Biztonságpiac

Fiala újságírók kérdéseire válaszolva Milos Zeman államfő vasárnapi kijelentéseire reagált. Zeman vasárnap a CNN Prima News kereskedelmi televízióban sugárzott interjúban azt mondta: nem tart attól, hogy Oroszország esetleg megtámadná Ukrajnát. Zeman nyilatkozatát az ukrán külügyminiszter bírálta.

A kormányfő úgy véli, nem szabad meghátrálni az orosz fenyegetések előtt, a fenyegetéseket és az esetleges agressziót pedig elfogadhatatlannak tartja. A kormány egyértelműen Ukrajna mellé állt – szögezte le Fiala.

Zeman a jelenlegi feszültséget “a szavak háborújának” minősítette mindkét fél részéről, és azt mondta: szeretné, ha ez így is maradna. Úgy vélte, az oroszok “nem bolondok”, és tudatosítják, hogy Ukrajna megtámadásával sokkal többet veszítenének, mint nyernének. Bírálta, hogy Csehország négyezer tarackágyú lövedéket ajándékozott Ukrajnának.

Fiala azt mondta, politikai szempontból a kormány álláspontja a fontos. “Az elnök úrnak e segítség ügyében más a véleménye, beszéltem vele róla. A cseh kormány szavai és tettei azonban a polgárok véleményét tükrözik. A kormány egyértelműen a békés megoldás oldalára állt, elutasítjuk Oroszország fenyegetéseit, és Ukrajna mögött állunk” – jelentette ki Fiala.

Leszögezte, hogy nem szabad meghátrálni az orosz fenyegetések előtt. “Így elérjük, hogy mint Nyugat, mint Európai Unió és NATO, egységesen és elszántan fogunk fellépni, és kinyilvánítjuk, hogy nem engedünk semmiféle fenyegetésnek és esetleges agressziónak, hogy mindezt elutasítjuk” – fejtette ki a kormányfő.

Rámutatott arra, hogy Jan Lipavsky külügyminiszter hétfőn szlovák és osztrák kollégájával Ukrajnába utazott, hogy kinyilvánítsa Csehország szolidaritását Ukrajnával, és támogatásáról biztosítsa az ország területi egységét.

The post Fiala: Csehország egyértelműen Ukrajna oldalán áll appeared first on .

A főtitkár kifejtette: a NATO tiszteletben tartja minden ország döntését a szövetségi tagságra vonatkozóan. “A szövetségesek +nyitott ajtók politikája+ történelmi siker volt, kiterjesztette a szabadság és a biztonság övezetét”- fűzte hozzá.

“Tiszteletben kell tartanunk a szuverén döntéseket, és nem szabad visszatérnünk az érdekszférák korszakába, amikor a nagyhatalmak döntik el, hogy mások mit tehetnek, és mit nem”- hangsúlyozta.

A főtitkár felhívta a figyelmet, hogy Oroszország jelentős létszámú csapatokat küldött Fehéroroszországba is, ráadásul a moszkvai vezetés átütemezte a nukleáris erők éves gyakorlatát is. “Az ilyen műveleteket korábban is agresszív akciók fedezésére használták” – jelentette ki.

Hangsúlyozta: a NATO-nak ébernek és felkészültnek kell maradnia, fokozott jelenléttel a szövetség keleti szárnyán. Hozzátette: a NATO Kelet-Európában hosszabb távú katonai pozíciót fontolgat, amelyről eddig még nem született döntés. Mint mondta, a NATO-bevetés védekező jellegű és arányos.

“Az Oroszországgal folytatott párbeszéd nagyon fontos, hogy politikai megoldást találjunk. Ismételten felkérem a moszkvai vezetést, hogy tárgyaljunk a NATO-Oroszország Tanácsban. A NATO nem egyezkedhet viszont az alapelvekről: szövetségeseinket meg kell védeni, továbbá minden nemzet jogát is arra, hogy saját útját megválaszthassa” – emelte ki Stoltenberg.

Duda a sajtóértekezleten, az ukrán határ közelében, valamint Fehéroroszországban növekvő orosz katonai jelenlétre utalva meggyőződését fejezte ki, hogy szükség van a NATO keleti szárnyának további erősítésére. Ebben a vonatkozásban nemcsak Lengyelországot és a három balti országot említette, hanem Európa déli részét is.

A héten kezdődő közös orosz-fehérorosz hadgyakorlatról szólva kijelentette: lényegesen módosítana a kelet-európai biztonsági viszonyokon, ha az orosz katonák a gyakorlat után is Fehéroroszországban maradnának.

Hangsúlyozta, hogy a NATO védelmi szövetség, amely soha nem tanúsított agresszív magatartást Oroszországgal szemben. Lengyelország érdekében a béke megőrzése áll, az, hogy ne eszkalálódjék az észak-atlanti szövetség és Oroszország közötti feszültség – jelentette ki.

A közeledő NATO-csúcstalálkozó kapcsán a lengyel államfő elmondta: azt javasolta Stoltenbergnek, hogy rendezzenek NATO-Ukrajna- és NATO-Georgia-találkozót, melyek a szövetség tagállamainak szolidaritását fejeznék ki a két ország iránt.

The post Stoltenberg: a kínai-orosz közös nyilatkozat sérti az államok szuverenitását appeared first on .

Emlékeztetett arra, hogy a két ország éppen 30 éve írt alá megállapodást a kétoldalú különleges viszonyról, és hogy Macron hivatali elődjei fontos szerepet játszottak a “Georgia Dél-Oszétia elleni támadása” után kialakult válság megoldásában, valamint az ukrajnai konfliktus megoldását célzó minszki megállapodások kidolgozásában és a “normandiai négyek” csoportjának megszervezésében. Az orosz vezető méltatta vendégének az ukrán válság rendezése és az európai biztonság érdekében tett erőfeszítéseit.

