Biztonságpiac

Kérdésre válaszolva a szóvivő közölte: az ügyvezető igazgató lemondása nem változtat az ügynökség megbízatásán. Az pedig a Frontex igazgatótanácsának feladata, hogy felmérje a helyzetet, és értékelje Leggeri lemondólevelét – tette hozzá.

Az igazgató lemondása brüsszeli értesülések szerint összefüggésben van azzal, hogy az Európai Unió csalás elleni hivatala (OLAF) tavaly vizsgálatot indított a Frontexszel szemben azon jelentések miatt, amelyek szerint az ügynökség emberi jogsértést követett el azzal, hogy jogtalanul toloncolt ki, tett tengerre már partot ért menekülteket az uniós külső határokon.

Civil szervezetek és oknyomozó újságírók csoportjának jelentése szerint a Frontex legkevesebb 957 menedékkérőt fordított vissza jogellenesen az Égei-tengeren 2020 márciusa és 2021 szeptembere között. Az ügynökség tagadta, hogy együttműködve a görög hatóságokkal, részt vett volna menekültek visszatoloncolásában. Állítása szerint tisztségviselőik mindig betartják az emberi jogi követelményeket.

Jogi eljárás indult tavaly az Európai Unió luxemburgi székhelyű bíróságán is a Frontex ellen, mert a vádak szerint az ügynökség megtagadta, hogy nyilvánosságra hozzon olyan dokumentumokat, amelyek a líbiai parti őrséggel folytatott munkakapcsolatába engednek betekintést. Per kezdődött az uniós bíróság előtt olyan bejelentések nyomán is, hogy az ügynökség két menedékkérőt erőszakosan kiutasított, amikor azok megpróbáltak védelmet keresni az EU-ban.

A Frontex működését az Európai Parlamentben már külön munkacsoport vizsgálja, amely egy jelentésében arra a következtetésre jutott, hogy az EU-ügynökség figyelmen kívül hagyta azokat a bizonyítékokat, amelyek szerint a menekülteket jogellenesen utasítják ki az EU határainál. Megjegyezték ugyanakkor, hogy nincs bizonyíték az ügynökség közvetlen részvételére az alapvető jogok megsértésében.

Az Európai Bizottság tavaly befagyasztotta az éves szinten 758 millió eurós költségvetéssel rendelkező ügynökség költségvetésének egy részét az eljárások befejezéséig. Fabrice Leggeri 2015 óta volt a Frontex ügyvezető igazgatója.

The post Benyújtotta lemondását a Frontex ügyvezető igazgatója appeared first on .

A Szolnoki Törvényszék a közleményében azt írta: a 40 éves felsőlajosi férfit emberölés, kifosztás, valamint közokirattal visszaélés miatt ítélték el.

Az eljárás adatai szerint a férfi nem tudott elszakadni volt párjától, akihez annak ellenére kötődött, hogy a nő a kapcsolatuk idején érzelmileg és fizikailag is bántalmazta. Elmondta neki, hogy más férfiakkal flörtöl és egyikükbe szerelmes, majd amikor emiatt veszekedni kezdtek, többször megkarmolta a férfi arcát, aki egyszer sem emelt rá kezet.

Utolsó találkozásukkor, 2020. december 22-én a beszélgetés ismét veszekedésbe, majd tettlegességbe torkollott. A nő ismét meg akarta karmolni a férfit, aki ezúttal félresöpörte a nő kezét, a mellkasához szorította a fejét, majd az ágyra lökte és megfojtotta – szerepel a közleményben.

A gyilkosság után a férfi rendet rakott, magához vette a nő igazolványait, készpénzét, utcai ruházatát és telefonját, hogy azt a látszatot keltse, elment otthonról. A holttestet előbb személygépkocsija csomagtartójába rejtette, majd másnap Felsőlajos külterületén, egy erdős részen elásta.

Az ítélet kihirdetésekor az ügyészség, a vádlott és védője is három munkanapot tartott fenn annak eldöntésére, hogy kívánnak-e élni a fellebbezés jogával.

The post Tíz év börtönre ítélték az élettársát megölő felsőlajosi férfit appeared first on .

A fordulat hetekig tartó ellenállás után, szerdán történt az uniós tagállamok nagyköveteit összefogó brüsszeli testület – az állandó képviselők bizottságának – ülésén, amelyen Michael Clauß német nagykövet közölte, hogy országa nem csupán támogatja, hogy az EU meghozza a háború miatt Oroszországot büntető intézkedések újabb, hatodik csomagját, hanem “aktívan sürgeti”.

Kifejtette, hogy egy sor orosz bank után a szektor legnagyobb szereplőjét, a Sberbankot is ki kell zárni a SWIFT nemzetközi bankközi kommunikációs és tranzakciós hálózatból. Arról is szólt, hogy megérett az idő az orosz olajipart sújtó szankciókra. A nagykövet kollégái “értetlenül néztek egymásra” – írta a Handelsblatt.

Előzőleg Varsóban Robert Habeck német szövetségi gazdasági és klímavédelmi miniszter Anna Moskwa lengyel klímaügyi és környezetvédelmi miniszterrel tartott tájékoztatóján bejelentette: sikerült annyira – a háború előtti 35 százalékról 12 százalékra – szorítani az orosz kőolaj arányát a németországi felhasználásban, hogy Németország számára már kezelhető lenne az import leállása.

A fennmaradó 12 százalékot az ország keleti részén, a német-lengyel határon fekvő Schwedtben működő olajfinomító teszi ki. Az üzem több mint kilencven százalékos tulajdonosa a Rosznyeft orosz energetikai vállalat, amely orosz kőolajat használ – benzinnel, dízellel, fűtőolajjal, kerozinnal látja el Németország keleti részének nagy részét, benne a fővárost, Berlint – , és ebben nem is tervez változást.

A kormány elképzelése szerint az orosz kitermelésű kőolajat Lengyelországgal együttműködve lehetne kiváltani Schwedtben, ha sikerül valamilyen módon kiszorítani a többségében orosz állami tulajdonban lévő Rosznyeftet. A kiszorításra lehetőséget kínálhat a többi között egy új törvénytervezet, miszerint az állam kisajátíthat energetikai cégeket, ha az ellátásbiztonság fenntartása megköveteli. A tervezetet várhatóan május végén fogadja el a szövetségi parlament, a Bundestag.

A Handelsblatt és a dpa értesülése szerint az orosz kőolajimport korlátozására két megoldás tűnik valószínűnek. Az Európai Bizottság javasolhatja a tagországoknak, hogy vezessenek be embargót – azaz teljes egészében állítsák le a behozatalt – de nem azonnal, hanem egy hosszabb átmenet után. A dpa szerint őszig vagy télig tarthat ez az átmeneti idő.

A brüsszeli bizottság másik megoldásként azt is javasolhatja, hogy importtilalom helyett vezessenek be felső árkorlátot, vagyis határozzák meg, hogy az EU-ban működő vállalatok legfeljebb mennyit fizethetnek az orosz kőolajért.

Az árplafon előnye lehet, hogy az EU-s országok a világpiaci árnál olcsóbban jutnának kőolajhoz, ami az üzemanyagárak csökkenése révén az infláció elleni küzdelemhez is hozzájárulna. Ukrajnának azzal segítene egy ilyen szankció, hogy a Kreml kevesebbet keresne az olajexporttal, és így kevesebb pénze lenne a háborúra. Ugyanakkor a terv működésének feltétele, hogy harmadik – EU-n kívüli – országok se vásároljanak kőolajat Oroszországtól az EU-s plafon feletti áron.

Az Európai Bizottság várhatóan kedden mutatja be javaslatait. A Bruegel brüsszeli gazdaságkutató és elemző intézet becslése szerint az EU naponta 450 millió euró értékben importál kőolajat Oroszországból.

