Biztonságpiac

Az államnak kiemelt feladata a bűncselekmények okozta anyagi, erkölcsi és lelki károk csökkentése, enyhítése, illetve, hogy a lehetőségekhez mérten felszámolja azokat – jelentette ki az igazságügyi miniszter Debrecenben, ahol átadta az ország tizedik áldozatsegítő központját.

Varga Judit hangsúlyozta, az Igazságügyi Minisztérium által 2017-ben elindított program ezt próbálja fizikai szempontból is megvalósítani, vagyis az áldozatsegítő központok révén “láthatóvá válik” a bűncselekményeket elszenvedő és emiatt krízishelyzetbe került embereknek nyújtott segítség.

“Nagyon fontos, hogy az áldozatsegítés terén is az ország előre menjen és ne hátra, hiszen itt is van mit veszítenünk” – fogalmazott a miniszter, megjegyezve, az áldozatsegítő központok és a kormányhivatalokban működő szolgálat 2020-ban együttesen csaknem 15 ezer, 2021-ben pedig több mint 17 ezer áldozatnak tudtak segítséget nyújtani.

Közölte, Budapest, Miskolc, Szeged, Pécs, Kecskemét, Szolnok, Veszprém, Szombathely és Nyíregyháza után már a cívisvárosban is működik ilyen központ, ezeket a tervek szerint 2025-re országos hálózattá fejlesztik majd. Emellett – a helyi rendőrkapitányságokkal együttműködve – áldozatsegítő pontok nyíltak meg Érden és Salgótarjánban – tette hozzá.

Varga a debreceni központra kitérve azt mondta, ennek megvalósítása példamutató együttműködés a város és a kormány között, ami azt is mutatja, hogy az elmúlt tizenkét év az építkezés időszaka volt Magyarországon.

Azt látjuk, ahol az államnak felelőssége van, hogy odaálljon az elesettek mellé, ott is zajlik ez az építkezés és az együttműködés – hangoztatta a tárcavezető. Mint kifejtette, ezek a központok a bűncselekmények oda betérő áldozatai vagy érintettjei számára testreszabott, azonnali és hatékony segítséget nyújtanak, összekapcsolják a kormányzat, az önkormányzat és a társadalmi szféra segítségnyújtó lehetőségeit, amelyeket megkaphat a segítséget kérő állampolgár.

“Biztonságos környezetet igyekszünk teremteni, amely megnyugvást hoz és reményt ad” – jelentette ki a miniszter, hozzátéve, nem elég az adott krízishelyzetet orvosolni, tudni kell, hogyan kaphat egy könnyebbnek ígérkező jövőt a krízishelyzetbe került áldozat. Megemlítette, a minisztérium fenntartásában külön áldozatsegítő telefonvonal is az állampolgárok rendelkezésére áll.

Utalt arra, holland mintára 2021-től bevezették áldozatelérési rendszert, amelynek segítségével a bűncselekmények érintettjeinek nem szükséges személyesen felkeresniük az áldozatsegítő központokat, a feljelentés megtételét követően – a személyes adatok kezeléséhez történő hozzájárulás esetén – a központok maguk fognak bejelentkezni az érintetteknél.

A kabinet által meghozott több jogszabály-módosítás jól tükrözi a konzervatív kormányzat büntetőpolitikájának lényegét, amely az áldozatot helyezi a középpontba, vagyis a sértett a segítségkérés mellett könnyebben tudja a jogait is érvényesíteni – mondta Varga Judit.

Papp László, Debrecen polgármestere elmondta, az elmúlt tíz évben Debrecen óriásit lépett előre a közbiztonság területén, 2010-ben több mint 21 ezer bűncselekmény történt a városban, 2020-ban viszont már ennek csak egytizede. A javulás ellenére még többet kell tenni a személy elleni bűncselekmények megelőzése és felderítése érdekében, az áldozatok fizikai és mentális sérülésének nyomon követése, gyógyulásuk támogatása, valamint a közreműködés a lelki egyensúlyuk helyreállításában pedig legalább ilyen fontos feladat – közölte a városvezető.

Töreki Sándor bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes a sajtótájékoztatón arról beszélt, a 2021-ben regisztrált bűncselekményeknek több mint 84 ezer sértettje volt, ez az adat 2020-ban a 94 ezret is meghaladta.

The post Varga: az államnak kiemelt feladata a bűncselekmények okozta anyagi, erkölcsi és lelki károk csökkentése, enyhítése appeared first on .

Kártérítés megfizetésére kötelezte az áldozatok hozzátartozóinak a francia semmítőszék kedden annak a lakásnak a tulajdonosát, amelyben egy rendőrségi rajtaütésben megölték a 2015. november 13-i, 130 halálos áldozatot követelő párizsi merényletek feltételezett fő szervezőjét, a belga-marokkói Abdelhamid Abaaoudot és két társát.

A tulajdonost, Jawad Bendaoudot 2019. március 29-én négy év börtönbüntetésre ítélte a párizsi fellebbviteli bíróság, öt évre eltiltotta polgári jogainak gyakorlásától, s kötelezte több felperes, köztük a merényletek áldozatai hozzátartozóinak kártérítés megfizetésére. A vádlott a jogerős ítéletnek csak ez utóbbi, a kártérítést érintő részét támadta meg a semmítőszéknél.

Bendaoudot a 2015. november 18-i rajtaütés utáni órákban vették őrizetbe, és azóta azt állította, hogy november 17-én este adta ki a lakást Abaaoudnak és Chakib Akrouhnak, akikről nem tudta, hogy terroristák. Letartóztatása előtt, november 18-án reggel Jawad Bendaoud a legnézettebb francia hírtelevízió, a BFM kamerái előtt is elmondta, hogy fogalma sem volt arról, hogy a merényletek elkövetőinek adta ki a lakását.

A párizsi fellebbviteli bíróság ugyanakkor úgy ítélte meg, hogy Bendaoud késleltette a terroristák letartóztatását, s ezzel a merényletekben elesettek hozzátartozóinak és a túlélőknek további szorongásokat okozott.

A legmagasabb jogi szerv ugyanakkor eltörölte azt a kártérítési kötelezettséget, amelyet a 35 éves elítéltnek Saint-Denis párizsi előváros önkormányzatának kellett volna megfizetnie, ahol a terroristák bujkáltak. A lakóházban élők és a lakások tulajdonosai sem jogosultak a semmítőszék szerint kártérítésre Bendaoudtól.

További két gyanúsítottnak is bíróság elé kellett állnia a lakáskiadási ügyben. Az egyiküket, Youssef Ait Boulhacent a párizsi fellebbviteli bíróság 2019-ben négy év szabadságvesztésre ítélte, de a semmítőszék “családi mentességre” hivatkozva törölte a büntetését, miután a húga, Hasna Ait Boulhacen meghalt a rendőrségi rajtaütésben. A Boulhacenek unokatestvérei voltak a terrorista Abaaoudnak. A másik gyanúsítottat, Mohamed Soumah-t öt év szabadságvesztésre ítélte 2019-ben a fellebbviteli bíróság, ő nem fellebbezett a semmítőszéknél az ítélet ellen.

The post Párizsi merényletek: a dzsihadisták szállásadójának kártérítést kell fizetnie az áldozatoknak appeared first on .

Boris Johnson brit miniszterelnök szerint “vegyes jelzések” érkeznek Oroszországból, mivel az orosz-ukrán határnál felsorakozott orosz haderő részleges visszavonásáról szóló, illetve a tárgyalási készségre utaló moszkvai bejelentésekkel egy időben további orosz katonai előkészületek jelei is látszanak a hírszerzési adatokban.

Johnson, aki kedden a brit kormány különleges fejlemények idején összehívott tanácskozó testületének (COBRA) ülésén elnökölt, az értekezlet utáni nyilatkozatában úgy fogalmazott: “hétfőről keddre virradóra” megjelentek a diplomáciai nyitás jelei, és tapasztalható tárgyalási készség Oroszország részéről.

Ugyanakkor a frissen beérkező hírszerzési adatok még mindig nem adnak okot bizakodásra: ezek az értesülések egyebek mellett arról szólnak, hogy orosz tábori kórházak épülnek az ukrán határ közelében és Fehéroroszországban, és ebből készülő invázióra lehet következtetni. Mindemellett az orosz fegyveres erők egyes alakulatai közelebb vonultak az ukrán határhoz – mondta a brit kormányfő.

