Biztonságpolitika

Az áfacsalással erősen fertőzött szójakereskedelemmel foglalkozó három bűnszervezetet fogott el a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai országos akcióban a közelmúltban – közölte az NAV.

A tájékoztatás szerint mindhárom bűnszervezet cégláncolatokon keresztül tüntette el az EU-ból beszerzett szója belföldi eladása után fizetendő áfát, egyikük tevékenységi körét kiterjesztette a bűnszövetkezetek másik gyakori célszektorára, a használtgépjármű-kereskedelemre is. A három bűnözői csoport az ország szójapiacának számottevő részét lefedte az illegális eredetű “áfamentes” termékekkel, a 27 százalékos árelőnnyel pedig a szektor tisztességes cégei képtelenek felvenni a versenyt – írja közleményében a NAV.

A költségvetést ért kár – a három bűnszövetkezet működésével – meghaladta az egymilliárd forintot, a takarmány- és malomipart sújtó negatív árverseny további károkat okozhat a gazdaságnak – írják.

A helyszíni eljárásokban több mint háromszázmillió forint értékben készpénzt, gépjárműveket, ingatlanokat, luxuscikkeket, valamint 300 tonna szója- és repcedara vételárának követelését vették zár alá. Ezzel nemcsak az okozott kár nagy része térül meg, hanem az elkövetők által felhalmozott vagyon sem forgatható vissza újabb bűncselekmények finanszírozására – közölte a NAV.

Különösen nagy vagyoni hátrányt okozva, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt az elkövetők akár húsz évig terjedő szabadságvesztést is kaphatnak – tájékoztatott a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) számára kínált fel információkat annak a fegyveres csoportnak a vezetője, amelynek tagjai február 22-én betörtek Észak-Korea madridi nagykövetségére – ismertette az ügy részleteit José María de la Mata bíró kedden, miután a madridi központi büntetőbíróság feloldotta a nyomozás titkosítását.

A bíró tájékoztatása szerint a spanyol hatóságoknak a tíz támadóból hetet sikerült azonosítaniuk, köztük az akciót irányító Adrián Hong Changot, egy mexikói állampolgárságú, az Egyesült Államokban élő férfit. Az akció után mindannyian azonnal elhagyták Spanyolországot, négy kisebb csoportban Portugália felé. Vezetőjük előbb Lisszabonba utazott, majd onnan az Egyesült Államokba repült. Öt nappal később pedig kapcsolatba lépett az FBI New York-i irodájával.

A spanyol hatóságoknak eddig van információjuk a történtekről, amelynek egyes elemeit már több spanyol napilap is közölte névtelen nyomozati forrásokra hivatkozva.

Mata bíró több új részletet is ismertetett, beszámolójából kiderült: Chang két héttel a támadás előtt, magát vállalkozónak kiadva kereste fel az észak-koreai külképviseletet irányító kereskedelmi megbízottat azzal, hogy szeretne befektetni, üzleti kapcsolatokat találni az ázsiai országban.

Az akció napján is erre hivatkozva tért vissza, és kihasználva az alkalmazottak óvatlanságát, beengedte odakint várakozó társait a nagykövetség épületébe, egy kertvárosi lakóövezetben található villába. Az egyebek mellett bozótvágóval, késekkel, vasrudakkal felfegyverkezett férfiak rátámadtak az épületben tartózkodókra, ütlegelték, majd megkötözték őket. A kereskedelmi megbízottat elkülönítették a többiektől, kezét hátrakötötték, fejére zsákot húztak. Arról győzködték, hogy “dezetráljon”, álljon át az ő oldalukra. A támadók Észak-Korea felszabadításáért küzdő emberi jogi szervezet tagjainak nevezték magukat.

Az egyik nagykövetségi alkalmazott felesége egy első emeleti szobában rejtőzött el. Még mielőtt rátaláltak volna, kiugrott az ablakon. Sérülései ellenére el tudott menekülni. Őt látta meg egy járókelő, aki értesítette a mentőket és a rendőrséget is. A támadók a rendőrök felbukkanását követően a nagykövetség három gépkocsijával hajtottak ki a garázsból, ezeket később a város három különböző pontján találták meg üresen.

A csoport vezetője viszont hátul szökött ki az épületből és egy mobiltelefonos alkalmazással rendelt autóval hagyta el a helyszínt, amelyre Oswaldo Trump néven regisztrálta magát.

A bíró összegzése szerint két számítógépet, egy mobiltelefont, több pendrive-ot és két merevlemezt vittek magukkal a támadók, utóbbiak egyikén a nagykövetség biztonsági kameráinak felvételeit tárolták. A támadók ellen bűnszervezetben elkövetett betörés, rablás, fenyegetés, testi sértés, illegális fogvatartás és okirathamisítás miatt indul eljárás Spanyolországban. Az azonosított személyek ellen nemzetközi elfogatóparancsot adott ki a spanyol bíróság – értesült az El País című spanyol napilap.

A madridi nagykövetségi betörést öt nappal Kim Dzsong Un és Donald Trump Hanoiban rendezett csúcstalálkozója előtt követték el. A kiemelt jelentőségű diplomáciai esemény előkészítésében kulcsszerepe volt Észak-Korea egykori madridi nagykövetének.

Kim Jong Csol az észak-koreai Koreai Munkapárt központi bizottságának alelnöke, akit Kim Dzsong Un jobbkezeként tartanak számon. A madridi külképviselet éléről 2017 őszén távozott, miután a spanyol kormány kiutasította tiltakozásul Észak-Korea ballisztikusrakéta-kísérletei miatt. A támadással kapcsolatban az El País korábban felvetette a “politikai kémkedés” lehetőségét, majd arról is írt, hogy értesülése szerint az akció mögött az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) állhat dél-koreai közreműködéssel.

Korrupciós vádak miatt menesztették miniszterhelyettesi tisztségéből és kizárták a Kínai Kommunista Pártból (KKP) Meng Hung-vejt, az Interpol előző elnökét – derült ki a KKP fegyelmi bizottságának szerdán kiadott közleményéből.

