Biztonságpiac

Von der Leyen közleményében kijelentette: a gázszállítás leállítása ismét megmutatta, hogy Oroszország mint gázszolgáltató megbízhatatlan.

“Felkészültünk erre a forgatókönyvre. Szoros kapcsolatban állunk valamennyi tagállammal. Azon dolgozunk, hogy az Európai Unióban biztosítsuk az alternatív szállításokat és a lehető legjobb tárolási szinteket” – fogalmazott. Elmondta, a tagállamok vészhelyzeti terveket dolgoztak ki egy ilyen forgatókönyvre vonatkozóan. A gázellátás koordinálására nemrégiben létrehozott csoport pedig megtartja ülését, hogy feltérképezze a helyzetet és összehangolt uniós szintű választ dolgozzon ki – közölte.

Aláhúzta továbbá: az Európai Unió továbbra is együtt fog működni a nemzetközi partnerekkel az alternatív gázszállítások biztosításában, miként az európai és a nemzetközi közösség más vezetőivel is azért, hogy az európai energiaellátás biztonsága szavatolt maradjon. Az európaiak bízhatnak az unió egységében és teljes szolidaritásában azokkal a tagállamokkal, amelyek az új kihívással szemben kiemelten érintettek – mondta. “Az európaiak számíthatnak teljes támogatásunkra” – tette hozzá.

Az Európai Bizottság elnöke szerdán délután tartott sajtótájékoztatóján közölte: a bizottság mindent megtesz, hogy a gázszolgáltatás leállása a lehető legkevesebb hatással járjon az európai fogyasztókra. Elmondta, Lengyelország és Bulgária gázellátását uniós szomszédai biztosítják, ami a szolidaritás kifejezése mellett az energiahálózatok összekapcsoltságának jelentőségét és hatékonyságát is kiemeli.

“Ma a Kreml ismét kudarcot vallott abban, hogy megossza az európaiakat. Az orosz fosszilis tüzelőanyagok korszaka Európában véget ér. Európa előre lép az energia kérdésének terén” – fogalmazott.

Von der Leyen emlékeztetett a testület március elején előterjesztett javaslatára, amely egyebek mellett diverzifikálni kívánja a gázellátást, gyorsítani a megújuló energiahordozók elterjedését, valamint számos intézkedést vázol az emelkedő európai energiaárakra történő reagálástól az európai gázkészletek mielőbbi feltöltéséig. Megemlítette továbbá az Európai Unió és az Egyesült Államok között március végén létrejött, a cseppfolyósított földgáz leszállítását (LNG) az európai piac számára biztosító megállapodást is.

“Oroszország agresszív lépése újabb emlékeztető, hogy megbízható partnerekkel kell együttműködnünk, és ki kell építenünk energiafüggetlenségünket” – fogalmazott.

Ezzel összefüggésben közölte: az uniós bizottság május közepén mutatja be a zöld átállás felgyorsítására vonatkozó terveit. “Minden euró, melyet a megújuló energiaforrásokba és az energiahatékonyságba fektetünk, a jövőbeli energiafüggetlenségünk előlege” – tette hozzá Ursula von der Leyen.

Putyin  árcius 23-án rendelte el, hogy az Oroszországgal szemben “barátságtalan” országokkal folyó gázkereskedelemben át kell állni a rubelalapú elszámolásra. Mint mondta, az orosz fél nem fogadja el az ilyen szerződések alapján történő kifizetéseket “kompromittált valutákban”, beleértve a dollárt és az eurót. A Gazprom értesítette a lengyel és a bolgár importőr vállalatot, hogy szerdától felfüggeszti a gázszállításokat, mivel nem hajlandók orosz rubelben teljesíteni a végső kifizetéseket. Az orosz szövetségi vámszolgálat szerint a Lengyelországba irányuló orosz gázszállítások tavaly 9,4 százalékkal, 10,58 milliárd köbméterre emelkedtek, a Bulgáriába irányulók pedig megduplázódtak, és 3,15 milliárd köbmétert tettek ki. Lengyelország évente mintegy 20 milliárd köbméter gázt használ fel.

The post Orosz agresszió: az Unió szerint zsarolás az orosz gázszállítás leállítása appeared first on .

“Mivel Önök úgy döntöttek, hogy megtámadnak egy másik országot, tömegesen megölnek ott mindenkit, békés embereket zúznak halálra tankokkal, miközben a területükön lévő raktárakat használják a gyilkosságok biztosítására, akkor előbb-utóbb meg kell fizetniük ezért. Az ilyen intenzitással és volumennel zajló Ukrajna elleni orosz katonai inváziót nem lehet megúszni. Ezért a belgorodi és voronyezsi gyilkosok raktárainak elpusztítása teljesen természetes folyamat. A karma kegyetlen dolog” – hangoztatta a tisztségviselő.

Szavai szerint most Oroszország belgorodi, voronyezsi és kurszki régiói is “kezdik aktívan tanulmányozni”, mit jelent az a kifejezés, hogy “demilitarizálás”. Podoljak mindazonáltal nem erősítette meg, hogy az ukrán fegyveres erők mértek volna csapásokat oroszországi területekre. Megfogalmazása szerint különböző okai lehetnek annak, hogy üzemanyag- és lőszerraktárak robbannak fel és égnek Oroszországban.

“Akár isteni beavatkozás is lehet ez a bűnösök megbüntetésére, akik tömegével gyilkoltak meg embereket az ukrán Mariupolban” – jegyezte meg a tanácsadó.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy szerdára virradó éjjel tűz ütött ki egy lőszerraktárban a belgorodi régióban. Személyi sérülés nem történt. A kurszki régió kormányzója nem sokkal később arról számolt be, hogy helyi lakosok olyan robajokat hallottak, mintha a légvédelem lépett volna működésbe. Voronyezsben pedig két robbanásról számoltak be, a helyi kormányzó közlése szerint a légvédelem semmisített meg egy felderítő drónt. A hírportál rámutatott arra is, hogy az orosz védelmi minisztérium kedden másodjára figyelmeztette az ukrán vezetést, hogy Kijevet fogják támadni, ha Ukrajna orosz területen lévő objektumokra mér csapást.

Podoljak emellett szerdán a Twitteren azt írta: “rossz hír Oroszországnak”, hogy a Németországban előző nap tartott nemzetközi fórumon több mint negyven ország tett ígéretet az ukrán hadsereg további megsegítésére fegyverszállításokkal. “Oroszország egyik fura követelése a háború kezdetén Ukrajna teljes demilitarizálása volt. Nos, a világ negyven védelmi miniszterének tegnapi, mérföldkőnek számító találkozója után nagyon rossz hír érkezett az Oroszoroszági Föderáció számára. Mennyiség, sebesség, egyszerűsített logisztika, kibővített fegyverkínálat, mindez jóval erősebbé teszi Ukrajnát” – hangoztatta a tanácsadó.

Közben a hivatalosan Moldovához tartozó, nemzetközileg el nem ismert Dnyeszter menti szakadár terület “belügyminisztériuma” azt állította, hogy a területükön lévő egyik orosz lőszerraktárt Ukrajna felől tűz alá vették. A közlés szerint személyi sérülés nem történt. Ukrán híradások szerint mindeközben az orosz csapatok által megszállt dél-ukrajnai Herszon városában az oroszok könnygáz bevetésével feloszlattak egy újabb Ukrajna-párti tüntetést, négy helyi lakos sérült meg.

Ljudmila Denyiszova ukrán emberi jogi ombudsman egy tévéinterjúban elmondta, hogy április 1. és 14. között csaknem négyszáz ukrán fordult írásos beadványban hivatalához orosz katonák által elkövetett nemi erőszak miatt. Az ukrán déli műveleti parancsnokság arról számolt be, hogy a szintén orosz csapatok által elfoglalt Kígyó-szigeten az ukrán erők támadást hajtottak végre az oroszok állásai ellen, eltaláltak egy parancsnoki állomást és megsemmisítettek egy Sztrela-10 típusú légvédelmi rakétarendszert.

A kijevi vezérkar legfrissebb, szerdai összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 22 400 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 185 orosz repülőgépet, 155 helikoptert, nyolc hadihajót, 939 harckocsit, 2342 páncélozott harcjárművet, 421 tüzérségi és 71 légvédelmi rendszert, valamint 149 rakéta-sorozatvetőt.

Kigyulladt egy lőszerraktár az orosz Belgorod megyében
Egy lőszerraktár kigyulladásáról számolt be az Ukrajnával határos, oroszországi Belgorod megyében lévő Sztaraja Nyelidovka faluból szerda hajnali Telegram-bejegyzésében Vjacseszlav Gladkov, a régió kormányzója. Gladkov szerint lakóépületekben nem keletkezett kár, civil áldozatok nem voltak. A kormányzó később azt közölte, hogy a lőszerraktárban keletkezett nyílt tüzet eloltották. Az Interfax hírügynökség az írta, hogy ezt megelőzően, helyi idő szerint hajnali háromkor robbanás hallatszott Belgorod város központjából, majd fél óra múlva újabb három. Alekszandr Guszev, Voronyezs megye kormányzója arról számolt be, hogy a régió azonos nevű székhelyének közelében az orosz légvédelem megsemmisített egy ukrán felderítő drónt. A Szabadság Rádió (SZR) orosznyelvű hírportálja szerint a városban két detonáció hallatszott. Roman Sztarovojt, Kurszk megye kormányzója a helyi sajtó szerint arról számolt be, hogy a megyeszékhely lakói robbanásokat hallottak, és működésbe lépett a légvédelmi rendszer. Sebesülés a tisztségviselő szerint nem történt.