Johnson szerint mindezek vegyes jelzések, és ez is indokolja a Nyugat kemény, egységes fellépését különösen a gazdasági szankciók terén.

A brit kormány által az orosz invázió esetére tervezett szankciókról elmondta: ezek célkeresztjében mindenekelőtt bizonyos orosz bankok és vállalatok állnak. Emellett a célok között szerepel a Londonban és más brit nagyvárosokban felhalmozott orosz tulajdonú ingatlanvagyon, illetve a nagy-britanniai vállalatokban vásárolt orosz tulajdonrészesedések feltárása.

A brit kormány az Ukrajna elleni invázió esetére előkészített szankciók részeként lépéseket tenne annak megakadályozására is, hogy orosz vállalatok London pénzügyi központjában hajthassanak fel tőkét – mondta a keddi COBRA-ülés után Boris Johnson.

A brit miniszterelnök szerint ez “nagyon-nagyon kemény szankciócsomag”, és készen áll a bevezetésre, ha Oroszország “annyira meggondolatlannak és felelőtlennek bizonyul”, hogy inváziót indít Ukrajna ellen.

Johnson kijelentette: a brit kormány az egyes tényezők kockázati egyenlegét mérlegelve úgy döntött, hogy nyitva tartja Nagy-Britannia kijevi nagykövetségét. A brit miniszterelnök szerint London tudja, hogy ennek vannak kockázatai, de úgy tartja, hogy a kijevi brit nagykövetség folyamatos működtetése is az Ukrajnának nyújtott brit támogatás fontos jelképe.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter előző nap bejelentette, hogy az Egyesült Államok ideiglenesen a nyugat-ukrajnai Lvivbe telepíti át nagykövetségét Kijevből.

The post Johnson: vegyes jelzések érkeznek Oroszországból appeared first on .

Az Oroszország nyugati részén gyakorlatozó orosz csapatok egy részének tervszerű visszavonása nem a nyugati “hisztériára” adott válasz – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

“Ami az Oroszország által folytatott hadgyakorlatokat illeti, szeretném még egyszer hangsúlyozni, hogy ezek a saját területünkön, a saját terveink szerint zajlanak, és úgy kezdődnek, zajlanak és fejeződnek be, ahogy betervezték őket” – nyilatkozott Lavrov.

“Erről már sokat beszéltünk az ország nyugati részén zajló gyakorlatokat, valamint a távol-keleti hasonló rendezvényeket vagy a közös orosz-fehérorosz gyakorlatokat illetően, amelyek egyaránt szigorúan az előre egyeztetett menetrend szerint zajlanak. Ezt (a részleges csapatvisszavonást) attól függetlenül hajtjuk végre, hogy mások mit gondolnak, hogy ki hogyan hisztériázik, és ki hogyan kezd valódi – nem félek ettől a szótól – információs terrorizmusba. A karaván halad” – mondta Lavrov azokra a kijelentésekre válaszolva, amelyek szerint Oroszország Ukrajna inváziójára készül.

Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője kedden délelőtt jelentette be, hogy az orosz déli és nyugati katonai körzet azon csapatai, amelyek részvétele véget ért az ukrán határ közelében – de Oroszország területén – zajló hadgyakorlaton, megkezdték a felkészülést a visszatérésre állomáshelyükre. Azt is közölte, hogy a Fehéroroszországban a Szövetséges Eltökéltség – 2022 kódnevű hadgyakorlat utolsó szakaszát a Minszkben akkreditált katonai attasék február 19-én megfigyelhetik Obuz-Lesznyevszkij lőterén.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő az európai feszültség provokálását és szítását célzó példátlan propagandakampány részének nevezte, hogy Joe Biden amerikai elnök február 16-át nevezte meg az Ukrajna elleni állítólagos orosz támadás időpontjaként. Peszkov ugyanakkor nem zárta ki, hogy Ukrajna újabb kísérletet fog tenni a Donyec-medencei válság erővel történő megoldására.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő Telegram-bejegyzésben sürgette, hogy a brit vezetés kérjen bocsánatot a brit alattvalóktól és a világ közvéleményétől a hivatalos tisztségviselői által az állítólagos készülő orosz támadásról hangoztatott “hazugságokért”.

Lavrov úgy vélekedett, hogy ha Ukrajna lemondana a NATO-tagságról, sokan megkönnyebbüléssel lélegeznének fel azok közül, akik tisztességgel viszonyulnak az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) dokumentumain lévő aláírásukhoz, és nem Európa megosztására törekednek. A miniszter azt állította, hogy a Nyugat a NATO- és az EU-tagság “ráerőltetésével” Ukrajnára és Georgiára el akarja őket fordítani Oroszországtól, és külső irányítás alá próbálja helyezni őket.

Az orosz diplomácia vezetője erről azon a sajtótájékoztatón beszélt, amelyet lengyel hivatali partnerével, Zbigniew Rauval tartott, aki az EBESZ soros elnökeként érkezett Moszkvába. Előtte lengyel diplomáciai tárcavezető csaknem tíz évig nem járt az orosz fővárosban.

Rau azt mondta, hogy az EBESZ új párbeszédet akar az európai biztonságról Oroszországgal a konfrontáció csökkentése és a biztonság erősítése érdekében. Közölte, hogy vendéglátójával megvitatta az ukrajnai helyzetet. Hangot adott álláspontjának, miszerint az orosz csapatösszevonás “mély válságba” taszította Európát, és hangsúlyozta a feszültség csökkentésének fontosságát, amiben, mint mondta, az EBESZ kész szerepet játszani.

Rau kijelentette: a Lavrovval folytatott tárgyalás arról győzte meg, hogy tárgyalások révén meg lehet oldani a válságot, a nemzetközi feszültség dacára is.

Lavrov a sajtótájékoztatón pozitívan értékelte az Egyesült Államok és a NATO, több, az orosz garanciaigényekre adott válaszát, olyan ügyekben, amelyek megvitatásától a másik fél korábban elzárkózott. Bejelentette, hogy Moszkva hamarosan nyilvánosságra hozza az ezekre adott viszontválaszát, amely az orosz álláspont oszthatatlanságából indul ki.

Úgy vélekedett, hogy az európai feszültségcsökkentés akkor válhat majd hatékonnyá, ha jogi alapot teremtenek a számára, mindenekelőtt az oszthatatlan biztonság elvének értelmezése szempontjából.

Az orosz parlament alsóháza kedden határozatban javasolta Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy ismerje el a két délkelet-ukrajnai szakadár “népköztársaságot”. A kommunista frakció indítványára elfogadott határozatot 351 szavazattal fogadták el, 16 ellenében. Egy másik, a kormányzó Egységes Oroszország párt által benyújtott indítványt, amely szerint a határozat szövegét előzetesen konzultációra kellene elküldeni a külügyminisztériumba, a ház elvetette. A Kreml szóvivője közölte, hogy hivatalos döntés egyelőre nem született a két szakadár köztársaság orosz elismeréséről.

The post Az orosz csapatok egy része tervszerűen visszavonul appeared first on .

Van még mód az ukrajnai válság diplomáciai megoldására – állapította meg hétfői telefonos egyeztetésén Boris Johnson brit kormányfő és Joe Biden amerikai elnök. A két vezető fontosnak nevezte ugyanakkor, hogy az európai országok csökkentsék függésüket az orosz földgázszállításoktól.

A Downing Street hétfő esti beszámolója szerint Johnson és Biden tájékoztatta egymást a világ más országainak vezetőivel tartott legutóbbi megbeszéléseiről.

A brit miniszterelnök és az amerikai elnök a londoni kormányfői hivatal szóvivőjének megfogalmazása szerint egyetértett abban, hogy továbbra is van döntő fontosságú mozgástér a diplomáciai erőfeszítések folytatásához és ahhoz, hogy Oroszország “visszalépjen az Ukrajnával szembeni fenyegetéseitől”.

Moszkvai beszámolók szerint hétfőn Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is úgy nyilatkozott Vlagyimir Putyin elnöknek tartott tájékoztatóján, hogy a tárgyalási lehetőségek távolról sem merültek még ki, és jóllehet e tárgyalásokat nyilván nem lehet a végtelenségig elhúzni, ő azonban a folytatást, sőt az erőfeszítések fokozását javasolja.