Meng 2016-ban került a nemzetközi rendőrségi szervezet élére, de nem tudta kitölteni négyéves megbízatását, mert amikor tavaly szeptemberben hazalátogatott Franciaországból, a kínai hatóságok őrizetbe vették. Meng ezt követően azonnal lemondott elnöki tisztségéről.

Meng hazájában a közbiztonsági tárca miniszterhelyettesi posztját töltötte be.

A KKP fegyelmi bizottsága úgy fogalmazott: az ügyben folytatott vizsgálat azt igazolta, hogy Meng súlyos jogsértéseket követett el, továbbá nem tartotta magát a párt alapelveihez és központi bizottságának határozataihoz. A hivatalos szóhasználatban a “súlyos jogsértések” kifejezés rendszerint korrupciós ügyekre utal.

A közleményben az állt: Meng a befolyását kihasználva igyekezett fenntartani családja “pazarló életmódját”, hatalmával visszaélve szerzett állást a feleségének, és “hatalmas mennyiségű vagyontárgyat” fogadott el másoktól, amiért cserébe előléptetések, áthelyezések és céges ügyletek előmozdításában nyújtott segítséget.

A lyoni rendőrség tavaly októberben nyomozást indított Meng eltűnése ügyében, ugyanis felesége bejelentést tett azt követően, hogy több mint egy hétig nem hallott Kínában tartózkodó férjéről. Az utolsó üzenet, amit Meng a feleségének küldött, egy kést ábrázoló kép volt, mely az asszony szerint azt jelenthette, hogy férje veszélyben érezte magát.

Meng felesége a múlt héten levélben kérte Emmanuel Macron francia államfőt, hogy tegye szóvá férje rejtélyes eltűnésnek ügyét Hszi Csin-ping kínai elnöknek, aki a hét elején Franciaországba látogatott. A nő a férje hol- és hogylétéről szeretett volna információt kapni, és azt követelte, hogy engedélyezzék a férjének, hogy meglátogathassák ügyvédjei.

Meng a 192 tagállam rendőrségei közötti együttműködést segítő Interpol végrehajtó bizottságának első kínai elnöke volt, hazájában negyvenéves rendőri pályafutást volt a háta mögött.

Hszi elnök 2012 végén hirdetett átfogó kampányt a korrupció ellen, ennek keretében azóta több mint másfél millió köztisztviselő részesült büntetésben. A közvélemény által méltatott kampány azonban sokak szerint eszközként szolgál Hszi számára politikai ellenlábasainak ellehetetlenítésére.

Rendőrök mentettek meg egy férfit, aki kizuhant a kilencedik emeletről, majd egy emelettel lejjebb fennakadt – közölte a rendőrség.

Az eset a X. kerületi Bányató utcában történt, az idős férfi megszédült és kiesett a kilencedik emeletről, majd a lába egy emelettel lejjebb beakadt az erkély korlátjába – írták a közleményben.

A perceken belül a helyszínre érkező kőbányai rendőrök biztonságban be tudták őt húzni, majd átadták a mentőknek.

Több mint 170 millió forint állami és uniós forrásból betegbiztonsági fejlesztéseket valósítottak meg az ózdi Almási Balogh Pál Kórházban – közölte az intézmény főigazgatója.

Bélteczki János elmondta, az elmúlt időszakban kiépítették a légtechnikai fertőtlenítő rendszert, valamint számos higiénés fejlesztést valósítottak meg, ezáltal javult a betegbiztonság, valamint a dolgozók higiénés körülményei is az intézményben.

Megjegyezte, intézményi szinten kritikus területnek számított az intenzív osztály és a gyermekgyógyászat, ahol gyakori volt a dolgozók légúti megbetegedése. Az elnyert pénznek és az új rendszernek köszönhetően az intézmény több helyiségben is csökkenteni tudja a levegőben terjedő kórokozók jelentette fertőzési kockázatot, védelmet nyújtva a dolgozóknak és a betegeknek.

Három embert bíróság elé állítottak szerdán gyorsított eljárásban, miután két nappal ezelőtt romákra támadtak a Párizshoz közeli Clichy-sous-Bois-ban. A romákról a közösségi oldalakon azt az álhírt terjesztették, hogy gyerekeket raboltak el.

A támadás miatt 19 embert (17 felnőttet és két kiskorút) tartóztattak le . Az ügyészség nem közölte, hogy szerdán hányan voltak közülük még őrizetben. Az erőszakot megelőzően felhívások jelentek meg a közösségi oldalakon, miszerint gyerekeket és kamaszokat próbálnak elrabolni egy fehér kisbusszal közlekedő romák a Párizs környéki Ile-de-France régióban. Az üzenet terjesztése miatt a párizsi rendőrség hétfőn és kedden a Twitteren jelezte, hogy “álhírekről” van szó.

“A kisbusszal történő gyerekrablásról szóló pletykák teljesen megalapozatlanok. Semmilyen emberrablás nem történt. Ne szítson senki erőszakot!” – írta a rendőrség. Az ügyészség is jelezte kedden, hogy “semmilyen vizsgálat nem indult a roma közösség tagjai ellen gyerekrablási kísérlet miatt”.

Rendőrségi források szerint az őrizetbe vett mintegy húsz férfi hétfő este nyolc óra körül Clichy-sous-Bois-ban behatolt egy házba, amelyben romák voltak. A megtámadott embereknek sikerült elmenekülniük és menedéket találniuk egy szomszédos bevásárlóközpontban. Egy órával később a szomszédos Bobigny nevű városban ötven, késekkel és botokkal felszerelkezett férfi egy út menti romatáborra támadt, a lakókocsikat felgyújtották, és tömegverekedés tört ki.

