Biztonságpiac

Az igazságszolgáltatás akadályozásának gyanúja miatt házkutatást tartottak a német szövetségi pénzügyminisztériumban és az igazságügyi minisztériumban.

Az osnabrücki ügyészség által megerősített sajtójelentések szerint rendőrök és az ügyészség munkatársai iratokat foglaltak le a két berlini minisztériumban. A nyomozás középpontjában a pénzügyminisztérium felügyelete alá tartozó szövetségi vámhatóság pénzmosás elleni osztálya, az angol elnevezésű pénzügyi hírszerzési egység (Finacial Intelligence Unit – FIU) áll.

A gyanú szerint a FIU-ból nem továbbítottak megfelelően bankoktól érkezett jelentéseket, amelyek millió eurós nagyságrendű pénzmosásgyanús esetekről szóltak, és ezzel akadályozták a bűnüldöző szervek munkáját. Az ügyészség azt is vizsgálja, hogy miért csökkent töredékére a gyanús pénzügyi műveletekről szóló bejelentések száma, amióta a FIU 2017-ben átvette a pénzmosás ellenőrzését.

A nyomozás 2020-ban kezdődött. A FIU kölni székhelyén lefoglalt iratok alapján az ügyészség azt akarja kivizsgálni, hogy a minisztériumok vezetése részt vett-e, és ha igen, milyen mértékben a FIU döntéseiben. A pénzügyminisztériumot a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kancellárjelöltje, Olaf Scholz vezeti. Az igazságügyi tárcát ugyancsak SPD-s politikus, Christine Lambrecht vezeti.

Az ügyészség tájékoztatása szerint a lefoglalt iratok elemzése nem ér véget a szeptember 26-ai szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás előtt. Mindkét minisztériumban hangsúlyozták, hogy a nyomozás nem a tárca alkalmazottai, hanem a FIU ismeretlen munkatársai ellen irányul. Szintén kiemelték, hogy mindenben támogatják az ügyészség munkáját.

A FIU még az előző Bundestag-választás előtt, 2017 nyarán került át a szövetségi bűnügyi hivataltól (BKA) a vámhatósághoz. A számos szakértő által kifogásolt átszervezést az akkor pénzügyminiszter, Wolfgang Schäuble jelenlegi Bundestag-elnök, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa vezényelte le.

A Németországban működő pénzintézetek kötelesek jelenteni a FIU-nak minden gyanús pénzmozgást. Azonban a bírálatok szerint a szervezet alkalmatlan a feladatára, nincs elég szakembere, kellő személyzete, technikai felszerelése és információja a pénzmosás elleni hatékony fellépéshez. Olaf Scholz egy potsdami kampányrendezvényén újságíróknak nyilatkozva rosszallotta a minisztériumában tartott razziát. Mint mondta, az ügyészség “írásban is benyújthatta volna” a kérdéseit, amelyekre választ keresett a tárcánál .

“Az embereknek maguknak kell megítélniük, helyes volt-e, hogy másként jártak el” – tette hozzá a politikus. Kiemelte, hogy minisztersége alatt jelentősen növelték a FIU létszámát, és további fejlesztések is következnek még.

The post Házkutatást tartottak két német minisztériumban appeared first on .

Katonai és egyházi ceremónia keretében emlékeztek meg csütörtökön Ördögkúton (Treznea) az 1940-ben Észak-Erdélybe bevonuló magyar hadsereg által elkövetett vérengzés román áldozatairól – jelentette az Agerpres hírügynökség.

Amint a román hírügynökség beszámolt róla: a településen emelt emlékműnél, és a temetőben is koszorúkat helyeztek el helyi és megyei vezetők a 81 évvel ezelőtt ezen a napon lelőtt 86 román polgári áldozat emlékére. Dari Tamás, prefektus beszédében elmondta: a hivatalosságok jelenléte szükséges, szimbolikus gesztus, amellyel örök tiszteletüket fejezik ki az áldozatok előtt, és sajnálatukat, hogy ilyen tragédiák megtörténhettek.

“Hinni szeretném, hogy ebben az esetben is a közösségek sebei begyógyultak, a gyűlölet és a fájdalom már a múlté” – idézte a prefektust az Agerpres hírügynökség. A második bécsi döntés után Észak-Erdélybe bevonuló magyar honvédség 1940 szeptemberében a szilágysági Ippen 157, Ördögkúton 86 helyi románt ölt meg, Szilágynagyfaluban pedig 11 bihari románt lőtt le.

A vegyes lakosságú Ördögkútra szeptember 9-én bevonuló honvédséget fegyvertűz érte, amely miatt a csapat parancsnoka megrohamoztatta a falut.

Az ippi tragédia előzménye, hogy a szintén vegyes lakosságú faluba érkező honvédség egyik lőszeres szekere felrobbant, két honvéd halálát okozva. A honvédek között elterjedt a hír, hogy a robbanást egy almával teli kosárba rejtett pokolgép okozta, ezt a későbbi vizsgálat azonban cáfolta. A bevonuló csapat parancsnoka a helyi román lakosokon torolta meg a történteket.

The post A magyar prefektus vezetésével emlékeztek meg az Észak-Erdélybe bevonuló magyar hadsereg ördögkúti vérengzéséről appeared first on .

Salah Abdeslam, a 2015. november 13-i, 130 halálos áldozatot követelő párizsi merényletsorozatot elkövető terrorkommandó egyetlen életben maradt tagja csütörtökön a vádlottak elleni per második napján ismét provokatív módon magához ragadta a szót a párizsi esküdtszéken, és megpróbálta tisztára mosni azokat a társait, akik a támadást követő éjszaka visszavitték őt Párizsból Brüsszelbe.

“Nekem tettek szívességet, semmit sem tudtak” a merényletekről – mondta a terrorista a vádlottak padján mellette helyet foglaló Mohammed Amri, Hamza Attou és Ali Oulkadi keresztnevét felsorolva. “Ők semmit sem csináltak” – kiabálta Salah Abdeslam, mielőtt az esküdtszék elnöke, Jean-Louis Péries kikapcsolta a fővádlott mikrofonját, majd felfüggesztette a tárgyalást.

