van amerikai bankokban, és erre a pénzre “Afganisztánnak szüksége lesz”. Hozzátette: “megfelelő magatartás” esetén a tálib vezetés kaphat külső segítséget.

Hétfői alsóházi tájékoztatójában Raab kijelentette: London igyekszik a lehető legnagyobb számban megnyerni a világ befolyásos országait annak a törekvésnek, amelynek célja maximális mérséklő hatású befolyás gyakorlása a tálib vezetésre. A brit külügyminiszter hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a nemzetközi közösségnek alkalmazkodnia kell az Afganisztánban kialakult “új realitáshoz”.

Nem sokkal korábbi alsóházi felszólalásában Johnson azt mondta: ha valaki arra a kijelentésre ragadtatná magát, hogy a nyugati szövetségesek az elmúlt húsz évben semmit nem értek el Afganisztánban, el kell neki mondani, hogy a brit és a szövetséges fegyveres erők tették lehetővé, hogy 3,6 millió afganisztáni lány járhat jelenleg iskolába, és ez idő alatt a nyugati világ védve volt az al-Kaida terrorhálózat támadásaitól. Johnson hangsúlyozta: az elmúlt húsz évben 150 ezer brit katona fordult meg Afganisztánban, és erőfeszítéseiknek köszönhetően ebben az időszakban sem Nagy-Britanniában, sem egyetlen más nyugati országban nem történt Afganisztánból kiinduló terrortámadás.

The post London nem ismeri el a tálib vezetést appeared first on .

Izraelben megszökött a szigorúan őrzött Gilboa börtönből hat fogoly – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet.

Nagy erőkkel, drónok és helikopterek bevetésével keresik az ország északi részén található büntetés végrehajtási intézményből egy kiásott alagúton át megszökött rabokat; jelentős katonai erők, kommandók vizsgálják át a környező kibucok területét. A közös cellából elszökött rabok mind életfogytig tartó büntetésüket töltötték, melyet izraeliek ellen végrehajtott, véres merényletek miatt szabtak ki rájuk.

Egyikük az Izraelben jól ismert Zakaria Zubeidi, aki a Fatah fegyveres, terrorral foglalkozó szárnyának, az Al-Aksza Mártírjainak Brigádjának egyik egységét vezette, majd jelentős tisztséget viselt a Ciszjordániát vezető Fatah pártban. A másik öt rab az Iszlám Dzsihád nevű palesztin terrorszervezet tagja volt, és szintén a Ciszjordánia északi részén lévő Dzsenin város lakosai voltak. A börtönben viselt ruháikat és cipőiket megtalálták az intézményen kívül.

A szökést hajnali négykor fedezték fel a különösen gondosan őrzött börtönben, melyet 2004-ben, a második intifáda, vagyis palesztin felkelés idején hoztak létre. 2014-ben megakadályoztak egy hasonló szökési kísérletet, melyet szintén az Iszlám Dzsihád-rabok celláiból szerveztek.

The post Izraelben megszökött egy börtönből hat fogoly appeared first on .

Egy magyar etikus hacker talált a nemzetközi sztenderdek szerint 9.8-as erősségű sérülékenységet a számos multinacionális cég által futtatott Pandora FMS nevű monitorozó szoftverben. A gyártó javította a hibát, a hírt a nemzetközi szaksajtó is felkapta. Az etikus hacker kisebb-nagyobb sérülékenységeket láncoltan kihasználva jutott be a Pandora szerverébe.

Egy magyar etikus hacker kritikus, a nemzetközi sztenderdnek számító CVSS módszertan szerint 1-től 10-es skálán, 9.8 súlyosságúra értékelt sérülékenységet publikált a Pandora FMS nevű monitorozó rendszerben. Az említett hacker, Matek Kamilló, a KPMG CyberLab csapatának senior etikus hackere.

A sérülékenység besorolását egy nemzetközi szervezet (MITRE) végzi, aminek fő feladata egy sérülékenységi adatbázis (NVD) karbantartása, a feltárt sérülékenységek elemzése és publikálása. Ez az adatbázis mindenki számára hozzáférhető, így a biztonsági szakemberek – de akár laikusok is – ellenőrizni tudják, hogy az általuk használt szoftverek mennyire biztonságosak. A szakemberek nagyon sok hibát bejelentenek ezen a felületen, így a nemzetközileg elterjedt informatikai rendszerek biztonságossága átláthatóvá válik, erősödik a minőségi verseny, amivel minden felhasználó jól jár.

Az átláthatóság érdekében a MITRE feladatához tartozik a hibák súlyosságának besorolása és ennek publikálása is, ami egy 1-10-es skálán történik. A sérülékenység súlyosságának megállapításához a legfontosabb szempont, hogy a sérülékenységet kihasználva a támadó milyen mértékben tudja befolyásolni a rendszer működését, a tárolt adatokat és az elérhetőséget.