The post Orosz agresszió: Podoljak isteni beavatkozásnak nevezte az oroszországi robbantásokat appeared first on .

“A Gazprom Export értesítette a Bulgargaz és a PGNiG vállalatot a gázszállítások április 27-től kezdődő felfüggesztéséről és a (Vlagyimir Putyin orosz elnök által kiadott) rendelet által meghatározott rend szerinti kifizetésig” – közölte a Gazprom, hozzátéve, hogy a Gazprom Export az április 26-i munkanap végéig nem kapott fizetést ezektől a vállalatoktól az áprilisi gázszállításokért.

A Gazprom emlékeztetett arra is, hogy Bulgária és Lengyelország tranzitország, így ha az orosz gáz harmadik országokba irányuló tranzitmennyiségéből jogosulatlanul kivesznek, a tranzitszállítások ezzel a mennyiséggel csökkennek. A TASZSZ hírügynökség azt írta, hogy a hír hatására a gáz ára Európában 21 százalékkal ugrott meg, meghaladva az ezer köbméterenkénti 1370 dollárt.

Putyin elnök március 23-án rendelte el, hogy az Oroszországgal szemben barátságtalan országokkal folyó gázkereskedelemben át kell állni a rubelalapú elszámolásra. Mint mondta, az orosz fél nem fogadja el az ilyen szerződések alapján történő kifizetéseket “kompromittált valutákban”, beleértve a dollárt és az eurót.

A Gazprom értesítette a lengyel és a bolgár importőr vállalatot, hogy szerdától felfüggeszti a gázszállításokat, mivel nem hajlandók orosz rubelben teljesíteni a végső kifizetéseket.

Az orosz szövetségi vámszolgálat szerint a Lengyelországba irányuló orosz gázszállítások tavaly 9,4 százalékkal, 10,58 milliárd köbméterre emelkedtek, a Bulgáriába irányulók pedig megduplázódtak, és 3,15 milliárd köbmétert tettek ki. Lengyelország évente mintegy 20 milliárd köbméter gázt használ fel. Varsó közölte: megtalálta a módját annak, hogy ne használjon többé orosz földgázt, mivel cseppfolyósított földgázt vásárol az Egyesült Államokból és Katarból, valamint Norvégiából is importál.

Putyin óva int a külső beavatkozástól
Ha valaki kívülről be akar avatkozni az ukrajnai háborúba, és stratégiai fenyegetést hoz létre Oroszország számára, “villámgyors csapásra” számíthat – figyelmeztetett Putyin. “Ha bárki kívülről akar beavatkozni az Ukrajnában zajló eseményekbe és fenyegetni akarja Oroszországot, a válaszunk villámgyors lesz” – mondta Putyin, “Az Oroszország stratégiai biztonságát veszélyeztető fenyegetés esetén végrehajtandó villámgyors csapásokról szóló összes döntést meghoztuk” – tette hozzá.

The post Orosz agresszió: leállította a Gazprom a gázszállítást Bulgáriába és Lengyelországba appeared first on .

A szervezet szerdai közleményében az újraválasztott elnök kifejtette: a negyven taggal rendelkező MAKISZ tagjai kizárólag olyan pénzügyi vállalkozások lehetnek, amelyeknek sikerült a behajtási piacon szabálykövető, etikus, méltányos, mégis sikeres üzleti modellt felépíteni és működtetni.

Szakmai hátterére támaszkodva a MAKISZ folyamatosan véleményt és javaslatokat megfogalmazva folytat párbeszédet a jogalkotóval és a felügyeleti hatóságokkal.

Bódizs Kornél emellett az egyik legfontosabb eredménynek azt tartja: tagjaik évente több ezer együttműködő ügyfélnek biztosítják azt, hogy az anyagi helyzetüket figyelembe véve egyedi megállapodások megkötésével tudjanak kilábalni az adósságok okozta nehéz élethelyzetből.

Az elnök a MAKISZ jövőbeni legnagyobb kihívásának egy átfogó, a szakma sajátosságait figyelembe vevő, szektoriális jogszabály előkészítésének és megszületésének támogatását látja. Egy olyan jogszabályét, amely mindenki számára átlátható, a társadalmi és fogyasztói elvárásoknak megfelelő jogi környezetet teremtve megkülönbözteti és védelemben részesíti az együttműködő adósokat, működési és szakmai elvárásokat támaszt a követeléskezelőkkel szemben, emellett a követeléskezelői szakma számára felhatalmazást ad az ügyfelekkel való hatékony és fenntarthatóbb kapcsolattartásra – áll a közleményben.

The post Újraválasztották a követeléskezelők szövetségének elnökét appeared first on .

Hangsúlyozták: a február 24-e óta tartó háború során Oroszország célba vette, elfoglalta és felelőtlenül megrongálta az ukrán nukleáris létesítményeket. Az objektumok rendes működésének megszakítása akadályozza az atomerőművek biztonságos működését, és jelentősen növeli a baleset kockázatát – húzták alá.

Borrell és Simson kijelentette: az Európai Unió súlyos aggodalmát fejezi ki a nukleáris biztonság és a védelmi kockázatok miatt, amelyeket a csernobili telephelyen a közelmúltban végrehajtott orosz intézkedések okoztak.

“Felszólítjuk Moszkvát, hogy adja vissza a megszállt zaporizzsjai atomerőmű irányítását az ukrán hatóságoknak, és tartózkodjon a nukleáris létesítményeket célzó további intézkedésektől” – fogalmaztak.

Hangsúlyozták, hogy az EU újólag megerősíti elkötelezettségét a nukleáris biztonság legmagasabb szintű normái mellett, és teljes mértékben támogatja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) erőfeszítéseit, hogy az ukrán kormány kérésére segítséget nyújtson létesítményeinek igazgatásában.

Felszólították a nemzetközi közösséget és az összes érintett szereplőt, hogy “haladéktalanul kezdjék el átgondolni”, miként lehetne javítani a nukleáris létesítmények háborúval összefüggésben történő védelmére szolgáló nemzetközi eszközöket.

1986. április 26-án a csernobili atomerőmű kezelőszemélyzetének nem engedélyezett, a biztonsági előírásokat figyelmen kívül hagyó kísérlete során robbanás történt a negyedik reaktorblokkban, a történelem legsúlyosabb nukleáris katasztrófájának következtében 300 ezer embert kellett kitelepíteni, több tízezer ember szenvedett egészségkárosodást.

A csernobili atomerőműben szolgált sok ukrán gárdista van még mindig orosz fogságban
Még mindig orosz fogságban van 169 ukrán nemzeti gárdista, akik a csernobili atomerőművet őrizték – közölte Denisz Monasztirszkij ukrán belügyminiszter. A miniszter – aki a csernobili atomerőműben 1986-ban bekövetkezett nukleáris baleset évfordulóján látogatott oda – közölte, hogy jelenleg folynak a tárgyalások az orosz féllel a fogságba ejtett gárdisták kicseréléséről orosz katonák átadásáért cserébe. Szavai szerint egy részüket Oroszországba, másik részüket pedig Fehéroroszországba hurcolták el. Hozzátette, hogy Kijev tudomása szerint sérült nincs közöttük. A csernobili atomerőművet a február 24-én kezdődött Ukrajna elleni háború elején foglalták el az orosz csapatok és március végén, április elején vonultak ki onnan.

The post Orosz agresszió: az EU szerint Oroszország háborúja veszélyezteti a kontinens nukleáris biztonságát appeared first on .

Heappey a BBC brit közszolgálati rádiónak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy az utánpótlási útvonalak elleni támadások “a háborúk velejárói, így teljes mértékben igazolhatók”. A londoni védelmi minisztérium államtitkára szerint a célpontok kiválasztásáról az ukránok döntenek, nem azok, akik a hadfelszerelést gyártják vagy exportálják. Hozzátette: háborúban a logisztikai és utánpótlási hálózatok rombolása végett “mélyen” az ellenséges ország területén belül is minden további nélkül kiválaszthatók katonai célpontok.

Heappey szerint ugyanezen logika alapján, a maga szempontjából harcászati értelemben Oroszország is “teljesen indokoltan” támad nyugat-ukrajnai célpontokat az ukrán utánpótlási vonalak szétzilálása végett. A brit védelmi minisztériumi államtitkár hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ez mindaddig érvényes, amíg Oroszország elkerüli a civilek elleni támadásokat, és “sajnos (az oroszok) erre eddig nem sok figyelmet fordítottak”.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a héten több nyilatkozatában is megfogalmazta azt a vádat, hogy a Nyugat az ukrajnai fegyverszállításokkal “olajat önt a tűzre”. Lavrov kijelentette azt is, hogy a NATO Ukrajnán mint “közvetítő országon” keresztül gyakorlatilag Oroszországgal áll háborúban, és ez felidézi a nukleáris konfrontáció veszélyét.