Abdelam az első tárgyalási naphoz hasonlóan csütörtökön is már a tárgyalás kezdetén provokatív módon magához ragadta szót, miközben az esküdtszék a civil felperesek névjegyzékét állította össze. A per első két napján ugyanis a civileknek, illetve az őket képviselő több száz ügyvédnek meg kell indokolnia az érintettségét az ügyben. A támadások helyszíneit jogi személyként, úgy mint Párizs és Saint-Denis városát, a Bataclan koncerttermet, és a kávéházakat az ügyészség képviseli.

Ebbe a jogi vitába szólt bele hívatlanul Abdeslam.

“A szíriai és az iraki áldozatok is szót fognak kapni?” – kérdezte a fővádlott. “Elvileg megillet minket az ártatlanság vélelme, mielőtt elítélnek minket, még akkor is, ha nem fogadom el az önök igazságszolgáltatását” – tette hozzá. “Ez a vitát zárjuk le, Abdeslam úr!” – mondta erre a bíró. “Ne legyen önző, uram! Vannak itt mások is, akik hallani akarnak engem is” – válaszolta erre Abdeslam. “Öt éve volt arra, hogy magyarázatot adjon a történtekre, de nem kívánt vallomást tenni a jogai szerint. Megértettem, hogy most szeretne, ez nagyon jó, de még nem jött el az ideje” – hívta fel a figyelmet az esküdtszék elnöke, mielőtt felfüggesztette a tárgyalást.

A terrorista első szavai szerdán a bíróság előtt a muzulmánok hitvallása volt, majd többször is provokálta Jean-Louis Périest, az esküdtszék elnökét.

“Először is tanúsítom, hogy nincs más isten csak Allah, és tanúsítom, hogy Mohamed az ő küldötte” – mondta, amikor a bíró azt kérte, hogy mutatkozzon be. Arra a kérdésre, hogy mi a foglalkozása, azt válaszolta: “minden foglalkozást feladtam azért, hogy az Iszlám Állam harcosa legyek”. Miután a tárgyalást egy rövid időre fel kellett függeszteni az egyik vádlott rosszulléte miatt, Abdeslam a gyanúsítottak fogvatartásának körülményeire kezdett panaszkodni a bírónak, azt állítva, hogy “kutyákként bánnak vele”. “Hat éve kutyaként bánnak velem, de soha panaszkodtam eddig, mert tudom, hogy feltámadunk, és nektek meg kell fizetnetek” – mondta a fővádlott.

A hat évvel ezelőtti terrortámadásában a Stade de France nemzeti stadionnál három öngyilkos merénylő felrobbantotta magát, Párizs belvárosában egy másik háromtagú terrorkommandó lépett akcióba. A belvárosban hat kávéház, bár és étterem teraszán öltek meg 39 embert, miközben egy harmadik kommandó behatolt a Bataclan nevű koncertterembe, ahol három dzsihadista kilencven embert ölt meg és több mint 350-et megsebesített. A merényletsorozatot az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta magára, amelynek egy Európában, mindenekelőtt Belgiumban kiépített csoportja hajtotta végre a támadásokat. Ugyanez a hálózat csapott le 2016. március 22-én Brüsszelben, ahol 32-en vesztették életüket.

A terroristák közül egyedül Salah Abdelam nem járt Szíriában, nem is kapott harci kiképzést. A nyomozás arra világított rá, hogy ő volt a logisztikai szervező Európában, ő bérelte a gépkocsikat, a lakásokat és szállította a terroristákat. Az viszont még nem egyértelmű, hogyan és miért maradt életben. Kihallgatása a kilenc hónapos perben a többi vádlotthoz hasonlóan csak 2022 elején várható.

The post Salah Abdeslam provokatív módon megpróbálta a társait tisztára mosni appeared first on .

Gyanúsítottként hallgatta ki a nyomozó ügyészség a rendőrt veszélyeztető embercsempészt – tudatta a Központi Nyomozó Főügyészség.

Az eljárás adatai szerint kedden éjszaka az M3 autópályán Budapest irányába közlekedett egy angol honosságú, jobb kormányos tehergépkocsi. A jármű utasterében két román állampolgár, rakterében 14, illegálisan Magyarországon tartózkodó külföldi volt.

A rendőrök bűncselekmény gyanúja miatt intézkedni akartak a járművet vezető férfival szemben, ezért egy pihenőhely szervizútjára terelték. A megalapozott gyanú szerint ekkor a teherautó vezetője tudatában annak, hogy a rendőrautó nem sokkal mögötte áll, tolatni kezdett és erőteljes gyorsítással nekiütközött, majd a gépkocsiból kiszállva menekülni próbált.

Az elkövető erőszakkal akadályozta a vele szemben jogszerűen eljáró rendőrök intézkedését és egy rendőr életét, testi épségét közvetlen veszélynek tette ki, ezért a Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség közúti veszélyeztetés, valamint hivatalos személy elleni erőszak miatt rendelt el nyomozást és gyanúsítottként kihallgatta a 39 éves férfit, aki azonban nem ismerte el a bűncselekményt, és panaszt tett a gyanúsítás ellen.

The post Gyanúsítottként hallgatta ki a nyomozó ügyészség a rendőrt veszélyeztető embercsempészt appeared first on .

Kijev igyekszik elérni, hogy az Egyesült Államok további támogatást nyújtson Ukrajna védelmi képességeinek megerősítésére – jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.

A tárcavezető hozzátette, hogy ebbe beleérti az ukrán fegyveres erők kiképzését és katonai felszerelések beszerzését is az Egyesült Államoktól.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök múlt heti egyesült államokbeli látogatását értékelve Kuleba úgy vélekedett, hogy az “új szintre emelte” a két ország stratégiai partnerségét. A látogatás alatt az amerikai kormány újabb hatvanmillió dolláros katonai támogatást helyezett kilátásba Ukrajnának, egyebek között “a határai mentén jelentősen megnövekedett orosz katonai tevékenység, a kelet-ukrajnai tűzszünet megsértése, és egyéb provokációk miatt”. A két ország védelmi miniszterei által Washingtonban aláírt dokumentum szerint ebben egyebek mellett újabb Javelin páncéltörő rakéták szállítása is szerepel.