A Le Monde című napilap tudósítása szerint a kisebb kunyhókból és lakókocsikból létrejött út menti romafaluban – amely körül a támadás óta megerősítették a rendőri védelmet – mintegy 250 – Romániából és Bulgáriából érkezett – roma él évek óta. A Facebookon hetek óta azt terjesztik róluk, hogy “gyerekrabló cigányok”.

Új intézkedéseket javasolt az ötödik generációs mobiltávközlési hálózatok (5G) magas szintű biztonságának garantálása érdekében kedden az Európai Bizottság, de az Egyesült Államok felhívása ellenére nem kezdeményezte a kínai Huawei kizárását az infrastruktúra kiépítését célzó tenderekből.

A bizottság aláhúzta, hogy a kiberbiztonságot illetően egységes megközelítésre van szükség, s ezért egy sor olyan konkrét intézkedésre és operatív lépésre tett javaslatot, amelyek révén jobban felmérhetőek lesznek az 5G-hálózatokat érintő kockázatok és hatékonyabbá válhat a megelőzés is. Ezen ajánlások jogi és szakpolitikai eszközök kombinációját tartalmazzák az EU-országok gazdaságának, társadalmának és demokratikus rendszerének védelme érdekében.

A brüsszeli testület felszólította az uniós tagállamokat, hogy idén júliusig végezzenek kockázatelemzést a telepítendő 5G-hálózatokkal kapcsolatban, frissítsék meglévő biztonsági előírásaikat, illetve határozzák meg a nyilvános hálózatok biztosításának feltételeit, különösképp az 5G-sávok rádiófrekvencia-használati jogainak odaítélése terén. Rámutattak, kiemelt fontosságú az információk megosztása a tagállamok között.

Hangsúlyozták, hogy szigorítani kell a beszállítók és az üzemeltetők kötelezettségeit. Különböző kockázati tényezőket kell figyelembe venni, például a műszaki, illetve a beszállítói, üzemeltetői magatartásához kapcsolódó kockázatokat, a harmadik országbeli cégekre vonatkozóan is.

Az uniós tagállamok nemzetbiztonsági megfontolásból kizárhatják piacaikról az előírásaiknak meg nem felelő vállalatokat – mutattak rá.

Az EU kiberbiztonsági ügynöksége (ENISA) feltérképezi a jelentett fenyegetéseket, és októberig elvégzi a közösség egészére kiterjedő értékelését. Ennek alapján dönthetnek a nemzeti szintű intézkedésekről, amelyek között lehetnek tanúsítási követelmények, tesztek, ellenőrzések és az esetleges kockázatokat hordozó termékek és beszállítók azonosítására szolgáló eljárások. Továbbá olyan biztonsági követelményeket kell kidolgozni, amelyeket az 5G-hálózatok kiépítésére vonatkozó közbeszerzések keretében alkalmazni lehet – közölték.

Mint írták, az 5G-nek köszönhető bevételek 2025-re nagyjából 225 milliárd eurót fognak kitenni, így nyilvánvaló, hogy ez a technológia kulcsfontosságú szerepet tölt be Európa globális versenyképességét illetően, a rendszer biztonsága pedig alapvető a kontinens stratégiai autonómiája szempontjából.

“Az új technológiák át fogják alakítani társadalmunkat, és hatalmas lehetőségek tárházát jelentik az emberek és a cégek számára. Nem engedhetjük meg ugyanakkor, hogy minderre a teljes biztonság megteremtése nélkül kerüljön sor. Alapvető jelentőségű, hogy az 5G-infrastruktúrák ellenállóképesek, teljesen biztonságosak legyenek mind technikailag, mind jogilag” – mondta Andrus Ansip, a bizottság digitális egységes piaci stratégiáért felelős alelnöke.

Noha nem nevezték meg a Huaweit a közleményben, szakértők szerint egyértelműen a kínai óriásvállalatra utaltak.

Biztonsági megfontolásokból nemrég az Egyesült Államok, majd Ausztrália, Új-Zéland és Tajvan is kizárta az 5G-hálózatok fejlesztéséből a Huaweit, illetve Japán is erre készül. Washington szerint Peking kémkedésre használhatja fel a vállalat berendezéseit, a vádak arra a kínai jogszabályra hivatkoznak, amely megköveteli a technológiai cégek együttműködését a hírszerző szervekkel. A kínai kormány és a Huawei ezt tagadja. Az Egyesült Államok bojkottra szólított fel, és a hírszerzési információk megosztásának korlátozásával fenyegette meg például a tiltást elutasító Németországot.

A Huawei kizárása a nagy távközlési szolgáltatók szerint azonban jelentősen visszavethetné az új technológia terjedését Európában.

Az amerikai haditengerészet és a parti őrség hajói keltek át a Tajvani-szoroson vasárnap – közölte az amerikai hadsereg, hangsúlyozva, hogy az átkeléssel demonstrálni kívánták Washington “elkötelezettségét az Indiai- és a Csendes-óceán térségének szabad és nyitott volta mellett”.

Az Egyesült Államok a jövőben is közlekedni fog olyan légterekben és vizeken, ahol ezt a nemzetközi jog lehetővé teszi – áll a közleményben, amelyet a tajvani média is idézett. Az eset nagy valószínűséggel tovább élezi majd a feszültséget Kína és az Egyesült Államok között a Dél-kínai-tengeren, amelynek jelentős részét Peking saját területi vizének tekint.

A tajvani sajtó hangsúlyozta, hogy amerikai hadihajók kilenc hónap alatt most hatodszor keltek át a szoroson. Ez legutóbb február 25-én fordult elő, és Peking akkor a leghatározottabban elutasította az amerikai fél “provokációját”, amely – mondták – sem a Tajvani-öböl békéjét, sem az amerikai-kínai kapcsolatok fejlődését nem szolgálja. Zsen Kuo-csiang, a kínai honvédelmi minisztérium szóvivője akkoriban azt mondta, hogy a kínai hadsereg a legmagasabb szintű készültséggel áll az amerikai haditengerészet akciói elébe. Hangsúlyozta: Tajvan Kína része, ezért a Tajvant érintő kérdések Kína szuverenitását és területi egységét érintő kérdések, melyek egyúttal az amerikai-kínai kapcsolatok legkritikusabb és legérzékenyebb fókuszpontjai is.