A Pandora FMS egy nemzetközi szinten is jegyzett monitorozó szoftver, amit számos multinacionális vállalat is használ, de több kormányzati rendszeren is futtatják szerte a világban.

Egy nagy szervezet rengeteg számítógéppel és szolgáltatással rendelkezik, ezek üzemeltetése és felügyelete hatalmas feladat, ami csak valamilyen monitorozó rendszerrel lehetséges. A monitorozó rendszereket és azok funkcióit úgy kell elképzelni, mint egy atomerőmű vezérlőközpontját. Egy központi felület valós időben mutatja az adott szervezet rendszereinek, szolgáltatásainak és szoftvereinek állapotát, riasztást ad a rendkívüli eseményekről. Ez lehet hardware meghibásodás, szoftveres probléma vagy akár biztonsági incidens is, a lényeg, hogy az üzemeltető személyzet értesül róla, és lefutnak az automatikus védelmi intézkedések. Ha ez nem elég, akkor az informatikai személyzet alkalmazza az adott helyzetre előre definiált lépéssorozatot, megkezdi a probléma javítását és az okok felderítését.

A monitorozó rendszerek természetes módon hozzáférnek a felügyelt rendszerekhez és rengeteg érzékeny információt tartalmazhatnak, például belépési adatokat, hálózati információkat, biztonsági beállításokat. Egy hacker számára ezek az információk kulcsfontosságúak lehetnek, és sok esetben a monitorozó rendszer tartalma maga a „kulcs az egész szervezet rendszereihez”.

Ilyen rendszer a Pandora FMS is, amelyen a magyar hacker több, kisebb-nagyobb sérülékenység együttes felhasználásával, úgynevezett hibalánc alkalmazásával ütött rést.

Az alaphiba egy Cross Site Scripting, röviden XSS volt. Ennek lényege, hogy a rendszer bizonyos esetekben nem ellenőrzi megfelelően a felhasználótól érkező beviteli adatokat és megbízható szűrés nélkül elmenti őket az adatbázisba. Ilyenkor előfordulhat, hogy egy felhasználó nem egy másiknak szóló üzenetet helyez el egy chat-ben, hanem egy programkódot, amit a másik felhasználó böngészője gond nélkül lefuttat.

Képzeljünk el egy rosszul védett vendégkönyvet, amibe valaki a kiszolgálás értékelése helyett kártékony kódot helyez el. A többi vendég, és a rendszer üzemeltetője rendszeresen megnyitják az oldalt, és a gépük máris futtatja a kódot. Ez történt a Pandora FMS esetében is. A hacker egy alapszintű hozzáféréssel a „visual console” definiálásához használt beviteli mezőjében helyezte el a JavaScript nyelven írt kártékony kódot. Fontos, hogy ez az egyetlen lépés, amit maga a támadó hajt végre, minden más automatikusan történik.

A Pandora esetében a kódot egy a Visual Console event felületén helyezte el a hacker, és már csak várnia kellett, hogy ezt a felületet webes admin jogosultsággal rendelkező felhasználó megnyissa, ami a „visual console” esetében gyakran megtörténik. A megnyitással a támadó által elhelyezett kód figyelmeztetés nélkül letöltődött és lefutott, mégpedig az admin felhasználó nevében és az admin felhasználó böngészőjében. Ez a támadás szépsége: a támadó jó eséllyel rejtve marad, hiszen kívülről nézve egy arra jogosult személy végzett műveleteket a rendszerben.

Az XSS igazi erőssége a következő lépésben mutatkozik meg. A támadó kódja most már webes adminisztrátori funkciókhoz is hozzáfér, nem csak felhasználói funkciókhoz. Amit egy admin felhasználó képes a böngészőjével elvégezni, azt a JavaScript kód is képes megtenni. Ha az adminisztrátori fájlfeltöltő funkció hibát és sérülékenységet tartalmaz – itt kezdődik a hibák láncba szervezése – akkor a JavaScript kód kihasználhatja ezeket a hibákat, sérülékenységeket is. Jelen esetben feltöltött és lefuttatott egy PHP nyelven írt újabb támadó kódot. Ez a kód már a kiszolgáló infrastruktúrán, a webszerveren fut, és végső lépésként parancssori hozzáférést biztosít a támadónak.

A parancssori hozzáféréssel a támadó tetszőleges műveletet hajthat végre a kiszolgáló infrastruktúrán, hozzáfér az adatbázishoz, a kapcsolati adatokhoz és a szerveren található érzékeny információkhoz. A hozzáférés birtokában a támadó műveleteket hajthat végre a rendszerben, módosíthatja és manipulálhatja a felügyelt rendszereket, védelmi intézkedéseket.