Meghalt egy újságírónő a kijevi rakétatámadásban
Meghalt egy ukrán újságírónő a Kijev belvárosát ért csütörtök esti orosz rakétatámadásban – közölte Vitalij Klicsko Kijev polgármestere. Egy orosz rakéta abba a lakóházba csapódott, ahol Vira Hirics lakott. Hirics az ukrán Szabadság Rádió producere, akinek holttestét pénteken találták mega a romok alatt. Az újságírónő több mint négy éve dolgozott a rádiónál, korábban különböző televízióknál volt műsorvezető. A polgármester arról is tájékoztatott, hogy az épületből négy embert szállítottak sérülésekkel kórházba. A híradások szerint a lakóházat nemrég építették, így még kevés lakója volt. Klicsko szerint az Oroszország által Ukrajna ellen február 24-n indított háború kezdete óta eddig több mint százan haltak meg Kijevben, és a főváros 435 civil lakosa sérült meg.

Lengyelország kétszáz harckocsit küldött Ukrajnának
Lengyelország átadott Ukrajnának több mint kétszáz T-72-es harckocsit és néhány tucat gyalogsági harcjárművet – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál a lengyel közszolgálati rádióra hivatkozva. Wojciech Skurkiewicz lengyel védelmiminiszter-helyettes kifejtette, hogy Lengyelországnak csaknem négyszáz T-72-es harckocsija van, ezek egy részét 2019-ben korszerűsítették. Ukrajnának javarészt a nem modernizált harckocsikból adtak át. A tisztségviselő emlékeztetett arra, hogy Varsó már szállított Ukrajnának egyebek mellett 2SZ1 Gvozgyika típusú önjáró tarackokat, Grad rakéta-sorozatvetőket és levegő-levegő rakétákat MiG-29-es és Szu-27-es repülőgépekhez. Hozzátette, hogy eddig Lengyelország által Ukrajnának nyújtott katonai segítség értéke már meghaladta a 1,5 milliárd eurót.

Szlováki Sz-300-as lágvédelmi rendszert küldött Ukrajnának
Az ukrán légierő parancsnoksága pedig arról adott hírt a Facebookon, hogy megérkezett Szlovákiából az Sz-300-as légvédelmi rendszer, amelyet már hadrendbe is állítottak Ukrajna déli részén. Az ukrán szárazföldi erők parancsnoksága a Facebookon bejelentette, hogy visszafoglalták az orosz erőktől a kelet-ukrajnai Harkiv megyében lévő, stratégiai fontosságú Ruszka Lozova falut. A kijevi vezérkar legfrissebb, pénteki összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 23 ezer orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 189 orosz repülőgépet, 155 helikoptert, nyolc hadihajót, 986 harckocsit, 2418 páncélozott harcjárművet, 435 tüzérségi és 73 légvédelmi rendszert, valamint 151 rakéta-sorozatvetőt.

The post Orosz agresszió: Német sajtóértesülések szerint Berlin támogatja az orosz olajimport korlátozását appeared first on .

A tárca ismertetése szerint a brit katonák mellett 72 Challenger 2 harckocsi, tizenkét AS90 típusú önjáró löveg és 120 Warrior páncélozott harcjármű is részt vesz a nyári európai hadgyakorlatokon.

Ralph Wooddisse altábornagy, a brit szárazföldi haderők főparancsnoka a minisztériumi beszámolóhoz fűzött nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy a brit fegyveres erők a Balti-tengertől az Égei-tengerig vesznek részt kiképzési feladatokban és harcászati gyakorlatokban, és ezek a gyakorlatok Európa biztonságának védelme mellett az orosz agresszió elrettentését is szolgálják.

A tábornok szerint a nyári európai hadgyakorlatokon brit részről könnyű felszereltségű és légi szállítású egységek, helikopterek, tüzérséggel támogatott páncélos alakulatok, elektronikus hadviselésre kialakított és légvédelmi egységek, felderítő drónok, valamint hadmérnökök és logisztikai szakértők vesznek részt.

Mindez olyan elrettentő erő kivezénylését jelenti, amilyet a brit hadsereg ebben az évszázadban Európában még nem hajtott végre – tette hozzá a szárazföldi erők parancsnoka.

Liz Truss brit külügyminiszter ugyancsak pénteken bejelentette, hogy Nagy-Britannia háborús bűncselekmények felderítésében jártas szakértőket küld Lengyelországba az orosz erők által Ukrajnában elkövetett atrocitások, köztük a szexuális bűncselekmények kivizsgálásának támogatására.

A szakértők május elején érkeznek Lengyelországba, ahol az ukrán kormány képviselőivel, menekültekkel és civil szervezetekkel tárgyalnak, és közösen térképezik fel azokat a területeket, amelyeken segítséget nyújthatnak a háborús bűncselekmények kivizsgálásához – áll a londoni külügyi tárca pénteki ismertetésében. Tuss pénteken Hágába utazott, ahol a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) lengyel elnökével, Piotr Hofmanskival tárgyal.

Boris Johnson brit miniszterelnök a minap személyesen jelentette be, hogy London segítséget nyújt azoknak a bizonyítékoknak az összegyűjtéséhez, amelyek az Ukrajna elleni orosz invázió során elkövetett háborús bűncselekményekre utalnak.

Dominic Raab brit igazságügyi miniszter, miniszterelnök-helyettes nemrégiben egymillió font (448 millió forint) értékű új brit finanszírozást jelentett be az ICC számára, emellett felajánlotta, hogy a Scotland Yard háborús bűncselekmények kivizsgálására szakosodott ügyosztálya és a brit fegyveres erők hírszerzési anyagok összegyűjtésében jártas szakértői segítséget nyújtanak a bírói testületnek.

Johnson további brit hadfelszerelés szállítását ígérte Zelenszkijnek
További brit hadieszközök szállítását ígérte szombaton Boris Johnson brit miniszterelnök Volodimir Zelenszkij ukrán államfőnek. A Downing Street szombat esti tájékoztatása szerint Johnson és Zelenszkij telefonos megbeszélést tartott, és az ukrán elnök előterjesztette, hogy milyen felszerelésre van szükség Ukrajna védelméhez. A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivőjének beszámolója szerint Johnson megerősítette, hogy Nagy-Britannia folytatja Ukrajna katonai támogatását annak érdekében, hogy az ukránok megkapják az önvédelemhez szükséges eszközöket. Nagy-Britannia régóta Ukrajna egyik legnagyobb nyugati fegyverellátója, és az orosz invázió február végi kezdete óta is több száz hordozható légvédelmi rakétarendszert, páncéltörő rakétákat, egyéb precíziós rakétafegyverzeti eszközöket, 120 páncélozott járművet, hajók ellen bevethető rakétarendszereket és drónokat adott át az ukrán fegyveres erőknek. A brit kormány ugyanakkor folyamatosan hangsúlyozza, hogy az Ukrajnának szállított brit fegyverzet védelmi jellegű.

The post Orosz agresszió: Nagy-Britania elrettent appeared first on .

A törvényszéki szakértőkből álló csapat extra védelemmel felszerelkezve indul Ukrajnába, hogy részt vegyen a bizonyítékok mihamarabbi összegyűjtésében a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) számára. A holland rendfenntartó erők széles körű képzettségre tettek szert a törvényszéki tudományok területén a 2014 júliusában Kelet-Ukrajna felett lelőtt maláj utasszállító repülőgéppel kapcsolatos nyomozások során.

Többhetes ukrajnai tartózkodásuk során a KMar tisztjei olyan helyszíneken fognak vizsgálódni, ahol feltehetően háborús bűncselekményeket követtek el.

A holland kormány támogatja az Oroszország indította háború során elkövetett bűncselekmények kivizsgálását, segíti az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa által létrehozott vizsgálóbizottság munkáját, és társalapítója a háború miatt elszámoltatást szorgalmazó nemzetközi csoportnak. Wopke Hoekstra külügyminiszter egymillió eurót adományozott az ICC-nek az ukrajnai vizsgálatokhoz. Hollandia ezenfelül katonai támogatást is nyújt Ukrajnának: Kajsa Ollongren védelmi miniszter kedden bejelentette, hogy korlátozott számban nehéztüzérségi fegyvereket, páncélos tarackokat küldenek.

“Hollandia nem nyugszik addig, amíg minden háborús bűncselekményt ki nem vizsgálnak, és az elkövetőket nem vonják felelősségre” – nyilatkozott korábban Mark Rutte miniszterelnök.