A Downing Street illetékese szerint Johnson és Biden hangsúlyozta hétfői megbeszélésén, hogy bármiféle további orosz behatolás Ukrajna területére elhúzódó válságot jelentene Oroszország számára, és ez a válság Oroszországnak és az egész világnak kiterjedt károkat okozna.

A két vezető egyetértett abban is, hogy a nyugati szövetségeseknek egységesnek kell maradniuk az orosz fenyegetésekkel szemben, beleértve jelentős szankciócsomag bevezetését arra az esetre, ha az orosz agresszió eszkalálódna – közölte a kétoldalú megbeszélésről beszámolva Johnson szóvivője.

Johnson és Biden hangsúlyozta annak szükségességét is, hogy az európai országok csökkentsék függésüket az orosz földgázszállításoktól, mivel ez minden egyéb intézkedésnél nagyobb mértékben érintené Oroszország központi stratégiai érdekeit. Johnson elnökletével kedden összeül a brit kormány különleges fejlemények idején összehívott, az adott helyzetnek megfelelően változó összetételű tanácskozó testülete (COBRA), hogy megvitassa a legutóbbi ukrajnai történéseket.

The post Johnson és Biden szerint van még mód a diplomáciai megoldásra appeared first on .

Stabilak a kilátások a biztosítói piacon; a régiós biztosítási iparágra kevésbé volt kedvezőtlen hatással a koronavírus-járvány, mint a gazdaság egészére a Deloitte közép-európai piacokat vizsgáló tanulmánya szerint.

A Deloitte Magyarország sajtótájékoztatóján Vajda Zsolt, a társaság regionális pénzügyi tanácsadási üzletágának igazgatója elmondta: a tanulmányban főként a biztosítói piacok 2020-as adatait elemezték, de 2021-re is végeztek kitekintést. A tanulmány szerint a régió biztosítási piacán 2020 előtt általános bővülés történt, ezt elsősorban a nem-életbiztosítási üzletág húzta, az életbiztosítási üzletágban inkább stagnálást tapasztaltak; ezt a trendet állította meg a koronavírus.

A nem-életbiztosítási ágazat 2,8 százalékkal csökkent 2020-ban, az életbiztosítási üzletágban nagyobb, 6,5 százalékos volt a visszaesés.

Ennek oka, hogy a nem-élet üzletágban a korábban elindított digitalizációs kezdeményezéseknek köszönhetően gördülékenyebben tudtak átállni digitális működésre a biztosítók. Az élet üzletág termékei komplexebbek, itt inkább szükség van a személyes kapcsolatra az ügyfél és az üzletkötő között. Emellett a járvány miatti bizonytalan gazdasági környezetben az emberek inkább kerülték a hosszú távú pénzügyi elköteleződést.

A volumencsökkenéshez a legnagyobb mértékben Lengyelország, Csehország és Magyarország járult hozzá.

Ugyanakkor a járványügyi korlátozások hatására, az emberek alacsonyabb aktivitása miatt a kárkifizetések is csökkentek 2020-ban, és ez a visszaesés nagyobb mértékű volt, mint a díjbevételeké, így a biztosítók profitabilitása javult ebben az időszakban – mutatott rá Vajda.

A rendelkezésre álló adatok alapján 2021-ben a régió legtöbb országában felpattanás látható, a biztosítói piacok meghaladták a 2019-es szinteket is. A szakértők megállapították, hogy a korábban stagnáló élet üzletág is elindult felfelé, ami egyértelműen a járvány hatása. A jelek szerint nagy nyertes lesz az egészségbiztosítás, mert felértékelődött az egészségügyi szolgáltatások biztosítása.

A kárkifizetések is nőttek tavaly 2020-hoz képest, de nem olyan mértékben, mint a díjbevételek, a kárhányadok még mindig kedvezőbbek, mint a járvány előtt. A biztosítási szektor előtt álló kihívások között említi a tanulmány a szabályozói környezet változásait, az inflációt és az emelkedő kamatkörnyezetet, digitalizáció további fejlesztését, illetve a munkaerőpiaci változásokat.

The post Deloitte: stabil kilátások a biztosítói piacon appeared first on .

Kijev nem gondolja, hogy február 16-án vagy 17-én Ukrajnát nagyszabású orosz támadás érhetné – jelentette ki Olekszij Danyilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára.

A tisztségviselő azután mondta ezt újságíróknak, hogy véget ért a parlament és a frakciók vezetői, Denisz Smihal miniszterelnök és az ő részvételével zárt ajtók mögött megtartott értekezlet.

Ismételten leszögezte, hogy az ország vezetése “kézben tartja a helyzetet”. Megjegyezte, hogy Oroszország felől a fenyegetés most is folyamatosan megvan, és tart mindaddig, “amíg behatolnak a területünkre”. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az ukrán “hadsereg, a biztonsági és védelmi szektor készen áll a mostani kihívásokra”. “Lehet valamilyen bajkeverés Oroszország részéről? Igen, lehet, de mi készen állunk rá” – hangoztatta a védelmi tanács vezetője.

Danyilov “ostobaságnak” nevezte az Ukrajna légtere, illetve tengeri kikötői lezárásának lehetőségét. Leszögezte: nem felel meg a valóságnak mindaz a szóbeszéd, miszerint “ma kellett volna döntést hozni a légtér és egyes tengeri kikötők lezárásról”. Felszólította azokat az ukrán parlamenti képviselőket, akik “külföldön tartózkodva felfújják ezt”, hogy “hagyják abba a riogatást”. “Ami a repülőgépeket illeti, tegyünk pontot az i-re: nem zárjuk le az égboltunkat, nincs erre semmi okunk” – fogalmazott az RNBO titkára.

A tisztségviselő szerint egyes vállalatok, amelyek repülőgépeket bérelnek, “túlbiztosítják magukat”. Emlékeztetett arra, hogy vasárnap volt egy kormányülés, amelyen további forrásokat – 16,6 milliárd hrivnyát – különítettek el a biztosító- és lízingtársaságok számára “bármilyen probléma esetére”, azaz arra, hogy szavatolják a repülésbiztonságot Ukrajnában.

Az Ukraine International Airlines (UIA) ukrán légitársaság külföldi hírügynökségeknek eljuttatott hétfői nyilatkozatában közölte, hogy külföldre menekítette egyes repülőgépeit egy esetleges orosz támadás veszélye miatt. A kijevi székhelyű vállalat egyebek között azzal indokolta a lépést, hogy a biztosítótársaságok megszüntették egyes járatainak biztosítását az ukrán légtérben. Nem sokkal korábban a KLM holland légitársaság felfüggesztette az Ukrajnába induló összes járatát.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közben videoüzenetben fordult az ukránokhoz, amelyben bejelentette, hogy február 16-át az egység napjának nyilvánította. Az általa kiadott rendelet szerint ezen a napon minden településen ki kell tűzni Ukrajna állami zászlóját a házakra, tíz órakor el kell énekelni az ukrán himnuszt, az ország külképviseletein pedig imázsépítő rendezvényeket kell tartani az összefogás és Ukrajna támogatásának kifejezésre juttatása céljából.

The post Kijev: nem lesz nagyszabású orosz támadás február 16-17-én Ukrajna ellen appeared first on .

Ukrajna orosz megtámadása esetén akár egymillió menekült is érkezhet Lengyelországba – közölték a hétfőn idézett nyilatkozataikban vezető lengyel tisztségviselők. Megerősítették azt is, hogy a lengyel belügyi tárca és az önkormányzatok a menekültek befogadására készülnek.

Marcin Przydacz lengyel külügyminiszter-helyettes a Radio Plus nevű lengyel kereskedelmi csatornának hétfőn elmondta: az ukrajnai helyzet remélhetőleg nem fog eszkalálódni, Lengyelországnak viszont fel kell készülnie minden eshetőségre, ezen belül “sok-sok ezer” lehetséges menekült érkezésére. A legrosszabb forgatókönyv szerint a menekültek száma “még ennél is sokkal nagyobb” lehet – tette hozzá Przydacz.

Elmondta: az ilyen változatra készülve, a lengyel belügyi tárca már hetek óta készít elő “infrastruktúrát és terveket”.