Kuleba a tájékoztatón közölte, hogy Kijev készen áll a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus tárgyalásos rendezésében részt vevő, “normandiai négyeknek” nevezett országok – Ukrajna, Oroszország, Franciaország és Németország – újabb külügyminiszteri szintű találkozójára, de egyelőre még Szergej Lavrov orosz külügyminiszter válaszára várnak. Reményét fejezte ki, hogy Lavrov “sűrű programjai között talál számára megfelelő időpontot”, mert – mint mondta -, lenne miről tárgyalnia vele.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy augusztusban Oroszország felvette a szankciós listájára Kulebát. A lépést az ukrán külügyminiszter Moszkva “bosszújának” nevezte a Krími Platform elnevezésű rendezvénysorozatért, amelynek nyitó csúcsértekezletén 46 ország képviseltette magát, köztük több állam-, illetve kormányfői szinten. A konferencia résztvevői támogatásukról biztosították Ukrajnát a Krím hovatartozásának kérdésében, és felszólították Oroszországot, hogy szüntesse meg a terület jogellenes annexióját. Németország kijelentette, hogy a Kuleba elleni orosz szankciók nem akadályozzák a normandiai formátumú miniszteri szintű ülések megtartását.

A külügyminiszter tájékoztatott arról, hogy még 159 olyan ukrán állampolgár tartózkodik a tálibok uralma alá került Afganisztánban, akik kérték hazaszállításukat. Közölte: Kijev dolgozik azon, hogy újabb repülőgépet indítson evakuálásukra. “Hangsúlyozni szeretném azonban, hogy ezek az ukrán állampolgárok, akik evakuálást kértek, nem tartoznak olyan kockázati csoportokhoz, amelyeknek biztonságát valós veszély fenyegeti. Nem újságírók, nem nemzetközi szervezetek alkalmazottai vagy civil aktivisták” – fűzte hozzá.

Ukrajna eddig négy evakuációs járattal több száz embert menekített ki Afganisztánból, nemcsak ukrán, hanem más állampolgárságúakat is, köztük olyan afgán tolmácsokat, akik kanadai katonákkal dolgoztak együtt, és Kanada, valamint az Egyesült Államok kísérlete kimenekítésükre sikertelen volt – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda.

The post Ukrajna további támogatásra számít védelmi képességeinek megerősítéséhez az Egyesült Államoktól appeared first on .

Az Oroszország Hőse címet adományozta posztumusz Jevgenyij Zinyicsev hadseregtábornoknak, a rendkívül helyzetek minisztériuma vezetőjének Vlagyimir Putyin orosz elnök.

A Kreml honlapján megjelent laudáció szerint a katasztrófavédelem parancsnoka “a szolgálati kötelesség teljesítése közben tanúsított hősiességéért” és kapta meg az elismerést. A rendkívüli helyzetek minisztériuma szerdán először azt közölte, hogy Zinyicsev szolgálatteljesítés közben vesztette életét, egy sarkkörön túli tárcaközi katasztrófavédelmi gyakorlaton, amikor életet mentett. A tárca később kiadott tájékoztatása szerint a miniszter Alekszandr Melnyik ismert filmrendező életét mentve halt meg.

A szerdai tájékoztatás szerint Melnyik a tárcaközi katasztrófavédelmi gyakorlaton dolgozott, és azért érkezett Norilszkba, mert terepszemlét tartott egy, a sarkvidék és az északi hajózási útvonal fejlesztéséről fogatni tervezett dokumentumfilmjéről. A rendező szintén életét vesztette. A Kommerszant című napilap csütörtöki száma szerint a baleset Putorana-fennsík természetvédelmi területen történt, az úgynevezett “vízesések földjén”, a legnagyobb 27 méteres Kitabo-Oren vízesésnél. Ez több mint száz kilométerre van Norilszktól.

A helyszínre szerdán egy Mi-8-as helikopterrel érkezett meg a miniszter a kíséretével, köztük a rendezővel, aki már régóta együttműködött a tárcával. A 63 éves Melnyik – a lapnak a katasztrófavédelemre hivatkozó beszámolója szerint – megcsúszott a nedves köveken, és a vízbe esett, az 55 éves Zinyicsev pedig a segítségére sietett. Ám amikor az Irkida folyóba vetette magát, a fejét beütötte egy kőkiszögellésbe, és súlyos traumás agysérülést szenvedett. A két sérültet a norilszki 1. kórházba szállították, de nem lehetett rajtuk segíteni.

Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) előzetes helyszíni vizsgálatot kezdeményezett annak eldöntésére, hogy kezdeményezzen-e büntetőeljárást hanyagság címen. A Kommerszant forrása szerint az ilyen eljárások eredményét nem szokták a nyilvánosság elé tárni. Zinyicsev egyébként kedden nyitotta meg a Norilszk környékén megtartott, kétnapos gyakorlatot, amelynek részvevői a vegyi szennyeződéstől az erdőtűzig többfajta katasztrófa elhárítását gyakorolták.

A miniszter búcsúztatását pénteken Moszkvában tartják meg, majd Szentpéterváron fogják eltemetni.

The post Putyin posztumusz kitüntette az orosz katasztrófavédelem vezetőjét appeared first on .

Mintegy félszáz hadihajó, 120 repülőgép és helikopter, valamint a fegyveres erők nyolcezer tagjának részvételével flottagyakorlat kezdődött a sarkkörön túl – közölte az orosz Északi Flotta sajtóosztálya.

A gyakorlat céljából létrehozott arktiszi csoportban emellett mintegy 800 haditechnikai és különleges eszköz is részt vesz, köztük több mint 40 harckocsi, 460 páncélozott harcjármű, valamint 240 ágyú, aknavető és rakétasorozatvető. A manőverek kiterjednek a Barents-tengerre, a Kara-tengerre, a Csukcs-tengerre, a Kelet-szibériai-tengerre, a Laptyev-tengerre, a Novoszibirszk-szigetekre és a Ferenc József-föld szigetcsoportra.

Az alegységek elgyakorolják az északi hajózási útvonal kommunikációját és a flotta helyőrségeinek védelmét, valamint tanulmányozzák a lehetséges harci területeket és a különböző flottaerők alkalmazásának feltételeit a sarkvidéki tengeri övezetekben.