The post Orosz agresszió: Hollandia rendvédelmi tiszteket küld Ukrajnába a háborús bűnök kivizsgálására appeared first on .

Az OKF azt közölte, hogy az iparbiztonsági távmérőhálózat továbbfejlesztése mellett bővítették és egységes platformra helyezték a veszélyes üzemek környezetében a lakossági riasztó-tájékoztató rendszereket is.

A katasztrófavédelem által működtett radiológiai monitoring távmérőhálózat már meglévő huszonhat állomására új meteorológiai mérőszondák kerültek, továbbá harminc újgenerációs mérőállomást is telepítettek. Ez azt jelenti, hogy már százhatvan távmérőállomás, valamint négy új mobil mintavételi pont működik az ország területén – fűzték hozzá.

Az állomások mindegyike képes a csapadékmennyiség, a hőmérsékleti adatok, valamint a páratartalom és a légnyomás mérésére éppúgy, mint a szélirány és szélsebesség meghatározására, illetve az úgynevezett aeroszol-mérőegységek alkalmasak a levegőben szálló részecskéken megtapadt radioaktív anyagok kimutatására. Az állomások minimális karbantartási igény mellett folyamatos, automata üzemben dolgoznak és már vezeték nélküli adatátvitelre is képesek – írták.

Arról is beszámoltak, a támogatás nyomán megújult a mérési adatokat megjelenítő szoftver, így modern, felhasználóbarát, térinformatikai alapú felület segíti az értékelőközpont szakembereinek munkáját. A közlés szerint a projekt egyik legnagyobb eredménye, hogy az eddig külön vezérléssel rendelkező lakossági riasztórendszerek, a radiológiai monitoring távmérőhálózat, valamint a Paks és harminc kilométeres körzetében telepített lakossági riasztó-tájékoztató végpontok immár közös felületről működtethetőek.

Továbbá újabb üzemeket is bekötöttek a riasztórendszerbe, jelentősen erősítve ezzel az üzemek környezetében élők biztonságát, illetve Hajdú-Bihar, Vas és Békés megyében új ügyeleti központok létesültek – ismertették. A fejlesztés a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program részeként, a magyar állam társfinanszírozásával valósult meg – áll az OKF közleményében.

The post Uniós segítséggel valósult meg az iparbiztonsági távmérőhálózat fejlesztése appeared first on .

A vádirat szerint egy kormánytisztviselő az adóhatóság olyan osztályán dolgozott beosztottként, amelynek feladata a végrehajtási ügyek intézése és a végrehajtási cselekmények nyilvántartása volt – írta a Központi Nyomozó Főügyészség. A kormánytisztviselő 2018 októberét megelőzően jó kapcsolatot alakított ki olyan vállalkozókkal, akik személyükben vagy cégükön keresztül már huzamosabb ideje voltak érintve különböző adóhatósági eljárásokban.

A középkorú férfi az ismeretségi körébe tartozó vállalkozók részére a bizalom és a kapcsolat fenntartása érdekében olyan információkat és adatokat szolgáltatott, amelyek azt a látszatot keltették, hogy neki köszönhető valamely hátrányos jogkövetkezmény elkerülése.

Ezen túlmenően többször – akár külön kérés nélkül – tekintette meg az adózók rendszerben levő adatait, vállalkozott az adott ügy soron kívüli elintézésére, továbbá segítette a kérelmek, nyomtatványok megfelelő kitöltését, elkerülve ezzel a hiánypótlás miatti időveszteséget – olvasható a közleményben.

A dokumentum szerint a kormánytisztviselő az ügyintézésbe alkalmanként bevonta a vele bizalmi viszonyban lévő három kollégáját is, akik aktívan közreműködtek az ügyek elintézésében vagy az adatok hivatali nyilvántartásokból történő kiszolgáltatásában.

A kormánytisztviselő a jogellenes hivatali segítségnyújtásért cserébe rendszeresen – látványos vagyongyarapodást nem eredményező, de a napi megélhetést jelentősen megkönnyítő – jogtalan előnyt kért, az ügyintézés ellentételezéseként például mobiltelefont, vacsorameghívást és különböző nagyobb értékű húskészítményeket fogadott el. Az ügyben a regionális nyomozó ügyészség négy adóhatósági dolgozóval valamint tizennégy vállalkozóval szemben emelt vádat.

Vádiratában az ügyészség a kormánytisztviselővel szemben végrehajtandó szabadságvesztés büntetés és pénzbüntetés kiszabására, valamint – a jogellenes gazdagodás erejéig – vagyonelkobzás elrendelésére tett indítványt, illetve valamennyi kormánytisztviselő esetében indítványozta a köztisztviselői foglalkozástól határozott időre történő eltiltást.

The post Korrupció miatt emeltek vádat négy adóhatósági kormánytisztviselő és tizennégy vállalkozó ellen appeared first on .

A Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára kifejtette, hogy számos olyan élethelyzet van, ahol a lejárt okmányok kellemetlenséget jelentenek, így például a banki ügyintézésnél, a postákon az ajánlott levelek átvételénél, a patikákban bizonyos gyógyszerek kiváltásánál, autóvezetésnél, külföldi utazásoknál, valamint a közösségi közlekedés bérletvásárlásainál.

Az államtitkár mindenkitől azt kérte, hogy minél előbb újítsa meg a 2022. május 31-e előtt lejáró személyi okmányait (személyi igazolványát, jogosítványát, útlevelét) a kormányhivatalokban, míg akiknek a műszaki engedélye járt le, azoknak a gépjármű vizsgaállomásokat kell felkeresniük.

A kormányablakok az ország több mint 300 helyszínén akár időpontfoglalás nélkül is fogadják az ügyfeleket. A jogosítvány meghosszabbítása az Ügyfélkapun keresztül online, automatikusan is megoldható, ha már megvan az orvosi alkalmassági engedély, amelyet a háziorvosnál lehet beszerezni.

“Kérjük éljenek ezzel a lehetőséggel és minél hamarabb történjen meg az okmányok megújítása, hiszen az utolsó pillanatra hagyott ügyintézés jelentős nehézséget okozhat” – mondta az államtitkár.

The post Már csak két hónapig érvényesek a járvány alatt lejárt okmányok appeared first on .

Moszkva kiutasít 40 német diplomatát
Oroszország kiutasítja Németország oroszországi nagykövetségének negyven alkalmazottját – közölte az orosz külügyminisztérium. A tárcához hétfőn bekérették Geza Andreas von Geyrt, Németország moszkvai nagykövetét, akivel közölték, hogy a német kormány döntésére adott szimmetrikus válaszként a német külképviseletek negyven oroszországi alkalmazottját nemkívánatos személynek minősítették. A misszióvezetőnek az orosz külügy határozott tiltakozását fejezte ki Berlin április 4-i, “nyíltan barátságtalan” döntése miatt, hogy a németországi orosz diplomáciai intézmények negyven alkalmazottja “persona non grata” minősítést kapott. A nagykövettel közölték: Moszkva elfogadhatatlannak tartja Annalena Baerbock német külügyminiszter nyilatkozatát, “amelyben a német hatóságoknak ezt a lépését azzal a teljesen hamis állítással indokolta, hogy az említett alkalmazottak munkájának célja a «német szabadság» és a «német társadalom egységének» aláásása volt, valamint az Ukrajnában zajló eseményekre vonatkozó gyanúsító célzásokkal”.

Jevgenyij Ivanov orosz külügyminiszter-helyettes az orosz parlament felsőházában azt mondta, hogy a háború kezdete óta 28 nyugati országból mintegy négyszáz orosz diplomatát utasítottak ki. Vezető helyen Lengyelországot, Németországot, Szlovéniát, Szlovákiát, Horvátországot, Franciaországot, Olaszországot és Spanyolországot említette meg. Elmondta, hogy a konzuli képviseletek kapacitása megcsappant számos országban, ami megnehezíti a segítségnyújtást az ott élő orosz állampolgároknak. A sajtótitkárok kiutasítása ellehetetleníti az információk közvetítését. “A Nyugattal fenntartott diplomáciai kapcsolatoknak a korábbi szinten való helyreállítása finoman szólva minden forgatókönyv szerint sokáig fog tartani és nehéz lesz” – mondta a miniszterhelyettes.