Macron, aki jelenleg az EU soros elnökségét betöltő ország államfője is, azt hangoztatta, hogy a párbeszéd az egyetlen lehetséges módja az európai biztonság és a stabilitás szavatolásának. Kifejezte reményét, hogy a Putyinnal folytatott tárgyalás eredményeképpen sikerül választ kapni a biztonsággal kapcsolatos kérdésekre mind Franciaország, mind Oroszország számára.

A két vezető, aki az elmúlt két hétben háromszor beszélt telefonon egymással az Ukrajna körül kialakult feszültségről és az orosz biztonsági garanciaigényekről, a zárt ajtók mögött folytatott tárgyalást követően hétfő este sajtótájékoztatót fog tartani. A Kreml szóvivője előzetesen kijelentette, hogy Moszkva a helyzet összetettsége miatt nem vár áttörést az eszmecserétől.

Marija Zaharova külügyi szóvivő a Pervij Kanal állami tévécsatornának nyilatkozva azt hangoztatta, hogy a NATO már évtizedek óta telepít haditechnikát és csapatokat az orosz határ közvetlen közelébe, ezért nem a Moszkvát ellenfelének nyilvánító szövetségnek kellene számontartania az Oroszország szuverén területén lévő csapatok létszámát és azok mozgását. Kifogásolta, hogy a NATO-tagállamok szankciós és politikai nyomást gyakorolnak az orosz félre, és megpróbálnak beavatkozni a belügyeibe.

The post Az európai biztonságról tárgyal a Kremlben Putyin és Macron appeared first on .

“Az amerikai katonai erők bátor tetteinek köszönhetően biztonságosabb hellyé lett a világ”- mondta Bennett.

Vasárnap éjszakai, Bennett beiktatása óta harmadik telefonbeszélgetésükön emellett az izraeli és az amerikai vezető megvitatott több nemzetközi biztonságpolitikai kérdést, többek közt az iráni nukleáris programot, valamint az Oroszország és Ukrajna közötti feszültség ügyét is.

Bennett és Biden megbeszélte az Irán befolyása miatt kialakult közel-keleti regionális kihívásokat, valamint a miniszterelnöki hivatal közleménye szerint Teherán nukleáris programja leállításának lépéseit. Bennett megköszönte Bidennek az Izraelnek nyújtott határozott amerikai kormányzati támogatást, különösen a vaskupola légvédelmi rendszer finanszírozásához nyújtott segítséget, és meghívta Izraelbe.

A Fehér Ház a tárgyalás után jelezte, hogy Biden várhatóan még idén elutazik Izraelbe. Az amerikai elnök hangsúlyozta elkötelezettségét a térség stabilitásának és együttműködésének bővítése mellett az Ábrahám-egyezmények szellemében. Ugyanakkor Biden azt is kiemelte, hogy céljai szerint egyenlő mértékben kell biztonságot, szabadságot és jólétet élvezniük az izraelieknek és a palesztinoknak.

Az amerikai elnök megingathatatlan támogatásáról biztosította Izrael biztonságát és cselekvési szabadságát, és kiemelte, hogy kormánya teljes mértékben támogatja a vaskupola légvédelmi rendszer működtetéséhez szükséges amerikaihadieszköz-utánpótlást.

A rövid hatótávolságú rakéták elfogására és megsemmisítésére kialakított vaskupola légvédelmi rendszer elfogó rakétái megfogyatkoztak Izraelben a tavaly májusi, a Gázai övezetet uraló radikális iszlamista Hamász terrorszervezet elleni 11 napos hadművelet nyomán.

The post Bennett gratulált Bidennek az Iszlám Állam vezetőjének likvidálásához appeared first on .

Négyessyné Bodó Marianna tájékoztatása szerint a nőt közfeladatot ellátó személy elleni erőszakkal vádolják. A kiskunhalasi nő 2021 októberében egészségügyi vizsgálatra érkezett a háziorvosi rendelőbe. Az asszisztens a járványügyi helyzet miatt arra kérte, hogy beszólításáig a rendelőintézet udvarán várakozzon, ne a váróteremben.

A helyettesítő orvos megérkezésekor a vádlott rögtön utána indult, azonban a vizsgálóhelyiség bejáratánál az asszisztens ismét várakozásra szólította fel. A nő erre azonnali vizsgálatát követelve megragadta az asszisztens köpenyét, azt megrántva belökte őt a helyiségbe, majd bement és leült az orvos mellé.

További erőszakos magatartásától tartva a háziorvos rögtön, mindenki előtt megvizsgálta a nőt, aki ezután távozott. Az ügyészség a nővel szemben – tárgyalás mellőzésével – felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását indítványozza. Az ügyben a Kiskunhalasi Járásbíróság dönt.

The post A mulya orvos és az egészségügyi asszisztenssel erőszakoskodó nő esete appeared first on .

“Az elnök (Joe Biden) már hónapok óta egyértelműen arról beszél, hogy az Egyesült Államok nem azért küld csapatokat, hogy háborút robbantson ki Oroszország ellen Ukrajnában” – jelentette ki Sullivan az NBC hírtelevízió műsorában.