Heappey hangsúlyozta, hogy a Nyugat nagyon gondosan jár el az Ukrajnának juttatott fegyverszállítmányok ügyében, és e fegyverszállítások nem a NATO nevében történnek. A brit védelmi államtitkár kiemelte: Moszkva már az ukrajnai háború előtt is azt hangoztatta, hogy a NATO-val áll konfliktusban, “márpedig ez képtelenség, és ezt Lavrov is tudja”.

Heappey kijelentette azt is, hogy a nukleáris konfrontáció kockázata elenyészően csekély, mivel senki nem akarja, hogy az ukrajnai konfliktus odáig fajuljon. Ukrajna egyik legnagyobb nyugati fegyverellátója Nagy-Britannia. London eddig több száz hordozható légvédelmi rakétarendszert és páncéltörő rakétát, egyéb precíziós rakétafegyverzeti eszközöket, 120 páncélozott járművet, hajók ellen bevethető rakétarendszereket és drónokat adott át az ukrán fegyveres erőknek.

A brit kormány ugyanakkor folyamatosan hangsúlyozza, hogy az Ukrajnának szállított brit fegyverzet védelmi jellegű.

Kuleba: Oroszország érzi, hogy elvesztette a háborút
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter harmadik világháborús fenyegetése Moszkva ukrajnai vereségérzetéről tanúskodik – jelentette ki Dmitro Kuleba, az ukrán külügyi tárca vezetője. A miniszter arra reagált, hogy Lavrov hétfő este az orosz állami tévében azt mondta: reális veszélye van a harmadik világháború kitörésének. Hozzátette, hogy a nukleáris háború veszélye is valós, és ezt a veszélyt “nem lehet alábecsülni”. Kuleba hangsúlyozta, hogy Oroszország kezdi elveszteni azt a reményét, hogy elriassza a világot Ukrajna támogatásától, ezért a harmadik világháború “valós” veszélyét emlegeti. “Ez pusztán azt jelenti, hogy Moszkva legyőzve érzi magát Ukrajnában. Ezért a világnak még inkább támogatnia kell bennünket, hogy győzzünk és megvédjük az európai és a globális biztonságot” – hangoztatta a külügyminiszter.

The post Orosz agresszió: Ukrajna használhat nyugati fegyvereket oroszországi célpontok ellen appeared first on .

Pavlo Kirilenko, a kelet-ukrajnai Donyeck megye kormányzója közölte, hogy az orosz erők folytatták kedden a tüzérségi támadásokat a régióban, gyakorlatilag az ukrán és a szakadár ellenőrzés alatt álló területeket elválasztó frontvonal teljes hosszán. A támadásokban az előzetes adatok szerint legalább két civil életét vesztette, és hat megsérült.

A Mariupolban védekező Azov ezred a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról számolt be, hogy az Azovi-tenger partján fekvő kikötővárosban lévő Azovsztal acélipari üzemet keddre virradóra 35-ször érte orosz légicsapás. A támadások következtében egy műhely kigyulladt, és civilek sérültek meg közülük többen a romok alatt rekedtek. Az Azov közölte, hogy katonái elsősegély nyújtanak a sebesülteknek, és dolgoznak a romok alá szorultak kimentésén.

Petro Marjuscsenko, a mariupoli polgármester tanácsadója a Telegramon azt állította, hogy az orosz katonák munkára – romeltakarításra, tömegsír ásására és egyebekre – kényszerítik a város férfi lakosait, és addig nem adnak nekik ennivalót, amíg nem hajlandók dolgozni. Kiemelte, hogy “katasztrofálisan kevés az élelmiszer és nincs orvosi ellátás” a városban.

Szerhij Hajdaj, a szintén Donyec-medencei Luhanszk megye kormányzója keddi online sajtótájékoztatóján pedig azt mondta, Rubizsne település környékén az oroszok arra kényszerítik a nőket, hogy derítsék fel az ukrán katonák állásait.

“Beszélhetek Önöknek azokról a szörnyűségekről, amelyek jelenleg Rubizsnéban zajlanak. Az oroszok gyerekeket rabolnak el, majd az anyjukat arra kényszerítik, hogy menjenek az ukrán katonaság állásaira humanitárius adományokért, visszaérve pedig számoljanak be az ukrán erők pozícióinak helyzetéről. Ha nem teszik meg, gyerekük lelövésével fenyegetik meg őket” – fejtette ki a kormányzó.

Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzó arról adott hírt, hogy az orosz hadsereg a megyeszékhely, Harkiv civilek lakta részeit lőtte kedd hajnalban, a támadásokban legalább három civil halt meg és hét szenvedett sérüléseket.

A Zaporizzsja megyei vezetés közölte, hogy a megyeszékhelyre három rakétát lőttek ki az orosz erők, ebből kettő egy vállalat területén csapódott be, a harmadik a levegőben megsemmisült. Eddig egy halálos áldozatról és egy sérültről tudnak. A megyei vezetés nem közölte, melyik vállalatot érték a rakétatalálatok, annyit fűzött hozzá, hogy jelenleg zajlik a kárelhárítás a megsemmisült, illetve megrongálódott infrastrukturális létesítményekben.

Dél-Ukrajnában Odessza megyét érte rakétatámadás, amelynek következtében megsérült a Dnyeszter folyó torkolatán átívelő egyik híd Zatoka településnél. A hidat lezárták a forgalom elől.

Közben Gyenyisz Pusilin, az oroszbarát szakadár “Donyecki Népköztársaság” vezetője A RIA Novosztyi orosz hírportál szerint kijelentette, hogy Donyeck megye közigazgatási határainak elérése után “el kell kezdeni az (orosz) művelet következő szakaszát, tekintettel a Dnyeszter melléki területen történt eseményekre és az Oroszoroszági Föderáció Ukrajnával határos régióinak ágyúzására”. A moldovai oroszbarát szakadár terület, a “Dnyeszter melléki Köztársaság” központjában, Tiraszpolban kézi páncéltörő gránátvetővel lőtték a belbiztonsági minisztérium épületét. A moldovai kormány szerint az incidens “célja az volt, hogy ürügyet teremtsenek a nem az alkotmányos hatóságok ellenőrzése alatt álló Dnyeszter melletti területen a biztonsági helyzet kiélezésére”.

Közben az ukrán vezérkar arról adott hírt, hogy az orosz megszállás alá került dél-ukrajnai Herszon megyében lévő Velika Olekszandrivka településnél az ukrán katonák megsemmisítettek egy lőszerlerakatot és megöltek mintegy hetven orosz katonát.

A vezérkar legfrissebb, keddi összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 22 100 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 184 orosz repülőgépet, 154 helikoptert, nyolc hadihajót, 918 harckocsit, 2308 páncélozott harcjárművet, 416 tüzérségi és 69 légvédelmi rendszert, valamint 149 rakéta-sorozatvetőt.

S&P: Oroszországnak 10 évre lesz szüksége a gazdaság helyreállítására
Idén az orosz hazai össztermék (GDP) 11,1 százalékkal csökken az S&P Global Market Intelligence előrejelzése szerint. A hitelminősítő szakértői úgy vélik, hogy Oroszországnak 10 évre lesz szüksége ahhoz, hogy visszaállítsa a gazdaságát a 2021-es szintre. Az S&P szerint 2023-ban Oroszország GDP-je még további 1,9 százalékkal csökken, majd 2024-ben már 1,6 százalékkal, 2025-ben pedig 1,9 százalékkal nő. Oroszországban az infláció idén 17,8 százalék, jövőre tíz százalék, 2024-ben 7,5 százalék, 2026-ra pedig 4,6 százalékra mérséklődik az S&P előrejelzése szerint, amit a Kommerszant idézett. A hitelminősítő szakértői azzal számolnak, hogy Ukrajna GDP-je idén 45,7 százalékkal csökken. Fehéroroszország, Kirgizisztán és Tádzsikisztán gazdasága is hanyatlik az Oroszországhoz fűződő szoros gazdasági kapcsolataik miatt. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) előrejelzése szerint az orosz GDP idén 8,5 százalékkal, jövőre további 2,3 százalékkal csökken. Az IMF szerint az infláció Oroszországban 2022-ben 21,3 százalék, 2023-ban 14,3 százalék lesz.

The post Orosz agresszió: Több nagyvárost lőttek az orosz erők Ukrajna keleti és déli részén, áldozatok appeared first on .

Az Egyesült Királyságban május 5-én helyhatósági választásokat tartanak, és ennek keretében újjáválasztják az észak-írországi törvényhozást (Stormont) is. A felmérések hónapok óta következetesen azt valószínűsítik, hogy az ír sziget egy évszázaddal ezelőtti megosztása óta most először a Sinn Féin frakciója lesz a legnagyobb létszámú az új Stormontban.