A flottagyakorlat az orosz-fehérorosz Zapad-2021 stratégiai hadgyakorlattal párhuzamosan zajlik majd, amelynek ünnepélyes megnyitóját csütörtökön tartották meg Kalinyingrád megyében, a Balti Flotta pravgyinszkiji és hmeljovkai lőterén. Az érdemi manőverek pénteken kezdődtek.

A Zapad-2021 gyakorlatra 200 ezer főnyi személyi állományt, mintegy 80 repülőgépet és helikoptert, valamint 760 haditechnikai eszközt, köztük 290 harckocsit, 240 ágyút, rakétavetőket és aknavetőket, valamint 15 hajót is mozgósítottak. A hadgyakorlat forgatókönyve az orosz védelmi minisztérium szerint a nemzetközi helyzet súlyosbodására és az orosz-fehérorosz Szövetségi Állam elleni esetleges agresszióra adott válaszlépéseket tartalmaz. Az orosz és a fehérorosz katonai vezetés korábban többször is hangsúlyozta, hogy a manőverek védelmi jellegűek.

“Nagy jelentősége van a küszöbönálló Zapad-2021 közös gyakorlatnak Oroszország és Fehéroroszország területén. Ezek a gyakorlatok nem irányulnak senki ellen, de megtartásuk logikus, amikor más szövetségek, például a NATO aktívan növeli katonai jelenlétét a Szövetségi Állam határainak és az ODKB (a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete) térsége közelében” – mondta Vlagyimir Putyin a fehérorosz hivatali partnerével, Aljaszandr Lukasenkával közösen megtartott sajtótájékoztatóján.

The post Orosz flottagyakorlat kezdődött az Északi-sarkvidéken appeared first on .

Szolgálatteljesítés közben, egy sarkkörön túli tárcaközi katasztrófavédelmi gyakorlaton életét vesztette szerdán Jevgenyij Zinyicsev, az orosz rendkívüli helyzetek minisztériumának vezetője.

A tárca közleménye szerint Zinyicsev életmentés közben halt meg. A miniszter Alekszandr Usszal, a Krasznojarszki terület vezetőjével Norilkszban egy új tűzoltó egységet keresett fel, amelynek a tervek szerint az év végén kellett volna szolgálatba lépnie.

Margarita Szimonyjan, az RT állami médiakonglomerátum főszerkesztője Telegram-bejegyzésében azt írta, hogy Zinyicsev egy forgatócsoport tagjának életét akarta megmenteni, amely oktatófilmet készített a gyakorlatról. Az operatőr Szimonyjan szerint megcsúszott egy meredély szélén és a vízbe zuhant. A miniszter, aki utána vetette magát, halálra zúzta magát egy kiálló kőben. Az operatőr életét sem sikerült megmenteni.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy Vlagyimir Putyin jelentést kapott a történtekről.

Zinyicsev 55 éves volt. 2018 májusa óta vezette a rendkívüli helyzetek minisztériumát és ekkor lett tagja az orosz biztonsági tanácsnak is. 1987-től szolgált az Állambiztonsági Bizottságnál (KGB), majd a Szovjetunió összeomlása után a Szövetségi Biztonsági Szolgálathoz (FSZB) került át. 2006 és 2015 között Putyin személyes adjutánsa volt. 2015 júniusában a Kalinyingrád megye FSZB-parancsnokságának vezetője lett, egy évvel később pedig a régió megbízott kormányzója. Két és fél hónappal később az FSZB igazgatóhelyettesévé nevezték ki. 2018 májusától lett tagja Dmitrij Medvegyev kormányának, a rendkívüli helyzetek minisztériumának élén Vlagyimir Pucskovot váltotta, aki a kemerovói Zimnyaja Visnya bevásárlóközpontban keletkezett tűzvész miatt mondott le.

The post Hősként vesztette életét az orosz katasztrófavédelem vezetője appeared first on .

Az elmúlt hetekben a holland külügyminisztérium több mint negyvenezer e-mailt kapott az erre a célra létrehozott címre, és a kérelmezők több mint fele jogosult lehet arra, hogy kimenekítsék Afganisztánból – jelentette a helyi sajtó.

Sigrid Kaad külügyminiszter és Ank Bijleveld honvédelmi miniszter kedd este a holland parlamentben arról számolt be, hogy a külügyminisztérium által létrehozott e-mail-címre beküldött kérelmek száma a valóságban magasabb, mivel egy megkeresés több ember menedékkérelmét is tartalmazza. A kérelmek többsége szorosan kapcsolódik ahhoz a holland parlament által augusztus közepén elfogadott indítványhoz, miszerint Hollandiának kötelessége mindenkit befogadni Afganisztánból, aki az ország érdekeiért dolgozott és a holland kontingens munkáját segítette.

A külügyminisztérium tüzetesen megvizsgálja a személyes információkat tartalmazó e-maileket, hogy megállapítsa hány ember jogosult Hollandiában letelepedni.

A külügyi statisztikák szerint eddig 1673 személyt – köztük 708 holland állampolgárt, 371 afgán tolmácsot, 211 nagykövetségi dolgozót és családtagjaikat, valamint segélymunkásokat – evakuáltak azóta, hogy a tálib erők augusztus közepén átvették a hatalmat az országban. Augusztus 26-án Hollandia leállította az evakuálást.

The post Hollandia még 21 ezer embert menekíthet ki Afganisztánból appeared first on .

Mintegy másfélszáz lánctalpast, zömükben páncélozott harci járműveket vásárol 1,7 milliárd euró értékben a szlovák védelmi minisztérium – a beszerzésről szóló döntést jóváhagyta a pozsonyi kormány.

A TASR szlovák közszolgálati hírügynökség jelentése szerint az 1,7 milliárd euró (mintegy 608 milliárd forint) összértékű beszerzési projektet e hónap végén indítják, s a védelmi tárcának jövő év június végéig kell a kormány elé terjesztenie az addig beérkezett ajánlatok kiértékelését. A szerdán jóváhagyott dokumentum szerint a beszerzés összértékéből mintegy másfél milliárd eurót tehet majd ki a lánctalpasok vételára.