Az NBC “Találkozz a sajtóval” (Meet the Press) című műsorában a nemzetbiztonsági tanácsadó arról beszélt, hogy egy esetleges orosz katonai művelet többféleképpen is megnyilvánulhat. Magában foglalhatja például a nagy részben szakadárok uralta Donyec-medence annexióját, kibertámadásokat, de Ukrajna teljes lerohanását is. Hozzátette, hogy Moszkva akár már hétfőn cselekedhet, de akár heteket is várhat.

Az ABC televízió szokásos vasárnapi politikai vitaműsorában Sullivan úgy fogalmazott: “úgy gondoljuk, nagyon valószínű, hogy Vlagyimir Putyin el fogja rendelni az Ukrajna elleni támadást”.

A Fox televízió hírműsorának nyilatkozva, szintén vasárnap, a nemzetbiztonsági tanácsadó úgy vélekedett, hogy Oroszország napokon, vagy heteken belül megtámadhatja Ukrajnát, de még mindig dönthet a tárgyalásos út mellett. De, mint mondta, Washington nem azért küldött katonákat Európába, hogy “háborút robbantson ki Oroszországgal Ukrajnában, hanem hogy megvédje a NATO határait”.

A Foxnak nyilatkozva Sullivan kitért Kínára is. Arra figyelmeztette Pekinget, hogy az Ukrajna elleni esetleges orosz támadás támogatásáért nagy árat kellene fizetnie. Részletekre azonban nem tért ki. Sullivan azt is megerősítette, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei tárgyalni akarnak Oroszországgal az európai rakétatelepítésről, amennyiben Moszkva visszavonul (az ukrán határ mellől).

“Szövetségeseinkkel és partnereinkkel együtt készen állunk arra, hogy tárgyaljunk a kölcsönösen aggodalomra okot adó témákról, ami az európai biztonságot illeti, és igen, beleértve a támadó rakéták korlátozását is” – jelentette ki Sullivan a Fox televízióban. A tárgyalások “magukban foglalnának nagyobb átláthatóságot biztosító intézkedéseket, magukban foglalnának tévedések vagy az eszkaláció lehetőségét korlátozó mechanizmusokat, esetleges tengeri vagy légi incidensek esetére” – fűzte hozzá.

“Készen állunk rá, hogy mindezt megtegyük, ahogyan volt ez az elmúlt évtizedekben a hidegháború idején és utána is” – fogalmazott az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó.

Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete a CNN hírtelevíziónak adott interjújában az orosz inváziót feszegető kérdésre válaszolva kijelentette: “Továbbra is azon dolgozunk, hogy eltántorítsuk az oroszokat attól, hogy hibás döntést hozzanak”.

The post Sullivan: Washington nem azért küldött csapaterősítést Európába, hogy háborút robbantson ki appeared first on .

A szolgáltatás bevezetését a tavaly júniusban elfogadott gyermekvédelmi törvénycsomag írta elő; a kormány ezzel újabb lépést tett a gyermekek védelméért – közölték.

Ismertették: azok a nagykorúak, akik hozzátartozóként, nevelést, felügyeletet vagy gondozást ellátóként a lehető legnagyobb biztonságban szeretnék tudni a kiskorú gyermeket, február 1-jétől ellenőrizhetik, hogy a vele közvetlen kapcsolatba kerülő személyt a bíróság pedofil bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélte vagy sem.

Az ellenőrzés elektronikus személyazonosítás után, az erre a célra fejlesztett elektronikus felületen leadott adatigényléssel tehető meg. Az elektronikus személyazonosítás azt jelenti, hogy, a szolgáltatást az tudja igénybe venni, aki rendelkezik ügyfélkapu-regisztrációval, telefonos azonosítási szolgáltatás igénybevételére jogosító regisztrációval vagy eSzemélyi okmánnyal, illetve videotechnológián keresztül történő azonosítási szolgáltatás igénybevételére jogosító regisztrációval.

A személyazonosítás után a felületen először tájékoztatás jelenik meg a jogszerű adatkezelésről: az adatok megismerésére való jogosultságról, a bizalmas adatkezelésről és a jogsértő adatkezelés következményéről, a továbblépéshez elengedhetetlen ennek elfogadása. Ezt követően az adatigénylés célhoz kötöttségére vonatkozó nyilatkozatot kell tenni ahhoz, hogy a konkrét adatigénylés előterjeszthető legyen.

Az adatigényléshez mindössze az ellenőrizni kívánt személy ismert családi és utónevét kell megadni.

Találat esetén a felületen láthatóvá válik a törvényben meghatározott bűncselekmény elkövetéséért jogerősen elítélt családi és utóneve, születési éve, lakcíméből, illetve lakcímeiből a település neve, a főváros esetén a kerület is, továbbá a legutoljára róla szemből készített arcképmás. Szintén láthatóvá válik a jogerős marasztaló bírósági döntésben szereplő bűncselekmény megnevezése, minősítése, elkövetésének ideje, a döntés jogerőre emelkedésének napja, a külföldi ítélet elismerése, megfeleltetése esetén pedig a külföldi bíróság által hozott határozat jogerőre emelkedésének napja.

Ha az adatigényléskor a megadott név alapján több találat is megjelenik, az érintettek fényképei és lakcímadatai válnak láthatóvá, ilyenkor csak a fényképek alapján kiválasztott egyetlen személy további adatai ismerhetők meg.

Az így megismert adatokat az adatigénylő köteles bizalmasan kezelni, kizárólag a gyermek védelme érdekében használhatja fel és teheti harmadik személy számára megismerhetővé. Tilos a megismert adatokat nyilvánosságra hozni, azokról képernyőfotót, egyéb másolatot, kivonatot vagy összefoglalót készíteni, tilos azokat sokszorosítani, nyilvántartásba rendezni vagy adatbázisba foglalni – figyelmeztetett közleményében a BM.