Moszkva kiutasította a moszkvai svéd nagykövetség három munkatársát
Oroszország nemkívánatos személynek nyilvánította a moszkvai svéd nagykövetség három diplomatáját – közölte az orosz külügyminisztérium. A tárca kedden bekérette Svédország oroszországi nagykövetét, akinek határozott tiltakozását fejezte ki a svéd hatóságok “barátságtalan” lépései – a stockholmi orosz nagykövetség három munkatársának “indokolatlan”, április 5-én bejelentett kiutasítása, a “kijevi rezsimnek” nyújtott katonai támogatás, valamint az ukrán nacionalisták “a Donyec-medence és Ukrajna békés lakossága ellen elkövetett bűncselekményeinek eltussolása” – miatt. Moszkva ellenlépésnek minősítette a svéd diplomáciai munkatársak nemkívánatos személynek nyilvánítását.

Reagálásában Ann Linde svéd külügyminiszter indokolatlannak és aránytalannak nevezte, hogy Oroszország kiutasítja a királyság négy diplomatáját. A svéd diplomáciai tárca a TASZSZ hírügynökség érdeklődésére megerősítette, hogy a miniszter nem tévedett, amikor azt állította, hogy négy diplomatát utasítanak ki Oroszországól, mert az orosz lépés a szentpétervári főkonzulátus egy munkatársát is érinti.

Moszkva kiutasít nyolc japán diplomatát
Bekérették az orosz külügyminisztériumba a moszkvai japán nagykövetség képviselőjét és közölték bele, hogy Moszkva a kölcsönösség elve alapján nemkívánatos személynek nyilvánította a képviselet nyolc munkatársát. A japán diplomatával a tárcánál közölték, hogy a Tokió nyíltan ellenséges, oroszellenes irányt vett az Ukrajna ellen elindított orosz “különleges hadművelet” ügyében. Moszkva szerint a Kisida-kormányzat azzal, hogy részt vesz az Oroszország elleni, a Nyugat által irányított “rágalomkampányban”, olyan “példátlan” lépéseket tett, amelyek megsemmisítik a kölcsönösen előnyös együttműködés hosszú évek alatt felhalmozott pozitív előnyeit.

Az orosz diplomáciai tárca kifogásolta, hogy Japán nyíltan támogatja az Ukrajnában működő “neonáci formációkat”, valamint hogy politikai, gazdasági és katonai segítséget nyújt “a kijevi rezsimnek”. A minisztérium szerint mindezt a japán társadalomban emellett oroszgyűlölő hisztéria kíséri, emellett pedig az orosz diplomáciai képviseletek normális működése elé komoly akadályokat gördítenek, megsértve ezzel a diplomáciai kapcsolatokról szóló 1961-es bécsi egyezményt.

Moszkva kiutasít három norvég diplomatát
Oroszország három diplomatát utasít ki a moszkvai norvég nagykövetségről és büntetőintézkedéseket vezet be brit 287 képviselő ellen – közölte szerdán az orosz külügyminisztérium. A tárca bekérette a Norvég Királyság nagykövetét és határozott tiltakozását fejezte ki nála Oslo “indokolatlan” döntése ellen, amelynek értelmében kiutasították a norvégiai orosz nagykövetség alkalmazottait. Az orosz külügyminisztérium azt is kifogásolta, hogy a norvég kormány katonai segítséget nyújt “a kijevi rezsimnek”, és “eltussolja az ukrán nacionalisták által Donyec-medence és Ukrajna békés lakossága ellen elkövetett bűncselekményeket”. A misszióvezetőnek elmondták, hogy a norvég hatóságok barátságtalan irányvonala komoly károkat okoz a kétoldalú kapcsolatoknak. A nagykövetnek átadták a moszkvai norvég nagykövetség három diplomatáját a kölcsönösség elve alapján nem kívánatos személlyé nyilvánító jegyzéket.

Moszkva a brit parlamenti alsóház 287 tagjával szemben bevezetett megtorló személyi korlátozásokat azzal indokolta, hogy London március 11-én szankciókat vezetett be az Állami Duma 386 tagja ellen. A brit képviselők, akik Moszkva szerint részvevői voltak a brit oroszellenes szankciós eszközök létrehozásában és hozzájárulnak a “megalapozatlan oroszgyűlölő hisztériához” Nagy-Britanniában, ezentúl nem léphetnek be az Oroszországi Föderáció területére. Az orosz külügyminisztérium kilátásba helyezte a szankciók kibővítésének lehetőségét.

The post Moszkva mindenkit kiutasít 3. epizód appeared first on .

Mint írták: a fogvatartott egy időben legfeljebb két látogatót fogadhat, havonta egyszer, maximum hatvan percig. A látogatás a fogvatartottak és hozzátartozóik közötti plexilappal elválasztott asztalnál történhet, a fizikai érintkezés teljes kizárásával – tették hozzá.

A tájékoztatás szerint a személyes látogatás mellett a büntetés-végrehajtási szervezet továbbra is lehetőséget biztosít a digitális kapcsolattartásra; a Skype-beszélő havonta egy alkalommal, legfeljebb hatvan percre vehető igénybe. Az a fogvatartott, aki bármely okból nem tudja személyesen fogadni a hozzátartozóit, legfeljebb heti két alkalommal, legfeljebb hatvan percben Skype-olhat a kapcsolattartójával – írta a BvOP.

The post Vasárnaptól újra látogathatók az elítéltek appeared first on .

A találkozót követő sajtótájékoztatón az Interfax-Ukrajina hírügynökség szerint Zelenszkij kiemelte: fontos, hogy a főtitkár személyesen látta a Kijev melletti Bucsában és Borogyankában az orosz hadsereg által elkövetett háborús bűnök következményeit.

Az államfő megköszönte Guterresnek, hogy Putyinnal folytatott keddi megbeszélésén megvitatta mariupoli civilek és sebesültek kimenekítésének kérdését. Kijelentette: Ukrajna számít az ENSZ segítségére a Mariupolban ukrán ellenőrzés alatt lévő Azovsztal acélipari üzem blokádjának megszüntetésében is, és az ottrekedt ukrán katonák és civilek élve kijuthatnak a területről.

Zelenszkij az ENSZ-főtitkárral folytatott találkozóján azt követelte, hogy állítsák le az ukrán állampolgárok erőszakos áttelepítését Oroszországba. Fontosnak nevezte, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága el tudjon jutni az ukrán állampolgárokhoz, és biztosítsa hazatérésüket.

Az elnök felszólított továbbá az ukrán élelmiszer-export számára nélkülözhetetlen kikötők blokádjának feloldására is, rámutatva arra, hogy a bolygón 400 millió ember függ az ukrán élelmiszerektől.

Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes bejelentette, hogy újabb fogolycserét hajtottak végre az orosz féllel. Szavai szerint 45 ukránt, köztük 13 tisztet, öt sebesült katonát és 12 civilt szabadítottak ki orosz fogságból. Arra nem tért ki, hogy cserébe értük hány orosz katonát engedtek el.

The post Orosz agresszió: Zelenszkij szerint Ukrajna az ENSZ alapokmányát is védi appeared first on .

Liz Truss, aki a londoni City polgármesteri rezidenciáján – Mansion House – szerda este rendezett politikai fórumon szólalt fel, kijelentette: az ukrajnai háború “mindenki háborúja”, mivel Ukrajna győzelme mindenki számára stratégiai fontosságú. Hozzátette, fel kell futtatni a nehézfegyverek, a harckocsik, a harci repülőgépek gyártását, és el kell érni, hogy Putyin sehol ne találjon finanszírozási forrást az ukrajnai háborúhoz.