Ez azt is jelenti, hogy a felekezetközi hatalommegosztásra alapuló belfasti kormánynak most először katolikus vezetője lenne Michelle O’Neill, a Sinn Féin észak-írországi tagozatának vezetője, a párt alelnöke személyében.

A Sinn Féin – az észak-írországi britellenes katolikus mozgalom legnagyobb politikai ereje – hétfő este Belfastban ismertetett választási programjában hangsúlyosan kiemelte az egyesítési népszavazás kérdését. A dokumentum leszögezi, hogy a brit és az ír kormánynak a jövő havi választások után meg kell határoznia az ír sziget egységesítéséről szóló referendum időpontját, mivel “most jött el az ideje annak, hogy a jövőről is szót ejtsünk”.

O’Neill a választási programot bemutató rendezvényen kijelentette: ír republikánusként egységes országként szeretné látni Írországot. Hozzátette, felelőtlenség lenne, ha az ír, illetve az új észak-írországi kormány nem látna hozzá az ír sziget újraegyesítését célzó tervek előkészítéséhez.

O’Neill kijelentette azt is, hogy nem tartja kizárhatónak az egyesítésről szóló népszavazás megtartását még a jelenlegi évtized vége előtt. Az észak-írországi rendezésről kötött 1998-as nagypénteki megállapodás lehetővé teszi egy ilyen referendum kiírását, ha a közvélemény-kutatásokból nyilvánvalóvá válik, hogy az észak-írországi lakosság többsége az ír sziget egyesítését pártolja. Ebben az esetben a népszavazást London részéről a mindenkori brit kormány északír-ügyi minisztere kezdeményezheti saját belátása szerint, de az egyesítésről az Ír Köztársaságban is referendumot kell tartani.

Észak-Írország nem része az Anglia, Skócia és Wales uniójából álló Nagy-Britanniának, de vele együtt alkotja az Egyesült Királyságot a brit korona fennhatósága alatt. Az 1998-as egyezménnyel elindított megbékélési folyamat eredményeként a britpárti protestáns mozgalom legnagyobb ereje, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) és a Sinn Féin együtt kormányozza Észak-Írországot, olyan egységkormányt alkotva, amely a korábbi évtizedekben teljesen elképzelhetetlen lett volna.

A két politikai erő között azonban továbbra is rendszeresek villongások, és ez többször is a felekezeti kormányzás összeomlásához vezetett. Az egyik legfőbb nézeteltérés az, hogy a Sinn Féin elkötelezetten pártolta az Egyesült Királyság EU-tagságát, a DUP viszont radikálisan EU-szkeptikus mozgalom. Az Egyesült Királyság EU-tagságáról 2016-ban rendezett népszavazáson országos átlagban a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre szavazott, Észak-Írországban azonban a választók csaknem 56 százaléka a bennmaradásra voksolt.

Skóciában szintén folyamatosan napirenden van az elszakadásról szóló újabb referendum kérdése, különösen a hat évvel ezelőtti EU-népszavazás óta, amelyen a skótok 62 százaléka a további uniós tagságra szavazott.

Nicola Sturgeon skót miniszterelnök, a Skóciában kormányzó függetlenségpárti Skót Nemzeti Párt vezetője azóta sokszor hangoztatta azt a véleményét, hogy az EU-népszavazás eredménye miatt elengedhetetlenné vált az újabb skót függetlenségi referendum, mivel Skóciát egyértelműen kinyilvánított bennmaradási szándéka ellenére London “kirángatta” az Európai Unióból.

Skóciában 2014-ben már tartottak egy népszavazást a függetlenné válásról, de akkor a résztvevők 55 százaléka még arra voksolt, hogy Skócia ne szakadjon el Nagy-Britanniától.

The post Sinn Féin: napirendre kell venni az ír sziget egyesítéséről szóló népszavazást appeared first on .

A lengyel cég bejelentette, hogy lépéseket fog tenni, hogy helyreálljon a Jamal-szerződés alapján biztosított orosz gázszállítás. Hangsúlyozta, hogy szerződésszegésnek tekinti a gázszállítás felfüggesztését, s ennek alapján jogában áll kártérítést követelni. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök kedden Berlinben Olaf Scholz német kancellárral folytatott megbeszélését követően azt állította, hogy a Gazprom megfenyegette Lengyelországot, hogy leállítja a gázszállításokat. Morawiecki felvetette, hogy Moszkva esetleg így akarja zsarolni Varsót.

A lengyel kormányfő ugyanakkor kiemelte, hogy országa már előre felkészült gázellátása diverzifikálására, így Lengyelország gazdasága nincs veszélyben.

Anna Moskwa lengyel környezetvédelmi miniszter közölte, hogy Lengyelország energiaellátása biztosított. Mint mondta, a lengyelországi gáztározók feltöltöttsége 76 százalékos, de egyelőre nincs szükség arra, hogy a tartalékot megnyissák, s a lengyel fogyasztók gázellátását sem fogják korlátozni.

Piotr Naimski államtitkár, a lengyel kormány energiaügyi megbízottja pedig arról beszélt, hogy a Gazprom kieső szállítmányait más forrásokból fogják fedezni. Egyben felhívta a figyelmet arra, hogy a Jamal-szerződés 2022 decemberében egyébként is lejárt volna. A PGNiG lengyel állami földgázipari vállalat a 2022 végén lejáró hosszú távú szerződés alapján közvetlenül a Gazprom orosz állami óriásvállalattól vásárolja a földgázt.

A Fehéroroszországon keresztül Lengyelországba tartó Jamal-Európa földgázvezetéken a gázáramlás szintje kedden magyar idő szerint 16.00 órakor már nulla kilowattóra (kWh) szinten állt, míg ugyanez az adat kedden kora reggel még 52 634 785 kWh/nap volt az Európai Unió (EU) földgázszállító vállalatait tömörítő hálózat adatai szerint.

Lengyelország már többször bejelentette, hogy nem fogadja el a Kreml követelését, hogy rubelben fizessen a földgázért a Moszkva által márciusban bejelentett új szabályok alapján. Oroszország arra figyelmeztette Európát, hogy amennyiben nem hajlandó rubelben fizetni az orosz földgázért, a szállítások felfüggesztését vagy teljes leállítását kockáztatja.

A Kreml márciusban kiadott egy határozatot, amelyben azt javasolta, hogy az energiahordozókat vásárló vállalatok közvetlenül a Gazprombanknál nyissanak bankszámlát, fizessenek euróban vagy dollárban, amelyet Moszkvában rubelre váltanak át. Az Európai Bizottság viszont azt tanácsolta, hogy az európai földgázvállalatok továbbra is abban a pénznemben fizessenek, amelyben a Gazprommal kötött szerződésben megállapodtak. Ezen szerződések 97 százaléka euróban vagy dollárban határozta meg a fizetési pénznemet.

Lengyelország kedden bejelentette, hogy ötven orosz oligarcha és vállalat, így a Gazprom is szerepel azon a szankciós listán, akik és amelyek újabb büntetőintézkedéssel, a többi között lengyelországi vagyonuk befagyasztásával sújthatók egy április elején elfogadott lengyel jogszabály alapján. A lengyel szankciós törvény független az EU által közösen elfogadott büntetőintézkedésektől.

Megkezdődött az orosz Sz-500-as légvédelmi rendszer sorozatgyártása
Megkezdődött a legkorszerűbb orosz légvédelmi rendszer, az Sz-500-as Prometej sorozatgyártása – jelentette ki Jan Novikov, az Almaz-Antej lég- és űrvédelmi hadiipari konszern vezérigazgatója. “Lezárult a hazai tudomány és technika legújabb vívmányait alkalmazó Sz-500-as rendszer sorozatgyártásának megszervezése. Ennek a rendszernek a harci képességei jelentősen meghaladják a korábban létrehozott légvédelmi rakétarendszerek és -komplexumok képességeit. Az Sz-500-as alkalmas rá, hogy Oroszország légvédelmi rendszerének gerincévé váljon” – mondta Novikov. A főigazgató szerint az Sz-500-asokat az állami védelmi közbeszerzési megrendelésben meghatározott határidőn belül leszállítják a csapatoknak. Az Sz-500 Prometej a föld-levegő rakétarendszerek új generációjához tartozik. Sokoldalú, nagy hatótávolságú és nagy magasságban működő elfogórendszer, “fokozott rakétavédelmi képességekkel”. A rendszer hatósugara mintegy 600 kilométer.

The post A Gazprom leállítja a lengyelországi gázszállítást appeared first on .

Arthur Engoron bíró úgy döntött, hogy napi tízezer dolláros pénzbírsággal is sújtja a volt elnököt addig, amíg eleget nem tesz a főügyész kérésének. “Trump úr, tudom, hogy ön komolyan veszi a saját dolgát, én is az enyémet. Ezennel a bíróság megsértésével vádolom és napi tízezer dollár pénzbírságot szabok ki önre” – fogalmazott Engoron a manhattani tárgyalóteremben.