A felületen megismert adatok jogellenes megismerése, felhasználása különleges személyes adattal való visszaélés, a bűncselekmény két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető – hívták fel a figyelmet.

The post BM: részben megismerhetővé vált a pedofil bűnözők nyilvántartása appeared first on .

A kötet egy már nyugdíjba vonult FBI-ügynök, Vince Pankoke nyomozása alapján íródott, és a múlt héten jelent meg. Az írás szerint Arnold van den Bergh a németek által létrehozott amszterdami Zsidó Tanács tagja volt, jegyzőként műalkotások náciknak való kényszerértékesítése ügyében járt el. Sullivan szerint van Bergh bejutott olyan helyekre, ahol zsidók rejtőzködtek, és vélhetően ő vezette el a rendőrséget 1944. augusztus 4-én a Frank család rejtekhelyére.

David Barnouw, a 2003-ban megjelent Who Betrayed Anne Frank? (Ki árulta el Anne Frankot?) című könyv holland szerzője azonban azt mondja, nincs erről meggyőződve.

“A tudósok általában – nagyon helyesen – fenntartásokkal kezelik eredményeiket. Ők azonban meg vannak győződve erről a szegény jegyzőről. Miközben én azon tűnődöm, vajon tényleg volt-e hozzáférése a zsidók rejtekhelyeinek listájához. A Zsidó Tanács szerintem túlságosan törvénytisztelő volt ahhoz, hogy ilyen listát készítsen” – fejtette ki a holland kutató.

A hat éven át tartó nyomozás eredményeit bemutató könyv szerint a férfi azért adta át a rejtőzködő zsidó családok címét a németeknek, hogy megvédje saját családját a deportálástól. Van den Berghet és a családját végül nem deportálták.

A nyomozók találtak arra való utalásokat, hogy a Zsidó Tanács őrzött ilyen címlistát. Egy másik kulcsfontosságú bizonyíték egy névtelen feljegyzés, melyet Anne apja, a család egyetlen túlélő tagja, Otto Frank kapott.

A feljegyzés szerint van Bergh címeket adott át a náciknak, köztük annak a helynek a címét is, ahol Otto, Anne, édesanyja, Edith, testvére, Margot, valamint Hermann, Auguste és Peter van Pels és Fritz Pfeffer rejtőzött. A Frank család két éven át bújt meg Amszterdam Jordaan negyedében egy rejtett melléképületben, mielőtt letartóztatták őket.

Ronald Leopold, az Anne Frank Ház igazgatója dicsérte a nyomozást, de ő is azon a véleményen van, hogy az eredményeket nem szabad tényként kezelni. Szerinte a bizonyítékok további vizsgálatára van szükség az elmélet hitelességének megerősítéséhez.

Bár számos nyomozás zajlott már, közülük kettőt a holland rendőrség végzett, még mindig megoldatlan a rejtély, hogy pontosan ki vezette a nácikat a rejtekül szolgáló melléképületbe. Az 1980-ban elhunyt Otto Frank állítólag erősen gyanította, ki volt az, de elméletét sohasem hozta nyilvánosságra.

Anne Frank családja Hitler hatalomra kerülése után menekült el Németországból Hollandiába. Miután 1940 májusában a németek Hollandiát is lerohanták és megszállták, Anne és családja bujkálni kényszerült mindaddig, amíg fel nem fedezték őket 1944. augusztus 4-én. Annét és nővérét a bergen-belseni táborba szállították, mindketten ott haltak meg, valószínűleg tífuszban. Anne ekkor 15 éves volt. Édesanyjukat Auschwitzban gyilkolták meg. Édesapjuk, Otto Frank megmenekült, Amszterdamba hazatérve tudta meg, hogy családja meghalt a koncentrációs táborban.

Anne naplóját az egyik bújtatótól kapta meg, megjegyzéseket fűzött hozzá, majd 1947-ben kiadta. A naplót 2009-ben az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította, a világ tíz legolvasottabb könyve közé tartozik.

The post Szakértők kétlik, hogy Anne Frankot és családját egy zsidó jegyző árulta volna el appeared first on .

Maróth Gáspár tudatta, a KMW hadiipari vállalat által gyártott páncélozott járművet ezután visszaszállítják a németországi Kasselben lévő üzembe, ahol a további példányok előállításához szolgál mintaként. A honvédség huszonnégy PzH 2000-est kap, melyeket az elkövetkező két évben szállítanak le a tatai 25. Klapka György Lövészdandár 101. Tüzérosztálya számára – tette hozzá.

Maróth emlékeztetett: a korábban használt BM-21 sorozatvetők, 2Sz1 Gvozgyika és a 2Sz3 Akacija tarackok kivonásával a haderő 2004-től önjáró, nagy mobilitású tüzéreszközök nélkül maradt. Kizárólag a mára teljesen elavultnak tekinthető D-20 vontatott tarackok maradtak hadrendben.

“A Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program keretében, a NATO vállalásnak megfelelő nehézdandár képesség részeként kerül most sor a tüzérség modern technikai alapokon történő újjáépítésére” – emelte ki a kormánybiztos.

Úgy folytatta, hogy a PzH 2000-esek kategóriájukon belül a jelenleg elérhető legkorszerűbb nyugati gyártású eszközök. Lánctalpas futóművük úton és terepen egyaránt nagy mozgékonyságot biztosít, ami a páncélzattal együtt nagyfokú “túlélőképességet” eredményez az értékes eszközök és azt alkalmazó tüzérkatonák számára.