Truss szerint ennek egyik módja az, hogy a Nyugat “egyszer és mindenkorra” leállítja a nyersolaj és a földgáz importját Oroszországból. A brit külügyminiszter kijelentette: amikor a fegyverek végre elhallgatnak Ukrajnában, biztosítani kell, hogy Kijevnek meglegyenek a forrásai a biztonság fenntartásához, a további támadások elrettentéséhez és az újjáépítéshez. Nagy-Britannia éppen ezért dolgozik egy vegyesbizottság létrehozásán Lengyelországgal annak érdekében, hogy Ukrajna NATO-normáknak megfelelő fegyverzethez jusson. London emellett elkötelezetten dolgozik az Egyesült Államokkal, az Európai Unióval és más szövetségesekkel egy új Marshall-terv összeállításán is Ukrajna számára – mondta a brit külügyminiszter.

Truss szerint le kell vonni az ukrajnai háború tanulságait.

Nagy-Britannia már jóval a háború kitörése előtt küldött fegyvereket Ukrajnának és ukrán katonákat is kiképzett, a világnak azonban még többet kellett volna tennie az invázió elhárításáért. “Ezt a hibát még egyszer nem követjük el” – fogalmazott a miniszter. Kijelentette: néhányan azzal érvelnek, hogy Ukrajnának nem szabad nehézfegyvereket szállítani, mert félő, hogy ez a jelenleginél is rosszabb helyzetet provokálna ki.

“Az én véleményem azonban az, hogy a tétlenség lenne a legnagyobb provokáció. Most nem az óvatoskodásnak, hanem a bátorságnak van itt az ideje” – fogalmazott a brit külügyminiszter. Hozzátette, hogy a NATO “nyitott ajtók” politikája “szent és sérthetetlen”, és ha Finnország és Svédország az orosz agresszióra válaszul úgy dönt, hogy csatlakozik az észak-atlanti szövetséghez, akkor ezt a két országot a lehető leggyorsabban integrálni kell. Kijelentette, hogy a NATO szerepét globálissá kell tenni. Ez nem más térségekben lévő országok felvételét jelenti, hanem azt, hogy a NATO-t alkalmassá kell tenni globális szinten felmerülő fenyegetések kezelésére – mondta a brit külügyminiszter.

Truss szerint mindez azonban erőforrásokat igényel, és ezért el kell érni, hogy a NATO-tagországok számára elvárásként megfogalmazott két százalékos GDP-arányos védelmi kiadási arány ne a védelmi költségvetések plafonja, hanem a minimuma legyen. Truss utalást tett arra, hogy a Nyugat kész Kínával szemben is a határozottabb magatartásra. Kijelentette: az egyes országoknak be kell tartaniuk a szabályokat, és ez Kínára is vonatkozik.

Hozzátette: Peking nem ítélte el az orosz inváziót és az Oroszország által elkövetett háborús bűncselekményeket, sőt a Kínába irányuló orosz export az idei első negyedévben csaknem harmadával nőtt. Kína felemelkedése azonban nem magától értetődő, és ez a felemelkedési folyamat nem fog folytatódni, ha Kína nem tartja be a szabályokat – fogalmazott a brit külügyminiszter. Hangsúlyozta, hogy Kínának szüksége van a hét vezető ipari hatalom csoportjával (G7) folytatott kereskedelemre, és a G7-országoknak vannak választási lehetőségeik, mivel ők adják a világgazdaság teljesítményének felét.

“Oroszországgal szemben már megmutattuk, hogy milyen választási lehetőségek alkalmazására állunk készen a nemzetközi szabályok megsértése esetén, és megmutattuk azt is, hogy készek vagyunk a biztonságot és a szuverenitás tiszteletben tartását a rövid távú gazdasági előnyök elé helyezni” – mondta a brit külügyminiszter.

Hozzátette: a Nyugat most már felismeri, “hogy a kleptokráciákból kiszivattyúzott olcsó földgázra és tőkére” alapozott növekedés valójában futóhomokra alapozott növekedés, amely nem ugyanaz, mint a magasabb termelékenységből és a nagyobb arányú innovációból eredő tényleges, tartós növekedés.

Rakéták csapódtak be Kijev belvárosában
Két nagy erejű robbanás rázta meg az ukrán főváros, Kijev központját csütörtök este, Vitalij Klicsko polgármester közlése szerint az orosz erők rakétatámadást hajtottak végre. Klicsko közölte, hogy a rakéták Kijev Sevcsenkivi kerületében csapódtak be. Szvitlana Vodolaha, az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat szóvivője a Hromadszke televíziónak nyilatkozva közölte, hogy a támadásnak vannak sebesültjei, de pontos számuk még nem ismert. Az egyik rakéta egy pontosabban meg nem nevezett objektumot, a másik a mellette lévő lakóépületet találta el. “A becsapódás az alsóbb szinteken történt, a felső emeleteken pedig emberek tartózkodtak” – tette hozzá.

“Rakétatámadás történt a főváros központja ellen az ENSZ-főtitkár hivatalos látogatása alatt. Tegnapelőtt António Guterres egy hosszú asztalnál ült a Kremlben, ma pedig egy kilométerrel tőle robbanások történtek” – írta a rakétacsapásokra reagálva Mihajlo Podoljak,az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, a Moszkvával tárgyaló békeküldöttség tagja a Twitteren. A tisztségviselő feltette a kérdést: “miért lehet még mindig tagja Oroszország még az ENSZ Biztonsági Tanácsának?”

The post Orosz agresszió: a brit külügyminiszter szerint az orosz haderőnek Ukrajna egész területéről távoznia kell appeared first on .

Azt írták: a Kaposvári Regionális Nyomozó Ügyészség erőszakos vagyon elleni, hivatali és közbiztonság elleni bűncselekmény miatt nyomoz, és szerdán elfogták az elkövetéssel gyanúsítható rendőrt. A férfit gyanúsítottként hallgatták ki és kétrendbeli rablással, hivatali visszaéléssel, valamint lőfegyverrel és lőszerrel visszaéléssel gyanúsítottak meg.

Hozzátették: a rendelkezésre álló adatok szerint 2020. május 12-én 15 óra körül a férfi bement egy pécsi bankfiókba, és egy maroklőfegyverrel – vagy annak látszó tárggyal – az alkalmazottakat fenyegetéssel arra kényszerítette, hogy a kasszában lévő készpénzt adják át. Az elkövető mintegy 5,7 millió forintot szerzett meg, majd elmenekült a helyszínről.

Ezt követően, 2020 novemberében a férfi a rendőrségi nyilvántartási rendszerben hatáskörét túllépve, célirányosan rákeresett a rablás miatt indult eljárás ügyiratára, és abból iratokat töltött le azért, hogy jogtalanul információkat szerezzen a nyomozás állásáról – írták.

A főügyészség közölte azt is, a rendőr az elfogása előtt szolgálati maroklőfegyverét és a hozzá rendszeresített 6 lőszert a szolgálati helyéről engedély nélkül kivitte, és azokat magánál tartotta. A tájékoztatás szerint a gyanúsított beismerte ezeknek a bűncselekményeknek az elkövetését.

A főügyészség tudatta azt is, a megalapozott gyanú szerint a férfi 2019 novemberében is követett el rablást ugyanabban a bankban, de ezt a bűncselekményt a kihallgatásán nem ismerte el. Az ügyészség indítványozza a rendőr letartóztatásának elrendelését, a kényszerintézkedésről pénteken dönt a Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsa.

A Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság (BMRFK) csütörtök délután a police.hu-n közölte, a pécsi rendőrkapitány fegyelmi és méltatlansági eljárást indít a pénzintézeti rablásokkal és más bűncselekményekkel gyanúsított rendőr ellen. “A rendőrség teljes mértékben elhatárolódik a férfi cselekményétől, és elítéli azt” – rögzítették.

A BMRFK kitért arra is: az ügy felderítésén dolgozó nyomozók “mindvégig bűnözőként tekintettek az elkövetőre”, majd amikor felmerült a gyanú, hogy az elkövető feltehetően a rendőrség hivatásos állományú tagja, értesítették a Nemzeti Védelmi Szolgálatot, és a beszerzett bizonyítékok alapján az ügyet – a további nyomozati és vizsgálati cselekmények elvégzése céljából – megküldték a Kaposvári Regionális Nyomozó Ügyészségnek.