Az elmúlt években egyre gyakrabban gyakorlatoztak kínai harci gépek és hadihajók Tajvan térségében, és Peking diplomáciai eszközöket is bevetett, hogy csökkentse a sziget nemzetközi szövetségeseinek körét. Az amerikai katonai hírszerzés közelmúltbeli jelentése szerint a kínai hadsereg jelentős fejlesztéseket végzett az elmúlt években, és a katonai modernizáció elsődleges oka Tajvan.

Washington nem áll ugyan hivatalos diplomáciai kapcsolatban Tajvannal, de kötelességének tekinti a sziget védelmét, melynek elsődleges fegyverbeszállítója. Az amerikai védelmi minisztérium adatai szerint 2010 óta Tajvan mintegy 15 milliárd dollár (4200 milliárd forint) értékben vásárolt fegyvereket az Egyesült Államoktól.

Tajvannak 1949 óta saját politikai irányítása van, de Peking az “egy Kína elv” alapján saját területének tekinti. Kína és Tajvan viszonya többéves közeledés után 2016-ban ismét fagyossá vált azt követően, hogy Caj Jing-ven, a függetlenség párti Demokratikus Haladó Párt (DPP) jelöltje lett az új tajvani elnök, aki a két ország közötti status quo fenntartása és a sziget önvédelmi képességeinek erősítése mellett kötelezte el magát.

Az Iszlám Állam nevű terrorszervezetet 100 százalékig legyőztük Szíriában – jelentette ki Donald Trump.

Az elnök a floridai Mar-a-Lago countryklubjába érkezve, a repülőtéren újságíróknak térképeket is mutatott, amelyeken az Iszlám Állam által egykor uralt területek, illetve a már felszabadított vidékek láthatók. “Itt van az Iszlám Állam, és itt van a mai helyzet” – mutatott a térképekre az elnök. A második térképen már egyáltalán nem jelöltek dzsihadista hadállásokat. Majd odaadta a térképeket az újságíróknak.

“Megőrizhetik ezeket” – tette hozzá.

Trump egyébként ugyanezt már szerdán – amikor bejelentette, hogy az Egyesült Államok 400 amerikai katonát hagy Szíriában – szintén elmondta, ugyancsak térképekkel illusztrálva a dzsihadistákra mért vereséget.

Sarah Huckabee Sanders, a Fehér Ház szóvivője közben Washingtonban bejelentette: “az Iszlám Állam kalifátusát Szíriában 100 százalékig felszámoltuk”. Közölte azt is, hogy Patrick Shanahan, a védelmi minisztérium ügyvezető minisztere részletes tájékoztatást adott a szíriai helyzetről Trumpnak.

Az elnök korábban Twitteren azt írta: “bár az Iszlám Állam csaknem mindenki másnál jobban él az internettel, de minden propagandája ellenére is minden szinten nagyon nagy csapást szenvedett el”.

Az Egyesült Államok legfőbb szíriai szövetségese, a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) még nem jelentette be, hogy teljes mértékben legyőzték volna a dzsihadista szervezetet. Az SDF pénteken csupán azt közölte, hogy Baghúz nagy részét ugyan elfoglalták, de még mindig harcok folynak ott a terroristák ellen.

Baghúz a terrorszervezet utolsó szíriai zárványa, amelyet az év eleje óta ostromol az amerikai támogatást élvező SDF, amely kurd-arab ernyőszervezet. Az SDF hét elejei közlése szerint az elmúlt hetekben több mint harmincezer ember hagyta el Baghúzt és környékét. Az amerikai lapokban is közölt beszámolók szerint a terroristák jelentős része külföldi. Közülük sokan a fegyverletételt választották.

Tizenkét autópályarendőr letartóztatását két hónappal meghosszabbította a Győri Törvényszék Katonai Tanácsának nyomozati bírája, öt bűnügyi felügyelet alá került, egy pedig szabadlábon védekezhet – közölte a törvényszék szóvivője.

A tizennyolc autópályarendőrt február 26-án összehangolt akció keretében fogta el Központi Nyomozó Főügyészség. Azzal gyanúsítják őket, hogy készpénzért cserébe nem büntettek meg szabálysértő autósokat az M1-es autópályán Győr-Moson-Sopron megyében. Havasiné Kulcsár Petra elmondta, hogy a rendőröket bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettével gyanúsítják.

Tizenkét rendőr esetében továbbra is fennáll a szökés, elrejtőzés, valamint a bizonyítás nehezítésének veszélye, emellett az úgynevezett katonai fegyelmi ok is megalapozza a letartóztatás hosszabbítását: a fegyelmi helyzet nem teszi lehetővé, hogy a gyanúsított katonai közegben maradjon.

Öt rendőr azért került bűnügyi felügyelet alá, mert részletes beismerő vallomást tett, s a hatóság munkáját segítő magatartásuk miatt letartóztatásuk nem szükséges. Egy rendőr együttműködő magatartására tekintettel került szabadlábra, esetében nem érkezett indítvány letartóztatásának meghosszabbítására. A döntés nem végleges – közölte a szóvivő.

A Kecskeméti Járási Ügyészség felfegyverkezve elkövetett garázdaság bűntette miatt vádat emelt egy 24 éves kecskeméti férfival szemben, aki 2017 márciusában Orgoványon, a sarki bolt előtt az élettársát sértő megjegyzésekkel illető helybeli férfin bottal vett elégtételt.