A szlovák védelmi tárca beszerzési projektje 146 darab lánctalpas páncélozott harci jármű, illetve hat lánctalpas páncélozott jármű megvásárlásával számol 2022 és 2026 között. A tervezet szerint a beszerzésre közvetlen formában, kormányközti megegyezés alapján kerítenek majd sort. A beszerzést azzal indokolta védelmi tárca, hogy arra részint a NATO-n belüli felkészültség céljainak elérésére, részben pedig azért van szükség, mivel a szlovák hadsereg lánctalpasparkjának élettartama lejáróban van.

A jóváhagyott projekt a beszerzés folytatásával, egy második beszerzési szakasz megvalósításával is számol. Ez utóbbi, még a kabinet későbbi jóváhagyására váró projekt 2030-ig valósulna meg, s annak során további 71 páncélos beszerzésére kerülne sor.

The post Szlovákia 1,7 milliárd euróért vásárol lánctalpasokat appeared first on .

Deszantelhárító harcászati gyakorlat kezdődött a Kuril-szigeteken több mint félezer katona és mintegy ötven haditechnikai eszköz részvételével – közölte az orosz védelmi minisztérium.

A moszkvai tárca szerint gyakorlat során a terep Eleron-3 típusú, pilóta nélküli repülőgépekkel való felderítése után önjáró tüzérségi egységek semmisítik meg a feltételezett ellenség kis partraszálló hajóit. A tűzvezetés korrekcióját pilóta nélküli gépek segítségével végzik el. A gyakorlat lezárásának szakaszában a T-72B harckocsik és Gjacint önjáró tüzérségi lövegek éleslövészetet fognak folytatni a feltételezett ellenség élőerejét és könnyű páncélozott járműveit szimuláló célpontok ellen.

Június végén Kisi Nobuo japán védelmi miniszter aggodalmát fejezte ki a Kuril-szigetek déli vonulatán megtartott hadgyakorlatok miatt. Kifogásolta, hogy az orosz haderő februárban és júniusban hadgyakorlatot tartott a Japán által saját területnek tekintett “északi területeken”.

Az Oroszország és Japán közötti területi vita a második világháború vége óta megoldatlan, a felek még mindig nem kötöttek békeszerződést. A háborút követően az Kuril-szigetek egésze a Szovjetunió ellenőrzése alá került, de Japán azóta is vitatja Iturup, Kunasir, Sikotan sziget és a Habomai szigetcsoport hovatartozását.

Vlagyimir Putyin múlt héten Vlagyivosztokban, a Keleti Gazdasági Fórumon bejelentette: Oroszország adó- és vámkedvezményeket vezet be a Kuril-szigeteken, hogy ott legyenek a legkedvezőbb üzleti feltételek az egész ázsiai- és csendes-óceáni régióban. Arra a kérdésre válaszolva, hogy miként befolyásolhatja a békeszerződésről folytatott orosz-japán tárgyalásokat az a tavaly elfogadott orosz alkotmánymódosítás, amely megtiltja az orosz területek, köztük a Kuril-szigetek elidegenítését, Putyin kijelentette:

“Ez nem változtatja meg álláspontunkat abból a szempontból, hogy érdekeltek vagyunk a békemegállapodás megkötésében. Képtelenségnek gondoljuk, hogy egy ilyen dokumentum hiányzik a kapcsolatainkból.”

Az orosz vezető szerint Moszkvának és Tokiónak stratégiai érdeke a kapcsolatok teljes körű normalizálása és fejlesztése. Kitért arra is, hogy Oroszország a szigetekről tárgyalva garanciákat kért arra vonatkozóan, hogy a régióba nem telepítenek amerikai rakétarendszereket és katonákat, de erre Japán nem adott választ.

The post Orosz hadgyakorlat kezdődött a Kuril-szigeteken appeared first on .

Az ideiglenes tálib kormány nem teljesítette azt az ígéretét, hogy más etnikai csoportoknak és különböző vallási közösségeknek is helyet ad az új kormányban – jelentette ki Peter Stano, az Európai Bizottság illetékes szóvivője.

A szóvivő hangsúlyozta: “nem úgy néz ki”, hogy az új kormány befogadó és reprezentatív lenne Afganisztán gazdag etnikai és vallási sokszínűsége tekintetében, noha erre vonatkozóan a tálibok ígéretes nyilatkozatokat tettek az elmúlt hetekben.

Stano aggasztónak nevezte azokat a híreket, melyek szerint a tálibok nem tartják tiszteletben azokat a nemzetközi emberi jogi kötelezettségeket, amelyek mellett Afganisztán az elmúlt évtizedekben elkötelezte magát, beleértve az alapvető szabadságok megkülönböztetés nélküli tiszteletben tartását. Hozzátette: biztosítani kell a békés gyülekezés szabadságát.

Maros Sefcovic, az Európai Bizottság intézményközi kapcsolatokért felelős tagja szerdán sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva közölte: az Európai Unió készen áll, hogy továbbra is humanitárius segítséget nyújtson a konfliktus sújtotta országnak, azonban a hosszabb távú támogatás folyósítása attól függ, hogy a tálibok tiszteletben tartják-e az alapvető szabadságjogokat.

“Nagyonalaposan megvizsgáljuk, miként viselkedik az új kormány, mielőtt kötelezettséget vállalnánk” – fogalmazott az uniós biztos.

A tálib lázadók – akiket húsz évvel ezelőtt fosztott meg hatalmuktól az amerikaiak vezette nemzetközi katonai koalíció – augusztus 15-én, néhány óra leforgása alatt harc nélkül elfoglalták Kabult, majd bejelentették, hogy véget ért az afganisztáni háború.

A napokban megalakult a tálibok átmeneti kormánya Hasszán Ahund molla ügyvivő miniszterelnök vezetésével. Médiaértesülések szerint Ahund a radikálisok egyik kevésbé ismert vezetője, aki vélhetően a rivális tálib frakciók közötti kompromisszumos megoldásként került a kormányfői tisztségbe. A kandahári születésű Ahund a tálib mozgalom alapítóinak egyike, és a tálibok elhunyt társalapítója, Omár molla közeli szövetségese volt.

Egyelőre nem tudni, hogy az ügyvivő kormány megbízatása meddig szól, és lesznek-e választások.

The post Uniós szóvivő: a tálib kormány nem teljesíti a kormányalakítást érintő ígéreteket appeared first on .