The post Beismerte a rendőr a fegyveresen elkövetett rablást appeared first on .

Az EP házbizottságaként működő Elnökök Értekezletének tagjaival tervezett tanácskozása előtt Stoltenberg hangoztatta: a két ország az észak-atlanti szövetség legközelebbi partnere, hadseregeik színvonala megfelel a NATO legmagasabb elvárásainak.

Szavai szerint erős politikai üzenetet hordoz, ha a szövetséges országok úgy döntenek, elfogadják Finnország és Svédország tagsági kérelmét, és ezzel kinyilvánítják, hogy a két ország biztonsága fontos minden NATO-tagállam számára. Hangoztatta továbbá: Helsinki és Stockholm szabad döntése, hogy csatlakozik-e a NATO-hoz. “Amennyiben így döntenek, Finnországot és a Svédországot a NATO tárt karokkal fogadja” – tette hozzá.

Oroszország ukrajnai beavatkozásával kapcsolatban a NATO főtitkára azt monda, a “brutális orosz agresszió” megmutatta azon országok, köztük Moldova és Georgia “technikai és politikai támogatásának” fontosságát, amelyek nem tagjai sem a NATO-nak, sem padig az Európai Uniónak.

Roberta Metsola arról beszélt, hogy az Európai Unió régóta a biztonsági unió kiépítésén dolgozik a tagországok védelmének biztosítására. A két észak-európai uniós tagállam, Finnország és a Svédország katonai integrációja tovább erősítené az unió stratégiai biztonságát – közölte.

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban kijelentette: az Európai Parlament mindent megtesz azért, hogy az EU Oroszországgal szemben bevezetett szankcióit betartsák és a lehető leghatásosabbak legyenek. Támogatja továbbá azokat az intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik Ukrajna számára, hogy megvédje magát az orosz támadással szemben.

Az európai uniós integrációra vonatkozóan feltett újságírói kérdésre válaszolva az EP elnöke azt mondta, az Európai Parlament mindig szívesen látja azokat az országokat, melyek Európát otthonuknak tekintik. Az ukrajnai orosz háborúra utalva Metsola közölte: az EP megérti azokat a fenyegetéseket, amelyeknek néhány ország ki van téve, és ha eljön az ideje, az Európai Parlament kész támogatni uniós integrációjukat.

The post Stoltenberg: Finnország és a Svédország felvétele a katonai szövetségbe gyorsan megvalósulhat appeared first on .

A Süddeutsche Zeitung című lap és a dpa hírügynökség információira épülő beszámolók szerint a védelmi minisztérium támogatja a német védelmi ipar egyik legnagyobb szereplője, a Krauss-Maffei Wegmann (KMW) tervét, miszerint eladnak Ukrajnának nagyjából ötven Gepard típusú, légvédelmi löveggel és radarral felszerelt lánctalpas, páncélos járművet, amelyeket korábban a német hadsereg, a Bundeswehr használt.

A gyártó hetek óta igyekszik előmozdítani az ügyet, amelyet nemcsak az hátráltatott eddig, hogy a legnagyobb kormánypártban, a szociáldemokratáknál (SPD) sokan ellenzik Ukrajna támogatását úgynevezett nehézfegyverekkel, hanem az is, hogy ezt a fegyverrendszert nemigen használják már, így lőszer is alig van hozzá. Ezt a gondot sikerült megoldani olyan országok segítségével, amelyek hadseregében van még Gepard légvédelmi páncélos – írta a Süddeutsche Zeitung, példaként említve Brazíliát. Hozzátették, hogy az ukrán hadseregnél nem ismerik a rendszert, ezért használatba vétele előtt képzésre lesz szükség.

A KMW nagy versenytársa, a Rheinmetall is értékesítene járműveket Ukrajnának. Steffen Hebestreit kormányszóvivő hétfői berlini tájékoztatóján elmondta, hogy a vállalat engedélyt kért száz Marder típusú lövészpáncélos exportjára. Sajtóértesülések szerint a Rheinmetall 88 Leopard-1 típusú harckocsit is szállítana az ukrán hadseregnek. A cég ajánlata tartalmazza a személyzet németországi képzését, a karbantartási képzést, a szerszámokat, a pótalkatrészeket, a németországi szervizbázist és a lőszert is.

Németország a legnagyobb fegyverexportőrök között van, rendszerint a harmadik helyen áll az Egyesült Államok és Oroszország után. Az exportügyletekhez be kell szerezni a kancellárból és a kormány több miniszteréből álló úgynevezett szövetségi biztonsági tanács hozzájárulását. A testület zárt üléseken tárgyal az engedélykérelmekről, még az ülések napirendje is szigorúan titkos, és sem a parlamentnek, sem a nyilvánosságnak nem tartozik elszámolással. Tevékenységéről csak összefoglaló adatokat közöl a hadiipari ágazat kivitelének alakulásáról szóló kormányzati jelentésekben.

A szövetségi kormány az Ukrajna elleni orosz háború harmadik napján, február 26-án a válságövezetekbe irányuló fegyverexportot elutasító álláspontját megváltoztatva úgy döntött, hogy mégis küld fegyvereket az ukrán hadseregnek. Azt is elhatározták, hogy létrehoznak egy százmilliárd eurós pénzügyi alapot Németország védelmi képességeinek fejlesztésére, és ezenfelül minden évben a hazai össztermék, a GDP két százalékát meghaladó összeget fordítanak védelemre.

Az ukrajnai fegyverszállítás beindítása és a nagy arányú – a NATO-tagoktól elvárt, GDP-arányosan két százalékos védelmi költségvetést meghaladó mértékű – haderőfejlesztés irányváltás a hidegháború vége óta követett német politikában. A kormány indoklása szerint mindkettő elkerülhetetlen, mert az Ukrajna elleni orosz háború fordulópont az európai történelemben, és az új korszakban új politika szükséges az ország, a szabadság és a demokrácia megvédéséhez.

Berlin eddig védekezésre szolgáló, úgynevezett könnyű fegyverzettel, főleg vállról indítható rakétákkal támogatta Ukrajnát az orosz csapatok elleni védekezésben. A nehézfegyverek exportjának engedélyezése sajtóértesülések szerint a hetek óta erősödő bel- és külpolitikai nyomás eredménye, bejelentése kedden várható a Rajna-vidék-Pfalz tartományi Kaiserslautern térségében fekvő Ramstein amerikai légi támaszponton, ahol Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter meghívására harmincnál is több ország képviselői tárgyalnak arról, hogy miként lehetne még inkább támogatni az Oroszország ellen védekező ukrán erőket.

The post Orosz agresszió: Németország is szállíthat páncélosokat Ukrajnának appeared first on .

A törvényszék a közleményében azt írta: a különös kegyetlenséggel elkövetett emberöléssel vádolt férfi a Békés megyei Csorváson élt az édesanyjával, aki ragaszkodásával és gondoskodásával kisajátította és teljesen irányítása alá vonta a 42 éves vádlottat. A férfi szeretett volna elköltözni, önálló életre és társra vágyott, azonban az édesanyja ezt nem engedte, emiatt az érzelmi feszültség folyamatosan fokozódott.

2020. július 16-án reggel az anya a számítógép előtt ült, amikor a vádlott elkérte tőle albérlőik telefonszámát. Az anya szóvá tette a fiának, hogy “miért nem tud várni”, majd – miközben felírta a telefonszámokat -, az elítélt által flegmának ítélt megjegyzéseket tett. A férfi ezen feldühödött, és több alkalommal megütötte az anyját, majd magához vett egy disznóvágáskor használatos kést, amellyel negyvenkilencszer megszúrta a nőt. A sértett a bántalmazás következtében elhunyt. A vádlott a holttestet az udvaron ásott gödörbe temette. Ezután megreggelizett, és mivel arra az álláspontra jutott, hogy úgysem fogja megúszni, bevallotta tettét a rendőrségen.

A múlt héten tartott előkészítő tárgyaláson a kirendelt védő a vádlott súlyos személyiségzavarára, a férfinak az édesanyjával fennállt terhelt kapcsolatára és beismerő vallomására hívta fel a figyelmet.