James azt vizsgálja, hogy a volt elnök vállalata, a Trump Organization elkövetett-e adócsalást, illetve szándékosan helytelenül adta-e meg a tulajdonába tartozó különböző ingatlanok értékbecslését, hogy kedvezőbb hiteleket, biztosítási díjakat és adókedvezményeket kapjon.

James azt kérte a bíróságtól, hogy ítélje el Trumpot, miután elmulasztotta a bíróság által március 31-el megszabott határidőig az iratok átadását. A volt republikánus elnök politikailag motivált “boszorkányüldözésnek” nevezte a főügyész vizsgálatát.

Alina Habba, a volt elnök ügyvédje hétfőn kijelentette: “Donald Trump nem gondolja, hogy a törvény felett áll”. Az ügyvéd szerint az indítvány “helytelen és félrevezető”. “Nincs egyéb dokumentum, amellyel előállhatnánk” – tette hozzá Habba, aki kiemelte, hogy az elmúlt nyolc évben, 103 – Trumphoz kötődő – szervezettel kapcsolatban több mint hatmillió dokumentumot adtak át a bíróságnak.

“Ma győzött az igazság” – ezt írta James a Twitteren közzétett közleményében. “Donald Trump évekig próbálta kijátszani a törvényt, és leállítani a törvényes vizsgálatunkat vele és cége pénzügyi ügyleteivel kapcsolatban. A mai ítélet világossá teszi: senki sem áll a törvény felett” – fogalmazott a főügyész.

Február végén váratlanul lemondott az a két ügyész, aki a manhattani kerületi ügyészség Donald Trump üzleti gyakorlatával kapcsolatos vizsgálatát vezette, miközben egy hónapig halogatta a bizonyítékok vádesküdtszék előtti bemutatását. Az ügyészek, Carey R. Dunne és Mark F. Pomerantz azt követően nyújtották be lemondásukat, hogy az új manhattani kerületi ügyész, Alvin Bragg jelezte nekik: kétségei vannak a Trump elleni ügyet illetően.

A The New York Times ezt akkor úgy értelmezte, hogy Bragg “nem kötelezte el magát” az ügy folytatása mellett. A lap “megdöbbentőnek” nevezte a fejleményeket és februárban azt írta, hogy a történtek “komolyan kétségbe vonják az ügy kimenetelét”.

The post A bíróság megsértése miatt ítélték el Trumpot appeared first on .

Friedrich Merz a Welt német hírtelevíziónak hétfőn azt mondta, hogy ha nem sikerül “leállítani Putyint”, akkor folytatja az agressziót, és “nem csak Ukrajna lesz veszélyben”.

A legnagyobb német ellenzéki párt vezetője ismét sürgette, hogy hazája támogassa nehézfegyverzettel – például harckocsikkal – is Ukrajnát. Erről szól a CDU és a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) közös szövetségi parlamenti (Bundestag) frakciójának határozati javaslata, amelyet várhatóan csütörtökön vesznek napirendre.

Merz hangsúlyozta, hogy a határozati javaslat nem “mérgezett ajánlat” – a szövetségi kormány megszégyenítését célzó politikai művelet -, hanem a felelősségvállalás kifejeződése. Ha a kormánypártok nem tudnak dűlőre jutni, az alaptörvényben rögzített szabályok szerint a Bundestag az egyetlen testület, amely meghozhatja az Ukrajna hathatós támogatásához kellő döntéseket – érvelt.

A CDU elnöke – aki egyben a CDU/CSU Bundestag-frakció vezetője – ellentmondásosnak nevezte a kormány irányvonalát. Rámutatott, hogy Olaf Scholz kormányának tervei szerint Németország Szlovéniának küld német gyártmányú nehézfegyvereket, Szlovénia pedig Ukrajnába küld ugyanolyan képességű, de szovjet gyártmányú eszközöket, amelyeket az ukrán hadsereg azonnal, kiképzés, betanulás nélkül elkezdhet használni.

Ugyanakkor a kancellár azt mondja, hogy Ukrajna támogatása nehézfegyverekkel előidézheti a harmadik világháborút, a védelmi minisztérium pedig azt állítja, hogy a hadseregnek (Bundeswehr) nincs már nélkülözhető felszerelése. Ez így nem áll össze, a kormány politikája “csupa ellentmondás” – emelte ki Merz.

A CDU/CSU határozati javaslata szerint a parlamentnek fel kell szólítania a szövetségi kormányt, hogy adjon át Ukrajnának katonai felszerelést – beleértve a nehézfegyverzetet – a Bundeswehr készletéből, méghozzá a lehető legnagyobb mennyiségben és haladéktalanul. A kormánynak “azonnal és érezhetően fokoznia kell a német fegyverszállítások mennyiségét és minőségét” – áll a javaslatban, amely szerint haladék nélkül meg kell vizsgálni a német hadiipar szereplőinek ajánlatait is arról, hogy milyen fegyvereket lehetne leszállítani az ukrán hadseregnek nem a Bundeswehrtől, hanem közvetlenül a gyártóktól.

A Német szövetségi kormány az Ukrajna elleni orosz agresszió harmadik napján, február 26-án a válságövezetekbe irányuló fegyverexportot elutasító álláspontját megváltoztatva úgy döntött, hogy mégis küld fegyvereket az ukrán hadseregnek. Azt is elhatározták, hogy felállítanak egy százmilliárd eurós pénzügyi alapot Németország védelmi képességeinek fejlesztésére, és ezen felül minden évben a hazai össztermék (GDP) két százalékát meghaladó összeget fordítanak védelemre. Az ukrajnai fegyverszállítás beindítása és a nagy arányú – a NATO-tagoktól elvárt, GDP-arányosan két százalékos védelmi költségvetést meghaladó mértékű – haderőfejlesztés irányváltás a hidegháború vége óta követett német politikában. A kormány indoklása szerint mindkettő elkerülhetetlen, mert az Ukrajna elleni orosz invázió fordulópont az európai történelemben, és az új korszakban új politika szükséges az ország, a szabadság és a demokrácia megvédéséhez. Berlin eddig védekezésre szolgáló, úgynevezett könnyű fegyverzettel, főleg vállról indítható rakétákkal támogatta Ukrajnát az orosz invázió elleni védekezésben.

The post Orosz agresszió: Merz szerint Putyin nem áll meg, ha győz Ukrajnában appeared first on .

A közös nyomozócsoportot Litvánia, Lengyelország és Ukrajna március 25-én hozta létre az Eurojust támogatásával. Célja a nemzetközi igazságügyi együttműködés megkönnyítése, valamint az, hogy felgyorsítsa a határon átnyúló nyomozásokat és a büntetőeljárások lefolytatását az érintett országokban, valamint a hágai székhelyű ICC részes államaiban.

Az Eurojust közölte: Karim Khan, az ICC főügyésze és a három érintett ország főügyészei hétfőn megállapodást írtak alá arról, hogy az ICC ügyészi hivatala részt vesz a közös nyomozócsoport munkájában, ami – mint írták – egyértelmű üzenetet küld arról, hogy minden erőfeszítést megtesznek, hogy bizonyítékokat gyűjtsenek az Ukrajnában elkövetett nemzetközi bűncselekményekről, és bíróság elé állítsák a felelősöket.

Ukrajna 2018 óta egyike annak a tíz nem uniós tagállamnak, amelynek összekötő ügyésze dolgozik az Eurojustnál. Az uniós ügynökség operatív, elemzési, jogi és pénzügyi támogatással járul hozzá a közös nyomozócsoport munkájához. Az Eurojust emellett összehangolja az legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények kivizsgálását végző valamennyi nemzeti nyomozó hatóság és ügyészség közötti együttműködést – közölték.

Az Európai Bizottság hétfőn terjesztett elő javaslatot az Eurojust megbízatásának megerősítésére, hogy az uniós ügynökség hatékonyabban részt vehessen az Oroszország által elkövetett háborús bűncselekmények bizonyítékainak összegyűjtésében és megőrzésében az elszámoltathatóság érdekében. A brüsszeli testület szerint a katonai konfliktus miatt az uniós ügynökségnek jogi lehetőséget kell biztosítani a háborús bűnökre vonatkozó bizonyítékok összegyűjtésére, megőrzésére és megosztására, valamint arra, hogy közvetlenül működjön együtt a nemzetközi igazságügyi hatóságokkal, köztük az a Nemzetközi Büntetőbírósággal is.

Az ICC főügyésze kora este közzétett közleményében aláhúzta, az ukrajnai helyzet közös fellépést igényel a bizonyítékok felderítésére és hatékony felhasználásukra. Kiemelte, részvétele révén az ICC jelentősen fogja javítani a független vizsgálatokhoz kapcsolódó információk összegyűjtését és elérését, illetve felgyorsítja az eljárásokat és valós idejű együttműködést tesz lehetővé a nyomozócsoport partnerországaival.

“Hatékony partnerek kívánunk lenni a nemzetközi bűncselekményekkel kapcsolatos hazai eljárások lefolytatásában is, a komplementaritás elvének megfelelően. Ennek szellemében hivatalom minden olyan lehetőséget meg fog ragadni, amelyeken keresztül információkat és bizonyítékokat tud nyújtani az érintett tagállami hatóságoknak a nyomozások és büntetőeljárások támogatásához” – tette hozzá az ICC főügyésze.