A jármű 155 milliméter űrméretű tarackágyúja nagy távolságra, több tíz kilométerre is képes hagyományos lövedékeket kilőni, de alkalmas precíziós irányítású tüzérségi lövedékek célba juttatására is – részletezte Maróth. Az eszközök gyártásával párhuzamosan, több fázisban zajlik a magyar katonák átképzése a honvédség és a Bundeswehr közötti együttműködés keretében, Németországban. A hazai tüzérségi képességfejlesztés részét képezi továbbá az is, hogy a Várpalota mellé építendő lőszergyár termékportfoliójában a tervek szerint tüzérségi lőszerek is helyet kapnak – közölte a kormánybiztos.

The post Maróth: elkezdődhet az önjáró lövegek gyártása a honvédség számára appeared first on .

John Kirby, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője azt közölte újságírókkal: Washington értesülései szerint Moszkva azt tervezi, hogy olyan hamis videofelvételt mutat be, amelyen ukrán katonák véres támadást hajtanak végre “orosz ajkú emberek” ellen – feltehetően a Donyec-medencei konfliktus övezetében -, és ezzel teremtenének ürügyet egy Ukrajna elleni nagyszabású támadás megindítására.

Kuleba hangsúlyozta, hogy az efféle forgatókönyvek nyilvánosságra hozatala segít meghiúsítani azok megvalósítását. “Általában nem lep meg minket, amit nyilvánosságra hoztak. 2014 óta rengeteg alattomos akciót láttunk Oroszország részéről. Azt tapasztaltuk, semmi sem állítja meg őket, hogy valamit meghamisítsanak, és utána Ukrajnát tegyék felelőssé. Ebben a helyzetben nagyon fontos, hogy Oroszország esetleges szándékaira fény derüljön, és ezáltal sikerüljön ezeket meghiúsítanunk. Továbbra is együttműködünk az Egyesült Államokkal hírszerzési és diplomáciai vonalon annak érdekében, hogy feltárjuk Oroszország szándékait” – fejtette ki az ukrán külügyminiszter.

Az utóbbi időben fokozódott a feszültség a Nyugat és Oroszország között. Vlagyimir Putyin jogilag rögzített garanciákat követelt, amelyek kizárják a NATO további bővítését keleti irányba és fegyverek telepítését Ukrajnába, mert mindez szerinte veszélyezteti Oroszország biztonságát. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és az észak-atlanti szövetség több tagállamának vezetői visszautasították Moszkva követelését.

Közben nyugati értesülések szerint Oroszország nagy létszámú katonát és fegyverzetet vont Ukrajna határaihoz, szerdán pedig Joe Biden amerikai elnök utasította az Egyesült Államok védelmi minisztériumát, hogy több mint háromezer amerikai katonát helyezzen át az európai szövetségesek – főként az Ukrajnával szomszédos Románia és Lengyelország – védelmének megerősítésére.

Volodimir Zelenszkij elnök mindazonáltal nyugalomra intett, kijelentve egy múlt pénteki tájékoztatóján, hogy nem feszültebb a helyzet Ukrajna oroszországi határainál most, mint 2021 elején volt, amikor nagyszabású orosz hadgyakorlatok zajlottak. Olekszij Reznyikov védelmi miniszter egy hete a parlamentben arról tájékoztatta a képviselőket, hogy Oroszország mintegy 112 ezer katonát vezényelt az ukrán határ közelébe, a haditengerészeti és légi csapatokkal együtt pedig körülbelül 130 ezret, ami 20 ezerrel több, mint amennyi decemberben volt. Zelenszkijhez hasonlóan kiemelte, hogy az orosz oldalon egyelőre nincsenek olyan katonai jellegű jelenségek, műveletek, amelyek érezhetően különböznének a tavaly tavasziaktól, kardinális változást, jelentős növekedést tapasztal viszont Kijev az orosz hibridháborús tevékenységek intenzitásában, elsősorban az információs térben.

Kijev folyamatosan azt hangoztatja, hogy a Donyec-medencei válság békés, tárgyalások útján történő megoldására törekszik, a nyugati országoktól a feszültség fokozódása miatt kapott fegyvereket kizárólag védelmi célokra fogja használni.

The post Kuleba: Kijevet nem lepte meg, hogy Oroszország hamis videóval készül ürügyet teremteni Ukrajna lerohanására appeared first on .

Szilassi-Horváth Jenő Csongrád-Csanád megyei rendészeti főkapitány-helyettes azt mondta, a cseh rendőrök kézzelfogható segítséget nyújtanak a határvédelemhez. Az előző kontingens tagjai két hónapos szolgálatuk alatt 777 esetben, összesen több mint hatezer menekült feltartóztatásában segítették a magyar rendőröket.

A cseh rendőrök a szegedi és a kiszombori határrendészeti kirendeltség illetékességi területén segítik a határőrizetet. Saját felszerelésükkel, járműveikkel, magyar rendőrök felügyelete mellett dolgoznak március 24-ig – közölte az ezredes.

A főkapitány-helyettes kifejtette, tavaly egész évben Csongrád-Csanád megyében 49 ezer menekülttel szemben intézkedtek a rendőrök, és akadályozták meg a határsértők továbbjutását az országba. Idén ez a szám januárban meghaladta a 8200-at.

Miroslav Tóth, a cseh kontingens parancsnoka elmondta, kollégáival 16 járművel, terepjárókkal és egy rabszállítóval érkeztek Szegedre, munkájukat éjjellátó készülékek és két kutya is segíti. Legfontosabb feladatuk a schengeni határ védelme, a határsértők feltartóztatása. Az ezredes közölte, 2016-ban már szolgált Magyarországon, éppen Szegeden. Az akkor szerzett tapasztalatait, például a nagyobb csoportok kezelését, csehországi, idegenrendészeti területen végzett munkájában tudja hasznosítani.