Az utolsó szó jogán a férfi elmondta, hogy nagyon megbánta, amit tett, és bocsánatot kért.

The post Tizenhárom évvel megúszta az édesanyját brutális kegyetlenséggel megölő csorvási férfi appeared first on .

Az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint a tisztségviselő értésre adta, hogy a világ elismeri Ukrajnának a jogát erre, és utalt Antony Blinken amerikai külügyminiszter ezzel kapcsolatban tett kijelentésére. “Ukrajnának magának kell eldöntenie, hogy csapást mér-e orosz katonai célpontokra – mondta Blinken. Oroszország megtámadta Ukrajnát és civileket gyilkol. Ukrajna bármilyen módon megvédi magát, beleértve az orosz bérgyilkosok raktárai és bázisai elleni csapásokat is. A világ elismeri a jogunkat erre” – fogalmazott Podoljak.

Közben Irina Venegyiktova ukrán főügyész a Facebookon közölte, hogy hivatala eddig tíz orosz katonát azonosított, akik részt vettek a Kijev környéki Bucsában polgári lakosok megkínzásában.

Mikola Zsirnov, a kijevi katonai adminisztráció vezetője a Telegram üzenetküldő alkalmazáson kijelentette, hogy az ukrán fővárosban a védelmi műveletek február 24-től április 2-ig tartottak, mostanra befejeződtek, a veszély azonban nem múlt el, mert Oroszország továbbra sem adta fel agresszív szándékait. “A védekező művelet katonai alakulatok által végrehajtott egyik formája a hadműveleteknek. A kijevi védelmi művelet célja az volt, hogy megakadályozzák az ellenség bejutását a fővárosba. Ezt február 24-től április 2-ig hajtották végre. A művelet célja megvalósult” – fejtette ki Zsirnov. Kiemelte, hogy az ukrán fegyveres erők megállították az orosz hadsereget Kijevnél, utóbbi komoly veszteségeket szenvedett, zavar keletkezett a logisztikai rendszerének irányításában és személyi állománya demoralizálódott. Szavai szerint az orosz csapatok Kijev környékéről azért voltak kénytelenek visszavonulni Fehéroroszországba, hogy ne kerítsék be őket az ukrán védelmi erők. Hangsúlyozta, hogy a veszély azonban nem múlt el, ezért az ukrán erőknek továbbra is készen kell állniuk a főváros védelmére.

Mikola Olescsuk, az ukrán légierő parancsnoka csütörtöki felhívásában közölte, hogy az ukrán fegyveres erők légierejének még több korszerű, közepes és nagy hatótávolságú légvédelmi rakétarendszerre, valamint modern vadászgépekre van szüksége az ukrajnai városokat bombázó orosz repülőgépek ellen. “A Stinger és a Starstreak típusú hordozható, rövid hatótávolságú rendszereket elsősorban alacsony magasságú célpontok, például helikopterek megsemmisítésére tervezték, így nem alkalmasak azoknak az orosz repülőgépeknek a lelövésére amelyek több kilométerről dobnak bombákat városainkra. Ehhez modern közepes és nagy hatótávolságú légvédelmi rakétarendszerek szükségesek a légtér hatékony rakétafedéséhez, például amerikai Patriot vagy a norvég-amerikai gyártású NASAMS légvédelmi rendszerek. Ezen felül korszerű vadászgépekre is szükség van a légtér hatékony védelméhez – magyarázta a parancsnok.

Regionális kormányzók beszámolói szerint csütörtökre virradóra az orosz hadsereg folytatta Harkiv, Luhanszk és Donyeck megye ágyúzását, igyekezett előrenyomulni Mikolajiv és Krivij Rih felé, Mikolajiv réióban rakétatámadást indított Sevcsenkove falu ellen.

Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentése szerint az orosz erők fokozták harci tevékenységüket főként a keleti országrészben, harkivi és a donyecki irányban, erősítést küldtek a Harkiv megyei Izjumhoz, a megyeszékhelyt, Harkivot ismét tüzérséggel lőtték. Támadóműveleteket hajtanak végre a Donyec-medencében, hogy ellenőrzésük alá vonják Donyeck és Luhanszk megye egészét, továbbá szárazföldi összeköttetést létesítsenek az Oroszország által 2014-ben önkényesen elcsatolt Krím félszigettel. Donyeck megyében igyekeznek bekeríteni az ukrán alakulatokat, több helyütt támadóműveleteket hajtottak végre. A Zaporizzsja megyében orosz megszállás alá került melitopoli repülőtéren Szu-25-ös támadórepülőgépeket, Ka-52-es és Mi-8-as helipkopterek állomásoztat, illetve indít onnan támadások végrehajtására.

A Zaporizzsja megyei katonai adminisztráció közölte, hogy az oroszok rakétacsapást mértek a megyeszékhelyre, legalább hárman, köztük egy gyermek sérült meg.

Szvjatoszlav Palamar, a Mariupolban védekező Azov ezred parancsnokhelyettese a Telegramon arról számolt be, hogy az éjjel az orosz erők mintegy ötven légitámadást indítottak a város ellen, nagy mennyiségű foszforbombát dobtak le. Az ukrán nemzeti gárdába integrált, eredetileg szélsőséges ultranacaionalista egység ismételten felszólította a kijevi katonai és politikai vezetést, hogy gondoskodjon a város blokádjának feloldásáról vagy legalább a város védőinek és az ottrekedt civileknek a kimenekítéséről.

A kijevi vezérkar legfrissebb, összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 22 800 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 187 orosz repülőgépet, 155 helikoptert, nyolc hadihajót, 970 harckocsit, 2389 páncélozott harcjárművet, 431 tüzérségi és 72 légvédelmi rendszert, valamint 151 rakéta-sorozatvetőt.

The post Orosz agresszió: Ukrajna orosz katonai célpontokat fog támadni appeared first on .

Sakib Mahmuljint a bíróság bűnösnek mondta ki, mert bizonyítást nyert, hogy a tábornok az 1992 és 1995 közötti boszniai háború idején, konkrétan 1995 júliusa és szeptembere között katonai vezetőként több mint ötven szerb fogoly kivégzéséért volt felelőssé tehető. A gyilkosságokat a közép-boszniai Vozuca és Zavidovici térségében követték el.

2021-ben a bíróság első fokon tíz év börtönbüntetésre ítélte a volt katonai vezetőt, ami ellen fellebbezett. A másodfokú ítélet jogerős, fellebbezésnek nincs helye.

Az al-Dzsazíra katari hírtelevízió balkáni irodájának beszámolója szerint Mahmuljint azért találták bűnösnek, mert nem akadályozta meg, hogy a csapatában a Közel-Keletről származó önkéntes mudzsahid harcosok háborús bűnöket kövessenek el a szerbek ellen. A tábornok korábban ártatlannak vallotta magát, mert – mint mondta – nem volt valós befolyása a mudzsahid egység felett.

A boszniai háborúban több mint százezren haltak meg, és legalább egymillió embernek kellett elhagynia az otthonát.

The post Nyolc év börtönre ítéltek egy volt bosnyák tábornokot appeared first on .

Az NLTimes hírportál azt írja, hogy a hivatalos személy elleni gyilkossági kísérletről szóló bejelentések száma 2021-ben több mint kétszeresére nőtt Hollandiában, a hatóságok 15 esetről számoltak be. Múlt évben 108 esetet jegyeztek be rendőrök elleni gázolási kísérletről, míg 2020-ban csak ötvenet. A letartóztatások során az erőszakos ellenszegülések száma 2433-ról mintegy 2700-ra nőtt.

A rendőrség szerint a járványügyi intézkedések elleni tüntetések jó alkalmat szolgáltattak azok számára, akik kifejezetten azért vettek részt a demonstrációkon, hogy erőszakosan lépjenek fel a rendfenntartó hatóságokkal szemben. A DutchNews hírportál arról számolt be, hogy megnőtt a családon belüli erőszakos esetekben beavatkozó rendőrök elleni agresszív cselekmények száma is. Peije de Meij rendőrségi szóvivő a hírportálnak elmondta: a hatóságok aggódnak a hivatalos személyek elleni növekvő agresszió miatt.