A 24 éves férfi 2017. március 21-én, délután Orgoványon lovaskocsiján ülve a sarki bolt előtt várakozott, mert élettársa bent vásárolt. Amikor a nő az üzletből kilépett, egy helybeli férfi gyalog elhaladt mellette és sértő megjegyzéseket tett rá, amit a vádlott is hallott. A vádlott a megjegyzéseken felháborodott, a kocsiról felvett egy 30-40 centis, seprűnyél vastagságú botot és azzal a sértegető férfit homlokon ütötte. A sértett homlokán a bőr felrepedt, ő azonban könnyű testi sértés vétsége miatt nem kérte a vádlott megbüntetését.

A vádlott a nyílt utcán a fenti eszközt használva kihívóan közösségellenesen, erőszakosan lépett fel, amely alkalmas volt arra, hogy másokban megbotránkozást, riadalmat keltsen.

A büntetlen előéletű vádlottat az ügyészség felfegyverkezve elkövetett garázdaság bűntettével vádolja és büntetővégzés hozatalára irányuló eljárásban – tárgyalás mellőzésével – közérdekű munka büntetés kiszabását indítványozza. A szabadlábon lévő vádlott bűnösségéről a Kecskeméti Járásbíróság fog dönteni.

(A hír nem szól arról, hogy az udvariatlanul provokáló áldozatot megfeddte volna a tekintetes bíróság. A -szerk- megj.)

Kétszeresére nő a kiberbűnözők által okozott károk értéke a következő három évben, az ESET IT-biztonsági szakembereinek elemzése szerint amíg 2015-ben háromezer milliárd dollár kiadást jelentett világszerte, 2021-ben már hatezer milliárd dollárra emelkednek a kiberbűnözés miatti kiadások.

A kiadások alatt az incidensek utáni összes költséget értik, amiben például egy zsarolóvírus esetében nem csak a váltságdíj kifizetése számít, hanem az incidens miatti termelékenységcsökkenés, számítógépek mentesítése, újratelepítése, a biztonsági szabályozás javítása, a szükséges technológiai védelmi beruházások és a vállalat hírnevét ért járulékos károk is.

A számítógépes bűnözés szolgáltatásként sem ismeretlen a kiberbiztonsági szakértők előtt, az interneten zsarolóvírusok széles skálája elérhető, mivel a bűnözők pénzért kínálják termékeiket, szolgáltatásaikat vagy infrastruktúrájukat a feketepiacon. Ahogy a legális szoftverek esetében, a zsarolóvírusoknál is vannak rendszeres frissítések, technikai támogatás, valamint távoli vezérlő szerverekhez (C&C) való hozzáférés és számos fizetési lehetőség.

Az elemzés példaként említi, hogy a Ranion oldalain megvehető egyik zsarolóvírus havi vagy éves előfizetéssel is elérhető. Számos lehetőség áll a bűnözők rendelkezésre, egyre alacsonyabb árakon: a legolcsóbb egyhónapos csomag például alig 120 dollár (körülbelül 33 ezer forint), míg a legdrágább sem kerül többe 900 dollárnál egy teljes évre. Ezek az árak a külön megvásárolt szolgáltatásokkal 1900 dollárig is felmehetnek – írták.

Egy másik fizetési modellben a vásárlók a kártevőt és a c&c infrastruktúrát ingyen kapják, és a beérkező váltságdíjakból kér részesedést az eladó. Bármelyik megoldást választják, a bűnözőknek a vírusok terjesztésével is foglalkozniuk kell. El kell juttatniuk a zsarolóvírust az áldozatokhoz, általában kéretlen levelek vagy sérülékeny szervereken, távoli asztali protokoll (RDP) segítségével.

Az ESET szakértői kiemelik: több olyan szolgáltatás áll rendelkezésre a dark weben, az internet sötét oldalán, ami hitelesítő adatokat árusít a világ különböző részein lévő szerverekhez RDP segítségével. Az árak 8-15 dollár között mozognak szerverenként és országonként. Az érdeklődők kereshetnek operációs rendszer szerint, illetve az alapján is, hogy melyik fizetési oldal felhasználóinak van hozzáférése az adott szerverhez.

Egyes kiberbűnözők, akik botneteket, vagy feltört számítógépek hálózatait hozták létre, bérbe adják a spamek, vagy a támadások végrehajtásához szükséges számítási teljesítményt.

Az elemzés kitér arra is, hogy a sikeres adathalász támadásokat futtató bűnözők általában nem kockáztatnak az ellopott fiókok használatával. Számukra már az is nyereséges és biztonságosabb, ha a számlákat más bűnözőknek értékesítik. Ezek ára általában az ellopott számlán található hitelkeret tíz százaléka – ahogy a való életben az orgazda is a lopott, rabolt javakért cserébe csak keveset hajlandó fizetni a várható kockázatok miatt. A szakértők szerint néhány eladó boldogan mutatja be referenciaként eszközeit és a hamis oldalakat, amelyeket adathalászatra használnak.

Az elemzés szerint nyilvánvaló, hogy a nem is annyira rejtőzködő kiberbűnözők nyereséges iparágat hoztak létre, ami a marketingtől kezdve az ügyfélszolgálatokon át, a frissítésekig és a felhasználói kézikönyvekig minden hagyományos üzleti ágat magában foglal. Megjegyzik azt is, hogy bár ezeken a felületeken sok vevő akad, az igazi nyereséget a kiterjedt infrastruktúrával és a jól működő szolgáltatásokkal rendelkező “nagy halak” realizálják.

A kártevőkhöz kapcsolódó iparág már nem egy új, innovatív trend, hanem inkább a szoftvergyártókhoz hasonlít. Ez azt jelenti, hogy a kiberbűnözők által kínált szoftverek, termékek és szolgáltatások leginkább az értékesítés, a marketing és a terjesztés révén válnak nyereségessé – összegzik a szakértők, hozzátéve: egy incidens miatt mindenkit érhet valamilyen kár, a kibervédelem közös ügy, amire érdemes áldozni.

Az Egyesült Államok sikeres kísérletet hajtott végre ballisztikus rakétákat elfogó védelmi rendszerrel – jelentette be hétfőn este kiadott közleményében az amerikai Rakétavédelmi Ügynökség (MDA).