Két év, négy évre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte és öt évre eltiltotta fegyver viselésével járó foglalkozás gyakorlásától a Siófoki Járásbíróság szerdán nem jogerősen azt a rendőrtisztet, aki véletlenül fejbe lőtte vadásztársát 2019 februárjában Somogyban – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség.

Azt írták: a rendőr magaslesvadászaton vett részt a hivatásos vadászként dolgozó sértettel. Miután végeztek, a vádlott úgy ült autóba a vadásszal, hogy a fegyverét nem ürítette, hanem csőre töltött állapotban szállította. A rendőr a puskával vétlen lövést leadva fejbe találta a hivatásos vadászt, aki azonnal életét vesztette.

A Kaposvári Regionális Nyomozó Ügyészség vádiratában indítványozta a bíróságnak, hogy a tettét beismerő vádlottat két év hat hónap fogházbüntetéssel sújtsa és öt évre tiltsa el fegyver viselésével járó foglalkozástól. Mivel a rendőr nem mondott le a tárgyaláshoz való jogáról, a bíróság tárgyalást tartott az ügyben, amelyen a vádlottat halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségében találta bűnösnek.

Az ítélettel szemben az ügyész súlyosításért, a vádlott és a védője enyhítésért fellebbezett.

The post Felfüggesztett szabadságvesztéssel megúszta a vadásztársa halálát okozó rendőr appeared first on .

Megbízható a CNN amerikai hírtelevíziónak az az értesülése, miszerint az amerikai Központ Hírszerző Ügynökség (CIA) segített megszervezni azt a műveletet, amely tavaly 33 orosz állampolgár fehéroroszországi őrizetbe vételéhez vezetett, és amelynek célja a “zsoldosok” elrablása volt – közölte az orosz sajtóval az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).

“Teljes mértékben megerősítjük a CNN tévécsatorna által közzétett információkat, azok teljesen megbízhatók, nagyon objektíven mutatták be a CIA szerepét (…), ezért megbízhatónak tartjuk ezeket az információkat” – hangoztatta a névtelenül nyilatkozó illetékes, aki szerint az akcióban az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU), az ukrán védelmi minisztérium felderítő főcsoportfőnöksége (GUR) és a CIA vett részt.

Egy Minszk környéki szanatóriumban 2020. július 29-én a fehérorosz hatóságok őrizetbe vettek 32 orosz “zsoldost”, még egy embert pedig az ország déli részén fogtak el. A BelTa fehérorosz hírügynökség azt írta, hogy a Wagner zsoldosszervezet embereit kerítették kézre, akik egy nagyobb kontingens részeként a helyi elnökválasztás megzavarására érkeztek az országba.

Ukrán állítás szerint csoportban 28 olyan ember volt, aki a szakadárok oldalán harcolt a 2014-ben kirobban kelet-ukrajnai konfliktusban. Már a néhány nappal később megjelent sajtóértesülésekből is kiderült: az ukránok célja az volt, hogy a színleg venezuelai objektumok védelmére beszervezett oroszokat szállító, Minszkből Isztambulba tartó utasszállító gépet leszállítsák Kijevben, és ott elfogják a “terroristákat”. Az akció azért hiúsulhatott meg, mert a részleteket kiszivárogtatták a fehéroroszoknak, állítólag az ukrán legfelső vezetés köreiből, ami miatt Kijevben “hazaárulást” emlegettek.

A CNN kedden ukrán hírszerzési forrásokra hivatkozva közölte, hogy a CIA készpénzzel, technikai támogatással és konzultáció révén segített a művelet megszervezésében. A hírtelevízió ugyanakkor arról is beszámolt, hogy egy meg nem nevezett amerikai tisztségviselő “hamisnak” minősítette ezt az állítást, hozzátéve, hogy az amerikai hírszerzésnek tudomása volt az akcióról, de nem vett részt benne. A tengerentúli illetékes szerint az ukrán állítás célja, hogy a kudarc miatti felelősségnek legalább egy részét az amerikaiakra hárítsa át.

A CNN beszámolója szerint ukrán ügynökök, magukat egy biztonsági magáncég embereinek kiadva, havi ötezer dollár fizetést kínáltak venezuelai olajlétesítmények védelméért. A hirdetésre több százan jelentkeztek Oroszországból, akik közül az ukrán felderítés kiszűrte azokat, akik szerinte “háborús bűnöket” követhettek el.

A CNN ukrán forrásai szerint a Minszkben elfogott 33 orosz között ketten voltak olyanok, akik 2014 júliusában jelen voltak annak a rakétának az indításánál, amely megsemmisítette a maláj légitársaság Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó MH17-es járatát. További négy embert Kijev felelősnek tart egy ukrán katonai gép pusztulásáért, amely 70 embert szállított a fedélzetén.

Röviddel a csoport minszki elfogása után az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) az ukrán titkosszolgálatokat vádolta meg a “provokációval”, Kijev pedig az elfogottak kiadatását követelte, az állítva, hogy többségük részt vett a donyec-medencei harcokban.

2020. augusztus 14-én vált ismertté, hogy Minszk 32 orosz állampolgárt kiszolgáltatott Moszkvának. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök igazságtalan döntésnek nevezte a “wagneristák” Oroszországnak való kiadását, és katasztrofális következményeket helyezett kilátásba. Az SZBU tagadta, hogy köze lett volna a “zsoldosok” Minszkbe csábításához.

Vlagyimir Putyin a történtekkel kapcsolatban az állította, hogy a Latin-Amerikába és a Közel-Keletre “legális munkára” beszervezett orosz állampolgárok Fehéroroszországba utaztatása amerikai és ukrán titkosszolgálatok együttműködésének eredménye volt. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán azt mondta, hogy a CNN közvetve megerősítette az orosz fél által akkor elmondottakat.

Az FSZB szóvivője szerdán azt hangoztatta, hogy a CNN anyaga szerinte megerősítette: Ukrajna “állami terrorcselekményekre” használja fel szakszolgálatait, és már nem tudja elkerülni egy nemzetközi büntetőbíróság igazságtételét. Az illetékes felhívta a figyelmet arra, hogy Alekszandr Koc orosz haditudósító a Komszomolszkaja Pravda című lapban már megírta az amerikai tévé által most elmondottakat.

Koc több hírportálon is megismételte, hogy a CIA részéről az akció megszervezésében szerinte két kijevi rezidens, Timothy James Skowine és Brian Thomas O’Byrne vett részt.