Az etikus hacker a forráskódot saját maga által készített eszközökkel vizsgálva fedezte fel a különböző sérülékenységeket. Ezeket összekötve és együtt kihasználva szerzett egyre magasabb hozzáférést a környezetben. A sérülékenységeket etikus hacker lévén bejelentette a szoftver gyártójának és a MITRE-nek is. Ezzel egy időben elküldte az analizáláshoz és javításhoz szükséges technikai információkat a gyártónak, egy példa támadó kódot (Proof Of Concept), valamint egy demonstrációs videót is. A gyártó a sérülékenységeket megvizsgálta és kijavította. A javítások publikálása után, a hacker nyilvánosságra hozta a sérülékenységeket a saját honlapján (https://k4m1ll0.com), a MITRE pedig publikálta és megvizsgálta a bejelentést, amit 9.8-as súlyosságúnak, azaz kritikus besorolású sérülékenységnek minősített.

A legtöbb szoftveren sajnálatos módon egyáltalán nem végeznek biztonsági forráskód vizsgálatokat. Ha végeznek is, a forráskód vizsgálatát csak automata eszközökkel végzik el, mert az viszonylag gyors és olcsó. Ezek az eszközök azonban – bár számos sérülékenységet és hibát feltárnak – nem képesek pótolni az emberi hozzáértést. Olyan ez, mint a helyesírás ellenőrző, vagy a fordítóprogramok: a rosszul leírt szavakat kiszúrják, a lefordított szavakat több-kevesebb sikerrel egymás mellé rakják, de ma még így sem születnek nyelvtanilag hibátlan, stilisztikailag vagy akár tartalmilag kifogásolhatatlan szövegek.

A Pandora FMS szoftvere nyílt forráskódú és több alkalommal egymástól függetlenül végeztek rajta forráskód elemzést, ennek ellenére egyes feltárt biztonsági hiányosságok hosszú évek óta megtalálhatók voltak a rendszerben, és ilyenek összekötése tette lehetővé a magyar etikus hacker számára is a hozzáférés megszerzését.

Matek Kamilló
Matek 36 éves, az ELTE-n végzett programtervező informatikusként. Később elvégezte az Etikus Hacker képzést (KCEH), majd autodidakta módon tovább képezte magát. Igy magáénak tudhatja a nemzetközileg elismert OSWP, OSCP, OSWE tanúsítványokat is. Van, aki matchboxokat gyűjt vagy sorozatokat néz, ő szabadidejében is rendszereket vizsgál és támadó kódokat készít. Az elmúlt pár évben ezzel együtt 11 db, a MITRE által elfogadott, közepes, magas, vagy kritikus besorolású sérülékenységet tárt fel. Kamilló 2020-ban csatlakozott a KPMG CyberLab csapatához, ahol sérülékenységvizsgálatokat, penetrációs teszteket, forráskód elemzéseket, phising kampányokat, illetve ezekkel kapcsolatos tevékenységeket végez.

The post Magyar etikus hacker talált súlyos, 9.8-as erősségű sérülékenységet appeared first on .

Ismét több kórházban segítenek a katonák – közölte a Honvédelmi Minisztérium (HM).

Mint írták, a Magyar Honvédség számára kiemelten fontos a magyar állampolgárok biztonsága, ezért felkérés alapján, hétfőtől a katonák ismét segítséget nyújtanak az egészségügyi intézmények dolgozóinak a szakképesítés nélkül ellátható logisztikai feladataikban.

A honvédség az ország különböző pontján 23 kórházban mintegy 83 katonával segíti az egészségügyi dolgozók munkáját – közölte a HM.

The post Koronavírus: ismét segítenek a katonák a kórházakban appeared first on .

Megalapozatlan vádak alapján ítélték börtönbüntetésre Marija Kalesznyikava és Makszim Znak fehérorosz ellenzéki vezetőket; az Európai Unió a politikai foglyok szabadon bocsátására szólítja fel Fehéroroszországot – közölte az Európai Unió külügyi szolgálata (EEAS).

Az uniós külügyi szolgálat szóvivője útján arra reagált, hogy Fehéroroszországban hétfőn tizenegy év börtönbüntetésre ítélte a bíróság Kalesznyikavát, az Aljakszandr Lukasenka diktátor vezette rendszer ellen indított tiltakozó mozgalom egyik vezéralakját, tíz évre pedig egy másik vezető ellenzékit, Znakot. Mindkettőjüket a hatalom megszerzése érdekében szervezett összeesküvéssel, az állambiztonságot veszélyeztető akciókra való felhívással és szélsőséges szervezet létrehozásával vádolták.

A brüsszeli közleményben az Európai Unió sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a minszki rezsim “folyamatosan és nyilvánvaló módon” semmibe veszi a fehérorosz nép emberi jogait. Továbbá valamennyi politikai fogoly, és mindazok azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátását követelte, akik jogaik gyakorlása miatt kerültek rács mögé.