A kísérletet az Egyesült Államok nyugati partvidékétől mintegy 6500 kilométernyire fekvő Marshall-szigeteken felbocsátott rakétákkal hajtották végre. A Marshall-szigeteken lévő kísérleti központból néhány másodperces eltéréssel két interkontinentális ballisztikus rakétát bocsátottak fel. Ezeket a kaliforniai Vandenberg légitámaszpontra telepített rakétaelfogó rendszer sikeresen semlegesítette.

Az eredményes kísérletről szólva Samuel Greaves tábornok, az MDA vezetője újságíróknak elmondta: a két felbocsátott rakéta hasonló volt azokhoz, amelyeket Észak-Korea próbált ki. A tábornok hangsúlyozta: a sikeres kísérlet azt bizonyítja, hogy az Egyesült Államok “érdemleges és hiteles elrettentő erővel rendelkezik egy nagyon is valós fenyegetéssel szemben”.

Észak-Korea 2006-ban hajtotta végre első nukleáris kísérletét, és 2017-ben bejelentette, hogy képes nukleáris robbanófejjel ellátni az Egyesült Államokat is elérő interkontinentális ballisztikus rakétát. A Pentagon (védelmi minisztérium) felügyelete alá tartozó Rakétavédelmi Ügynökség 2004-ben hajtott végre először rakétavédelmi tesztet, akkor még – az elhárító rakéta hibája miatt – sikertelenül.

A szörfözés klasszikus esete volt velem a napokban. Elindultam onnan, hogy megnéztem a Viking hajótársaság helikopteres mentését a norvég partoknál, onnan eljutottam egy tavaly decemberi helikopteres mentéshez a Spitzbergáknál, onnan találtam egy cikket, ami arról szólt, hogy mennyire alultervezettek a helikopteres SAR képességek Észak-Norvégiában, mióta megjelentek az ún. megacruiserek 5000-6000 utassal, onnan eljtuttam a barents Observer egyik újságírójának  twitter oldalára, ott találtam egy posztot arról, hogy Oroszország hogyan bővíti a tengeralattjárókra telepíthető nukleáris töltetű rakéták depotját a Kola félszigeten. Mi a kapcsolat megacrusier/halászhajó katasztrófák és a orosz atomtengeralattjárók között? A biztonság. Észak-Norvégia szempontjából a legnagyobb kritikus elem, hogy a Kola félsziget tele van nukleáris fegyverekkel, atomtengeralattjárókkal, atom meghajtású jégtörőkkel. 
Innen átmentem a Google Mapsra megnézni, hogy én is látom-e a bázist, és erre rákeresve szövegesen is végül rátaláltam az Olenyegorszk légibázisra, ahol több tucat rohadó Tu-22 Backfire-t volt szerencsém megpillantani. Visszamenve a tengeralattjáró bázisra pedig egy Akula és (talán egy) Delta IV osztályú atomtengeralattjárót láttam a levegőből. Jaa, kihagytam, még volt egy kanyar a norvég haditengerészet két aktív kémhajóiról is olvastam egy cikket, és onnan jutottam el a orosz bázisokhoz (itt volt említve, hogy mit is fognak figyelni).

Ez tehát a légibázis felvétele, kb 26-28 TU-22-es parkol egymásnak fordítva, míg előtéren talán az aktív, működőképes stratégiai bombázók parkolnak másik négy An-12 szállítógép és nem tudom milyen helikopterek mellett. A Wikipedia szerint a bázis egyik volt azoknak az sarkör közeli orosz bázisoknak, ahonnan az USA ellen indultak volna a bombázók nukleáris csapást mérni. A wiki szerint SZu-27-es és Mig-31-es is állomásoztak itt, de ennek a kép készítésekor nem volt nyoma. Néhány álcázott hangárnak/bunkernek van nyoma a reptéren, amely talán ezeknek a kisebb gépeknek lehetett a helye. Érdekes, hogy hangárt egyet se látni a stratégiai bombázók számára (gyorsan megnéztem az mostanság víz alatt levő Offutt Air Base-t, és ott sincs a nagy gépekhez hangár, igaz van három-négy hangár, ahol gondolom karbantartást, mondernizációt végeznek/végezhetnek a gépeken. Megnéztem és a Barksdale légibázist is, amely a B-52-es bázisa. Ott is egy van egy tucat gép, amely nem tűnik úgy, hogy aktív használatban lenne).

Hogy találtam meg az Olenyegorszk légibázist? Úgyhogy a norvég újságírónak megtaláltam egy cikkét, amiben google maps képekkel ábrázolta az orosz nukleáris tárolók bővítését. Ha ő megtalálta, akkor én is, gondoltam. De ő a bővítés fő helyszínének Guba Okulnaja települést jelölte meg, és mellette másik négyet, ahol vélhetőleg atomfegyvereket tárolnak az északi flotta tengeralattjárói számára.

Guba Okulnaját nem találtam, a norvég cikkből csak annyi derült ki, hogy Severomorszk közelében van. Mivel nem találtam sehol Guba Okulnaja-t, rákerestem a következő említett településre Gadzsijevo-ra, na ott már volt látnivaló.


Ha valaki veszi a fáradságot, és megnézi, fog látni a kikötő közelében néhány új építési nyomot, állítólag ezek azok az új tárolók.

Közben rákerestem a neten Guba Okulnaja nevére és nem egy 1963-ös CIA jelentés jön ki elsők között? A dokut megnézve, kiváló térkép segít útbaigazodni, hogy hol is van a bázis, így meg is találtam a térképen (nem sok minden látszik még egy tengeralattjáró sem, csak talán egy Ivan Rogov osztályú partraszálló hajó, de ezt már kivonták a hadrendből a Wikipédia szerint).