The post Újabb cseh rendőri kontingens kezdte meg a szolgálatot a magyar-szerb határon appeared first on .

A bejegyzés szerint a kormány ezzel a jelentős juttatással ismeri el és becsüli meg azt az áldozatos munkát, amelyet a magyar katonák a haza szolgálatában tesznek az országban, a határok mentén, missziós szolgálatukban és már harmadik éve a koronavírus-járvány elleni védekezésben.

Benkő videóüzenetében felidézte: a fegyverpénzről még 2019-ben döntött a kormány, akkor első alkalommal 500 ezer forint kifizetésével mondtak köszönetet azért az áldozatos munkáért, amelyet a katonák az ország és a magyar emberek biztonsága érdekében végeztek.

A hathavi juttatásra most azok a hivatásos és szerződéses katonák jogosultak, akik jelenleg is aktív szolgálatban állnak, vagy nyugdíj előtti rendelkezési állományban vannak, de többek között a kormány családbarát politikájával összhangban elismerésben részesülnek azok a katonák is, akik jelenleg családalapítás miatt vannak távol a mindennapi szolgálattól – tudatta Benkő.

Hozzátette: mivel a katonai jogviszony létesítése önmagában is elköteleződés a haza védelme iránt, így a juttatásra a próbaidejüket töltő katonák is jogosultak, amelyet a próbaidő eredményes letöltését követően kapnak meg.

A honvédelmi miniszter tájékoztatása szerint a fegyverpénz mértékét a tavaly december 31-én érvényes távolléti díj alapján határozták meg. A juttatás összege az alapilletmény, a honvédelmi szolgálati díj, valamint a rendszeres illetménypótlékok és a rendszeres kiegészítő illetmények havi összegének a hatszorosa. Kifizetésére a mindenkori illetmények kifizetési szabályai vonatkoznak, és legkésőbb február 15-éig folyósítják az érintettek számlájára.

The post Benkő: a tíz százalékkal emelt illetmény után nemsokára a hathavi fegyverpénz is érkezik a katonáknak appeared first on .

A két telefonos megbeszélés középpontjában “a szövetségesek közötti folyamatos egyeztetés keretében az Ukrajna és Oroszország közötti feszültség állt” – áll a közleményben.

Stoltenberg főtitkárral folytatott beszélgetése során Macron hangsúlyozta, hogy “mindenképpen folytatni kell azt a munkát, amellyel a párbeszéden keresztül megtalálhatják az utat a válság enyhítéséhez. Mindezt teljes egységben, az európai biztonság alapvető elveinek, az államok szuverenitásának és az ezzel járó jogoknak a maradéktalan tiszteletben tartása mellett” – fogalmazott az Élysée-palota sajtóközleménye.

A tájékoztatás szerint Stoltenberg “üdvözölte ezt a megközelítést”, és “megköszönte a francia elnöknek a szövetségesek közötti egyeztetést hivatalos látogatásai előtt”.

Macron hétfőn Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, kedden pedig Kijevben Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozik.

Johnson a maga részéről megosztotta e heti kijevi látogatásának eredményeit Macronnal, valamint tájékoztatta a Putyinnal nemrégiben folytatott beszélgetésének részleteiről – tette hozzá az Élysée-palota közleménye. Macron Johnsonnal és Stoltenberggel is megállapodott abban, hogy a következő napokban folyamatosan kapcsolatban lesznek.

A nyugati országok azzal vádolják Moszkvát, hogy – miután mintegy százezer katonát telepített az ukrán határ orosz oldalára – katonai behatolást készíthet elő, ezt azonban a Kreml tagadja, és ragaszkodik ahhoz, hogy csak a saját biztonságát igyekszik megvédeni.

The post Macron Johnsonnal és Stoltenberggel egyeztetett moszkvai és kijevi útja előtt appeared first on .

Az iszfaháni létesítménybe az Iráni Atomenergia-szervezet (IASZ) karadzsi központjából szállítottak át urándúsító centrifuga-alkatrészeket és gyártási alapanyagokat, alig egy hónappal azután, hogy Teherán ismét lehetővé tette a NAÜ számára, hogy ellenőrző kamerákat helyezzen üzembe a karadzsi központban.

Sajtótájékoztatóján Gaebi hozzátette, hogy az Iszfahánba szállított alkatrészeket egyelőre még nem helyezték üzembe.

Irán júniusban közölte, hogy meghiúsított egy izraeli szabotázsakciót, amelynek a karadzsi létesítmény volt a célpontja, és a NAÜ által felszerelt ellenőrző kamerák is megrongálódtak. Teherán egyelőre nem adott hivatalos magyarázatot, miért szállított át alkatrészeket az iszfaháni létesítménybe – jegyezte meg az as-Sark el-Avszat című, londoni székhelyű pánarab napilap.

Bécsben áprilisban kezdődtek az iráni atomalku megmentését célzó egyeztetések. Az Irán és a hat nagyhatalom – az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja (Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Franciaország és Nagy-Britannia), valamint Németország 2015-ben szerződésben megállapodott, hogy az iráni atomtevékenységek korlátozása fejében fokozatosan csökkenti a Teherán ellen elrendelt büntetőintézkedéseket.