Kijelentették: Fehéroroszországnak be kell tartania nemzetközi vállalásait, és az Egyesül Nemzetek Szervezete (ENSZ), valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) keretein belül vállalt kötelezettségeit. Az Európai Unió továbbra is arra törekszik, hogy a fehérorosz hatóságok által elkövetett brutális elnyomás felelőseinek elszámoltathatóságát előmozdítsa – tették hozzá.

Rik Daems, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PACE) elnöke rövid közleményében megdöbbenését fejezte ki a szervezett összeesküvés vádjával elrendelt börtönbüntetés miatt. “Ezek a vádak teljesen megalapozatlanok. Mind a két bátor embert, akik nem tettek mást, mint megvédték az alapvető emberi jogokat hazájukban, azonnal szabadon kell bocsátani” – fogalmazott. Emlékeztett: az ítélet néhány nappal azt követően született, hogy Marija Kalesznyikava megkapta az Európai Tanács Parlamenti Közgyűlésétől a Vaclav Havel emberi jogi díjat.

The post EU: megalapozatlan vádak alapján ítélték el a fehérorosz ellenzékieket appeared first on .

A német szövetségi kormány nyomatékosan felszólította az orosz kabinetet, hogy haladéktalanul állítsa le a Németország biztonságát és a demokratikus akaratformálás folyamatát veszélyeztető informatikai támadásokat.

Andrea Sasse, a német külügyminisztérium szóvivője Berlinben, a kormányszóvivő hétfői tájékoztatóján elmondta, hogy a szeptember 26-ai szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáshoz közeledve egyre gyakrabban tapasztalnak Bundestag-képviselők és tartományi parlamenti (Landtag-) képviselők elleni informatikai műveleteket, a többi között adathalász támadásokat.

Ez a tevékenység a Ghostwriter nevet viselő “szereplőhöz” – személyhez, csoporthoz vagy szervezethez – köthető, amely “évek óta ötvözi a hagyományos kibertámadásokat dezinformációs és befolyásolási műveletekkel” – közölte a szóvivő, hozzátéve, hogy a támadások a Bundestag-választással összefüggő akciók, például “dezinformációs kampányok előkészítését szolgálhatják”.

Mint mondta, a szövetségi kormány megbízható értesülésekkel rendelkezik arról, hogy a Ghostwriter tevékenysége “az orosz állam kibertevékenységéhez, konkrétan pedig a katonai hírszerzéshez, a GU-hoz köthető”. A támadások elfogadhatatlanok, és Németország biztonsága és a demokratikus döntéshozatali folyamatok veszélyeztetése mellett a német-orosz kapcsolatot is súlyosan megterhelik – mondta Sasse.

Közölte, hogy a támadások haladéktalan leállításáról szóló követelést Miguel Berger külügyminisztériumi államtitkár is ismertette a napokban a német-orosz biztonságpolitikai munkacsoport (HAGS) Berlinben tartott ülésén.

The post A német kormány informatikai támadások miatt tiltakozott Moszkvánál appeared first on .

Néhány napon belül működni kezd az Északi Áramlat-2 gázvezeték, amely Ukrajna elkerülésével köti össze Oroszországot és Németországot – jelentette be Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

“Néhány nap múlva befejezik az építését és működni kezd” – mondta. Hozzátette, hogy Joe Biden amerikai elnök kormányzata nem változtatott álláspontján és továbbra is ellenzi az Északi Áramlat 2-t, de tisztában van vele, hogy már nem lehet megállítani.

A projektet irányító Nord Stream 2 AG közölte, hogy befejeződött az Északi Áramlat-2 második vezetékének lefektetése. Ezután a csővezeték dániai és németországi szakaszának összekapcsolása következik. A vállalat úgy tervezi, hogy a létesítményt 2021 végéig fogják üzembe helyezni.

Lavrov az orosz-amerikai kapcsolatokról szólva kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök és Biden június 16-i genfi találkozója, noha hasznos volt a kapcsolatfelvétel, nem hozott alapvető változást a két ország viszonyában. A miniszter szerint az amerikai fél továbbra is azt hiszi, hogy rá tudja erőltetni Oroszországra a saját belpolitikai napirendjét, és továbbra is a belügyeibe való beavatkozással vádolja “alaptalanul” Moszkvát.

Hangsúlyozta, hogy a feleknek a kölcsönösen tiszteleten és a tényeken alapuló párbeszédet kellene folytatniuk egymással. Nehezményezte, hogy az amerikai fél továbbra is tartja magát az Oroszország elleni “megalapozatlan” vádakhoz az olyan ügyekben, mint a Navalnij- és a Szkripal-mérgezés vagy a maláj légitársaság MH17-es járatának a Kelet-Ukrajna feleletti lelövése. Ezt “tisztességtelen” magatartásnak minősítette.

Az orosz diplomácia vezetője úgy vélekedett, hogy Washington kezdi felismerni: vádaskodás helyett rendszerszintű mechanizmusokra van szükség a Moszkvával való párbeszédhez, egyebek között a bűnüldöző szervek és biztonsági szolgálatok, valamint a kiberbiztonság ügyében. Hozzátette azt is, hogy a fegyverzetellenőrzésről folytatott párbeszédben a felek álláspontja “még mindig nagyon távol áll egymástól”.