Guba Okulnaja jutott egy kis szerep a történelemben. Az 1962-es kuba válság idején itt (is) pakolhattak fel hajókra nukleáris robbanófejeket. A CIA jelentés arról szól, hogy egy kereskedelni hajó jelent meg a bázison, majd elment Kubáig, ahol az blokádba ütközött, majd visszahajózott a Guba Okulnajába.

A bravúr az volt, hogy erről a CIA-nak fotói is voltak a kikötőből. 1962-ben. Ezt vagy egy tengeralattjáró csinálta. Ez bravúr, mert akkor mindezt az orosz északi tengeri hadiflotta szájában csinálta, Severomorsk, a fő hadikikötő 10-20 km-re van, kicsit hátrébb Murmanszk, Guba Okulnajával egy öblöt alkotnak.  B verzió, hogy valami ügynökük készítette a fotót egy hajóról, csónakról, pont akkor, amikor ott volt a kereskedelmi hajó. Hááát, ennek inkább kisebb a valószínűsége, úgyhogy maradjunk a tengeralattjárós változatnál.

Összesen hatvanmillió forint bírságot szabott ki a jegybank a Magyar Posta biztosítóira: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyebek közt nyilvántartási, adatszolgáltatási, informatikai, ügyféltájékoztatási, panaszkezelési és a biztosítási szerződési feltételeket érintő jogsértések miatt hozott intézkedéseket és rótt ki bírságot a Magyar Posta Biztosító Zrt.-re és a Magyar Posta Életbiztosító Zrt.-re.

Az MNB hétfői közleménye szerint az eljárások a 2015 májusától a vizsgálat lezárásáig terjedő időszakot tekintették át. Bár az MNB több hiányosságot feltárt, ezek alapvetően nem érintik a biztosítók megbízható működését. A jogsértések miatt az MNB a Magyar Posta Biztosítóra 25 millió, a Magyar Posta Életbiztosítóra 35 millió forint bírságot szabott ki, és kötelezte azokat a jogszabályszerű működésre.

A jegybank a bírságösszeget a biztosítók piaci súlyából fakadó piaci- és ügyfélkockázatok, a jogsértések súlya, és száma alapján állapította meg. A biztosítóknak 2019. június 30-ig (a kgfb-t érintő egyes hiányosságoknál szeptember 30-ig) kell írásban tájékoztatniuk az MNB-t a jogsértések megszüntetésére tett intézkedéseikről.

Az MNB jogsértésként azonosította, hogy a Magyar Posta Biztosító kgfb termékével összefüggő belső szabályozási, nyilvántartási, adatszolgáltatási, adatfeldolgozási és ellenőrzési rendszerei nem feleltek meg teljes körűen a jogszabályi előírásoknak. A biztosító többször nem vagy késedelmesen tett eleget a kötvény- és kárnyilvántartó felé fennálló adatszolgáltatási, illetve az üzemben tartó felé történő értesítési kötelezettségének, és egyebek mellett a fedezetlenségi díjat érintő gyakorlata sem volt maradéktalanul összhangban a vonatkozó szabályozással.

Az MNB problémákat észlelt a lakásbiztosítási szerződési feltételek kötelező, illetve lehetséges tartalmi elemeivel kapcsolatban is. Hiányosságokat tárt fel a vizsgálat a Magyar Posta Biztosító tartalékszámításában, a számviteli, vállalatirányítási, informatikai gyakorlatában, valamint az ügyféltájékoztatása és a panaszkezelése körében is.

A Magyar Posta Életbiztosító esetében a jegybank megállapította: a vállalatirányításában és belső kontrollrendszerében egyes belső szabályzatait, ügyrendjeit, eljárásrendjeit nem a jogszabályoknak megfelelően alakította ki, megfelelőségi, illetve belső ellenőrzési területét illetően is hiányosságokat észlelt, és a javadalmazási politikája sem volt minden tekintetben szabályszerű.

Hadtörténeti központtá alakítják Kratochvil Károly tábornok egykori balatonszepezdi lakóházát. Az erről szóló kormányhatározat a Magyar Közlöny hétfői számában jelent meg.

Ennek nyomán a kormány támogatja Balatonszepezd önkormányzatát annak érdekében, hogy az ingatlant megvásárolja és felújítsa. A határozat értelmében az ingatlant interaktív hadtörténeti emlékközponttá alakítják. E célra az idei költségvetésből 150 millió forintot biztosítanak.

Kratochvil a Székely Hadosztály parancsnoka 1869-ben született Brünnben. Első világháborús hőstetteiért később (1929-ben) megkapta a Katonai Mária Terézia-rend lovagkeresztjét. 1946-ban halt meg Budapesten.

Mintegy négyszáz, robbantással fenyegetőző “telefonos terroristát” és e-mail-küldőt azonosítottak az orosz hatóságok, közülük többek ellen büntetőeljárás indult – közölte Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára.

“Mind nagyobb léptéket ölt az úgynevezett +telefonos terrorizmus+. Az év eleje óta több mint kétezer, elrejtett robbanószerkezettel kapcsolatos bejelentés érkezett, a legtöbb közülük külföldről” – mondta.

Sajtójelentések szerint múlt hétfőn névtelen, később hamisnak bizonyult bombafenyegetés miatt a moszkvai metróhálózat több mint kétszáz megállóját, az osztankinói tévétornyot, valamint egy tévé- és egy rádióstúdiót kellett átkutatni. Februárban az Interfax szerint a biztonsági szervekhez több mint nyolcszáz, bankfiókokra, bevásárlóközpontokra és közintézményekre vonatkozó, valótlan bejelentés érkezett.

Patrusev az Izvesztyija-interjúban arra a kérdésre, hogy a terrorelhárítás terén elért sikerek fényében nem lehetne-e enyhíteni a repülőtereken és a tömegrendezvényeken bevezetett biztonsági intézkedéseken, úgy vélekedett, hogy ezekhez már hozzászoktak az emberek, és természetesnek tekintik őket. Hangsúlyozta, hogy a biztonsági készültségnek összhangban kell lennie a továbbra is valós terrorfenyegetéssel. Elmondta, hogy 2018-ban 35 “terrorista irányultságú bűncselekményt”, köztük 19 terrortámadást sikerült megakadályozni.