“Vannak bizonyos társadalmi csoportok, akik már nem fogadják el a hivatalos személyek tekintélyét. Fontos lenne, hogy a politikusok felhívják arra a figyelmet, hogy a rendőrök elleni erőszak elfogadhatatlan” – jelentette ki.

Őrizetbe vettek egy férfit, aki rendőrre támadt Budapesten
Hivatalos személy sérelmére elkövetett emberölés kísérlete miatt gyanúsítottként hallgatta ki és őrizetbe vette a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség azt a 22 éves férfit, aki a gyanú szerint egy késsel nyakon akart szúrni egy rendőrt – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség. Azt írták, hogy a nyomozás adatai alapján a 22 éves gyanúsítottat hétfőn 23 óra körül csendháborítás miatt a kerületi rendőrjárőrök intézkedés alá vonták budapesti lakóhelyén. Ezt követően a rendőrök beültek a szolgálati gépkocsiba, amikor egyikük észlelte, hogy a fiatalember a rendőrautó felé fut. A kocsi jobb első ülésén ülő rendőr az ablakot lejjebb engedte, amikor azonban a vezetőülésen ülő kollégája figyelmeztette, hogy a férfinél kés van, az ablakot elkezdte felhúzni. Az ablak még mintegy 15 centiméternyire nyitva maradt, amikor az elkövető jobb kézzel benyúlt, és egy 10 centiméteres pengehosszúságú késsel a rendőr feje és nyaka irányába szúrt. Az őrmester igyekezett védeni a nyakát, így végül a kés a jobb felkarját érte, és 3-4 centiméteres felületi, vágott sérülést okozott. Az ügyészség közleménye arra is kitér, hogy a férfi ellen hasonló bűncselekmények elkövetése miatt már több büntetőeljárás is indult. A minősített emberölés bűntette tíztől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.

The post Hollandiában megnőtt a rendőrök elleni erőszakos fellépések száma appeared first on .

A közlemény szerint a nap folyamán az orosz erők egyebek mellett rakéta-sorozatvetőkkel lőtték a keleti országrészben Harkivot, Derhacsit és Prugyankát. Izjum közelében támadóműveletet indítottak, de nem jártak sikerrel, veszteségeket szenvedtek és visszavonultak. Korábban a védelmi minisztérium szóvivője arról számolt be, hogy két települést próbáltak az orosz csapatok elfoglalni Izjumtól mintegy 20 kilométerre, a megyeszékhelyre, Harkivra pedig tüzérségi és légi csapásokat mértek. Áldozatokról nem érkezett jelentés.

A Donyec-medencében a harcok ismét kiterjedtek az ukrán és a szakadár területek közti frontvonal teljes hosszára, az orosz erők aknavetőkkel és ágyúkkal lőtték az ukrán állásokat. A Donyecktől mintegy ötven kilométerre nyugatra fekvő Kurahove településnél megkísérelték áttörni az ukrán védelmi vonalat, de nem jártak sikerrel.

Pavlo Kirilenko Donyeck megyei kormányzó azt állította, hogy az oroszok foszfortartalmú lövedékeket vetettek be Avigyijivka településen. Reggel légi csapást is mértek a városra, legalább egy civil megsérült. A kormányzó szerint foszforbombákkal kétszer lőtték a várost, először kedd este a helyi kokszüzem környékén, majd szerdán a városközpontban csapódtak e ilyen lövedékek. A csapások több helyen tüzeket okoztak a településen.

A kijevi vezérkar információi szerint a kelet-ukrajnai Zaporizzsja megye elfoglalt részeiben az orosz katonák átkutatják a helyiek házait, hogy azonosítsák az ukrán fegyveres erők tagjainak lakhelyét, és összeírják a helyieket. Az elfoglalt területen személyazonosító okmány nélkül tilos az utcára menni.

A dél-ukrajnai Herszon megye megszállt területein az úgynevezett népszavazás megrendezésére készülnek az orosz erők, zajlik a szavazólapok kinyomtatása, valamint a helybeliek személyes adatainak ellenőrzése. Az orosz csapatok továbbra is akadályozzák, hogy civilek elhagyják a megszállt területeket.

Az ukrán állami vasúttársaság közölte, hogy újabb orosz rakétatámadás miatt megsemmisült a dél-ukrajnai Odessza megyében a Dnyeszter torkolatán átívelő közúti és vasúti híd, emiatt nem közlekednek az elővárosi vonatok Bilhorod-Dnyisztrovszkij felé.

Szerhij Volinszkij, az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolt védő ukrán 36. tengerészgyalogos dandár parancsnoka szerdai videoüzenetében azt kérte, hogy az 1940-es dunkerque-i művelet mintájára mentsék ki a város védőit. A náci németek 1940-ben teljesen bekerítették a francia és a brit katonákat Dunkerque közelében. A szövetséges csapatokat katasztrófa fenyegette, de a német parancsnokság elrendelte, hogy állítsák le az offenzívát, és ne közelítsék meg Dunkerque-et tíz kilométernél közelebb. A mentőakció során több mint 300 ezer francia és brit katonát evakuáltak – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.

“Hatvankét napja teljes blokád alatt harcolunk, most területileg az Azovsztal acélipari üzemben helyezkedünk el, és az Azov ezred egységeivel, illetve más alakulatokkal együtt látjuk el a feladatokat. A csapatunkban több mint 600 különböző súlyosságú sérült van, nagy szükségük van orvosi segítségre, nincs gyógyszer, nincs személyzet, aki segíthetne rajtuk. Emellett civilek is megsérülnek, akiknek lehetőségeinkhez mérten segítséget nyújtunk. Civilek százai, gyerekek tucatjai, sok fogyatékos és idős ember van velünk. Nehéz a helyzet, gondok vannak a vízzel is. A fő üzenetem: mentsék meg a mariupoli helyőrséget. Alkalmazzák ránk a kivonási eljárást. Nem 1940 van, hanem 2022. Az emberek egyszerűen meghalnak itt. Meghalnak a sebesültek, mások pedig a csatákban. Civilek halnak meg itt velünk az óvóhelyeken, magánházakban és többemeletes épületekben, ahol egyszerűen agyonlövik őket” – mondta a parancsnok a Facebookon közzétett üzenetében. Hozzátette, hogy Mariupol védői segítséget remélnek.

Közben Ihor Terehov harkivi polgármester azt ígérte a Telegramon, hogy Ukrajna győzelme után az első tanácsülésen javasolni fogja az összes, Oroszországra utaló közterületnév megváltoztatását.

Orosz-amerikai fogolycsere
Hosszas tárgyalások eredményeként kicserélték az Oroszországban elítélt Trevor Reed volt amerikai diákot és tengerészgyalogost Konsztantyin Jarosenko orosz pilótára – közölte Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő. Jarosenko ügyvédje, Alekszej Taraszov szerint a csere egy harmadik országban történt meg. A Rosszija 24 hírtelevízióban bemutatták, ahogy Reedet a moszkvai Vnukovo reptérre szállították. Jarosenkót 2010. május 28-én fogtak el Libériában a DEA kábítószer-kereskedelem elleni harccal foglalkozó amerikai ügynökség emberei és helyi rendőrök. Drogcsempészettel vádolták meg és kiadták az Egyesült Államoknak, ahol húszévi börtönre ítélték. A 2019. augusztus 16-án Moszkvában őrizetbe vett Trevor Reedre 2020 nyarán szabtak ki kilencéves szabadságvesztést hatósági személy elleni erőszak címén amiatt, hogy agresszívan lépett fel a közte és a barátnője közötti hangos szóváltást követően a helyszínre kiszálló rendőrökkel. A tárgyalásán Reed nem ismerte el bűnösségét, és azt állította, hogy nem emlékszik a történtekre, mert ittas volt. Állítása szerint a súlyos ítélet egyértelműen politikailag motivált volt. Washington “abszurd színjátéknak” nevezte a tárgyalást.

The post Orosz agresszió: az orosz erők több irányban hajtottak végre sikertelen támadásokat appeared first on .