Elmondta továbbá, hogy Moszkva nem tiltotta meg az Egyesült Államoknak szentpétervári konzulátusának működtetését, de nem is fogja kérlelni Washingtont, hogy indítsa újra a missziót. Kérdésre válaszolva kijelentette, hogy Moszkva abban az esetben lenne hajlandó képviseltetni magát az új afgán kormány beiktatásán, ha az befogadó lesz és tükrözni fogja az afgán társadalom teljes spektrumát, beleértve az összes etnikai csoportot.

Lavrov leszögezte: Moszkva nem érdekelt abban, hogy a “normandiai négyek” – Oroszország, Ukrajna, Németország és Franciaország – pusztán a találkozó kedvéért tartsanak újabb csúcsot. Mint mondta, az újabb tanácskozás apropójául minimum annak kell szolgálnia, hogy megerősítse: a 2019 decemberi párizsi csúcstalálkozón elfogadott döntéseket végre kell hajtani.

A tárcavezető szerint Ukrajna semmit sem teljesített abból, amiben a francia fővárosban megállapodtak, Berlin és Párizs pedig ezt passzívan szemléli, és eltűri azt a “sértést” is, hogy Kijev Washingtont, Londont és Varsót is be akarja vonni a közvetítők közé.

The post Lavrov: néhány napon belül működni kezd az Északi Áramlat-2 gázvezeték appeared first on .

Vlagyimir Putyin kész találkozni Volodimir Zelenszkijjel, de a Krím hovatartozása nem lehet témája a tárgyalásoknak – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője vasárnap a Rosszija 1 televízióban sugárzott nyilatkozatában.

“Putyin elnök politikai akaratáról szólva: ő többször is egyértelműen megerősítette, hogy kész a találkozóra, és úgy véli, hogy szomorú az az állapot, amelyben az orosz-ukrán kapcsolatok jelenleg vannak, ez így nem jó, és természetesen javítani kell rajtuk. De egyelőre nem látjuk ugyanezt a kölcsönös politikai akaratot Kijev részéről” – mondta Peszkov. A szóvivő megjegyezte, hogy egy orosz-ukrán csúcstalálkozó előkészítésében mindeddig nem történt előrelépés.

“A helyzet az, hogy számunkra a Krím témája már nem létezik. És ahogy az ukrán elnöki hivatalban mondják nekünk, Zelenszkij a Krímről akar tárgyalni. De a Krímről milyen szempontból? Nyilvánvalóan nem abból a szempontból, hogy ez az Oroszországi Föderáció egyik régiója. És ebben az értelemben nem szerepelhet a tárgyaláson napirendi pontként” – tette hozzá.

Putyin Vlagyivosztokban a Keleti Gazdasági Fórumon kijelentette, arra számít, hogy Oroszország és Ukrajna kapcsolatai előbb-utóbb teljes körűen helyreállnak. Mint mondta, a két ország közötti jelenlegi viszony “abszolút nem normális és nem természetes”.

Peszkov vasárnapi tévényilatkozatában, kérdésre válaszolva egyetértett azzal a felvetéssel, hogy Zelenszkij és Joe Biden amerikai elnök washingtoni találkozója beleillett abba a projektbe, amelynek célja, hogy Ukrajnát “ellen-Oroszországgá” alakítsák át. Rámutatott, hogy Kijev annak ellenére törekszik a NATO-ba, Washington pedig annak dacára lenne hajlandó oda befogadni, hogy Ukrajna nem teljesített egy sor ehhez szükséges követelményt.

“Ez közvetlen fenyegetést jelent Oroszországra. Ez a NATO katonai infrastruktúrájának potenciális jövőbeni közeledése a határainkhoz” – hangoztatta.

Peszkov képtelenségnek nevezte Zelenszkij állítását, miszerint az Északi Áramlat-2 fenyegetést jelent Európa biztonságára. A szóvivő azt mondta, hogy a csővezetékkel Oroszország hozzájárul Európa energiabiztonságához.

Oroszország 2014-ben csatolta el a Krímet Ukrajnától, a félszigeten megrendezett népszavazás eredményére hivatkozva. A referendumot a nemzetközi közösség túlnyomó többsége nem ismerte el, és az annexiót Ukrajna területi épségének megsértéseként értékelte.

The post Putyin a kegyes: kész tárgyalni Zelenszkijjel, de a Krímről egy szót sem appeared first on .

Másfél év szabadságvesztésre ítélte, valamint öt évre kitiltotta egy adott területről a bíróság első fokon meghozott ítéletében a hármashatár-hegyi támadót – közölte a Fővárosi Törvényszék.