Vasárnap Mariusz Kaminski lengyel belügyminiszter a Twitter közösségi fiókján természetesnek nevezte, hogy Varsó az ukrajnai helyzet kapcsán “a lehetséges konfliktus miatt esetleg érkező, Lengyelországban biztonságos menedéket kereső menekülthullámra készül”.

Ryszard Terlecki, a lengyel szejm alelnöke a Dziennik Polski című, krakkói napilap honlapján vasárnap este megjelent interjúban megerősítette azokat a sajtóértesüléseket, melyek szerint a lengyelországi vajdaságok vezetői utasítást kaptak, hogy nagyszámú menekültek befogadására készüljenek.

Lengyelországban az esetleg érkező ukránok mellett azon külföldiek beutazása is várható, akiknek anyaországai felhívást adtak ki Ukrajna elhagyására – szögezte le Terlecki. Rámutatott: Ukrajnában jelenleg a nyugati országok állampolgárainak tízezrei, köztük amerikaiak is tartózkodnak.

A nyugati államok azzal vádolják Oroszországot, hogy az ukrán határ közelében történt csapatösszevonásokkal a szomszédos ország elleni invázióra készülnek, amely terveket Moszkva cáfol. Az orosz-ukrán feszültség a varsói külügyi tárca szerint azon tárgyalások napirendjén is szerepel, amelyeket az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros lengyel elnöksége keretében Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter az orosz hivatali partnerével, Szergej Lavrovval folytat kedden Moszkvában.

The post Akár egymillió menekült érkezhet Lengyelországba Ukrajna orosz megtámadása esetén appeared first on .

Elkészítette az orosz diplomáciai tárca a viszontválaszt Washingtonnak és a NATO-nak az orosz biztonsági garanciaigényekre adott reagálásokra – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

Lavrov szerint a biztonság oszthatatlansága elvének értelmezésére vonatkozó orosz kérésre beérkezett válaszok “elégtelenek” voltak, és Moszkva a továbbiakban nem is fog törekedni arra, hogy a vonatkozó EBESZ-dokumentumok összes aláírójától nemzeti minőségében kérjen állásfoglalást.

“A miniszter kollégáim közül senki sem válaszolt a közvetlen megkeresésemre. Két kis papirost kaptunk: egyet (Jens) Stoltenberg tisztségviselőtől, a NATO főtitkárától, a másodikat pedig Borrell tisztségviselőtől, az európai külpolitikai szolgálat diplomáciájának vezetőjétől. Ezekben azt mondják: +ne aggódjanak, folytatni kell a párbeszédet, a lényeg az, hogy biztosítsák a feszültség csökkentését+ Ukrajna körül” – mondta a tárcavezető.

Korábban Marija Zaharova külügyi szóvivő azt közölte, hogy Stoltenberg és Borrell nem is szerepelt a Lavrov kérését tartalmazó levél 37 címzettje között. Az orosz külügyminiszter hétfőn azt is mondta Putyinnak, hogy Oroszország nem áll készen a vég nélkül tárgyalásokra az Egyesült Államokkal és a NATO-val a Moszkvát érintő kulcsfontosságú biztonsági kérdésekről, de van esély a megállapodásra.

“Nem egyszer elmondtuk már, hogy figyelmeztetünk a végtelen beszélgetések tarthatatlanságára az olyan kérdésekről, amelyek ma követelnek megoldást, de mégis, valószínűleg, a külügyminisztérium vezetőjeként azt kell mondanom, hogy mindig van esély” – fogalmazott Lavrov.

“(A tárgyalások) természetesen nem folytatódhatnak a végtelenségig, de e szakaszban azt javasolnám, hogy folytassák és bővítsék ki őket” – tette hozzá.

Lavrov azt is elmondta, hogy az orosz garanciaigényekre adott válasz nem elégítheti ki Moszkvát. Közölte, hogy Washington nemet mondott a Moszkva által felvetett három kulcskérdésre, arra, hogy a NATO ne folytassa keleti terjeszkedését, ne telepítsen csapásmérő eszközöket az Oroszországgal szomszédos területekre, és hogy a szövetség katonai konfigurációja térjen vissza az 1997-es álláspontokhoz, amikor aláírták a NATO és Oroszország alapmegállapodását, amelyben a biztonság oszthatatlanságának célkitűzése első ízben került megfogalmazásra ebben a formában.

Fontosnak nevezte, hogy nemzetközi dokumentumokba foglalták: egyetlen ország, egyetlen országcsoport, egyetlen szervezet sem uralhatja az EBESZ térségét. Sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a NATO és “a helyét kereső Európai Unió” megpróbálja elérni, hogy ők határozzák meg a kontinens további fejlődését.

Megismételte, hogy az orosz felet elsősorban az amerikai válasz érdekli, mert mindenki számára világos, hogy a nyugati táborban ki játssza a főszerepet. Hangsúlyozta, hogy Oroszország továbbra is igyekszik választ kapni nyugati partnereitől a Moszkva által a biztonsági garanciákkal kapcsolatban feltett kérdésekre, miközben más aspektusokban fejleszti a párbeszédet.

The post Lavrov: elkészült a Nyugatnak adandó viszontválasz biztonsági ügyekben appeared first on .

“Nem tudjuk, mit tegyünk, de felkészültek és elszántak vagyunk” – mondta Olaf Scholz német kancellár hétfőn Kijevben kijelentve egyúttal, hogy következményei lesznek egy Ukrajna elleni esetleges orosz agressziónak, és erre moszkvai látogatása alkalmával is figyelmezteti a Kremlt.

A német politikus ezt azon a sajtótájékoztatón mondta, amelyet Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyalásukat követően közösen tartottak.

“Ukrajna szuverenitása és területi integritása Németország számára nem lehet megbeszélések tárgya. A német kormány számára egyértelmű, hogy a további katonai agresszió politikai és gazdasági következményekkel jár Oroszország számára. Ezt holnap Moszkvában is hangsúlyozom” – hangoztatta Scholz.

A kancellár közölte, hogy a Nyugat kész folytatni a tárgyalásokat Oroszországgal az úgynevezett biztonsági garanciákról a jelenlegi feszültség enyhítése érdekében. “Aggodalommal tölt el bennünket az ukrán-orosz határon kialakult helyzet. Az Oroszországi Föderáció katonai tevékenysége számunkra észszerűtlen, nincs logikus ok a katonai potenciál ottani növelésére” – hangoztatta.

A Donyec-medencei szakadár területekkel kapcsolatosan Scholz azt mondta, Zelenszkij biztosította őt afelől, hogy Ukrajnában készek vitára bocsátani e területek különleges státusáról és az ottani helyi választásokról szóló törvénytervezeteket.

Zelenszkij kijelentette, hogy Ukrajna “eltérő információkat” kap a jelenlegi helyzet kockázatairól, ezért szükségesnek tartja, hogy a legrosszabb forgatókönyvre is felkészüljön. Az elnök kommentálta Vadim Prisztajko, Ukrajna londoni nagykövetének vitát kiváltó sajtónyilatkozatát, amelyben a diplomata azt mondta, hogy Kijev hajlandó “rugalmasságot” tanúsítani az ország NATO-csatlakozásának kérdésében.

“Sajnos nem minden múlik Ukrajnán. Szeretnénk a NATO-tagságot, ez a területi integritásunk záloga és ez rögzítve van az ukrán alkotmányban is. Ami azt illeti, hogy jól vagy rosszul értettük-e Prisztajko urat, az általa elmondottakban figyelnünk kell néhány részletre. Ma sok újságíró és sok vezető tesz utalásokat Ukrajnának arra, hogy nem szabad kockáztatnia és ne tegye fel folyamatosan a jövőbeni szövetségi tagság kérdését, mert ezek a kockázatok összefüggnek Oroszország reakciójával. Úgy tűnik, ezt már senki sem titkolja… De egyébként is ez a döntés rajtunk múlik” – fejtegette Zelenszkij.

Az Oroszország elleni szankciókkal kapcsolatosan Zelenszkij kijelentette, hogy nem kapott konkrét választ a nyugati vezetőktől arra, milyen büntetőintézkedéseket készülnek bevezetni Moszkva ellen, ha fokozza az agressziót Ukrajnával szemben, holott ezt a kérdést többször is feltette az elmúlt hónapokban.