The post Orosz agresszió: A Nemzetközi Büntetőbíróság részt vesz az ukrajnai háborúban elkövetett bűncselekmények kivizsgálásában appeared first on .

Verescsuk szerint António Guterres ENSZ-főtitkárnak fel kell vetnie ezt a kérdést keddre tervezett oroszországi látogatásakor. “Már nem kérjük, hanem követeljük az ENSZ-től, hogy biztosítsa a tűzszünetet és humanitárius folyosó megnyitását Mariupolból és a városban lévő Azovsztal acélműből” – jelentette ki a miniszterelnök-helyettes. Hangsúlyozta, hogy jelenleg körülbelül ezer nő és gyermek tartózkodik a gyár területén, rajtuk kívül legalább ötszáz sebesült, közülük mintegy ötvenen azonnali szakképzett segítségre szorulnak.

Közben az orosz csapatok a kelet-ukrajnai Harkivtól délkeletre fekvő Csuhuivot lőtték. Találat ért két lakóházat, köztük egy többemeletes épületet. Életét vesztette egy 59 éves férfi, hárman megsérültek – hozta nyilvánosságra Volodimir Timosko, Harkiv megyei rendőrfőnök.

Az ukrán déli műveleti parancsnokság közlése szerint Herszon megyében orosz erők ukrán zászlókat tűztek azokra a harckocsikra, amelyekkel lakott területeket vettek tűz alá. A parancsnokság leszögezte, hogy az ukrán fegyveres erők egységei nem lőnek civil lakóépületekre akkor sem, ha ott orosz katonák rejtőznek. A jelentésükben kifejtették, hogy az oroszok pszichológiai nyomást akarnak gyakorolni a polgári lakosságra, hogy biztosítsák a tervezett “népszavazások” támogatását, és megpróbálják annektálni Ukrajna általuk ideiglenesen elfoglalt területeit. A parancsnokság hozzátette, hogy az ukrán rakéta- és tüzérségi egységek húsvétra virradó éjjel a déli országrészben 12-szer mértek csapást az orosz csapatokra. A támadások következtében az orosz erők 11 katonát és három páncélozott járművet veszítettek.

A kijevi vezérkar vasárnap délutáni helyzetjelentésében azt írta, hogy az orosz erők a Donyec-medencében és a harkivi régióban offenzívát próbáltak végrehajtani, de nem jártak sikerrel, “veszteségeket szenvedtek, és kénytelen voltak visszavonulni a korábban megszállt vonalakra”.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál jelentése szerint húsvét vasárnap az elfoglalt Herszon megye kivételével minden ukrajnai régióban légiriadók voltak.

The post Orosz agresszió: Verescsuk szerint az orosz erők nem engedtek humanitárius folyosót nyitni Mariupolból appeared first on .

A tisztségviselő szavai szerint a támadásoknak halálos áldozatai és sebesültjei is vannak, a számukat azonban még ellenőrzik. Hozzátette, hogy legalább 16 személyvonat késik az orosz csapások miatt.

Makszim Kozickij, a nyugat-ukrajnai Lviv megyei katonai adminisztráció vezetője arról számolt be, hogy az orosz támadások következtében robbanás történt, majd tűz ütött ki a megyeszékhelytől keletre fekvő krasznei pályaudvar vontatási alállomásán.

Szerhij Borzov, a szintén nyugat-ukrajnai Vinnicja megye katonai adminisztrációjának vezetője megerősítette, hogy a régióban két városra, Zsmerinkára és Kozjatinra mértek az oroszok rakétacsapást. “Az ellenség a létfontosságú infrastrukturális létesítményekre próbál csapást mérni. Sajnos, vannak halottak és sebesültek”. Később a megyei ügyészi hivatal közölte, hogy a két település közelében lévő vasúti infrastruktúra elleni rakétatámadásokban öten esztették életüket és tizennyolcan sérültek meg.

A keleti országrészben lévő Harkiv megyében lévő Derhacsi melletti Bezruki faluban hárman haltak meg az orosz csapatok hétfői tűzérségi támadása következtében – közölte a kistérség önkormányzatának vezetője.

Az Enerhoatom ukrán állami atomipari vállalat pedig az állítja, hogy az orosz erők ismételten veszélyeztették a nukleáris biztonságot: két szárnyasrakétájuk repült el a hmelnickiji atomerőmű fölött.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfői videoüzenetében kijelentette, hogy “az orosz megszállók, akik a legnagyobb ortodox ünnepen ontják az ukránok vérét, bebizonyították, hogy a humanizmus és a keresztény erkölcs nem róluk szól”. “Oroszországnak húsvéti tűzszünetet ajánlottunk fel. Az ortodox világ azonban láthatta, hogy a húsvét semmit sem jelent az orosz megszállóknak. Számukra ez csak egy pirosbetűs dátum a naptárban, amihez külön szavak, különleges viselkedés kell, de nem az, amit hitnek hívnak, és nem az, amit keresztény jóságnak neveznek. Az orosz hadsereg ezt a húsvétot nemcsak a naptárban tette pirossá, hanem vérvörösre festette. A keresztények nem tennék ezt, ha lehetőségük lenne békét teremteni. Gyertyát tartani a kezünkben a templomban még nem jelenti azt, hogy keresztények vagyunk. A húsvéti ételt minden évben megszenteltetni kevés ahhoz, hogy embernek, kereszténynek tartsuk magunkat” – fogalmazott az államfő, kiemelve, hogy húsvét vasárnap Ukrajna egész területén légiriadók voltak.

Irina Venegyiktova ukrán főügyész az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy hivatala adatai szerint eddig 3818 civil vesztette életét és több mint négyezren sérültek meg az Oroszország által Ukrajna ellen indított háborúban. Megjegyezte, hogy az ügyészség rendelkezésére álló adatok éppúgy hiányosak, mint az ENSZ statisztikájában lévők, mivel nem szerepelnek bennük azok, akik a körbezárt Mariupolban estek áldozatul, illetve Kijev megye azon helyein, ahová hivatalának munkatársai még nem tudtak eljutni.

Szerhij Hajdaj, a Donyec-medencei Luhanszk megye kormányzója ismételten felhívta a régió lakóit: mielőbb meneküljenek biztonságos ukrán területre, nehogy erőszakkal vigyék őket Oroszországba.

Ruszlan Sztefancsuk ukrán házelnök az Ukrajinszka Pravda hírportálnak adott interjújában kijelentette, hogy a parlamenti apparátusnak három olyan képviselőről van tudomása, akik ellen merényletet terveztek orosz szabotőrcsoportok. Neveket nem árult el, sem egyéb részleteket, de hozzátette, hogy a rendfenntartók gondoskodtak az érintett képviselők személyi védelméről.

A kijevi vezérkar legfrissebb, hétfői összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 21 900 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 181 orosz repülőgépet, 154 helikoptert, nyolc hadihajót, 884 harckocsit, 2258 páncélozott harcjárművet, 411 tüzérségi és 69 légvédelmi rendszert, valamint 149 rakéta-sorozatvetőt. Az ukrán légierő keleti parancsnoksága közölte, hogy az előzetes információk szerint Harkiv megye fölött hétfőn lelőttek egy Szu-34-es orosz vadászrepülőgépet.

Tizenhétre nőtt a tveri katonai kutatóintézetben pusztító tűz halálos áldozatainak száma
Tizenhétre nőtt a Tverben, az orosz Lég- és Űrvédelmi Erők Központi Kutatóintézetében csütörtökön kiütött tűz halálos áldozatainak száma – jelentette vasárnap a TASZSZ orosz állami hírügynökség meg nem nevezett mentőszolgálati forrásra hivatkozva. A forrás szerint romeltakarítás során további hat halott maradványaira bukkantak, így a tűz halálos áldozatainak száma elérte a tizenhetet. A leégett épületek bontása még folyamatban van. A tűz 2500 négyzetméteren terjedt el, az épület tetőszerkezete beomlott. Az épületből mintegy 150 embert mentettek vagy menekítettek ki, közülük 30 sérültet. Az előzetes információk szerint a tüzet az elektromos rendszer meghibásodása okozta, és a tűzoltóság késői hívása miatt a tűz nagy területre terjedhetett át. A lángokat csak péntek reggelre sikerült elfojtani. Az oltásban több mint 240 ember és 69 egységnyi műszaki eszköz vett részt, beleértve egy helikoptert is. Egy katasztrófavédelmi forrás szerint a tűzoltókat másfél órával a tűz kitörése után riasztották.

The post Orosz agresszió: öt ukrajnai vasútállomást lőttek a “hős” orosz hadsereg appeared first on .

Közleményük szerint idén április 25. és május 13. között rendezik meg Magyarországon a Black Swan nemzetközi különleges műveleti gyakorlatot. A Magyar Honvédség arra kéri a lakosságot, hogy a közlekedési szabályok betartásával és kellő óvatossággal közelítsék meg a katonai menetoszlopokat. A menetoszlopok elején és végén figyelmeztető jelzést használó járművek közlekednek majd — írták.