Közleményük szerint a férfi 2019-ben és 2020-ban két alkalommal támadott meg kerékpározó és kiránduló embereket a Hármashatár-hegyen. A férfi szidalmazta, lökdöste, megütötte, ismeretlen anyagot tartalmazó permettel szembe fújta, vagy vascsővel, illetve fadarabbal próbálta megütni őket.

A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság – bizonyítottság hiányában – egy rendbeli felfegyverkezve elkövetett garázdaság bűntette, valamint a két rendbeli könnyű testi sértés vétsége miatt emelt vád alól felmentette, de egy rendbeli garázdaság bűntette és egy rendbeli garázdaság vétsége miatt elítélte a férfit.

A börtönben végrehajtandó szabadságvesztés és a közügyektől eltiltás mellett, a bíróság öt évre kitiltotta a férfit a Budapest, III. kerület Bécsi út, Szépvölgyi út, a Budapest II. kerület Szépvölgyi út, Zöldlomb utca, Kapy út, Kelemen László utca, Hűvösvölgyi út, Hidegkúti út és a Budapest és Pest megye határvonala által közrefogott területről.

A büntetés kiszabása során enyhítő körülményként vették figyelembe a vádlott büntetlen előéletét és az időmúlást, míg súlyosító körülményként a büntetőeljárás hatálya alatti elkövetést, a “cselekmény kihívóan kötekedő jellegét”, valamint azt, hogy a sértetteket váratlanul érte a támadás – írták.

Az ítélet nem jogerős, mivel az ügyész, a vádlott és védője is három napot tartott fenn a jogorvoslati nyilatkozatuk megtételére – olvasható a közleményben.

The post Öt évig nyugalom lehet a Hármashatár-hegyen appeared first on .

Kiemelten fontos, hogy a Magyar Honvédség valós képességekkel rendelkezzen, katonái pedig felkészültek és magabiztosak legyenek – jelentette ki a Honvédelmi Minisztérium (HM) államtitkára a Vitéz Mikecz Kálmán Honvéd Kollégium ünnepélyes évnyitóján.

Szabó István fontos célkitűzésnek nevezte, hogy a honvédség megtartsa a nála szolgálókat, valamint 2026-ra harmincezer főre növeljék az aktív állomány és húszezer főre az önkéntes tartalékosok létszámát. Ennek érdekében előtérbe kerül a katonai pályairányítás, a toborzás és a hazafias honvédelmi nevelés, valamint az a hadiprogram, amelynek része további honvédségi középiskolák és kollégiumok létrehozása – fogalmazott a honvédelmi államtitkár.

Kitért arra, a honvédelmi és haderőfejlesztési program nem csak a haditechnikai eszközök beszerzéséről és a hadsereg modernizálásáról szól, annak középpontjában az ember, a katona áll. A program sikeréhez azonban jól képzett és kiképzett emberek kellenek a honvédségnek, a honvédelmi nevelés pedig elengedhetetlen ebből a szempontból – tette hozzá.

Ezért indult el a kadétprogram, fontos, hogy a jövő nemzedéke is megismerje, megértse és tisztelje a katonai hagyományainkat és eszméinket – mondta el Szabó István. Megjegyezte, a fiatalok képzésébe fektetett energia a jövő záloga, amióta nincs sorkötelezettség, nincs állandó kapcsolat a haderő és a civil társadalom között, így utóbbi nem rendelkezik elég információval a Magyar Honvédség életéről.

A kollégium feladata, hogy megtalálja a közös hangot és kapcsolatot a honvédség, a magyar családok, a szülők és gyerekek között – jelentette ki a honvédelmi államtitkár.

A debreceni Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium nyíregyházi telephelyként működő intézmény megnyitásával már két katonai kollégium működik Magyarországon – jelezte Szabó István, megjegyezve, a 2030-ig nyolc-tíz ilyen jellegű intézményt szeretnének megnyitni az országban.

A vitéz Mikecz Kálmán huszár dandártábornok nevét viselő kollégium évnyitóján felszólalt Ulrich Attila, Nyíregyháza alpolgármestere, Vassné Figula Erika, a Nyíregyházi Egyetem rektora és Horváth András alezredes, a kollégium vezetője.

A honvedelem.hu oldalon olvasható információk szerint az egyetem területén kialakított 3 ezer négyzetméter alapterületű kollégium 150 szobával, összesen háromszáz férőhellyel rendelkezik. Az intézménybe azok a nyíregyházi középiskolákba felvett diákok jelentkezhetnek, akik érdeklődnek a katonai pálya iránt és vállalják, hogy a honvédelmi alapismeretek elnevezésű tantárgyat tanulnak.

A felvételt nyert mintegy 24 diák tanítási időben a normál középiskolai oktatásban vesz részt, délutántól pedig ebben a speciális ismereteket adó kollégiumban lakik. A kollégisták számára a szállás ingyenes, csak az étkezésért kell fizetniük, továbbá ösztöndíjat, emelt szintű angol nyelvi oktatást, ingyenes sportolást az egyetem területén, valamint informatikai képzést is biztosítanak számukra.