Scholz erre azt válaszolta: “kétségtelen, hogy nem tudjuk, mit tegyünk, de felkészültek és elszántak vagyunk”.

A kancellár kiemelte még, hogy Németország az elmúlt nyolc évben minden más országnál nagyobb mértékben támogatta Ukrajnát anyagilag. Bejelentette egyúttal, hogy országa 150 millió euró gyorshitelt nyújt Ukrajnának.

Zelenszkij cáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint családja elhagyta volna az országot. “A családom mindig velem van és Ukrajnával. Ukrajna és a társadalom számára alapvető fontosságú, hogy itt legyünk” – szögezte le az államfő.

The post Scholz: “nem tudjuk, mit tegyünk, de felkészültek és elszántak vagyunk” appeared first on .

Az Egyesült Államok elkötelezett Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett – jelentette ki Joe Biden Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel vasárnap folytatott telefonos tárgyalása során.

A Fehér Ház tájékoztatása szerint az 51 percig tartó megbeszélés során Biden “világossá tette, hogy az Egyesült Államok szövetségeseivel és partnereivel együtt gyorsan és határozottan reagál minden további, Ukrajna elleni orosz agresszióra”. A két vezető egyetértett abban, hogy “a diplomácia és az elrettentés” a megfelelő válasz Oroszország katonai lépéseire.

Biden szombaton szintén telefonon egyeztetett Vlagyimir Putyinnal. Az amerikai elnök akkor azt mondta: súlyos ára lesz egy Ukrajna elleni támadásnak. Biden leszögezte: az Egyesült Államok és szövetségesei “határozott választ” adnak egy orosz offenzívára, és “gyorsan, súlyos árat” fizettetnek Moszkvával. Megjegyezte: egy invázió nagy szenvedést okozna az embereknek, és megrendítené Oroszország helyzetét.

Az amerikai elnök egyúttal jelezte: Washington kész folytatni a diplomáciai párbeszédet, ugyanakkor “más forgatókönyvekre is felkészült”. Az Egyesült Államok és szövetségesei az utóbbi napokban többször is aggodalmuknak adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy Oroszország esetleg egy Ukrajna elleni támadásra készül, miután több mint százezer katonát vezényelt az ukrán határ közelébe.

Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója pénteken arról beszélt, hogy az Ukrajna elleni orosz invázió “bármelyik nap elkezdődhet, és még a téli olimpia vége előtt megtörténhet”. Moszkva azonban tagadja, hogy meg akarná támadni nyugati szomszédját. Egy nappal később az amerikai külügyminisztérium arra utasította az Egyesült Államok kijevi nagykövetségén dolgozó alkalmazottai nagy részét, hogy hagyják el az országot. A feszültség fokozódása miatt számos ország azt javasolta állampolgárainak, hogy hagyják el Ukrajnát.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter vasárnap közölte, hogy amennyiben Oroszország diplomáciai úton szeretne megoldást találni a mostani helyzetre, akkor “az eszkaláció helyett deeszkalációra lenne szükség”. Az amerikai politikus szerint nemcsak beszélni kellene az esetleges diplomáciai eredményekről, hanem ténylegesen törekedni is kellene azokra. Blinken vasárnap újra megismételte: ha Oroszország az agresszió útját választja, és megtámadja Ukrajnát, “az Egyesült Államok, szövetségesei, valamint partnerei válasza gyors, egységes és súlyos lesz.”

The post Biden: az Egyesült Államok elkötelezett Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett appeared first on .

Letelt a 48 órás határidő, de Moszkva nem adott magyarázatot Kijevnek az Ukrajnával szomszédos területeken és az ideiglenesen megszállt Krím-félszigeten folytatott katonai tevékenységéről – közölte Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.

“Megtesszük ezért a következő lépést. Ukrajna a következő 48 órán belül találkozót hív össze Oroszországgal és az összes állammal, amely részese az (EBESZ által elfogadott) bécsi dokumentumnak” – írta a Twitteren. Hozzátette: ha “Oroszország komolyan veszi saját szavait a biztonság oszthatatlanságáról az EBESZ-térségben, akkor teljesítenie kell a katonai átláthatóságot érintő kötelezettségvállalásait a feszültség csökkentése és az összes részt vevő állam biztonságának növelése érdekében”.

Kuleba pénteken jelentette be, hogy Kijev a bécsi dokumentumnak megfelelően részletes felvilágosítást kért az Oroszországi Föderációtól az Ukrajnával szomszédos területeken és a megszállt Krím-félszigeten végzett katonai tevékenységekkel kapcsolatban.

Az 1992-ben elfogadott bécsi dokumentum rendelkezései szerint Oroszországnak pontosan meg kell határoznia a katonai tevékenység területeit, meg kell jelölnie a befejezés időpontját, valamint a katonai alakulatok nevét, alárendeltségét, számát, továbbá a fegyverek és katonai felszerelések típusát – mutatott rá a miniszter. Közölt, hogy a válaszadásra 48 órát adtak Oroszországnak.

Kuleba előre bocsátotta, hogy elégtelen vagy nem megfelelő válasz esetén Ukrajna Oroszországhoz és a bécsi dokumentum többi tagállamához fordul rendkívüli ülés összehívása érdekében, amelyen Oroszországnak pontosításokat kell tennie.

“Továbbra is kihasználunk minden diplomáciai lehetőséget Ukrajna biztonságának szavatolása érdekében” – hangsúlyozta még pénteken a külügyminiszter.

The post Kijev nem kapott választ Moszkvától a 48 órás ultimátumára appeared first on .

Nagy-Britannia a közeljövőben 350 katonát vezényel Lengyelországba – jelentette be hétfőn Ben Wallace brit védelmi miniszter.

Wallace, aki a nap folyamán Londonban tárgyalt Mariusz Blaszczak lengyel védelmi miniszterrel, hétfő esti közös sajtótájékoztatójukon úgy fogalmazott: a döntés célja annak az erőteljes üzenetnek a megfogalmazása, hogy Nagy-Britannia és Lengyelország kész az együttműködésre és szorosan egymás mellett áll a jelenlegi helyzetben.

A brit védelmi miniszter kijelentette: ha Oroszország elkövetné “azt az ostoba hibát”, hogy katonai akciót indít a szuverén Ukrajna ellen, akkor súlyos szankciókkal és elszigetelődéssel számolhat, valamint azzal, hogy a NATO még tovább fokozza jelenlétét a térségben.

Az Ukrajna elleni invázióval Vlagyimir Putyin orosz elnök így pontosan azt érné el, amit el akar kerülni – tette hozzá Wallace. Kiemelte, hogy amikor Oroszország 2014-ben annektálta a Krím-félszigetet, az is a NATO előretolt egységeinek “fokozott jelenlétéhez” vezetett Lengyelországban, Észtországban és Lettországban. Hozzátette ugyanakkor, hogy senki nem törekszik az Oroszország feletti uralomra, sem Oroszország megosztására. A brit védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy a NATO nem támadó, hanem védelmi jellegű szervezet.

Blaszczak a sajtótájékoztatón köszönetet mondott a brit kormánynak a katonai segítségért. A lengyel védelmi miniszter szavai szerint az ukrajnai határok mentén észlelt orosz katonai felvonulás mellett Lengyelországot Fehéroroszország részéről is fenyegetések érik. A lengyel védelmi miniszter – a lengyel-fehérorosz határon a korábbi hónapokban kialakult migrációs válságra utalva – kijelentette: Lengyelország hibrid támadásoknak volt kitéve Fehéroroszország részéről, és ebben a helyzetben a brit katonai kontingens tényleges segítséget nyújt a lengyel hadseregnek.

Blaszczak hozzátette: történelmi tapasztalat, hogy csak a határozott elrettentés politikájával lehet elejét venni bármiféle potenciális orosz agressziónak, és ugyanennek a történelmi tapasztalatnak az alapján lehet kijelenteni, hogy a békítgetés cselekvésre ösztönzi a potenciális ellenséget.

Boris Johnson brit miniszterelnök már január végén bejelentette, hogy Nagy-Britannia fontolóra vette katonai jelenlétének komoly mértékű növelését az európai kontinensen – mindenekelőtt Kelet-Európában -, az európai határok megerősítése végett “a fokozódó orosz agresszióval szemben”. London e cselekvési terv keretében mérlegeli az Észtországban állomásozó brit katonai kontingens létszámának kétszeresére emelését és védelmi fegyverzetet is küldene ebbe a balti köztársaságba.