“A Magyar Honvédség a vonatkozó jogszabályokat betartva törekszik arra, hogy a lehető legkisebb mértékben zavarja az állampolgárok nyugalmát” – fogalmazott közleményében a HM.

The post Gyakorlat miatt országszerte megnövekedett katonai járműforgalomra kell készülni appeared first on .

A Donyeck megyei kikötőváros elfoglalása Moszkva számára kulcsfontosságú a 2014-ben elcsatolt Krím félsziget és Oroszország többi része közötti folyosó megteremtése szempontjából. A legutóbbi jelentések alapján Mariupolban már csak az Azovsztal területét tartják ellenőrzésük alatt az ukrán fegyveres erők, ukrán becslések szerint mintegy kétezer katona és ezer civil húzhatta meg magát az acélmű területén és az alatta húzódó alagútrendszerben.

A napokban Putyin kamerák előtt adta utasításba, hogy ne rohamozzák meg az üzemet, hanem zárják körbe, hogy “egy légy se tudjon kijönni”. Ezzel összefüggésben viszont Podoljak arról számolt be, hogy az orosz erők most is megállás nélkül támadják az acélművet bombákkal és tüzérséggel, valamint csapatokat és haditechnikát vonnak a térségbe a gyárterület megrohamozásához.

A tanácsadó szavai szerint Mariupol tekintetében három lépésre van szükség ahhoz, hogy Oroszország megőrizhesse “maradék reputációját”: valódi “húsvéti” tűzszünetet kell életbe léptetni a városnál, haladéktalanul humanitárius folyosót kell nyitni a civilek kimenekítésére, és Oroszország egyezzen bele egy különleges tárgyalási fordulóba, amelynek célja az lenne, hogy kivonhassák onnan a körbezárt ukrán katonákat, valamint fogolycserét hajtsanak végre.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy április 20-án Podoljak és az orosz féllel tárgyaló ukrán delegáció vezetője, David Arahamija, a Nép Szolgája kormánypárt frakcióvezetője kijelentette, hogy készek Mariupolban találkozni az orosz tárgyalóküldöttséggel, és egyeztetni az ukrán alakulatok kivonásáról a városból. Az orosz fél még nem adott választ a javaslatra.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap telefonon beszélt Recep Tayyip Erdogan török államfővel, akinek felvetette a mariupoli civilek azonnali kimenekítésének szükségességét és a blokád alatt tartott ukrán katonák kicserélését orosz hadifoglyokra. Az Anadolu török hírügynökség szerint Erdogan kijelentette, hogy Ankara kész megadni a szükséges támogatást az ukrán-orosz tárgyalási folyamathoz. A török vezető azt is kijelentette, hogy biztosítani kell a sebesült ukrán katonák és a civilek evakuálását Mariupolból.

Vasárnap az ukrán fegyveres erők parancsnoksága arról számolt be, hogy az Azovsztal területét továbbra is körbezárva és tűz alatt tartja az orosz hadsereg, és nehézbombázó repülőgépekkel is intéz légi csapásokat.

Eközben az ukrán déli műveleti parancsnokság a Facebookon vasárnap hírül adta, hogy nyolc településen állították vissza az ukrán ellenőrzést a Krímmel szomszédos Herszon megyében. Az ukrán katonaság nem hozta nyilvánosságra, mely településekről van szó. A kijevi vezérkar legfrissebb, vasárnapi összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 21 800 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 179 orosz repülőgépet, 154 helikoptert, nyolc hadihajót, 873 harckocsit, 2238 páncélozott harcjárművet, 408 tüzérségi és 69 légvédelmi rendszert, valamint 147 rakéta-sorozatvetőt.

Oleh Nyikolenko ukrán külügyi szóvivő az Ukrajinszka Pravdának nyilatkozva kifejezte Kijev csalódottságát amiatt, hogy Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter kijelentette, szerinte az Európai Uniónak nem érdemes felvennie Ukrajnát a tagjai közé. “Ezt az álláspontot stratégiai szempontból rövidlátónak tartjuk, és nem felel meg az egyesült Európa érdekeinek sem” – mondta. A szóvivő szerint az ilyen kijelentések figyelmen kívül hagyják azt is, hogy az EU-t alapító országok lakosságának túlnyomó többsége támogatja Ukrajna uniós csatlakozását. Megismételte Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szavait, miszerint “az ukrán nép túl nagy árat fizet számos európai kormány hibáiért, és elfogult valóságfelfogásuk már Európa politikai és gazdasági meggyengüléséhez vezetett”.

Schallenberg szombaton beszélt arról egy konferencián, hogy rugalmasságra van szükség, és a teljes jogú tagság mellett a csatlakozni vágyó országoknak az együttműködés más módjait kellene felajánlani társulási egyezményeken vagy az Európai Gazdasági Térségen keresztül.

The post Orosz agresszió: Kijev külön tárgyalást javasol Moszkvának a mariupoli helyzet rendezésére appeared first on .

Dobó Dénes közleménye szerint a sértett házastársak között a kapcsolat 2015 végén megromlott, ezért külön költöztek. A nő az egyik ismerőse zsákai házába költözött, majd megismerkedett a szintén Zsákán élő vádlottal.

A férfi szorosabb kapcsolatot akart kialakítani a nővel, aki ezt elutasította. A visszautasítás miatt a vádlott 2018-ban meg akarta büntetni a sértettet: amikor az utcán összetalálkoztak, a férfi megállította a nőt, és felszólította, adjon át egymillió forintot, mert annyival tartozik neki. A vádlott elővett egy gáz-riasztó pisztolyt, amelynek hatására a megfélemlített nő írásban elismerte a vádlott felé fennálló tartozását.

A nő és a férje időközben kibékültek, és újra összeköltöztek, amiről a vádlott tudomást szerzett. A férjet egyik nap autójával kivitte a Berettyó melletti erdős területen lévő földútra, ahol gáz-riasztó pisztollyal arra kényszerítette, hogy telefonon hívja oda a feleségét, és a jelenlétében írjon újabb nyilatkozatot a tartozásáról.

A férfi félelmében ennek eleget tett, miután a vádlott a sértettet az erdőben egy fához bilincselte, kezeit, lábait egy dróttal összekötözte, szájába pedig ruhát tömött. Ezt követően a vádlott elment a nőért, akit kicsalt a lakásából, majd fegyverrel őt is az autóba kényszerítette. A megkötözött férfinak kis idő múlva sikerült magát kiszabadítania, majd amikor meglátta, hogy a vádlott megjön az asszonnyal, akkor rátámadt a férfira, és kölcsönösen bántalmazták egymást.

A nő ekkor magához vette a vádlott fegyvereit tartalmazó táskát, abból elővett egy sörétes puskát, és a lőszer eltávolítása után azzal fékezte meg a vádlottat, így el tudtak menekülni a helyszínről. A vádlott rövid idő elteltével telefonon tovább zaklatta a sértetteket, napi rendszerességgel több szöveges üzenetet küldött mobiltelefonjaikra.

Az ítélet nem jogerős, az ügyészség három munkanap gondolkodási időt tartott fenn a jogorvoslati nyilatkozat bejelentésére, míg a vádlott és védője fellebbeztek a döntés ellen. Az ügy másodfokú jogerős elbírálásáig a törvényszék fenntartotta a vádlott bűnügyi felügyeletét – írta a szóvivő.

The post Hét év fegyházbüntetésre ítélte a bíróság azt a férfit, aki elrabolt egy házaspárt Hajdú-Bihar megyében appeared first on .

Ha rendelkezünk néhány millióval, felmerülhet bennünk a kérdés, hogy jó-e az, ha érintetlenül csücsül a bankszámlánkon, vagy máshol, másban is tarthatnánk a pénzünk. Ha cikkünket olvassa, akkor bizonyára Ön is feltételezi, hogy az infláció és egyéb gazdasági tényezők miatt a legrosszabb, amit tehetünk, ha a bakszámlánkon marad a pénzünk. Mutatjuk, hogy miben érdemes tartani a pénzünket.

Alapvetően abban, aminek nem csökken az értéke, sőt növekszik is. Ha pedig növekszik, akkor már befektetésről beszélhetünk. A befektetés egy olyan pénzösszeg, amelyet arra használunk, hogy gyarapítsuk a pénzünket. Ha nem szeretne veszíteni a pénze értékéből (az éves infláció átlagosan évi 3%, azaz évi 3%-kal biztosan kevesebbet ér a pénze az idő múlásával), akkor fontos, hogy megfontolja a befektetési lehetőségeket és cselekedjen.

A legjobb befektetés magunkba fektetni

Ha régóta szemez egy tanfolyammal vagy egy új szakmát tanulna, és meg is van a rávaló pénze, akkor vágjon bele. A saját magadunkba való befektetés életünk végéig kamatozni fog. Nem csak karriercélú befektetésekről beszélhetünk önmagunkkal kapcsolatban, például az egészségünkbe való fektetés szintén olyan, ami hosszú távon szolgál majd minket. Az önmagunkba fektetés lehetőségei a tanulás, blogok, könyvek olvasása, kapcsolatok építése, egészségtudatosság stb.