The post Tanévkezdés: felkészült és magabiztos katonákra van szüksége a honvédségnek appeared first on .

Felül kellene vizsgálni az összes amerikai katonai kiképzési programot, miután a közelmúltban kiderült, hogy az Egyesült Államokban képezték ki a Dzsamal Hasogdzsi szaúd-arábiai ellenzéki újságíróval végző halálosztag több tagját, illetve Jovenel Moise haiti elnök gyilkosait – írta honlapján a CNN amerikai hírtelevízió.

A CNN emlékeztetett a The New York Times és a The Washington Post című amerikai napilapok értesüléseire, amelyek először lebbentették fel a fátylat az amerikai biztonsági együttműködési programokról, illetve a washingtoni külügyminisztérium engedélyével működő biztonsági magáncégek működéséről. E programok keretében külföldi katonák ezreit képezik ki minden évben: a 2018-as pénzügyi évben, amely két nappal Hasogdzsi meggyilkolása előtt ért véget, az amerikai külügyi tárca és a védelmi minisztérium 62 700 külföldit képezett ki 155 országból, és ez a szám a CNN szerint még nem is fedi a teljes képet.

A hírtelevízió összeállítását készítő munkatársak figyelmeztettek: ezek a programok túl gyakran adnak teret a visszaélésnek, ahogyan az Hasogdzsi és Moise meggyilkolása esetén is történt. “Emellett hatékonyságuk is megkérdőjelezhető, hiszen a hetekben láthattuk, hogyan omlottak össze az afgán biztonsági erők a tálibok nyomása alatt” – fogalmaztak a hírtelevízió munkatársai. Egyúttal felidézték azt is, hogy az afgán erők kiképzése, felszerelése és a védelmi intézményrendszer kiépítése több mint 88 milliárd dollárjába került az Egyesült Államoknak az elmúlt húsz évben.

Hangsúlyozták, hogy bár számos amerikai kormányzati ügynökségnek van beleszólása a külföldi katonai kiképzési programokba, az értékelés folyamata hemzseg a hiányosságoktól, például a kiképezendők hátterének ellenőrzése sokszor hanyag. Erre volt példa, hogy – a The Washington Post forrásai szerint – Hasogdzsi Egyesült Államokban kiképzett gyilkosai közül többen is annak a szaúdi gyors intervenciós csoportnak a tagjai voltak, amelyet ellenzékiek megfigyelésével, elrablásával, őrizetbe vételével és megkínzásával hoztak összefüggésbe.

De az Egyesült Államokban tanuló külföldi hallgatók ellenőrzésekor sem vettek észre olyan résztvevőket, mint például azt a szaúdi katonát, aki 2019-ben tüzet nyitott a floridai Pensacola haditengerészeti bázisán, megölve három amerikai tengerészt. Egy későbbi felülvizsgálat és szigorúbb átvilágítás további 21 szaúdi katonai hallgató kiutasításához vezetett.

A CNN rámutatott: túl könnyű megkerülni azokat a szabályokat, amelyek azt hivatottak biztosítani, hogy emberi jogi bűncselekmények elkövetői ne férhessenek hozzá az amerikai kiképzési programokhoz.

A hírtelevízió hangsúlyozta: Hasogdzsi és a haiti elnök lemészárlása csupán két tétel a visszaélések hosszú listáján. Maliban az elmúlt évtizedben két katonai puccs vezetői is amerikai katonai kiképzést kaptak. Latin-Amerikában a kiképzett katonákat államcsínyekben, félkatonai szervezetekben és halálosztagokban látni viszont. Az Egyesült Államok emberi jogi alapon sem válogat partnerei között: Egyiptom, az Egyesült Arab Emírségek, Nigéria, Indonézia, a Fülöp-szigetek, Kamerun és Azerbajdzsán is részt vett amerikai kiképzési programokban az elmúlt években.

A CNN a külföldi katonai kiképzési programok átfogó reformját sürgette, azzal érvelve, hogy Joe Biden megígérte, az amerikai külpolitika gyújtópontjába emeli az emberi jogokat.

The post CNN: az Egyesült Államokban képezték ki Hasogdzsi és Moise gyilkosait appeared first on .

Nemzetközi fegyverembargó bevezetését sürgette Ukrajnával szemben Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.

“A nemzetközi közösségnek feltétlenül el kell ismernie azt a tényt, hogy Ukrajnában polgárháború zajlik és fegyverszállítási embargó bevezetését kell elérnie egy olyan országgal szemben, amely a saját lakosságát irtja” – mondta a szóvivő.

Joe Biden fogadta ukrán hivatali partnerét, Volodimir Zelenszkijt és hatvanmillió dollár értékű katonai támogatásról tett bejelentést. A csomag washingtoni tájékoztatás szerint halált okozó eszközöket, így Javelin páncéltörő rendszereket is tartalmaz majd.