Nagy-Britannia jelenleg több mint kilencszáz katonát állomásoztat Észtországban, Lengyelországban pedig a brit hadsereg száz műszaki szakértője segít a határőrizeti létesítmények megerősítésében a lengyel-fehérorosz határon. A brit kormány ugyanakkor erőteljes diplomáciai tevékenységet is kifejt a térségben: Johnson az elmúlt hetekben háromszor is tárgyalt telefonon Vlagyimir Putyinnal, a múlt héten Ukrajnába látogatott, Liz Truss brit külügyminiszter pedig várhatóan e héten Moszkvába utazik.

The post Nagy-Britannia 350 katonát vezényel Lengyelországba appeared first on .

Minden korszaknak megvannak a kedvenc autói, amik aktuálisan nagy slágernek számítanak. Hogy ezek pontosan mik, azt befolyásolja a márka, a kialakítás, a kényelmi faktorok, a fogyasztás, a műszaki paraméterek, valamint sok minden más is. Az emberek igényei változnak, ezért sokszor a kedvencek is cserélődnek. Ma például a SUV-ok számítanak nagy slágernek, de az ezredforduló környékén még közel sem így volt.

Hogyan tűnnek el a kedvenceink?

Az autóipar folyamatosan fejlődik, egyfolytában jelennek meg újabb és újabb modellek. Ezek elméletben a változó igényeket hivatottak kiszolgálni, na meg persze vásárlásra ösztönözni az autósokat. Sokszor azonban éppen a fejlesztések jelentik egy-egy népszerű modell halálát: közel sem ritka, hogy az új kiadás elmarad a közkedvelt, régi verziótól.

De ennél azért gyakoribb, amikor arról van szó, hogy jobb, modernebb megoldások születnek. Ugyanolyan erővel rendelkező autó kevesebbet fogyaszt, ugyanannak a motortípusnak az új verziója kevésbé problémás, az új külső jobb lett, az új változatban kényelmesebb a belső tér stb.

Sokszor ugyanakkor a típushibák csak néhány éves használat után bukkannak felszínre, ezért jó néhányan biztosabb befektetésnek érzik a használt autót. Ha te is jobban bízol abban, amit már valaki kipróbált, vásárlás előtt azért csekkold le az alvázszámot a www.carvertical.com/hu oldalon!

Mik voltak a kedvencek 15-20 éve?

Vannak olyan 15-20 éves autók, amik ma is kelendők a használtpiacon. Egy 20 éves autó öregnek számít ugyan, de az igazki kedvenc típusok esetében a használt árak ezt nem feltétlenül tükrözik. 5-6 évvel ezelőtt azonban sokan vásároltak még az ezredforduló környékén gyártott járműveket, és még most is bőven akadnak, akik szívesebben adnak pénzt ezekért, mint az újabbakért, mert kipróbáltak, megbízhatóak.

Lássuk, mik is voltak azok az autók, amiket még ma is érdemes lehet megvenni:

• Ford Focus. Még ma is sokat lehet látni belőlük az utakon, de 20 éve gyakorlatilag minden 3. szembejövő autó Focus volt. Kellemes frissítést jelentett a sok éve uralkodó Escort modellek után, ráadásul széles motorkínálattal és háromféle karosszériával dobták piacra. A teszteken jól szerepelt, és ami igazi kedvenccé tette, hogy az átlagember számára is elérhető volt, ezért rendesen pörögtek az eladásai.
• Peugeot 206. Szintén egy olyan autó, amiből még ma is nagyon sok jön szembe az utakon – és igen, ezek már ilyen öregek! A klasszikus 206-os modellt nagyon sokan szerették: kicsi, cuki, kényelmes, azaz tökéletes szaladgálós autó. A családi vakációkra persze nem ezzel kellett indulni, mert megpakolni nem igazán lehetett, habár később már csináltak belőle kombit is, így ez a gond is megoldódott. Sikerének legnagyobb titka a jól eltalált designja volt: kevés kisautó volt akkoriban ilyen szép küllemű. Több változata is volt: 3 vagy 5 ajtós, ferdehátú, kupé-cabrio vagy kombi.
• Volkswagen Golf. A Golf is meglehetősen mindennapi látvány ma is – annak minden típusa, ugyanis volt néhány. Keveset fogasztó, családi járgánytól a kis szaladgálósig sokféle kiadásban megjelent ez a jármű, és az ára is egészen baráti volt. Nem csoda, hogy szélesebb körben elterjedt. Aki olcsó autót keres, az a használt piacon még találhat belőle. Ha neked is ez a terved, ne felejtsd el ellenőrizni az alvázszám alapján a kocsi múltját a myfreevin.com oldalon!

The post Autók, amiket pár éve megérte megvenni appeared first on .

Harminc évvel Európa újraegyesítése után az európai joggal és a helsinki egyezménnyel összhangban stabil és kiszámítható viszonyt kell kialakítani Oroszországgal, a legsürgősebb teendő pedig az ukrán válsággal kapcsolatos feszültség enyhítése — hangoztatta a francia külügyminiszter.

Jean-Yves Le Drian Bogdan Aurescu meghívására, Dimitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel együtt részt vett a NATO keleti tagállamait tömörítő B9-ek csoport külügyminiszteri szintű távértekezletén vett részt. Aurescuval közösen tartott sajtóértekezletén Le Drian újságírói kérdésre reagálva leszögezte: nem nevezhető provokációnak, ha Franciaország – az Egyesült Államokhoz hasonlóan – katonákat küld Romániába és a balti államokba, Párizs ezzel szövetségesi kötelezettségének tesz eleget. Hozzátette, mind a kilátásba helyezett azonnali súlyos szankciók előkészítésével, mind a keleti NATO-tagállamok biztonságának megerősítésével el akarják rettenteni Oroszországot attól, hogy lerohanja Ukrajnát, ezek a lépések pedig az Oroszországgal folyatandó, a feszültség enyhítését célzó tárgyalásokat hivatottak előkészíteni.

A francia külügyminiszter kifejezte reményét, hogy Oroszország az erőszak alkalmazása helyett partnernek bizonyul az eszkaláció enyhítésében, és folytatja az egyeztetést a fegyverzet ellenőrzéséről, illetve a feszültség csökkentéséről mind az Egyesült Államokkal, mind a NATO-val, mind az úgynevezett normandiai formációhoz tartozó országok (Ukrajna, Oroszország, Németország, Franciaország) között. Le Drian nyomatékosította: semmilyen döntés nem születhet Európáról az európaiak bevonása nélkül.

Bogdan Aurescu kijelentette: a románok történelmi tapasztalata, hogy a világnak ezen a táján csak egy erős elrettentő képességre alapozva lehet diplomáciai eredményeket elérni. Megállapította: Oroszországnak az ukrán határok mentén és a Fekete-tenger térségében felsorakoztatott hadereje többszöröse annak, mint amit a NATO a keleti szárnyon és annak déli részén, Románia térségében állomásoztat.

“Nem beszélhetünk olyan NATO-csapatösszevonásról, amely provokálást jelenthet Oroszország számára. Nem a NATO élezi a feszültséget. Minden, amit a NATO tett 2014, a Krím törvénytelen orosz annektálása óta, nem volt egyéb, mint válaszlépés az Oroszországi Föderáció erőszakos magatartására, és kizárólag az elrettentést, a fenyegetéssel szembeni védekezést szolgálta” – jelentette ki a román külügyminiszter.

A két miniszter tárgyalásain a Románia schengeni tagfelvételéhez nyújtandó francia támogatás és a román haditengerészet francia gyártmányú korvettekkel történő felszerelése is napirendre került. Az Európai Unió elnökségét 2022 első félévében ellátó Franciaország külügyminisztere szerdán részt vett a román uniós csatlakozás 15. évfordulójának szentelt parlamenti díszülésen, elutazása előtt pedig csütörtökön Klaus Iohannis román államfővel is találkozik.

The post Francia külügyminiszter: stabil és kiszámítható viszonyt kell kialakítani Oroszországgal appeared first on .

Az Északi Áramlat-2 orosz-német gázvezeték értékelésében, üzemeltetésének engedélyezésében mindig figyelembe fogják venni a geopolitikai szempontokat – jelentette ki Robert Habeck német alkancellár, gazdasági és klímavédelmi miniszter.