Részvény, állampapír, kötvény

Először is tisztázzuk a fogalmakat. A részvények tulajdonjogot, míg az állampapírok hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. A vállalati kötvények szintén hitelviszonyt jelentenek, ebben az esetben nem az államnak, hanem egy vállalatnak nyújtunk hitelt.

Részvénybe fektetni legkönnyebben egy brókeren keresztül lehet, de ha önállóan vágna bele, akkor is van rá lehetőség, viszont javasoljuk, hogy mindenképp tájékozódjon a lehetőségekről és a befektetések menetéről. A részvényekbe való fektetéssel magas hozamot lehet elérni, de akár bukhatunk is rajta. Állampapírba fektetni azt jelenti, hogy a magyar államnak nyújtunk kölcsönt. Közel kockázatmentes befektetésről beszélhetünk, mivel a visszafizetést az állam biztosítja. A részvényekkel ellentétben azonban alacsonyabb hozammal járnak. Vállalati kötvénybe fektetni kockázatosabb, mint állampapírba, de magasabb a várható hozam.

Ingatlan

Elérkeztünk a materiális javak kategóriájához. Az ingatlanok nagyon népszerű befektetésnek számítanak, hiszen nem hogy csökkenne, folyamatosan növekszik az értékük. Ha bérbe adjuk, akkor pedig rendszeres bevételre tehetünk szert bérleti díj formájában. Hátránya, hogy megvásárlása jelentős tőkét, fenntartása pedig folyamatos figyelmet és időt igényel. Viszont általa egy olyan befektetésre tehetünk szert, aminek garantáltan hosszú távon élvezhetjük pozitív hatásait.

Arany, műtárgyak

Az arany, mint nemesfém értékét hosszú távon is képes tartani, így szintén népszerű befektetésnek számít. Értéke a kereslettől és kínálattól függ. Stabil, mely egyben az előnye és a hátránya is. Őrzi pénzünk értékét, azonban míg a részvények ára emelkedhet, addig az aranyé stagnálhat.

A műtárgyak szintén kiváló értékőrzők, sőt befektetési eszköznek sem utolsók, mivel folyamatosan nő az eladási áruk. Műtárgyak lehetnek festmények, szobrok, kerámiák, de ékszerek, órák is. Manapság a műtárgyakon belül a legnagyobb áremelkedést a kortárs alkotások érik el, azaz befektetési szempontból ezekre érdemes fókuszálni. Akár 300% százalékkal is növekedhet a műtárgyakba fektetett pénzünk értéke 5 év alatt. Ha szívesen fektetne műtárgyakba, akkor érdemes figyelni az aukciókat, és licitálni az értékes tárgyakra.

A részvényekkel, kötvényekkel, állampapírokkal és ingatlannal szemben az arany és a műtárgyak esetében gondoskodnunk kell azok tárolásáról is. Az ilyen, nagy értékkel bíró tárgyakra érdemes kiemelt figyelmet fordítani, és biztos helyre helyezni őket. Egy privát széfszekrényben vannak a legjobb helyen, hiszen így nem adunk esélyt a bűnözőknek. A Privátszéf széftermeinek kialakításakor nagyobb értéktárgyakra is gondoltak, ügyeltek arra, hogy nagyobb festményeket és műtárgyakat is biztonsággal tárolhassanak náluk ügyfeleik.

A befektetések világa szerteágazó, megannyi lehetőség közül válogathatunk. Mielőtt befektetne, mindenképpen javasoljuk a bővebb, körültekintő tájékozódást. Ha pedig a műtárgyak mellett tenné le a voksát, és szüksége van egy biztonságosan kialakított tárolásra, bátran forduljon a Privátszéf-hez!

The post Miben tartsuk a pénzünket? appeared first on .

A 2017 óta Belgiumban tartózkodó Correa röviddel azt követően tette közzé az illetékes belga hivatal menekültstátusz megadásáról szóló április 15-i döntését, hogy Quito pénteken kiadatási kérelmet nyújtott be vele szemben.

A belga napilap idézte Ivan Saquicelát, az ecuadori legfelsőbb bíróság elnökét is, aki a Teleamazonas televíziós csatornának adott interjújában azt mondta: a törvénynek megfelelően kezdeményezte és aláírta Correa kiadatási eljárását kezdeményező végzést. A következő lépés az, hogy diplomáciai szinten megtegyék a szükséges és nélkülözhetetlen intézkedéseket a kiadatás érdekében.

Correa Twitter-oldalán a kormány “bohócának”, valamint “bábjának” nevezte az ecuadori legfelsőbb bíróság vezetőjét – emlékeztetett a belga napilap.

Egy ecuadori bíróság 2020 áprilisában, távollétében nyolc év börtönre ítélte az elnöki hivatalt 2007 és 2017 között betöltő Correát, és szintén szabadságvesztéssel sújtotta egykori alelnökét, Jorge Glast, valamint az ügy 15 másik vádlottját. A döntést követően a latin-amerikai ország az Interpollal akarta köröztetni a volt elnököt, az egész világra kiterjedően működő nemzetközi rendőri szervezet azonban nem volt hajlandó együttműködni Ecuadorral az ügyben. Correa ugyanis azt állította, hogy politikai üldöztetés áldozata saját hazájában.

The post Belgium menedékjogot biztosított Rafael Correa volt ecuadori elnöknek appeared first on .

Optimalizálni valamit mindig azt jelenti, hogy elérjük valamely területen a megvalósítható legtökéletesebb működést. Ez például cégek esetében is rengeteg dolgot jelenthet, amelyek természetesen nem függetlenek egymástól, így egy pozitív változtatás gyakran más pozitívumokat is generál.

Jelen cikkünkben megnézzük, mi mindenre gondolhatunk többek között, ha jogi szempontból értjük a cégoptimalizálás fogalmát, ahogy abba is betekintünk, hogy milyen felületen keresztül valósíthatjuk meg ezt a leghatékonyabban.

Az online jogi rendszer előnyei

Nagyon sokféle fronton kell megfelelnünk, mind magánszemélyként, mind abban az esetben, ha a cégünket, vállalkozásunkat szeretnénk sikerre vinni. Az, hogy megvalósíthassuk a terveinket, nem történhet meg elszántság, kitartás, s persze megfelelő alapok nélkül sem. 

Az utóbbiban nyújthat segítséget az elektronikus jogi ügyintézés, az eKRS rendszere, amely szerteágazó előnyöket tudhat magának, többek között a rugalmas ügyintézést, a kedvező árakat, az automatizált folyamatokat és a megfelelő, szakmailag biztos hátteret egyaránt.

Mit jelent mindez az eKRS esetében?

Az eKRS online jogi platformot a KRS Ügyvédi Iroda egy szolgáltatásaként értelmezhetjük. A mindig friss, törvényi és jogszabályi kereteknek való megfelelést is ők biztosítják, amikor a rendszert használjuk, biztosak lehetünk abban, hogy teljesen megbízhatunk az ezen a módon létrejött dokumentumokban.

Mivel az így intézhető ügyek alapvetően automatikusan zajlanak, ezért alacsony, fix áron vehetők igénybe a szolgáltatás keretében elérhető dokumentumok és iratok, illetve azok megvalósítása. Ráadásul a rendszeren keresztül létrehozott anyagok a későbbiek során is letölthetőek és kinyomtathatóak maradnak, ezért az sem okozhat problémát, ha valamilyen okból kifolyólag elveszítenénk őket.

Az ügyintézés rugalmas, a folyamat bármikor tetszés szerint felfüggeszthető, és később ugyanott folytatható. Nem igényel utazást vagy bosszankodást az elhúzódó időpont-egyeztetés miatt. 

Cégoptimalizálás az eKRS rendszerén keresztül

Az online cégoptimalizálás és cégalapítás keretében meggyőződhetünk arról, hogy a vállalkozás különböző szerződései megfelelnek-e a jelenleg hatályos szabályoknak, de segítséget nyújt akkor is, ha valami nem egyértelmű a számodra, ha egy alkalmazottadtól el kell búcsúznod vagy ha valamilyen helyzettel, illetve szerződéssel összefüggő kötelezettségek, illetve jogok nem egyértelműek számodra.

A csomag keretében a feltett kérdések, szempontok, illetve anyagok vizsgálata történik, melynek nyomán megoldásközpontú megközelítéssel informálódhatunk. Akár a személyes kontaktot teljesen elkerülve is végigvihető a folyamat, gyorsan, rugalmasan, s előre ismert, fix díjért cserébe. 

A megvizsgálható szerződések szinte bármilyenek lehetnek, a keretszerződéstől a megbízásos, a bérleti, a vállalkozásos, a munkaszerződések és más típusú dokumentumok is szóba kerülhetnek. Ellenőrizd őket minél előbb!

The post Slágerkifejezés a cégek életében, de mit is jelent pontosan? Mi az a cégoptimalizálás? appeared first on .