The post 33 orosz zsoldos esete: az FSZB szerint a CIA segített Ukrajnának appeared first on .

Mintegy százötvenen haltak éhen augusztus folyamán a háború sújtotta észak-etiópiai Tigré tartományban – közölte kedden a BBC hírszolgálata a Tigréi Népi Felszabadítási Front (TPLF) nevű szervezet jelentésére hivatkozva.

Ez az első összesítés az emberéleteket követelő tigréi éhínségről azóta, hogy a TPLF júniusban visszafoglalta a kormányerőktől a terület nagy részét. Más, független forrásokból az adatot nem erősítették meg, az etiópiai kormány pedig egyelőre nem reagált rá.

Az ENSZ a múlt héten arra figyelmeztetett, hogy mintegy négyszázezer ember él Tigrében éhínség közepette, és nagyjából 5,2 millió emberhez – az ottani lakosság kilencven százalékához – sürgősen segélyt kell eljuttatni, különben az elmúlt évtizedek legsúlyosabb éhínsége alakulhat ki.

Etiópiát 1995 óta tíz, etnikai-nyelvi alapon kijelölt szövetségi állam és két önkormányzattal rendelkező város alkotja. Az Etiópia északi részén fekvő Tigrében tavaly november óta dúlnak harcok a kormányerők és az etiópiai belpolitikai életet korábban három évtizeden át irányító, majd a hatalomból kiszorult, etnikai alapon szerveződött TPLF fegyveresei között. A harcokban és légi csapásokban nemzetközi szervezetek közlései szerint ezrek vesztették életüket, kétmillióan menekültek el otthonukból, és súlyos humanitárius válság alakult ki.

Addisz-Abeba június végén egyoldalú tűzszünetet jelentett be, miután a felkelők elfoglalták Tigré székhelyét, Mekelét és a terület nagy részét. A fegyvernyugvást azonban a felkelők elutasították, az összecsapások pedig átterjedtek a szomszédos régiókra is.

Az ENSZ humanitárius ügyeket koordináló hivatala (OCHA) arra figyelmeztetett augusztus utolsó napján, hogy már tizenegy napja nem tudott segélyszállítmányokat küldeni Tigrébe. A helyi hatóságok és a tigréi lázadók egymást vádolták a segélyszállítmányok feltartóztatásával. Az Egyesült Államok nemzetközi fejlesztési ügynökségének (USAID) vezetője, Samantha Power augusztus közepén Addisz-Abebát tette felelőssé a segélyek visszatartásáért.

The post Százötvenen haltak éhen az etiópiai Tigré tartományban a múlt hónapban appeared first on .

Georgiába (Grúzia) menekült Ivan Pavlov szentpétervári ügyvéd, aki korábban ismert ellenzékieket és kémkedéssel vádolt személyeket képviselt. Elmeneküléséről ő maga számolt be a Telegram-csatornáján.

Pavlov ellen idén áprilisban büntetőeljárás indult azon a címen, hogy információkat hozott nyilvánosságra a hazaárulással vádolt Ivan Szafronov újságíró ügyében folytatott nyomozásról. Az ügyvédet korlátozták foglalkozása gyakorlásában, egyebek közt abban, hogy használja a kommunikációs eszközöket és hogy kapcsolatba lépjen a Szafronov-ügy tanúival, sőt, magával a vádlottal is.

Pavlov a Komanda 29 (29-es Csapat) nevű jogvédő tömörülés vezetője volt, amely mások mellett az Alekszej Navalnij ellenzéki politikus által létrehozott, idén júniusban szélsőségesnek minősített és betiltott Korrupcióellenes Küzdelem Alapítványt (FBK), valamint a kémkedéssel megvádolt Carina Turcant, az Inter RAO orosz állami energetikai vállalat topmenedzserét és a hazaárulással meggyanúsított Viktor Kurdjavcevet, a Roszkoszmosz vezető kutatóintézetének számító CNIImas tudományos munkatársát képviselte a bíróságon.

A Komanda 29 nyáron feloszlott, miután az orosz tömegtájékoztatási és távközlési felügyelet (Roszkomnadzor) elrendelte honlapjának blokkolását a főügyészség követelése alapján. A hatóság ugyanis a csoportot a nemkívánatosnak minősített cseh Spolecnost Svobody Informace (Sajtószabadság Társasága) szervezettel azonosította.

Pavlov a keddi Telegram-bejegyzésében közölte, hogy távozását ideiglenesnek tekinti, az ügyeit folytatni kívánja és vissza kíván térni Oroszországba.

The post Külföldre menekült egy ismert ellenzékieket védő orosz ügyvéd appeared first on .

Országépítő feladatnak nevezte a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) tíz évvel ezelőtti létrehozását a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára az intézmény központi tanévnyitóján.

Fürjes Balázs azt mondta, hogy a “polgári kormány” 12 évvel ezelőtt kezdte meg “országépítő munkáját”, aminek nyomán az ország sokkal előrébb jutott. Az egyetem és a Ludovika Campus létrehozása, az Orczy-park megújítása megmutatja, hogy milyen jövőkép és célkitűzések alkotják a kormány országépítő munkájának alapjait – tette hozzá.

Kitért arra is, hogy komoly geopolitikai átrendeződés zajlik a világban. A világgazdaság súlypontja Nyugatról áthelyeződik a Távol-Keletre, Afganisztánban “beláthatatlan eseménysorozat” indult el, Európában pedig újra megerősödött a migrációs nyomás és ideológiai támadássorozat is indult. Magyarország számára fontos kérdés, “hogyan tudunk szabadok maradni” – hangsúlyozta az államtitkár.

Azt mondta: Magyarország nem tartozik a legerősebb és legbefolyásosabb országok közé. Ezért “ahhoz, hogy szabadok maradhassunk, érdekeinket képviselve boldoguljunk a világban”, olyan emberekre van szükség, akik fel tudják tenni a helyes kérdéseket, megtalálják a megfelelő válaszokat és ezeknek megfelelően cselekednek is. Olyan emberekre van szükség, akik a mindennapokban és az élet különleges pillanataiban is hűségesen és elkötelezetten szolgálják a hazát.