A Jacek Sasin lengyel kormányfőhelyettessel, kincstárügyi miniszterrel folytatott tárgyalásokat követő közös sajtókonferencián, az orosz-ukrán feszültségre is utaló újságírói kérdésre válaszolva Habeck leszögezte: a geopolitika “mindig is szempont lesz” az Északi Áramlat-2 értékelésében, abban, hogy engedélyezik-e ennek működését. A jelenlegi, pengeélen mozgó geopolitikai helyzet “abszolúte nem lehet jelentéktelen tényező” – tette hozzá.

Jacek Sasin aláhúzta: “nagy megelégedéssel” fogadta az alkancellár álláspontját, mely szerint a beruházást nemcsak gazdasági, hanem politikai és energiabiztonsági vonatkozásaiban is értékelni kell. Közölte: német hivatali partnerével egyetértettek abban, hogy ez a szempont a meghatározó a gázvezeték jövőbeli üzemeltetését, engedélyeztetését illetően.

A gázvezeték “változatlanul nagy nyugtalanságot ébreszt Lengyelországban, nemcsak a lengyel, hanem az európai energiabiztonságot is fenyegeti”, egész Európát teszi ki az orosz nyomásgyakorlás lehetőségének – hangsúlyozta Sasin.

Habeck az orosz-ukrán feszültségről elmondta: minden diplomáciai erőfeszítést meg kell tenni ennek enyhítésére. Amennyiben a diplomácia kudarcot vallana, Oroszországnak “kemény szankciókkal” kell szembenéznie – jelentette ki, hozzátéve: minden szankciónak azonban költségei vannak az őket kirovó ország gazdaságában is.

A német alkancellár “a jogállamisági felfogást” is megoldandó problémának nevezte. “Van európai jogunk, ez pedig kötelez, mégpedig az Északi Áramlat-2 ügyében is. A jogállamiság betartása azért is fontos, “hogy egy másik állam iránti bizalom soha ne legyen kétségbe vonható”. A német cégek Lengyelországban, a lengyel cégek Németországban fektetnek be – tette hozzá.

Erre reagálva Sasin aláhúzta: a tárgyalások során remélhetőleg “világosan megfogalmazták a lengyel álláspontot”. “Jogállam vagyunk, ahol nincsenek jogállamisági problémák, problémát okozhat viszont a lengyelországi reformok megértése” – jelentette ki. Hangsúlyozta: Varsó a lengyel-német gazdasági együttműködésre kíván fókuszálni, elsősorban az energetikai átalakítás terén. Ebben az összefüggésben rámutatott azokra a társadalmi és gazdasági terhekre, amelyekkel Lengyelországban a Fit for 55 nevű, új uniós klímacsomag megvalósítása járna.

Csak az alternatív energiaforrásokat felhasználó beruházások létesítése több mint kétszázmilliárd euróba kerülne Lengyelországnak – ismertette Sasin a lengyelországi elemzéseket. Reményének adott hangot, hogy Berlin támogatásával Varsó hozzájut az energetikai átalakításhoz szükséges külső forrásokhoz.

Fontosnak nevezte azt is, hogy Lengyelország megkapja az uniós helyreállítási alapból járó eszközöket. “Álláspontunk az, hogy ezen eszközök visszatartása ma teljesen alaptalan” – hangsúlyozta a lengyel kormányfőhelyettes, és reményét fejezte ki a lengyel helyreállítási terv “nagyon gyors” brüsszeli jóváhagyását illetően.

Közölte: ismertette Habeckkel az a lengyel álláspontot is, miszerint meg kell reformálni az uniós ETS-engedélyek kereskedelmi elveit, különösen azokat, amelyek a tanúsítványoknak a pénzügyi intézményekben történő forgalmazásáról szólnak.

The post A geopolitika mindig is szempont lesz az Északi Áramlat-2-vel kapcsolatban appeared first on .

Oroszország nem tudja elfogadni az Európai Unió és a NATO kollektív válaszát Szergej Lavrovnak arra a levelére, amelyben az orosz diplomácia vezetője arra kérte 37 európai és észak-amerikai állam külügyminiszterét, hogy fejtse ki felfogását a biztonság oszthatatlanságának elvéről.

Ezt Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője írta pénteken kiadott állásfoglalásában, miután a NATO és az EU részéről írásbeli válasz érkezett az orosz fél levelére a biztonság oszthatatlanságát kimondó elv értelmezéséről és gyakorlati érvényesítéséről. Zaharova rámutatott, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és Josep Borrell, az európai uniós diplomácia vezetője, aki nem is szerepelt Moszkva felkérésének címzettjei között, olyan levelet küldött, amely nem tartalmaz érdemi választ a Lavrov által feltett kérdésre, csak a biztonság megerősítéséről szóló párbeszédre szóló meghívást.

A szóvivő hangsúlyozta, hogy az orosz fél minden címzettől részletes választ vár a feltett kérdésre.

“A válasz alóli kitérés azt jelenti, hogy a nyugati országok nem akarják elismerni az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), valamint a NATO és Oroszország vonatkozásában vállalt kötelezettségeiket, és a mi rovásunkra próbálnak meg gondoskodni a saját biztonságukról” – írta a diplomata.

Zaharova a Moszkva kérése iránti diplomáciai udvariatlanság és tiszteletlenség megnyilvánulásának minősítette Stoltenberg és Borrell levelét. Rámutatott, hogy az EBESZ– és Oroszország–NATO-dokumentumok alatt állam- és kormányfők aláírásai állnak.

“Az államok nemzeti minőségükben vesznek részt az EBESZ-ben, és ebben a minőségükben vállalták, hogy nem erősítik meg biztonságukat mások biztonságának rovására” – hangzott az állásfoglalás.

Az orosz diplomata szerint Moszkva számára kategorikusan elfogadhatatlan az a megközelítés, amikor a NATO és az EU ragaszkodik domináns szerepéhez az euroatlanti biztonság garantálásában.

“Az EBESZ 1999-ben legmagasabb szinten elfogadott Európai Biztonsági Chartájában és a 2010-es asztanai nyilatkozatban világosan és egyértelműen kimondja, hogy egyetlen állam, államcsoport vagy szervezet sem kaphat elsődleges felelősséget a béke és stabilitás fenntartásáért az EBESZ régiójában” – mutatott rá Zaharova.

A szóvivő kategorikusan elfogadhatatlannak minősítette, hogy a Nyugat újabb tárgyalási fordulót javasol az európai biztonságról.

“Ezt az elvet az EBESZ és az Oroszország-NATO legmagasabb szinten elfogadott alapvető dokumentumai rögzítik. Itt nincs mit megvitatni. Az Ukrajnára vonatkozó minszki intézkedéscsomaghoz hasonlóan egyszerűen csak végre kellene hajtanunk a vonatkozó megállapodásokat, feltétel nélkül és maradéktalanul. Erre fogunk törekedni” – hangzott az állásfoglalás.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter január 28-án küldte el a biztonság oszthatatlanságára vonatkozó üzenetét 35 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada külügyminiszterének. Borrell csütörtökön a Twitteren közölte, hogy válaszlevelet küldött az orosz miniszternek, amelyben párbeszédre szólította fel Moszkvát, valamint arra, hogy vonja vissza csapatait Fehéroroszországból, valamint Ukrajna határáról és a Krímből. Stoltenberg a maga részéről azt mondta, hogy levelet küldött Lavrovnak, amelyben új tárgyalásokat kér az ukrajnai helyzetről, a katonai átláthatóságról, a kockázatcsökkentésről és a fegyverzetellenőrzésről, beleértve a nukleáris fegyvereket is.

The post Moszkva nem fogadja el az EU és a NATO kollektív válaszát Lavrov levelére appeared first on .

Munkamegállapodást kötött a Legfőbb Ügyészség és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) – közölte a Legfőbb Ügyészség.

A közleményükben úgy fogalmaztak: a két szervezet “az eddigi kiváló együttműködését munkamegállapodás formájában rögzítette”. A közös érdekek és célok alapján történő munka kereteit ezentúl a munkamegállapodás formálisan is biztosítja – tették hozzá. Emlékeztettek: a megállapodás előzményeként 2020. január 31-én Polt Péter legfőbb ügyész hivatalában fogadta az OLAF főigazgatóját, Ville Italát.