Zaharova arra figyelmeztetett, hogy Ukrajna számára “nagyon megjósolható, szomorú következményekhez vezethet, ha Washington “oroszellenes fegyverként” használja fel Kijevet. A szóvivő szerint a konzekvenciák között néhány már be is következett. Ezek között sorolta fel, hogy Ukrajna meglátása szerint elvesztette nemzeti érdekeit, történelmi identitását és állami működésképtelenségét, a tulajdon állam érdekeit és funkcióit pedig az Egyesült Államok érdekeivel és funkcióival váltotta fel. Úgy vélekedett, hogy Ukrajnának saját népének akaratát, nem pedig az amerikai politikai osztály érdekeit kellene követnie.

Oroszország 2014-ben elcsatolta a Krímet Ukrajnától a Kijevben végbement erőszakos politikai fordulat nyomán, a félszigeten megrendezett népszavazás eredményére hivatkozva. A referendumot a nemzetközi közösség túlnyomó többsége nem ismert el és az annexiót Ukrajna területi épségének megsértéseként értékelte. A Kelet-Ukrajnában ugyanebben az évben kirobbant fegyveres konfliktust Kijev és Washington orosz agressziónak, Moszkva pedig ukrajnai polgárháborúnak tekinti.

Oroszország és Ukrajna között nincs hadiállapot… jogilag.

The post Moszkva fegyverembargót sürget Ukrajnával szemben appeared first on .

Diplomáciai elismerést, pénzügyi támogatást és gazdasági együttműködést várnak a tálibok Németországtól – mondta az Afganisztánt uraló iszlamista mozgalom szóvivője a Welt am Sonntag című vasárnapi német lapnak.

Zabihullah Mudzsáhid kiemelte, hogy az afgán lakosság támogatja a tálibokat. “Különben hogyan tudtuk volna tíz nap alatt meghódítani az országot?” – jegyezte meg. A szóvivő kifejtette: a hatalom megszerzése után a megbékélésre és a lakosság jóllétére kell törekedni. Ezért be kell indítani a gazdaságot és munkahelyeket kell teremteni, amihez a nemzetközi közösség és benne Németország segítsége is szükséges.

Mint mondta, a tálibok “erős és hivatalos diplomáciai kapcsolatot” akarnak kiépíteni a németekkel, akik mindig is szívesen látott vendégek voltak Afganisztánban, és már a monarchia idején is sokat tettek az országért. Később “sajnos csatlakoztak az amerikaiakhoz, de ez most már meg van bocsátva” – mondta Mudzsáhid. Kifejtette, hogy az új tálib kormány Németországtól és más országoktól is humanitárius segítséget vár és együttműködést az egészségügy, a mezőgazdaság és az oktatás területén.

A Welt am Sonntag kiemelte, hogy Mudzsáhid a kilencvenes években hatalomra jutott tálib vezetéshez képest új, fiatalabb, modernebb gondolkodású nemzedék talán legfontosabb képviselője, és tudja, hogy a nemzetközi közösség támogatásának feltétele az emberi jogok érvényesülésének biztosítása. A lap szerint a mozgalomban továbbra is vannak “keményvonalasok”, akik a mérsékelteknél nagyobb befolyással rendelkeznek a fiatal, kevésbé képzett harcosok között. A mérsékelt irányvonal pedig csakis akkor kerekedhet felül, ha “gyakorlati eredményeket” tud felmutatni.

A Welt am Sonntag arról is írt, hogy az ország lakosságának fele – 18 millió ember – humanitárius segélyre szorul, és a segélyszervezetek éhínségtől tartanak. Ilyen tartós humanitárius válság menekülthullámokat indítana el, ezt pedig a német kormány mindenáron meg akarja akadályozni – jegyezte meg a lap. A berlini vezetésnek azért is fontos az afganisztáni helyzet alakulása, mert Közép-Ázsián kívül Németországban él a legnagyobb afgán közösség, 280 ezer ember. Így sok szakértő szerint Németország lenne a fő célpont, ha menekülthullám indulna el Afganisztánból Európa felé.

“Azzal számolunk, hogy néhány hét múlva sok dolgunk lesz a német határokon” – mondta a Welt am Sonntagnak a rendőri szervek egyik legnagyobb munkavállalói érdekképviselete, a Német Rendőrszakszervezet (DPolG) elnöke, Heiko Teggatz. A “negatív forgatókönyv” megvalósulása csak akkor kerülhető el, ha segítséget kapnak a menekültek Afganisztánban és térségében, és “Brüsszel, Berlin és Párizs egyértelműen elkötelezi magát a valódi határvédelem mellett” – jelentette ki a szakszervezeti vezető.

The post Diplomáciai elismerést és segítséget várnak a tálibok Németországtól appeared first on .