Fürjes közlése szerint az általános felvételi eljárásban 24 százalékkal többen jelentkeztek az NKE-re, mint egy évvel korábban. Ez azt bizonyítja, hogy a közszolgálati hivatások presztízse emelkedett az elmúlt években – mondta.

Az elmúlt 12 évben Magyarországon történt változások egyik legfontosabb tanulsága az, hogy “igenis lehetséges” – hangsúlyozta Fürjes, aki a közszolgálati életpályájukat kezdő fiataloktól azt kérte, soha ne hagyják magukat lebeszélni arról, hogy kitűzött céljaik megvalósítása lehetséges. “A megújuló Magyarországon érdemes bátor terveket szőni” – fogalmazott a Miniszterelnökség államtitkára.

Koltay András, az NKE rektora azt hangsúlyozta: “mi magyarok nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne legyen minden generáció kiváló”. Az elsőéves hallgatókhoz szólva kiemelte: nemes, nagy felelősséggel járó, életre szóló hivatást választottak. Az NKE azt szeretné, hogy hallgatói ismerjék meg a világot, lássanak és tapasztaljanak, de itt Magyarországon találják meg a boldogulásukat. Feladatuk, hogy sorsfordító, nehéz időkben, vagy a prosperitás alatt is helyt álljanak, segítsék hazájukat, annak polgárait – jelentette ki.

Az NKE elődje, a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia a magyar nyelvű tisztképzése által is fontos szimbóluma volt az autonómia törekvéseknek – idézte fel a rektor, kiemelve: “a nemzeti függetlenség eszméit ma is bátran képviseljük, mert hisszük: az minden történelmi korban, bármilyen politikai környezetben érték”.

The post Fürjes: az NKE létrehozása országépítő feladat volt appeared first on .

Többek között emberkereskedelemmel vádolja a Fővárosi Főügyészség azt a szolnoki férfit, aki nőket dolgoztatott prostituáltként Svájcban és Németországban – közölte az ügyészség.

A 36 éves vádlott társkereső oldalakon ismerkedett meg áldozataival és szerelmi viszonyt színlelve vette rá őket a prostitúcióra – tartalmazza a közlemény. A férfi 28 éves élettársát, aki 21 millió forintnyi, prostitúcióból származó pénzt vett fel, pénzmosással vádolják – tették hozzá.

Azt írták: a férfi 2015 őszétől 2017-ig, többnyire álnéven, rendszeresen adott fel hirdetéseket internetes társkereső oldalakon, majd az így megismert több nővel is rövid ideig tartó párkapcsolatot alakított ki. Az ismerkedéssel azonban nem a tényleges párkapcsolat kialakítása volt a célja, hanem az, hogy szerelmi viszonyt színlelve, megtévesztéssel rávegye a sértetteket arra, hogy Németországban és Svájcban prostitúciós tevékenységet folytassanak.

Az interneten megismert nőket rövid ismeretség után rávette, hogy költözzenek hozzá, az általa bérelt budapesti szállodai szobába. Ezután arra hivatkozott, hogy a vállalkozása tönkrement, pénzre van szüksége az újraindításához, a prostitúcióból származó pénzből pedig megteremthetik közös jövőjük feltételeit – ismertette a főügyészség.

A férfi négy áldozata közül három nőt rendszeresen bántalmazott és fenyegetett. Egyiküket meg is erőszakolta, egy másikat pedig arra kényszerített, hogy az általa külföldre küldött többi nőt fogadja és betanítsa. A vádlott a sértetteket rendszeresen, napi szinten ellenőrizte, a prostitúcióból származó bevételük nagyobb részét pedig elvette.

A Fővárosi Főügyészség a 36 éves férfi ellen négyrendbeli emberkereskedelem bűntette, szexuális erőszak bűntette, súlyos testi sértés bűntett kísérlete és más bűncselekmények miatt nyújtott be vádiratot a bíróságra. A főügyészség a férfival szemben fegyházbüntetés, a nő ellen végrehajtandó börtönbüntetés kiszabását indítványozza – olvasható a közleményben.

The post Prostituáltakat futtatott, emberkereskedelemmel vádolják appeared first on .

Ötvenmillió forint értékű életmentő műszerhez jutott az Országos Mentőszolgálat a K and H Bank ügyfeleitől és a K and H Egészséges Társadalomért Alapítványtól – tudatta a pénzintézet.

Véget ért a másfél hónapos adományozási kampány, amellyel a K and H a mobilfizetés használatát ösztönözte. Augusztus végéig minden okoseszközös fizetés után tíz forint adomány jutott a mentőszolgálatnak. Így 26 millió forint gyűlt össze az ügyfelek segítségével, amelyet a K and H Egészséges Társadalomért Alapítvány 50 millió forintra egészített ki.

Egy 2019-es kutatás szerint 5,3 millióan, a felnőtt internetező lakosság 89 százaléka, a teljes felnőtt lakosság kétharmada használ okostelefont. Az érintésmentes fizetés fontos szerepet játszhat a járvány terjedésének megelőzésében is – írta a közleményben Horváth Magyary Nóra, a K and H kommunikációs ügyvezető igazgatója.

“Az OMSZ számára nyújtott ötvenmillió forintos támogatás lehetőséget biztosít arra, hogy az egész országra kiterjedő mentőkocsihálózat felszereltsége több mint négyszáz innovatív életmentő eszközzel bővüljön” – tudatta Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője a közleményben.

The post Ötvenmillió forintot kapott műszerekre a mentőszolgálat a K and H-tól appeared first on .

Kiégett egy román rendszámú kamion az M7-esen, a bámészkodók miatt egy rabszállító is ütközött.

Az Útinform a honlapján azt írta: az M7-es autópályán, Érd térségében kigyulladt egy kamion, majd szinte ugyanott két autó koccant össze a bámészkodók miatt.

A büntetés-végrehajtás a honlapján közölte: a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet egyik rabszállítója szenvedett balesetet. Az elsődleges adatok szerint a jármű utasai közül két fogvatartott megsérült, őket az Országos Mentőszolgálat munkatársai látják el.

A fogvatartottak tovább szállítására a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága megtette a szükséges intézkedéseket.

The post Kiégett egy kamion az M7-esen, a bámészkodók miatt egy rabszállító is ütközött appeared first on .