A találkozón a felek megerősítették, hogy az uniós pénzeket érintő bűnügyi visszaélések kapcsán a szervezetek közötti hatékony információcserét és együttműködést továbbra is kiemelten fontosnak tartják. Megállapodtak abban is, hogy az eddig is jól működő szakmai kapcsolat formális megerősítése érdekében együttműködési megállapodást dolgoznak ki, amelynek a véglegesítésére most került sor – tudatták.

A munkamegállapodást az OLAF részéről Ville Itala főigazgató, míg a Legfőbb Ügyészség részéről Polt Péter legfőbb ügyész írta alá.

Az ügyészség tájékoztatása szerint a két szervezet közötti együttműködés legfontosabb területe a kölcsönös információcsere és az operatív segítségnyújtás.

A megállapodás több közös képzési lehetőséget és technikai segítségnyújtást is lehetővé tesz – írták.

Az együttműködés az OLAF-fal való segíti a Legfőbb Ügyészség Európai Ügyészséggel kötött munkamegállapodásában foglaltak teljesülését – hívta fel a figyelmet az ügyészség.

Hozzátették: Magyarország nem tagja az Európai Ügyészségnek, de a magyar ügyészség – a részt nem vevő országok közül elsőként és eddig egyetlenként – 2021 áprilisában munkamegállapodást kötött az Európai Ügyészséggel, a közös működés érdekében.

Emlékeztettek arra is, hogy az OLAF az uniós pénzekkel összefüggő adminisztratív szabálytalanságokat vizsgálja, büntetőjogi tényállást nem állapít meg, bűnügyi bizonyítást nem végez.

Erre sem felhatalmazása, sem pedig eszköze nincsen – tették hozzá.

A magyar ügyészség – bár erre nincs törvényi kötelezettsége – a mindig követett protokoll szerint az OLAF igazságügyi ajánlása nyomán valamennyi esetben elrendelte a nyomozást, illetve amennyiben már folyamatban volt a nyomozás, az OLAF ajánlását a nyomozás irataihoz csatolták és abban értékelték – írták.

Azt is megemlítették, hogy az OLAF legutóbbi, 2020-ra vonatkozó éves jelentéséből kitűnik, hogy a magyar ügyészség az OLAF ügyek 67 százalékában emelt vádat, amit kimagaslónak neveztek, mivel közel a duplája a 37 százalékos uniós átlagnak.

Az OLAF egyre többször olyan ügyben tesz igazságügyi ajánlást, amelyben már folyik Magyarországon nyomozás – írta az ügyészség, megjegyezve: a legutóbbi két év valamennyi ajánlása kapcsán folyamatban volt már a nyomozás.

A közlemény arra is kitért, hogy az igazságügyi ajánlások száma évről évre csökken: 2016-ban 10, 2017-ben 6, 2018-ban 4, 2019-ben 3, míg 2020-ban és 2021-ben 2-2 ajánlás érkezett.

A magyar ügyészség és az OLAF szorosan együttműködik, mind vezetői, mind szakértői szinten rendszeresek a találkozók – zárul a Legfőbb Ügyészség közleménye.

The post Munkamegállapodást kötött a Legfőbb Ügyészség és az OLAF appeared first on .

Az európai biztonság, Afganisztán és a terrorizmus elleni küzdelem szerepel Szergej Sojgu orosz és Ben Wallace brit védelmi miniszter péntek késő délután megkezdett moszkvai tárgyalásának középpontjában.

Sojgu a tanácskozás kezdeti, nyilvános szakaszában “a nullához közeliként” jellemezte az orosz-brit együttműködést, és hangsúlyozta, hogy véget kellene vetni az Oroszország és a NATO közötti ellentétek szításának. Ehelyett higgadt párbeszédet javasolt, és sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy nyugati hivatali partnerei gyakran fenyegetőznek hangzatos jelzőkkel minősített szankciókkal. Kifogásolta, hogy Európában folyamatosan nő a feszültség, amiről szerinte nem Oroszország tehet. Kifejezte reményét, hogy sikerül megvitatnia Wallace-szal, miként lehetne ezt csökkenteni.

Az orosz védelmi tárca vezetője úgy vélekedett, hogy a Nyugat ehhez úgy járulhatna hozzá, ha leállítaná az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat. Egyúttal megkérdezte vendégét, hogy meddig állomásoznak majd Ukrajnában az odavezényelt brit kommandósok.

Elmondta, hogy az orosz fél hamarosan elkészül a reagálással az Egyesült Államoknak és a NATO-nak a decemberben megfogalmazott orosz biztonsági garanciaigényekre adott válaszára. Moszkva azt szeretné elérni, hogy az észak-atlanti szövetség állítsa le keleti bővítését, ne telepítsen csapásmérő eszközöket Oroszországgal szomszédos helyszínekre, és a NATO katonai infrastruktúráját állítsa vissza az 1997-es állapotra.

Sojgu aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az Afganisztánból kivonult nyugati csapatok által hátrahagyott, 80 milliárd dollár értékű fegyverzet terroristák kezére juthat. Az orosz miniszter szerint Javelin páncéltörő rendszerből több mint 100, hordozható légvédelmi eszközből pedig több mint 150 maradt a közép-ázsiai országban, ami különösen nagy veszélyt jelent, mert a közelmúltban az Iszlám Állam terrorhálózat fegyvereseinek létszáma ott megduplázódott.

A tárcavezető a fontos kérdések között nevezte meg az afgán menekültek és a kábítószer-kereskedelem ügyét is.

Wallace készségét fejezte ki, hogy a feszültség általános csökkentése érdekében megvitassa az aktuális nemzetközi biztonsági kérdéseket, és foglalkozzon azokkal az ügyekkel, amelyeket az orosz fél a tavaly decemberben kiküldött dokumentumtervezetekben felvetett. Köszönetet mondott Sojgunak hajlandóságáért, hogy az instabilitás időszakában fogadja őt. Elmondta, hogy Ukrajnát, Afganisztánt, valamint a terrorizmus elleni küzdelmet és más, kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdéseket szándékozik megvitatni vendéglátójával.

A brit vendég a tárgyalásokat megelőzően a Kreml falánál megkoszorúzta az ismeretlen katona sírját, valamint felkereste a Szovjetunió és a nyugati szövetséges hatalmak második világháborús együttműködését bemutató múzeumot. Sojgunak elmondta, hogy volt katonaként maga is sok katonát látott meghalni maga mellett, és mint mondta, nem szeretné, ha mások is meghalnának a jövőben.

A védelmi miniszterek mellett a két ország fegyveres erőinek vezérkari főnöke is találkozott Moszkvában. Egy nappal korábban Elisabeth Truss brit külügyminiszter járt az orosz fővárosban, igaz, a tárgyalásokat orosz hivatali partnere, Szergej Lavrov a “süketek párbeszédéhez” hasonlította.

The post Az orosz és a brit védelmi miniszter az európai biztonságról, Afganisztánról és a terrorellenes harcról tárgyal appeared first on .

Az ukrajnai utazások elhalasztását javasolja a konzuli szolgálat a honlapján olvasható ajánlásában.

“Az Ukrajna és Oroszország között az utóbbi napokban kialakult feszültségre tekintettel kérjük, hogy az Ukrajnába utazásuk szükségességét fontolják meg és lehetőség szerint halasszák későbbre” – áll az ajánlásban. Mint írták: ismét felhívják az állampolgárok figyelmét, hogy ha mégis az utazás mellett döntenek, vagy a térségben tartózkodnak, regisztráljanak konzuli védelemre.

Az utazóknak és az országban tartózkodó magyaroknak azt tanácsolják, hogy szorosan kövessék figyelemmel a helyi híreket és a közösségi médiát, és tartsák be a hatóságok utasításait. Amennyiben bárki úgy dönt, hogy a konzuli szolgálat felhívása ellenére az országba utazik, vagy ott marad, vegye figyelembe, hogy a biztonsági helyzet következtében a konzuli szolgálat nem feltétlenül tudja garantálni a segítségnyújtást – fogalmaztak a frissített ajánlásban.

The post Az ukrajnai utazások elhalasztását javasolja a konzuli szolgálat appeared first on .