Donald Trump korábbi amerikai elnök 2018-ban egyoldalúan kiléptette országát a szerződésből, és újból bevezette az iráni gazdaságot fojtogató szankciókat. Irán válaszul fokozatosan felmondta a saját kötelezettségvállalásait. A félhivatalos Mehr iráni hírügynökség kedden emlékeztetett arra, hogy Szaíd Hatibzadeh iráni külügyi szóvivő a tárgyalásokkal kapcsolatban azt mondta: bár jelentős előrelépések történtek, a szankciók feloldásáról továbbra sem sikerült megállapodni.

The post Irán nem engedi be a NAÜ munkatársait az iszfaháni nukleáris létesítménybe az atomalku felélesztéséig appeared first on .

A vádhatóság közleménye szerint a Balatonszemesen, egy háztartásban élő, italozó életmódot folytató hetvenéves apa és középkorú fia régóta rossz viszonyban volt, ittas állapotban többször bántalmazták egymást. Tavaly januárban a munkából részegen hazatérő, majd otthon tovább italozó vádlott este szóváltásba került ugyancsak ittas apjával. A vita hevében előbb ököllel megütötte, majd egy kalapáccsal többször fejbe verte őt, végül késsel elvágta az idős férfi nyakát.

A vádlottat különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt tizenkét év fegyházbüntetésre ítélte tavaly novemberben a Kaposvári Törvényszék. A vádlott beismerte a bűncselekmény elkövetését, lemondott a tárgyaláshoz való jogáról, az ítéletet ő és védője is tudomásul vette. Az ügyészség ugyanakkor súlyosításért fellebbezett

A Pécsi Ítélőtábla keddi határozatával helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. Az ítélet jogerős.

The post Tizenkét év fegyházbüntetést kapott a balatonszemesi apagyilkos appeared first on .

“Ukrajna, Nagy-Britannia és Lengyelország részvételével Európában új formátumú politikai együttműködést hozunk létre, amely pénzügyi stabilitási garanciákat ad államunk számára” – fogalmazott Zelenszkij, anélkül, hogy részletekbe bocsátkozott volna.

Az elnök ezen túlmenően közölte, hogy két napon belül Ukrajna várhatóan szabadkereskedelmi megállapodást köt Törökországgal.

Az ukrán elnök a Donyec-medencei fegyveres konfliktus békés, tárgyalásos rendezésére életre hívott, Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország részvételével működő “normandiai formátum” múlt heti párizsi tanácsadói szintű találkozójának eredményeként azt emelte ki, hogy “2019 óta először sikerült mind a négy félnek közös zárónyilatkozatban megállapodnia”. Hozzátette, hogy jelenleg újabb, ezúttal Berlinben tartandó hasonló szintű tanácskozás időpontjáról egyeztetnek. Reményét fejezte ki, hogy a napokban megszületik a döntés az újabb találkozó időpontjáról.

Az államfő, a beszédét megszakítva, a szószéken aláírta az ország védelmi képességének megerősítéséről szóló rendeletet, amelynek értelmében az ukrán hadsereg létszámát százezer fővel növelik meg a következő három évben. A rendelet tartalmazza a katonák fizetésének emelését, a szerződések időtartamának meghosszabbítását és új koncepció kidolgozását is a fegyveres erők tagjainak lakáshoz juttatásáról. “Ez az ország hivatásos hadseregre történő átállásának kezdete, nem azért, mert hamarosan háború lesz, hanem azért, hogy továbbra is béke legyen” – hangsúlyozta.

Szavai szerint Ukrajnában a gazdasági helyzet stabilizálódik, a pénzügyi rendszerben mindent kézben tartanak, a januári költségvetési bevételek hétmilliárd hrivnyával (csaknem 78 milliárd forinttal) haladták meg a tervezettet. A hrivnya erősödik, az arany- és devizatartalékok pedig “továbbra is rekordszinten vannak”, ami “véd a különböző ingadozásoktól és erősíti a gazdaságot” – tette hozzá.

Zelenszkij afelől is biztosította hallgatóságát, hogy az országnak elegendő tartaléka van földgázból és szénből a fűtési szezon idejére.

The post Zelenszkij újfajta ukrán-lengyel-brit együttműködés létrehozását jelentette be appeared first on .

Kásler Miklós sajtótájékoztatón elmondta, a beszerzés 84 925 ruhadarabot jelent, és tartalmazza a téli és a nyári öltözetet is.

Közölte azt is, hogy az OMSZ fejlesztése komplex: 2017-ben 1,1 milliárd forint értékben kaptak korszerű munkaruhákat a mentők, 2018-tól 21 mentőállomás felújítása, illetve újak építése történt meg, 2010 és 2020 között 995 mentőautót cseréltek le, valamint 2019-ben 2,044 milliárd forintból biztosította a kormány nagy értékű mentéstechnikai eszközök, műszerek beszerzését a mentőszolgálat számára.

A miniszter kitért arra is, hogy csaknem 58 ezer hetedikes tanuló vett részt az Újraélesztés iskolai oktatása programban, amelyhez az Emberi Erőforrások Minisztériuma biztosította az oktatócsomagokat. A mentőszolgálat új munkaruháinak – bélelt kabát, kabát, nadrág, hosszú- és rövid ujjú póló, deréköv, térdvédő protektor – gyártásánál figyelembe vették a munkatársak előzetes igényeit.

The post Új munkaruhákat kapnak a mentőszolgálat dolgozói appeared first on .

A fejlesztés a Kis-, közép- és nagyvállalatok K+F+I tevékenységének támogatása program (2018-1.1.2-KFI-2018-00212) keretében valósult meg, az NKFI alapból 266,7 millió forint vissza nem térítendő állami támogatással.