Tovább folytatódik a bíróságokon a digitalizáció, az év végéig 112-vel bővítik azoknak a számítógépes végpontoknak a számát Magyarországon, amelyek használatával a bírák távmeghallgatásokat tarthatnak – közölte kedden Szombathelyen, a törvényszék összbírói értekezletét megelőzően Gyarmathy Judit, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökhelyettese.

Az elektronikus fejlesztések nem csak a költséghatékonyabb ügyintézést teszik lehetővé, de a biztonságot is növelik, hiszen a vádlottat anélkül is meg lehet hallgatni, hogy elhagyná a büntetés-végrehajtási intézetet; a tárgyalás helyszínétől messzebb élő tanúknak sem kell utazniuk – mondta.

Hozzáfűzte: a rendszer kiépítését a Belügyminisztériummal közös projekt keretében kezdték meg, eddig 72 digitális végpontot létesítettek, az elmúlt hat hónapban 650 távmeghallgatást végeztek ezen a módon a bíróságok.

Gyarmathy szólt arról is, hogy szintén ez év második felében “élesedik” az e-akta rendszer, amelyet a bírák már használnak, de hamarosan elérhetővé tesznek az ügyfelek számára is. A kiépülő elektronikus rendszer lehetővé teszi, hogy az ügyfél – vagy a megbízott jogi képviselő – a nap huszonnégy órájában az interneten keresztül el tudja érni a ügyében keletkezett, elektronikusan rögzített dokumentumokat, amelyekből jelenleg több mint 22 millió található a megnyitni tervezett programban.

Andor Szabolcs, a Szombathelyi Törvényszék elnöke elmondta: 2018-ban összesen több mint 22 ezer 263 ügy érkezett a törvényszékre, amelyeknek döntő többségét egy éven belül sikerült befejezni, az ügyhátralék aránya az előző évhez képest tovább csökkent.

Továbbra is komoly kihívást jelent elmondása szerint a Szombathelyi Törvényszék számára a büntetés-végrehajtási ügyek nagy száma. A megyeszékhelyen található az egyik legnagyobb országos büntetés-végrehajtási intézet. Andor Szabolcs azt mondta, 2013 óta az ilyen ügyek száma megduplázódott, 2018-ban meghaladta a 2700-at.

Széplaki László, a Győri Ítélőtábla elnöke a sajtótájékoztatón elmondta: az előző évhez képest összességében tíz százalékkal csökkent a Szombathelyi Törvényszékről a Győri Táblabíróságra került ügyek száma, ami – noha az eljárási szabályok változása is ebbe az irányba hatott – azt is jelzi, hogy a vasi bíróságok szakszerűen dolgoztak, főként a peren kívüli ügyekben és polgári peres ügyekben tovább csökkent a felekben fellebbezési hajlandóság.

Hozzáfűzte: a nem peres ügyekben tavaly az előző évhez képest egyharmadával csökkent a hatályon kívül helyezések száma, a polgári peres ügyekben 44 százalék körüli, a büntetőügyekben 40 százalékos a táblabíróság által teljes egészében helyben hagyott ítéletek száma, ami szavai szerint a legjobb arány a régióban.

https://www.uni-nke.hu/document/uni-nke-hu/HHK-Kereszt%C3%A9ny%C3%BCld%C3%B6z%C3%A9s-HU.pdf

Élelmiszerbiztonsági és jelölési hibákat talált zabkásáknál a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

Jelölési problémák miatt a 17 termékből 14-nél indult hatósági eljárás. A kisebb jelölési hibák miatt a Nébih figyelmezteti az élelmiszer-vállalkozókat, és intézkedési terv benyújtása mellett kötelezi őket a hibák javítására, a súlyosabbnak számító jelölési problémák miatt hat zabkására élelmiszer-ellenőrzési bírságot szabtak ki a szakemberek.

A hivatal honlapján közzétett tájékoztató alapján 17 zabkását, ezen belül 5 natúr, 12 csokoládés és csokoládé ízű zabkását ellenőriztek biztonsági és minőségi szempontok szerint. Közölték: mikotoxin szennyezettség miatt két zabkását már a teszt legelején ki kellett zárni. A Nébih szakemberei ezeknél a termékeknél azonnal megtették a szükséges hatósági intézkedéseket. A felelős vállalkozások a hatósággal együttműködésben maradéktalanul eleget tettek az előírt teendőknek.

A Nébih ellenőrizte a termékek allergénjeit is, emellett a szénhidrát-, a zsír-, és a fehérjetartalom, az édesítőszer-, valamint az ásványi anyag mérésére is sor került. A termékek megfeleltek az előírásoknak, valamint a csomagolásukon feltüntetett allergénekre vonatkozó állításoknak.

Felhívták a figyelmet arra is, hogy bár a zab avenin nevű fehérjéje a gluténérzékenyek nagy részénél nem okoz egészségügyi problémát, fontos kiemelni, hogy az előállítás során búzával, árpával illetve rozzsal mégis könnyen szennyeződhet, amit a nem gluténmentesként jelölt termékeknél a laboratóriumi vizsgálatok is igazoltak. Három termék csomagolásán hirdették a gluténmentességet, amelyek a laboratóriumi eredmények alapján valóban mentesek voltak, így a gluténérzékeny vásárlóknak az ilyen vállaltan mentes zabkásákat kell keresniük.

Mindezek mellett a hivatal szakemberei kifogásolták az energiatartalom és a tápérték adatok szabálytalan megjelenítését, valamint az összetevők megtévesztő vagy helytelen jelölését is. Egy zabkásánál a magyar nyelvű jelölésen felültetett tápértékadatok eltértek az úgynevezett termékspecifikációban szereplő és a német nyelvű jelölésen feltüntetett értékektől – közölte a hivatal.