A projekt magába foglalta egy új, több célra alkalmazható alapjármű és annak moduláris cserélhető felépítményeinek, illetve kiegészítő adapterek alkalmazási lehetőségeinek kifejlesztését, prototípus változatainak megépítését. A kiemelt terepjáró képességekkel és védettséggel rendelkező hordozójármű biztosítja az akár hatfős állomány műveleti területre történő gyors kijutását, védettségét a környezeti, mechanikai hatásokkal, füsttel, illetve egyéb veszélyforrásokkal (például robbanás esetén jelentkező repeszekkel) szemben. A jármű rendelkezik gyorsbeavatkozó tűzoltó képességgel, egyúttal biztosítja a járműre szerelhető speciális felépítmények alap energia ellátását is.

A járműhöz kifejlesztett, ahhoz gyorsan illeszthető egyedi, cserélhető adapterek, felépítmények biztosítják a jármű bevethetőségét különböző műveleti helyzetekben, akár szélsőséges időjárási viszonyok között is. A projekt részét képezte egy univerzális nyitott felépítmény kifejlesztése és prototípusának megépítése. A felépítmény bázisán egy nehézterepi, átszabdalt, vegetációval erősen borított területen alkalmazható vízszállító, területmentesítő képesség és egy kiemelt közúti baleseteknél alkalmazható nehéz műszaki mentőszer képesség is kialakításra került.

A fejlesztés során megvalósított univerzális zárt felépítmény alapján elkészült egy sebesült-, személyszállító és egy bevetés irányító felépítmény is. Az elmúlt évek fejlesztési tevékenysége a fentieken túlmenően kiterjedt a téli alkalmazási képesség bővítését célzó hómaró adapter integrálására és a megépített egyedi felépítmények mozgatását biztosító nehézterepi és telephelyi pótkocsik megépítésére is. Ezen utóbbiak nem csak az adott cserefelépítmény elemek tárolását teszik lehetővé, hanem műveleti területen egyben biztosíthatják a hordozójárműre telepített alapképesség kibővítését is.

A vállalat budapesti, Illatos út. 11/b. szám alatti telephelyén megvalósult projekt nem csak új képességeket hozott létre, de a beszállítói és partneri kapcsolati rendszerek révén egyben hozzájárult a hazai járműgyártás fellendítéséhez, a műszaki szakértői, mérnöki állomány megtartásához, új munkahelyek létesítéséhez is.

A fejlesztés eredményeként létrejött eszközökkel az érdeklődő közönség várhatóan a közeljövőben megrendezendő szakmai kiállításokon, bemutatókon találkozhat élőben.

The post Sikeresen zárt projekt: katasztrófavédelmi eszközrendszert fejlesztett a Gamma appeared first on .

A nyilatkozatot Josep Borrell, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Vera Jourová, az értékekért és az átláthatóságért, Dubravka Suica, a demokráciáért és a demográfiáért, Helena Dalli, az egyenlőségért, valamint Jutta Urpilainen, a nemzetközi partnerségekért felelős biztos írta alá.

A közleményben kiemelték: “Semmi sem indokolhatja ezt a borzalmas, rendkívül súlyos következményekkel járó gyakorlatot, amely romboló hatású a nők és lányok fizikai és mentális egészségére nézve, fertőzéseket, meddőséget és krónikus fájdalmat okozhat. (…) Ez a beavatkozás nők és lányok ezreinek életét és jólétét veszélyezteti, és egyes esetekben akár halálos is lehet” – hívták fel a figyelmet.

A biztosok rámutattak, hogy bár ez a gyakorlat egyre kevesebbszer fordul elő, a koronavírus-járvány lelassította a felszámolás folyamatát. A korlátozó intézkedések idején különösen fontos, hogy az érintettek továbbra is hozzáférjenek a megelőzési, védelmi és gondozási szolgáltatásokhoz – hangsúlyozták.

Közölték, hogy a bizottság átfogó gyermekjogi stratégiát terjesztett elő, amelynek szintén célja, hogy véget vessen a gyermekek elleni erőszaknak, így a női nemi szervek megcsonkításának is. Még az idén a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és megelőzéséről szóló jogalkotási javaslatot is tesz az uniós végrehajtó testület.

A női nemi szervek megcsonkítása világszintű probléma, amely Európában is jelen van – emlékeztettek a közleményben. Az uniós becslések szerint csak 13 európai országban 180 ezer lányt fenyeget a csonkítás veszélye, miközben Európában már 600 ezer nő él a brutális csonkítás következményeivel.

The post A női nemi szervek megcsonkítása bűncselekmény és a nők emberi jogainak megsértése appeared first on .

A moszkvai tájékoztatás szerint a felek eszmecserét folytattak a kialakult helyzetről, figyelembe véve a nemzetközi partnerekkel közelmúltban történt kapcsolatfelvételt, valamint azt, hogy Franciaország tölti be az EU Tanácsának francia elnökségét.

“Vlagyimir Putyin ismételten felhívta a figyelmet a kijevi vezetés provokatív kijelentéseire és tetteire, amelyek ellentétesek a minszki megállapodásokkal” – közölte a Kreml. A két vezető megállapodott a további kapcsolattartásban. A felek január 28. és 31. után a héten immár harmadszor egyeztettek egymással. Az eszmecserét ezúttal Párizs kezdeményezte.

A Kreml szerint a két elnök korábban abban is megállapodott, hogy előkészítteti a személyes találkozó lehetőségét. Az időpontról még nem született megállapodás, ám a lehetséges helyszínként mindkét fél Moszkvát nevezte meg.

The post Putyin Ukrajnáról és az orosz biztonsági garanciaigényekről tárgyalt Macronnal appeared first on .